Psychology | Higher education » Életút pszichológia

Életút pszichológia Életút Pszichológia A fejlődéslélektan helye, alapfogalmai, központi kérdései: • • • • • Pszichológia: a pszichológia a lelki élettel és a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Görög eredetű szó: a psziché - lélek, és a logosz – tan szavakból tevődik össze. Jelentése: lélektan. A pszichológia tudománya az emberi viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását végzi. A viselkedés bármilyen emberi megnyílvánulás. A mentális szó jelentése minden, ami az agyban végbemegy. (Pl: gondolkodás, emlékezés, érzelmek.) Fejlődéslélektan: • • • • A fejlődésben: az életkorból fakadó eltéréseket vizsgálja. Az egész életen át tartó fejlődés szabályszerűségét kutatja, hogyan fejlődik az ember élete során. Vizsgálja az életkorok jellegzetességét és a környezetre gyakorolt hatásokat. Törvényszerűségeket ír le a törzsfejlődés és az egyedfejlődés

folyamatában. Cole: " testi és pszichés változások sorozata, melyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztül mennek." Kutatás kezdetei: 1800-as évek, "vadfiú" (Aveyron-ban) Központi kérdései:  Öröklés és környezet: 1.| Biológiai érési megközelítés: • • • • • Az emberi fejlődést jellemző változások forrása belső jellegű, a biológiai örökség következménye. A fejlődés fő oka az érés, a változás genetikailag meghatározott mintázata. A környezet feladata másodlagos. Freud: az alapvető emberi hajtóerők biológiailag meghatározottak, de a társas környezet meghatározza, hogyan elgíthetőek ki ezek. Az ikerkutatások a példa rá. 2.| Környezeti tanulási megközelítés: A fejlődés változásának fő okai túlnyomóan külső eredetűek, vagyis a környezetből származnak. • Azoktól a felnőttektől erednek, akik jutalmazzák és büntetik a gyermek cselekedeteit. • Tehát a

fejlődés fő mechanizmusa a TANULÁS. Behaviorizmus = viselkedéslélektan. Szerintük nem létezik személyiség, csak tanulás • 1 Életút pszichológia 3.| Bio-pszicho-szociális megközelítés: • • • A fejlődésben szerepe van az öröklésnek, genetikának. (Bio) Továbbá a lelki tényezőknek is. ( Pszicho) A környezetnek is. (Szociális) [ Társas lény]  Érés és tanulás: • • • Az érés fogalma a fejlődés olyan biológiailag meghatározott, a környezeti ingerekkel nem, vagy alig befolyásolható folyamatára utal, amely automatikusan, "előre beprogramozottan" megy végbe. Az érési folyamat nem siettethető. Tanulás: (-pszichológiai) minden olyan teljesítmény, viselkedésbéli vagy tudásbeli változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás eredményeképpen jön létre. • Összefoglalva: Az érés: biológiai túlsúly – tanulás: környezeti túlsúly. Az érés és tanulás dialektikus

kölcsönviszonyban állnak egymással. Az érés alapja a tanulásnak, a tanulás visszahat az érésre, gyorsítja azt. Az érés megteremti az tanulás feltételeit, a tanulás elmaradása viszont lassítja az érést. (Pl: beszédfejlődés, beszédtanulás)  Szakaszos vagy folyamatos a fejlődés: A fő kérdés: • • Folyamatos-e a fejlődés menete, az ismeretek lineáris változása történik Vagy szakaszos – időkénti minőségi ugrásszerű a változás? - Pl.: Freud, Erikson, Piaget elmélete. Szakasz: • • • • A viselkedés az adott időszakon belül egy uralkodó téma köré szerveződik Az adott szakaszra jellemző viselkedés minőségileg tér el a korábbi vagy későbbi szakaszokra jellemző viselkedésmódoktól. A szakaszok sorrendje változatlan – csak környezeti tényezők lassíthatják vagy gyorsíthatják azokat. A szakaszos fejlődés átmenetei: közel azonos időben; általában ugyanabban a sorrendben; egyszerre több területen

jelentkeznek. Kritikus periódusok: (Erikson) • Olyan időszakok, amikor be kell következnie egy sajátos történésnek, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon. Pl: beszédfejlődés -> genetikailag meghatározott idői ablak -> 2-7 éves korig. 2 Életút pszichológia Az életkori szakaszokra jellemző sajátosságok: • • • Testi fejlődés (magasság, súly, mozgás). Perceptuális fejlődés (érzékszervi fejlődés: látás, hallás). Kognitív (=megismerő) fejlődés (gondolkodás, énfogalom + társas kapcsolatok fejlődése). Fejlődési szakaszok: 1.) Biológiai fejlődési szakaszok: Perinatális (magzati kor) – intranterin élet – méhen belüli Újszülött kor – születéstől addig, míg a feltétlen reflexeket felváltják a feltételes reflexek (~ 6 hét) • Csecsemőkor: 7 hetes kortól 1 éves korig • Kisgyermekkor: 1-3 éves kor • Óvodás kor: 3-tól 6-7 éves korig • Kisiskolás kor: 6-7 éves kortól 10 éves korig •

Pubertás: lányoknál 10-18 éves korig, fiúknál 12-18 éves korig. Akcekráció: felgyorsult fejlődés. • Ifjúkor: lányoknál 17-18-tól 21 éves korig, fiúknál 20-tól 25 éves korig. • Felnőttkor: 21-65-ig. • Öregkor: 65-80-ig. • Aggkor: 80 felett. • • 2.) Freud- pszichoszexuális szakaszok: (pszichoanalítikus irányzat képviselője (lélekelemzés) 2 módszere: szabad asszociáció, álomfejtés.) Mélylélektani vizsgálat és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az úgynevezett "tudatalatti okok" feltárásával igyekszik gyógyítani. Pszichoszexuális fejlődés: • a fejlődés szakaszos • minden szakasz egy-egy testtájról kapta a nevét, amelyen keresztül a szexuális energia (libidó) elvezetődik Alapgondolata: • • • • • Mindenfajta kielégülés természete állandó marad az élet folyamán. (Manapság a pénz) Kielégülés formái változnak. A kielégülési formák előre meghatározott szakaszokon mennek

keresztül. A szakaszokat az a testrész fogja meghatározni, amelyet az emberek késztetéseik kielégítésére használnak. A fejlődés korábbi szakaszainak konfliktusai meghatározzák a későbbi személyiséget. Szakaszai: • Orális szakasz: 0-1 éves kor. 3 Életút pszichológia A szájon át tud ismerni, ismerkedni a világgal. Az élvezet forrása a száj A csecsemő táplálási, szopási szükségleteinek anyai kielégítése alapvető fontosságú. • Anális szakasz: Második, harmadik év. Anális izmok feletti kontroll elsajátítása (szobatisztaság). (Ha probléma lép fel: fukar vagy szétszórt (ill. "Teréz anya") ) • Fallikus szakasz: Negyedik évtől. A fiúk, lányok fejlődése szétválik. A gyerek a nemi szerveire kezd figyelni, felfedezi a különbségeket. A másik nemű szülő irányába szexuális érzések, az azonos nemű szülőre féltékeny. Ödipuszkomplexus a fiúknál, lányoknál péniszirigység Ödipális konfliktus

megoldása = azonosulás az azonos nemű szülővel, így birtokolhatja az ellenkező nemű szülőt. A konfliktusok feloldása eredményezi a nemi identitáció legalapvetőbb formáit. (Elakadásnál nőkhöz vagy fiúkhoz vonzódik – gyakran váltogatja partnereit- apácák) • Latencia szakasz: 6. évtől Nemi vágyak lappangása = latencia. A szexuális vágyak eltolódnak az intellektuális, szociális területek felé. • Genitális szakasz: Serdüléssel kezdődő szakasz. A szexuális késztetések újraélednek, és ezek a késztetések az ellenkező neműek felé irányulnak. 3.) Erikson – pszichoszociális szakaszok: (pszichoanalítikus volt) Erikson az életet fejlődési szakaszokra bontja. Minden szakasz leírható egy, az adott szakaszra jellemző dilemma segítségével, melynek megváltoztatása döntő a szemályiség fejlődése szempontjából. A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő, melyet én-erősségnek nevezhetünk. A fejlődésnek

szabályos menete van, amely függ az éréstől, az érés és a környezet kölcsönhatásaitól. Ő vezeti be a kritikus periódus fogalmát. • Csecsemőkor (1 év) Bizalom vs. Bizalmatlanság Bizalom: anya-gyerek kapcsolat; bízom abban, hogy ki fogják elégíteni a szükségleteimet; biztonságérzet. Bizalmatlanság: nem bízik meg sem magában, sem a világban; bűnözés. • Kisgyermekkor (2-3 év) Autonómia vs. Kétségbeesés Önállóság vs. Tehetetlen) • Óvodáskor (3-5 év) Kezdeményezés vs. Bűntudat Ha probléma lép fel, problémamegoldási zavar lehet a következménye. • Iskoláskor (6-11 év) Teljesítmény vs. Kisebbrendűség Megtanulja, hogy teljesítenie kell. • Serdülőkor (12-20 év) Identitás vs. Szerepkonfúzió Énazonosság vs. Szerepzavar • Fiatal felnőttkor (25 év) Intimitás vs. Izoláció (= elkülönülés) Párkapcsolatokat kell kialakítania, ha ez nem történik meg, izolálódik. • Felnőttkor (25-30-tól 60-ig )

Generativitás vs. Stagnálás Alkotóképesség vs. "egy helyben maradás" 4 Életút pszichológia • Időskor (60 felett) Énintegritás ( = rendezett énje van) vs. Kétségbeesés ( : fél az élet végétől, rádöbben, hogy mennyi mindent szeretne még megtenni) Társas kapcsolataink fejlődése a.) Temperamentum: • • • • • Temperamentum: a világ ingereire adott válasz időben tartós, stabil, egyénre jellemző reagálási mód. Legnagyobb részben genetikailag meghatározott. Tartós, újszülött kortól a felnőtt korig ugyanaz. A temperamentum: "hangulatfüggő tulajdonságok összessége". Személyiségvonások: pl.: nyitottság, a környezet felé fordulás, aktivitás, figyelem terjedelme, kedélyállapot. Temperamentum-típusok: Thomas és Chers szerint: 1.) Könnyű temperamentumú babák: evés és alvási ritmus rendszeres, készségesen alkalmazkodik új helyzetekhez (40%). 2.) Nehéz temperamentumú babák: ingerlékeny,

evési és alvási ritmus rendszertelen, hevesen, negatívan reagálnak új helyzetekre (10%). 3.) Lassan felmelegedők: az új helyzethez való alkalmazkodás nehezebb, az oldódáshoz több időre van szükségük, alacsony aktivációs szint (15%). • • • • • • • A temperamentumot befolyásolja az anyák reakciókészsége, és a velük született tényezők egyaránt. Ha az anya ingerlékeny, a baba is az lesz. Ha az anya nyugodt, a baba is az lesz. Kölcsönhatásban vannak a reakcióik, oda-vissza hatnak, akár tudattalanul is. A csecsemőkori temperamentum-típusok a későbbi viselkedésre kihatnak, hisz első 5 életévünkben megtartott temperamentumot visszük magunkkal a felnőttkorra is. pl. a korábban nehéz temperamentumúaknak nagyobb valószínűséggel lehetnek óvodaiiskolai alkalmazkodási problémája -de adott élethelyzet hatására változhat A nehézségek megelőzéséhez az anya és a baba egymásra hangolódása nagyon fontos! b.) Korai

anya-gyermek kapcsolat Kötődés • • "Az a kisgyerek indul el földeríteni a világot, akinek van kitől elindulnia, és van kihez megérkeznie" (Mérei, 1970.) Kötődés: az a mechanizmus, amely egyensúlyt teremt a gyermek biztonsági szükséglete és a változatos tanulási tapasztalatok igénye között. (Bowlby, 1969) 5 Életút pszichológia • Ragaszkodás: egy specifikus személyhez fűződő tartós érzelmi kötelék. (Marcoby, 1981) Korai kötődés minősége és szerepe a gyermek fejlődésében: • • • a személyiség kialakulásában döntő szerepet játszanak a kisgyermekkori történések, élmények az anya-gyerek kapcsolat inősége a szülőkhöz való kötődés A gyermekkori kötődést magyarázó elméletek: 1.) Freud (PSA) • • • • Álláspontja szerint, a kötődésnek az a gyökere, hogy az anya, mint a táplálék forrása kielégíti a csecsemő legalapvetőbb szükségletét. Mivel szerinte az embert biologiai

késztetések motiválják, és oda kötődik, ahol kielégítik a szükségleteit. Freud a szükséglet kielégítését tartotta elsődlegesnek, a szeretetet csak másodlagosnak Abszolút biológiai alapon gondolkodott! 2.) Harlow- majom kísérlet • • • • A mtsainak majomkísérletei azonban bemutatták, hogy az anya-csecsemő kötődés túlmutat a táplálkozási szükséglet kielégítésén. Legfontosabb a testi kapcsolat. A műanyán nevelt, vagy az elszakított kismajmok felnőtt korukban nem tudtak normális társas kapcsolatokat kialakítani. Vagy visszahúzódóak, vagy agresszívak voltak. 3.) R Spitz: A szeparáció hatását vizsgálta. Kimutatta, hogy az árvaházakba adott gyerekek 37%-a a bekerülést követő rövid időn belül meghaét, és szinte minden csecsemő fejlődése és növekedése visszamaradott, fogékonnyá válik a fertőzésekre. • Ha sokáig tart az elválasztás, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná válik. • A következő

folyamat figyelhető meg ezekben az esetekben: 1.) A gyerek először sír, nem érti, miért szakították el az anyjától 2.)Majd kétségbeesik, aktivitása lecsökken, lehangolttá, reményvesztetté válik 3.) Bárkihez ragaszkodnak, aki a környezetükben van (Molnár-Nagy 1997) • • Ezt a jelenséget hospitalizmusnak nevezte. Ők alátámasztják, hogy az ember a kötődés igényével születik. 4.) John Boulby (bolbi) 50-es, 60-as évek • A gyerek ösztönösen törekszik a közelség és a testi kontaktus megteremtésére, amelyek 6 Életút pszichológia • biológiai alapja a védelem és az oltalom keresése. Az első év folyamán van egy olyan szenzitív periódus, ami alatt a kötődésnek létre kell jönnie, különben a személyiség súlyosan sérül. Korai kötődési mintázatok: • • • Az anya-gyerek interakció (emberek közti kölcsönhatás) mintázatainak kutatása Mary Ainsworth és munkatársai (Idegenhelyzet kísérlet = IHK)

megkülönböztető mintái vannak annak, hogy az anyák és a gyerekeik egymáshoz viszonyulnak. 4 típus: (3+1) 1.| Biztonságosan kötődő: oké Jól kötődik az anyjához 2.| Szorongó-elkerülők: nem keresi az anyját (elkerüli) 3.| Szorongó-ellenálló (ambivalens = kettős érzés): anyja jelenlétében sem oké, amikor visszatér, dühös. 4.| Zavart (dezorganizál/ dezorientált): bizarr, kiszámíthatatlan a gyerek viselkedése, érzelem mentes, lehangolt. (MÁS KUTATÓ NEVÉHEZ FŰZŐDIK!) Az IHK során a kutatók 1.5 éves gyerekeket vizsgáltak, megnézték az anya és a gyerek kötődését egy idegen ember jelenlétében. A kísérlet több helyzetből állt: 1. lépés: Az anya és a gyerek együtt játszik egy játszószobában Megfigyelték a közöttük lévő kapcsolatot, mennyit kommunikálnak egymással, hogyan játszanak együtt, az érintések számát, milyen a kapcsolatuk 2. lépés: Bejött egy idegen Megvizsgálták, hogyan reagál az anya és a gyerek

az idegen jelenlétére 3. lépés: Az anya elhagyja a szobát, tehát a gyerek és az idegen egyedül marad Megfigyelték, hogy az idegen meg tudja-e nyugtatni a gyereket. A biztonságosan kötődőket nehezen tudta megnyugtatni 4. lépés: Visszajön az anya, kimegy az idegen Megnézték, hogy a gyerek hogyan reagál az anyja újbóli jelenlétére. Ezek alapján írták le a 3 típust Ainsworth-ék, a 4. kategóriát "egyéb" kategóriának nevezték Későbbi kutatások mutatták ki megismételve az IHK-t, hogy a 4. kategória a zavart viselkedést jelenti. 1.| Biztonságosan kötődők: 1. lépés: Az anyja jelenlétében, közösen játszanak, együtt vannak, adekvátan kommunikálnak, a gyerek igényli az anyával való interakciót (= kapcsolatot), sokat érnek egymáshoz 2. lépés: Idegen jelenlétében odahúz az anyjához, picit megijed, de kíváncsi az idegenre Kicsit bizalmatlan, az anyjától várja, hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni 3. lépés: Az anya

kimegy, a gyerek egyedül marad az idegennel Kétségbeesnek, megijednek az anyjuk eltűnésétől. Gyakran sírtak az anya távollétében Az idegen csak hosszú idő után tudta őket megnyugtatni 4. lépés: Amikor visszajön az anya, a gyerek szalad hozzá, boldogak, hogy az anyjuk újra velük van. Csak az anyukájuk tudja megnyugtatni őket 100%-osan 7 Életút pszichológia 2.| Szorongó-elkerülők: 1. lépés: Anyukával: nem keresi a kontaktust anyjával, eljátszik magában, de figyeli anyja jelenlétét 2. lépés: Nem nagyon érdekli az idegen, el van magának 3. lépés: Amikor anya kimegy, megijed, meglepődik, kicsit sírdogál, de az idegen meg tudja nyugtatni 4. lépés: Markáns jellemző: amikor az anya visszajön, akkor a gyerek elkerüli őt 3.| Szorongó-ellenálló (ambivalens): 1. 2. 3. 4. lépés: Az anya jelenlétében is ellentétes érzéseket él át az anyával szemben lépés: Az idegen nem hatja meg. Előfordulhat, hogy megijed, és odabújhat az

anyjához lépés: Az anya hiányában is az ellentétes érzelmeket hozza, meg is tudja nyugtatni az idegen lépés: Nem tudja eldönteni, hogy szeresse, vagy ne szeresse az anyját. Markáns jellemző: Dühösek az anyjukra, mikor visszamennek. 4.| Zavart: Teljesen kiszámíthatatlan, nem lehet lépésenként általánosan leírni a viselkedését. • • A biztonságos kötődés kialakulásának feltétele, hogy a szülő érzékenyen reagáljon a gyerek jelzéseire, és kölcsönösen egymásra tudjanak hangolódni. Ez megalapozza a felnőttkori kötődést! Felnőttkori kötődés típusok: • • A felnőtt típusú szeretet kapcsolatokban a gyermekkori szeretet-és kötődési mintázatainkra, tapasztalatainkra építünk. E mintázatok alapján 4 felnőttkori kötődési típus ismerhető fel 2 kutató kutatása alapján: 1.| Biztonságosan kötődő: Másokhoz könnyen közel kerülő, de az egyedülléttől sem fél S+O+ (S = SELF = önmaga (én) ; O = OBJECT = tárgy

(másik) ) 2.| Kötődést elutasító: A függetlenséget és az önállóságot fontosabbnak tartja Egyik jól tud kötődni (nem igen kell tanulnia a szeretet), a másik nem akar kötődni (nem akar szeretet tanulni). S+O---> Saját magát pozitívan értékeli, a másikat lenézi. 3.| Bizonytalan és aggodalmaskodó a szeretettel és a kötődéssel kapcsolatban: önmagát csökkent értékűnek, alkalmatlannak tartó. Az ilyen ember sokat tépelődik, például azon, hogy "szerethető-e", bizalmatlan, és miközben erősen függ társától, ezt gyakran egyoldalú kiszolgáltatottságként éli meg. Mindig magát hibáztatja. S-O+ 4.| Fél a kötődéstől, nemcsak önmagával szemben, hanem másokkal szemben is bizalmatlan Rossz véleménnyel van másokról is, önmagáról is. (Nem sok jót vár az élettől)Noha vágyik a kötődésre, fél érzelmileg (netán testileg) közel kerülni másokhoz, teljesen megbízni másokban, nehogy 8 Életút pszichológia

sérüljön, vagy függő helyzetbe kerüljön. S-O- 9 Életút pszichológia A család fogalma, típusai: Család: a társadalom legkisebb egysége. Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás más szóval vérségi kapcsolat köt össze (örökbefogadás is). Tagjai a szülőpár és a velük élő gyermekeik. A család típusai: • Többgenerációs család • Nagy család • Nukleáris család • Család töredék • Vegyes család (mozaik vagy patchwork): „az én gyerekem meg a te gyereked játszik a mi gyerekünkkel” A család funkciói: • Biológiai, utódnemző funkció • Társadalmi státusz reprodukciója • Gazdasági funkció • Érzelmi szükséglet kielégítése • Öreggondozás Alrendszerek: • Házastársi • Szülői • Gyermeki (vagy testvéri) A családi szocializációs funkciók - Első „mi” élmény (valahova tartozás)- csoportok - Szerep-minták (szülői

modell- HITELESSÉG) - Státuszok hierarchiája - Szokásrendszer, viselkedéskultúra - Alapszemélyiség kialakulása (szűrőrendszer, értékek) - Kommunikáció rendjének megalapozása (double-bind) - SZERETET= első tanult érzelem!!! - Önszabályozó funkciók (belső kontroll;Jutalom+büntetés) 10 Életút pszichológia A családi életciklusok: A családi életciklus modell Haley szerint 1. Az udvarlás periódusa 2. A házasság korai szakasza – szerepek! 3. Az első gyermek születése, és a vele való törődés időszaka (csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor) 4. A házasság középső szakasza – a gyermekek iskoláskora+ serdülőkor 5. A gyermekek „kirepülése a fészekből” – üres fészek 6. A nyugdíjaskor és öregkor Nevelési stílusok: A nevelési stílus a szülő által alkalmazott nevelési módszerek összessége. (Ezek nem mindig tudatosak a szülő részéről.) 1. Lewin, Lippit, White: a) Autokratikus: tekintélyelvű nevelő,

szülő, vezető b) Demokratikus: együttműködő, megegyezésen alapuló c) Laissez – faire: elhanyagoló 2. Ranschburg Jenő : a) meleg – engedékeny; b) meleg – korlátozó; (szorongó) c) hideg – engedékeny; d) hideg – korlátozó. (depr) Családi működés: 1.) Funkcionális család: - Bizalomteljes légkör - Elfogadják egymást - Tisztelet! - Érzelmek kifejezése +/- Nyílt kommunikáció - Nincs titok - Változásokhoz alkalmazkodnak - Megosztott felelősség - Családi rituálék, szokások 2.) Diszfunkcionális család: - Bizalmatlan, ellenséges légkör - El nem fogadás -O - Nem érzünk! - Nem beszélünk! - Titkok, szégyen, tabu - Merev határok/összefolyás - Nem vállalnak felelősséget - Mint(h)a család - Szerep-csere Csecsemő és kisgyermekkor 11 Életút pszichológia a.) Újszülöttkor (0-tól 1 vagy 2 hónapos korig) : • • • • • • • • • • • • • • • • • • A köldökzsinór elvágásával relatíve

önálló lénnyé válik, új életkörülmények közé kerül. Sajátos formát, alakot mutat, ez a kisgyermekkori forma. Vele született feltétlen reflexekkel jön a világra ( járóreflex, fogóreflex, szopó reflex). Ezek teszik lehetővé számára a megváltozott életfeltételekhez való alkalmazkodást. Aktivitása csekély, megmozdulásai akaratlanok, önkéntelenek. Spontán mozgások: nyújtózkodás, rugdalózás, sírás. Reaktív mozgások: erős érzéki benyomásokra történnek. Pl: erős zaj Az újszülött reakcióinak jellegzetessége, hogy az egész test részt vesz benne, vagyis összreakciók. Csak később válnak ezek célirányos mozgásokká. A bőrön keletkező tapintási ingereket már a néhány órás újszülött is megérzi. Fejlett a helyzeti érzékelés, a hőmérséklet érzékelése. Az ízlelési és a szaglási ingerek is korán hatnak. A látás érzékszerve napok múltával funkcionál. Legkésőbb a hallás érzékelése jelenik meg.

Tehát a megismerési funkciók közül ebben a szakaszban csak az érzékelés (= érzékszerveken keresztül fogja fel a világot) működik, az újszülött érzékelésre (=érzékszervi információk felfogása) még nem képes. Nem tud különbséget tenni a saját teste és a külvilág tárgyai között. Ébrenléti periódusa igen rövid. Érzései és kifejező mozgásai differenciálatlanok. b.) Csecsemőkor ( kb 1 éves korig) : • • • • • Megjelennek a feltételes reflexek, s velük párhuzamosan ugrásszerű fejlődésnek indul az érzékszervi és mozgáskoordináció. Fél év elteltével kezd funkcionálni az észlelés, az érzékszervek aktív használata ( látás, hallás, egyensúly érzékelés). A kommunikáció megnyílvánulása a gőgicsélés és a sírás. 10-12 -féle sírásforma különböztethető meg. A második félév vége felé megjelenik az érzékelés és a mozgás összerendezettsége, a tárgyakkal való manipuláció. 

Ízlelés, szaglás: • • • Fejlett érzékszerv. Hasonló mimikát mutat az ízekre, mint a felnőttek. Szaglásuk is jól fejlett.  Alvás • Két szakasza van: REM ( gyors szemmozgásos) és a non-REM. • Az első két hónapban alvásukra jellemző, hogy először REM, majd non-REM szakasz következik. • Ez egy idő után megfordul, majd kezd hasonlítani a felnőttekére. • 16-17 órát alszanak az első hetekben, az első hónap végére 15 órára csökken. Majd folyamatosan csökken. • Fontos a napi ritmus, és annak állandóssága! 12 Életút pszichológia  Látás Az összes anatómiai képlet megvan, de még ez nincs összehangolva. Két szemének mozgása nincs koordinálva, ezért homályos a látása. Vizuális képességei gyorsan fejlődnek. 7-8 hónaposan elkezd mászni, ekkor kezd el látni, a felnőttek látásképességét ekkor éri el. Képes felismerni azt az arcot, amit a leggyakrabban lát. Érzelmek utánzása – már 9 perces

csecsemő esetén! Az anyával való szoros kapcsolat folytán indul meg az érzelmek differenciálódása. A szakasz vége felé közeledve erősödik az utánzási hajlam. Amely már a verbális reagálásmódra is kiterjed. • A szavak jelentését még nem érti a csecsemő. • • • • • • • • c.) Jean Piaget kognitív (=megismerő) fejlődés modellje: • • • A serdülőkorig alkotta meg az elméletét. A gyermek természetesen érő képességeinek és a környezetével kialakított kapcsolatának a kölcsönhatásaira összpontosított. A gyereket aktív részt vevőnek látta. Saját gyermekeit vizsgálta  4 alapvető szakasz: Szenzomotoros szakasz ( = érzékszervi mozgásos szakasz) Csecsemőkortól 1-2 éves korig  Műveletek előtti szakasz - 2-7 éves korig; Kisgyermekkor-óvodáskor  Műveleti szakasz: - Konkrét műveleti szakasz - 7-12 éves kor; Kisiskoláskor: Tud gondolkodni, ha KONKRÉTAN MEGJELENIK A DOLOG. - Formális műveleti

szakasz: Tud elvontan gondolkodni.  Fogalmai: • • A gyerek „elméleteket” alkot ( Piaget sémának nevezte ezeket) arról, hogyan működik a fizikai és társas világ. Adaptáció (=alkalmazkodás): a környezethez való alkalmazkodás során a korábbi sémák megerősödnek, újabbak alakulnak ki. Ez kétféle módon történhet:  Asszimiláció (=illeszkedés): Ha egy új tárggyal vagy eseménnyel találkozik, a gyerek megkísérli azt más létező sémáival megérteni. A gyermek megpróbálja beilleszteni az új eseményt a már létező sémába.  Akkomodáció: új tapasztalat hatására a sémákat fogjuk átalakítani. Ha a régi séma nem megfelelő, módosítja a sémát A séma átdolgozásának folyamata az akkomodáció. 1. Szenzomotoros =érzékszervi – mozgásos szakasz (0-2) • A gyermek felfedezgeti a cselekvése és annak következményei közötti kapcsolatot. • Az érzékelés és a mozgás koordinációjának fejlődése a

legjellemzőbb. • A veleszületett reflexeket koordinálja és kontrollja. • Elsődleges cirkuláris reakció: önmagáért csinál valamit, ami neki örömet okoz. 13 Életút pszichológia • A társas környezet hatással van a fejlődés ütemére. • Megjelenik a szociális mosoly. • Reprezentáció (belső kép) kialakulása: • Belsővé válnak a dolgok, kialakul a világkép. • A dolgok léteznek, ha nincsenek is jelen. • Tárgyállandóság: Az egyik legfontosabb felfedezés. • Tudatosulásul, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor az érzékszervek számára nem hozzáférhetőek. • Nyelvfejlődés: ugrásszerűen fejlődik az első évben. • Sírás, majd szociális mosoly. A kisgyermekkor jellegzetességei • A Kisgyermekkor: kb. 3 éves korig tart • A test fokozatosan arányosodik, mégis a kisgyermekkori forma az uralkodó. • A legszembetűnőbb változás a beszéd elsajátítása, a járás megtanulása (gyermeki járás ). •

Ugrásszerűen nő a tárgyi ismeretek köre. • A hallás tökéletesedik. • Az én- tudat és a nemi- tudat kialakul. • Gyorsütemű fizikai növekedés, az alsó végtagok nagyobb ütemben változnak. • Fő tevékenység a funkciójáték, de már megjelenik a szerepjáték és a konstrukciós játék kezdetleges formája is. • Megjelenik a szituációs (szituációhoz kapcsolódó) beszéd. • A tanulás még döntően az utánzáson alapul, ennek során a kisgyermek egész sor viselkedésmintát, készséget sajátít el. • Az akarati cselekvés még meglehetősen alacsony szintű. • Tökéletesednek az idegrostok és idegnyúlványok. • Gondolkodása a tárgyak, eszközök használatával, a beszéddel erősen fejlődik. • A Születéstől a 3. életévig - a gondolkodás első jeleit a 3 hónapos gyermeknél észleljük, általában felismeri legközelebbi környezete személyeit, tárgyait. • Megállapítja a hasonlóságot és a különbséget. • Ez a

gondolkodás még képszerű. • Fejlődik a gyermek manipulációs tevékenysége. • Megkezdi az utánzást majd a megnevezést. • A kiáltó, síró hangok mellett megjelenik a gőgicsélés - ami a beszéd bevezetője. • Egyre növekszik a használt szavak száma, ezek között sok a hangutánzó szó. Óvodáskor és kisiskoláskor 14 Életút pszichológia Az óvodáskor pszichológiai jellemzői: • Óvodáskor kb. 3 - 6 éves korig • Az anatómiai alkatot még mindig a kisgyermekkori forma jellemzi, annak még harmonikusabb megjelenése. • Az óvodáskorú gyermeknek nagy a mozgásigénye. • Mozgásai mind biztonságosabbá, harmonikusabbá válnak, finoman összehangolódnak. • A fő tevékenységi forma a szerep és konstrukciós játék, ami fejleszti a képszerű gondolkodását és a fantáziáját. • Ebben a szakaszban jut el a gyermek az értelmi szinkretizmus fokára: • sajátos világképet alakít ki, amelyben a hiányzó ismereteket meseszerű

elemek pótolják. • Az időszak végére a gyermek megtanul különbséget tenni a valóság és a képzelet világa ( mese, álom, játék ) között. • Az egyre szaporodó " miért " kérdések az érdeklődés szélesedéséhez vezetnek, amelyben már a nemi kíváncsiság is megjelenik. • A magatartást döntően az érzelmek irányítják, az utánzásos tanulást is az érzelmek vezetik. • A tovább erősödő önállósulási vágy korlátozása dackorszakot vált ki (első dackorszak ). • A dac a jól fejlődő személyiség mutatója. • A gyermek felismeri saját személyiségének formáját. • Észrevehető a gyermekek közti különbség: felfogóképesség, mozgékonyság, közlékenység. • Az óvodás a vele egyező nemű szülővel azonosul, de kisajátítaná a másik szülőt is, és ez feszültséget okoz mindkét szülőhöz való érzelmi viszonyulásában Oidipus-komplexus- Freud) Piaget – Kognitív fejlődés 2. Műveletek előtti

szakasz (2-7) • Mert ekkor a gyermek bizonyos szabályokat, vagy műveleteket még nem ért meg. • Művelet: egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabály. • Kulcsjellegzetessége az, hogy a gyermek képtelen egy időben a helyzet több mozzanatát figyelembe venni. • A műveletek előtti gondolkodást a vizuális benyomások uralják. • A gyermek gondolkodására jellemző az egocentrizmus: gyermek nem képes mások nézőpontját átvenni, vagyis decentrálni Pl.: három hegy kísérlet • A konstanciák (világban lévő állandóságok) nem alakultak ki. • 4-5 éves: nincs mennyiségi állandóság (poharas kísérlet) • 4 éves: nincs tömeg megmaradás törvénye (gyurmahurka kísérlet) • 5-6 éves: nincs számok megmaradása (korongos kísérlet) • 7 éves korra alakul ki a számbeli konzerváció fogalma. 15 Életút pszichológia • Mágikus gondolkodás: Jellemzője, hogy mindent megmagyaráz már meglévő ismereteiből,

középpontjában az ember, illetve saját vágyai, akarata áll. • Oksági összefüggéseket tételez fel egymástól független dolgok között. • Típusai: - Artificializmus: a természet valamennyi jelenségét az emberek állították elő Pl.: az eget vattából építették; a dombot összehordták az emberek. - Animizmus: a tárgyak, jelenségek emberi tulajdonságokkal való felruházása Pl.: a Nap este aludni megy - Finalizmus: a dolgok, jelenségek magyarázata azzal, hogy az emberért való céljuk van, céllal való meghatározás Pl.: azért van sötét, mert mi akkor szoktunk aludni - Gyermeki realizmus: a valóságban összemosódnak a tárgyiasan észlelhető és az egyénileg átélhető élmények Pl.: az álom ott van a szobában, más is láthatja, a név azonos gazdájával, a gondolat azonos a beszéddel A kisiskoláskor pszichológiai jellemzői: • Kisiskoláskor kb. 6 - 10 éves korig • Gyors ütemű fizikai fejlődés (első alakváltozás). •

Az agy állományában a homloklebeny jelentősen fejlődik, ami alapja a magasabb rendű értelmi funkcióknak. • A gyermek társas viszonyai módosulnak, kapcsolatai szélesednek. • A család, a szülő elveszti korábbi meghatározó szerepét. • A fő tevékenységi formában, a tanulásban az utánzás már csak alárendelt szerepet kap. • A kisiskoláskor kezdő fázisának pszichológiai sajátosságait az iskolaérettség kritériumai fejezik ki legjobban pl. szándékos és tartós figyelem képessége, a feladattudat és kötelességérzet, a beilleszkedési alkalmasság. • A megismerési funkciók jelentősen differenciálódnak és minőségileg fejlődnek. • Fokozódik a tárgyi érdeklődés és a realizmus. • A gyermek már képessé válik a fogalmak rendszerezésére, a lényeges és lényegtelen vonások különválasztására, a dolgok közötti viszonyok felfogására. • Az akaratfejlődés egyik megnyilvánulása a versengésre,

rivalizálásra való hajlam jelentkezése. • Erősödik a szociális motiváció szerepe. 3. Műveleti szakasz 3.A Konkrét műveletek szakasza: 7-12 év kisiskoláskor • Már képesek absztrakt fogalmak használatára, de ez csak a konkrét tárgyakra korlátozódik, amelyek érzékszervileg hozzáférhetők. • Kialakul a decentrálás, azaz a nézőpontváltás. Bele tud helyezkedni más emberek bőrébe • Képesek egyszerre több dimenzió alapján osztályozni a tárgyakat (pl.: szín, forma) és egy tulajdonság mentén sorba rendezni őket. 16 Életút pszichológia 3. Műveleti szakasz 3.B Formális műveletek szakasza: 12évtől • Tizenegy- tizenkét éves korban képessé válik a gyermek tisztán szimbolikus fogalmakban gondolkodni. • Felnőtt formális logikai gondolkodás, elvont kijelentésekben képes gondolkodni, és módszeresen ellenőrzi hipotéziseit. • Pl.: ingás kísérlet (változtatható volt a súly és a madzag hossza) • A

formális műveleti gondolkodás lényege, hogy a gyerek képes áttekinti az összes lehetséges változatot, azok következményeivel együtt, és e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni. Serdülőkor 2 szakasza:  10-13 éves korig pubertáskor  13-17 éves korig serdülőkor Pubertás • Nagyjából a felső tagozatos éveket fogja át. • Ezt az életszakaszt viszonylagos testi és lelki kiegyensúlyozottság jellemzi. • A tárgyi érdeklődés tovább mélyül, és valamilyen irányban specializálódik. Erre utal a gyűjtószenvedély, a gondozó tevékenység, befogadó szellemi tevékenység, stb. • Az érdeklődés ebben a periódusban kifejezetten a külvilágra irányul, a felfedezés, a megismerés vágya mozgósítja a gyermeket. • Kialakul az elvont-fogalmi gondolkodás. • A mesék helyett az igaz történeteket részesítik előnyben. • Fokozatosan megváltozik a nemi szerep követelményrendszere. • A csoportban igen erős a

szolidaritás érzése. • A gyermeki szerepmagatartás bomlása is kezdetét veszi. • Önállósági törekvés, a függő viszony lazítása, megkezdődik a szülőkről való érzelmi leválás. • A szakasz vége felé az érzelmi-indulati életben feszültség, nyugtalanság lép fel, ami az igen erőssé váló önállósulási törekvésekkel együtt gyakran vezet konfliktusokhoz mind az iskolában, mind a családban. • Átmeneti érdektelenség, flegmatikus viselkedésmód, ÉN központú viselkedés a jellemző. Serdülőkor • • • • • • A testi fejlődésben gyors és radikális változások jelentkeznek. Ez a második alakváltozás, az egész szervezet labilis egyensúlyi állapotba kerül. A személyiség átstrukturálódik, a szociális környezet ugyanis felnőttes követelményeket támaszt a felnőttes testalkatú gyermekkel szemben. Már nem gyerek, de még nem felnőtt Ez együtt jár egy teljes lelki átálítódással is. A legnehezebb feladat a

szülőkhöz való viszony kialakítása – a gyermeki függőség helyett a partneri viszony – és a nemiség megértése. Központi probléma a pályaválasztásra és a partnerkapcsolatra való előkészület, az önismeret, a gyermeki világkép átértékelése. A sok megoldandó probléma miatt gyakori a befelé fordulás. 17 Életút pszichológia • • A személyiségfejlődés más területeitől eltérően az érzelmi fejlődés nem hoz ugrásszerű változást. Ebben az időszakban integrálni kell a személyiséget. Erikson – Identitás vs. Szerepkonfúzió Identitás kialakulása - Ki vagyok én? Miért születtem? Merre tartok? Felnőttkori lét megalapozása. Az identitás krízis 4 lehetséges megoldása: • Elért identitás: keresztül ment a krízisen, elköteleződött valami mellett. • Korai zárás: megvan az elköteleződés valami iránt, de nem ment át a krízisen. • Moratórium: éppen most van a krízisfolyamatban, vagy elhúzódik. •

Diffúz identitás: rengetegféle identitást kipróbáltak, de nem köteleződtek el. További serdülőkori problémás viselkedésformák: − „mintagyerek”, − iskolai nehézségek, − elidegenedés, − munkanélküliség, − serdülőkori terhesség vagy promiszkuitás, − kockázatkereső viselkedés, − drog és alkohol, − szektákhoz való csatlakozás. Ezek a jelenségek általában pszichiátriai-pszichológiai beavatkozást kívánnak. − Autoritás-krízis: lényege a lázadás minden tekintéllyel szemben ( szülői, tanári), ami természetes életkori sajátosság, krízissé csak akkor válik, ha a lázadás ural minden tevékenységet, megzavarja a tanulást, a szociális beilleszkedést. − Identitás-krízis (lsd. Erikson) − Öngyilkosság: Az öngyilkosság gondolata igen erősen foglalkoztatja a serdülőket. A fő öngyilkossági csoport (Göllnitz, 1970.):  diszharmonikus szülői háttér,  enyhe idegrendszeri sérülés,  neurotikusok

illetve szokatlan pszichés megterheléssel kezdődik. Fiatal felnőttkor Fiatal felnőttkor szakaszai: • 16-27 évig, a szülőktől való leválás szakasza • 22-28 évig, „ nem vagyok gyerek, de a szülőkre számíthatok” • 28-34 évig, felnőttek világába való belépés, önmagunk felé fordulás • 35-45 évig, sürgetettség érzése, nincs elég idő Erikson pszichoszociális fejlődés >> intimitás és izoláció Fiatal felnőttkor krízisei: • Le kell válnia a származási családjából ( - pán péterek ) A szülői leválás dimenziói közé tartoznak: - jogi értelemben vett leválás - közös fedél alól történő leválás - anyagi-pénzügyi leválás - önálló döntést eredményező leválás - szubjektív leválási forma, saját értékrendszer és identitás kialakulása 18 Életút pszichológia • • Stabil párkapcsolatot kell választania és el kell köteleződnie Hivatást kell választania és munkába kell állnia A

kapunyitási krízis: Az Y generációt érintő jelenség A generációs sajátosságokat tanulmányozók az 1982 és 1995 között születetteket az Y generáció csoportjába sorolják • Kik ők? 20-30 évesek korosztálya /milleniumi nemzedék/net generáció/D-nemzedék ( = digitális nemzedék) /kidult (gyernőtt)/bumeráng gyerekek/Pán Péter • • Jellemzőik: • Technikai vívmányok napi használata • A közösségi élet színterének változása • Figyelmi kapacitás csökkenése • Metroszexualitás • Intim kapcsolatok megváltozása – lecserélhetőség • Felsőoktatás és hallgatói légkör változása – nincs csoport • Szülői támogatás ls háttér • A munkához való hozzáállás – nincs nyugdíjas meló, vállalkozói szemlélet • Alkalmazkodás a versenyhelyzethez Kapunyitási krízis tünetei: • • • • • • • • Elégedetlenség Céltalanság Elveszettség érzése Önbizalomhiány Elmagányosodás Kilátástalanság

Depresszió Kiégés ( = burn-out) szerű tünetek Felnőttkor és időskor 1. Felnőttkor jellemzői: Erikson pszichoszociális szakasz - Generativitás ( alkotóképesség) és Stagnálás 2. Öregkor jellemzői: • Tradicionális társadalmakban tisztelet övezi • Testi változások : hanyatlás • Erikson pszichoszociális szakasz – Én-integritás ( = én-teljesség) vagy Kétségbeesés Felnőttkor és öregkor krízisei: • Kapuzárási pánik ( család szétesés; válás; pasik-fiatal csak, nők-plasztika) • Üres fészek jelensége 19