Architecture | Higher education » Koppány Attila - Épületszerkezettan III.

Koppány Attila ÉPÜLETSZERKEZETTAN III. Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: dr. Koppány Attila egyetemi tanár Lektor: dr. Karácson Sándor műszaki tudományok doktora okleveles építészmérnök Koppány Attila, 2006 Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző

ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 3 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék 1. Födémszerkezetek 5 1.1 Gerendafödémek 9 1.2 Gerendás födémek 10 1.3 Pallós és panelos födémek 22 1.4 Lemezfödémek24 2. Boltozatok 30 3. Tetőszerkezetek

36 3.1 Fa fedélszerkezetek37 3.2 Acél tetőszerkezetek 56 4. Vázszerkezetek 58 4.1 Vasbeton vázszerkezetek 63 4.2 Acél vázszerkezetek 71 5. Csarnokszerkezetek 84 5.1 Síkbeli erőjátékú csarnokszerkezetek 86 5.2 Térbeli erőjátékú csarnokszerkezetek 98 Irodalom.103 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 4 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 5 ► 1. Födémszerkezetek A födémek a különböző rendeltetésű épületek és építmények, valamint ezek helyiségeinek lefedésére, az egymás fölé kerülő terek térelhatárolására szolgáló, vízszintes szerkezetek. A födémszerkezeteket önsúlyra, valamint a helyiségek rendeltetésszerű használatából származó hasznos terhelésre kell méretezni. A födémek a helyiségek lefedésén, a térelhatároláson és függőleges irányú teherviselésen kívül még részt vesznek az

épület vízszintes irányú merevítésében is. 1. ábra Komplex födém értelmezése Az ún. komplex födém rétegfelépítését a következő fő részek alkothatják (1. ábra): • • • • • a teherhordó szerkezet, a hő és hangszigetelő réteg, a padlószerkezet (padozat), mennyezetburkolat, álmennyezet. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 5 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 6 ► A vizes üzemű helyiségeknél és lapostetőknél – azaz legfelső födémnél (más néven zárófödémnél) vízszigetelő réteg, párazáró, ill. páraszellőző réteg beépítése is szükséges. Egyes födémtípusoknál – különösen födémre függesztett igényes épületgépészet, klimatechnika esetén – a födémet alulról további réteg, az álmennyezet takarja. Tartószerkezeti követelmények: • szilárdság: az állandó jellegű

terhek (önsúly, válaszfalak, súlya és az esetleges terhek) hasznos terhek, berendezések, dinamikus igénybevételek kellő biztonságú viselésére legyen a födém méretezve, • tűzállóság: mértéke a födémben lévő éghető anyagoktól függ, a födém tűzállósági fokozata feleljen meg az épületre vonatkozó tűzrendészeti előírásoknak. • együttdolgozás: a padozati réteget támadó koncentrált terhelés a födém tartószerkezetének minél nagyobb felületén legyen elosztható. • többtámaszúság: többtraktusos épület esetén az alátámasztó szerkezetek fölött a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak. Ennek előnyei: kisebb lehajlás, gazdaságosabb tartóméretek. • kis lehajlás: kismértékű rezgés (a lehajlás megengedhető mértéke monolit födémeknél a fesztávolság 1/600-ad része, előre gyártott födémeknél 1/300-ad része. Épületszerkezeti követelmények: • hővédelem: különböző mértékben

fűtött helyiségek között és legfelső (záró) födémnél fontos. • hangvédelem: közbenső födémeknél, lakó- és középületekben jelentős a lépéshang gátlás. A hangszigetelés a teherhordó szerkezet és a padozat között elhelyezett hanglágy réteg. A padló kemény aljzata ez esetben nem érintkezik közvetlenül a szilárd födémmel (ún. úsztatott padló) • vízszigetelés: üzemi használati víz elleni szigetelés szükséges a közbenső helyiségek vizes helyiségei alatt. Zárófödémekre lapostető esetén csapadékvíz elleni szigetelést kell készíteni Párás terek felett páraszigetelés alkalmazása is szükséges lehet • épületgépészet elhelyezhetősége: a vízszintes helyzetű vezetékbe befogadása, a függőleges vezetékek födémáttörésen való átvezethetősége. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 6 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Födémszerkezetek Vissza ◄ 7 ► Esztétikai követelmények: • a födém alsó síkjának kialakítása, • lakó- és középületeknél az alsó sík mennyezet kialakítás általában megkövetelhető, • látható gerendás, bordás, ill. kazettás födémeknél egyenletes kiosztásra, harmonikus arányokra kell törekedni. Technológiai és gazdaságossági követelmények monolit födémeknél: • ismételten felhasználható állvány és zsaluzat, • gyorsan felállítható és elbontható (áthelyezhető) zsaluzó készlet alkalmazása, előre gyártott födémeknél: • kedvező gyárthatóság, • könnyű szállítás és mozgatás lehetősége, • kedvező beépítési lehetőség (egyszerű, gyors, folyamatosan szervezhető munka), • anyag- és élőmunka takarékos megoldás. Födémszerkezetek fajtái: A födémszerkezetek főbb osztályozási szempontjai: a beépítési hely, gyártási és építési technológia, építőanyag és szerkezeti

rendszer szerinti csoportosítás. • • • • Beépítési hely szerint a födémek lehetnek: pince fölötti födém, közbenső (emeletközi) födém, legfelső (záró-) födém. Gyártási és építési technológia szerint megkülönböztetünk: • • • • monolit (helyszínen készített), félmonolit (részben helyszínen készített), előre gyártott (helyszínen vagy üzemben) és szerelt jellegű födémeket. Födémek jellemző anyagai: fa, acél, beton, vasbeton, kerámia. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 7 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 8 ► Szerkezeti rendszer szerint a födémek fő csoportjai: 2. ábra Födémek fajtái szerkezeti rendszer szerint • gerendafödémek: a tartógerendák egymás mellett zárt sorban helyezkednek el, • gerendás födémek: egymástól távolabb fekvő tartógerendák és a közöttük

lévő kitöltő vagy átfedő elemek alkotják a szerkezetet. • pallós, panelos födémek: előre gyártott, általában üregekkel könnyített palló szerkezetek, teknős vagy bordás nagyfesztávolságú födémpanelek. • lemezfödémek: előre gyártott helyiségméretű síklemez födémtáblák, monolit sík és bordás lemezfödémek, sűrűbordás betéttestes ill. béléstestes lemezfödém A födémek szerkezeti rendszer szerinti csoportosítá- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 8 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 9 ► sát mutatjuk be egyszerűsített vázlatokon a 2. ábrán Az ábra bal oldalán a födémalaprajzok szerkesztési elvei, jobb oldalán pedig a födémek jellemző metszetei láthatók. A következőkben a már vázolt szerkezeti rendszerezés szerint ismertetjük a legfontosabb födémszerkezeteket. 1.1 Gerendafödémek

Épületfelújításnál, födémcserénél, bontásnál gyakran találkozunk még csapos gerendafödémmel. Sűrűn egymás mellé helyezett bárdolt vagy fűrészelt gerendák alkotják az alul sík teherhordó szerkezetet 3. ábra Csapos gerendafödém A gerendák együttdolgozását kb. 2,0 m-ként beépített keményfa csapok biztosítják. A gerendavégek alátét deszka közbeiktatásával támaszkodnak a főfalakra. A padlószerkezet és a gerendák között kiegyenlítő homokfeltöltés helyezkedik el A födém alsó síkjára nádszövet közbeiktatásával kerül a mennyezetvakolat. Gerendafödémek készíthetők még sűrűn egymás mellé helyezett „I” szelvényű előre gyártott vasbeton tartókból. Alkalmazásuk elsősorban nagy terhelésű mérnöki szerkezeteknél indokolt. A gerendafödémek általában jelentős önsúlyú, átlagos terhelés esetén gazdaságtalan szerkezetek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 9 ►

Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 10 ► 1.2 Gerendás födémek A gerendás födémek a hagyományos födémszerkezetek legelterjedtebb, legtöbb változattal rendelkező fajtái. 1.21 Fagerendás födémek A népi építészetben számos változata alakult ki a faanyagban takarékos megoldású fa tartószerkezetű födémeknek. A szalmapólyás födém (4. ábra) esetében a gerendákhoz szegezett lécekre vagy ha szegezést nem használtak, akkor a gerendák oldalában kialakított vájatokba, sárba áztatott szalmacsóvával körülfont karókat helyeztek sűrűn egymás mellé. Az így kialakított felületet sárral betapasztották és felülről agyagréteggel vonták be. Ez a házilagos készítésű födém meglehetősen jó hőszigetelő képességgel rendelkezett 4. ábra Szalmapólyás födém jellemző metszetei A pórfödém (5. ábra) alulról látható gerendás szerkezet, amely

általában gyalult gerendákból és azokra helyezett deszkázatból áll. Erre még feltöltés és szükség szerinti burkolat (leggyakrabban agyagtapasztás) kerül. 5. ábra Pórfödém metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 10 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 11 ► A pallófödémek esetén a gerendáknál karcsúbb, magas szelvényű pallók sűrűbb kiosztásával készülnek a pallók. A pallókat kifordulás ellen deszkákkal támasztják egymáshoz A pallók felső élére erősített deszkázatra itt is feltöltés kerül, amelyre szükség szerinti padlóburkolat elkészíthető (6. ábra). 6. ábra Pallófödém metszetei Jellegzetes faanyagú födémszerkezet a borított gerendás födém (7. ábra) A födém négyszög szelvényű faragott vagy fűrészelt gerendáit egymástól 60100 cm távolságra helyezik. A gerendákra alul és

felül deszkaborítást erősítenek A felső deszkaborítás és a padozat közé feltöltés kerül 7. ábra Borított gerendás födém Az ábra baloldalán lévő axonometrikus rajzon jól látható a szerkezet térbeli kialakítása Az alsó deszkaborítás lehet gyalult, festett kivitelű vagy nádszövet közbeiktatásával vakolt felületképzéssel készül. A borított gerendás födém béléses változatánál nem a felső deszkázatra, hanem a gerendák közé süllyesztett bélésdeszkákra kerül a feltöltés, ezáltal csökkenthető a födémszerkezet szerkezeti magassága. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 11 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 12 ► 8. ábra Béléses borított gerendás födém A deszkabéléses borított gerendás födémnél a gerendák alsó síkjára kerül a mennyezeti deszkaborítás, ami lehet festett vagy pácolt

kivitelű, de kétrétegű nádszövet közbeiktatásával az alsó felület is vakolható (8. ábra) Mivel az alsó deszkaburkolatra az önsúlyán kívül nem jut terhelés, ennél a fagerendás födémnél a mennyezet alsó síkja tartósan behajlásmentes felületként alakítható ki. Természetesen ez a megoldás nagyobb költségráfordítást igényel az egyszerűbb fafödémeknél várhatónál 9. ábra Deszkabéléses gerendás födém A deszkabéléses gerendás födém esetén (9. ábra) viszont a bélésdeszkák alkotják az alulról látható felületet, tehát a gerendázat alsó része a felületet tagolva alulról látható. A vakgerendás födém esetében (10. ábra) az alsó burkolat nem a fagerendákra közvetlenül, hanem a gerendákhoz erősített deszkákra kerül 10. ábra Vakgerendás födém A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 12 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Födémszerkezetek Vissza ◄ 13 ► Meg kell említeni még a mestergerendás fafödémet, amit szélesebb (7-8 m szélességű) helyiségek lefedésére alkalmaznak. A mestergerendákat egymástól 5-6 méterre helyezik el, majd ezekre merőlegesen osztják ki a fiókgerendákat Ebben az esetben a fiókgerendáknál faanyag megtakarítás érhető el. Faanyagú födémekkel tömör teherhordó főfalas épületekben új szerkezetként napjainkban már ritkán találkozunk, fenntartási-felújítási munkáknál azonban szükség lehet a tradicionális fafödémekkel kapcsolatos épületszerkezeti ismeretekre. 1.22 Acélgerendás födémek Az acélgerendák közötti poroszsüveg födém egymástól 100-120 cm távolságra helyezett melegen hengerelt „I” szelvényű acéltartókból, valamint a tartók közötti tömör téglából készített, néhány cm ívmagasságú féltégla vastag boltozatból áll. 11. ábra Acélgerendák közötti poroszsüveg födém 12. ábra

Acélgerendák közötti poroszsüveg födém jellemző metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 13 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 14 ► Az acéltartók talpára helyezett ún. orrtéglák vállként biztosítják a boltozat indításához szükséges hajlást. A födém enyhe boltozott hatását meghagyva, vagy sík felületűre kiegészítve készítik a mennyezetvakolatot (12 ábra) Az acélgerendák vasbeton koszorúba befogottak. A boltozati oldalnyomás felvételére szélső mezőben vonóvasat alkalmaztak. Ezzel a födémszerkezettel már csak régi épületek bontásánál, átalakításánál találkozunk. Az acélgerendák közötti téglabetétes lemezfödém a téglaboltozatos födémnél kisebb önsúlyú, alsó felülete sík, vakolattartása kedvezőbb. Az acélgerendák között lapjára fektetett, hézagaiban vasalt és betonnal

kiöntött téglalemezekkel készül (13. ábra) Nagyobb gerendatávolság esetén felbetonnal látják el. A hagyományosnak tekinthető acélgerendás födémek mellett (amelyek tömörfalas teherhordó szerkezetű épületek födémei) szólni kell az acélvázas épületek különböző acélgerendás födémeiről is. 13. ábra Acélgerendák közötti téglabetétes lemezfödém Gyakran előfordult régebben acélgerenda és monolit vasbeton lemezfödém kombinációja. Ennek egyik megoldása a vasbeton lemez acélgerendával való alátámasztása (14/a ábra), de találkozhatunk merev acélgerendabetétes bordás vasbeton lemezfödémmel is (14/b ábra) 14. ábra Acélgerenda és monolit vasbeton lemez kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 14 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 15 ► 15. ábra Acélgerenda és előre gyártott vasbeton

födémelemek kapcsolata Acélvázas épületek esetén lehetséges az acélgerendákra előre gyártott vasbeton födémszerkezeteket ráhelyezni. Ezek lehetnek üreges palló jellegű, ill. teknőpanel jellegű előre gyártott vasbeton födémelemek (15 ábra) 16. ábra Acélgerendával alátámasztott bennmaradó acéllemez zsaluzatos vasbeton lemezfödém részlete Acélvázas épületek esetén a födémszerkezetet gyakran „I” szelvényű acél födémgerendára erősített egy vagy kétrétegű (szembefordított) trapézlemez bennmaradó acélzsaluzat és az arra elkészített monolit (általában előre hegesztett hálós vasalású) betonréteg alkotja (16. ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 15 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 16 ► A profilozott acéllemez ahhoz kellő merevségű, hogy ideiglenes födémnek is használható legyen. Az

acéllemez (bennmaradó zsaluzatként) a felbetonnal együttdolgozva vesz részt a teherviselésben. A betonréteg viszont sík felületet biztosítva alkalmas kontakt padlóburkolati rétegek aljzatául és egyúttal kielégíti a tűzvédelmi előírásokat is, szintenként éghetetlen vízszintes határoló réteget biztosítva. 1.23 Előre gyártott vasbeton gerendás födémek: Az előre gyártott vasbeton gerendás födémek széleskörű elterjedését a következő tényezők indokolták: • méretkoordinálás, tipizálás és szabványosítás, • egyszerű, gyors, „száraz” építési technológia, • az előregyártás fejlődése következtében nagyobb szilárdságú, kisebb keresztmetszetű és önsúlyú elemek gyártásának lehetősége, • kisebb helyszíni élőmunka igény, • faanyag takarékosság, • a feszített vasbeton alkalmazási lehetősége, • gépesítés, • azonnali terhelhetőség. Az előre gyártott vasbeton gerendás födémek

gerendái 30, 60, 100 vagy 120 cm tengelytávolságban elhelyezett gerendákból és a gerendák közötti béléselemekből állnak (17. ábra) 17. ábra „G” gerendás födém metszetei béléstestekkel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 16 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 17 ► A béléselemek legelterjedtebb változatai üreges kialakításúak. Előnyös a gerenda szelvénnyel azonos magasságú béléselemek alkalmazása (18. ábra), mert alul-felül sík födémet eredményez. 18. ábra „E” gerendás födém metszetei kétféle béléstest magassággal A gerendák az alátámasztó szerkezetre típustól függően 10-15 cm hosszban támaszkodnak. A födémszerkezet tartói és kitöltő elemei gyártmánykatalógusból kiválaszthatók A gerendák és béléstestek választékából mutatunk be néhány szerkezeti elemet a 19 ábrán Az előre

gyártott vasbeton gerendás födémek szilárd, közepesen tűzálló szerkezetek. A nagy sorozatban gyártott, gazdaságos födémszerkezetek lakó- és középületekben általában megfelelnek. Az építésiparosítás korábbi időszakában az előre gyártott vasbeton gerendás, béléstestes födémek alkották a szilárd födémek egyik legáltalánosabban alkalmazott csoportját. Később a szerkezetválaszték gazdagodásával jelentőségük csökkent. Az 1. képen gerendák és béléstestek képe látható, ahogy azokat az építőanyag kereskedésben bemutatják A 2. és 3 képen a födémelemek elhelyezési javaslata tanulmányozható a koszorúvasalás feltüntetésével. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 17 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 18 ► ◄ 18 ► 1. kép Előre gyártott gerendás, béléstestes födémelemek bemutatása egy

építőanyag kereskedésben 19. ábra Előre gyártott vasbetongerendás födémek jellemző elemválasztéka A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 19 ► 2. kép Előre gyártott vasbeton gerendás, béléstestes födémmező falsaroknál a koszurú vasalással, kibetonozás előtt 3. kép Előre gyártott vasbetongerendás, béléstestes födém kialakítási elve középső főfalnál (gyártói javaslat) Zsaluzógerendás félmonolit beton béléstestes födémek. Ezek közé tartozik például a Leier-BCM típusú mesterfödém Ennél a födémnél a vasalt betontalppal együtt kialakított előre gyártott acélszerkezetű vasalás a bélés- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 19 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄

20 ► testek elhelyezése és a béléselemek közötti zsaluzóelem sáv kibetonozása és megszilárdulása után vesz részt a teherviselésben. A födémszerkezet zsaluzó gerendái mindkét irányban, tehát egymásra merőlegesen is elhelyezhetők. A födémszerkezet építés közben ideiglenes alátámasztást igényel a kibetonozás megszilárdulásáig A Leier-BCM mesterfödém az előre gyártott és a monolit vasbeton födémek egyes előnyeit igyekszik ötvözni. A 20. ábrán a mesterfödém elemeinek tárolása és a födém beépítési elve tanulmányozható. 20. ábra Leier mesterfödém elrendezési vázlatok 1.24 Zsaluzógerendás, béléselemes vázkerámia födémek Üzemben vagy helyszínen vázkerámia idomokból, köracél rácsozattal öszszeállított, kis önsúlyú – tehát emelőgép nélkül elhelyezhető – gerendákból és vékonyfalu, nagy üregtérfogatú béléselemekből készülnek ún. félmonolit technológiával A gerendák és

béléselemek között helyszíni kibetonozás biztosítja az együttdolgozást. A Fert födémnek is nevezett szerkezet kis önsúlyú, kedvező épületfizikai tulajdonságú, alsó síkján jó vakolattartási tulajdonságú födém. Magánerős építkezés esetén alkalmazása különösen célszerű (21. és 22 ábrák és 4 kép) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 20 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 21 ► 21. ábra Vázkerámia (Fert) födém elrendezési vázlata axonometriában 22. ábra Vázkerámia födém zsaluzógerendával párhuzamos és arra merőleges metszetei 4. kép Porotherm vázkerámia födém elvi elrendezési vázlata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 21 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 22 ► 1.3 Pallós

és panelos födémek A födémpallók üzemben előre gyártott nagyméretű födémelemek, melyek hosszúsága, az előre gyártott gerendák méretrendjével azonos, szélességét a koordinált méretrend, a gyártási technológia határozzák meg. Előnyük, hogy alul-felül sík szerkezetek, beépítésük kevés helyszíni munkát igényel, alkalmazásuk az építést gyorsítja. A körkeresztmetszetű üregekkel könnyített födémpallók 59 és 119 cm szélességben készülnek, a falakra vagy áthidaló gerendákra 10 cm-t fekszenek fel.Előre gyártott körüreges pallós födém keskeny (PK) és széles (PS) változatát mutatjuk be példát a 23. ábrán 23. ábra Körüreges feszítettbeton födémpalló szerkezetváltozatai A 24. ábrán az előre gyártott vasbeton szerkezetű üreges pallófödémek beépítése tanulmányozható. Külön figyelmet érdemel az ábra baloldalán lévő beépítési részlet, ahol jól látható, hogy a födémelem közvetlenül a

teherhordó főfalra fekszik fel és csökkentett méretű vasbeton koszorú közvetítésével kapcsolódik a falszerkezethez. A 25 ábrán feszített nagyfesztávolságú födémpalló kialakítása és jellemző méretei láthatók Ez a födémszerkezet vakolatmentes építést tesz lehetővé, mivel jó minőségű felülete közvetlenül festhető. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 22 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 23 ► 24. ábra Előre gyártott üreges födémpalló beépítési részletek 25. ábra Feszítettbeton födémpalló, amely függőleges helyzetben falszerkezetként is alkalmazható 26. ábra Előre gyártott vasbeton szerkezetű tetőelem A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 23 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 24

► A panelos födémek, ill. tetőelemek előre gyártott nagyfesztávolságú, vékonyfalú teherhordó és térelhatároló szerkezetek Leggyakoribb változataik teknős vagy alulbordás kialakításúak Alkalmazásukra elsősorban nagyteres ipari, vagy középületek födémeként kerül sor A 26 ábrán előre gyártott vasbeton szerkezetű típuscsarnok teknő jellegű előre gyártott tetőelemét szemléltetjük kétirányú jellemző metszettel és beépítési vázlattal 1.4 Lemezfödémek A monolit vasbeton födémek főbb sajátosságai: • szerkezeti kialakításuk, méreteik az igénybevételt jól követik, • a monolit kialakítás lehetővé teszi az egyes szerkezeti részek maradéktalan együttdolgozását, biztosítja a többtámaszú kialakítást, • a monolit vasbeton födém mint saját síkjában merev tárcsa, hatékonyan részt vesz az épület vízszintes merevítésében, • hagyományos monolit eljárás esetén az építés magas állványozó és

zsaluzó faanyag igényű, • nedves építési eljárással készül a födémszerkezet és csak kellő szilárdulási idő után terhelhető, • a monolit vasbeton födém időtálló és fokozottan tűzálló, • lépéshanggátlása a viszonylag magas önsúly miatt jó, de lépéshang ellen szigetelni kell, • épületgépészeti szempontból kedvező – födémáttörések az egyedi szerkezet esetén egyszerűen kialakíthatók, • a födém acéligénye viszonylag magas (80-120 N/m2). A következőkben a vasbeton lemezfödémek különböző változatait ismertetjük. A lemezfödémeket kezdetben a monolitikus megoldás jellemezte, azonban a későbbiek során kialakultak bennmaradó zsaluzattal, zsaluzógerendával vagy kéregelemmel kombinált ún. félmonolit megoldások, majd megjelentek nagytáblás előre gyártott lemezszerű födémszerkezetek is. 1.41 Alul-felül sík lemezfödém Egy vagy két irányban teherviselően kialakított változatai léteznek. Kisebb

alapterületű, legfeljebb 3-4 m falnyílású terek fölött alkalmazzák (27. ábra) Nagyobb fesztávolságok esetén a lemezvastagság és az önsúly túlzottan megnő. Ez esetben a bordás lemez gazdaságosabb A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 24 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 25 ► 27. ábra Alul felül sík monolit vasbeton lemezfödém A baloldalon felfekvő, a jobboldalon pedig befogott szegéllyel 1.42 Alulbordás lemezfödém A méretezés kötetlensége miatt a monolit vasbeton lemezfödémek között a leginkább anyagtakarékos változat. Hátránya, hogy nem biztosít sík menynyezetet Igényes esetben álmennyezettel takarják a bordákat (28 ábra) 28. ábra Aulbordás monolit vasbeton szerkezetű lemezfödém metszetei 1.43 Felülbordás lemezfödém A sík alsó mennyezetfelület igénye esetén alkalmazzák. Statikai szempontból

keresztmetszete előnytelen, mert a nyomott zónában kisebb a beton keresztmetszet (29. ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 25 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 26 ► 29. ábra Felülbordás monolit vasbeton lemezfödém metszetei 1.44 Gombafödém 30. ábra Monolit vasbeton gombafödém változatok A gombafödémet pillérvázas épület borda nélküli vasbeton lemezfödémeként alkalmazzák. A megközelítően négyzethálósan kiosztott pillérek vagy oszlopok fejezete átmeneti lemezzel vagy anélkül (ún. rejtett gombafejes pillér) is kialakítható (30. ábra) A betonminőség és a betonacélok minőségének javulása következtében egyre inkább rejtett gombafejes, azaz átmeneti lemez nélküli gombafödémeket készítenek. A pillérvázas épületek iparosított zsaluzási rendszerei ugyancsak az alul sík födémlemez készítését

teszik indokolttá. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 26 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 27 ► 1.45 Sűrűbordás födémek Az alul-felül sík lemezfödémekhez sorolható szerkezeti jelleg szerint a kerámia betéttestes födémek csoportja. A betéttestek általában nem vesznek részt a födém erőjátékában A betéttestek (idomtestek) kialakítása alkalmas arra, hogy beton részekkel együtt dolgozzanak. A betétek általában üreges kerámia vagy vázkerámia elemek (pl Bohn tégla) A szerkezetet ritkított zsaluzattal készítik (31 ábra) Az ábra baloldalán jól látható a vasbeton koszorúba bekötő (45°-os) nyírási vasalás vonalvezetése. 31. ábra Sűrűbordás, kerámia idomtestes (Bohn) födém metszetei 1.46 Acéllemezekre betonozott bordás lemezfödém Az acélvázas épületek elterjedten alkalmazott szerkezete. Sajtolt –

általában trapézszelvényű – vékonyfalú acéllemez profilokra rendszerint hegesztett hálós vasalású 6-8 cm vastag betonréteg kerül A profillemezek bennmaradó zsaluzatként a vasbetonszerkezet húzott acélrétegeként is működnek (32. ábra) 32. ábra Sűrűbordás bennmaradó acélzsaluzatos vasbeton lemezfödém A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 27 ► Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 28 ► 1.47 Félmonolit vasbeton kéregelemes lemezfödémek Az építésiparosítás során a helyszíni előmunka csökkentése az egyik legfontosabb szempont. Az előző födémváltozatok között találkoztunk az ún. zsaluzógerendás, béléstestes födémekkel A zsaluzógerendás elv továbbfejlesztésének is tekinthető a vasbeton kéregelemes födémkészítési technológia, amelynél a nagyfelületű vékony előre gyártott vasbeton lemezből

felfelé kinyúló acélbetétek zónáját helyszíni felbetonnal öntik ki, így a bennmaradó vb. lemezzsaluzat felhasználásával alakul ki a vegyes technológiával készített – ezt kifejezően gyakran a félmonolit elnevezésel illetik – alul felül sík födémszerkezet. Többféle változata létezik, közülük az 5. képen a „profipanel” elnevezésű födém készítési elvét mutatjuk be 5. kép Profipanel födém elvi felépítése 1.48 Merev acélbetétes bordás monolit vasbeton lemezfödémek Az acélgerendás födémek témakör tárgyalásánál már említésre kerültek. Régebben elterjedten elhalmozták az „I” szelvényű acélgerendát mint monolit födém merev acélbetétjét. Alul- ill felülbordás vasbeton lemezfödém szerkezetpéldáját mutatjuk be merev acélbetéttel a 33. és a 34 ábrákon A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 28 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Födémszerkezetek Vissza ◄ 29 ► 33. ábra Merev acélbetétes alulbordás vasbeton lemezfödém 34. ábra Merev acélbetétes felülbordás vasbeton lemezfödém 1.49 Előre gyártott vasbeton lemezfödémek Nagy sorozatban lakóépületek nagyfelületű alul-felül sík födémelemeként készítették, de egyedi előregyártással más szerkezeti rendszerek esetében is alkalmazhható. Kis szerkezeti vastagságú vakolatot nem igénylő lemez A jobb szerkezeti együttdolgozás érdekében az alátámasztott végek fogazott kialakításúak is lehetnek (35. ábra) 35. ábra Előre gyártott vasbeton szerkezetű lemezfödém elemnézetrajzai a jellemző méretekkel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 29 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Boltozatok Vissza ◄ 30 ► 2. Boltozatok A boltozatok íves felületű térlefedő szerkezetek, amelyeket a XIX.

század közepéig széles körben alkalmaztak. A boltozatok és kupolák önállóan is alkalmasak téralkotásra, akár csarnok jellegű építmények kialakítására is. A korszerű síkfödémek megjelenése előtt a faanyagú födémek mellett a boltozatokat alkalmazták széles körben térlefedő szerkezetként és közbenső födémek szerkezetei is gyakran boltozott kialakításúak voltak. Az acélgerendás födémek mezőkitöltésére sokáig alkalmazták még a lapos donga jellegű poroszsüveg boltozatot. Mivel épületállományunk jelentős részében találunk boltozatokat és az épületrekonstrukciós munkák során közvetlen kapcsolatba is kerülhetünk boltozatokkal kapcsolatos épületszerkezeti problémákkal, nem hiányozhatnak az épületszerkezettanból a boltozatok alapismeretei sem. A boltozati formák származtatása: A boltozatok alakját íves felületekből származtatjuk. Hengerfelületből származnak: a dongaboltozat, ebből pedig a

kolostorboltozat, teknőboltozat, valamint a római és román keresztboltozat (36. ábra) Gömb- ill forgásfelületből származnak: a kupolaboltozat, csehboltozat és csehsüveg boltozat (37 ábra). Alapfogalmak: Vezérgörbe: az a görbe vonal, amelynek mozgásából származik a boltozati felület. Boltozati mező: a boltozatos építmény falakkal vagy boltövekkel határolt része. Boltsüveg, vaknegyed: a dongaboltozatot függőleges átlós síkokkal való metszése után kialakuló boltozati mezők. Szemléletes ábrázolásuk a 36 ábrán látható. Záradékvonal: a boltozati ív (vezérgörbe) legmagasabb pontján a boltozat tengelyvonalával párhuzamosan futó vonal. Intradosz: a boltozat belső (alsó) felülete. Extradosz: a boltozat külső (felső) felülete. A boltozat részeit a 38 ábrán szemléltetjük. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 30 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Boltozatok Vissza ◄ 31 ► 36. ábra Hengerfelületből származtatott boltozatok és főbb részeik 37. ábra Teknőboltozat, továbbá gömb és egyéb forgásfelületekből származtatott boltozatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 31 ► Épületszerkezettan III. Boltozatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 32 ► Vissza ◄ 32 ► 38. ábra A boltozat részei a legfontosabb fogalmak feltüntetésével 39. ábra Boltozat építése mintaívvel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Boltozatok Vissza ◄ 33 ► A 39. ábrán látható egy egyszerű dongaboltozat készítéséhez használatos mintaív és alátámasztó állványzat. A boltozatokat tömör téglából vagy megfelelő szilárdságú terméskő elemekből készítik. A 6 képen téglaboltozat építés közbeni

képe tanulmányozható 6. kép Egyszerű dongaboltozat készítése mintaíven A kortárs modern építészet is alkalmazza a boltozási technikákat. Ennek szép példája a 2004-ben nemzetközi építészeti díjjal elismert gyalogos aluljáró boltozat, amely a prágai vár műemléki környezetében épült 2001– 2002-ben (7. kép) Sokszor szükségessé vált a szükséges nyílások kialakításához a zárt felületű (pl. donga-, kolostor- vagy teknőboltozatok) áttörésére Ezt ún fiókboltozatokkal oldották meg. A fiókboltozatok szerkezetét és falazásmódját mutatjuk be a 40 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 33 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Boltozatok Vissza ◄ 34 ► 7. kép Modern dongaboltozat Prágából (építész: Josef Pleskot, 2002) Födémszerkezet kialakítására a leggyakrabban a dongaboltozatot alkalmazták (főleg pincefödémeknél). A

poroszsüveg boltozatot ilyenkor gyámfalakkal vagy haránt boltövekkel támasztották meg Poroszsüveg boltozatok különböző falazási módjai (kupás, fecskefarkos és gyűrűs) láthatók a 41. ábrán. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 34 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Boltozatok Vissza ◄ 35 ► 35 ► 40. ábra Fiókboltozat kialakítása Metszet, nézetek és csatlakozási változatok 41. ábra Poroszsüveg boltozat készítésének falazási változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 36 ► 3. Tetőszerkezetek A magastető jellegzetes építészeti formaképző elem, amely az épület lefedését szolgálja, de egyúttal gondoskodik a csapadékvíz lehető leggyorsabb levezetéséről is. A hagyományos magastető

szerkezetek alapvetően három fő részből állnak. A tetőszerkezetből (ami a teherhordó szerepet tölti be) a héjazattartó elemekből (ez lehet tetőlécezés, deszkázat, vagy szelemenek sora) és a héjazatból (ami különböző tetőfedő anyagokból alakítható ki) és a tulajdonképpeni térelhatároló szerepet tölti be. Mivel a tetők hajlásszöge, geometriai alakja szorosan összefügg a alkalmazható héjazat anyagával, elemméretével, illesztésével – azaz vízzáróságával – már a fedélszerkezet jellegének megválasztásakor gondosan mérlegelni kell a szóba jöhető tetőhéjazatok fajtáit. 42. ábra Tetőidomok A magastetők tetőidomai sokfélék lehetnek, általában a tetőformák jellemzők egy-egy tájegység arculatára és jelentős különbségek figyelhetők meg az Európa különböző területein alkalmazott tetők között. A legnagyobb A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 36 ►

Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 37 ► eltérést az éghajlati különbségek eredményezik, hiszen az Észak-Európai meredek tetők intenzíven csapadékos időjárási hatás ellen készültek, az alpesi laposabb tetők viszont a tartós vastag hó réteg hőszigetelő hatását is kihasználják. A leggyakoribb tetőidomok tanulmányozhatók a 42 ábrán A fedél- vagy tetőszerkezeteket önsúlyra hóteherre, szélnyomásra, szélszívásra és az építést vagy javítást végző emberek súlyára kell méretezni. A fedélszerkezet teherhordó vázát fedélszéknek szokás nevezni. A fedélszékek anyaga leggyakrabban fa (általában fenyőfa), acél, illetve ritkán vasbeton. 3.1 Fa fedélszerkezetek A fa anyagú fedélszékek rendszerint hagyományos ácsszerkezetekként készülnek tapasztalati alapon, de építhetők gazdaságosan méretezett szegezett, szeglemezes kötésű, vagy

ragasztott szerkezetek is. Kialakíthatók térbeli rácsos vagy íves egyedi fedélszékek is ilyen igény esetén. 43. ábra Fa fedélszékek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 37 ► Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 38 ► A tradicionális fa fedélszék fajták áttekintését láthatjuk egyszerű elvi ábrákon a 43. ábrán A leggyakoribb fedélszékeket különálló ábrákon mutatjuk be a következőkben. 3.11 Üres fedélszék Az üres fedélszék (44. ábra) szerkezeti elemei a szarufa, a kötőgerenda, a kötőgerenda felfekvését biztosító sárgerenda és a hosszirányú merevítést szolgáló viharléc vagy vihardeszka. 44. ábra Üres fedélszék Az ereszkialakítás alternatívái közül a 45. ábra a homlokzati fal síkján túlnyúló kötőgerendával kialakított síkpárkányos megoldást mutatja, míg a 46. ábra a csüngő

szarufavéges ereszmegoldást szemlélteti A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 38 ► Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 39 ► 45. ábra Síkpárkány kialakítása a falon túlnyúló kötőgerendával 46. ábra Csüngő szarufavéges ereszmegoldás 3.12 Torokgerendás fedélszék Az üres fedélszéknél nagyobb fesztávolság lefedésére alkalmas a torokgerendás fedélszék, amelynek két változatát mutatjuk be. A 47 ábrán a fedélszék metszetének baloldalán a hagyományos fakötéssel készült torokgerendás megoldás, jobboldalán a szarufához szegezett kötéssel csatlakozó torokgerenda látható. A torokgerendás fedélszék hosszirányú merevítését a vihardeszkák biztosítják, ahogy ezt a 68. ábrán lévő hosszmetszeten feltüntettük A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 39 ► Épületszerkezettan

III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 40 ► 47. ábra Torokgerendás fedélszék 48. ábra Torokgerendás fedélszék eresz részletei A bemutatott torokberendás fedélszék alternatív ereszrészleteit a 48. ábrán mutatjuk be. Az üres fedélszéknél látott eresz változatokhoz képest új megoldás az ábra jobboldalán („B” részlet) megfigyelhető monolit vasbeton konzolos síkpárkány. A torokgerendás fedélszék általában 8-10 m falnyílás alátámasztására alkalmas, de általában középfőfallal is megtámasztják. A torokgerenda csatlakozása a hajlításra igénybevett szarufákhoz a szarufahossz felében A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 40 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 41 ► lenne a leggazdaságosabb, azonban ekkor a fedélszék alatti belső tér nehezebben használható

ki. Ezért a torokgerendákat általában magasabban csatlakoztatják a szarufához. 3.13 Két állószékes fedélszék A szelemenes fa fedélszékek egyik leggyakoribb változata a kétállószékes szelemenes fedélszék (49. ábra) Készítése több faanyagot igényel, mint a torokgerendás fedélszéké, viszont nagyobb fesztávolság lefedésére alkalmas. A hagyományos szelemenes fedélszékek kötőgerendával, szék- (vagy közép) és taréjszelemennel készülnek. 49. ábra Kétállószékes szelemenes fa fedélszék A székoszlopsor vonalában a székoszlopok és a székszelemenek síkjának merevítését a 45°-os hajlású könyökfák (másnéven karpántok) biztosítják. A fedélszék merevítését vízszintes síkban a kötőgerendák közötti váltógerendák, ill. a kötőgerendákkal párhuzamos fiókgerendák szolgálják A szarufákkal azonos kiosztású fiókgerendák szolgálnak síkpárkány esetén a párkánydeszkázat (ereszdeszkázat) megtartására

is. A szarufák az ún főszaruállásban a kötőgerendára, a mellék-szaruállásokban pedig a fiókgerendákra támaszkodnak. A szarufák és a szelemenek közötti kapcsolatot horgolással biztosítják. A székoszlopot, középszelement és szarufát pedig a székoszlop felső végét és a szarufákat közrefogó fogópárral kapcsolják egymáshoz. A ferde dúcok mellett ezek a fogópárok biztosítják a fedélszék haránt irányú merevítését. Kétállószékes szelemenes fa fedélszék részleteit mutatjuk be az 50. ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 41 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 42 ► 50. ábra Kétállószékes szelemenes fedélszék részletei Faanyagú zárófödémek esetén lehet fafödémtől függetlenített kötőgerendás megoldást alkalmazni, de lehetséges például a borított gerendás fa födém gerendáját

kötőgerendaként figyelembe venni. Ez ugyan anyagtakarékos megoldás, viszont a födémgerendát kedvezőtlen mértékben gyengíthetik a kialakítandó fakötések Szilárd födém esetén lehetséges az ún csonka kötőgerendák alkalmazása, amelyek csak a szükséges fakötések kapcsolatok környezetében kerülnek csavaros lehorgonyzással beépítésre. Talpszelemenes fedélszéknél a talpszelemen kettős rovással a kötőgerendára kerül a talpszelemenre pedig horgolással illesztik a szarufákat. Ezt a megoldást ún. csüngőereszes kialakításnál célszerű alkalmazni 3.14 Dűltszékes fedélszék Az 51. ábrán dűltszékes fedélszék általános metszetét az 52 ábrán pedig néhány részletét mutatjuk be. A dültszékes fedélszék előnye, a kétállószékeshez képest, hogy a székoszlopok a kötőgerendákat, ill a födémet kedvezőbb helyen terhelik és a tető középső szakaszán nagyobb a tárolási A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 42 ► Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 43 ► célra felhasználható tetőtér, viszont hátránya a kisebb harántirányú merevség és az érzékenyebb, kényesebb fakötések. 51. ábra Dűltszékes fedélszék 52. ábra Dűltszékes fedélszék részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 43 ► Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 44 ► 3.15 Bakdúcos fedélszék Az 53. ábrán bakdúcos csonka kötőgerendás fedélszék keresztmetszete és néhány jellemző részlete látható. A bakdúcos fedélszék az álló- és dőltszékes fedélszékeknél előnyösebb erőjátékú, gazdaságos keresztmetszetekkel kiala- 53. ábra Bakdúcos fa fedélszék 54. ábra Bakdúcos fedélszék részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 44 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 45 ► kítható fedélszék, viszont itt a legkisebb a közlekedés céljára is hasznosítható padlástér. Ennél a fedélszéknél a szarufákra közel merőleges bakdúcok – ahogy az a részleteket bemutató 54. ábrán is látható – a födémet a legkedvezőbb helyen, közvetlenül a támaszoknál terhelik A szerkezeti csomópontok kialakítása itt is kényesebb, mint az állószékes fedélszékeknél. 3.16 Háromszékes fedélszék Háromszékes fedélszék ún. süllyesztett változatát mutatjuk be az 55 ábrán A süllyesztett fedélszéknél a födémtől az ereszig felfalazott – általában 1/2 tégla vastag – falat térdfalnak nevezik. A talpszelement ilyen esetben rövid könyökfás oszlopok tartják. A süllyesztett fedélszék alkalmazása esetén az épület homlokzati arányai jelentős mértékben

változnak, a párkány a zárófödém szintjénél lényegesen magasabbra kerül. Az elegáns, ablakszemöldök feletti homlokzati díszítmények elhelyezését magastetős épületek esetében a süllyesztett fedélszékek kialakításával biztosították, tehát ez a fedélszék forma a homlokzati architektúra szabadabb formálását és a homlokzati arányok optimalizálását is segítő megoldásként terjedt el A térdfalak merevítéséről általában belső merevítő pillérekkel gondoskodnak A süllyesztett háromszékes fedélszék néhány részlete látható az 56. ábrán 55. ábra Süllyesztett állószékes fedélszék általános metszete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 45 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 46 ► 56. ábra Süllyesztett állószékes fedélszék jellemző részletei Az „A” és „B” részletek helye az 55. ábrán

könnyen azonosítható 3.17 Függesztőműves fedélszék A függesztőműves fedélszékeket 7-14 m közötti épületszélesség esetén építik, ha a fedélszék közbenső alátámasztására nincs lehetőség, valamint a fedélszék légterét az alatta való térrel összevonják. Az 57 ábrán látható kettős függesztőműves fedélszék 8-12 m fesztávolság esetén alkalmazható. Itt a kötőgerendát tartó (felkötő) két függesztőoszlopot két ferde dúc és a közéjük beszorított feszítőborona hordja. A függesztőműves fedélszék jellemző részletei az 58. ábrán tanulmányozhatók Külön figyelmet érdemel a függesztőoszlop és a vízszintes gerendázat kapcsolata , amely két metszeten is tanulmányozható („C” részlet). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 46 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 47 ► ◄ 47 ► 57. ábra

Kettős függesztőműves fedélszék 58. ábra Függesztőműves fedélszék részletei A be,mutatott részletek helye az 57. ábrán azonosítható A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 48 ► 3.18 Függesztő-feszítőműves fedélszék A különleges fedélszerkezetek közé tartozik a függesztő-feszítőműves szerkezet. A ferde dúcokban működő erő vízszintes összetevőjét elsősorban a fogópár veszi fel (59 ábra) 59. ábra Függesztő-feszítőműves fedélszék A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 48 ► Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 49 ► 3.19 Manzard fedélszékek A padlástér jobb kihasználásacéljából alakultak ki francia hatásra a manzard (François Mansart (1598–1666) francia

építészről kapták nevüket) fedélszékek. Különböző szerkezeti megoldású manzard fedélszékeket mutatunk be a 60–63 ábrákon 60. ábra Üres manzard fedélszék 61. ábra Álló székoszlopos manzard fedélszék A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 49 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 50 ► ◄ 50 ► 62. ábra Dűltszékes manzard fedélszék 63. ábra Fogópáros manzard fedélszék A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 51 ► A többnyire 10-12 m szélességűre tervezett tört vezetésű síkokkal határolt manzard tetők jellegzetessége, hogy a tető alsó szakaszán meredek, a felső szakaszán viszont kis hajlású síkokkal határolt fedélidomot alkalmaznak. A tetők megjelenésekor

padlástér kialakításakor jó helykihasználásra, esetleg lakószobák létesítésére törekedtek. A manzard tető a maga idejében részben a többszintes belvárosi lakóépületek tetőtér kihasználásával, részben pedig a szabadon álló nyaralóépületek jellegzetes tetőidomának karakteres megformálásával jó építészeti és szerkezeti megoldásnak számított. Az építészeti divat időleges változásával időnként új épületeken is megjelenik ez a tetőfajta. Mai alkalmazása a jelenkor építészeti és szerkezetkonstruálási szemléletétől idegen, anyagfelhasználásában és szerkezeti csomópontjai tekintetében pedig célszerűtlen megoldásnak tekinthető. 3.110 Félnyeregtetők fedélszékei A zártsorú beépítésű és telket körülépítő alaprajzi megoldások elterjedt fedélszéke a félnyeregtető. Gyakran nyeregtetőhöz csatlakozik, de önállóan is általánosan alkalmazott A nyeregtetők fajtáinak megfelelően a félnyeregtető

is lehetnek egy- és több állószékes, dültszékes, bakdúcos szelemenes fedélszékek 64. ábra Két állószékes félnyereg fedélszékek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 51 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 52 ► 52 ► 65. ábra Dűltszékes, süllyesztett félnyereg fedélszék változatok 66. ábra Több állószékes félnyereg tető A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 53 ► 67. ábra Széles dűltszékes félnyereg tető Szerkezeti jellegük a csatlakozó nyeregtető szerkezetéhez hasonló, néhány kisebb eltéréssel. Például eltérő a taréjszelemenek megtámasztási módja és a gerinc alatti tűzfal merevítése (rendszerint favázas falként alakítják ki). Félnyereg fedélszékek

példái tanulmányozhatók a 64–67. ábrákon 3.111 Sátortetők fedélszerkezete Az 68. ábrán bemutatott sátortető fedélszéke általában szilárd födémre készül Jellegzetessége, hogy általában négyzet, vagy közel négyzet alaprajzra építik (ritkán sokszög alaprajzú is előfordul) átlós helyzetű fedélszék főállásokkal. A sátortetőről a csapadékvíz a tetőt körben szegélyező ereszvonal mentén folyik le. A sátortető alkalmazása négyzetes vagy sokszög alakú nagyobb méretű központosított terek felett indokolt. Kisebb épületek, például családi házak esetében a négyzet alaprajzra szerkesztett sátortető úgy építészeti mint szerkezettervezési szempontból kedvezőtlen, széleskörű elterjedése az építészeti kritikai tevékenység gyakori és indokolt kritikáját váltja ki. Mint a gyakorlatban mégis létező szerkezeti megoldást –néhány jellemzőjét kiemelve – érdemes tárgyalni. A sátortetők fedélszékét

átlós helyzetű főállásokkal kell készíteni. Többnyire szilárd vasbeton szerkezetű födémre építik, elvétve találkozhatunk csak fafödémmel egybeépített sátortető fedélszékkel. A fedélszéknél alkalmazott szerkezeti rendszer a födém A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 53 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 54 ► terhelhetőségétől és a fedélszék méreteitől függően alakul ki. Például akkor, ha a födém bárhol terhelhető fogópárokkal összefogott állószékes megoldás is lehetséges. Ha a tetőtér jó kihasználtsága fontos dűltszékes sátortetőt készítenek, ha a térkihasználás nem lényeges és a födém közepe terhelhető, akkor a bakdúcos változat alkalmazása kerülhet előtérbe. 68. ábra Sátortető fedélszéke Az osztott alaprajzon a födém- és kötőgerenda kiosztás ill. a tetőfelülnézet

látható 3.112 Toronytetők fedélszerkezete Toronyfedél kialakítására látható példa a 69. ábrán A meredekhajlású tetők stabilitását szélterhelés ellen fokozott gondossággal kell biztosítani. A toronytető kialakításánál az elcsavarodás megelőzésére is gondolni kell a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 54 ► Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 55 ► merevítések megtervezésénél. A toronytetők jellegzetes szerkezeti eleme a csúcsot alátámasztó császárfa. 69. ábra Toronytető 3.113 Mérnöki jellegű tetőszerkezetek Korszerű kötésű könnyű faanyagú tetőszerkezetként meg kell említeni a szegezett (70. ábra), ill ragasztott tartókból készült tetőket, valamint a szeglemezes kötésű (Gang-Nail) üzemi előregyártási fa fedélszékeket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 55

► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 56 ► 70. ábra Szegezett kötésű palló fedélszék példája 3.2 Acél tetőszerkezetek Acél tetőszerkezeteket leggyakrabban gazdasági épületek lefedésére alkalmaznak. Régebben jellemzőek voltak a melegen hengerelt acélszelvényekből kialakított rácsos szerkezetek, újabban inkább a hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből kialakított összetett szerkezetek jellemzőek A 71. ábrán példaként shed tető hegesztett kötésű acélszerkezetét mutatjuk be Acélszerkezetű könnyű rácsos tetők példái láthatók a 72 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 56 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tetőszerkezetek Vissza ◄ 57 ► 57 ► 71. ábra Acél szerkezetű shed tető alaprajza metszetei és néhány szerkezeti részlete. 72.

ábra Acélrácsos szerkezetű tetők példái és néhány részletük A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 58 ► 4. Vázszerkezetek Vázas épületről akkor beszélünk, ha az épület födémterhelését nem a falak, hanem a vázszerkezet pillérei ill. oszlopok, valamint a rajtuk végigfutó vázgerendák hordják. Fogalom meghatározások: Pillér: Általában négyszög, vagy derékszögben metsződő síkokkal határolt, viszonylag kis keresztmetszetű, önálló függőleges teherhordó szerkezet. Oszlop: Az épületváz függőleges eleme, rendszerint kör vagy sokszög keresztmetszetű. Pillérváz: Főként magas épület acél vagy vasbeton pillérekből kialakított függőleges teherhordó szerkezete. A gerendázattal sarokmereven összeépítve keretszerkeztet alkot A vázkitöltő vagy vázat burkoló falak csak a váz

és a födém elkészülte után kivitelezhetők. A vázas épület homlokzati falszerkezetei csak térelhatároló jellegűek, tehát terhelést nem hordanak. A vázas épület fontosabb szerkezeti elemei: váz (pillér-gerenda, vagy oszlop-gerenda váz), térelhatároló és térelválasztó falszerkezetek, födémszerkezetek, merevítő szerkezetek (pl. monolit fal- és födémtárcsa, szélrács, hosszkötés, stb.) E fejezetben az ún. cellás vázszerkezetekkel foglalkozunk, melyeket elsősorban középületek, ritkábban lakóépületek építésénél alkalmazzák A nagy osztatlan terek létrehozására alkalmas csarnokvázak ismertetésére a Csarnokszerkezetek c. fejezetben kerül sor A vázszerkezetek alkalmazásának főbb jellemzői a következők: • ugyanolyan nagyságú hasznos alapterület kialakítása esetén a vázas épület beépített alapterülete és köbtartalma jelentősen kisebb, mint a tömörfalas épületé, • a falak az összes szinten azonos

vastagságúak, • az épület összsúlya kisebb, az alapozási költségek csökkennek, • a vázas épület általában gyorsabban és alacsonyabb helyszíni élőmunka igénnyel építhető, mint a falazott szerkezetű tömörfalas épület, • a közlekedés által okozott dinamikus hatásokkal, valamint léglökéssel és földrengéssel szemben a vázszerkezet általában előnyösebben viselkedik, mint a tömörfalas szerkezet, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 58 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 59 ► • az épület homlokzati megjelenése szabadabban alakítható, mint teherhordó főfalas szerkezeti rendszer esetén. Lényegesen nagyobb ablakok alkalmazhatók például (elsősorban középületeknél) függönyfalas szerkezet kerülhet a homlokzatra, • monolit vázszerkezet esetén a vázelemek együttdolgozása jelentős anyagmegtakarításhoz

vezet a gazdaságosabb méretezés lehetősége révén, • a vázoszlopok, vázgerendák hang- és hőszigetelő képessége kedvezőtlen (hang-, ill. hőhíd alakul ki) a szigetelés általában nehézkes és költséges 73. ábra Vázszerkezetek elrendezési változatai A vázszerkezetek az ún. vázállások alapvető elrendezése szerint hosszvázas, harántvázas, egyesített vázas, valamint vegyes vázas kialakításúak lehetnek (73 ábra) A vázállások helyzetét és a térbeli hatás összefüggését a 74. ábrán szemléltetjük A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 59 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 60 ► 74. ábra A szerkezeti rendszer és térbeli hatás összefüggései vázas épületek esetében. Egyesített váz esetén a pillérek között mindkét irányban teherhordó vázgerenda készül. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 60 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 61 ► A vázszerkezetek anyaguk szerint lehetnek: • favázak: (hagyományos ácsszerkezet ill. korszerű szegezett vagy ragasztott szerkezet), • vasbeton vázak: (monolit vasbeton váz ill. előre gyártott vasbeton váz), • fémvázak: (melegen hengerelt acélszelvényekből készített hagyományos acélváz szerkezetek, hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből összeállított könnyű acélváz szerkezetek, valamint extrudált alumínium szelvényekből kialakított alumínium vázszerkezetek. Vázas épületek alaprajzi elrendezése nemcsak a 74. ábrán látható szabályos derékszögű rendszerekben alakíthatóm ki, hanem további változatos alaprajzi formák is lehetségesek. Ezek közül mutatunk be néhányat a 75 ábrán 75. ábra Vázas épületek alaprajzi változatai A magasházak, toronyépületek

döntő többsége vázas szerkezettel készül. Szerkezeti stabilitásuk érdekében a szélhatásból származó erők felvételére a vázas épületeket merevítéssel kell ellátni. Az ilyen merev tárcsák vagy „belső magok” kialakítására mutatunk be példákat a 76. ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 61 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 62 ► 76. ábra Vázas épületek merevítési megoldásai szélhatás ellen Vázas épületek esetében gyakori megoldás a lábakra állítás, amely esetben a gyalogos zónában jóval távolabb vannak a vázpillérek egymástól mint az emeleti szinteken. Ilyenkor átmeneti teherelosztó szerkezetek közbeiktatása szükséges Ennek módozatai láthatók a 77 ábrán 77. ábra Vázas épületek lábakra állításának lehetőségei (példák) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Vissza ◄ 62 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 63 ► A vázszerkezetek közül a két legelterjedtebb változattal a vasbeton és acélvázzal foglalkozunk a továbbiakban. 4.1 Vasbeton vázszerkezetek Hazánkban a 30-as évek után terjedt el alkalmazásuk. Legfeljebb 10-15 emeletes épületmagasságig célszerű a vázas épületet vasbetonból építeni. Kezdetben a monolit vasbeton szerkezetű vázak épültek, az építésiparosítás előrehaladásával azonban megjelentek az előre gyártott vasbeton vázszerkezetek is. 4.11 Monolit vasbeton vázszerkezetek Az együttdolgozó vázelemekkel kialakított monolit vasbeton szerkezetek egyedi zsaluzóanyaggal vagy iparosított építési eljárással (tipizált acélzsaluzatokkal) készülhetnek. Nagyobb magasság esetén a vázpillérek keresztmetszet növelését lefelé a terhelés növekedése szerint, néhány (általában két-)

szintenként végzik. A pillérek méretét célszerű a vázgerenda irányában változtatni (78. ábra), mert ez esetben: • a vázgerendák támaszköze lefelé csökken (ez acélbetét megtakarítást eredményezhet), • a vázgerendák szelvény keresztmetszete mindenütt azonos, tehát a gerenda zsaluzat (valamint a pillére egyik oldalzsaluzata) minden szinten változatlanul felhasználható, • a vázállások egymástól való távolsága nem változik, tehát a födémszerkezetek számítása és készítése könnyebb, előre gyártott födémek is alkalmazhatók, • az épületgépészeti vezetékeket egy függőlegesben lehet (a vázoszlop mellett) vezetni. Amennyiben lehetséges, a vasbetonvázas építésnél arra kell törekedni, hogy minél kevesebbszer kerüljön sor a pillérek méretének megváltoztatására. Az alsó szinteken növekvő terheléseket inkább az acélbetétek menynyiségének növelésével és a beton minőségének fokozásával kell felvenni

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 63 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 64 ► 78. ábra Monolit vasbeton vázpillér méretnövelése Vázpillér és oszlop keresztmetszetek (79. ábra): • pontszerű pillér ill. oszlop (négyzet, négyszög, sokszög, kör, összetett alakzat), • lemez, ill. tárcsajellegű pillér (falszerűen elnyújtott négyszögszelvényű pillér), • dobozjellegű pillér (általában Z, U vagy zárt négyszög alakú). 79. ábra Monolit vasbeton vázszerkezetek jellemző pillér és oszlop keresztmetszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 64 ► Épületszerkezettan III. Vázszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 65 ► Vázgerenda keresztmetszetek: általában téglalap vagy „L”, ill. fordított „T” alakú keresztmetszet. Monolit

vasbetonvázas épület födémei: A monolit vasbeton szerkezetű vázállások közötti födémek rendszerint monolit vasbeton lemezfödémként készülnek, helyszíni alátámasztó állványzat és zsaluzat segítségével, de alkalmazhatók előre gyártott födém elemek is. A födémszerkezeteket a későbbiekben önálló fejezetben részletezzük. Monolit vasbetovázas épület építés közbeni képe látható a 8. képen Az elkészült teherhordó szerkezetre az alsó szinteken megkezdték a könnyű üvegszerkezetű homlokzati fal szerelését, de még jól láthatók a kör keresztmetszetű oszlopok és az alul sík monolit vasbeton lemezfödém. 8. kép Monolit vasbetonvázas épület építés közbeni képe (Budapest, 2005) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 65 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 66 ► 4.12 Előre gyártott vasbeton

vázszerkezetek Alkalmazásuk legfontosabb előnyei a monolit vázszerkezetekkel szemben: • a szerkezeti elemek jobb minőségben készíthetők üzemi körülmények között, • sokszoros gyártósablon felhasználás, • gyorsabb, kis helyszíni élőmunka igényű szerelő jellegű építés, • az időjárástól függetlenebb építés lehetősége. Az előre gyártott vasbeton vázszerkezet alkalmazása akkor célszerű, ha az épület egyéb szerkezetei (födémek, lépcsők, pihenők, falszerkezetek stb.) is előre gyártottak és az azonos típusúak nagy számban ismétlődnek. Fontos, hogy az épületen belül alkalmazott elemek lehetőleg azonos súlykategóriába tartozzanak, mert ezáltal a szállítás és beemelés gazdaságosabban végezhető. Előre gyártott vasbeton vázelemek összekapcsolása statikai szempontból csuklós, részlegesen csuklós, valamint merev (nyomatékbíró) kapcsolatként alakítható ki. Technológiai szempontból az elemkapcsolatok

száraz, félszáraz, valamint nedves kapcsolatok lehetnek. Száraz kapcsolatok esetén minden csomóponti erőhatást hegesztési varrattal vagy feszítő csavarozással lehet felvenni A félszáraz kapcsolat azt jelenti, hogy az elemekbe bebetonozott kapcsolóelemek korrózióvédelmét és a kapcsolati hely kitöltését végzik el a helyszínen betonnal. Ez esetben a kapcsolatok utólag eltakartak és a kapcsolat igénybevehetőségi élettartama jelentős mértékben függ a betonkitöltés minőségétől, egyenletességétől A beton félnedves kapcsolat esetén nem vesz részt a kapcsolat erőjátékában. Nedves kapcsolat esetén az elemek csak a beton megszilárdulása után terhelhetők, addig ideiglenes kitámasztásuk szükséges Előre gyártott egyszintes vasbeton vázszerkezetek Állandó és félállandó ipari raktározási, közlekedési és mezőgazdasági funkciók gyors építési idejű kielégítésére, magas előgyártású komplett vázszerkezeteket gyárt az

előregyártóipar. Az egyszintes előre gyártott vasbetonvázak többféle méretrendben a gyártóműtől szerezhetők be E szerkezetek elemeit, összeépítésük módját és szerkezetkialakítási szempontjaikat a Csarnokszerkezetek c. fejezetben részletezzük A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 66 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 67 ► Előre gyártott többszintes vasbeton vázszerkezetek A monolit vázas építésmód elemekre való bontásából, az építésiparosítás követelményeinek megfelelően kifejlődött, – iparosított építési eljárás. Az elemek méretkoordináltak, szerkezetük a korszerű, sokoldalú igényeknek megfelelőek, elemgyárban készülnek. Többfajta, – hazai és külföldi eredetű, – rendszer ismeretes és használatos, melyek főleg közösségi épületek előállítására alkalmasak. Vázelemek Az építési

rendszertől és az épület funkciójától függően sokféle elemfajta használatos, melyekből az alkalmazott méretrend alapján kell az adott épület elemeit megválasztani. Főbb vázelemek: • • • • • • • • közbenső oszlopok, pillérek, sarokoszlopok, pillérek, hosszgerendák, keresztgerendák, mellvéd tartók, konzol elemek, födémpallók (áttörhetők is), homlokzati elemek. Az előre gyártott vázszerkezethez, födémekhez nem kell vasalási, stb. terveket szolgáltatni, csupán megfelelő teherbírásukat kell ellenőrző számítással igazolni Nagyobb terhelés és a szokásosnál több szint esetén az alsó szint vagy szintek vázoszlopai a gyári vasalással nem felelnek meg az igénybevételeknek, ebben az esetben egyedi merev acélbetéteket kell alkalmazni. Az ilyen oszlopok egyedi terveit el kell készíteni, ennek alapján a gyártómű legyártja. A többszintes előgyártott vázszerkezetű épületek merevségéről gondoskodni kell,

– ez rendszerint a szerkezet gerendairányára merőleges monolit vasbeton fal, pl. lépcsőházi merevítő fal vagy a felvonó akna fal, amely az építmény teljes magasságában az adott terhelés felvételére alkalmasan van megtervezve és kivitelezve. Előre gyártott szerkezetű vázas épületek építése esetén a földmunka és a körülményeknek megfelelően választott alapozás és egyéb terepszint alatti munkák elkészítése után a földszinti fogadószint kivitelezése törté- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 67 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 68 ► nik. A többszintes előre gyártott vasbetonvázas építmények rendszerint pince nélkül épülnek. A vázszerkezetet vagy közvetlenül a földszinten, vagy a földszint felett kialakított fogadószinten kezdik összeszerelni. A fogadószinten a vázoszlopok rögzítésére alkalmas

szerkezeteket elhelyezik, illetve kialakítják A vázoszlopok alsó és egymáshoz való rögzítése sarukkal, tüskékkel, csuklókkal, csavarozással, hegesztéssel történhet. A fogadószint és az oszlopbefogadó szerkezetek elhelyezési pontossága ellenőrizendő, – az építés további menetében az elhelyezett oszlopok, szintek tervszerű pontosságáról geodéziai műszerekkel meg kell győződni, – az esetleges méreteltéréseket korrigálni kell. A szerkezet összeszerelése a sarokoszlopok és a szerkezet gerendairányának megfelelő közbenső oszlopok beemelésével, ellenőrzésével, ideiglenes és végleges rögzítésével kezdődik. A következő fázisban a vízszintes tartók, esetleges konzolelemek, födémpallók beemelése, rögzítése, kibetonozása történik. Előre gyártott vasbeton vázszerkezet csomópontjaira láthatók példák a 80. és 81 ábrákon 80. ábra Többszintes előre gyártott vasbeton vázszerkezetfödém csomópontjai I. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 68 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 69 ► 81. ábra Többszintes előre gyártott vasbeton vázszerkezetfödém csomópontjai II. Megjegyzendő, hogy a függőleges merevítő fal, vagy egyéb szerkezet építését olyan időpontban kell elkezdeni és olyan ütemben kell végezni, hogy az a vázszerkezet szerelési ütemét, a beemelés biztonságát ne zavarja. A legtöbb esetben a vizescsoportoknál, lépcsőpihenőknél, aknák környékén elkerülhetetlen a monolitikus födémszakaszok közbeiktatása, ezek az előre gyártott födémpallók elhelyezése után készítendők. Az előre gyártott vasbeton vázak esetében sokáig alulról látható vasbeton vázgerendáket alkalmaztak. Később előtérbe került az a törekvés, hogy a rejtett gombafejes – gyakorlatilag alul-felül sík – monolit vasbeton födém és

vázpillér kapcsolathoz hasonló előre gyártott szerkezeteket alakítsanak ki. Ennek érdekes példája a Györött kifejlesztett System M–120 építési rendszer előre gyártott gombafejes pillére, amelyhez síkban csatlakoznak az előre gyártott födémelemek. (82 ábra és 9 kép) Előre gyártott vasbetonvázas épület axonometrikus képe látható a 83. ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 69 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 70 ► 70 ► 82. ábra A Sytem M–120 rendszer pillér-födém csomópontja 9. kép Megvalósult System M–120 típusú szerkezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 71 ► 83. ábra Többszintes előre gyártott vasbetonvázas épület axonometrikus képe 4.2 Acél

vázszerkezetek Acélvázas épületeket a múlt század vége óta építenek. Hazai elterjedésüket korábban az acélhiány akadályozta. Magasházak építésénél, amikor a vasbeton alkalmazása már nem gazdaságos, vagy az épület szintszáma meghaladja a vasbetonból építhető határt, szinte kizárólagos az acélvázak alkalmazása. Ha a gyors építés (nagyobb anyagi ráfordítás mellett is) gazdaságos, vagy nagysorozatú tipizált elemekből (rendszerelvű építéssel) lehet középületeket létrehozni, szintén célszerű hazai alkalmazása. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 71 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 72 ► Az acélvázat, ugyanúgy, mint a többi acélszerkezetet gyártóbázison teljesen elkészítik, tehát a vázszerkezet az építés helyszínén szerelő jellegű munkával gyorsan összeállítható. Az acélváz előnyei

vasbeton vázzal szemben: • nem igényel zsaluzó anyagot és alátámasztó állványszerkezetet, • kisebb önsúlyú szerkezet építhető, • az acél vázszerkezet anyaga kohászati termék, ezért minősége, a szelvények méretpontossága megbízható, • az alkalmazható acélszelvények méretválasztéka lehetővé teszi az igénybevételeket pontosabban követő keresztmetszetek tervezését, • a vázszerkezet utólag könnyen megerősíthető, lebontható és újra felhasználható. Az acél vázszerkezet alkalmazásának hátrányai: • karbantartása (elsősorban korrózióvédelme) költséges, • hő-, hang- és tűzvédelem fokozott igénye jelentkezik, • építési költsége magas. Az acélvázas épületek szerkezeti elrendezése ugyancsak hossz-, haránt-, egyesített és vegyes vázas lehet. Leggyakrabban a harántvázas szerkezeteket alkalmazzák Keskeny, magas épületeknél a pilléreket és főtartókat sarokmereven, keretszerűen kell

összeépíteni a szélerők felvétele céljából. Amennyiben a vázelemek összeépítése nem sarokmerev, a vízszintes irányú merevítést egyéb szerkezetekkel (szélrács, lépcsőházi fal, stb.) kell megoldani Helyszíni szerelés közben fokozott gondott kell fordítani a szerelés alatt álló szerkezetek állékonyságának biztosítására (ideiglenes alátámasztásokkal, rögzítésekkel). Acélvázas épületek pilléreit, ill. oszlopait a következő keresztmetszetekkel alakíthatjuk ki (84 ábra): • egyetlen szelvényből (pl. melegen hengerelt, ill hidegen hajlított elemek), • több, egymáshoz szorosan illesztett szelvényből (ún. egységes keresztmetszet), • hevederekkel rácsozással együttdolgozóvá tett szelvényekből. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 72 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 73 ► ◄ 73 ► 84. ábra Acél

vázelemek alapvető változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 74 ► Osztott pillérkeresztmetszet alapelemeinek összeépítése történhet szegecselt ill. hegesztett kötésű hevederekkel, ill rácsozással A pillérek a szállítás szabta lehetőségek szerint 6-9 m hosszúsággal készülnek (több emelet magas elemekből). A pillérek toldását a födémgerendák felső síkja felett kb 30-50 cm-re célszerű kialakítani, hogy a szerelés a már elhelyezett födémgerendákról történhessen. A főtartók, vázgerendák rendszerint nekifutnak a pilléreknek és azokhoz csuklósan vagy sarokmereven csatlakoznak. Több szelvényből összetett pillér esetében a gerenda két pillérszelvény közé is kerülhet A vázgerendák keresztmetszeti kialakítása többféle lehet: • egy szelvényből, • övlemezekkel erősített

egy szelvényből, • idomacélokból szegecseléssel vagy hegesztéssel összeépített szelvényekből, • ritkán fogazott, hegesztett (ún. takaréküreges) szelvényekből, • rácsos tartókból, • hidegen hajlított acéllemezekből hegesztéssel létrehozott tömörgerincű szelvényekből. Acélvázas épületek födémei Az acélvázas épület födémei is rendszerint acélszerkezetűek. A vázgerendához való viszonyuk szerint a födémek lehetnek a vázgerendára felfekvő vagy a vázgerendák közé kerülő szerkezetek. Az utóbbi esetben, ha a vázgerenda és a födém között merev kapcsolat alakul ki, ez az épület vízszintes irányú merevítésére felhasználható Az acélvázas épületek födémei a bonyolult és legtöbb esetben eltakarandó épületgépészeti, valamint épületakusztikai okok miatt gyakran álmennyezettel készülnek. A tűzvédelmi szerepet is betöltő szerelt álmennyezeteket úgy kell megtervezni, hogy tábláik könnyen

kiemelhetők legyenek és a gépészeti karbantartási munkák szükségessé válása esetén a gépészeti berendezésekhez való hozzáférhetőséget egyszerűen biztosítsák (85. ábra) A födémszerkezetek részletezésére a Födémszerkezetek c. fejezetben kerül sor A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 74 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 75 ► 85. ábra Acél födémtartók és acélvázas épületek födémei Az acélvázas szerkezetek tűzvédelme nagy körültekintést igényel. A váz tűzvédelem szempontjából legérzékenyebb elemei a pillérek. A szabadon álló acélpillérek körülburkolásáról tehát nem csak esztétikai, hanem tűzvédelmi okokból is gondoskodni kell. (86 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 75 ► Épületszerkezettan III. Vázszerkezetek A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 76 ► 86. ábra Acél pillérek tűzvédelme A vázpillérek körülburkolása többféleképpen történhet: • • • • körülfalazással, kibetonozással, cementhabarcs körülrabicolással, egyéb tűznek ellenálló burkolóanyaggal vagy bevonattal (pl. gipsz) A pilléreken kívül természetesen a gerendák és födémek tűzvédelméről is gondoskodni kell. Az acél vázszerkezetek tűzvédelmi lehetőségei tovább bővültek a hőhatásra habosodó tűzvédelmi bevonatokkal, amelyek függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek esetében is alkalmazhatók. Villámvédelem céljából az acélváz szerkezeteket az épület több pontján a talajvíz mélységéig földelni kell. Mind a melegen hengerelt, mind a hidegen hajlított acélszelvények és kiegészítő elemek korrózióvédelméről gondoskodni kell. Hagyományos korrózióvédelemként elterjedt a míniumos alapmázolás és fedőréteg felhordása és a

mázolás időszakos felújítása. A korrózióvédelem további lehetőségei az üzemi készítésű horganyzás, beégetett festés, zomácozás, műanyag bevonat alkalmazása. Megoldás lehet időjárásálló acélötvözetek alkalmazása is. Acélvázas épületek építése esetén az alaptesteket a hegesztett vagy csavarozott kapcsolatok létrehozására alkalmas módon képezzük ki. Az oszlopok szerelés közben ideiglenesen ki vannak támasztva, amíg a vízszintes acél tartószerkezet is felszerelésre kerül. Törekedni kell arra, hogy kétirányú keretként összeszerelt elemek jöjjenek létre. Minden szintnek van térbeli merevítő szerkezete, – ezt az egész szint összeszerelése után helyezik el. Egy teljes szint szerelésének befejezése után a következő A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 76 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 77 ►

szint szerelése következik. Az egyes elemek terv szerinti beépítési helyzetét és az egész szint méret- és helyzetpontosságát ellenőrizni kell Kétszintes összeállított épületváz fényképe látható a 10 képen Itt az acélváz szerkezethez vasbeton födémelemeket illesztettek, ezáltal a függőleges irányú tűzterjedés megakadályozható. 10. kép Acélvázas épület vasbeton födémmel A következőkben egy egyszintes könnyű acélvázas magastetős épület építés közbeni jellemző képeit és néhány fontos szerkezeti és szakipari csomópontját mutatjuk be. A hazánkban is elérhető acélvázas szerkezeti rendszerű épület homlokzati kialakítása lehetséges téglaburkolattal és vakolt hőszigetelő burkolattal is. A szerkezeti rajzokon mindkét alternatívát bemutatjuk, mert az összehasonlítás nagyon tanulságos lehet. A szerkezetpéldák a svéd Lindab cég magyarországi fejlesztői és a BME oktatói által közösen kialakított,

hazai körülményekre adaptált épületváltozatát (Lindab FamilyLine) mutatják be kétféle homlokzati kialakítással. A 11 képen a könnyű acélvázas épület egyik jellemző szerkezeti csomópontja látható. Ugyanennek az épületnek az összeállított és ideiglenes merevítéssel ellátott vázát a 12. képen láthatjuk A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 77 ► Épületszerkezettan III. Vázszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 78 ► ◄ 78 ► 11. kép Acélváz csomóponti részlet 12. kép Acél épületváz ideiglenes merevítéssel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 79 ► A tartószerkezet hidegen hengerelt „C” szelvényű acél profilokat alkalmaz, amelyeket egymáshoz önfúró csavarokkal sarokmerev keretekké építenek

össze. A vonóvasas keretek egymás után sorolásával állítható össze az épület. A keretek nyílásköze 3,50 – 4,70 – 5,90 – 7,10 és 8,30 m lehet A keretállások távolsága 1,275 m. E méret többszörözésével az épület hossza tetszőleges lehet. A belső tér kialakítása a burkolatok és felületképzések elkészítése előtt a 13. képen látható 13. kép Acélvázas épület belső tere a padlófűtés szerelési stádiumban A könnyű acélvázas lakóépület szerkezeti és szakipari részletei a következő ábrasorozaton tanulmányozhatók. Nagy figyelmet érdemel a különböző szerelt szerkezetek és hőtechnikai rétegek burkolatok összeillesztése, hiszen a könnyűszerkezetes építés legfontosabb sajátosságai együtt láthatók ezeken az ábrákon. A 87 és 88 ábrákon az ereszrészlet és környezete figyelhető meg átszellőztetett téglaburkolat illetve vakolt ásványgyapot homlokzati kialakítással. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 79 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 80 ► 87. ábra Könnyű acélvázas épület ereszrészlete Lindab cserepeslemez fedéssel és átszellőztetett tégla homlokzatburkolattal 88. ábra Könnyű acélvázas épület ereszrészlete Lindab cserepeslemez fedéssel és vakolt ásványgyapot homlokzattal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 80 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 81 ► A 89. és 90 ábrán az acélvázas épület lábazati lábazati részletei láthatók ugyancsak két változatban, azaz átszellőzetett homlokzati téglaburkolt illetve vakolt ásványgyapot homlokzattal. 89. ábra Könnyű acélvázas épület lábazati részlete átszellőztetett tégla homlokzatburkolattal 90. ábra Könnyű acélvázas épület

lábazati részlete vakolt ásványgyapot homlokzattal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 81 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 82 ► A 91. ábrán a könnyű acélvázas épület kétszintes változatánal függőleges metszete látható. A 92 ábra vizszintes sarokmetszetet a 93 ábra pedig ablak beépítési részletet mutat. 91. ábra Könnyű acélvázas épület kétszintes változatának metszete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 82 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vázszerkezetek Vissza ◄ 83 ► ◄ 83 ► 92. ábra Acél vázas épület vízszintes sarokmetszet 93. ábra Acélvázas épület ablak csomópontja A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 84 ► 5. Csarnokszerkezetek Csarnoknak általában azokat az egyszintes, nagyobb alapterületű épületeket nevezzük, amelyek felülről rendszerint nem közbülső födémmel, hanem tetőfödémmel vannak határolva. A csarnokok társadalmi vagy gazdasági célra készülnek. Rendeltetésük szerint megkülönböztetünk: • • • • kultúrális, gyülekezeti, igazgatási, sport célokra, ipari és mezőgazdasági termelési, valamint tárolási célokra, közlekedési eszközök tárolására, valamint utasforgalom befogadására, vásárok, kiállítások megrendezésére szolgáló csarnoképületeket. A középület jellegű csarnokok rendszerint egyedi-egyterű szerkezetek, a termelési jellegű csarnokok pedig általában tipizált egységekből összeállított szerkezetek. A csarnok jellegű épületek kialakításánál kielégítendő legfontosabb szempontok: • • • • • • nagy fesztávolság, a szerkezet

modulraszterben tervezett legyen, földszintes elrendezésre kell törekedni, az alapterület 30 000 m2-nél lehetőleg ne legyen nagyobb, a kétirányú bővítés lehetséges legyen, biztosítani kell az épületgépészet többcélú módosíthatóságát. Csarnokok rendszerezése alaprajzi elrendezés szerint (94. ábra): • • • • hosszirányú (egy- vagy többhajós), mindkét irányban többhajós (többmezős), centrális, speciális. A teherhordó szerkezetek anyagai (főtartók, illetve főállások jellemző anyagai) szerint a csarnokok lehetnek: • faszerkezetű (ragasztott vagy szegezett tartókkal), • fémszerkezetű (általában melegen hengerelt vagy hidegen alakított acélszerkezet) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 84 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 85 ► • vasbeton szerkezetű (monolit vagy előre gyártott), • kombinált

szerkezetű (pl. előre gyártott vasbeton pillér és rácsos acélszerkezetű főtartó), • tégla vagy kőszerkezetű (ma ritkán alkalmazzák), • műanyag szerkezetű. 94. ábra Csarnokok alaprajzi elrendezési változatai Szerkezeti rendszer szerinti osztályozás: • síkbeli erőjátékú szerkezeti rendszer (leggyakrabban rúdszerkezetből összeállított), • térbeli erőjátékú szerkezeti rendszer (pl. lemezművek, héjak, térrácsok, függesztett szerkezetek, • különleges szerkezeti rendszer (pl. pneumatikus szerkezetek) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 85 ► Épületszerkezettan III. Csarnokszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 86 ► 5.1 Síkbeli erőjátékú csarnokszerkezetek A csarnokok építésénél leggyakrabban a síkbeli erőjátékú rúdszerkezeteket alkalmazzák. Ezek főbb szerkezetváltozatai (95 ábra): • pillér (oszlop) és gerenda kombinációja,

• keretszerkezet, • ívtartó (14. kép) 95. ábra Síkbeli erőjátékú csarnokok gyakoribb változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 86 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 87 ► 14. kép A győri egyetemi csarnok rácsos tartógerincre támaszkodó ívtartói láthatók építés közben a képen Síkbeli erőjátékú szerkezetek statikai modelljét, nyomatéki ábráját, valamint az előzőkkel összefüggésben kialakított konstrukciós formáját mutatjuk be a 96. ábrán A csarnokszerkezetek főbb szerkezeti elemeinek elrendezési vázlatát mutatjuk be 97 ábrán néhány gyakori alternatívával Az alaprajzon összehasonlítható a szelemenes, kis tetőelemes lefedés és a nagyfesztávolságú előre gyártott tetőpanelok alkalmazásával kialakított csarnoktető. A csarnok határoló falai kerülhetnek a vázelemek (itt keretszerkezetek)

külső síkjára vagy a keretlábak (más esetben pillérek) közé Régebben gyakori megoldás volt, hogy a monolit vagy előre gyártott függőleges vázelemek közé illesztett tégla falazattal oldották meg a külső térelhatárolást. Ez technológiai szempontból ugyan nem illett az iparosított csarnokváz szerkezethez, viszont kisebb üzemek építésénél a beruházó csak a vázszerkezetet vásárolta meg, az egyszerűbb munkákat olcsóbb helyi munkaerővel, például helyi melléküzemág bevonásával végeztette el. A rúdszerkezeteknek az alkalmazott anyagtól és az igénybevételtől függő kialakítási lehetőségei tanulmányozhatók a 98. ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 87 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 88 ► 88 ► 96. ábra Az igénybevétel és a kialakítási mód összefüggése 97. ábra Csarnokelemek

elrendezési változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 89 ► 98. ábra Síkbeli erőjátékú csarnokok rúdszerkezetei 5.11 Vasbeton szerkezetű csarnokok A vasbeton szerkezetű csarnokok – a többszintes vasbeton vázhoz hasonlóan – egyaránt készíthetők monolit eljárással és előre gyártott szerkezetek összeállításával. A monolit szerkezetekre jellemző a nagyobb tömegű, súlyosabb, de egyúttal egyszerűbb szerkezet és az egyedi jelleg. Az előre gyártott szerkezetek karcsúbb, könnyebb és összetettebb szerkezetek Jellemzőjük a sokszorosan ismétlődő alapegység az ebből eredő tipizálási lehetőség Monolit és előre gyártott csarnok metszetét és fontosabb szerkezeti elemeit mutatjuk be a 99. ábrán Monolit vasbeton csarnokszerkezetek A lassabban, nehézkesebben építhetők. A nagy

zsaluzóanyag-szükségletű monolit csarnokokat elsősorban ott alkalmazzák, ahol: • egyedi, nem tipizálható építmény szükséges, • az előre gyártott szerkezetek szerelésének feltételei nem biztosíthatók gazdaságosan, • a nagy tömegű betonozáshoz olcsó helyi adalékanyag használható fel. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 89 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 90 ► Az építés munkamenete: állványozás, zsaluzás, vasszerelés, betonozás, utókezelés, állványzat és zsaluzat bontás. A monolit vasbeton csarnokok egyedi tervezésűek, részletes statikai és építészeti tervet igényelnek. 99. ábra Monolit és előre gyártott vasbeton szerkezetű csarnokok jellemző metszetei. Előre gyártott vasbeton csarnokszerkezetek Kezdetben a helyszíni előregyártás technológiája alakult ki, ebből fejlődött ki a

termelékenyebb, jobb minőséget biztosító üzemi előregyártás. A napjainkban széles körben elterjedt üzemi előregyártás termékei közúton vagy vasúton szállítható, a helyszínen általában autódaruval beemelhető, szerelt kapcsolattal rögzített szerkezeti elemek. A nagy sorozatban készített szerkezeti elemek méretkoordináltak, az alkalmazásukkal nagyszámban épített típus szerkezetek tervezési költségmegtakarítást is lehetővé tesznek, hiszen a legtöbb esetben csak típusterv adaptálására, azaz a helyi alapozási viszonyoknak megfelelő, eltérő alaptest megválasztására van szükség. Előre gyártott vasbeton szerkezetű csarnokokra mutatunk be példákat a 100– 103. ábrákon A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 90 ► Épületszerkezettan III. Csarnokszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 91 ► ◄ 91 ► 100. ábra 6×12 m-es pillérállású előre

gyártott vasbeton szerkezetű típuscsarnok 101. ábra 12×12 m-es pillérállású vasbeton szerkezetű típuscsarnok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 92 ► 92 ► 102. ábra Rövidfőtartós vasbeton szerkezetű típuscsarnok lejtős kialakítású tetőelemekkel 103. ábra Rövidfőtartós vasbeton szerkezetű típuscsarnok lejtős főtartókkal, változatlan keresztmetszetű tetőelemekkel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 93 ► Munkamenet: előregyártás, szállítás, beemelés, ideiglenes rögzítés, szerelés (szerkezeti kapcsolatok létrehozása), végül az ideiglenes biztosítás bontása. A csarnokszerkezetek főállásának elemekre bontása szerint a következő

változatok lehetségesek: • csomópontokon felbontott lineáris elemekből álló főállás, • legkisebb nyomatéki pontokon felbontott főállás (keret), • teljes keretből álló főállás (csak helyszíni előregyártással lehetséges). A szerkezeti elemek kapcsolatai Az előre gyártott vasbeton szerkezetek kapcsolási lehetőségeire mutatunk be példákat a 104. ábrán Az ábrán a nyomatékbíró és csuklós szerkezeti kapcsolatok kialakítására is tanulmányozhatók szerkezetpéldák. 104. ábra Előre gyártott vasbeton szerkezetű elemek összeépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 93 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 94 ► 105. ábra Előre gyártott vasbeton szerkezetű csarnokok tetőelemei és elhelyezésük Az előre gyártott vasbeton csarnokszerkezetek jellemző tetőelemei és lefedési lehetőségei láthatók a 105.

ábrán A csarnokszerkezetek leggyakoribb falpanelos térelhatárolási lehetőségeit szemléltetjük a 106. ábrán 106. ábra Csarnokok falpanelos térelhatárolási változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 94 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 95 ► 5.12 Acélszerkezetű csarnokok Acélszerkezetű csarnokok alkalmazása hazai körülmények között a következő esetekben célszerű: • 24 m csarnokfesztávolság felett, • kedvezőtlen elemszállítási körülmények esetén (a súlyosabb vasbeton elemeket nehezebb szállítani), • gyakran változó technológiájú ipari üzemek építése esetén, • ideiglenes és könnyű héjalású építményeknél, • amikor az építési idő lerövidítéséből eredő gazdasági előnyök ellensúlyozzák a drága szerkezet építési többletköltségét. Az acélszerkezetű csarnokok nagyobb

súlyú, melegen hengerelt szelvényekből és hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből készülhetnek. Ez utóbbiak a könnyűszerkezetes építésmód jellegzetes szerkezeteinek kialakítására alkalmasak. Általában törekedni kell a vékonyfalú szerkezeti elemek felhasználására, de ahol az igénybevételek a melegen hengerelt szelvények jó kihasználhatóságát biztosítják, ott azokat célszerű alkalmazni. Acélszerkezetű csarnokvázak vízszintes irányú merevítését a szélrácsok és hosszkötések szolgálják. A 15 képen csarnok tetősíkban elhelyezett szélrács mező látható 15. kép Tetősíkban elhelyezett szélrács alulnézete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 95 ► Épületszerkezettan III. Csarnokszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 96 ► Acélszerkezetű csarnokok jellegzetes főállás változatait és egy egyszerű szerkezeti kialakítású

acélszerkezeti csarnok elemeit mutatjuk be a 107. ábrán. Könnyűacél csarnokváz függőleges metszetének részlete látható a 108. ábrán Az összetett szelvényű rácsos vázoszlopokra vonórudas főtartó készült a mellékelt példán. Az acél vázoszlop nyomatékbíró módon kapcsolódik a vasbeton szerkezetű kehelyalaphoz 107. ábra Acélszerkezetű csarnok szerkezeti váza és főállás változatai A 16. képen nagyfesztávolságú ipari csarnok tetőszerkezetének belső képe tanulmányozható. 16. kép Acélszerkezetű ipari csarnok belső képe A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 96 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 97 ► ◄ 97 ► 108. ábra Csarnokváz függőleges metszete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan III. Csarnokszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

| Irodalom Vissza ◄ 98 ► 5.2 Térbeli erőjátékú csarnokszerkezetek 5.21 Acél térrácsok A közbenső alátámasztás nélküli acélszerkezetű nagytér lefedés jellegzetes szerkezete a térrács. A nagy szakítószilárdságú acélokból készülő térrács szerkezetek főleg kiállítási csarnokok építésére terjedtek el. Ezek gyártóbázison készülő elemekből, a földön összeszerelt rács mezőkből készülnek, rendszerint alulfelül sík megoldással Függőleges tartószerkezettel való alátámasztásuk, vagy felfüggesztésük tartószerkezeti szempontból szükséges. Héjalásuk rendszerint hullámos fémlemez táblás könnyű tetőként oldható meg 109. ábra Acél térrács lefedés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 98 ► Épületszerkezettan III. Csarnokszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 99 ► Szerkezetpéldák láthatók acélszerkezetű térrács

lefedésre a 109. ábrán Íves térrács kupola nézete és néhány csomópontja tanulmányozható a 110. ábrán. A 17 képen acél térrács tartószerkezetű és műanyag fólia térelhatárolású csarnok képe látható 110. ábra Acél térrács tartó és részletei 17. kép Íves acél térrács tartó műanyag fólia térelhatárolással A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 99 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 100 ► Alumínium rúdszerkezetekből is készítenek könnyű térrácsokat, amelyek ugyancsak az építési helyszínen kerülnek összeszerelésre és autódaruval emelik be őket a végleges helyükre. 5.22 Vasbeton hártya és héjszerkezetek A kis keresztmetszetű, feszített kábelekkel készülő, üzemben előre gyártott, vagy (bennmaradó) fémzsaluzattal monolitikusan készített vasbeton tetők, melyek íves felültekből vagy

ferde síkokból vannak kialakítva, a modern építészeti téralakítás jellegzetes példái. Keresztmetszetük 2-5 cm vastagságú, – betonanyaguk különleges szemszerkezetű. A függőleges teherhordó szerkezet lehet alátámasztó és felfüggesztő jellegű. Hártya és héjszerkezetek elvi vázlatai láthatók a 111 ábrán 111. ábra Vasbeton hártya és héjszerkezetek elvi vázlatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 100 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 101 ► 5.23 Műszaki textiliákból készített lefedő szerkezetek A műszaki textil nagytérlefedéseknek két alapvető megoldása ismeretes: • pneumatikus térlefedésről beszélünk: – amikor két lezárt textilréteg között állandó értékű légnyomást tartunk fent, – a légnyomás hatására felemelkedő kétrétegű textilréteg alatt a tervezett nagytér kialakul.

Héjalásra nincs szükség. Energiaszükséglet és gépészeti működtetés szempontjából igényes megoldás, – alkalmazására csak különleges indok alapján kerülhet sor. • függesztett textil térlefedésről beszélünk: – amikor rendszerint íves acélvázra kerül az egyrétegű különleges minőségű műszaki textil. Ritkán alkalmaznak a belső tér túlnyomásával kifeszítve tartott pneumatikus szerkezeteket is. Ezek hátránya az állandó túlnyomás biztosításának költsége, nehézkes műszaki megoldása (zsilipes kapukialakítás) és a túlnyomás egészségre, közérzetre kedvezőtlen hatása. 112. ábra Műszaki textíliákból készített lefedő szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 101 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Csarnokszerkezetek Vissza ◄ 102 ► Pneumatikus szerkezetek tervezése csak a gyártóművel való együttműködéssel

lehetséges. A gyártómű a nyílászárók, szellőzők, stb beépítését a textil szerkezethez illeszkedően biztosítja. Textil anyagú térlefedő szerkezetek illetve tartószerkezetük példái tanulmányozhatók a 112. ábrán 5.24 Mérnöki faszerkezetek A faanyagú nagyfesztávolságú ún. mérnöki faszerketek 20,0-100,0 m közötti fesztávok áthidalására alkalmasak Készülhetnek keretként, rácsos tartóként, térrácsként, és ragasztott ívtartóként. A tetőszerkezet lehet szegelt és csavaros kötésű, vagy ragasztott technológiával készített. A faanyagot az előkészítés során gomba- és lángmentesíteni kell. A felhasználható tartószerkezeti elemek gyártása csak erre alkalmas speciális üzemben lehetséges. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 102 ► Épületszerkezettan III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Irodalom Vissza ◄ 103 ► Irodalom Dr. Gábor László:

Épületszerkezettan I–IV Budapest, 1979, Tankönyvkiadó Dr. Lévai Jenő: Épületszerkezetek I–II Budapest, 1979, Tankönyvkiadó Dr. Tallós Elemér – Dr Koppány Attila: Épületszerkezetek Győr, 1990 Dr. Koppány Attila: Épületszerkezettan I–II Győr, 1994, Novadat Bt Dr. Karácson Sándor: Épületszerkezetek Ábragyűjtemény 1–2 Budapest, 1990. Király Sándor: Szerkezettervezés, csarnokszerkezetek, ábragyűjtemény. Budapest, 1980, Tankönyvkiadó. Tobiás László – Tobiás Lóránd: Ácsszerkezetek. Budapest, 1971, Műszaki Könyvkiadó. Dr. Tóth Elek: Könnyűszerkezetes acélvázas lakóépületek hazai fejlesztése Magyar Építőipar, 2002, LII évfolyam 11–12 szám Dr. Böhönyei János – Pálvölgyi Ervin: A modulkoordinált építési rendszer Budapest, 1981, Műszaki Könyvkiadó. Dr. Sebestyén Gyula: Könnyűszerkezetes építés Budapest, 1971, Műszaki Könyvkiadó. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 103

►