Education | Pedagogy » Szöginé Nádasy Márta - Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése óvodákban

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen arra, hogy az elhangzásnak megfelelően megismételje ezeket. Ennek a készségnek köszönhető, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását és egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz képes. A beszéd észlelés tehát nem azonos a beszédértéssel. Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára az anyanyelv megfelelő elsajátításán kívül, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, idegen nyelvet elsajátítani. Részterületei: • Szeriális észlelés • Transzformációs észlelés • Vizuális észlelés • Ritmusészlelés • Beszédhang megkülönböztetés Beszédmegértésen az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok,

mondatsorozatok jelentésének, tartalmának megértését értjük. Szintjei: • Szó értés, ami azt jelenti, hogy a gyermek nem csak megismételni képes a hallott szót, hanem tisztában van a jelentésével is. • Mondat értés, melynek során a gyermek a hallott szavakat szószerkezetekké kapcsolja össze. • Szövegértés, ami már a logikai kapcsolatok, részletek összefüggéseinek megértését jelenti. A beszédészlelés és megértés egymást feltételezve és támogatva fejlődik a nyelvelsajátítás során. Bármelyik sérülése, később zavart okozhat az olvasás tanulásában. Óvodáskorban a beszédszervek ügyesítése, a hallás, beszédhallás (hangfelismerés, differenciálás) fejlesztése a legfontosabb. A gyermekeknek meg kell tanulniuk a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak megértését, produkcióját. A nem fiziológiai (beszéd és hallásszervek zavarai, agyi sérülés, stb.) okokkal magyarázható nyelvi fejlődési

zavarok a következő területek hiányosságaira vezethetők vissza: auditív percepció (észlelés) fejlettsége: Hallási észlelés, beszédészlelés, ami elengedhetetlenül fontos a beszéd megértéséhez, az olvasás- és írástanuláshoz. auditív diszkrimináció (megkülönböztetés) minősége: A hangzók (fonémák) és a szavak közötti hasonlóság és különbözőség felismerése, a magyar nyelv hangjainál a megkülönböztető jegyek (hosszúság, zöngésség, stb.) tudatosítása A kommunikációs és olvasási- írási készség kialakulásában fontos szerepe van. auditív memória (emlékezet) minősége: A hallott szavak, információk mennyiségi, időbeli és 1 minőségi tárolását is jelenti. Ezt végiggondolva már említeni sem kell, hogy az olvasás- és írástanulásban, a tanulási folyamatban milyen nagy szerepe van az auditív memória fejlettségének! beszédmotoros képesség (beszédprodukció): Ami ugyan a felsorolásban az utolsó

helyre került, de magába foglalja a fent felsorolt elemeket is. Jelenti egyrészt a beszéd megértését, másrészt magát a beszédet, melynek fejlettsége a gondolkodás fejlettségére is utal. (Maróthi Erzsébet: Anyanyelvi nevelés) Mi szükséges tehát a beszédészlelés és -értéshez? • • • • • • • Hallás, mely során az akusztikai ingereket képes azonosítani a gyermek. Hallási figyelem, amely a beszédhangok tudatos meghallását és differenciálását biztosítja. Verbális emlékezet, mely szükséges a beszédhangok egymásutániságának felidézéséhez, differenciálásához, a helyes artikulációhoz, a szótag időtartamok reprodukálásához. Szeriális észlelés, mely ahhoz szükséges, hogy a gyermek az elhangzott szavakat alkotó hangokat a megfelelő sorrendben legyen képes észlelni, reprodukálni. A szeriális észlelés megfelelő szintje szükséges az új szavak megtanulásához. Transzformációs észlelés segítségével

képes a gyermek valamilyen vizuálisan észlelhető dologhoz kapcsolni a beszédhangokat. (Írás-olvasás) Beszédritmus észlelés, mely biztosítja az elhangzott szöveg szótagidőtartamainak, és a szótaghatárok pontos verbális ismétlését Vizuális észlelés teszi lehetővé az ajakmozgások beszédhanggal való azonosítását. 2 A BESZÉDÉSZLELÉS ÉS BESZÉDMEGÉRTÉS GYAKORLATAI BESZÉDÉSZLELÉS 1. • • • Hallásfejlesztés A természet az élet hangjai Játék a hangszerekkel Egymás hangjának felismerése 2. • • • • Légzőgyakorlatok A légzés megfigyelése Tudatos légzőgyakorlatok Hangadással összekötött légzőgyakorlatok Fúvó-szívó gyakorlatok 3. Nyelvgyakorlatok • szájtéren kívül • szájtéren belül 4. Ajakgyakorlatok • Hangutánzás hívóképekkel (magánhangzók, mássalhangzók) • Környezet hangjainak utánzása (állatok, tárgyak) 5. • • • • • • Szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismétlése A

gyermekek által ismert szavak, szókapcsolatok ismétlése (5-10 szó) Rövid szavak ismétlése (5-6 szó) Hosszú szavak ismétlése Hiba felismerés Értelmetlen hangsorok ismétlése – ciklizálás a gyermekek találjanak ki értelmetlen hangsorokat 6. • • • Szóismétlés súgás alapján Ismert szavak nagy szájmozgással A gyermekek súgjanak Csak nagy szájmozgásról ismerjék fel a szót 7. • • • • Szógyűjtés Rövid szavak gyűjtése Hosszú értelmes szavak gyűjtése Olyan szavak gyűjtése, melyeknek az első szótagja azonos (pl:sün, süket) Szógyűjtés egyetlen beszédhang megjelölésével (eleinte magánhangzó, majd mássalhangzó) 8. • • • Hangfelismerés, differenciálás Hangidőtartam: hosszú, rövid Zöngés, zöngétlen Két hang differenciálása (S, SZ; ZS-Z; Cs-C; K-G; D-T) 3 • • • Hang felismerése szavakban A hang helyének megtalálása a szóban - szólánc (elején, közepén, végén) Hangok tulajdonságai:

hangerő, hangmagasság, gyorsaság 9. • • • • • • • • • Szókeresés – kiegészítések, befejezések Az utolsó hang hiányzik (ceruz.) Az első hang hiányzik (.adrág) Az utolsó szótag hiányzik (fogke.) Az első hangot adjuk meg s, a,. Hiányos szavakat mondunk, a gyerekek segítenek befejezni a szavakat (me.ve, pinvin) Mássalhangzókat emelünk ki a szóból (i a – cica) Magánhangzókat emelünk ki a szóból (o o á – oroszlán) Hangok egybeolvasztásával szavak kitalálása (m e s e – mese) Mondatba ágyazott szavak kiegészítése ( A róka tyú. Lopott) 10. Mondat ismétlés (direkt módon) Mondatfonetikai eszközök használata: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, beszédritmus, beszédszünet. 11. Mondatok szavakra, szavak szótagokra hangokra bontása – fonológiai kódolás 12. Mondókázás BESZÉDMEGÉRTÉS 1. • • • • Kommunikációs helyzetek Szemtől szemben helyzetben Háttérbeszélgetésként, valamilyen

tevékenység közben (pl: gyurmázás) Családi fotók nézegetése közben Bármely témakörhöz kapcsolva 2. Szókincs bővítés • A gyermek kérésére, vagy anélkül is magyarázzuk el a szavak jelentését, amelyről úgy gondoljuk, hogy nem érti. • Képeskönyvek nézegetése közben: „Mutasd meg, hol van.! Mutasd és mondd! • Szógyűjtés asszociációs kapcsolat alapján (pl: óvoda, család) • Egy főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése (pl: gyümölcs, virág) 3. Mondat és szövegértés • Rövid mese, történet visszamondása • Mese, történet elmondása után, a feltett kérdések re próbáljanak válaszolni a gyermekek, ill. kérdezzenek ők is. • Mondatfonetikai eszközök használata: hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, beszédritmus, beszédszünet 4 A SIKERES BESZÉDPRODUKCIÓ ÖSSZETEVŐI: 1. 2. 3. 4. 5. Tiszta kiejtés Saját beszédszerveiken belüli tájékozódás Hangok differenciálása Helyes beszédlégzés,

artikuláció A fonémák megfelelő időtartammal és hangerővel való képzése 5 KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex prevenciós óvodai programjában a beszédfejlődéssel kapcsolatban a következőket írja: A beszédtevékenység két nagy részre osztható: beszédértés és a beszéd létrehozása } beszédészlelés beszédprodukció Iskoláskorra egy sereg képességgel kell rendelkeznie az olvasni tanuló gyermeknek. Ezek a képességek : fonematikus hallás, fonológiai kódolás, echoikus (az auditoros emlékezet egy alfaja) tárolás a beszédészlelés folyamatában, a beszédmotoros képességek a beszédprodukció során alakulnak ki. Az anyanyelvi fejlesztés különböző területeihez kapcsolódó játékcsoportok a napi életbe, a különböző tevékenységekbe beilleszthetők a gyermekek plusz megterhelése, játékból való kivonása nélkül. I. HANGZÁSI ANALÍZIS • Hangutánzó

gyakorlatok, metakommunikációs gyakorlatokkal összekötve. Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés (állat, jármű hangja) testnevelés (mozgás kísérése egy hanggal), anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés során. • Ember cselekvés közben kiadott hangjainak megfigyelése, kiemelése (sóhaj, tüsszentés, köhögés stb.) Felhasználható: játék, gondozás, étkezés, séta, környezet megismerésére nevelés, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés, matematikai nevelés során. • A természet hangjainak zajok, zörejek megfigyelése, kiemelése (állathangok, szélfújás, avarzörgés, esőkopogás, járművek, tárgyak hangja stb.) Felhasználható: játék, gondozás, étkezés, séta, környezet megismerésére nevelés, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés, matematikai nevelés során. • Egymás hangjának felismerése Felhasználható: játék, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés, testnevelés,

matematikai nevelés (pl: a gyermekek csoportosítása nemük szerint, hangjukról felismerni őket) során. • Hangfelismerés, hangdifferenciálás, megadott hang felismerése a szóban. (pl: „sz”) Felhasználható: környezet megismerésére nevelés, matematikai nevelés (halmazképzés szavakból képek segítségével) anyanyelvi nevelés során. • Azonos hangzóval kezdődő szavak keresése, mondása (pl: „s” sapka, sál, sereg) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés, vizuális nevelés, matematikai nevelés során. 6 • Azonos két hangzóval kezdődő szavak keresése, mondása (pl: „csi” csiga, csikó, csillag) Felhasználható: anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, matematikai nevelés során. • Szópárok közötti azonosságok, különbözőségek felismerése (pl: űz-tűz, körbe-körte) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés, zenei nevelés során.

• Az egy hangzóban eltérő szavak kiválasztása, kiejtése (pl: tűz-fűz, kerek-kerék) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés során. • Első szótagból ismert szó felismerése, kiegészítése, kiejtése (pl: vo-nat: vonat) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, matematikai nevelés (rész-egész) zenei nevelés során. • Megadott fonémákból a gyermekek által ismert szó alkotása (pl: m-é-z: méz) Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés, anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés, zenei nevelés során. II. AUDITÍV RITMUS • Ritmikus versek mondása, közben utánzás mozgással Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés, testnevelés, matematikai nevelés, zenei nevelés anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés során. • Felnőtt által bemutatott ritmus visszaadása (pl: I II I I) Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés, testnevelés (mozgásritmus),

matematikai nevelés, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés (nyelvi ritmus), vizuális nevelés során. • Mondott, kopogott ritmus megnevezése (pl: I II I I: tá-ti-ti-tá-tá) Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés, testnevelés (mozgott ritmus), zenei nevelés, anyanyelvi nevelés (nyelvi ritmus), vizuális nevelés során. • Beszédhangsúly éreztetése, megfigyelése, gyakorlása; szabályos zenei lüktetés közötti összefüggés észrevétetése Felhasználható: játék, zenei nevelés (tánc), anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés során. • Beszédtagoltság megfigyeltetése, gyakorlása: beszédtagoltság és ritmus közötti összefüggés felfedeztetése Felhasználható: játék, zenei nevelés (mondóka), anyanyelvi nevelés során. • Beszédhangok időtartamának tudatosítása: hangok rövidsége, hosszúsága; adott hang szóban való kihallása, mozgásos reagálása Felhasználható: játék, testnevelés, zenei nevelés,

anyanyelvi nevelés matematikai nevelés (mérés) során. 7 III. AUDITÍV ZÁRTSÁG • A hangok egybeolvasztási, összekötési készségének fejlesztése (pl: al-.: alma) Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés, anyanyelvi nevelés, matematikai nevelés során. • Szavak kitalálása a megadott ritmus alapján, a szó elejének ismeretében (pl: ké-.: I-I: kérem) Felhasználható: játék, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés során. • Megadott hangcsoporttal szavak keresése (pl: al-. : al-ma, alvás) Felhasználható: játék, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés során. • Szavak szótagolása mozgással (robotnyelv, pl: ka-ri-ka III) Felhasználható: játék, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés során. • Szavakban megadott hang felismerése, jelzése mozgással (pl: emeld fel a kezed, ha a vonat hangját „s” hallod) Felhasználható: játék, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés, testnevelés során. • Szó felismerése hiányos

hangokból is (pl: a.ma, nyui) Felhasználható: játék, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, anyanyelvi nevelés, során. • Megadott fonémákból ismert szavak alkotása (pl: cs-i-g-a: csiga) Felhasználható: játék, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, anyanyelvi nevelés, során. IV. AUDITÍV MEMÓRIA • Hangok (fonémák) képekhez csatolása (pl: „zs”- repülő, „s” - vonat) • kép felmutatásakor a hang kiejtése • hang kiejtésekor a kép felmutatása Felhasználható: játék, környezet megismerésére nevelés (állatok), anyanyelvi nevelés, zenei nevelés (hangszerek) során. • Dallamtöredék, értelmetlen szöveg megismétlése Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés során. • Hangforrás keresése Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés során. • Megadott hangot tartalmazó szavak keresése, gyűjtése (pl: „z”: méz,

kéz, zár) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, matematikai nevelés során. • • Mondatbővítés (elhangzott mondat bővítése a mások által elmondottak megismétlésével) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, során. 8 • Szavak keresése az utolsó hang alapján, a már elhangzottak megismétlésével (szóvonat) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, testnevelés során. V. VIZUÁLIS-AUDITÍV KERESZTCSATORNA • Ismert tárgyak, állatok, cselekvések képeinek bemutatása után a hanganyagból a kapcsolódó hang felismerése, képekkel való megfeleltetése. Felhasználható: játék, matematikai nevelés, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, vizuális nevelés során. VI. AUDITÍV-TAKTILIS KERESZTCSATORNA • A szóban jellemzett tárgy

tapintásos kiválasztása (pl: puha, könnyű, sima stb.) Felhasználható: játék, matematikai nevelés (testek, síkidomok), anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, vizuális nevelés során. • Tapintott tárgy szóbeli jellemzése (pl: szögletes, csúszik, nehéz stb.) Felhasználható: játék, matematikai nevelés, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés (hangszerek), környezet megismerésére nevelés, vizuális nevelés során. • Hangforrás keresése bekötött szemmel Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés, testnevelés során. VII. BESZÉDPRODUKCIÓ • Hangutánzó, hangulatfestő szavak keresése (berreg, zsong, zeng) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés. • Szólánc, szóvonat: utolsó hangzóval, szótaggal Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés. •

Képolvasás, képleírás: személy, vagy tárgy megadott szempont szerinti jellemzése – segítséggel, önállóan Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés. • Kérdés – válasz játék a kérdés megismétlésével Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, környezet megismerésére nevelés. • Történet folytatás: segítséggel, önállóan Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, zenei nevelés, vizuális nevelés, környezet megismerésére nevelés. • Mesedramatizálás bábozással Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés. 9 • Meseprodukció (önálló mesealkotás, mesélés) Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés. • Szituációs játékok Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés, matematikai nevelés, zenei nevelés. • Játék szabályainak kitalálása, elmondása, felismerése Felhasználható:

játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés, matematikai nevelés, zenei nevelés, testnevelés, vizuális nevelés, önkiszolgálás, munka. • Társ tevékenységéhez instrukció adása Felhasználható: játék, anyanyelvi nevelés, környezet megismerésére nevelés, matematikai nevelés, zenei nevelés, testnevelés, vizuális nevelés, önkiszolgálás, munka. Forrás és irodalom ajánló: • Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai programcsomag • Dr. Gósy Mária: Beszédészlelés és beszédértés fejlesztése óvodásoknak • Tamás Eszter, Rajné Pásztor Viktória, Németh Brigitta, Gulyás Gabriella: Megért/Ő • Aszalai Anett, Horváth Judit, Horváthné Csapucha Klára, Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell vennie • Dankó Ervinné: Nyelv-kommunikációs nevelés az óvodában. Szöginé Nádasy Márta K.mkvezető 10