Sociology | Studies, essays, thesises » A család és jövője

A család és jövője A család a társadalom legkisebb és talán legfontosabb építőköve. Az a sejt, amiből felépül a teljes társadalmi ökoszisztéma Melynek milyensége mérce az adott nép, nemzet, ország kulturális és szociológiai fejlettségére Az a környezet, amely az egyének személyiségfejlődésében a legfontosabb szerepet játsza Egészen a közelmúltig a családkép hagyományos és idealizált formája az volt, hogy a férj családfenntartó, pénzkereső, a feleség háztartásbeli, gyermeknevelő szerep betöltése volt. Ezt a formát tanították, nevelték és idealizálták a média korai formái már a középkortól kezdve. Mit gondolok korai médiának, nem is elsősorban, mint média gondolok erre a „fórumra”, hanem inkább korlátozó, morált és erkölcsöt egyéni érdekeinek megfelelően meghatározó hatalomra és ez nem más, mint az EGYHÁZ! Nem utasítom el a társadalmi korlátok, nem is korlátok, inkább együtt élési

szabályok szükségességét, de úgy érzem egy családot erőszakkal összetartani, megtartani, az emberi kapcsolatok látszatát kelteni lehet, bár fölöslegesnek érzem! Hiszen ez nem vezet semmi jóra, nem segít előrébb! Az ötvenes évektől ez a hagyományos, tradicionális család modell kezd visszaszorulni! Pontosan az egyén szabadság vágyának és a társadalmi korlátok kijjebb tolódásának és többek közt a női emancipációnak, a karrier fontosságának, az egyén „függetlenségének” minél további megőrzésének, az anyagközpontú világnak vagy a média hatásának tudható be. Most már a családban elfoglalt szerepek esetenként felcserélődnek, sőt a párkapcsolat sem arról szól már, mint régen. Azzal, hogy a nők nagy része dolgozik, már nem jelent túlzott anyagi nyereséget, ha férjhez mennek, mert nincs szükségük arra, hogy egy másik fél keresete is segítse egzisztenciájuk megteremtését. A társadalom is elfogadja az

egyedül álló nőt, mint egyént legalábbis a „nyugati, keresztény hagyományú, civilizált világba”. Ez is szerepet játszik abban, hogy manapság sokszor előfordul, hogy házasság nélkül élnek együtt a párok, és nem is akarják törvényesíteni a kapcsolatukat, mert nincs szükségük arra, hogy az állam törvényileg kötelezze őket, arra, hogy együtt is éljenek, mert, ha később megváltoznának az érzéseik, úgymond gond nélkül véget tudnak vetni kapcsolatuknak. Manapság a gyermekszületések száma is csökken, ebben nagy szerepet játszik a nők nagy arányú foglalkoztatása és a személyes szabadság minél nehezebbi feladása, az önként vállalt korlátok „idő előtti” elfogadása, a karrier építését megszakítása. Pontosan ezen okok miatt kétszer is meggondolják, hogy gyermeket vállaljanak, és ha mégis megteszik, akkor hányat. A változásokban a tömegkommunikáció is szerepet játszik, ugyanis manapság egyre inkább

bele tud „szólni” a családok mindennapjaiba ugyanis az egymáshoz való viszonyuk nagyban függnek a televízióban látottaktól is. Különböző közvélemény-kutatások alapján szakemberek megállapították, hogy a családtagok szabadidejük nagy részében a televízió előtt ülnek és a családi együttlétek is itt zajlanak. Mindezek ellenére, én nem gondolom azt, hogy a „családnak” ne lenne jövője, mert „az értékek megváltozása nem jellemzi a népesség egészét, még csak a fiatalabb nemzedékeket sem egységesen, de jelentős csoportok magatartását befolyásolják.” 1 Sokan fáradoznak azon, hogy a fiatalok családot alapítsanak, az erre való törekvéseket, már az iskolákban elkezdik. Az állam is egyre nagyobb szerepet vállal ebben a feladatban, úgy hogy a fiatal házasoknak kedvezményeket nyújt a gyermekvállalásban (pl: adókedvezmények), és a bankokat is arra ösztönzi, hogy kedvező hitelfeltételekkel támogassák őket (pl.:

lakásvásárlási- és felújítási hitelek) Én bízok abban, hogy a jövő generációja, majd másképp fog gondolkodni a családok fontosságáról és belátják, hogy igenis fontos mindenki számára, hogy tartozzon valahova a személyes szabadság, intellektuális függetlenség megőrzése mellet. 1 Cseh-Szombathy László: A családi értékek változása, és ennek hatása a családi funkciók alakulására c. tanulmánya a Társas kapcsolatok c könyvben jelent meg, 2000-ben 19 oldal