Medical knowledge | Optometry » Dr. Szabó Antal - A lézer hatása a retinára kísérletes és patológiás körülmények között

A LÉZER HATÁSA A RETINÁRA KÍSÉRLETES ÉS PATOLÓGIÁS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Doktori tézisek Dr. Szabó Antal Semmelweis Egyetem, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, Szemészet program Témavezetı: Dr. Süveges Ildikó egyetemi tanár, az orvostudományok doktora Hivatalos bírálók: Dr. Hatvani István, egyetemi tanár, kandidátus Dr. Facskó Andrea, egyetemi docens, kandidátus Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Salacz György egyetemi tanár, kandidátus Dr. Füst Ágnes egyetemi adjunktus, PhD Dr. Vámosi Péter fıorvos, PhD Budapest 2008 BEVEZETÉS A lézert a szemészetben alkalmazták elıször gyógyításra. Kezdetben csak olyan lézerek voltak, amelyek hıhatását használták fel. Késıbb, különbözı lézerek felfedezésével más szövettani hatásokat is elérhettünk. Így alakult ki napjainkra az a lézersebészet, amely a lézerek hármas szövettani hatását használja fel a szemészetben: a koagulációt,

a diszrupciót és az ablációt. A koaguláció elsısorban hıhatáson alapul és a retina patológiás folyamataiban alkalmazzuk. A diszrupció a szövetek folytonosságának megszakítását jelenti zárt szemgolyóban. Ezt az effektust pl a glaukoma sebészetében, iridotomia végzésére alkalmazzuk. Az abláció a refraktív sebészet alapja, a lézer effektusa szöveti elpárologtatást eredményez a szaruhártya felszínén. A szemészeti lézerkészülékek közül leggyakrabban azon lézerek kerülnek alkalmazásra, amelyek hatása hın alapul. Mivel a hıt a pigment tartalmú szövetek, sejtek nyelik el, a koagulációval kiváltott hegesedés gyógyító effektusa kiválóan alkalmazható a retina betegségeiben a retinalis pigment epithelium (RPE) magas pigment tartalma miatt. A retina lézerkezelése során a lézersugár a kezelt területen, fotokoaguláció következtében direkt sejtroncsoló hatással bír. Ezen felül –a kezelés során- egy másodlagos hatással

is számolnunk kell: a lézersugár környezetében a nagyfokú hımérséklet növekedés hatásával. Ez a hatás arányos a keletkezett hı mennyiségével, vagyis az alkalmazott lézerkezelés energiájával. A kezelést követı sejtválasz és/vagy sejtkárosodás direkt hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgálható. A lézerkezelés speciális formája az a 689 nm hullámhosszú „nem termális” dióda lézer, amely vetreporfin aktiválásával érújdonképzıdéseket roncsol el a környezı szövetek károsítása nélkül. Az effektust fotodinámiás kezelésnek (PDT) nevezzük A PDT kezelés szelektív hatását egy exogén anyag, a verteporfin segítségével érjük el, s a kezelés végeredménye az ún. szelektív vasookklúzió A kezelést nemcsak AMD esetén megfigyelt subretinalis, subfoveális érújdonképzıdések esetén használhatjuk, de alkalmazhatjuk egyéb subfoveális, subretinalis érújdonképzıdéssel járó betegségekben, pl.

patológiás myopiában, angioid streaks esetén, feltételezett okuláris hisztoplazmózisban, és kifejezett kapilláris hálózattal rendelkezı vaszkuláris tumorok kezelésében is. 2 CÉLKITŐZÉSEK A bevezetıben említettek alapján nyilvánvaló, hogy a hıhatáson alapuló koagulációs effektus által okozott hegesedés –és így a terápiás effektus- függ a közölt hı mértékétıl, ill. annak szövetfelmelegítı hatásától A koaguláció helyén és környezetében olyan celluláris károsodások keletkeznek, amely végsı eredménye a heg kialakulása. A kívánatos terápiás hatás és a roncsoló, nem kívánatos effektus között humán alkalmazás esetében nagyon kevés az átmenet. Mivel az elıbbiekben említett hatásokat és azok összefüggését in vivo vizsgálni nehéz, in vitro kísérleteket végeztünk sejtkultúrában. Célul tőztük ki: 1. a hımérsékletváltozások mérését lézerkezelés után sejtkultúrában, 2. a sejtek

károsodásának vizsgálatát GABA-, ill glutamát felvétel monitorozásával Speciális lézer fotodinámiás hatását in vivo vizsgáltuk retina angiomatózisában: 1. vizsgáltuk az angioma hegesedését, 2. az angioma vérellátásának csökkenését az oda-, ill elvezetı erek átmérıjének a mérésével, 3. megfigyelhetı-e az erek elzáródása, átmérıjének csökkenése, 4. milyen mértékben érintett a folyamatban az angioma tápláló, ill elvezetı ere, 5. változik-e az ereken bekövetkezett átmérıváltozás az idı elteltével? 3 MÓDSZEREK 1. RPE – lézerkezelés – biokémiai változások monitorozása (A kísérletet Finnországban, a tamperei egyetem, a Cell Research Center-ében végeztük) RPE sejtkultúra Khatami leírása szerint készítettük el a primer RPE sejtkultúráinkat. A szabadon mozgó RPE sejteket „Dulbecco modified Eagles minimal essential medium” (DMEM) táptalajban reszuszpendáltuk (a táptalaj fötális bovin szérumot,

penicillin G-t (100 IU/ml), streptomycint (100 g/ml) és amphotericin B-t (0,25 g/ml) tartalmazott). A RPE sejt szuszpenziót hígítás után 4-6x104/cm2 sejtsőrőséggel helyeztük 2,0 ml-es sejttenyésztı edényekbe. A sejteket 37°C-on levegı/CO2 95:5% koncentrációjú inkubátorba helyeztük A konfluáló egyrétegő RPE kultúrákon végeztük a lézerkezelést. Lézer fotokoaguláció Félvezetı dióda lézert (678 nm) (Tampere University of Technology, Tampere, Finnország) alkalmaztunk a kezeléshez. A lézersugarat egy endolézer fej segítségével jutattuk a sejtkultúrára száloptikán keresztül. Az alkalmazott energia 800, 1000, 1250 és 1600 mW volt, az expozíciós idı 0,186 másodperc, a gócátmérı pedig 1000 µm volt. Hımérsékleti mérések A lézergóc melletti hımérsékletváltozások monitorozására egy NTC-termisztort (Negative Temperature Coefficient) alkalmaztunk. A félvezetı elektróda ellenállásának változása alapján digitális

oszcilloszkóp segítségével kalkuláltuk a hımérsékleti változásokat. WST-1 cell proliferáció reagens teszt A WST-1 (4-[3-(4-iodophenyl)-2-(4-nitrophenyl)-2H-5-tetrazolio]-1,3-benzol diszulfonát) teszt színelváltozáson alapul. A vizsgálat az élı és proliferáló sejteket vizsgálja A reakció csak az életképes sejtekben zajlik, így a kezelés után a mintában mért értékkel az élı sejtek mennyisége korrelál. 4 Glutamát és GABA felvétel A sejttenyészeteket 37ºC-on 10 percig inkubáltuk radioaktív 3 H-mal jelölt L-[3H]- glutamáttal, ill. [3H]-GABA-val A felvétel megállítására, a médiumot leszívtuk, a sejteket háromszor jéghideg KRH médiummal átmostuk, majd szobahımérsékleten beszáradni hagytunk. A felülúszót használtuk folyadék szcintillációs vizsgálathoz, mely során a radioaktivitást LKB Wallace 1219 Rackbeta folyadék szcintilláció számlálóval (Turku, Finnország) határoztuk meg. Protein meghatározás Protein

meghatározásra a “Pierce BCA Protein Assay”-t alkalmaztuk. A vizsgálat Lowry metódusát használja. Statisztika Minden számítást három azonos sejtkultúra eredményei alapján végeztünk. Statisztikai számításokhoz a független páros Student tesztet alkalmaztuk. A különbségeket szignifikánsnak tekintettük, ha p<0,05 (konfidencia intervallum 95%). 2. Retinalis capillaris hemangioma - Fotodinámiás terápia – Retinal vessel analyser (A vizsgálatot, a Semmelweis Egyetem, Budapest, Szemészeti klinikáján végeztük) Fotodinámiás terápia (PDT) PDT során benzoporphyrin-MA (Visudyne®, Novartis Ophthalmics AG, Hettlingen, Svájc) molekulát alkalmaztunk i.v fotoszenzitivizáló anyagként A fotoaktívációhoz Zeiss lézerkészüléket (Visulas II, Zeiss, Oberkochen, Németország) alkalmaztunk. A kezelést 692 nm-es emittáló fénnyel és 600 mW/cm2 energiasőrőséggel végeztük. A fénykezelés egy darab egyedülálló lézergócot jelentett a

daganatra irányítva. 5 A retinális erek átmérıjének meghatározása Retinal Vessel Analyser (RVA) segítségével Az RVA-val (Imedos, GmbH, Weimar, Németország) papilla közeli nagyobb ereket vizsgáljuk. A vizsgálat során a nyert érátmérıket hasonlítottuk össze Regisztrátumot készítettünk a PDT kezelés elıtt, 5, 12 nappal, ill. 6 hónappal a PDT kezelést követıen 6 EREDMÉNYEK A direkt lézerkezelés hatása a porcin primer retinalis pigment epithel monolayer sejtkultúrában (in vitro vizsgálat) RPE sejtkultúra A sejttenyésztı edényekbe helyezett sejtszuszpenziók 1 napos korukban nyúlványokat kezdtek növeszteni. A nyúlványok további növekedése volt megfigyelhetı az ezt követı napokban. Egy hetes korukban a sejtek kezdtek fokozatosan összeolvadni A porcin pigment epithel sejtkultúrák az összefüggı monolayer szintet 7-10 nap között érték el. Hımérsékletemelkedés A legkisebb hımérsékletemelkedést 800 mW

alkalmazása esetén figyelhetı meg. 1000 mW esetén ez fokozódik, és 1600 mW esetén észleltük vizsgálatunkban a legnagyobb hımérsékletemelkedést. A mért hımérsékletemelkedések tendenciájukban hasonló eredményeket mutattak, ha mérésünket a lézergóc közepén, ill., ha attól 0,5 mm-re végeztük. Lézerkezelés után a lézergócban, a RPE sejtek szintjében akut nekrózist figyelhettünk meg. Néhol sejtek szakadtak fel a sejttenyésztı edény aljáról. WST-1 cell proliferáció reagens teszt Lézerkezelést követıen a WST-1 teszt során a keletkezett formazan mennyisége szignifikánsan csökkent. 800 mW energia alkalmazásakor a kontrollhoz képest 79,1% formazan keletkezett. 1600 mW esetén az érték 80,1% volt (*P< 0,001). Glutamát és GABA felvétel Az RPE sejtek lézerkezelése után a glutamát felvétel a kontrollhoz képest 86,9 %-ra csökkent 800 mW energia használatakor. A felvétel jelentısebb csökkenését (59,4%) tapasztaltuk 1600 mW

energia esetén. GABA felvétel esetén a változások ellenkezık voltak: a GABA felvétel 800 mW esetén a kontroll 127%-ra, 1800 mW esetén 280,8 %-ra növekedett lézerkezelést követıen. 7 A retinalis capillaris hemangioma (RCH) tápláló és elvezetı ereinek a vizsgálata, nyomon követése Retinal Vessel Analyser (RVA) segítségével fotodinámiás kezelést (PDT) követıen (Klinikai vizsgálat humán anyagon) Klinikánkra egy 26 éves fiatal hölgybeteget utaltak, bal szemén kialakult 4 hetes homályos látás miatt. A vizsgálat során a legjobb korrigálható látóélessége 20/20 volt jobb szemén és 20/25 bal szemén. Biomikroszkópos vizsgálat során ép jobb szemfenék mellett baloldalon, a papilla felett, XII h-nál, a középperiférián, egy 3-4 mm átmérıjő, piros, kerek elváltozást találtunk. A látott kép alapján állítottuk fel a retinalis capillaris hemangioma (RCH) diagnózist. A leírt elváltozásra fotodinámiás kezelést (PDT)

alkalmaztunk A kezelést az irodalomban leírt ajánlások alapján végeztük. Egy lézergócot alkalmaztunk, a 83 másodpercig tartó kezelés során. A PDT kezelést követıen a makuláris terület komplett szerózus elemelkedését tapasztaltuk, ami a kezelést követı 12 nap alatt rendezıdött. Hat hónappal a PDT kezelést követıen teljes látóélesség mellett már csak minimális foveoláris pigment epithel egyenetlenség volt megfigyelhetı. A PDT kezelés elıtt, majd 5, 12 nappal és 6 hónappal késıbb végeztünk RVA-val vizsgálatot. A vizsgálat során a hemangiómát tápláló és elvezetı erének az átmérıjét mértük, a papilla mellett és a daganat közvetlen közelében. PDT kezelés után 5 nappal késıbb, mind az artéria, mind a véna átmérıjének a csökkenése volt megfigyelhetı. A tápláló ér átmérıjének a csökkenése a papilla közelében nagyobb mértékő volt. A 6 hónapos követési idı végére is stabilnak találtuk az

érátmérıket. 8 KÖVETKEZTETÉSEK A direkt lézerkezelés hatása a porcin primer retinalis pigment epithel monolayer sejtkultúrában Fokális lézerkezelés során elengedhetetlen az optimális hullámhossz kiválasztása, a neuroretina másodlagos sérülésének az elkerülése céljából. Az általunk végzett in vitro kísérlet során használt lézerkezelés 678 nm-es hullámhossza, teoretikusan 35-65˚C-os hımérsékletemelkedést hoztat létre a szövetekben in situ, és ehhez a hımérsékletemelkedéshez a RPE kb. 70-80%-ban járul hozzá Az általunk használt modell esetén ugyanazon dióda lézer használatakor, azonos gócátmérı esetén az energia növelésével fokozódó hımérsékletemelkedést tapasztaltunk. Méréseinket a gócok közepén, ill. a gócok szélén is elvégeztük A lézergóc közepén észlelt hımérsékletemelkedés meghaladta a lézergóc szélén mért értékeket. A két különbözı helyen mért eredmények tendenciájukban

hasonlóak voltak. Az általunk mért hımérsékletemelkedések megegyeztek az irodalomban elıttünk leírt eredményekkel. Kísérletünkben, a lézerkezelést követıen a sejtkultúrák mikroszkópos vizsgálatakor a gócnak megfelelı sejtek teljes pusztulását, a tenyésztı edény aljáról való felszakadását és feltöredezését tapasztaltuk. A standard, jól látható lézerkezelés 40-60°C-os hımérsékletemelkedést okoz a szövetekben. Ez a hımérsékletemelkedés jóval meghaladja az alig látható lézerkezelés során keletkezı hımérsékletemelkedést. A lézergócok akkor válnak láthatóvá, amikor a hıvezetés következtében a neuroretina is károsodást szenved és elveszti transzparenciáját. Ezzel ellentétesen a rövid ideig tartó, mikropulzus kezelés a lézersugár hatását a pigmentált szövetekre korlátozza. A subthersold, vagy lefordítva „határ alatti” lézerkezelés során olyan energiát használunk, mely esetén a retinára

gyakorolt lézerhatás kialakulásának a valószínősége 50%-os. Ez a fajta lézerkezelés a chorioretinalis termális károsodás valószínőségét csökkenti. A láthatósági határ alatti lézerkezelésnél használt energia sokszor töredéke a perifériás lézerkezelés során használt energiának. 9 A WST-1 teszt színelváltozáson alapuló reakció. Az életképes, proliferáló sejtek kimutatására alkalmas vizsgálómódszer, mely segítségével a kialakult sejtkárosodásra lehet következtetni. A kísérletünk során elvégzett WST-1 teszt az életképes sejtek számának a csökkenését mutatta. Eredményeink szerint a lézerkezelés a sejtkultúrában lévı sejtek kb 20%-ra volt káros hatással. Lézerkezelést követıen a RPE sejtek glutamát felvétele csökkent. Nagyobb energia alkalmazása esetén a glutamát felvétel nagyobb mértékő csökkenést mutatott. Ezzel szemben, sejtjeink lézerezés után több GABA-t vettek fel a kontrollokhoz

képest. Vizsgálatunk alapján úgy tőnik, hogy a RPE sejtek glutamát transzportere lézerkezelést követıen sokkal kevéssé aktív, mint a GABA transzportere. A két neurotranszmitter ellentétes felvétele könnyen magyarázható a kezelés után megfigyelhetı diszfunkcióval. A tenyésztett RPE sejtkultúra viselkedése és regenerációja különbözik ugyan az in situ RPE sejtekétıl, és a felszabaduló citokinek és növekedési faktorok mennyiségileg és minıségileg is mutathatnak eltéréseket. Ennek ellenére az általunk bemutatott RPE sejtkultúrát a valóságban végbemenı biokémiai folyamatok jól használható modelljének tartjuk. A retinalis capillaris hemangioma (RCH) tápláló és elvezetı ereinek a vizsgálata, nyomon követése Retinal Vessel Analyser (RVA) segítségével fotodinámiás kezelést (PDT) követıen 1878-ban Panas és Remy nevéhez főzıdik az elváltozás hisztopatológiai leírása, és Fuchstól származik, 1882-ból az elsı

esetismertetés. A retinális capilláris hemangioma (RCH) a von Hippel-Lindau (VHL) betegség leggyakoribb és leghamarabb manifesztálódó tünete. A retinalis capillaris hemangiomát leggyakrabban obszerváljuk. Amennyiben panaszt okoz a következı terápiák közül választhatunk: lézer fotokoaguláció, krioterápia, radioterápia, hipertermia, transzpupilláris termoterápia, vitrectomia, fototrombózis, és ritkán (fájdalmas, vak szem esetén) enukleáció. 10 A verteporfinnal végzett fotodinámiás kezelés hasznos beavatkozás az idıskori makula degenerációban és patológiás myopiában komplikációként jelentkezı subfoveális, subretinalis neovaszkularizáció kezelésében. PDT során az erek szelektív okklúziója következik be, s a kezelés alatt a közeli neuroretina károsodásától nem kell tartanunk. Ezért merült fel a PDT kezelés a retinában lévı egyéb vaszkularizált elváltozások kezelésére is. Az irodalmi beszámolások alapján, a

PDT kezelés a choroidea területében lévı hemangiómák kezelésében alkalmas kezelési mód. In vivo a RCH jól válaszol a PDT kezelésre: a kezelést követıen a tumorméret csökkenése és a kísérı jelenségként megfigyelt exudáció felszívódása figyelhetı meg. Sajnos a kezelést követıen a vaszkuláris komplikációk (pl. retinalis egyéb érelzáródás) nem ritkák, és leírtak már csupán átmeneti sikert, átmeneti vaszkuláris elzáródást is. A mai napig viszonylag kevés információval rendelkezünk RCH PDT kezelésével kapcsolatban. Az irodalomban e témával kapcsolatban eddig csupán néhány esetismertetés, illetve egy-két beteget magába foglaló tanulmány került leírásra. A követési idık is igen rövidek. Emiatt úgy gondoljuk, hogy minden újabb kezelés leírása plusz információt adhat betegségrıl, illetve segítséget nyújthat a megfelelı kezelés kiválasztásában. Ezért gondoljuk vizsgálatunkat érdekesnek. Bemutatott

esetünkben a fiatal nıbetegnél diagnosztizált RCH esetében sikeresen alkalmaztuk a PDT kezelést. Intraoperatív komplikáció nem történt A korai posztoperatív szakban jelentkezett szerózus neuroretinaleválás következtében átmenetileg romlott betegünk látóélessége. A PDT-t követı 12 napon a folyadék teljesen felszívódott, s betegünk látóélessége ismét teljes volt. Hat hónappal a PDT kezelést követıen már csak enyhe fibrotikus elváltozásokat találtunk a RCH felszínén, stabil, teljes látóélesség mellett. Emellett, az összehasonlító színes felvételeken a RCH méretének a csökkenését észleltük. A kezelést követı ötödik napon biomikroszkóposan megfigyelhettük és RVA-val számszerően ki tudtuk mutatni az elváltozást tápláló-, és elvezetı ereinek az átmérıcsökkenését. Ez a változás a PDT kezelést követı hatodik hónapban is megfigyelhetı volt, azaz a követési idı alatt progresszió nem alakult ki a RCH

ereinek átmérıje tekintetében. 11 SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Értekezés témájához kapcsolódó közlemények 1. Szabó A, Varga V, Toimela T, Hiitelä K, Tähti H, Oja SS, Süveges I, Salminen L Laser Treatment of Cultured Retinal Pigment Epithelial Cells-Evaluation of the Cellular Damage In Vitro. J Ocul Pharmacol Ther 2004; 20: 246-255 2. Szabó A, Géhl Zs, Seres A: Photodynamic (Verteporfin) therapy for retinal capillary haemangioma, with monitoring of feeder and draining blood-vessel diameters. Acta Ophthalmol. Scand 2005; 83: 512-513 3. Holló G, Szabó A, Vargha P: Scanning laser polarimetry versus frequency-doubling perimetry and conventional threshold perimetry: Changes during a 12-month follow-up in preperimetric glaucoma. A pilot study; Acta Ophthalmol Scand 2001; 79: 403-407 Egyéb közlemények 1. Szabó A, Holló G, Follmann P, Vargha P: Fehér és kék-sárga perimetria primer nyitott zugú glaucomában: hogyan befolyásolja a vizsgálatot a

szemlencse autofluoreszcenciája, Szemészet. 1998; 135: 117-120 2. Follmann P, Szabó A, Holló G: Latanoprost (Xalatan) a nyitott zugú glaucoma kezelésében, Szemészet. 1999; 136: 123-126 3. Nagy Z Zs, Füst Á, Németh J, Szabó A, Süveges I: Az excimer lézeres fotorefraktív keratectomia tapasztalatai 2053 szem kezelése kapcsán, Orvosi Hetilap. 1999; 140: 747754 4. Nagy Z Zs, Szabó A, Krueger R R, Süveges I: Treatment of intraocular pressure elevation after photorefractive keratectomy. J Cataract Refract Surg 2001; 27:1018-24 5. Szabó A, Seres A, Németh J: Papillagödör ellenoldali microphthalmusszal és látóidegcisztákkal szövıdött esete, Szemészet 2003; 140: 43-47 12 Az értekezés témájában elhangzott elıadások, poszterek 1. Szabó A: Biochemical effects of laser in posterior segment of the eye Suomen Silmälääkäriyhdistys Ry, 2000.0324-25, Tampere, Finnország 2. Szabó A: Histological changes in the posterior segment of the eye Suomen

Silmälääkäriyhdistys Ry, 2000.0324-25, Tampere, Finnország 3. Seres A, Papp A, Szabó A: Tapasztalataink idıskori macula degeneratio transpupilláris thermotherápiájával: elsı benyomások egy kettıs vak, randomizált vizsgálat alapján; Tihany, 2001-es Retina Kongresszus. 4. Seres A, Papp A, Szabó A: Photodynamiás therápia: Indikációk és technikai kivitelezés; Továbbképzı tanfolyam, Tihany, 2001-es Retina Kongresszus. 5. Szabó A: Tapasztalatok primer retinális sejtkultúrával, Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa, Miskolc, 2002.0829-31 6. Papp A, Seres A, Pregun T, Szabó A, Süveges I: Az elsı két év tapasztalatai photodynamiás kezeléssel: idıskori maculadegeneratió eredető érújdonképzıdések, Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa, Miskolc, 2002.0829-31 7. Pregun T, Seres A, Papp A, Szabó A, Süveges I: Az elsı két év tapasztalatai photodynamiás kezeléssel: myopia és más, nem AMD eredető érújdonképzıdések, Magyar

Szemorvostársaság Kongresszusa, Miskolc, 2002.0829-31 8. Seres A, Szabó A, Papp A, Süveges I: Photothérapie dynamique dans la dégénérescence maculaire liée à l’âge. Résultats après 3 ans Francia Szemésztársaság 110 Kongresszusa. 2004058-12, Párizs 9. Szabó A, Géhl Zs, Seres A: PDT treatment for capillary haemangioma of the retina, Case report. Alpe Adria Community 200410910, München 10. Szabó A, Papp A, Tóth J: Szövettani elváltozások transpupilláris thermoterápia-val kezelt chorioidea melanomá-ban Magyar Szemorvostársaság 2005. évi Kongresszusa Szeged. 20050609-11 11. Szabó A, Varga V, Toimela T, Tähti H, Oja SS, Salminen L, Süveges I: Laser photocoagulatio hatása glutamát és gamma-aminovajsav transzportfolyamataira primer pigment epithel sejtkultúrán (XXII. Membrán-Transzport Konferencia, Sümeg, 2002.0521-24) 13 12. Szabó A, Varga V, Tähti H, Oja SS, Salminen L, Süveges I: Diode laser photocoagulation and its affects in cultured

retinal pigment epithelial cells. XV International congress of Eye Research. Genf 20021006-10 13. Szabó A, Varga V, Salminen L, Süveges I: Lézer photocoagulation hatása glutamát és γ-aminovajsav traszportfolyamataira primer pigment epithelial sejtkultúrán, Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa, Miskolc, 2002.0829-31 14. Szabó A, Géhl Zs, Seres A: PDT treatment for capillary haemangioma of the retina, case report. 2003, SOE, 20030607-12 15. Szabó A, Géhl Zs, Seres A: Photothérapie dynamique d’une hémangiome capillaire de la rétine, Cas clinique. Francia Szemésztársaság 110 Kongressusa 2004058-12, Párizs. 16. Seres A, Papp A, Borbándy Á Pregun T, Szabó A, Czumbel N, Süveges I: Photodynamic therapy in pathologic, myopia: importance of age and baseline visual acuity. 4th Euretina Congress, 20040513-15 17. Szabó A, Papp A, Tóth J : Résultats histopathologies après la thermothérapie transpupillaire (TTT) pour mélanomes de la choroïde. Francia

Szemésztársaság 111 Kongresszusa. 2005057-11, Párizs 18. Szabó A, Seres A: Un cas de maladie Von Hippel Lindau traité avec le PDT Francia Szemésztársaság 112. Kongresszusa 2006056-10, Párizs Egyéb elıadások, poszterek 1. Follmann P, Szabó A: CTN: 9600PG054 Xalatan (latanoprost) III fázisú klinikai vizsgálata a Semmelweis OTE I sz. Szemészeti klinkáján, Xalatan meeting, Hotel Mariotte 2. Szabó A, Nagy Z Zs, Füst Á, Süveges I: Intraoculáris szemnyomás emelkedés fotorefraktív lézerkezelés után, SHIOL, Keszthely, 1998 március 26-28. 3. Nagy Z Zs, Németh J, Szabó A, Füst Á, Süveges I: A fotorefraktív keratectomiák utáni szekunder szemnyomásemelkedés kezelése Timolol és Dorzolamid kombinációjával; Magyar Szemorvotársaság Nagygyőlés, Kaposvár, 1998 augusztus 27-29. 14 4. Szabó A: Rövidhullámú automa küszöbperimetria: mőködési elv, paraméterek, indikáció, értékelés, hibalehetıségek. Gyakorlati perimetria glaucomában

(továbbképzı kurzus), Kaposvár, 1998. 5. Szabó A: A retinális idegrostréteg és a látásfunkciók 1 éves összehasonlító vizsgálata korai glaucomában. Modern, praktikus kérdések és válaszok a gyakorló szemorvos számára, 2000. Szeptember 9, Semmelweis Egyetem, I sz Szemészeti Klinika 6. Holló G, Szabó A: Scanning laser polarimetry versus frequency-doubling perimetry and conventional threshold perimetry: detection of the progression during one year in early glaucoma; 3rd International Glaucoma Symposium – I.GS, Prága, Cseh Köztársaság, 2001 március 21-25. 7. Nagymihály A, Seres A, Szabó A, Papp A: Elsı tapasztalatok a Retinal Thickness Analyserrel; Tihany, 2001-es Retina Kongresszus. 8. Szabó A, Molnár B, Seres A: Helicobacter pylori fertızés szerepe a chorioretinopathia centralis serosában. Magyar Szemorvostársaság kongresszusa 2003 Augusztus 28-30, Budapest. 9. Papp A, Szabó A, Pregun T, Schneider M, Seres A, Németh J: Elsı eredményeink

intravitreális triamcinolone acetonide injekció adásával diabeteses macula ödéma esetén VII. Fiatal Diabetológusok Találkozója, Siófok, 2005 április 21-25 10. Szabó A: Intravitreális injekciók adásának javasolt protokollja A Magyar Szemorvostársaság és a Retina Szekció tudományos ülése, 2006.0428 11. Szabó A: VEGF gátló gyógyszerek lehetséges adásmódjai, Magyar Szemorvostársaság 2006. évi Kongresszusa Sopron 20060615-17 12. Szabó A, Holló G, Follmann P, Vargha P: Perimetry and it’s relation to lens autofluorescence in primary open-angle glaucoma, Jermov 97, Montpellier, Franciaország. 13. Szabó A, Nagy ZZs, Füst A, Süveges I: Congress of the Societé Française dOphthalmologie (SFO): Results of photorefractive excimer keratectomy in eyes with mixed astigmatism·(1998), Párizs, Franciaország. 15 14. Szabó A, Molnár B, Seres A: The role of Helicobacter Pylori infection in central serous chorioretinopaty. 4th EURETINA Congress,

20040513-15 15. Szabó A, Seres A: Szénmonoxid mérgezés és retinopathia; esetismertetés, Magyar Szemorvostársaság 2006. évi Kongresszusa Sopron 20060615-17 16