Psychology | Studies, essays, thesises » Pszichoanalitikus perspektíva

III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 1. A személyiség szerkezete és működése Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalízis megteremtője: Sigmund Freud (1856-1939) A pszichoanalízis emberképe Jellemzői: • Ösztönök szerepe • Determinizmus (ösztönök és első 5 év meghatározó szerepe) Emberképe: az ember ösztönei által űzött, hajtott, determinált lény, amire a kultúra „kényszerzubbonyt” húzott védekezés: elhárító/énvédő mechanizmusok A pszichoanalízis emberképe Háttér: • Darwini tanok: az élőlények világában a magatartást az ösztönök vezérlik, kevés a tanult viselkedés. • Természettudományos eredmények (fizika): „gőzgép” hasonlat A lélek topografikus modellje A lélek „tartományai”: (viselkedés, gondolat, érzés, emlék, szándék stb.) • Tudatos: amiről pillanatnyilag tudomásunk van. • Tudatelőttes: könnyen, kevés energiával tudatossá tehető. •

Tudattalan: közvetlenül nem hozzáférhető a tudatos rész számára. Ok: szorongás, fájdalom, szégyen, bűntudat stb. társul hozzá A fontos működések itt zajlanak. „Jéghegy” hasonlat A lélek topografikus modellje „Mozgás” a tudatszintek között: • Tudatos és tudatelőttes között könnyen mozognak oda-vissza a tartalmak, és könnyen lecsúsznak a tudattalanba. • A tudattalan tartalmak azonban akaratlagosan nem tudatosíthatók, mert pszichés működések ezt akadályozzák pszichoterápia A személyiség szerkezete Strukturális modell: • Id (ösztönén) • Ego (én) • Szuperego (felettes én) Ezek kölcsönhatása eredményezi a komplex emberi viselkedést A személyiség szerkezete: az ID Jellemzői: • A személyiség ősi része, születéstől fogva létezik • A személyiség öröklött, ösztönös és primitív aspektusa • Teljes egészében tudattalan • Időtlenség • Működési elve: örömelv (azonnali

kielégülés, csak az „öröm” számít, a kielégülés „módja” nem) A személyiség szerkezete: az Ego Jellemzői: • Az Idből származik • Célja: az Id impulzusait hatékonyan, a külvilág követelményeit figyelembe véve kielégíteni • Működési elve: valóságelv/realitáselv (racionális, reális, képes késleltetni, mérlegeli a kockázatokat ha veszélyes: módosít) • Tudatos, tudatelőttes és tudattalan működés • Tudattalan működés: elhárító/énvédő mechanizmusok • Nincs erkölcsi érzéke Az Id és az Ego kapcsolata Id • örömelv • a szükségletek azonnali kielégítése • nem érdekli a biztonság Hasonlat: Ló és lovas Ego realitáselv megfelelő időben és módon való kielégítés érdekli a biztonság A személyiség szerkezete: a Szuperego Jellemzői: • Utolsóként fejlődik ki • Szülői és társadalmi értékek, normák (Bibliai 10 parancsolat) • Értékrendje a szülők értékrendjétől

függ • Más tekintélyfigurák (pl. tanárok) is befolyásolják a tartalmát • Értékek beépítése = introjekció • Azt jelöli ki, hogy mi helyes ill. helytelen • Tökéletességre sarkall • Tudatos, tudetelőttes és tudattalan működési mód A személyiség szerkezete: a Szuperego Alrendszerei: • Énideál • Lelkiismeret Feladatai: • Legátolja az Id azon impulzusait, melyeket a társadalom (szülők) helytelenítenek. • Próbálja rávenni az Egót, hogy morális, és ne racionális szempontok alapján cselekedjen. • A személyt a tökéletesség felé irányítja. Összegezve: nem reális Alapösztönök Az összes alapösztön visszavezethető 2 osztályra: Élet-, és szexuális ösztön (Erosz): • túléléssel, szaporodással, gyönyörrel kapcsolatos ösztönök. Életösztönök által létrehozott pszichés energia összessége = libidó • Nem minden életösztön kapcsolódik a szexualitáshoz (pl. fájdalom elkerülése) • A

szexuális ösztönök a test erogén zónáin vezetődnek le (lásd: fejlődéselmélet) Alapösztönök Halálösztön (Thanatosz) • Tudattalan vágy, hogy visszatérjünk abba az állapotba, ahonnan jöttünk. (Freud: „Minden élet célja a halál”) • Hatását ellenőrzés alatt tartják az életösztönök. Mai kutatási eredmények: Az emberi sejtekben bizonyos esetekben megjelenik egy aktív, gének által irányított öngyilkossági folyamat (apoptózis). Ez a sejthalál a legtöbb sejtünkben jelen van. Alapösztönök Halálösztön (Thanatosz) Tipikus megjelenése: agresszió, mely irányulhat: • Kifele (mások felé) • Befelé (önmagunk felé) Pszichoszexuális fejlődés Alap: • A korai tapsztalatok kritikus szerepet játszanak a fejlődésben • Az első 5 év a meghatározó, ezután stabilizálódik a személyiség • Személyiség fejlődése életkori szakaszokban halad előre • Minden szakasz egy testtájékról kapta a nevét, amelyen

keresztül a libidó levezetődik akkor = pszichoszexuális szakaszok Pszichoszexuális fejlődés Az első három szakaszban egy-egy pszichológiai konfliktust kell megoldania a gyermeknek, ha nem sikerül: Fixáció: nagy mennyiségű libidót kell folyamatosan az adott szakaszba fektetnie a további szakaszok konfliktusainak megoldására nem marad elég energia alacsony a sikeres megoldás esélye a továbbiakban Pszichoszexuális fejlődés: orális szakasz Orális szakasz (0-18 hó): • A csecsemő külvilággal való interakciója a szájon keresztül valósul meg, a libidinális energia ide összpontosul • A gyermek biztonsága és túlélése teljesen másoktól függ = szimbiózis/duálunió • Konfliktus: elválasztás • A szakasz végére a gyereknek el kell távolodnia az anyától, csökkentenie kell a függőségét Pszichoszexuális fejlődés: orális szakasz Orális periódus alszakaszai: Orális bekebelezési fázis (0-6 hó): • A csecsemő

teljesen védtelen és függő • Tevékenysége: magába fogad „bekebelez” • Fixálódható személyiségvonások: optimizmus/pesszimizmus, bizalom/bizalmatlanság Pszichoszexuális fejlődés: orális szakasz Orális periódus alszakaszai: Orál-szadisztikus fázis (kb. 6 hótól 18 hóig): • Leválás az anyamellről vagy cumisüvegről, szilárd táplálék • Harapás, rágás öröme • Fixálódható személyiségvonások: verbális agresszió („harapós, csípős” nyelvű személy) Pszichoszexuális fejlődés: orális szakasz Általános orális karakterű személy jellemzői: • Jobban érdekli az evés-ivás • Stresszhelyzetben: szájjal kapcsolatos feszültség levezetési módok (dohányzás, evés, körömrágás) • Inkább verbális, mint fizikai agresszió a düh levezetésére • Mások támogatásának elfogadása Pszichoszexuális fejlődés: anális szakasz Anális szakasz (18 hótól 3 év): • Szobatisztaság első külső

korlát, amely gátat vet a belső vágyak kielégülésének • Libidó levezetése: végbélnyílás • Szülői hozzáállástól függően fixálódhatnak a személyiségvonások: Dicséret: gyerekben az erősödik meg, hogy érdemes megfelelő helyen és időben „produkálnia” felnőttkori produktivitás/teljesítmény alapja Pszichoszexuális fejlődés: anális szakasz Büntetés (megszégyenítés) következménye 2 mintázat lehet: • Ellenállás aktív formája: akkor ürít a gyerek, amikor a szülő nem szeretné anális ürítő személyiség (felnőttkorban: rendetlenség, kegyetlenség, pusztítás, rombolás) • Ellenállás passzív formája: széklet visszatartása anális visszatartó személyiség (felnőttkorban: merev, kényszeres, fösvény, konok rend-, tisztaságszeretet/mánia) Pszichoszexuális fejlődés: fallikus szakasz Fallikus szakasz (3 évtől 5 éves kor végéig) • Nem identitás kialakulása • Erogén terület: nemi szervek •

Fiúknál Ödipusz komplexus: az a vágy, hogy anyjukat birtokolják, és apjuk helyébe lépjenek bűntudat, (kasztrációs) félelem (a megtorlástól) Kasztrációs szorongás feloldása: • tudattalanba kerül a vágy, • apával való azonosulás csökken a szorongás, az apán keresztül „megkapja az anyát”, apa értékeivel való azonosulás, Pszichoszexuális fejlődés: fallikus szakasz Lányoknál Elektra komplexus: „beleszeretnek” az apjukba • Háttér: annak felfedezése, hogy nincs péniszük, amiért az anyát vádolják (péniszirigység = a kasztrációs szorongás női megfelelője) Konfliktus feloldása: • tudattalanba kerül a vágy, • anyával való azonosulás csökken a szorongás, az anyán keresztül „megkapja az apát”, anya értékeivel való azonosulás, Pszichoszexuális fejlődés: fallikus szakasz Fixációra utaló személyiségjegyek: Férfiak: • macho, agresszív szexualitás, nőcsábász, „gyermeknemző”, karrierista

VAGY • Szexuális és szakmai impotencia (ok: bűntudat apjukkal való versengés miatt) Nők: • Kacér, csábító viselkedés, ami nem vezet szexuális kapcsolathoz (ok: frusztráció) Pszichoszexuális fejlődés: látenciaszakasz Látenciaszakasz (6 évtől kamaszkorig): • Szexuális és agresszív késztetések kevésbé aktívak, • Intellektuális és szociális érdeklődés Pszichoszexuális fejlődés: genitális szakasz Genitális szakasz (késői kamaszkortól): • A libidinális vágyak újra felerősödnek • Fellángolhatnak az előző szakaszok konfliktusai • Ha megoldotta az előző konfliktusokat, a libidó a nemi szervek köré szerveződik • Kialakul a vágy, hogy a másiknak is örömet okozzon képesség az altruisztikus szeretetre • Konfliktus: mások szeretete, másokról való gondoskodás képessége gondoskodó felnőtté válás