Chemistry | Biochemistry » Gram-pozitív baktériumok

Gram-pozitív baktériumok 8. előadás Gram negatív baktériumok Gram pozitív baktériumok Gram-pozitív baktériumok • • • • • • Sejtfalukban vastag murein réteg Gömb, pálcika, fonalas alakú Mozgó és mozgásra képtelen Tokos és tok nélküli Kemoorganotrófok Aerob, anaerob, fakultatív anaerob Gram-pozitív baktériumok G.p coccusok és pálcák 1. G P coccusok 2. Endospórát képező Gp pálcák és coccusok 3. Szabályos endospórát nem képező G.p pálcák G.p, elágazó, fonalas növekedésű baktériumok 1. Szabálytalan, nem spórázó G.p pálcák 2. Mycobacterriumok 3. Nocardia formájú Actinomyceták 4. Sporangiumot képező Actinomyceták 5. Sterptomycesek 6. Thermoactinomycetes Gram pozitív coccusok és pálcák 1. Gram-pozitív coccusok 2. Endospórát képező Gram-pozitív pálcák és coccusok 3. Szabályos endospórát nem képező Gram-pozitív pálcák Gram-pozitív coccusok • Micrococcus nemzetség – Aerob

nem csillós, gömb alak – Karotenoid pigmentek – Talaj, levegő, tej, emlősök szervezete – Nem patogének • Streptococcus nemzetség – Fakultatíav anaerob, és anaerob, nem mozgékony – láncba vagy párba rendeződött sejtek – Patogenitás: enzim és toxintermelés – Tüdőgyulladás (S. pneumoniae), skarlát (S. pyogenegenes) • Staphyllococcus nemzetség – Fakultatív anaerob, nem mozgékony, szőlőfürt alakban rendeződött sejtek – Melegvérű állatok bőrén, nyálkahártyáján – Toxinokat és enzimeket (pl. fehérje, zsír, nukleinsav bontó enzimek, koaguláz, staphylokináz) termelnek • Deinococcus nemzetség – Aerob, párban vagy tertrádban előforduló sejtek – Nagyon ellenállóak a sugárzásokkal vagy a kiszáradással szemben – D. radiodurans Endospórát képező Gram-pozitív pálcák és coccusok • A legtöbb faj természetes élőhelye a talaj • Endospóraképzés: a nem kedvező periódus átvészelése

– szelekciós előny • Bacillus nemzetség – antibiotikum termelés – Ipari enzim termelés – B. subtilis – nem patogén • genetikai kísérletek gyakori alanya • Antibiotikum termelés (bacitracin) – B. thuringiensis – endotoxinja természetes rovarölő szerként használatos – B. antracis– lépfene (antrax) kórokozója • Láncba rendeződnek (streptobacillus), végeik levágottak • Főleg kérődzők betegsége, de az embert is megbetegítik • Néhány óra alatt halálos kimenetelű lehet B. antracis • Clostridium nemzettség – Patogének és szaprofiták • C. tetani – tetanusz betegség okozója – Dobverő alak: a sejt végén elhelyezkedő rendkívül ellenálló spórák miatt – Talaj, de különösen a trágyázott termőföld – sérüléseken jut a szervezetbe – Elárasztja a szervezetet a toxinjával, amely az idegrendszert károsítja idézi elő a jellegzetes merevgörcsöt – Védőoltás Szabályos,

endospórát nem képező Gram-pozitív pálcák • • • • Heterotróf Nem mozgó sejtek Spórát nem képeznek Lactobacillus – tejsav, etanol és ecetsav termelés – Előnyös körülmények a szervezet számára, mert a tejsavtermeléssel elnyomják a fertőző baktérium és gomba sejteket – probiotikumok, pl. a Lactobacillus acidophilus Lactobacillus • Listeria nemzetség • gyakoriak a természetben, főleg rothadó, korhadó, hulladékokon találhatók; • izolálhatók az emberi és állati tápcsatornából, urogenitalis rendszerből; • humánpatogén faj a Listeria monocytogenes gastroenteritist, agyhártyagyulladást okoz – – mosatlan gyümölcs, zöldség, fertőzött hús, tej Listeria monocytogenes Gram-pozitív, elágazó, fonalas növekedésű baktériumok 1. Szabálytalan, nem spórázó Gram-pozitív pálcák 2. Mycobacterriumok 3. Nocardia formájú Actinomyceták 4. Sporangiumot képező Actinomyceták 5. Sterptomycesek 6.

Thermoactinomycetes 1. Szabálytalan, nem spórázó Grampozitív pálcák • Szabálytalan alakú • Aerob, fakultatív anaerob, anaerob • Corynebacterium diphtheriae – torkgyík – A pólusokon volutin szemcse – Álhártya a torokban – Exotoxin amely a szívizom sorvadásához vezet Corynebacterium (Clavibacter) michiganese – paradicsom klavibakteres hervadása Bifidobacterium sp • Elágazó alakjukról kapták a nevüket • a normál bélflóra tagjai • anaerobok 2. Mycobactériumok • Aerob • Nem mozgékony • Egyenes, vagy enyhén hajlott pálcika alakú, néha elágazó, fonalas növekedésű baktériumok • Mycobacterium nemzetség • növekedésük rendkívül lassú; szaprofita és patogén fajok. Mycobacterium tuberculosis a gümőkor (TBC) kórokozója; számos szerv megbetegedését okozhatja; Mycobacterium leprae • a lepra kórokozója - a kórokozó nem tenyészthető, immunitás nem jön létre; - a fertőzés első

jelei a bőrön tapasztalhatók, kisebb léziók • formájában, majd a perifériás érzőidegeket támadja meg. 3. Nocardia-formájú Actinomyceták • jellemző a gombákhoz hasonló miceliális növekedés, a micélium mechanikai hatásra könnyen szétesik pálca alakú vagy kokkoid sejtekre a táptalajt átszövő szubsztrát micélium ebből kiemelkedő légmicélium spórák • termőtalajban nagyon elterjedtek, ahol fontos tevékenységük a szerves anyagok lebontása. Nocardia nemzetség - talajban és vizekben egyaránt előfordulnak; - egyes fajok az alifás és aromás szénhidrogének lebontására képesek; - néhány patogén faj elsősorban sebfertőzéseket okoz. Sporangiumot képező Actinomyceták - a spórák külön spórataróban, a sporángiumban tömörülnek. - a Geodermatophilus nemzetség fajai aerob talajbaktériumok. - a Dermatophilus nemzetségbe aerob és fakultatív anaerob patogén törzsek tartoznak. Bőrfertőzéseket okoznak

- a Frankia nemzetség fajai kemoorganotróf, aerob vagy mikroaerofil, lassan növő baktériumok. - általában zárvatermő növények gyökerein szimbiózisban élnek, nitrogén megkötésre képesek. Sterptomycesek • a Streptomyces nemzetségbe tartozó fajok aerobok, kemoorganotrófok, • spórákat képeznek; • talajlakó baktériumok, ahol fontos szerepük van a mineralizálásban; • sokféle exoenzimet termelnek; • a Streptomycesek termelik a jelenleg ismert és a gyakorlatban alkalmazott antibiotikumok 70-80%-át. Streptomyces scabies a burgonyagumó varasodását okozza Thermoactinomycetes - növekedésük miceliális, endospórát képeznek. aerob, szaprofita, termofil mikroorganizmusok. élőhelyük a talaj, növényi maradványok. Thermoactinomyces vulgaris okozza a „farmer tüdő”-nek nevezett allergiás betegséget, mely elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó munkásokat érinti. SEJTFAL NÉLKÜLI BAKTÉRIUMOK (MOLLICUTES) •

Hiányzik a sejtfal, membránjukat kívülről poliszaharid kapcsolódik • Sejtfaj hiánya miatt rezisztensek azokkal az antibiotikumokkal szemben, amelyek a sejtfalat károsítják (pl. penicillin) • Könnyen deformáló alak át tudnak hatolni a baktérium szűrőn • Eukarióta sejtek parazitái, komplex növekedési faktor igényük van – telepik kicsik, lassan fejlődnek, „tükörtojás alak” • Kicsi genomméret • Sejtosztódás kettéhasadással • Mycoplasma nemzetség – emlősök és madarak parazitái • Fitoplasmák – növényi kórokozók • Laboratóriumban nem lehet őket tenyészteni, osztályozásuk RFLP módszerrel történik (restrikciós endonukleázokkal való emésztés során fajra jellemző hosszúságú nukelinsav szekvenciákat kapnak) • Oltással szemzéssel, vektorok (kabócák, levéltetvek, élősködő növénydekkel) terjedhet Alma söprűsödés Apple proliferation phytoplasma, Candidatus Phytoplasma mali Burgonya-,

paprika-, paradicsom sztolburja, Stolbur phytoplasma Ca. Phytoplasma solani A kajszi sárgulása és levélsodródása, European stone fruit yellows phytoplasma Ca. Phytoplasma prunorum