Economic subjects | Quality assurance » Csoporttechnológiai elveken alapuló gyártási struktúrák átszervezése

Csoporttechnológiai elveken alapuló gyártási struktúrák átszervezése Bevezetés A csoporttechnológiai elveken alapuló gyártási struktúrák átszervezésének egyik legnagyobb nehézsége az összetettségében rejlik. A tervezés és a megvalósítás jelentős ráfordításokkal járnak, amelyek tovább nehezítik a döntéseket. A debreceni Sütödék Rt (korábbi nevén Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Vállalat) példáján megpróbálom vázolni ezen döntések meghozatalának körülményeit és következményeit. Csoporttechnológiai elveken alapuló gyártás az 1980-as években Magyarországon, sok más kelet-európai országhoz hasonlóan, az 1990-as évek elejéig, a mennyiségi termelésen volt a hangsúly, nem a minőségen és a választékon. A rendszerváltást megelőző időszakban az élelmiszeriparra is a központosított irányítás mellett, a nagymértékű állami dotáció volt a jellemző. Minden megye „fővárosában” működött egy

gigantikus méretű, állami tulajdonban lévő sütőipari vállalat, melynek nagysága a tervirányítás és a dotáció megszűntével terhes, finoman szólva költséges lett. A HBm-i sütőipari vállalat a megye területén több üzemmel is rendelkezett. Csak Debrecenben 5 üzemegység ontotta a város, valamint környékének ellátására a különböző péktermékeket. Ne felejtsük el, hogy abban az időben még nem volt miden kerületben 2-3 kisebb pékség, látványsütöde. Egy ilyen vállalat átszervezése nem egyszerű feladat. Az utóbbi évtizedekben a csoporttechnológiai elveken alapuló gyártási struktúrák kutatásához különböző módszereket alkalmaztak: osztályozási rendszerek, gyártási folyamatok analízise, matematikai analízis, szakértői rendszerek. Ezeknél a kiindulási probléma a csoportképzés és a gépek strukturálása, elkülönített lépésekben, vagy párhuzamosan. Figyelembe kellett venni az időszerűvé vált korszerűsítés

előnyeit – gépcsoportok termékcsaládokhoz történő hozzárendelése, valamint hátrányait – pl. az eladott termékek száma termékről termékre folyamatosan változik, újabbak jelennek meg, a fölöslegessé válókat ki kell vonni. Csak a 1 folyamatosan végrehajtott adatelemzés és az ahhoz kapcsolódó átszervezés révén lehet megvalósítani egy ilyen mértékű beruházást, a gyártás piachoz történő illesztését. A fő feladat egy olyan alkalmas időpont meghatározása, amikor a logisztikai fejlesztésben rejlő lehetőségek nagyobbak, mint a gyártás újraszegmentálásának tervezési és átszervezési ráfordításai, valamint a várható kiesés miatti piacvesztés. Sürgetővé vált egy olyan befektető, vagy hitelező bizalmának elnyerése, aki hajlandó volt beruházni egy hosszabb távon megtérülő vállalkozásba. Meg kellett találni azt az időpontot, amikor már várhatóan nem jelenik meg újabb versenytárs, aki helyzetéből

adódóan piacot venne el az éppen átalakulóban lévő cégtől. Meg kellett találni azokat a cégeket, akik kiváló minőségű, gépekkel, magas szakmai felkészültségű szakembergárdával, adott időpontban, a lehető legrövidebb idő alatt el tudják végezni a meghatározott feladatokat. A struktúrák összehasonlításának koncepciója A koncepció alapgondolata az volt, hogy a kisebb üzemegységek bezárásával egyetlen helyre koncentrálják a termelés összes ágát. Meg kellett vizsgálni a helyeket, valamint az üzemi eszközök és munkadarabok csoporttechnológiai megfelelőségének minőségét. 1. Az 1-es számú üzem, az un „Kenyérgyár” vizsgálata Az üzem a belváros szélén, főútvonalak találkozásánál, lakótelep közvetlen szomszédságában több mint ezer hektáron terül el. A telep szinte teljes területe betonozott útfelülettel van ellátva. Található rajta a sütőüzemen kívül gépszerelő-műhely, irodaépület, parkolók

A sütőüzem épülete vasbeton szerkezetű, hőszigetelése viszonylag gyenge, bontása csak robbantással megoldható. A sütőüzemhez kapcsolódik 4 darab egyenként 1500m3-es liszttároló siló. A sütőüzemben 2 oldalon, egymástól függetlenül 2-2 FTK (Folytonos TésztaKészítő) vonallal, melyek kihasználtsága alacsony. A 70-80-as években az üzemben éjszaka 1db FTK 1000-es (óránként 1000db 1kg-os kenyeret sütött), valamint 1db FTK 750es, nappal 1db FTK 1000-es vonal működött. A második FTK 750-es vonal volt a tartalék, „végszükség” esetére (katonai rendelés, leállás, stb). Ezek a vonalak a mennyiség és nem a minőség miatt dolgoztak, mára korszerűtlenné váltak. 2. A kisebb üzemek vizsgálata Debrecen több pontján, általában kertvárosi övezetben, 4 kisebb üzem termel, adott termékcsoportokat. Technikai eszközeik elavultak, az épületek felújításra szorulnak Az 2 oktatási központ kivételével minden üzemben csak

péksüteményeket gyártanak, viszonylag kis választékkal, higiéniai és egyéb okokból eredően. Egyik üzem a másik munkáját át tudja venni, megfelelő nyersanyag-beszállítást követően. Minőségértékelés Az elvégzett vizsgálatok a következőket állapították meg: Logisztikai, és minden más szempontból az összevont üzem kialakítására legalkalmasabb hely az 1-es üzem. A csökkent termelési igények miatt 1db kemence képes (megfelelő alkatrészellátás mellett) kiszolgálni az éjszakás termelést, valamint a nappali sütést. A FTK vonalak elbontásával nyert területre át lehet telepíteni a kisebb üzemegységek még használható, nemrég felújított technikai eszközeit. Új eszközök vásárlása gazdasági szempontokból is előnyösebb, mint az elavultak felújítása. A szociális helyiségek szintén felújításra szorulnak, de az elvégzett munkálatok után elegendő helyet biztosítanak az összevont üzem munkásai számára.

Elsőként az oktatási központ, valamint egy kisebb üzem megszüntetése javasolt, ahol termelő munka érdemi mértékben nem folyik. Az oktatási feladatok ellátására az 1-es üzem mellett a kisebb üzemek is alkalmasak, az összevonásig. Az épületek, és az ingó eszközök eladásából származó bevétel megfelelő alapot képezhet az összevonáshoz. A Damjanich és a Hajnal utcai üzemek bezárása csak az összevonás után javasolt. Mivel hétvégén ezek az üzemek nem termelnek, javasolt egyik hétről a másikra történő költöztetés, ez vonja maga után a legkisebb költségeket. A struktúrák javítása Ha a csoporttechnológiai elveken alapuló gyártási struktúrák jelentős mértékben romlanának, akkor egy olyan tervezési projektet kell elindítani, amelynek célja az optimális gyártási családok és gépcsoportok meghatározása. Figyelembe kell venni az említett minőségi és mennyiségi követelményeket. Így például a mesterséges

neuronhálók alkalmasak a termékek csoportosítására, míg a matematikai programozás lehetőséget ad több logisztikai paraméter integrációjára. Cél a ritkán előforduló munkafolyamatok izolálása, annak érdekében, hogy ezek a későbbiekben ne zavarja a gyártási csoportok képzését. A fennmaradó termékadatok 3 bemenő információként szolgálnak az un „fuzzy logikán” alapuló klaszteranalízishez, amely homogén csoportokat tud meghatározni. A képzett csoportok és az egyes megmunkálási eljárások minimálisan igényelt kapacitásai alapján a gépcsoportok. Az ehhez szükséges összefüggések táblázatkezelő programok segítségével állíthatók elő. Összefoglalva: meg kellett alkotni egy olyan rendszert, hogy ugyanazon gépeket és termelési eszközöket használva az összevont üzem életképes, az eddig egymástól elkülönített üzemek együttes munkája ne okozzon gondot, fennakadást. A további korszerűsítési lehetőségek

meghatározása A gyártási családok (termékcsoportok) és a gépcsoportok meghatározása után rendelkezésre áll egy lehetséges vázlat. Azonban addig nem hajtható végre, amíg figyelembe nem vettük a piac változásait. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy egy esetleges személyzeti átszervezés ne okozzon fennakadást, újabb termék bevezetése miatt ne kelljen a folyamatokat átszervezni, eszközöket mozgatni. Napjainkban különböző számítógépes szimulációs eszközök állnak rendelkezésünkre az anyagáramlási folyamatok követésére, javasolt ezen programok alkalmazása. Összefoglalás Dinamikus környezetben a csoporttechnológiai elveken alapuló gyártási struktúrák nem tervezhetőek az örökkévalóság számára. A rendszeres, piacorientált változások érinthetik a sorozatnagyságokat, a konstrukciókat, valamint gyártási struktúrákat, mint például a gyártószigeteket. Érdemes időnként felülvizsgálatokat készíteni a

struktúrákról, és ha szükséges, változtatni azokat. A Sütödék Rt átszervezése nyolc-tíz évet vett igénybe, melyből a „látványos” rész, az építkezés és költöztetések mindössze 15 hónapot vettek igénybe. Az ezt megelőző időszak a tervezést szolgálta. Három évvel a tényleges összevonás után, 2002-ben, a Sütödék Rt. vált az ország egyik legjobban szervezett sütőipari cégévé, több külföldön neves termék kizárólagos hazai gyártási licenszjogát kapta meg. 4 Forrás OMIKK – Logisztika, 2000/4. Hajdú-Bihari Napló Internet – www.haonhu 5 Tartalom Bevezetés . 1 Csoporttechnológiai elveken alapuló gyártás az 1980-as években . 1 A struktúrák összehasonlításának koncepciója . 2 Minőségértékelés . 3 A struktúrák javítása. 3 A további korszerűsítési lehetőségek meghatározása . 4 Összefoglalás . 4 Forrás . 5 Tartalom . 6 6