Legal knowledge | Economical law » Mérlegképes jogi feladatok a gyakorlatban

1/a. A magyar jogrendszer jellemzői (jogrendszer, jogág, jogszabály fogalma, a jogszabályok fajtái, jogalkotó szervek. A jogszabályok hierarchiája, érvényessége és hatálya. A jogrendszer: egy adott állam jogszabályainak összessége. A jogág: a jogrendszer jogágakra tagozódik, amely az egynemű társadalmi viszonyokra vonatkozó, meghatározott struktúrával rendelkező, elkülönült, sajátos tartalommal és szabályozási módszerrel kialakított jogszabályok összessége. A jogszabály: olyan általános magatartási szabály, amelynek betartása államilag kikényszeríthető. A jog legkisebb önálló egysége A jogszabálynak szerkezetileg három egysége van: 1. a hipotézis (tényállás, feltétel), meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a jogalkotó által meghatározott magatartást kell tanúsítani. 2. a diszpozíció (rendelkezés) tartalmazza a követendő magatartási szabályt, 3. a jogkövetkezmény A jogforrás elnevezést

két értelemben használjuk: - belső, vagy anyagi jogforrás a jogi normát létrehozó, kibocsátó állami szerv, (pl. országgyűlés, Kormány stb), - külső, vagy alaki jogforrás az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik (pl. törvény ) Az alaki jogforrás lehet: 1. a jogszabály vagy 2. a közjogi szervezetszabályozó eszköz Minden szerv csak a hozzárendelt típusú jogforrás típust, formát alkothatja meg. 1.Jogszabályok: az Országgyűlés törvényt (Alaptörvényt), a Kormány: Kormányrendeletet a kormánytagok rendeletet: ezek a Miniszterelnöki rendelet, és a Miniszteri rendelet) az önkormányzatok önkormányzati rendeletet az MNB elnöke rendeletet alkothat. az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletet 2. A közjogi szervezetszabályozó eszközök: a) a normatív határozat: az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más

testületi szerv az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, valamint saját cselekvési programját b) a normatív utasítás: a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi, vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tevékenységét működését és szervezetét szabályozó a szervezet személyi állományába tartozó személyekre kiadható jogi szabályozási eszköz. A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A fontosabb jogágak alapvetően két csoportba oszthatók: - a közjogi csoportba tartozik az alkotmányjog, amely többek között az alapjogokkal, azok garanciáival, az állami szervekkel, a közigazgatási jogág, amely a közigazgatási szervekkel, szervezetükkel, a pénzügyi jog, amely a pénzügyi

szervezetek működését, szervezetét , a büntetőjogi jogág, amely a büntető anyagi és eljárásjogi, ill. a büntetés végrehajtás szabályaival foglalkozik. - a magánjogi jogágak csoportjába tartozik különösen a polgári jogi jogág, amely többek között a tulajdonnal, a szerződésekkel,a személyiségi jogokkal, az örökléssel, a családjog, a házasság, rokonság,gyámság intézményével, a munkajog a munkaviszony alapján történő munkavégzéssel, a földjog, a földtulajdonnal, földhasználattal, földvédelemmel, a nemzetközi jogág a nemzetközi közjog ( az államok közötti viszony) és a nemzetközi magánjog ( az egyének, ill. szervezeteik határokon átlépő tevékenysége ) kérdéseit szabályozza. A jogági tagozódás változhat, újak alakulhatnak ki, ill. a hagyományos jogágak új területekkel bővülhetnek. A jogszabályok hierarchiája azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétben a magasabb szintű

jogforrással. Ellentmondás esetén az alacsonyabb rangú jogforrás rendelkezései érvénytelenek. A jogforrási hierarchia csúcsán a törvény áll, ezen belül az alapforrás az Alaptörvény. A kormánytagok rendeletet csak törvényi felhatalmazás alapján hozhatnak. A jogszabályok érvényessége: A jogszabály akkor érvényes, ha azt az arra rendelt szerv a meghatározott formában alkotta meg. Az, hogy egy jogszabály érvényes, nem jelenti azt, hogy hatályos is. A jogszabályok hatálya: arra ad választ, hogy az adott jogszabály alkalmazható-e. Így megkülönböztetünk időbeli, területi, személyi, tárgyi hatályt. a) időbeli hatály: mikortól meddig hatályos ( alkalmazható). A jogszabály vagy a kihirdetéskor vagy egy meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. Visszaható hatállyal azonban a jogszabály soha nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem állapíthatja meg valamely magatartás jogellenességét. b) területi hatály:

milyen, melyik földrajzilag behatárolható területen alkalmazható a jogszabály.(pl csak Magyarország területén, vagy az országhatáron kívül is, az egész ország területén, vagy csak az ország meghatározott területén mint a helyi önkormányzatok rendeletei), c) személyi hatály: a jogszabályt kivel szemben lehet alkalmazni, az abban megállapított jogok és kötelezettségek milyen személyi körre terjednek ki, ( pl. csak magyar állampolgárokra vagy külföldiekre is, természetes személyekre, jogi személyekre, ill jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre stb.) d) tárgyi hatály: arra ad választ,. milyen tényállások tartoznak az adott jogszabály hatálya alá. 1/b. A jogi személy általános szabályai a hatályos Ptk-ban A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi

személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a

tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre.Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jogi személy létesítése A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a

létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre. A létesítő okirat A jogi személy létesítő

okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. A jogi személy neve A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes

látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. A jogi személy székhelye A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. A jogi személy tevékenysége A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A

jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni. Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem

pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. A jogi személyek nyilvántartása A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt személy köteles. A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet. A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy

valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet. Ha e törvény jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni. 2/a. Az Európai Uniós jogforrások rendszere. Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya. A jogharmonizációs folyamat lényege A Közösségi jogrendszer jellemzői: A közösségi jog forrásai is sokfélék. Ide tartoznak az unió alapszerződései, különböző jogszabályok, melyeket a közösségi jogintézmények alkottak, az Európai Bíróság

ítéletein kívül a jogértelmezése is, a közösség és tagjai között létrejött egyezmények és az általános jogelvek. A közösségi jogrendszer három jogforrási körrel rendelkezik: 1. az elsődleges jogforrások, azaz a Szerződések, másodlagos jogforrásokként a közösségi jogszabályok, valamint az egyéb kategóriába sorolható jogforrások. 1. Az elsődleges jogforrások, a Szerződések: Kiemelkedő szerepe van az ún. alapító szerződéseknek és azok módosításának, melyek a kormányközi konferenciák eredményeképp születtek meg. Ezeken csak teljes összhangban, konszenzussal lehetett dönteni. Ezt követően a szerződéseket minden aláíró államnak belső előírásai szerint kellett a belső jogrend részévé tenni, azaz ratifikálni. A szerződések (és módosításaik) csak az összes aláíró állam ratifikálását követően léptek hatályba. Az Európai Uniót négy közösségi szerződés hozta létre, az EK (az első Római

Szerződés), az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK),(Párizsi Szerződés) az Euratom (az Európai Atomenergia Közösség, (a második Római Szerződés), és az Európai Uniós Szerződés (a Maastrichti Szerződés). Ezeket összefoglalva nevezzük” „Szerződések”-nek. Ezeket az alapszerződéseket és módosításaikat ún keretszerződésnek tekinthetjük, amely alapján a tagállamok a megfogalmazott jogelvek megvalósítását a közösségi intézmények jogalkotó tevékenységére bízta. A Szerződések minden tagállamra kötelezőek. Az egyes szerződésekben meghatározott célok, feladatok, politikák megvalósítása a származékos, másodlagos jogalkotás körében a Szerződések rendelkezéseit igyekszik végrehajtani. 2. A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok: Lehetnek kötelező erejű jogszabályok, mint a rendelet, irányelv és határozat, és nem kötelező erejűek, mint az ajánlás és a vélemény. Kötelező erejű

jogszabályok: - A rendelet (regulation) teljes egészében minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó .A rendelet a kérdést pontosan és részletesen szabályozza, hatályba lépésével azonnal alkalmazandóvá válik a tagállamban. - Az irányelv (directive) az elérendő célokat tekintve kötelezi a tagállamokat a kijelölt határidőig. A cél megvalósításának formáját viszont nem szabja meg, a tagállam a belső jogrendszere által megengedett bármely formában szabályozhatja a kérdést., a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani, vagy a meglévőt az irányelvnek megfelelően módosítani meghatározott időn belül., a lényeg, hogy a megadott határidőig elérjék az irányelv által megkívánt eredményt. - A határozat (decision) meghatározott címzetteknek szóló, konkrét ügyekre vonatkozó , a címzetteket kötelező közösségi norma, amely többnyire valamely

közösségi jogszabály végrehajtásával kapcsolatos (pl. támogatás engedélyezése ) Nem kötelező jogforrások: - Az ajánlás (recommendacion) általában cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg. A vélemény (opinion) többnyire kérésre adott vélemény. Annak ellenére, hogy ezeknek kötelező ereje nincs, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában figyelembe veszi őket 3. A közösségi jog egyéb forrásai: Ide sorolhatjuk azokat a nemzetközi egyezményeket, melyeknek a Közösség is részese (pl. társulási egyezmények), a tagállamok közötti egyes szerződéseket, és a nemzetközi jog általános szabályait (pl. a nemzetközi szerződésekre vonatkozó szabályok) Kiemelkedő szerepe van az Európai Bíróság esetjogának. A magyar joggyakorlattól eltérően a bíróság joggyakorlata nem csak az ítéleteiből, hanem a közösségi jog értelmezésével kapcsolatos állásfoglalásaiból, a közösségi joggal kapcsolatban kimondott

alapelveiből is áll. A teljesség körhöz tartoznak a jog íratlan szabályai, az ún általános jogelvek (pl. diszkrimináció tilalma stb) Az acquis communautaire (közösségi vívmányok): nem más, mint az unió teljes joganyaga a hozzá szorosan kapcsolódó joggyakorlattal, de magába foglalja a Közösségekre vonatkozó minden határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot, függetlenül ezek kötelező voltától. Ez az a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó halmaz, melyet egy tagállamnak el kell fogadnia Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya: A közösségi jog elsőbbségének elve azt jelenti, hogy ha a közösségi jog és a tagállami jog ütközik egymással, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. Jelenti továbbá azt is, hogy a Közösség által már szabályozott kérdéseket a tagállam nem szabályozhatja ellenkezőleg, ill. eltérően. A közösségi jog elsőbbsége független attól, hogy a nemzeti

jogszabály milyen magas szinten van. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a közösségi jog még a tagállamok alkotmányaival szemben is elsőbbséget élveznek. Előfoglalás elve: Jogszabály, vagy az Európai Bíróság kimondhatja, hogy azokat a jogterületeket, amelyeket a Közösség már kimerítően szabályozott, nincs helye nemzeti szabályozásnak. (pl a közös politikák szabályainak felállítása) Közvetlen alkalmazandóság: mint pl. a rendeletek, irányelvek köre, amikor is a közösségi jog közvetlenül, további tagállami aktus nélkül alkalmazandó a hazai jogban. Közvetlen hatály: azt jelenti, hogy a jogalanyok nemzeti bíróságaiktól kérhetik ügyükben a közösségi jog alkalmazását. Közvetlen hatálya van a Szerződéseknek és a rendeleteknek Az irányelvek és határozatok esetében a közvetlen hatály nem automatikus, függ a tartalomtól, megfogalmazástól stb. Vertikális közvetlen hatály esetében a jogalanyok valamilyen állami

aktussal szemben, horizontális közvetlen hatály esetében pedig a jogalanyok egymás köztipereikben kérik a közösségi jog alkalmazását. Jogharmonizáció: A jogharmonizáció azt jelenti, hogy egy adott ország jogalkotása során tudatosan arra törekszik, hogy belső jogszabályai megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Magyarországon pl. Kormányhatározat mondta ki az uniós tagságból eredő jogharmonizálási feladatok programozásának és teljesítésének rendjét , A folyamatot állandóan ellenőrzi az igazságügyért felelős miniszter. 2/b. A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE 1. A döntéshozó szerv: A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben

gyakorolják. A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi

részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. . Határozathozatal: A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. Nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja

vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább

nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A jogi személy ügyvezetése A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. A jogi személy első vezető tisztségviselőit

a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, - akit

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. - akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy

összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése A felügyelőbizottság A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a

felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. . A jogi személy képviselete 1. A jogi személy törvényes képviselete (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. (2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. 2.Szervezeti képviselet Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül

képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a

jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna. 3/a. Az Európai Unió fontosabb intézményei, feladataik és működésük jellemzése. (Európai Parlament, Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Tanács, Európai Bíróság, Számvevőszék) Az Európai Unió működését biztosító intézmények: Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Tanács, Tanács Európai Bíróság , Régiók Bizottsága, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, Európai Központi Bank, Európai Beruházási Bank, Európai Ombudsman , Europol ( Európai Rendőrségi Hivatal), Európai Konvent, Európai Unió Ügynöksége Európai Unió Fő feladatai: az uniós jogszabályok elfogadás ( számos politika területén a Tanáccsal együtt demokratikus felügyelet gyakorlása az uniós intézmények, különösen a Bizottság felett az uniós költségvetés felügyelete a Tanáccsal együtt A tagállamok a

képviselőket közvetlenül 5 évre választják, a mandátumok száma a tagállamok népességétől függ. (Magyarország 22 fővel képviselteti magát Az EP évente legalább tizenkét „nagy plenáris” ülést tart Strassburgban, a másfél-két napos „mini plenárisokat” valamint a szakbizottságok és a politikai frakciók üléseit Brüsszelben tartják. A főtitkárság egy része Luxemburgban dolgozik Az EP-ben a képviselők nem országonként, hanem pártonként ülnek politikai csoportokban (frakciókban). Az EP tevékenységét szakbizottságokban és ideiglenes testületekben végzi, jelenleg 22 állandó bizottsága van Európai Bizottság Fő feladatai: az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, ellenőrző intézménye, bár végrehajtó és jogalkotó hatáskörrel csak korlátozottan rendelkezik), a közösségi politikák képviselete, azok megvalósítás, az EK képviselete nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok ( az Európai Regionális

Fejlesztési Alap –ERFA- az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap és a Tacis kezelése, a Bizottság éves tevékenységének értékelése ún. éves jelentés formájában, a „szerződések őreként”jogszabálysértés esetén per indítása az Európai Bíróság előtt. Jelenleg az „egy ország egy biztos” elv alapján a testület 27 tagú, a biztosok száma azonban nem növekedhet tovább, 2014-től a testület létszáma a tagállamok számának kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másképp. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, akit a tagállamok választanak meg az EP jóváhagyásával. A Bizottság elnöke a tagállamokkal közösen határozza meg a testület további tagjainak névsorát. A Lisszaboni Szerződés létrehozta az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot. Ennek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit és egy személyben az unió külkapcsolatokért felelős

alelnöke. A Bizottság szervezetileg főigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A főigazgatóságok feladata az EU közös politikáinak kidolgozása. A főigazgatóságok tevékenységéért a biztosok felelősek. A bizottsági köztisztviselők Brüsszelben vagy Luxemburgban dolgoznak Miniszterek Tanácsa Feladata: az Unió változó összetételben ülésező, kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. A tagállamok szakminisztereiből és tíz különböző tanácsból áll: Általános Ügyek Tanácsa. Külügyek Tanácsa, Gazdasági- és Pénzügyek Tanács, Mezőgazdasági és halászati Tanács, Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa, Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa, Foglalkoztatási, Szociálpolitikai. Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa, Versenyképességi Tanács, Környezetvédelmi Tanács, Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa A Miniszterek Tanácsa mellett

működő szakértői testület az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), melynek feladata a tagállami álláspontok szakértői szintű összehangolása, a tanácsi döntések előkészítése. A COREPER II az állandó képviselőket, a COREPR I a helyetteseik fórumát jelenti. A Tanácsban a tagországok szavazati arányát a Nizzai szerződés határozza meg. Magyarországnak 12 szavazata van. ( 2014-től bevezetésre kerül a kettős többség elvén alapuló minősített többségi szavazási rendszer. E szerint a tagállamok 55 %-ának támogatni kell a határozatot és az igennel szavazó tagország lakosságszámának el kell érnie vagy meg kell haladnia az Unió teljes lakosság számának 65 %-át. Annak érdekében, hogy a legnagyobb lélekszámú tagországok egy kisebb csoportja ne tudja megakadályozni bizonyos döntések meghozatalát, a határozatot ellenző ún. blokkoló kisebbséget nem alkothatja négynél kevesebb tagország, vagy a határozatot

támogató tagországok lakosainak száma nem érheti el a 65 %-ot.) Európai Tanács Fő feladatai: stratégiai döntések meghozatala, általános politikai elvek meghatározása, a külpolitikai irányvonal és a bővítési politika meghatározása. Az Európai Tanács az Unió tagállamainak állam- és kormányfőinek , valamint a Bizottság elnökének testülete. Az Unió csúcsszerve, így ö határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait. A Lisszaboni Szerződés létrehozta az állandó elnöki pozíciót, amelyre az ET minősített többséggel két és fél éves egyszer hosszabbítható mandátummal választanak. (Figyelem! Az ET nem tévesztendő össze a Tanács és az Európa Tanács intézményével.) Európai Bíróság Feladata: a közösségi jog alkalmazása és értelmezése, döntéseivel a jog alkotása illetve alakítása, mivel döntései a közösségi jog részét képezik, ítélkezésével irányt ad a tagállami bíróságok

számára. A Bíróság taglétszáma megegyezik a tagországok számával, tagjait a tagállamok jelölése alapján hat évre választják. Székhelye: Luxemburg A Szerződések alapján felállított bíróság működését a nyolc főügyész és titkár segíti. A főügyészek feladata az ügyek előkészítése és indokolással ellátott beadványok benyújtása. Az Európai Bíróság tehermentesítése érdekében hozták létre az Elsőfokú Bíróságot, amely a sürgős ügyekben jár el első fokon. Ide tartoznak többek között pl az uniós intézmények és alkalmazottaik közötti munkaügyi perei, a versenyjog megsértésével, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos perek stb Az Európai Bíróság eljárás típusai: Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti per: amikor a tagállammal szemben a Bizottság valamely kötelezettség elmulasztása miatt vagy azért indít pert, mert a tagállam nem tett eleget a Bíróság döntésének. ( Ilyenkor a

Bizottságbírság kiszabását is indítványozhatja). Semmissé nyilvánítási eljárás: Ha valamely közösségi intézmény jogsértő rendelkezése közvetlenül és személyesen sért, a Tanács, a Bizottság, a Parlament vagy a tagállam kezdeményezheti a pert. Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: ha egy közösségi intézmény nem tesz eleget kötelezettségének. Kártérítési eljárás: ha közösségi intézmény vagy alkalmazott szerződésen kívül kárt okoz, Fellebbviteli eljárás: az Elsőfokú Bíróság döntése ellen, Előzetes döntéshozatali eljárás: ha a tagállam bírósága előtt folyamatban lévő konkrét ügyben a tagállami bíróságnak kételye, nehézsége támad a közösségi jog értelmezésével, előzetes döntést kérhet. Az Európai Bíróság így meghozott döntése nem csak a kérelmezőt, hanem az összes tagállami bíróságot is köti. az adott kérdésben Így alakultak, alakulnak ki az alapelvek Számvevőszék

Feladata: a közös költségvetés végrehatásának ellenőrzése és felügyelete, az EU könyvvitel átvilágítása, bármely intézményről éves jelentés készítése az EU és intézményei, szervei és az európai segélyekből részesülők pénzügyeinek ellenőrzése. A Számvevőszék tagországonként egy (összesen 27) hat éves, megújítható időszakra kinevezett tagból áll, melynek elnökét a tagok három évre választják meg. 3/b. A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI 1 A jogi személy törvényességi felügyelete] (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való

felülvizsgálatára. (2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt. 2. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata: A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem

indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye

fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki . Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. 3. Állandó könyvvizsgáló Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól

és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. 4/a. A

hazai állami szervek rendszere Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Az Állami Számvevőszék jogállása és feladatai. Az állami szervek csoportosítása Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően az államszervezeten belül különböző, egymástól elhatárolt feladatkörrel rendelkező szervek működnek, melyeket klasszikusan három ágba lehet besorolni: l. Az államhatalmi-népképviseleti szervek: - az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi-népképviseleti szerv, országos szinten, - a helyi önkormányzatok képviselő-testületei települési és megyei, - a kisebbségi önkormányzatok testületei települési, helyi és országos szinten. 2. A végrehajtó hatalmat megtestesítő közigazgatási szervek: - a kormány, (a miniszterelnök) - a minisztériumok, (a miniszterek vezetésével) - a helyi önkormányzatoknál a polgármester, jegyző, a polgármesteri hivatal (esetenként annak

ügyintézője) és - a Közigazgatási Hivatalok regionális és járási szinten. 3. A bíróságok, az igazságszolgáltatás szervei - a helyi bíróságok, a megyei, fővárosi bíróság(ok), az ítélőtáblák, a Legfelsőbb Bíróság. 4. Az ügyészségek - a helyi ügyészségek, - a megyei, fővárosi főügyészség(ek), - az ítélőtábla mellett működő ügyészségek - a Legfőbb Ügyészség. A köztársasági elnök, a magyar államfő nem sorolható egyik kategóriába sem, szerepe a parlament és az Országgyűlés közötti egyensúly megteremtése. Az Országgyűlést támogató, segítő, speciális feladatokkal felruházott egyéb szervek: az Alkotmánybíróság, melynek legfőbb feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az Állami Számvevőszék, amely az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az állampolgári, a nemzeti, etnikai kisebbségi jogok biztosa, aki a tudomására jutott visszásságokat vizsgálja ki.

Az Országgyűlés Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Feladatai: - megalkotja az Alkotmányt, - törvényeket alkot, - meghatározza az ország társadalmi, gazdasági rendjét, - megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a költségvetést,és annak végrehajtását, - dönt a Kormány programjáról, megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, - dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről háborús veszély esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot - szükségállapotot hirdet, - dönt a Honvédség országon belüli vagy kívüli alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről stb., - megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az

Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, - javaslatra feloszlathatja a helyi képviselőtestületet, települések elnevezéséről alakításáról, - közkegyelmet gyakorol. Az Országgyűlés a választópolgárok által négy évre választott képviselők összessége. Tisztségviselőit saját köréből választja az alakuló ülésen: kötelező megválasztani az Országgyűlés elnökét, alelnökeit, jegyzőit. Évente két rendes ülésszakot tart, azonban a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni. A munka szakmai megalapozása érdekében véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepet betöltő állandó vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, a képviselők kétharmadának

szavazatával zárt ülés tartását is elrendelheti. Az Ogy. akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van Döntéseit a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza, de pl. az Alkotmány megváltoztatásához az összes képviselők kétharmadának, a saját működését meghatározó Házszabály megalkotásához a jelenlévő képviselők kétharmados szavazata szükséges. A helyi önkormányzat ( Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX tv) A helyi ( megyei) önkormányzatok feladata a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása. A helyi önkormányzat feladat és hatásköröket a polgármester által vezetett képviselő testület gyakorolja. A megyei képviselő testületet a saját tagjai közül választott elnök vezeti A helyi közügyek intézése körébe tartozó önkormányzati feladatok különösen: helyi rendeletet alkot törvény felhatalmazása alapján, illetve

törvény által nem szabályozott helyi kérdések rendezésére, határozatot hoz, önállóan igazgat, meghatározza saját szervezeti és igazgatási rendjét, a köztulajdonnak minősülő önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorol. maga által meghatározott költségvetése alapján önállóam gazdálkodik, vállalkozást folytathat, dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, A helyi önkormányzatnak a törvényben előírt kötelező feladatait, valamint az anyagi teherbírása és a helyi igények mértékében meghatározott önkéntes feladatait kell teljesíteni. Kötelező feladatok: - egészséges ivóvíz - óvodai és általános iskolai oktatás, nevelés - közvilágítás - egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása, - helyi közutak és köztemetők fenntartása. - nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosítása. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, kötelezettségei eltérőek lehetnek. A

választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottságok, a testület hivatala látja el. A helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése Az Alkotmány alapvető szabályain kívül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV Törvény tartalmazza a rá vonatkozó részletes szabályokat. A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekre tagozódik, városokban kialakíthatóak a kerületek. E tagozódás szerint illeti meg a választópolgárok közösségét az önkormányzás joga. A helyi önkormányzatok alapjogai egyelőek, kötelezettségei eltérőek lehetnek. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott

képviselőtestület útján gyakorolják. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottságok, a testület hivatala látja el. A helyi képviselőtestület feladata, hatásköre: - önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi szempontból vizsgálható felül, - köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátástól, a közvilágosításról, a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosításáról - az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban gyakorolja a tulajdonosi jogokat, bevételeivel önállóan gazdálkodhat, saját felelősségre vállalkozhat, - az önkormányzati feladatok ellátásához saját bevételre

jogosult, állami támogatásban részesül, - törvényi felhatalmazás alapján megállapíthatja a helyi adók fajtáit és mértékét, - önállóan alakítja ki szervezetét és működését, - önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket, címeket adományoz, - szabadon társulhat. A képviselő testület működése: Évente legalább hat rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. A képviselő-testület elnöke a polgármester. Ülései általában nyilvánosak, a törvényben felsorolt esetekben (pl. kinevezés, felmentés) zárt ülést tart. Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A képviselő testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többségű (a

megválasztott képviselők több mint felének) szavazata kell pl. a rendeletalkotáshoz. Az Állami Számvevőszék Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független, csak az Országgyűlésnek alárendelve az Alaptörvény és a 2011. évi LXVI tv szabályai szerint működik. Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel ( az állami és önkormányzati vagyonnal) való felelős gazdálkodás ellenőrzését, segíti az Országgyűlést, eljárást kezdeményezhet, jelentései, megállapításai a bíróság és más hatóság előtt nem támadhatóak meg. Feladatai: Az ÁSZ tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi. Az Országgyűlés döntése alapján köteles ellenőrzést lefolytatni, A Kormány felkérésére ellenőrzést folytathat, A NATO, az EU illetve olyan nemzetközi szervezetek felkérésére, melynek Magyarország is tagja, díjazás ellenében is folytathat ellenőrzést, Elnöke köteles az

Országgyűlésnek beszámolni, ellenőrzi: az államháztartás gazdálkodásának, költségvetésének teljesíthetőségét, továbbá a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, megalapozottságát, - az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét, - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, - az államháztartásból származó források felhasználást az önkormányzatoknál, - a nemzeti vagyon kezelését, - az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket, - a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, - az adóztatási tevékenységet, - az MNB, a pártok gazdálkodását,az Országgyűlés képviselőcsoportjainak, egyházaknak stb. nyújtott hozzájárulást, - jogszabályokat véleményez. 4/b. A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE 1. Az átalakulás Jogi személy más típusú

jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Nem alakulhat át a jogi személy, ha a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll; b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették. A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről - az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával - a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek. A döntést követően a jogi személy ügyvezetése köteles

az átalakulási vagyonmérlegtervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni. A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. Az ilyen jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. Az átalakulási tervet a tagok (nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell. Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak; e határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg. Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell

tenni. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti. Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a jogi személy korábbi formájában működik tovább. 2. Az egyesülés A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett.

Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét. Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta. . 3. A szétválás A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi

személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás); b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás). Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak. A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt

keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni. Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni. A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg. A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy

alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. 5/a. A közigazgatási szervek rendszere. A kormány szervezete és működése, fontosabb feladatai. A közigazgatási szervek legalapvetőbb jellemzője, hogy a

Magyarországon a végrehajtó, rendelkező tevékenységet valósítják meg, részei az állami mechanizmusnak, állami funkciót valósítanak meg a közhatalom segítségével. A közigazgatási szervek tipikusan végrehajtórendelkező tevékenység ellátására létrehozott állami és önkormányzati szervek, amelyek a közhatalom birtokosai. Központi államigazgatási szervek: - a Kormány a kormánybizottság a Miniszterelnökség a minisztériumok, az autonóm államigazgatási szervek: a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal a központi hivatal, a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az önálló szabályozó szervek A Kormány az Alaptörvény szerint a végreható hatalom általános szerve, melynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szervhez. A Kormány a tevékenységéért az Országgyűlésnek felelős A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve,

jogosítványa, hogy törvényben meghatározottak szerint további államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány rendeleteket alkothat. A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll . A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Ő határozza meg a Kormány általános politikáját A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A miniszter a Kormány általános politikájának keretein belül önállóan határozza meg és irányítja az államigazgatási feladataira. A minisztériumok felsorolását külön törvény tartalmazza. A Kormány feladatai: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; - biztosítja a törvények végrehajtását; - irányítja a

minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; - biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; - irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; - veszélyhelyzet, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; - közreműködik a külpolitika meghatározásában; nemzetközi szerződéseket köt; - képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő

intézményeiben; - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal; - a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterek vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. A

Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. Önálló szabályozó szervek Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladatok ellátására önálló szabályozó szerveket hozhat létre, melynek vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet adhat ki. 5 b. A gazdasági társaság fogalma, alapítása, az előtársaság, a létesítő okirat módosítása, kisebbségvédelem és a tag kizárása A gazdasági társaság fogalma: A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a

veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Mindegyig társasági forma (közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt) korlátolt felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt) jogi személyiséggel rendelkezik Gazdasági társaság alapítása: Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok alapíthatnak.   Jogi személyiség nélküli

gazdasági társaságok: Kkt, Bt. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: Kft, Rt. Az alapításhoz legalább 2 fő szükséges, kivéve Kft, Rt. Természetes személy csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag, kiskorú nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, Kkt. és Bt nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak. Az alapítás tárgyi feltételei:     meghatározott forma hatósági engedély szakképzettség alapító dokumentumok (kötelező elemei: székhely, telephely, tagok neve, vagyon mértéke, cégjegyzés módja) Társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat. Ezek lehetnek közokiratok és teljes bizonyító erejű magánokiratok Társasági Szerződés A társasági szerződés a társaság leendő tagjainak azon önkéntes és egybehangzó akarat elhatározása, mely valamely gazdasági társaság megalapítására irányul. Alaki érvényességi feltételei : Tartalmi

érvényességi feltételek : a szerződés írásbafoglalása valamennyi tag által történő aláírása cégbejegyzés és annak közzététele a társaság cégneve, székhelye, alakulásának időpontja a tagok neve, lakcíme, esetleg munkahelye a társaság tevékenységi köre a társasági vagyon mértéke és a rendelkezésre bocsátás módja és időpontja - egyéb specifikus pontok, melyet a felek a társasági jogviszony szempontjából fontosnak tartanak - valamint mindaz, amit a gazdasági törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír - Cégbejegyzés Kérelemre történik, melyet a cégformának megfelelő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lehet teljesíteni. A kérelemhez mellékelni kell : - Társasági szerződést - szükséges hatósági engedélyeket - a cégjegyzésre jogosultak közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát. A cégbejegyzés jellemzői : - a TSZ megkötésétől számított 30 napon belül meg

kell kérni - előtte adószámot kell kérni (mivel 1994.jan1-től beleírják) - arra az időpontra vonatkozik, melyet a tagok a TSZ-ben megjelöltek - ügyvédi ellenjegyzés szükséges hozzá - a társaság a cégbejegyzés előtt is megkezdheti működését, de csakis a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett Előtársaság A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától (vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől) kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni; ennek hiányában az előtársaság által tett jognyilatkozat – ha a nyilvántartó bíróság a társaságot nem jegyzi be – az alapítók által együttesen tett jognyilatkozatnak minősül. Az

előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be; b) a létesítő okirat módosítására – a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével – nem kerülhet sor; c) az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt; d) nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per; és e) nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés. Ha a gazdasági társaságot a bíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz megszűnik, és az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, az erről való

tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek. Az előtársaság működésének megszűnése esetén a megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek

helytállni. A létesítő okirat módosításának esetei (1) A létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik- a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. (2) A társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság főtevékenységnek nem minősülő - tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. (3) Valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné. Az e kérdésben való szavazásnál azok a tagok is szavazhatnak, akik egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek. (4) A létesítő okirat módosítására egyebekben a társaság alapítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a módosítást tartalmazó okiratot a tagoknak nem kell aláírniuk, és azt a társaság jogtanácsosa is

ellenjegyezheti. Kisebbségvédelem 1.A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni.

A gazdasági társaság legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a társaság viseli-e. 2.Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése Ha a társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a

kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek. A vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg.A vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli. A társaság a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte. 3.Igényérvényesítés kezdeményezése Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik. A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag

ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik. A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat A határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a

bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. 6/a. A bírósági és az ügyészségi szervezet rendszer, feladataik az Alaptörvény alapján. Az Alkotmánybíróság feladatai és működése. Az Alaptörvényen kívül a bíróságokról szóló 2011. évi CLXI törvény határozza meg a bírósági szervezetről szóló szabályokat. A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák, az önkormányzatok képviselőtestületei által megválasztott népi ülnökök is részt vesznek az ítélkezésben. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A Magyar Köztársaság

bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A bíróságok szervezeti felépítése: - közigazgatási és munkaügyi bíróság,

járásbíróság és kerületi bíróság törvényszék, ítélőtábla, kúria. A közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság ill. kerületi bíróság első fokon járnak el, a törvényszék a törvényben meghatározott esetekben első fokon jár el, másodfokon pedig eljár a járásbíróság ill. a közigazgatási és munkajogi bíróság határozata ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban, az ítélőtábla elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság, ill. törvényszék határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet, a kúria elbírálja a törvényszék,ill. az ítélőtábla határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, a bíróságokra nézve jogegységi határozatot hoz, megsemmisíthet az önkormányzati rendeletet, stb. Az ügyészség (Az Alaptörvény és a 2011. évi CLXIII törvény szerint) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az

állam büntetőigényét érvényesíti. Feladatai: - a nyomozás során felügyeli a nyomozóhatóság nyomozati tevékenységét, egyes ügyekben nyomozást végez, - képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, - felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett Szervezete: - Legfőbb Ügyészség - fellebbviteli ügyészségek - főügyészségek, - járási ügyészségek Az Alkotmánybíróság ((Az Alaptörvény és a 2011. évi CLI törvény szerint) Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Tagjait 12 évre az Országgyűlés választja a kiemelkedő tudású elméleti, illetve legalább 20 évi jogi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül. Feladatai: - az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata, - utólagos normakontroll, - bírói kezdeményezésre egyedi normakontroll, - alkotmányjogi panasz (egyedi ügyben érintett személy kezdeményezésére) - az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő

határozatának vizsgálata. - a törvényellenesen működő helyi képviselő testület feloszlatása, - egyház elismerésének visszavonása, - köztársasági elnök tisztségtől megfosztása, - állami szervek hatásköri összeütközésének feloldása, - önkormányzati rendelet, jogegységi határozat felülvizsgálata, - az Alaptörvény értelmezése. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja az Alaptörvénybe ütközést, az adott jogszabályt stb megsemmísíti. Az ügyészség A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek - jogainak a védelméről, - az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. - az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a nyomozások felett, - képviseli a vádat a bírósági eljárásban, -

felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.(pl óvás, felszólalás, figyelmeztetés) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. Az ügyészség szigorúan centralizált szervezet. A bírósági eljárás szakaszai Első fokon a helyi bíróság

(városi, kerületi bíróság) és a megyei bíróság ( Fővárosi Bíróság ) jár el. Másodfokon jár el - a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, - az ítélőtábla a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, - Ha a törvény az ítélőtábla határozata ellen a fellebbezést lehetővé teszi, a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla hatáskörébe tartotó ügyekben Harmadfokon jár el - az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a megyei bíróság járt el, - a Legfelsőbb Bíróság azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon az ítélőtáblajárt el. 6/b. A gazdasági társaság szervezete (legfőbb szerv, ügyvezetés, képviselet, felügyelőbizottság, állandó könyvvizsgáló) A gazdasági társaság fogalma: A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel

rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Mindegyig társasági forma (közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt) korlátolt felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt) jogi személyiséggel rendelkezik Gazdasági társaság legfőbb szerve-ügyvezetése: Kkt és Bt: tagok

gyűlése – ügyvezetésre jogosult tag(ok), / Közös vállalat: igazgatótanács igazgatók / Kft: taggyűlés – ügyvezető(k) / Rt: közgyűlés - igazgatóság Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gt-nél választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni azokat a gt-ket, amelyeknél már vezető tisztségviselő. Csak természetes személy lehet. A feladatot csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye A vezető tisztségviselőket határozott időre, de max. 5 évre kell megválasztani A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Újraválaszthatók és a legfőbb szerv által visszahívhatók, megbízásukért díjazást lehet megállapítani. A vezető tisztviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyek bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából,

késedelemből, elmulasztásából származnak Gazdasági társaság törvényes képviselete, a cégbejegyzés: Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a gt vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. Felügyelőbizottság Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. A felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőket is igénybe vehet. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, a beszámolóról a társaság legfőbb szerve a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. A felügyelő bizottság

összehívhatja a társaság legfőbb szervének ülését, ha azt állapítja meg, hogy az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit,. A felügyelőbizottság legalább három tagból álló testületi szerv. Ha kötelező a felügyelőbizottság létrehozása vagy ügydöntő felügyelőbizottság működik, semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság felállítását írja elő. A felügyelőbizottság testületként működik; az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között. A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre – ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási

szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A felügyelőbizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. Ülése akkor határozatképes, ha tagjai legalább kétharmada, de legalább három fő az ülésen jelen van. Ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a létesítő okiratban megállapított szám alá csökken, az ügyvezetés a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szerv ülését, vagy ülés tartása nélküli határozathozatalt kezdeményezni. Az felügyelőbizottság felelőssége a döntéseiért: Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok

jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni. Ha pedig a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Munkavállalói részvétel az felügyelőbizottságban: Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott

munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki. A létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis Jogutódlással létrejött társaság esetén annak nyilvántartásba vételétől kell biztosítani a felügyelőbizottságban a A társaság legfőbb szerve köteles az üzemi tanács által jelölt munkavállalókat megválasztani, hacsak nem áll fenn velük szemben kizáró ok. A küldött munkaviszonyának megszűnésével felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. A munkavállalói küldöttet a társaság legfőbb szerve az üzemi tanács javaslatára hívja vissza. Ha a társaság beszámolójának elfogadásakor

megállapításra kerül, hogy a munkavállalói létszám az előző üzleti évben kétszáz fő alá csökkent, megszűnik a munkavállalói küldöttek felügyelőbizottságban való részvételi joga. A munkavállalói küldöttet a felügyelőbizottság többi tagjával azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. A munkavállalói küldött tájékoztatni köteles a munkavállalókat a felügyelőbizottság tevékenységéről. Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a munkavállalói részvétel szabályait az e törvényben előírt szabályokhoz képest a munkavállalókra nézve hátrányosabban határozza meg. Állandó könyvvizsgáló Feladata: A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy - a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján - független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és -

megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet állandó könyvvizsgáló: - a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést kell kötni Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Az

állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. A fenti szabályoktól létesítő okirati rendelkezés semmis Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. ahol a részvétele kötelező , de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén pedig köteles részt venni. 7/a. A polgári

jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvőképesség szabályai a hatályos Ptk-ban A személyhez fűződő jogok és azok védelmének fontosabb szabályai. A jogviszony alanyai: A jogalanyokat három csoportba oszthatjuk: - a természetes személyek, azaz az ember, - a jogi személyek, - az állam. l. Az embert, mint jogviszony alanyát két dolog jellemzi: a jogképesség és a cselekvőképesség. A jogképesség: A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, ami általánosságban lehetővé teszi számára, hogy jogokat szerezhessen, ill. kötelezettséget vállalhasson Ez a képesség nemre, fajra, nemzetiséghez, ill. felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő Érvényesen nem lehet lemondani róla, a jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, - azzal a feltétellel, hogy élve születik -, a fogamzásának pillanatától kezdve illeti meg. A születéstől visszaszámított háromszázadik

napot kell a fogantatás napjaként vélelmezni, de természetesen ellenbizonyításnak helye van. A jogképesség a halállal, illetve a holttá nyilvánítással szűnik meg. Az eltűnt személyt a bíróság nyilváníthatja holttá, ha az eltűnését követő öt évig nincs adat az életben létéről. Ha mást nem lehet megállapítani, a halál napjaként az eltűnést követő hónap tizenötödik napját jelöli meg a bíróság. Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a bíróság határozata hatálytalan, és a beállott jogkövetkezmények általában semmisek. A csekevőképesség. Kifejezetten az emberhez, a természetes személyhez tartozó tulajdonság, azt jelenti, hogy a cselekedeteinek jog következményeit képes előre látni A cselekvőképesség korlátozó szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. A cselekvőképesség szempontjából az embereket három csoportba lehet osztani: l. Teljesen cselekvőképes az, aki tizennyolcadik életévét

betöltötte és a bíróság nem helyezte cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá. (A házasságkötéssel a kiskorú megszerzi a nagykorúságot.) A cselekvőképes személy saját nevében, saját akarat elhatározásából szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot 2. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen ill. az a nagykorú, akinek cselekvőképességét korlátozták A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. (Nem szükséges a törvényes képviselő közreműködése a személyes jellegű jognyilatkozatok megtételéhez, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb szerződésekhez, rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével és köthet olyan

szerződést, melyből kizárólag előnyt szerez.) 3. Cselekvőléptelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és efelett az életkor felett lévő személy, ha a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, helyette és nevében törvényes képviselője jár el. Nem semmis viszont a már teljesített csekély jelentőségű szerződés, amely megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá azt a személyt helyezheti a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, ill. egyes ügycsoportokra nézve tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá pedig azt, akinek belátási

képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. 2. A jogi személy: a jogi személy jogképes Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelességekre, melyek jellegüknél fogva nem csak az emberhez fűződnek. A jogi személy az emberek meghatározott csoportja, amely - meghatározott szervezettel, - a célja eléréséhez szükséges elkülönült vagyonnal, - önálló vagyoni felelősséggel, - jogilag megengedett céllal, - képviselettel kell, hogy rendelkezzen. A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a nevét, székhelyét, tevékenységét. A jogi személy létrejöttét jogszabály általában nyilvántartásba vételhez köti. A jogi személyek egyes fajtáit a Ptk sorolja fel (pl.: állami vállalat, tröszt, szövetkezet, költségvetési szerv, egyesület, köztestület, néhány gazdasági társaság, alapítvány stb.) 3. Az állam: mint a vagyoni viszonyok alanya, jogi személy Az

államot a polgári jogviszonyokban általában a pénzügyminiszter képviseli, aki ezt a jogát más állami szerv útján is gyakorolhatja. A személyhez fűződő jogok és védelmének fontosabb szabályai (Ptk. 75-85§) A személyhez fűződő jogok nem csak a természetes személyt, az embert, hanem a jogi személyeket is megilletik. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Az ezeket korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, viszont nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. A hozzájárulás társadalmi érdeket nem sérthet A személyhez fűződő jogokat természetesen nem lehet tételesen felsorolni. Különösen súlyos személyiségsértő magatartásnak lehet tekinteni: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Tilos a magánszemélyeket megkülönböztetni nemük, fajuk, felekezetük, társadalmi helyzetük, vagyonuk stb. szerint - A lelkiismereti szabadság sérelmét. Ez

elsősorban tiltást, kényszerítést, de a gondolat szabadságát, a tudományos meggyőződés, véleménynyilvánítás stb. szabadságát is jelenti - a személyes szabadság jogellenes korlátozása. A személyes szabadságot csak a törvényben meghatározott esetekben, közérdekből lehet korlátozni. Tágabb értelembe ide tarozik lakóhely, tartózkodási hely stb. szabad megválasztása - a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése. - - - - A név viseléshez való jog: mindenkinek joga van a névviseléshez. Tudományos, irodalmi, művészi v. közszerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni .A névviselési jogot sérti,ha valaki jogtalanul más nevét használja, v más nevéhez hasonló nevet használ. Különösen jelentős ez utóbbi a cégnevek esetében A tudományos, irodalmi v. művészi tevékenységet folytató személy,a hasonló tevékenységet már korábban folytató, érintett

személy kérésére saját nevét is csak megkülönböztető toldással, elhagyással használhatja. A jóhírnévhez való jog: a jóhírnév sérelmét jelenti, ha valaki másra sértő, valótlan tényt állít, híresztel, v. valós tényt hamis színben tüntet fel Ha ez sajtó útján valósul meg, a sértett fél helyreigazítást követelhet, melyből ki kell tűnni, hogy melyik tényállítás a valótlan, ill. melyek a valós tények A képmáshoz, hangfelvételhez való jog: sérelmét jelenti ezekkel kapcsolatos bármilyen visszaélés. Ezek nyilvánosságra hozatala - a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett hozzájárulása nélkül nem történhet meg. Az eltűnt, ill büntetőeljárás alatt álló személy esetében közérdekből, v. méltánylást érdemlő magánérdekből hatósági engedéllyel felhasználható a képmás ill. hangfelvétel A levéltitokhoz való jog, a magántitokhoz való jog, az üzleti titokhoz való jog (titokjogok)

sérelmét jelenti, ha ezek megszerzője jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, v. azokkal más módon visszaél - Üzleti titok:a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás v. adat, amelynek nyilvánosságra hozatala , illetéktelenek által történő felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági v. piaci érdekeit sértené v veszélyeztetné, és amelyek titokban tartásához a szükséges intézkedéseket megtette. - A magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségkehez való jog sérelmét jelenti, ha a jogosult engedélye nélkül valaki oda bemegy, v. bennmarad - Az információs önrendelkezési jog: A számítógéppel v. más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti, mindenki maga rendelkezhet adataival. Az adatfeldolgozás célhoz kötött Nyilvántartásban szereplő valótlan adatot, tényt az érintett kérelmére helyesbíteni kell.

A személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói: Akit személyi jogában megsértettek, követelheti: - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, - a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, - a jogsértő nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt, szükség esetén ehhez biztosítson nyilvánosságot, - a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, jogsértő mivoltától megfosztását, - kártérítést. Ha a kártérítés összege nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróág közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes is felléphet jogai érvényesítése érdekében. A cselekvőképtelen helyett törvényes képviselője jár el, meghalt

személy emlékének megsértése esetén hozzátartozója és aki végrendeleti juttatásban részesített. A személyiségi jogok határidő nélkül érvényesíthetőek. 7.b A közkereseti társaság és a betéti társaság fogalma, létrehozásának és működésének, megszűnésnek szabályai Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért. A társaság tagjaival szemben az (1) bekezdés szerinti helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható

marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. A tagok a társasággal együtt is perelhetők. A bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt. A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz, hogy a tag házastársa házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a társaság tagjává váljon. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja. A tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak A határozathozatal során

valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a tagot szavazati jogától megfosztja. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg a határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis A határozathozatal szótöbbséggel történik. Legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell a vezető tisztségviselők visszahívásához. Valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A kkt. ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető Az ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető a másik

ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálására. A tervezett intézkedés - a halaszthatatlan intézkedés kivételével mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy több ügyvezető együttesen jár el, és az ügyvezetők között nincs egyetértés, bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket az ügyvezetők önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt késedelem nélkül tájékoztatni kell Tagsági viszony megszűnése: A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony a) a tagok közös megegyezésével; b) a tag felmondásával; c) a társasági részesedés átruházásával; d) a tag halálával vagy megszűnésével; vagy

e) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A tag a tagsági jogviszonyát három hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja. Határozatlan időre létesített társaság esetén e jog kizárása vagy korlátozása semmis. A tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével felmondhatja, ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A társasági részesedés átruházása A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló társasági részesedését vagy annak egy hányadát a társaság más tagjára vagy harmadik személyre írásban átruházhatja. Az átruházó szerződés akkor válik hatályossá, ha a társaság a társasági szerződést az átruházásnak megfelelően

módosítja. A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság többi tagjával való megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. A taggá váló örökös, illetve jogutód nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni, Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely az elszámolási kötelezettséget kizárja, korlátozza vagy annak szabályait a tagra nézve az e törvényben meghatározottaknál kedvezőtlenebbül állapítja

meg. A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja a tagsági jogviszony megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles helytállni a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett társasági tartozásokért, mint a tag a tagsági jogviszonya fennállása alatt. A meghalt tagnak a társaságba be nem lépett örököse a tag halálától számított ötéves jogvesztő határidőn belül a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint köteles helytállni a tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért. (1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való

belépését. Az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. A közkereseti társaság betéti társasággá és a betéti társaság közkereseti társasággá a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül, társasági szerződése módosításával alakulhat át. A társaság betéti társasággá való átalakulása során kültaggá váló tag az átalakulástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul köteles helytállni a társaságnak az átalakulás előtt keletkezett

tartozásaiért. A társasági tevékenység megváltozott formában való továbbfolytatásában részt venni nem kívánó tagokkal a tagsági viszony megszűnése esetén irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni. A betéti társaság A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A betéti társaságra - az e címben foglalt eltérésekkel - a

közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt a módosítást megelőzően keletkezett társasági tartozásokért. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át. Ha a beltagok vagy kültagok

hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, a társasági szerződés módosításáig vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelő biztost rendel ki. 8/a. A tulajdonjog fogalma, formái, tárgya. A tulajdonos jogai és kötelezettségei A tulajdonjogi jogviszony abszolút jogviszony, mely szerint a jogosult az, aki konkrétan meghatározható, vele szemben mindenki más kötelezett, azaz mindenki köteles tartózkodni attól, hogy a tulajdonost tulajdonjogának gyakorlásában zavarja vagy korlátozza.

Természetesen a tulajdonosnak is vannak a tulajdoni jogviszonyból eredő kötelezettségei. Az Alkotmány megkülönböztetése alapján két tulajdoni forma van: – a magántulajdon és a köztulajdon. A magántulajdon tárgya lehet minden, ami törvény alapján nem tartozik a kizárólagos állami tulajdon körébe. A köztulajdon két jellegzetes megjelenési formája az állami tulajdon és a helyi önkormányzatok tulajdona. A tulajdonviszony alanya lehet a polgári jog bármely alanya, tehát a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és az állam. A tulajdonjog tárgyai - A dolog: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. - a pénzre és az értékpapírokra, valamint - a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (pl. energiák) a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell, - az alkotórész: a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az

elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (pl. autó motorja) - a tartozék: a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti. - a föld: a föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt akkor illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg. A tulajdonjog tartalma A tulajdonjogviszony tartalmát a tulajdonos jogosultságai és kötelezettségei alkotják. A tulajdonost megillető részjogosítványok: a birtoklás

(és birtokvédelem) joga, a használat és hasznok szedésének joga, a rendelkezés joga. A tulajdonost terhelő kötelezettségek: - a tulajdonhoz kapcsolódó közterhek pl. adó viselése, - a kárveszély viselése, (a mi azt jelenti, hogy a tulajdonos köteles viselni a dologban beállott minden olyan kárt, mely senkinek fel nem róható módon keletkezett, s amelynek a megtérítésére senki sem kötelezhető (pl. vis maior) - a szükséghelyzetben elszenvedett kár azt jelenti, hogy a tulajdonos tűrni köteles, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett igénybe vegyék. (szükséghelyzet az, amikor más életét, testi épségét, vagyonát közvetlen és másképp el nem hárítható veszély fenyegeti pl. tűzvész) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet, aki pedig indokolatlanul nagy kárt okozott a szükséghelyzet megszüntetése során kártérítést követelhet. A tulajdonos tűrni köteles, hogy erre

feljogosított szervek szakfeladataik ellátásához az ingatlant ideiglenesen használják, vagy tulajdonjogát korlátozzák. Ilyenkor az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg a tulajdonost. Ha viszont az ingatlan rendeltetésszerű használata lehetetlenné válik, a tulajdonos kérheti az ingatlan megvásárlását v. kisajátítását A birtoklás joga: A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem A birtoklás joga azt jelenti, hogy a tulajdonosnak joga van a dolgot hatalmában tartani és ha birtokától megfosztják, vagy birtoklásában megzavarják, joga van a birtokvédelem eszközeivel élni. A birtokvédelem eszközei: 1. az önhatalom, amely csak a birtok megvédéséhez, a támadás elhárításához szükséges mértékben alkalmazható. 2. a közigazgatási út: ha valakit a birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásában zavarnak, a birtokháborítás tényének megállapítását a birtokháborítástól számított

egy éven belül a jegyzőtől kérheti. A kérelem az eredeti állapot helyreállítására, ill. a birtoksértés megszüntetésére irányulhat A jegyző határozata ellen bírósághoz lehet fordulni a határozat megváltoztatása érdekében. 3. a bírósági út, a birtokper: igénybevételére akkor kerül sor, ha a birtoklás jogalapját vitatják, ill ha egy évnél több telt el a birtokháborítástól. A használat és a hasznok szedésének joga: A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni. A használati jog alapján a tulajdonos a maga és családja szükségleteinek kielégítésére használhatja tulajdonát, szedheti annak hasznait (termék, termény, szaporulat, melyeken az elválással szerez tulajdonjogot), dönt a hasznosítás módjairól. A használat jogához kapcsolódnak az ún. szomszédjogok Ezek alapján a tulajdonos - a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel

másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné, - nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék, - a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el, - ha fontos okból (pl. munkálatok elvégzése miatt) szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni, - a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezési stb. munkálatok elvégzéséhez szükséges. A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat

illeti. A rendelkezési jog: A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a birtokát, használatát, vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje,továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A rendelkezés joga tehát a legszélesebb körű tulajdonosi részjogosítvány. A tulajdonjog védelme A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy

tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az ingatlan –nyilvántartás a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. 8.b A korlátolt felelősségű társaság fogalma, alapítása, törzstőke, törzsbetét és üzletrész szabályai A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni. A társaság alapítása Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek

lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége egyetemlegesen terheli. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem

fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ez esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése] Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a

nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése a három évet meghaladó részében - semmis. Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni. A közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Az üzletrészt kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes

mértékben szolgáltatta, bizonyos kivételekkelA pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy - ebben a sorrendben - az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis. (3) Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a társaság általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről a társaság taggyűlése dönt. Az üzletrész átruházásának közös szabályai Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli., A jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. Az

üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tag halála esetén örököse, a jogi személy tag átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogszabály alapján az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlása esetén a jogutód - az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett - kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az üzletrész felosztása Az üzletrész a) átruházás; b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás; c) öröklés; d) a házastársi közös vagyon megosztása; e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel. Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján

szerezheti meg, A társaság azokat az üzletrészeket szerezheti meg, amelyek esetén a törzsbetétet teljes mértékben szolgáltatták. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. 9/a. A használati jogok (a földhasználat, a haszonélvezet, a használat a telki szolgalom és közérdekű használat) jellemzése a hatályos Ptk. alapján Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni pénzben vagy természetben. Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához kötelező a szerződés írásba foglalása. Esetenként jogszabály hatósági jóváhagyáshoz is kötheti Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis. A haszonbérlő jogai és kötelezettségei: - a dolog

használatára és a hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. - köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni és gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. - viseli a dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás költségeit, (a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli). - viseli a dologgal kapcsolatos közterheket. (a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli). - a haszonbért időszakonként utólag megfizeti. A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a

haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét; b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg. Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további

nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. (4) A felmondás csak írásban érvényes. A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják. A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen. A haszonélvezet és a használat Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja,

amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A dolog tulajdonosának személyében beállott változás a szerződés létét nem befolyásolja. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A haszonélvező - viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, - terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, - köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. - a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti, azonban ellenérték fejében csak akkor, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt. - köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet

gyakorlásában akadályozza -, - köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. - a haszonélvezet megszűntével köteles a dolgot visszaadni. - felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem felelős módon használja, rongálja, vagy a dolognak a visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, ha viszont a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos

kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. A telki szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom elbirtoklással is megszerezhető, ha a másik ingatlan használata ellen annak

birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét ellenkező megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt -, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. A bíróság megszüntetheti, ha a jogosult ingatlanának használatához nem szükséges. Használati jog alapítása Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár 9. b Mellékszolgáltatás és pótbefizetés A törzstőke

felemelése és leszállítása AZ EGYSZEMÉLYES KFT MELLÉKSZOLGÁLTATÁS PÓTBEFIZETS Ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerződés rendelkezései szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztására tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi. Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a

pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. (nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni A TÖRZSTŐKE FELEMELSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA. 1. A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelésének elhatározása] Ha valamennyi tag teljes egészében

szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését. A határozatnak tartalmaznia kell a) a törzstőke emelés mértékét; b) annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőke emelést; c) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult; d) azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőke emelésben való részvételi arányát; és e) a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét. A vagyoni

hozzájárulások teljesítése és az elsőbbségi jog gyakorlása] Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke emelés esetén a tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek. A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 2. A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha - a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli

vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőke emelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. A törzstőke leszállításáról szóló határozat] A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a

törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. Az ügyvezető a törzstőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles azt a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni és intézkedni a törzstőke leszállításáról hozott döntésnek két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie két. Az egyszemélyes kft: 1. Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis 2. Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes társaság valamennyi

üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A társaság egyszemélyessé válásától kezdődően az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályok szerint működik, de társasági szerződés helyett akkor kell alapító okiratot készíteni, ha az egyszemélyessé válástól számított egy éven belül nem jelent be újabb tagot. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 10/a. A polgári jogi szerződés fogalma, a szerződési akaratnyilatkozat formái. A szerződés tárgya és tartalma. A szerződés érvénytelenségének szabályai A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és

jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. A szerződést a felek akaratnyilatkozatának egyezősége hozza létre. A szerződés létrejöttéhez további aktusra (például a dolog átadására) nincs szükség. A szerződési akarat és kifejezése 1./ A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. Az akaratnyilatkozatot ki lehet

fejezni: - szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. 2./ A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. 3./ Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. 4./ A szerződéskötési

kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. A szerződés tartalma és tárgya A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. A szerződésben

kikötött szolgáltatás: - valamely dolog adására, - tevékenységre, - tevékenységtől való tartózkodásra vagy - más magatartásra irányulhat. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A polgári jogi szerződés érvénytelenségének szabályai. Ha a szerződésnek jogi értelemben valamilyen fogyatékossága van, az érvénytelen. Az ilyen szerződés esetében a felek által célzott joghatás beálltát a Ptk. kizárja Az érvénytelenségnek a Ptk.-ban két formája ismert, a semmisség és a megtámadhatóság A semmisség: A semmisségnek több oka fordulhat elő, a szerződés különösen akkor semmis, ha - jogszabályba ütközik, - jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz, - nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, - a szerződéskötéskor az egyik fél a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorásszerződés) - A semmis

szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. - A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. - Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik. A megtámadhatóság: A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az arra jogosult személy megtámadja-e. A szerződés megtámadhatóságának legfontosabb esetei a következők: - ha a szerződés megkötésekor az egyik fél lényeges tévedésben volt a szerződési nyilatkozata vonatkozásában, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, - ha az egyik felet az ellene vagy hozzátartozói ellen, személyi vagy vagyoni jellegű jogellenes joghátrány kilátásba helyezésében megnyilvánuló fenyegetéssel bírták rá a szerződés megkötésére, - ha az egyik felet a

szerződéskötéskor valamely lényeges körülmény vonatkozásában megtévesztették, - ha a szerződéskötés időpontjában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja a szerződést, feltéve, hogy nem az ajándékozás szándéka vezette, - a tisztességtelen általános szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő megkezdődik - a tévedés, megtévesztés felismerésekor; - jogellenes fenyegetés esetében

a kényszerhelyzet megszűntekor; - a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor. A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond. Az érvénytelenség jogkövetkezményei: Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen

szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni. A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell

ítélni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. 10 b.tétel A részvénytársaság fogalma, működési formája, alapítása, a részvényesi jogok és kötelezettségek. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek

bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség; Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A részvénytársaság alapítása Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. Az alapszabálynak - az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl - tartalmaznia kell a) az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról; b) az alapítás során kibocsátandó

részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, valamint a részvények előállításának módját; c) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételét és módját; és d) az első könyvvizsgáló személyét. Az alapítók érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek: a) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyáról, értékéről, szolgáltatásának időpontjáról, az ellenében adandó részvények számáról, névértékéről, a hozzájárulást szolgáltató személyről, ideértve nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő személyéről, ideértve nevét, székhelyét, illetve lakóhelyét; b) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokról és a részvényekhez fűződő egyes jogok

esetleges korlátozásáról; a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításának szabályairól; valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről részvénysorozatonként; c) az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatáról, számáról, névértékéről és a kötvényekre vonatkozó szabályokról; d) a részvények átruházásának korlátozásáról vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötéséről; e) a részvények kötelező bevonásával kapcsolatban szükséges rendelkezésekről; f) az igazgatóság felhatalmazásáról - a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére

történő felemelésével kapcsolatban - közbenső mérleg elfogadására. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével. Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza,

vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van. A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették; és b) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. A részvényes legkésőbb a részvénytársaság nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaság részére befizetni és a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül köteles a

nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. Részvényesi jogok és kötelezettségek Tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel. A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a társasággal szemben a részvény vagy letéti, illetve tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan

az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadni, úgy, hogy a részvényes - a közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére - a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt három nappal megkapja. Az igazgatóság a beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. Ha a zártkörűen működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére javaslatot tesznek, a megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, ha a javaslatot a közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított nyolc napon belül közlik a tagokkal és az igazgatósággal. A részvény a névértékével arányos mértékű

szavazati jogot biztosít. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az e törvényben meghatározott eseteken kívül egyes részvényekhez többletszavazati jogot fűz. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 11/a. A szerződés teljesítése, megerősítése és módosítása A szerződésszegés esetei és jellemzésük. A szerződés teljesítése és megszűnése A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: Foglaló Kötbér Jótállás Bankgarancia Jogvesztés kikötése Zálogjog Óvadék Kezesség Minden mellékkötelezettség érvényességéhez szükséges az írásbeli forma. 1. A foglaló: A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a

foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. 2. A kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis A kötbért a jogosult akkor is

követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. 3. A jótállás Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a

szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. 4. A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. 5. A jogvesztés kikötése A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. 6. A zálogjog Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A

követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és - ha jogszabály így rendelkezik hatósági döntés alapján keletkezhet. A zálogszerződést írásban kell megkötni A zálogjog érvényesítése A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet

ki, amennyi a kielégítéshez szükséges. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. A zálogjog megszűnése 1. Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. 2. A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad. 3. Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal

biztosított követelést megszerzi, a zálogjog azonban - ha a követelést megszerző tulajdonos nem személyes kötelezett - a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad. 4. A zálogjog megszűnik, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik 5. A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul Jelzálogjog Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az

ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható. Kézizálogjog Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni. A jogosult a

zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni köteles A kézizálogjog megszűnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Megszűnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul. 7.Az óvadék Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Kielégítési joga

megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. 8.A kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak

kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. A polgári jogi szerződés módosítása Ha jogszabály kivételt nem tesz: - A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. A tartalmában vagy jogcímében

megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. - A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. - A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződésszegés 1. A kötelezett késedelme 2. A jogosult késedelme 3. A hibás teljesítés 4. A teljesítés lehetetlenné válása 5. A teljesítés megtagadása A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Jogkövetkezmények: -A

kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna. -A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy - ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti A jogosult késedelembe esik: - ha a szerződésszerűen felajánlott

teljesítést nem fogadja el, vagy - elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, vagy - a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. Jogkövetkezmények: - A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. - A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e - köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni és éppúgy - viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna. A jogosult a késedelme idejére kamatot nem követelhet. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A hibás teljesítés. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek

kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól: - ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, - ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. A hibás

teljesítés jogkövetkezményei: - a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; - ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással

kijavíttathatja. A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A teljesítés lehetetlenné válása. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. Jogkövetkezmények: Ha a teljesítés olyan okból vált

lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. A teljesítés megtagadása. Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A szerződés teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell

teljesíteni. A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. A teljesítés helye A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve, ha a) jogszabály eltérően rendelkezik, b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói

szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg. Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbejöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet A teljesítés ideje Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek,

egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. A teljesítés módja A jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik. Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek ideértve a csomagolás és

mérlegelés költségeit is - a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik. Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti. A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék. Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet

teljesíteni. A pénztartozás teljesítése A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés: - ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik. A szerződés megszüntetése esetében a

szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. - ha a szerződést a felek közös megegyezéssel felbontják. Szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. - Az elállással, a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, amely a szerződést visszamenő hatállyal felbontja. Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. A felmondással, a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal,

amely a szerződést a jövőre nézve megszünteti. - Ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés megszűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. - A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. Az elévülés A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására

irányuló megállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős

befejezése után az elévülés újból megkezdődik. 11 b. A részvénytársaság szervezete (közgyűlés, ügyvezetés, felügyelőbizottság, audit bizottság, könyvvizsgáló). Az alaptőke felemelése és leszállítása a részvénytársaságnál A részvénytársaság átalakulása, jogutód nélküli megszűnése és az egyszemélyes részvénytársaság A részvénytársaság szervezete 1.A közgyűlés A részvénytársaság legfőbb szerve Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazása és ösztönzési rendszere irányelveinek meghatározása, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni. A közgyűlés összehívásának szabályai A közgyűlésre szóló meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl

tartalmazza a) a közgyűlés megtartásának módját; b) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; c) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét. A közgyűlés kötelező összehívásának esetei Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. ( Ha a

közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. Zártkörűen működő részvénytársaság esetén a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően, a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni. Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés

időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat -az alapszabály módosításáról, - a társaság működési formájának megváltoztatásáról, -a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, jogutód nélküli megszűnéséről, -az alaptőke leszállításáról. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét; c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét; d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; e) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a

közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő részvényes hitelesíti. A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles nyilvánosságra hozni. Konferencia-közgyűlés feltételei] Ha az alapszabály lehetővé teszi, hogy a részvényesek személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyenek részt a közgyűlésen, a részvényesek szabadon döntenek saját részvételük módjáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a részvénytársaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a részvénytársaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével vesznek részt., Az ügyvezetés Az igazgatóság A

részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül Határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. Az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, ha a részvénytársaságnál felügyelőbizottság működik, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít. Nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet. Az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben

meghatározott feladatait. Az igazgatótanács öt természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül (1) Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha a részvénytársasággal az igazgatótanácsi tagságán és a társaság szokásos tevékenységébe tartozó, az igazgatótanácsi tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságnál igazgatótanács működik, az igazgatótanácsnak és az üzemi tanácsnak kell megállapodnia a munkavállalói részvételből eredő jogok gyakorlásának módjáról. A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága köteles az éves rendes közgyűlés elé terjeszteni a részvénytársaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató, az adott tőzsde szereplői számára előírt módon elkészített jelentést. A jelentés elfogadásáról a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatát és az

elfogadott jelentést a részvénytársaság honlapján közzé kell tenni. Felügyelőbizottság, auditbizottság, könyvvizsgáló A részvénytársaság felügyelőbizottsága] - Nyilvánosan működő részvénytársaságnál - a gazdasági társaságok közös szabályaiban meghatározott eseteken kívül - felügyelőbizottság választása akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben működik. (2) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál ügydöntő felügyelőbizottság nem működhet. - Zártkörűen működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni. Az auditbizottság Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló

kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. Az auditbizottságot a közgyűlés a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács független tagjai közül választja. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság három tagból áll Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik; nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. Alaptőke Az alaptőke az RT induló vagyona. Az RT működésének kezdetén ez egyenlő a társaság összvagyonával. Alaptőke = jegyzett tőke, mert a részvényesek a jegyzett

részvényük névértékének megfelelő nagyságú összeget fizetnek be. A tulajdoni elkülönülés megalapozza a társaság működésének anyagi stabilitását. Minimális nagysága NyRt-nél 20 millió forint, melynek legalább 30 %-a készpénz kell, hogy legyen. A jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza. Az alaptőke összetétele nőhet és csökkenhet is, amely az alaptőke felemelése, illetve leszállítása útján valósul meg. Az alaptőke felemelésének fő módozatai: - új részvények forgalomba hozatala - az alaptőkét meghaladó vagyon, vagy egy részének alaptőkésítése - dolgozói részvény forgalomba hozatala - átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala Az alaptőke leszállításának oka lehet: - társaságból való tőke kivonás - veszteség fedezése - ha olyan helyzet áll elő, amelyre nézve a társasági törvény előírja az alaptőke leszállítását. A részvénytársaság megszűnése történhet jogutódlással vagy

jogutódlás nélkül. - A részvénytársaság akkor szűnik meg jogutódlással, ha tevékenységét más társasági formában folytatja, és teljes egészében átveszi az előző társaság szerzett jogait és vállalt kötelezettségeit.  A jogutódlással történő megszűnés lehet: ◦ átalakulás más gazdasági társasággá, ◦ egyesülés - összeolvadás vagy beolvadás, ◦ szétválás - különválás vagy kiválás, - A részvénytársaság jogutód nélkül akkor szűnik meg, ha:  letelik az az időtartam, amelyre létrehozták,  elhatározza a végelszámolással történő megszűnést,  a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,  a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. Egyszemélyes részvénytársaság: olyan részvénytársaság, melynek valamennyi részvénye egyetlen tulajdonos (természetes vagy jogi személy) birtokában van, azaz a társaságnak csak egy tulajdonosa van. • csak zrt. lehet • ha nyrt. részvényei

kerülnek egy tulajdonoshoz, akkor átalakul zrt-vé • alapító okirattal létesíthető • a teljes alaptőkét be kell fizetni alapítás előtt • a tulajdonos írásban dönt, nem hívnak össze közgyűlést (Az egyszemélyes részvénytársaságnál a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az egyedüli részvényes írásban dönt, melyről a vezető tisztségviselőket (igazgatóság, vezérigazgató) értesíteni köteles) 12/a. A korrupció fogalma, a korrupció elleni védekezés szabályai, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok A korrupció az élet minden területén (gazdasági, politikai, kulturális stb élet, magánszféra) fellelhető, ezért komoly nehézséget jelent a fogalmát egyértelműen meghatározni. Lényegét tekintve korrupcióról akkor beszélünk, amikor egy tevékenységi forma kötelezettje a rá nézve kötelező szabályokat tudatosan megsérti, megszegi annak érdekében, hogy saját maga vagy más számára

előnyt biztosítson, vagy kötelező feladatának elvégzését anyagi (ill. egyéb) előny juttatásához köti. „A korrupció nem egyszerűen jogsértő, közjót károsító, társadalmilag helytelenített magatartás, és nem is csak hatalommal való visszaélés, hanem egyének, csoportok vagy intézmények közötti oly cserekapcsolat „tranzakció” – javak és személyek í(csoportok ) mozgása, amelynek négy eleme van: - a korrumpáló, az illegitim ügylet kezdeményezője, - a korrumpált, a kétes tevékenység elfogadója, - a korrupció által felajánlott megvesztegetési díj, - a korrumpált által elfogadott előny.” A korrupció torzítja a jogrendet, közéletet, a gazdasági életet, a politikai életet, a különböző állampolgári közösségek életét és az egyén értékrendjét. Figyelemmel a korrupció e természetére, visszaszorítása érdekében az ellene való védekezés eszközei is többrétegűek. Általában nem elégséges a

korrupciós jelenség helyi kezelése sem, szükséges a védekezést az egész országra, vagy akár nemzetközi színtérre is kiterjeszteni. A korrupció elleni védekezés eszközei többek között a megalapozott koncepcíót, stratégiát követő jogalkotás, a következetes jogalkalmazás, az ellenőrzés, a korrupció veszélyének jobban kitett szervezetek és személyek felkészítése stb A jogalkotás kiemelt területei a korrupció elleni küzdelemben : - a hivatali élet tisztaságát őrző büntetőjogi tényállások - a gazdasági élet tisztaságát védő büntetőjogi tényállások, - az összeférhetetlenségi szabályok az országgyűlési és önkormányzati képviselők, a hivatali vezetők és dolgozók, a gazdasági vezetők esetében, - politikai pártok gazdálkodására, támogatására vonatkozó szabályozás, - a gazdasági életre vonatkozó versenyszabályok, - tisztességes piaci magatartás, szerződési feltételek szabályozása, -

közbeszerzés szabályozása, - közigazgatási rendszer szabályozása, különös tekintettel az adatkezeléssel és a hatósági tevékenységgel (pl. igazolások kiadása) kapcsolatos feladatokra - az egészségügyben a hálapénz elfogadásának szabályai, - a lobbitevékenység stb. A jogalkalmazás kiemelt területei: 1 - a jogalkalmazókkal szemben, - elsősorban a bírák és ügyészek esetében – a feddhetetlenség megkövetelése, függetlenségük biztosítása, mint személyi feltétel, - a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatási szervek - a szigorú és egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása, - a hazai és nemzetközi szervek korrupció ellenes munkájának összehangolása.stb 12 b. A részvény fogalma, a részvényfajták, az ideiglenes részvény, a részvényutalvány és a részvénykönyv jellemzése A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel

rendelkező, forgalomképes értékpapír Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták: a) törzsrészvény; b) elsőbbségi részvény; c) dolgozói részvény; d) kamatozó részvény; e) visszaváltható részvény. Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények az elsőbbséggel érintett részvényesi jogok szerint különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. Egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. 1.Törzsrészvény Törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába. A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell

haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. 2.Elsőbbségi részvény A részvénytársaság alapszabálya az erre vonatkozó feltételek meghatározásával rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. 2 Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül a) osztalékelsőbbséget; b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét; c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget; d) vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget; e) elővásárlási jogot; valamint f) az a)-e) pontok szerinti elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet is biztosító köteles átcserélni, vagy amelynek részvényeit a részvénytársaság saját döntése alapján cserélheti át más elsőbbségi részvényosztályba

tartozó részvényre vagy törzsrészvényre. 3. Osztalékelsőbbségi részvény Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. 4.Szavazatelsőbbségi részvény A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyilvánosan működő részvénytársaságnál az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. (rendelkező részvényes igenlő szavazatával - hozható meg a közgyűlési határozat. 5.Vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény] A vezető tisztségviselő kijelölésére

vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának a kijelölésére, akik a kijelölés elfogadásával az igazgatóság tagjává válnak. Az elsőbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Az alapszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az elsőbbségi részvényesek kötelesek az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Ha e kötelezettségüknek az alapszabályban meghatározott határidőn belül nem tesznek eleget, a visszahívás joga a vezető tisztségviselők visszahívására egyébként jogosult társasági szervet illeti meg. A visszahívott vezető tisztségviselő helyett ilyen esetben is az elsőbbségi részvényesek jelölhetnek ki új vezető tisztségviselőt. Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény nem bocsátható ki,

ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja. A felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a felügyelőbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 3 Elővásárlási jogot biztosító részvény (1) A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényosztály kibocsátásáról, amelynek alapján a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg. (2) Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. Nyilvánosan működő részvénytársaság elsőbbségi részvényei] Ha a zártkörűen

működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá kíván alakulni, a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó, illetve az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényeit, valamint az olyan elsőbbségi részvényeit, amelyek osztalékelsőbbségre, illetve likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságon kívül együttesen egyéb elsőbbségi jogokat testesítenek meg, a tőzsdei bevezetést megelőzően át kell alakítani a nyilvánosan működő részvénytársaságok által is kibocsátható elsőbbségi részvénnyé vagy törzsrészvénnyé. Dolgozói részvény kibocsátása Dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron - bocsátható ki. A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének

felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. A dolgozói részvény érvényesen a részvénytársaság munkavállalóira és azokra ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és emiatt dolgozói részvény megszerzésére már nem jogosult, dolgozói részvényeit a munkaviszonya megszűnésétől számított hat hónap elteltét követő első közgyűlésig átruházhatja. A dolgozói részvény tulajdonosának halála esetén az örökös hat hónap elteltét követő első közgyűlésig ruházhatja át a dolgozói részvényt. -Az alapszabály az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény kibocsátásáról. - Az alapszabály az alaptőke húsz százalékát meg nem haladó

mértékben rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely alapján a részvényre vonatkozóan a) a részvénytársaságot vételi jog; b) a részvényest eladási jog; vagy c) a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg. 4 Egyéb részvényfajták A részvénytársaság a felsoroltakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét. Részvényutalvány A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vagyoni hozzájárulást teljesítő személy kérésére a társaság olyan okiratot állít ki, amely tartalmazza a jogosult nevét, valamint a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, és az ellenkező bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a

részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit. Az ideiglenes részvény fogalma A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartó bíróság által történő bejegyzését követően az alaptőke, a felemelt alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani. Semmis az az ideiglenes részvény, amelyet a részvénytársaság nyilvántartásba vételét megelőzően vagy a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulást meghaladó értékben állítanak ki. Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, Az ideiglenes részvény az alapszabály rendelkezésének megfelelően nyomdai úton vagy dematerializált formában egyaránt

előállítható függetlenül attól, hogy a részvény milyen formában kerül előállításra. Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja. Elsőbbségi részvény esetén nem illeti meg elsőbbségi jog a részvényest mindaddig, amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. Ilyen esetben az elsőbbségi részvényes a törzsrészvények tulajdonosait megillető részvényesi jogok gyakorlására jogosult. Részvénykönyv A részvénytársaság a részvényesekről - ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét. A részvénykönyvet a

részvénytársaság igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére megbízást adhat; nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a megbízás tényét és a megbízott személyi adatait közzé kell tenni. A részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A részvénykönyvi adatok nyilvánosak, a részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyvvezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. 5 13/a. A vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés szabályozása, összehasonlító elemzésük. A vállalkozási szerződés szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére,

elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.  A vállalkozási szerződés egy eredményorientált szerződés.  A vállalkozó valamilyen feladatnak a megvalósítására vállalkozik, mint például valaminek a megtervezésére, átalakítására, gyártására, elkészítésére, üzembe helyezésére, megjavítására stb. Fizikai, kézzel fogható eredménye van  Megrendelő viszont arra kötelezi magát, - hogyha Vállalkozó a feladatot sikeresen teljesítette -, a szerződésben meghatározott díjat kifizeti a meghatározott feltételek szerint.  Tehát, a szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, minőségét, a teljesítés időpontját, a vállalás díját, valamint a kifizetés feltételeit és időpontját. A megbízási

szerződés szabályai (Ptk. 474-483§)  Megbízási szerződés esetén a megbízottnak a rábízott ügyet kell ellátni, teljesíteni, a megbízó utasítása szerint, a megbízó érdekének megfelelően.  Nem eredményorientált, hanem a megbízó képviseletéről szól egy adott ügyben, amit a legnagyobb gondossággal tesz a megbízott. Egy szellemi, elméleti feladat (mintha a megbízó csinálta volna).  Fontos, hogy ne leplezzen munkaviszonyt!  Minimális díj nincs meghatározva, a felek szabadon határozzák meg azt.  Mivel önálló tevékenységnek minősül, költségelszámolást lehet alkalmazni rá, amely lehet tételes, vagy használható átalány, amely 10%-ot jelent.  A megbízásra kifizetett, minimálbér 30%-át meghaladó összeg esetén, a megbízott biztosítottá válik, és minden járulékot fizetni kell utána, mint egy munkabérnél (30% alatti összeg esetén 17%-kal kevesebbet kell fizetni). Az első esetben van egy

feladat, amire keresünk valakit, aki megcsinálja az elejétől a végéig. A végeredmény elérése a cél, de a VÉGREHAJTÁSBA a megbízó „nem szól bele". Pl egy épülő ház kertjének kialakítása, ehhez tervek készítése és a Megbízó által elfogadott terv megvalósítása. Megbízó olyannak akarja látni a kertet, amilyen a terven/képen volt, de nem mondja meg, hogy a vállalkozó pl. hová és melyik növényt ültesse be, stb A második egy feladat elvégzésére szól, a megbízó elképzelése és utasítása alapján. Pl Egy év végi kimutatást, értékelést kell csinálni az adott adatokból, és az ehhez kapott táblázatot kitölteni. 13/B. tétel A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége, a cégiratok fajtái. A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás főbb szabályai A cégjegyzék tartalma: a céget, ill. a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván(Kérelemre az EU bármely

nyelvén is.) A cégjegyzék minden típusú cégforma esetében kötelezően tartalmazza: - a cégjegyzékszámot, - a cég nevét, - székhelyét, központi ügyintézés helyét, - létesítő okirat keltét, - a céh tevékenységi köreit, - a jegyzett tőkét, - képviselet módját ( együttes, vagy önálló), - a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, lakóhely, születési adatok, anyja neve, jogi személy esetében székhely, cégjegyzékszám, képviselet körülményeit- cég adószámát,, statisztikai számjelét, - a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, - cégbejegyzés időpontját, szükség szerint: a cég rövidített nevét,telephelyét, fióktelep helyét, a cég elektronikus elérhetőségét, jogelődök, jogutódok nevét átalakulás időpontját, könyvvizsgáló, felügyelő bizottsági tagok nevét, melyik kamarához tartozik, kiskorú tagot, kézbesítési megbízott nevét, címét, stb. Fel kell tüntetni a közhiteles

nyilvántartás ill, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is: (p. csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás kezdő, befejező időpontja , végrehajtási eljárás, per, stb) A fentieken túl a tv. egyes cégformákra még további adatok nyilvántartását írja alá, így pl kkt, bt esetében a természetes tagok adatait, kft-nél üzletrészre alapított zálogjogot, közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét stb, rt-nál részvényfajták szerint a részvények számát, zrt-nél az ügyvezetés típusát, s még sorolható az egyéni cég, az egyesülés, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktele, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, vízgazdálkodási társulat, végrehajtó iroda, közjegyzői iroda, Európai gazdasági egyesülés, részvénytársaság, szövetkezet, gazdasági egyesülésre vonatkozó adatokat. A cégjegyzék valamennyi cégadat esetében tartalmazza a változás

időpontját. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás: Mindkét eljárás első és másodfokon elektronikus nem peres eljárás, amelyre a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell, de szünetelésnek nincs helye. Az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le., költségmentesség, illeték és költségfeljegyzési jog nem engedélyezhető. Mindkét eljárásban kötelező a jogi képviselet. A cég adatainak bejegyzése kérelemre történik, amelyet a cég szervezeti képviselője jogi képviselője útján nyújthat be. A kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható A cég valamennyi bejelentését elektronikus úton köteles megtenni. Kötelező cégbejegyzés határideje: a létesítő okirat aláírásától számított 30 nap. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 Ft-tól 900000 Ft pénzbírság szabható ki A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cég székhelye szerint

illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell a törvényben előírt módon a szükséges mellékletes csatolásával együtt előterjeszteni. A cégbejegyzés: A kérelem beérkezéskor a cég az azonosításra, ill. valamennyi más cégtől való megkülönböztetésre alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet innentől kezdve az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság beszerzi és rögzíti az adószámot, a statisztikai számjelet is A cégbírság a kérelem beérkezését követő 3 napon belül a kérelmet formai szempontból megvizsgálja. 1. Hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bejegyzési kérelmet, ha a kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt, vagy a törvényben előírt szükséges nyomtatványokat, az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részletben fizették be. 2. Érdemi vizsgálat: a kérelem beérkezését követő 8 napon

belül a bíróság megvizsgálja, hogy a kötelezően benyújtandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá, hogy a cég tagjai, tisztségviselői cégvezetői esetében nincs-e kizáró körülmény. Ez utóbbi esetben szintén hiánypótlás nélküli elutasításra kerül sor. Egyéb hibák esetében hiánypótlási lehetőséget ad a bíróság, ha azonban a határidő alatt nem történik meg a hiánypótlás a bejegyzési kérelmet elutasítják. Egyszerűsített cégeljárás: KKt, bt, kft és zrt vagy egyéni cég alapítása történhet a törvény melléklete szerinti szerződésminta alapján készült alapító okirattal is. A jogi képviselőnek kell nyilatkoznia arról, hogy a cstolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A változásbejegyzési eljárásra néhány kivétellel a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadóak.

Változásbejegyzési eljárásra kerül sor pl: A létesítő okirat módosítás esetén, ilyenkor egységes szerkezetbe foglaltan is be kell nyújtani. A cég székhelyének megváltoztatásakor, be kell jegyezni a jogutód nélküli megszűnést, a cég átalakulását, a tagváltozást, az üzletrészt terhelő zálogjogot, ill. törlését 14/a. A tulajdonátruházó szerződések ( adás-vétel, csere. ajándékozás) és a bérleti szerződés jellemzése. Az adásvételi szerződés: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek

kifejezetten megállapodtak. Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani. A felek jogai és kötelezettségei Az eladó köteles: - a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. - az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. - viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A vevő jogai és kötelezettségei: - A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való

bejegyzésének költségei Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. - A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. - Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. - Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. - E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon

megfelelő biztosítékot. - Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését

követelheti. Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. Az ajándékozási szerződés: Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. A felek jogai és kötelezettségei: Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. Az

ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer. Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot. - a még meglévő ajándékot, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti, - ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli

hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. - visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti a helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A bérleti szerződés: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen e bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérbeadó

kötelezettsége, hogy szavatolnia kell, hogy a dolog: - a szerződés egész időtartama alatt alkalmas a szerződésszerű használatra, - megfelel a szerződés előírásainak, - harmadik személynek nincs a dolgon olyan joga, amely a bérlőt a használatban akadályozná, (korlátozná) A bérbeadó jogai: - ellenőrizheti a használatot,a bérlő háborítása nélkül, - követelheti a rendellenes használat megszüntetését. - a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet, ha a rendeltetésellenes használat tovább folyik, vagy a bérelt dolgot veszély fenyegeti A bérlő kötelezettsége, hogy - a dolgot rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használja. - a bért idöszakonként előre megfizesse, - s bérbeadót értesítse az őt terhelő munkálatok elvégzésének szükségességéről, - az értesítési kötelezettség elmulasztásából eredő károkat megfizesse. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a

többi kiadást és a közterheket a bérbeadó viseli. Megszűnik a bérlet: szerződésben megállapított idő elteltével, a szerződésben megállapított körülmény bekövetkeztével, ha a dolog elpusztul, határozatlan időre kötött szerződés esetében 15 napos felmondással,a bérlő örökösei a határozott időre kötött szerződést is felmondhatják A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni. Mindazt, amit saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti. ( A lakásbérletre vonatkozó szabályokat más törvény tartalmazza.) 14/b. A szövetkezet fogalma, alapítása. A szövetkezet önkormányzati szervei és működésük jellemzői (közgyűlés, részközgyűlés, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló). A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei

szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A szövetkezet alapításához a törvény nem ír elő kötelező összegű alapítói vagyont, hanem a tagokra bízza, hogy az alapszabályban határozzák meg a részjegytőke összegét. A nyitott tagság elve a szövetkezetbe való szabad be-, és kilépés lehetőségét teremti meg, amellyel viszont szoros összefüggésbe van a változó tőke elve. A szövetkezet, a többi gazdálkodó szervtől eltérően, a gazdasági célkitűzések elsődleges megvalósítása mellett tagjai egyéb szükségleteinek kielégítését is célul tűzte ki. A szociális szövetkezet az általános célkitűzéseken túlmenően azzal a céllal működik, hogy munkanélküli, ill. szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremtsen,

ill., hogy szociális helyzetükön egyéb módon segítse Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet. Ide sorolható az iskolaszövetkezetként működő szövetkezet is, melynek alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges. A szövetkezet alapítása: A szövetkezet alapításához hét alapító tag kell, akik kötelezettséget vállaltak részjegy jegyzésére. Szövetkezetet alapíthatnak belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, ill. jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, azzal, hogy a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági tagok együttes száma nem haladhatja meg a taglétszám felét. A szövetkezet alapítását az alakuló közgyűlés határozza el, amely megválasztja az alakulást lebonyolító személyeket (levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, két hitelesítő), kimondja a megalakulást, elfogadja az alapszabályt, megállapítja, hogy a tagok az

alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak, megválasztja a tisztségviselőket, felügyelő bizottságot, esetleg könyvvizsgálót , megállapítja díjazásukat. Az alapszabály elfogadásához valamennyi alapító tag egyhangú határozata szükséges, egyébként elégséges az egyszerű szótöbbség. Az alapszabály a szövetkezet működésének, szervezetének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmazza a részjegyre, tevékenységre, szervezeti felépítésre, működésére, a tagsági viszony keletkezésére,megszűnésére, a felelősségi viszonyokra, a vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályokat. Az alapszabályt (és módosításait is) közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni és elfogadásától számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett a székhely szerinti megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz be kell jelenteni. A szövetkezet a nyilvántartásba

vétellel jön létre. A vagyoni hozzájárulás teljesítése: történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás formájában. A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább 30 %-át az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást teljes egészében szolgáltatni kell. A részjegy pénzbeli értékének alapításkori hányadát a bankszámlára történő befizetéssel, ezt követően házipénztárba történő befizetéssel is lehet teljesíteni. A szövetkezet önkormányzati szervei: 1.A közgyűlés: a szövetkezet legfőbb önkormányzati, ügydöntő szerve,a tagok összessége A közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: - az alapszabály módosítása, - az igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak, elnökének, a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott

eredményről döntés, - a tagkizárás kérdései, - döntés szövetségbe belépésről, egyesülésről, szétválásról, átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, - csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, felszámolás kezdeményezéséről, egyezség jóváhagyásáról, - befektető tagok felvételéről, - pótbefizetés elrendeléséről, - részjegyek névértékének megváltoztatásáról, - a tagsági jogviszonymegszűnésekor a részjegy névértéken felüli összegének kifizetési időpontjának meghatározása stb. A rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlést kell összehívni: - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben kellene sürgősen dönteni és a késedelem a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, vagy kötelezettségének megsértésével járna, - a tagok legalább 10 %-a vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok

megjelölésével kéri. A közgyűlést az igazgatóság, 15 nappal előbb, írásban, a napirendi pontok és a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályok megjelölésével, meghívó küldésével vagy hirdetményi úton hívja össze. A közgyűlésen minden tagnak joga van részt venni, azonban nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. Minden tagnak egy szavazata van, függetlenül vagyoni hozzájárulása nagyságától. Határozatképes a közgyűlés, ha a tagok több mint fele jelen van. A határozatait, ha alapszabály másképp nem rendelkezik, általában a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A szavazatok kétharmada kell a felszámolásról, befektető tagok felvételéről és a pótbefizetés elrendelésről szóló döntéshez, a jelenlévők kétharmados szavazata kell a részjegyek névértékének megváltoztatásához és a különböző formaváltásokhoz (pl. egyesülés). A

részközgyűlés a közgyűlés megtartásának egyik módja lehet, ha a tagok létszáma az ötszáz főt meghaladja, vagy lakóhelyi stb. szempontok ezt indokolják Az alapszabályban meghatározott különböző helyre és időre összehívható részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, majd a szavazatokat összesítik. A küldöttgyűlés működhet az alapszabály erre irányuló rendelkezése alapján, ha a taglétszám az ötszáz főt meghaladja. A küldöttek számarányát a tagok létszámához kell viszonyítani, de ötvennél kevesebb nem lehet. A küldöttgyűlésen a tagok tanácskozási joggal vehetnek részt A küldöttgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy határozatképességéhez kétharmados jelenlét szükséges. 2. A szövetkezet vezető tisztségviselői: Vezető tisztségviselő: az igazgatóság elnöke és tagjai, ill. az ügyvezető elnök Csak nagykorú, természetes személy lehet.

Nem lehet vezető tisztségviselő: - aki nem tagja a szövetkezetnek, (kivéve, ha alapszabály kivételt tesz, mert különleges szakértelem kell az irányításhoz), - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg nem mentesül, - akit foglalkozástól eltiltottak, az azonos főtevékenységet folytató szövetkezetnél, - aki megszüntetési eljárással törölt, továbbá felszámolási eljárással megszüntetett szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál a törlést megelőzően két évig tisztségviselő volt, a következő két évben, - aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg. Összeférhetetlenség: vezető tisztségviselő nem lehet egyidejűleg felügyelő bizottsági tag, egymás hozzátartozói nem lehetnek egyidejűleg igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagok. A

vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. (kivéve a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően viszont a hitelezői érdekek az elsődlegesek) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízása: - időtartam lejártával, - a halálával, - lemondással, - visszahívással, - tagsági viszony megszűntével, - az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot 30 napon belül nem szünteti meg. Vezető tisztségviselő bármikor lemondhat, ha azonban alkalmatlan időre esik lemondása, a bejelentéstől számított 60 nap múlva válik csak hatályossá. 3. Az igazgatóság: A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú, határozott időre, de legfeljebb 5 évre választott igazgatóság végzi. Ötven fősnél kisebb szövetkezetnél az

igazgatóság helyett ügyvezető elnök választható. Az igazgatóság jár el mindazokban az ügyekben, melyek nem a közgyűlés, ill. felügyelő bizottság hatáskörébe tartoznak. Összehívja a közgyűlést, a közgyűlés döntéseit előkészíti és végrehajtja. Évente legalább egyszer a közgyűlésnek, háromhavonta pedig a felügyelő bizottságnak számol be. 4. A felügyelő bizottság: A közgyűlés határozott vagy határozatlan időre legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre. Húsz főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél a szövetkezet egy tagja is elláthatja a bizottság feladatait. Feladatai a folyamatos belső tagi ellenőrzés megvalósítása érdekében: - bármely ügyet megvizsgálhat, iratokba betekinthet, - felhívja az igazgatóságot a szabályoknak megfelelő eljárásra, - visszahívást, felelősségre vonást, közgyűlés összehívást kezdeményezhet, - rendkívüli közgyűlést hívhat össze, - véleményt

nyilvánít a szövetkezet gazdálkodásáról, - javaslatot tesz a vezető tisztségviselők díjazására, - büntető feljelentést tehet a vezető tisztségviselők ellen. A szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Tevékenységéről évente legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek. 5. A könyvvizsgáló: alkalmazását a számviteli törvény, vagy az alapszabály írhatja elő Feladata, hogy - gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, - megállapítsa, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, - megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről; - a közgyűlésen köteles részt venni, és részt vehet az igazgatóság és az fb. ülésein is, - kezdeményezi a közgyűlés összehívását, ha a szövetkezet vagyonának jelentős csökkenése

várható, a tisztségviselők felelősségre vonása szükséges, - értesíti a cégbíróságot, ha a szövetkezet a szükséges intézkedéseket nem hozza meg. Határozott vagy határozatlan időre választható, de megbízásának ideje nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időszak. Könyvvizsgálónak az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. 15/a. A kártérítési felelősség általános közös szabályai, felelősség egyes esetei a hatályos Ptkban. Kártalanítás jogszerű károkozásért A polgári jogban a kártérítési felelősség kérdései két nagy körben fordulnak elő. Az egyik a szerződéses kártérítés, amikor a felek között szerződéses jogviszony áll fenn. A másik a szerződésen kívüli kártérítések köre. Jogellenes károkozás esetén a sérelmet szenvedett felet kártérítés illeti, amely egy olyan vagyoni

szankció, amely az okozott kárral egyenlő értékű. Ha nem jogellenes a károkozás (pl. szükséghelyzetben, jogos védelmi helyzetben okozott kár, kisajátítás, a sértett beleegyezése) kártalanítás illeti meg a károsultat. A kártérítési felelősség elemei: a jogellenesség, a kár, az okozati összefüggés, a vétkesség. 1. A jogellenesség: mivel a jogi szabályozás a károkozás általános tilalmából indul ki, jogellenes a tevőleges vagy a mulasztásban megnyilvánuló magatartás, ha az kárt okoz. A jogellenes magatartásokat épp ezért tételesen felsorolni nem lehet. 2. A kár: A kártérítési felelősség csak akkor áll fenn, ha kár keletkezett, amely lehet vagyoni és /vagy nem vagyoni, személyi jellegű kár. A vagyoni kár elemei: - a ténylegesen felmerült kár, az az érték, mellyel a károsult vagyona csökkent a károkozás következtében, - az indokolt kiadások, amelyek a kár következményeinek csökkentésével/megszüntetésével

merültek fel, s amelyek szintén a károsult vagyonát csökkentik.(felmerül többletköltségek pl gyógyíttatás miatt) - az elmaradt haszon, jövedelem, amelytől a károsult a káresemény miatt esett el (pl. amit kereshetett volna) A nem vagyoni kár: amikor a károsult pénzben nem kifejezhető hátrány elviselésére kényszerül (pl. fájdalom, maradandó sérülés stb) A nem vagyoni kárt a bíróság becsléssel állapítja meg. 3. Az okozati összefüggés: amelynek a jogellenes magatartás és a kár között kell fennállnia 4. A vétkesség: melynek két fokozata, változata van: a szándékosság és a gondatlanság - Szándékosan okozza a kárt, aki magatartásának következményét kívánja (egyenes szándék), vagy magatartás következményeibe belenyugszik (eshetőleges szándék). - Gondatlan a magatartás, ha a károkozó a magatartásának következményeit látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (súlyos gondatlanság), vagy azért nem

látta magatartás következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta, (enyhe gondatlanság). A vétkesség feltétele a károkozó vétőképessége, azaz, hogy a károkozó képes volt e cselekménye káros következményeinek felismerésére, ill. e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására. A polgári jogi kártérítési felelősség két fő alakzata különböztethető meg: Az ún. általános, vétkességi (szubjektív) kártérítési felelősség, ahol mind a négy elem (jogellenesség, kár, okozati összefüggés és vétkesség) megtalálható, illetve a speciális (objektív) kártérítési felelősségi alakzat, ahol a négy elemből hiányzik a vétkességi elem. Az általános, vétkességen alapuló kártérítési felelősség A kártérítés általános felelősségi szabálya, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az

az adott helyzetben általában (és nem tőle) elvárható. A károsultnak magának is van kárelhárítási, ill. kárcsökkentési kötelezettsége Ha e körben nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, akkor nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Semmis a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozó vagy kizáró nyilatkozat. Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében alkalmazott jogos védelem körében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező

az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. Többek által közösen okozott kár esetében felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg, ha viszont a felróhatóság aránya nem állapítható meg, egyenlő arányban oszlik meg közöttük a kár. A speciális, objektív alapú kártérítési felelősség: - A veszélyes üzem működéséből eredő károk Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, annak ellenére, hogy vétkesség nem terheli. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső okból keletkezett a kár. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Mentesül a károkozó a kár azon részének megfizetése alól, melyet a károsult maga okozott. A

kártérítési követelés három év alatt elévül. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a kár két fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében következett be, és a rendellenesség mindegyiküknél megállapítható, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, mindegyik fél maga viseli a kárát. - Belátási képességgel nem rendelkező személy felelőssége: A belátási képességgel nem rendelkező vagy fogyatékos személy belátási képessége hiányzik, ezért felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga

idézte elő. - Az alkalmazott, szövetkezeti tag felelőssége: Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben, szövetkezeti tag a tagsági jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató, ill. a szövetkezet felelős - Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. - A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Állandó

jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja. A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. - Az állattartók felelőssége Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. - Az épületről lehulló tárgy által okozott kár Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az

felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. - Tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős. Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben. Az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként fele A felelősség módja, a kártérítés mértéke A kárért felelős személy elsősorban az eredeti állapotot köteles helyreállítani. Ha ez nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

Főszabályként a kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják, pl. ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Járadékfizetést is meg lehet állapítani, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Általános kártérítés megfizetésére akkor kerül sor, ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki. A bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés

megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül A jogalap nélküli gazdagodás Ha valaki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt visszatéríteni, Nem kell visszatérítenie, ha attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha rosszhiszeműen gazdagodott, vagy számolnia kellet a visszatérítési kötelezettséggel. Általában az

életfenntartásra adott és felhasznált juttatást nem lehet visszakövetelni (kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg, vagy jogszabály másképp rendelkezik.) Ha a vagyoni előnyt nem lehet természetben visszaadni, meg kell téríteni az értékét. Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene szolgáltatni, tilos vagy jó erkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, az ügyész indítványára a vagyoni előny az állam javára ítélhető meg. Egyebekben a kártérítési szabályokat kell alkalmazni. 15/b. A Csődeljárás megindítása, a fizetési haladék. Vagyonfelügyelő a csődeljárásaban Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A

csődeljárás lényege, hogy fizetési haladék (moratórium) biztosításával lehetőséget adjon az adósnak pénzügyi problémái rendezésére, a súlyos helyzetből kilábalást jelentő program elkészítésére. A csődeljárás közzétételét követően az adóst fizetési haladék illeti meg a vele szemben esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. Kivéve: munkabér, járulékok, végkielégítés, közszolgáltatási díjak stb. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelő bizottsági tagoktól, a

könyvvizsgálótól felvilágosítást kérhet, b) az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat, c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását, e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, f) bizonyos esetekben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg, h) ellátja a fizetésihaladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait. A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak

jegyzőkönyveit ellenjegyzi. A vagyonfelügyelő a bíróság vagy a hitelezői gyűlés (hitelezői választmány) felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni. A vagyonfelügyelői tisztség a) a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával, b) a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása vagy az elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével szűnik meg. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és

veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta. Az egyezséget írásba kell foglalni Jóváhagyásáról a bíróság dönt. A moratóriumi idő: A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Ezt az időtartamot a

bíróság az adós vagy a hitelezők kérelmére további 60 nappal meghosszabbíthatja. Tárgyalás a fizetési haladékról A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által az egyszerűsített mérlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő

hozzájárulását. A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű

meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A csődeljárási tárgyalás eredményének bírósági bejelentése Az adós a tárgyalás eredményét a csődeljárás során megtartott tárgyalást az azt követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. A bíróság a bejelentést követően dönt arról, hogy a csődeljárást megszünteti vagy a fizetési haladékot engedélyez végzésben. Amennyiben a hitelezőkkel folytatott tárgyalás sikeres, úgy a bíróság a csődeljárás szabályainak megfelelően végzést hoz a fizetési haladékról. A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzés tartalmazza a csődeljárás kezdő időpontját; a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét; azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a

fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. 16/a. A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük. A tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárások főbb szabályai A piacgazdaság velejárója, hogy szereplői között állandóan fokozódik a verseny, ezért szükséges azoknak a szabályoknak a megalkotása, melyek biztosítják a verseny szabadságát, de ugyanakkor tisztaságát, továbbá védelmet nyúlt a versenytársaknak egymással szemben az egymás közötti „küzdelmében”, továbbá védi a fogyasztókat , érdekeiket a versenytársak által kifejtett magatartásoktól, ill. azok következményeitől A tv. a tilalmazott magatartások négy nagy területét szabályozza az alábbiak szerint: 1. A tisztességtelen verseny tilalma A tilalmazott magatartások elsősorban a versenytársak egymás közötti viszonyában értelmezhetőek, tehát a

gazdasági élet szereplőit egymástól kívánja megvédeni. - Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. (a gazdasági verseny tisztességtelen folytatásának tilalma) - Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. (hírnévrontás tilalma) - Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.(Üzleti titok megsértésének tilalma) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése

idején vagy azt megelőzően bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. - Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Az üzleti titok fogalmát a Ptk 81§ (2) bekezdése a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályok körében határozta meg, mivel a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell. - bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony; - üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás,

ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés - Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. (bojkottfelhívás tilalma) - Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. (látszatkeltés tilalma) - Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más

rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. (manipulálás /kartellszerű összejátszás tilalma) 2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Az alábbi tilalmazott magatartások már a fogyasztók számára kívánnak védelmet biztosítani, bár kétségtelen, hogy ez kihat a versenytársak egymás közötti viszonyára is. A fogyasztók megtévesztésére irányuló magatartásformákat tételesen felsorolni lehetetlen. Ilyenek azonban különösen: - Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó. A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha - az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas

módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; - elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli; - az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; - különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik. A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a

tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. - Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. 3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma - Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. A tilalmazott

magatartások köre itt sem sorolható fel tételesen. A tilalom vonatkozik különösen: - a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; - az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; - a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; - a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; - a piacra lépés akadályozására; - arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását,

amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; - a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, a tv-ben meghatározott kivételekkel, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó ill. az áru

értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, ill. értékesíteni 4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Az erőfölény kialakulás a piacgazdaság talaján kialakult verseny természetes vele járója, s mint ilyen nem tilalmazott. A tilalmazott magatartás az ezzel az erőfölénnyel való visszaélés, melynek során a gazdasági erőfölényben lévő függetleníti magát a piac többi szereplőitől, nincs tekintettel sem versenytársai, sem üzletfelei, közreműködők jogos gazdasági érdekeire. Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: - az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; - a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni; - indokolatlanul elzárkózni az

ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától; - a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni; - az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani; - az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához; - azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek

alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; - a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni; - a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy - a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen azt, hogy az

érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását. 5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha - két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, - egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy

vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy - több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. Közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, - ha a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy - jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy - szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy - a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik. Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa

irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan – irányít, vagy vállalkozások közösen irányítanak. A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni: - ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és - az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles engedélyt kérni. A kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó

előnyöket és hátrányokat, vizsgálni kell különösen - az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre; - az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait; - az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását. Nem tagadhatja meg Gazdasági Versenyhivatal az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az

érintett piacon vagy annak jelentős részén. Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő. A tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárás főbb szabályai. Az eljárás megindításának általános szabályai: A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, a versenytörvénybe ütköző magatartás esetén a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást folytathat le, amely bejelentéssel, panasszal vagy hivatalból indulhat meg. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába, a fogyasztó választási szabadságát korlátozó üzleti módszerek alkalmazásának tilalmába, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába, a Gazdasági Versenyhivatali engedélye nélkül létrejött összefonódások

tilalmába ütköző magatartások, valamint a közös piacon belüli verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására irányuló vállalkozások közötti megállapodással, ill. összehangolt magatartás és a közös piacon meglévő erőfölénnyel visszaélés észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A bejelentés a versenyhivatal által rendszeresített űrlapon történik. - Ha a bejelentésből azonnal megállapítható, hogy Hivatal az eljárás lefolytatására nem jogosult, a bejelentést 15 napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. - A vizsgáló a bejelentést követően további adatokat szerezhet be, szóbeli meghallgatást tarthat, igénybe veheti más hatóság közreműködését annak elbírálása végett, hogy az ügyben valóban le kell-e folytatni az eljárást. Azzal az érintett személlyel szemben, aki megtagadja az együttműködést,

kényszert, bírságot alkalmazni nem lehet. Az eljárás során kiemelt védelmet kap az üzleti titok védelme, ezért az iratbetekintés korlátozható. Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli, ha viszont megállapítást nyer a bejelentett magatartás törvénybe ütköző volta, a költségeket annak kell megtéríteni, aki a jogellenes magatartást tanúsította. A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz. - A bejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül a vizsgáló a) végzéssel vizsgálatot rendel el, olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy hatáskörébe tartozok az ügy és a közérdek védelme az eljárást szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azokat a körülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult. b) végzéssel

megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a feltételei nem állnak fenn. A 60 napos határidő indokolt esetben hatvan nappal meghosszabbítható. Az eljárás megkezdését elutasító végzés ellen a bejelentő a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet a Fővárosi Bírósághoz közigazgatási nemperes eljárás lefolytatása végett. A bíróság vagy elutasítja a kérelmet, vagy a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére utasítja. A bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként köteles kezelni. Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt tizenöt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost

értesíteni. A panaszt a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása miatt ez nem lehetséges, a panaszost tájékoztatni kell. A vizsgáló a panaszost meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos is kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, ill. hogy panasszal élt A panasz alapján - ha az alaposnak bizonyul - a vizsgáló dönt a szükséges intézkedések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja. A versenyfelügyeleti eljárás általános szabályai A versenyhivatali eljárásban, a törvényben meghatározott kivételekkel a Ket. szabályait kell alkalmazni. - A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. - A gazdasági versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed. A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai: 1. a vizsgáló eljárása, 2. a

versenytanács eljárása, 3. az utóvizsgálat, 4. a végrehajtás Az eljárás folyamán a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzést hozhat, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot. 1. A vizsgáló eljárása: A tényállás tisztázása során a vizsgáló a törvényben meghatározott kivételekkel a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg. Hivatalból folytatott eljárásban vizsgálati cselekmény bármely olyan helyen foganatosítható, bármely személy köteles írásban felvilágosítást adni, iratokat rendelkezésre

bocsátani. A vizsgáló az iratokról másolatot készíthet, az adathordozókat átvizsgálni, lefoglalást, zár alá vételt elrendelni. A Gazdasági Versenyhivatal - a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben - jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható. A vizsgáló hivatalból indult eljárásban bírói engedély alapján bármely helyszínt átkutathat, oda beléphet, helyiséget felnyithat. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető. A vizsgálati cselekményhez a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését

igényelheti, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja. A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló a jelentést készít, s azt az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszti. Amennyiben a beszerzett adatok alapján nem állapítható meg törvénysértés és az eljárás folytatásától sem vérható eredmény, a vizsgáló az eljárást végzéssel megszünteti. 2. A versenytanács eljárása A versenytanács három vagy öttagú tanácsban jár el. Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően - az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

- az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve az eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt; - végzésében ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, ha erre halaszthatatlanul szükség van. A versenytanács tárgyalása Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. A versenytanács tárgyalása nyilvános, de indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja. (pl ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől beszerzett adat (banktitok), nemzetgazdasági érdekre tekintettel

feltétlenül szükséges.) Kötelezettségvállalás Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a jogszabályokkal és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejű megszüntetésével - kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye Utóvizsgálat A vizsgáló utóvizsgálatot tart annak megállapítása érdekében, hogy az ügyfél a vállalást, illetve, hogy a határozatban foglaltakat teljesítette-e? Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján - ha az ügyfél a kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot szab ki, - végzéssel megállapítja, hogy az előzetes

vagy utólagos feltétel teljesült-e; - a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nem teljesítés esetén pedig határozattal korábbi határozatát visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt; - a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, - teljesítés hiányában a határozat végrehajtását végzéssel elrendeli. Határozathozatal Az eljáró versenytanács a tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárásban hozott határozatában - megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, - elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, - megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, - a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat

létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, - elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, - megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe, - korábbi határozatát visszavonhatja, vagy megváltoztathatja. Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság mértéke általában az előző üzleti év nettó árbevételének 10%-a Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell. Jogorvoslat 1. A vizsgálati kifogás Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon

belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésben köteles megindokolni. 2. Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslatok A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a törvény megengedi. Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el. 3. A közigazgatási per A határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási bírósághoz lehet fordulni. 16/b. A gazdálkodó szervezetek végelszámolással történő megszűnése, a végelszámolás elrendelése és lefolytatása. Az egyszerűsített végelszámolás és a kényszertörlési eljárás Végelszámolásra két esetben kerülhet sor: l. a cég legfőbb szerve elhatározza jogutód

nélküli megszűnését, 2.a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata (kényszer-végelszámolás) alapján, ha a cég nem fizetésképtelen. Nem határozható el végelszámolás - a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik. - ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Nem lehet befejezni a már megindult végelszámolási eljárást - a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető. - ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor,

ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya. A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez. A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A végelszámolás elhatározása A cég legfőbb szerve határozatot hoz, melyben: - dönt a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről, - megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, - megválasztja a végelszámolót, illetve - rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is. A végelszámolás kezdő

időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, ettől kezdve a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül A cég korábbi tisztségviselője végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon átadja, - a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja, - a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja, - a végelszámolás

megindításáról a munkavállalókat, szakszervezeteket, az üzemi tanácsot stb. haladéktalanul tájékoztatja A cég korábbi vezető tisztségviselője a meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja. A mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a feladatoknak a megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel. A végelszámoló jogállása, felelőssége A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá

a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A cég a végelszámoló megválasztásakor dönthet úgy is, hogy korábbi tisztségviselője látja el a végelszámolói feladatokat. A végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik. A végelszámoló felelőssége: Az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül elmulasztotta a szükséges intézkedéseket, pl. késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a

veszteségeik csökkentése, stb. érdekében, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi , hogy a cég vagyonához a károkozási összeg mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja. A végelszámoló visszahívásáról és új kijelöléséről a cég legfőbb szerve határoz. Ha erre 60 napon belül nem kerül sor, bármelyik tag kérheti a Cégbíróságtól, hogy hívja össze a legfőbb szervet. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amely a végelszámolás megindításáról végzést hoz s azt a Cégközlönyben közzéteszi. A közleménynek tartalmaznia kell: - a végelszámolás alá került cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás

következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, - a végelszámolást elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő napját, a végelszámoló adatait, a korábbi tisztségviselők jogviszonyának megszűntét, - a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be. A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség szerint értesíti a végelszámolás megindításáról: - az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében, - ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet, - az illetékes vám-, állami adóhatóságot, nyugdíjpénztárat, tovább, az engedélyező hatóságot (engedélyhez kötött tevékenység esetén), - a területileg illetékes állami

munkaerőpiaci szervezetet, - az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, - a cég bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, - a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat, - a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot. A végelszámolás lefolytatása A végelszámoló feladatai: - a cég vagyoni helyzetét felméri, - követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, - vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti, - a hitelezők kielégítése

után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és - gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről, - megszünteti a cég működését. - ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, üzleti évenként beszámolót és adóbevallást készít, - a végelszámolás kezdő időpontját követően évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben beszámol a cég helyzetéről, bemutatja annak okát, hogy az eljárás miért nem fejeződött még be, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni, ellenkező esetben kényszer-végelszámolásra kerül sor. A cég a legfőbb szerv, az ésszerű gazdálkodás követelményeire

figyelemmel, minősített többséggel hozott döntése alapján gazdasági tevékenységét ideiglenesen és korlátozottan folytathatja. A hitelezők: a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, akkor is, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. A végelszámoló a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket, majd a követelések jegyzékét benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott

hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti. Ha végelszámoló a követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be, törvényességi felügyeleti eljárást lehet ellene kezdeni, melynek során a bíróság a végelszámolót határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, vagy ennek eredménytelensége esetén pedig 50 000 Ft-tót 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújthatja. Vitatott hitelezői bejelentés: Ha a bejelentett igényt a végelszámoló vitatja, a hitelező bírósághoz fordulhat. A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni. A végelszámoló a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő

elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítása előtt a halaszthatatlanul szükséges és a működés fenntartásával kapcsolatos költségek kivételével kifizetést nem teljesíthet. Áttérés a felszámolási eljárásra: Ha a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg a végelszámoló, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani, s erről a legfőbb szervet tájékoztatni.(Ilyenkor a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség). A

végelszámoló a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia. A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető. Végelszámolási kifogásnak van helye: - A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt. A sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének

lejártától számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható. A cégbíróság a végelszámolási kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy bizonyítás felvétele szükséges, a cégbíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is elrendelheti. Ha a cégbíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy - ha ez lehetséges - az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A bíróság az alaptalan végelszámolási kifogást végzésével elutasítja. A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a

végelszámoló a bíróság döntésének nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég a cégbíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást és a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki. A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Nem gyakorolhatja viszont ezt a jogát lakásra fennálló bérleti szerződés, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.

Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében a végelszámoló egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy a végelszámoló köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni. A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt, akinek részére át kell adnia az ügy összes körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon. A végelszámolás befejezése A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és

- a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: - az adóbevallásokat, - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegébe az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza, - a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot, - az állami adóhatóság és a vámhatóság -

erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód. A legfőbb szerv határozatot hoz a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is, szükség esetén a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeiről, az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről, az iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A cég iratanyagának őrzését

(ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (részvényesek) valamelyike is vállalhatja. A végelszámoló a cég biztosítottjainak adatait átadja nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását. Az egyszerűsített végelszámolás A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt) végelszámolásának cégbejegyzése

egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. . Nem lehet egyszerűsített végelszámolást lefolytatni, ha - a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve - a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy - az

egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, továbbá - át kell térni az általános eljárásra, ha előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített eljárást nem lehet határidőben befejezni. E szabályok megszegése esetén kényszert-végelszámolásnak van helye. A kényszer-végelszámolás Kényszervégelszámolásra kerül sor: 1. ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, 2. ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve, 3. ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá 4. ha a végelszámolás általános szabályaira

történő áttérést nem hajtotta végre Kizárt a kényszer-végelszámolás elrendelése: - a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint - abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A kényszer-végelszámolás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a végelszámolási eljárás alatti működtetéséről, illetve a végelszámolási eljárás megszüntetéséről. A végelszámolás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a végelszámolás céljával ellentétes döntéseket. A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-végelszámolás megszüntetéséről. A kényszer-végelszámolást - ha arra a cég által elhatározott végelszámolást követően kerül sor a jogerős elrendelésétől számított egy éven belül be kell

fejezni. A cégbíróság a határidőt a végelszámoló kérelmére indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal, illetve ha peres eljárás van folyamatban, e per jogerős befejezéséig meghosszabbíthatja. Ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg. A bíróság a kényszer-végelszámolást elrendelő határozatában a cég végelszámolójának kivételesen indokolt esetben - a cégvezető tisztségviselőjét is kirendelheti. A kényszer-végelszámolás jogerős elrendelésével összefüggő változásokat a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé. A későbbi cégjegyzékadat-változások bejelentése a végelszámoló kötelezettsége. A végelszámoló a cég vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ha a

végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján vagy a későbbiekben, a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. 17/a A szabálysértés fogalma, a szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a szabálysértési jogkövetkezmények Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a

rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a vámhatóság jár el. Szabálysértés miatt eljáró más szervek A bíróság: az elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - másodfokon a megyei bíróság bírálja el. A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - a helyi bíróság bírálja el. A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják - az egészségügyi államigazgatási szerv; - a fogyasztóvédelmi hatóság; - a bányafelügyelet; - a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; - a

védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; - az állami adóhatóság; - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; - az élelmiszer-biztonsági szerv; - a szociális hatóság. A szabálysértési szankciók két csoportba sorolhatók: büntetések és intézkedések Büntetések: - az elzárás, - a pénzbírság. Az elzárás: Szabálysértés miatt elzárást csak törvény állapíthat meg. Legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap, ha ugyanazon eljárásban több elzárással fenyegetett szabálysértés miatt vonják felelősségre, kilencven nap A pénzbírság: Legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a figyelmeztetés, a kitiltás. A járművezetéstől eltiltás: Ha a

szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. Az elkobzás: El kell kobozni azt a dolgot, - amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, - amely a szabálysértés útján jött létre; - amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. A figyelmeztetés: Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire

tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Kitiltás: A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év. 17 b Az egyéni vállalkozás alapításának, működésének és megszüntetésének szabályai Magyarország területén természetes személy üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Egyéni vállalkozó lehet: a) a magyar állampolgár, b) az Európai Unió tagállamának állampolgára,

továbbá nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében azonos jogállást élvező személy, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, d) bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. Nem lehet egyéni vállalkozó: a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, b) akit meghatározott bűncselekmények miatt pl. korrupciós, vagyon elleni stb miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő

hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (megyei kormányhivatal járási hivatala) a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert, c) hatósági ellenőrzést végez, valamint d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a törvényben meghatározott adatait és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. (3) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen

végezheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül bejelenti. Az

egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján, b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján, c) az egyéni vállalkozó halála napján, d) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének

napján. Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésének célja az egyéni vállalkozói nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység törvényes működésének biztosítása. A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. 18/a. A társadalombiztosítás rendszere, a társadalombiztosítási jogviszony alanyai és tartalma. A társadalombiztosítási ellátások és rövid jellemzésük 1. A társadalombiztosítás és a szociális biztonság összefüggései A társadalombiztosítás olyan kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező. A biztosítottaknak a tb-ellátásra való jogát a tb-rendszerben való részvételi/járulékfizetési kötelezettségük alapozza meg. A pénzbeli tb-ellátások általában a biztosított járulékfizetését megalapozó jövedelmével arányosak. A biztosítás a

törvény erejénél fogva, az azt megalapozó jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. A foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és levonási kötelezettség terheli. A tb-rendszer működtetése érdekében mind a foglalkoztatók, mind a biztosítottak mindazon adataik állandó és eseti közlésére kötelesek, amelyek a járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek meg-állapításához, teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások egységes rendszert alkotnak. Az állam gondoskodik a tb-rendszer működtetéséről, a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről. Ennek érdekében: - megállapítja a tb-rendszer egyes ellátási formáit, - megállapítja az ellátások fedezetét jelentő, biztosítottakat, foglalkoztatókat terhelő fizetési

kötelezettséget, - megalkotja az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való megállapítására, bevallására, befizetésére, beszedésére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat, - meghatározza az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszert. A tb-ellátások fedezetét az állam akkor is köteles biztosítani, ha a kiadások a bevételeket meghaladják. Biztosítottak köre: kiterjed valamennyi munkavégzéssel, személyes közreműködéssel járó jogviszony keretében munkát végző személyre. A szabályozás meghatározza a biztosítási kötelezettség kezdetének és végének időpontját, a biztosítás szünetelésének eseteit, továbbá amikor az ellátásra jogosultság külön megállapodás esetében állapítható meg, illetve, hogy járulékfizetés ellenében milyen szolgáltatásra szerezhető jogosultság. A társadalombiztosítás rendszerében

nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Az egészségbiztosítási ellátások körébe tartoznak: - egészségügyi szolgáltatás, - pénzbeli ellátások, közte a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz, - baleseti ellátások, közte a baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz, a baleseti járadék. - megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás. Az egészségügyi szolgáltatás keretében léteznek térítésmentesen igénybe vehetőek: pl. háziorvosi, járóbeteg, fekvőbeteg ellátás. Más szolgáltatások részben térítéskötelesek: pl szanatórium, fogszabályozás, végül a térítés különböző mértékű pl. a gyógyszerek esetében Vannak méltányossági alapon igénybe vehetőek: pl. bizonyos gyógyászati segédeszközök A nyugdíjbiztosítási ellátások között vannak: -

saját jogúak: öregségi, - hozzátartozóiak: özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, - rehabilitációs járadék. A TB-jogszabályok tartalmazzák a a jogosultság részletes feltételeit, az ellátás igénybevételéhez szükséges biztosítási időt, az ellátások összegét. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a biztosított a TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány, orvosi rendelvény, vagy igazolás bemutatásával igazolja. 18 b. Az egyéni cég alapítása, felelőssége, működése, átalakulása és megszűnése Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet,

szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyéni cégnek – az e törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet Az egyéni cégre gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Nem alapíthat egyéni céget, és nem lehet a cég vezető tisztségviselője az, akinek felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján indított eljárásban jogerősen

megállapította, és helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. Az egyéni cég alapítása Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. azonban ilyenkor az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésminta rendelkezései alkothatják. Az alapító okirat tartalmazza: a) az egyéni cég cégnevét és székhelyét, b) az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével, c) az egyéni cég azon

tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván, d) az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják, f) ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), h) az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét. Ha az alapító okirat az egyéni cég időtartamáról nem rendelkezik, az egyéni cég működése időtartamát határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az egyéni cég jogerős cégbejegyzéséig az alapító okirat érvénytelenségére a Ptk. a szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a

cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el A cégbírósági bejelentés a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni. A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak. Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható létre. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését. Az egyéni cég vagyona és felelőssége Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból

állhat. Ha pedig a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tőke csak pénzbeli hozzájárulás lehet. A vagyoni betét értékéről az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban a cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag. Az egyéni cég működése - Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni cégre vonatkozó jogszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal. - Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. Ha az egyéni cég ügyvezetését a tag látja el, ő képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok

és más hatóságok előtt. Ebben az esetben az egyéni céget a tag írásban cégjegyzés útján képviseli Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át. Hatósági engedélyhez kötött tevékenység csak az engedély birtokában végezhető. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha tagja, vagy személyesen közreműködő, az egyéni cég által határozatlan időre foglalkoztatott személyek az előírt képesítéssel rendelkeznek. A tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse illetve a tag cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha személye a törvényi feltételeknek megfelel, és a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül bejelenti. Az egyéni cég átalakulása és

megszűnése Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. . Az egyéni cég megszűnik, ha: a) az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult, b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését, c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), d) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, e) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, f) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni kell. 19/a. A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése. A munkavégzés szabályai (munkaidő, pihenőidő, a munka díjazása, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelőssége) A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között írásbeli szerződéssel létrejött

jogviszony, amelynek tartalmi elemeit a munkavégzésre vonatkozó jogszabályok, kollektív szerződés és a felek között létrejött szerződés határozza meg. A munkaviszony alanyai A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelynek alapján

a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt rendelkezéseitől, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. A munkavégzés szabályai: Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem

munkaidő a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is

megállapodhatnak (részmunkaidő). Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Készenléti jellegű a munkakör, ha a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A munkaidőkeret A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidőkeret tartama

legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, iletve kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Pihenőidő A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység

keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén. A munkaközi szünet A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra. A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. A heti pihenőnap A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani, havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani A heti pihenőidő A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A rendkívüli munkaidő: a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Pótszabadság: - Életkor szerint: a munkavállalónak a) huszonötödik életévétől egy, b) huszonnyolcadik életévétől kettő, c) harmincegyedik

életévétől három, d) harmincharmadik életévétől négy, e) harmincötödik életévétől öt, f) harminchetedik életévétől hat, g) harminckilencedik életévétől hét, h) negyvenegyedik életévétől nyolc, i) negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a meghatározott életkort betölti. - A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ez fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. - Az apának gyermeke születése

esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. - A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. - A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. - A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít A szabadság

kiadása A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadságot - megváltani nem lehet. azt az esedékességének évében kell kiadni A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani Betegszabadság A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti

keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. Fizetés nélküli szabadság jár a munkavállalónak: - gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. - gyermeke személyes gondozása érdekében - a fentin túl - a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának

tartama alatt. - hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. A munka díjazása Az alapbér Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő-

és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. A bérpótlék A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ilyenek például: Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék, a munkaszüneti napon, a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. száz százalék bérpótlék illeti meg. a műszakpótlék stb A munkaszerződés teljesítése A munkáltató kötelezettségei: - A

munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. - A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. - A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. - A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. - A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. -

Kormányrendelet állapítja meg, a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. A munkavállaló kötelezettségei: - a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, - munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, - munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, - a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, - munkatársaival együttműködni. - A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. 19 b A felszámolási eljárás fontosabb szabályai (a felszámolás elrendelése, felszámoló

eljárása, a közbenső és a zárómérleg, a felszámolási eljárás befejezése, a kielégítési sorrend). Az egyszerűsített felszámolás Egyezség a felszámolás során A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket nem érvényesíthetik. A gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a legfőbb testületi szerve (v. alapítója) gyakorolja Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. A bíróság - az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult

hitelezőket idézi, - a felszámoló javaslata alapján végzésében meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. A tárgyaláson a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában, kielégítésének arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. A hitelezők az egyezség megtartását ellenőrizhetik. Az egyezség megkötésének feltétele: hogy ahhoz a jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - kivéve a munkabér és munkabér jellegű juttatások és az ezeket terhelő járulékok jogosultjait, továbbá a

tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék stb. követelések jogosultjait - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség). A felszámoló az egyezségkötés napjával felszámolási zárómérleget és bevételköltségkimutatást készít és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadja. A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, a vitatott követelést elkülönítetten kell kezelni, vagyonhányadát a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. Ha alaptalan volt a hitelezői követelés, a külön kezelt részt csoportján belüli hitelezők kielégítésére kell fordítani. Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó

végzést hoz. A felszámolás befejezése: A felszámoló elkészíti: - a felszámolási zárómérleget, - a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, - záró adóbevallást, zárójelentést és - vagyonfelosztási javaslatot. Mindezeket megküldi a bíróságnak és - a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, és - intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. A felszámolási zárómérleg tartalmazza: - a pénzeszközöket, - a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken, - a be nem hajtott követeléseket, - a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken, - a fel nem osztható vagyont, - a

felosztható vagyont. A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: - a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, - a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, - a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, - a kiegyenlített felszámolási költségeket. Az adós történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át, fennmaradó részét selejtezi, vagy őrzéséről gondoskodik Eleget tesz a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeknek. A felszámoló felelőssége: a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás

kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára terjed ki. Ha jogszabályellenes vagyonkimentést észlel, és úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. A felszámolási eljárás befejezése A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek, akik 30 napos jogvesztő határidőn belül írásbeli kifogással élhetnek. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben

szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig a kötelező sorrendben felosztja. A tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: 1. a felszámolás költségei, 2. a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig. Ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. az irányadó, 3. a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, 4. a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő

más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, 5. a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a vízés csatornadíjak, 6. egyéb követelések, 7. a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, 8. azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont], illetve élettársa, az adós többségi befolyása (Ptk.

685/B §) alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B §) rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkeztek. Felszámolási költségek a következők: - az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a végkielégítést, valami juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); - a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá

vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a felszámolás elősegítésére létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat; - a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; - az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; - a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek; - az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével

és őrzésével kapcsolatos költségek; - a felszámoló nem érvényesített díja, amely tartalmazza a felszámoló által létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is. A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat a járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében. Megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni. A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú szerződést kötni. A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi

értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel, felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor – a járadákjellegű követelésekért. Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell

képviselnie. A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása Ha a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. Egyszerűsített felszámolás Ha a vagyon - a várható felszámolási költségek fedezetére sem

elegendő, vagy - a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a

felszámolónak. 20.a tétel A munkaszerződés megkötése, kötelező tartalmi elemei és módosítása. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei és jellemzésük. A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelynek alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. rendelkezéseitől, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló - alapbérében és - munkakörében, - a

munkaviszony tartamában ( határozott vagy határozatlan időre kötött-e, mert ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.), - a munkavállaló munkahelyében. (Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Próbaidő: A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés 6 hónapos próbaidőt is megállapíthat. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban

tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Az a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a felsorolásban meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló

munkaideje az egy hónapot, vagy a munkaideje a heti nyolc órát nem haladja meg a munkavállalót csak a munkáltatói jogkör gyakorlójáról kell tájékoztatni. A tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a fentielen túlmenően - a munkavállalót - legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal - írásban tájékoztatni kell a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá d) a hazatérésre irányadó szabályokról. A munkaviszony kezdete A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Az előbbiekben

meghatározott tartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. E foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más

helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. A munkavállaló az eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az utasítás teljesítésének megtagadása A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan

veszélyeztetné. A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a) keresőképtelensége, b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig

naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének

teljesítése alól. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. A munkaszerződés módosítása A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. - A munkáltató a szülési szabadság, gyermek 3 éves korig tartó

gondozása, hozzátartozó tartós ápolása, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság miatti távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. - A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott

munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat a) a teljes vagy részmunkaidős, b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése - A munkaviszony megszűnik: a) a munkavállaló halálával, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő

lejártával, d) ha jogszabály vagy jogügylet alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt hatálya alá tartozik, e) törvényben meghatározott más esetben. - A munkaviszony megszüntetése a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással történhet. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. A felmondás A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Abszolút felmondási tilalmak: A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, d) a tényleges önkéntes

tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. Az a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. A c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló - munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, - képességével vagy - a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Relatív felmondási tilalom: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó

öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelességét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló

munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles, a határozott idejű munkaviszonyának

felmondását azonban köteles indokolni. indokolni A felmondás indoka ez esetben csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A felmondási idő A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után

huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A felek ettől eltérően legfeljebb azonban hat havi felmondási időben is megállapodhatnak. A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben kell felmenteni, amely időre távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli

felmentés után következett be. Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) nem az MT hatálya alá tartozó munkáltató veszi át a munkavállalót alapján szűnik meg. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén egy havi, b) legalább öt év esetén két havi, c) legalább tíz év esetén három havi, d) legalább tizenöt év esetén négy havi, e) legalább húsz év esetén öt havi, f) legalább huszonöt év esetén hat havi távolléti díj összege. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Azonnali hatályú felmondás A munkáltató vagy a

munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, (szubjektív határidő) legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,(objektív határidő), bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt, b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. A b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy

évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló

munkájáról írásban értékelést ad. Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A munkavállaló jogosult még a végkielégítés összegére is, ha munkaviszonya a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy b) munkaviszonya megszűnésekor a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képességére hivatkozás miatt nem részesült végkielégítésben. A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) felmondási tilalomba, c) választott szakszervezeti

vezetővel kapcsolatos szabályba ütközött, d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti ezen összegeket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. 20 b. Az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság

jellemzése Az európai gazdasági egyesülés szabályait a 2003. évi XLIX tv tartalmazza, amely 2004 január 1-jén lépett hatályba. Az európai gazdasági egyesülés a tagjainak a gazdasági tevékenységét hivatott elősegíteni, fejleszteni, eredményüket növelni. Tevékenysége a magyar jogban szabályozott egyesülés alaptevékenységével rokon. Az európai gazdasági egyesülés nem törekszik nyereségre, ha mégis keletkezik, akkor azután nem adózik, hanem feloszlatja azt a tagjai között, akik a saját nemzeti joguk alapján egyéb jövedelmeikkel összevontan fizetik meg azután is az adót. Az európai gazdasági egyesülés társasági szerződéssel és a székhely szerinti nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Önálló jogalany, tehát jogokat és kötelezettségeket szerezhet, perelhet és perelhető. A székhely szerinti tagállamtól függ, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel. A hazai jog a magyarországi székhelyű európai

gazdasági egyesülések számára biztosítja s jogi személyiséget. Az európai gazdasági egyesülést: - az Európai Közösség területén alapított és székhellyel rendelkező társaságok, - ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és ún. szabad foglalkozást űző természetes személyek alapíthatnak. Az alapító tagoknak legalább két különböző tagállamban székhellyel kell rendelkezniük, illetve legalább két különböző tagállamban kell, hogy tevékenységet folytassanak a természetes személyek annak érdekében, hogy az európai gazdasági egyesülés nemzetköz jellege megvalósuljon. A társaság tartozásaiért a tagokat korlátlan és egyetemleges felelősség terheli, de ez a felelősség mögöttes. A társasághoz csatlakozó tag felelőssége a belépés előtti tartozásokért is fennáll, de ez alól mentesíthető. A tag viseli az európai gazdasági egyesülés tárgyévi költségeinek a ráeső részét. A tagsági jogviszony megszűnik, ha a

tag - tagsági jogát átruházza, - felmondja tagságát, - kizárásra kerül. A tag halála esetén a többi tag egyhangú határozatával taggá válhat. Legfőbb szerv a közgyűlés, amely bizonyos kérdésekben egyhangúlag dönt. Minden tagnak egy szavazata van, de a társasági szerződés ettől eltérően is szabályozhatja a szavazati jogot. A szavazatok többségével azonban nem rendelkezhet ekkor sem egy tag. Az európai gazdasági egyesülés nem gyakorolhat bizonyos tevékenységeket: pl. nem gyakorolhat irányító-ellenőrző tevékenységet tagjai felett; nem szerezheti meg tagjai részvényeit, üzletrészeit; nem lehet több alkalmazottja 500 főnél; tagállam nemzeti joga 20 tagban maximálhatja a tagok létszámát. A magyarországi székhelyű európai részvénytársaság (rövidített néven: SE) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét és a 2004. évi XLV. törvényben meghatározott

szabályokat kell alkalmazni A törvény célja, hogy az európai belső piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadálymentes működése érdekében létrehozza a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság alapításának és működésének belső jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait. Az eu. rt célja termelőtevékenység folytatása, illetve szolgáltatások nyújtása érdekében multinacionális nagyvállalatok létrehozása. Alaptőke min összege: 120000-Euro Ennél a tagállam magasabb minimális összeget is meghatározhat, ha az ugyanolyan tevékenységet folytató nemzeti rt-re is magasabb összeget határoz meg a tagállam. Az eu. rt-t olyan részvénytársaságok hozhatják létre, amelyeket valamely tagállam nemzeti joga szerint alapítottak, székhelyük és tevékenységük központja is az Európai Unióban van. Alapítás módjai: -

Beolvadás és összeolvadás, - Holdingként való alapítás, - Leányvállalatként való alapítás, - Átalakulás, - Eu. rt által alapított eu rt Az eu. rt székhelye és tevékenységének a központja ugyanabban a tagállamban kell lennie A tagállam jogalkotása megkövetelheti, hogy a székhely és a tevékenység végzésének a központja ugyanazon a helyen legye. Legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek ülésén minden tag részt vehet. Ügyvezetését elláthatja az igazgatóság vagy a board (igazgatótanács). A német dualista modell szerint az igazgatóság mellett külön felügyelő bizottság is működik = nem egységes irányítási rendszer. Az angol monista modell szerint nincs külön ellenőrző szerv, az ellenőrzési feladatokat az igazgatótanács erre szakosodott tagjai látják el = egységes irányítási rendszer. Az igazgatótanács külön bizottságokat hozhat létre saját tagjaiból, ilyen lehet az audit bizottság. A létesítő okiratban

lehetőség van arra, hogy az alapító eldöntse, a társaság a dualista, vagy a monista modell szerint működik. A munkavállalók bevonása az európai részvénytársaság döntéshozatali rendjébe. Az európai részvénytársaságban biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonását. Pl: Ha az európai részvénytársaság alapszabálya vezérigazgatói tisztség létrehozataláról dönt, annak betöltésére kizárólag a társaság valamely munkavállalója jogosult. 21/a. A bírósági végrehajtási eljárás főbb szabályai. A közigazgatási határozatok végrehajtása 1. A bírósági végrehajtás szabályai A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel lehet elérni, - hogy önkéntes jogkövető magatartás hiányában- a pénzfizetésre ill. egyéb magatartásra kötelezett (az adós) teljesítse kötelezettségét. Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, de kivételesen az adós

személyiségi jogait is érintheti. A végrehajtás elrendelésére végrehajtható okirat kiállításával kerül sor. Végrehajtható okiratok: - a bíróság által kiállított végrehajtási lap,(az első fokú bíróság állítja ki a polgári bírósági ügyben hozott marasztaló határozat, büntető ügyben elbírált polgári jogi igényről szóló döntés és bíróság által jóváhagyott egyezség alapján). - a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott okirat,(az adós lakóhelye, v. a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti helyi bíróság állítja ki. - a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, ill. átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,, - a bíróság értesítése (pl. pénz fő- és mellékbüntetésről, pénzbírságról, vagyonelkobzásról, bűnügyi költségről, stb.) - bűnügyi zárlatot elrendelő határozat A bíróság a végrehajtható okiratot az

ügyfél kérelmére állítja ki. A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős, v. előzetesen végrehajtható, a teljesítési határidőlejárt A végrehajtás foganatosítása A bíróság ill. a végrehajtási okiratot kiállító szerv megküldi az okiratot az adós lakóhelye (székhelye) szerint illetékes végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek. A végrehajtó a helyszíni eljárásról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet, indokolt esetben kép-és hangfelvételt készít. A végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak és felszólítja, hogy azonnal teljesítsen. A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási cselekményeken. A végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti napok kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és eset 22 óra között lehet elvégezni. A végrehajtó

megtekintheti és átvizsgálhatja - az adós lakását, egyéb helyiségeit, (szükség esetén fel is nyithatja tanú jelenlétében) - bármely vagyontárgyát, - gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Ellenszegülés esetén rendőrt vehet igénybe. A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást kérő kívánságára köteles az eljárást felfüggeszteni, ha ez más jogát nem sérti. Felfüggesztheti az eljárást a bíróság akkor, ha a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek. Megszünteti ill. korlátozza az eljárást a bíróság, ha - a végrehajtást kérő így kívánja és ez más jogát nem sérti, - külön törvény így rendelkezik A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Hivatalból csak akkor kell figyelembe venni, ha az alapul szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. A bírósági végrehajtás lehet: 1. pénzkövetelés végrehajtása, ezen belül

irányulhat - munkabérre és egyéb járandóságra, - pénzügyi intézménynél kezelt összegre. 2. ingó végrehajtása: Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségeit nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja és ilyen módon lefoglalja .Minden ingó lefoglalható, melyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdona A végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat, - melyek általában a foglalkozás gyakorlásához, a háztartáshoz nélkülözhetetlen tárgyak – a tv. tételesen felsorolja A foglaló becsléssel állapítja az ingóságok értékét. Az értékesítésről, mely rendszerint árveréssel történik - a foglalást követő 30 napon belül gondoskodik. 3. ingatlan végrehajtásra Az adós tulajdonában lévő ingatlant, az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó tényekre tekintet nélkül

végrehajtás alá lehet vonni . A földhivatal a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi. Az ingatlant rendszerint árverésen, esetleg nyilvános pályázaton kell értékesíteni. 4. Meghatározott cselekmény végrehajtása: Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére v. meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, a bíróság a végrehajtó okiratban felhívja az adóst, ill. kötelezettet megfelelő határidő tűzésével önkéntes teljesítésre. Ha a kötelezett önként nem teljesít, a bíróság végzéssel dönt a teljesítés módjáról: - pénzegyenérték megfizetésére kötelezi az adóst, - a jogosultat felhatalmazza, hogy a cselekményt az adós terhére és veszélyére és költségére mással elvégeztesse, - 500 000 Ft pénzbírságot szabhat ki, végül - a rendőrség közreműködésével kikényszeríttetheti a cselekményt. 5. külföldi határozat végrehajtása törvény, nemzetközi egyezmény és viszonosság

alapján lehetséges. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok: 1. végrehajtási kifogás: a végrehajtó törvénysértő intézkedés, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt terjesztheti elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz az intézkedéstől számított 15 napon belül. 2. fellebbezésnek a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen van helye 3. felülvizsgálati kérelemnek a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság az ingatlan árverés vagy a nyilvános pályázat megsemmisítéséről döntött 4. más jogorvoslatok: Ha a jogsérelem a rendőrség, földhivatal vagy más szerv eljárása során történt, e szervek eljárásáról szóló szabályok szerint kell eljárni. 2. A közigazgatási határozat végrehajtása A közigazgatási körben nem szabályozott kérdésekben a bírósági végrehajtás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ügyfél

önkéntes teljesítésének hiányában a törvényi feltételek megállapíthatósága esetén lehetőség van a pénzfizetések és egyéb magatartások kikényszerítésére, amely kényszer elsősorban a kötelezett vagyoni jogait, kivételesen személyes szabadságát is korlátozhatja. A kötelezett személye elleni kényszercselekményt a rendőrség hajtja végre. E körben igazoltathat, felvilágosítást kérhet, előállíthat, magánlakásban és egyéb helyen intézkedhet. Végrehajtható döntések: - a pénzfizetésre, valamely tevékenységre, attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító hatósági döntés végrehajtható, ha jogerőre emelkedett és a teljesítésre megállapított határidő eltelt, - ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A végrehatás elrendelése: A döntés végrehajtását az első fokon eljárt hatóság végzéssel rendeli el. A hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetében a

végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendelik el. A végrehajtást elrendelő végzést közölni kell a kötelezettel és a végrehajtást kérővel. A végrehajtást elrendelő végzésben: - meg kell határozni a végrehajtásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát, - fel kell tüntetni az első fokú hatóság nyilvántartása szerinti adatokat, csatolni kell a végrehajtható döntést, - pénzfizetésnél a késedelmi pótlék összegét. A végrehajtás foganatosítása: 1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása: Elsősorban a kötelezett pénzügyi intézménynél elhelyezett összeget kell végrehajtani, - Ha a kötelezett és a jogosult is pénzforgalmi bankszámla vezetésére kötelezett, a jogosult a végrehajtó határozat alapján azonnali beszedési megbízással érvényesítheti követelését. - Ha a kötelezett pénzforgalmi bankszámlája nem ismert, a végrehajtó szerv megkeresi az állami adóhatóságot a

számlaszám közlésére és kéri a pénzügyi intézettől a szükséges adatok közlését. Ha a pénzügyi intézmény fedezet hiánya miatt nem tudja az azonnali beszedési megbízást teljesíteni, értesíti a jogosultat. - Ha a pénzügyi intézmény fedezet ellenére nem teljesíti a megbízást, eljárási bírság szabható ki. A kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni, ha a pénzintézetnél vezetett eljárás nem vezetett eredményre. - A végrehajtást foganatosító szerv végzésben rendeli el a munkáltatónál a kötelezettség összegének munkabérből levonását. - A munkáltató értesíti a kötelezettet a letiltásról, intézkedik a munkabér esedékességekor a levonásról és átutaltatja a megadott számlára, végül értesíti a letiltó szervet az esetleges akadályról. Ha a kötelezett bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki fel nem róható okból következett be, és egy összegben történő kifizetésre nem képes

kérésére fizetési haladékot vagy részletfizetést kaphat. A fizetési kedvezmény legfeljebb egy évig tarthat Ingatlan-végrehajtás elrendelésére is sor kerülhet a pénzfizetési kötelezettség teljesítés érdekében, ha: - a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő után nyújtana fedezetet, - a kötelezettség összege legalább 100 000 Ft. Jelzálogjoggal lehet terhelni az ingatlant, ha az ingatlan-végrehajtásnak nincs helye. Késedelmi pótlékot köteles fizetni a kötelezett, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, továbbá, ha a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy kedvezményt vissza kell térítenie. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 2. Meghatározott cselekmény végrehajtása: - a meghatározott cselekményt a végrehajtást

foganatosító szerv a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, - feljogosítja a jogosultat, hogy mással elvégeztesse, - a jogosult kérésére a szolgáltatás pénzbeli egyenértékének megfizetésére kötelezi, - eljárási bírságot szabhat ki, - a rendőrség közreműködésével kikényszeríti a cselekményt. 3. Meghatározott ingóságok kiadása: Az ingóság helye szerinti végrehajtó szolgálat az ingóságot lefoglalja és a jelenlévő jogosultnak kiadja. Ha a kötelezett megtagadja az ingóság kiadását, a végrehajtó a rendőrség közreműködésével a végrehajtást azonnal foganatosítja. 4. Külföldi határozat végrehajtása: A külföldi hatóság határozatát az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés és viszonosság alapján lehet végrehajtani. A fővárosi végrehajtó szolgálat , ha a megkeresés megalapozott, megküldi azt az illetékes végrehajtó szolgálathoz, ha a magyar jog szerint bírósági hatáskörbe tartozik,

az illetékes bírósághoz, s ha nem hajtható végre a megkeresés, az ok megjelölésével vissza küldi az ügyet a külföldi hatóságnak. 5. Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldi végrehajtása: A végrehajtás elrendelésére jogosult szerv közvetlenül megkeresi a külföldi hatóságot. Ha ezt nem tudja megállapítani, a Külügyminisztériumot keresi meg ennek érdekében. A végrehajtáshoz való jog 5 év alatt évül el, amely a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a teljesítési határidő lejártával kezdődik. Az elévülést a végrehajtási cselekmények megszakítják. A teljesítési határidő lejárta előtt a hatóság jogerős döntés hiányában is elrendelheti végzéssel biztosítási intézkedésként a pénzkövetelés biztosítását, ill. a dolog zárlatát, ha valószínűnek látszik, hogy a késedelem a teljesítést veszélyezteti. Ha a végrehajtási eljárásban nincs helye

fellebbezésnek, a kötelezett, a jogosult, és akinek jogát, vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtó szerv intézkedése ellen végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtás megszüntetésére kerül sor, ha - a végrehajtható döntést visszavonták, - jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható - bekövetkezett az elévülés, - a jogosult kéri az eljárás megszűntetését, - a további eljárástól már nem várható eredmény, - a pénzkövetelést helytállásra kötelezettel szemben érvényesítették. A végrehajtást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. 21/b. Ismertesse a „Csődbűncselekmény”, a „Számvitel rendjének megsértése” és „A gazdasági titok megsértése” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit A számvitel rendjének megsértése Btk. 289 § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési,

könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) Aki a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben

meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (5) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független

biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény körében követik el. (6) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. A bűncselekmény védett jogi tárgya a gazdasági ügymenet átláthatósága, nyomon követhetősége és ennek következtében áttételesen az adókötelezettség és járulékfizetési kötelezettség megállapíthatósága. A bűncselekmény elkövetési tárgya gyakorlatilag a Számviteli törvény alapelveiben, illetve az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló törvényben kerültek megfogalmazásra. A számviteli törvény legfontosabb alapelvei adják tartalmilag a bűncselekmény elkövetési tárgyának tartalmát. Ezek a vállalkozás folytatásának elve; a teljesség elve; a

valódiság elve; a világosság elve; a következetesség elve; a folytonosság elve; az összemérés elve; az óvatosság elve; a bruttó elszámolás elve; a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve; és végül a költség-haszon összevetésének elve. Az elkövetési magatartás a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség megszegése, illetve a bizonylati rend megsértése. Ezen túlmenően az alanyok körének kiterjesztése révén az elkövetési magatartás körébe tartozik az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló 2002. évi XLIII tv 4 §-ban írt nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettség megszegése is. A bűncselekmény eredménye a vagyoni helyzet áttekintésének, illetve ellenőrzésének a megnehezítése. A bűncselekmény az (5) bekezdés kivételével valamennyi fordulat esetében csak szándékosan

követhető el, amely azt jelenti, hogy a kötelezettségek megszegése történhet szándékos tevéssel, de történhet szándékos mulasztással egyaránt, és célzat vagy motívum megfogalmazása hiányában ez esetekben az eshetőleges szándék is megalapozza a bűnösséget. A bűncselekmény alanya fő szabály szerint csak az a szervezet, illetve személy lehet, akire a Számvitelről szóló 2000. évi C törvény hatálya kiterjed Ugyanakkor viszont az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló 2002. évi XLIII tv 4 §-ának (3) bekezdése értelmében a közkereseti és betéti társaság választásától függően teljesítheti az EVA-val összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit akár e törvény alapján, akár a Számviteli törvény szerinti kettős könyvviteli rendszerben. Ezek szerint az adózó a választását formanyomtatványon közli az adóhatósággal és később ezt nem vonhatja vissza és nem változtathatja meg. A 2002. évi XLIII tv 4 §

(4) és (5) bekezdése szerint az EVA köteles adóalanyok ugyan úgy a törvény melléklete szerint kötelesek nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ennek megfelelően a bűncselekmény alanyai azok a személyek is, akik a választásuktól függően kikerültek a Számviteli törvény hatálya alól, viszont nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettségüket megszegik. A bűncselekmény az áttekintés, illetve az ellenőrzés megnehezítésével befejezett. A (3) bekezdés a minősített eseteket sorolja fel. A törvény (5) bekezdése enyhébben bünteti, ha a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. E körben mind a tudatos, mind a hanyag gondatlanság szóba jöhet, bár kétségtelen, hogy a negligenciának lehet gyakorlati jelentősége. Csődbűncselekmény Btk 290. § (1) Aki a csődeljárásról és a

felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ

el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. A bűncselekmény jogi tárgya a csődeljárás és a felszámolási eljárás eredményes lefolytatása révén a hitelezők érdekének védelme. A bűncselekmény elkövetési tárgya tehát a fedezetül szolgáló vagyon. A vagyon lehet ingó és ingatlan, feltéve, hogy végrehajtás alá vonható. Vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít [Csődtörvény 1. § (3) bek e) pont]. Az elkövetési magatartások: - a vagyon elrejtése, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele, - színlelt ügylet megkötése, kétes követelés elismerése, - veszteséges üzlet megkezdése

illetve folytatása, - a vagyon színlelt vagy tényleges csökkentése. A vagyon elrejtése azt jelenti, hogy az adós a végrehajtás alá vonható vagyonát a hitelező számára hozzáférhetetlenné teszi. Az eltitkolás mindössze annyiban különbözik az elrejtéstől, hogy a hitelező ez esetben nem is szerez tudomást a vagyon létezéséről, így azt már elrejteni sem kell, mindössze nem kell mások tudomására hozni. Ez esetben a vagyon be sem kerül az adós nyilvántartásába A megrongálás a vagyontárgy állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a dolog korlátozottan alkalmas eredeti funkciójára, így rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és értéke is csökken. A megsemmisítése a dolognak a vagyontárgy állagának végleges megszüntetése olyan mértékben, hogy eredeti állapotába már nem állítható vissza. A használhatatlanná tétel állagkárosodás nélkül járó olyan beavatkozás, amelynek következtében a

vagyon rendeltetésszerű használatra átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná válik. A színlelt ügyletek a felek valóságos akaratát elpalástolják. Kétes követelés elismerése esetén az adós olyan követelést ismer el, amelynek ténybeli alapja vagy jogi indokoltsága vitatható és vitatja, ám ennek ellenére egyoldalú jognyilatkozatával a fedezet hiányában behajthatatlan követelést a hitelezők listájába foglal, amely már önmagában vagyoncsökkenést eredményez. Veszteséges üzletbe kezdés illetve veszteséges üzlet folytatása csak akkor tényállásszerű, ha azt az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen fejtik ki. Az ésszerű gazdálkodás meghatározása rendkívül nehéz, ugyanis a gazdálkodás önmagában tartalmaz valamelyik fél oldalán bizonyos kockázati elemeket. Az ésszerű gazdálkodással ellentétesen más módon csökkenti a vagyonát az, aki pl. olyan üzletbe kezd, amelynél tudatos veszteséggel számol,

de abban reménykedik, hogy végül a szokásosnál lényegesen nagyobb nyereségre tesz szert. A megengedett kockázatvállalás kizárja a cselekmény jogellenességét. A veszteséges üzlet megkezdése, vagy a veszteséges üzlet folytatása már önmagában ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel feltéve, hogy az adós átlátja vagy át kellene látnia tevékenységének jellegét. A bűncselekmény eredménye a hitelezői igények kielégítésének teljes vagy részleges meghiúsítása. Az (5) bekezdésben írt harmadik alapeset „adminisztratív csődbűntett” néven vált közismertté, amely találóan jelzi, hogy ebben az esetben másról van szó, mint az (1) és (3) bekezdés esetében, mivel az elkövetési magatartás nem a vagyonnal, hanem az adatszolgáltatási, adminisztratív tevékenységgel van összefüggésben. A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan követhető el, amely egyben azt is jelenti, hogy az eshetőleges

szándék is elegendő a bűnösség megállapításához. 22/a. A közbeszerzési jog szabályozásának célja. A közbeszerzési eljárás alanya, tárgya, az eljárás fontosabb szabályai. Közbeszerzési tv. célja, az eljárás lényege, alanyai, tárgya A közbeszerzésről szóló törvény célja - a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és - nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá - a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében állít fel szabályokat. - a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, -a fenntartható fejlődés, - az állam szociális célkitűzései és - a jogszerű foglalkoztatás elősegítése. A közbeszerzési eljárás alapelvei: -az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. - az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget

és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. - a jóhiszeműség és tisztesség, valamint - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. -az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. -az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást -az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani. A törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni A közbeszerzési eljárás

alanyai: Az ajánlatkérők: a) a minisztérium, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; c) az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy

együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; d) gazdálkodó szervezet; e) a fentiek hatály alá nem tartozó gazdálkodó szervezet amely közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, f) az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű

beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást. A közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. Az építési

beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) a törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre

történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással A törvény megjelöli azokat a kivételeket, amelyek nem tartoznak a tárgyi hatálya alá, ilyen pl. az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások stb. ; A közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárok: - az Európai

Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok, melyeket időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. - a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak. Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott

közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. 1. Nyílt eljárás A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartam nem lehet. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától

kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartama nem lehet hosszabb harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál. 2. A meghívásos eljárás A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. Az ajánlatkérő keretszámot határozhat meg, ez esetben a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti

rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. A meghívásos eljárásban a részvételi határidő harminc napnál rövidebb nem lehet. Kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely nem lehet rövidebb tíz napnál (gyorsított eljárás). A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. 3. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos

eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő)

meghatározását; c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6 csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban

a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg arra, hogy a második szakaszban hányan lehetnek, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy is, hogy a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb

feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi. Az ajánlati kötöttséget nem eredményező (első) ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő megjelölheti, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások befejezése után az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 4. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az

ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha: a) a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd összes ajánlattevőjét meghívja; b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg; d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a többi eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak;

Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez b) olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, Árubeszerzés esetében, ha a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során mástól történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, c) az áru árutőzsdén

jegyzett és beszerzett; d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - ajánlattételi felhívás megküldésével, esetenként tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik. Ebben az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot. Az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi. 5. Versenypárbeszéd A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos

meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: a) a részvételi szakasz, b) a párbeszéd, c) az ajánlattételi szakasz. Versenypárbeszédet az ajánlatkérő akkor alkalmazhat, ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására, vagy szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy A versenypárbeszédben az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy

jogi, illetve pénzügyi feltételeit. Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel. Az ajánlattételi felhívásban közölni kell a) az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, b) az ajánlatok bontásának helyét és időpontját, c)a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat, amennyiben a felhívással együtt ajánlatkérő nem küldi meg a dokumentációt, d) az ajánlati kötöttség időtartamát, e) az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Keretmegállapodásos eljárás Az ajánlatkérő közbeszerzését

keretmegállapodás útján is megvalósíthatja úgy, hogy nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt Keretmegállapodás négy formában köthető: a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza

az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. Az eljárást megindító felhívásban ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás. megjelöli, hogy melyik típusú A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni, a keretszámot, melynek legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. 22 b. Ismertesse a „Költségvetési csalás” és a „Költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit

Költségvetési csalás 396. § (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a

költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy

hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E § alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a

felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 23/a. az elektronikus ügyintézés és a hatósági ellenőrzés szabályai Elektronikus ügyintézés a közigazgatási eljárásban: bizonyos ügyekben jogszabály által kizárható az elektronikus ügyintézés, de a cél, hogy egyre több eljárásban ne csak a kezdeményezés lehetősége (időpont kérése, formanyomtatvány letöltése) valósuljon meg, hanem maga az egész eljárás. A közigazgatási szervek elektronikus honlapjukon kötelesek megjelentetni, hogy milyen eljárásokban van helye elektronikus ügyintézésnek, illetve, hogy az ún. ügyfélkapun keresztül (kormányzati portál) milyen felhasználónév alatt elérhető a szerv, milyen

nyomtatványok letölthetők stb. A hatósági ellenőrzés A hatóság ellenőrzi - a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, - a jogerős határozatba foglalt és - a fellebezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A hatóságnak joga van eseti vagy folyamatos ellenőrzés során az ügyféltől személyes és egyéb adatok, ill. táv-adatszolgáltatását kérni, egyéb tájékoztatást kérni, helyszíni ellenőrzést tartani. Helyszíni ellenőrzést a hatóság ügyintézője, kirendelt szakértő v. jogszabály által felhatalmazott más személy végezhet., és a rendőrség közreműködése is kérhető A helyszíni ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell, ha az előzetes tájékoztatás veszélyeztetné az eredményességet, a megkezdése előtt szóban, de ha még ez is az eredményesség rovására menne, az ellenőrzés befejezésekor kell az ügyfelet tájékoztatni az

ellenőrzés lefolytatásáról és annak eredményéről. Helyszíni ellenőrzést a tevékenység folytatásának idején, magánlakásban pedig 8 és 20 óra között lehet foganatosítani. Jogszabály előírhatja, hogy helyszíni ellenőrzést csak az ügyfél és/vagy hatósági tanuk jelenlétében lehet elvégezni. Azonnali ellenőrzésre kerülhet sor az életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzetben, közrendvédelmi, közbiztonsági okból stb. A helyszíni ellenőrzést végző személy joga, hogy helyiségbe beléphet, iratot, igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, bárkitől adatot, tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel, kép-és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, iratokat, tárgyakat lefoglalhat, s mindezekről jegyzőkönyvet készít. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy az ügyfél előírásokat sértett meg, - felhívja az ügyfél figyelmét a

jogszabálysértésekre, és határidő megjelölésével, a jogkövetkezményekre figyelmezetve felszólítja a jogsértés kiküszöbölésére, - hivatalból eljárást indíthat, - megkeresi az intézkedésre jogosult hatóságot, - fegyelmi, szabálysértési, büntető, polgári v. egyéb eljárást kezdeményez 23/b. Ismertesse a „Sikkasztás”, „Csalás”, és a „Hűtlen kezelés” bűncselekmények, valamint a „Tulajdon elleni szabálysértés” legfontosabb jellemzőit, határolja el e bűncselekményeket a „Tulajdon elleni szabálysértés”-től Sikkasztás Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Vétség, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) követik el. A büntetés bűntett, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre

elkövetett sikkasztást az a)-c) pontban meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. A sikkasztás a lopáshoz hasonlóan elsajátító jellegű bűncselekmény. Megkülönböztető sajátossága, hogy a sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták. E bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonviszonyok rendje A cselekmény elkövetési tárgya az elkövetőre bízott idegen dolog. Kizárólag a más által az elkövetőre bízott idegen dologra nézve lehet elkövetni, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, gazdálkodás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama. Az történhet igen rövid időre is A sikkasztás elkövetése

kétféle magatartással valósulhat meg: a rábízott dolog jogtalan eltulajdonításával, illetőleg a dologgal való sajátjakénti rendelkezéssel. Az eltulajdonítás lényegében a tulajdoni állapotok megváltoztatását jelenti, az eredeti tulajdonállapot megszüntetését és egy új létrehozását. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie, ami azt jelenti, hogy azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg. A sajátjaként rendelkezés lényegileg különbözik a jogtalan eltulajdonítástól. Ez az elkövetői magatartás azt jelenti, hogy a terhelt a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult. A sikkasztás csak szándékosan követhető el. A bűncselekmény alanya tettesként és társtettesként csak olyan személy lehet, akire a dolgot rábízták. Csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben

tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Vétség, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen d) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is keletkezhet. A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól. A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a

tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. A tévedésben tartás esetében a tévedés az elkövetőtől függetlenül „keletkezett”, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt. A célzatos elkövető magatartás eredményeként bekövetkező eredmény a kár. A kár : a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés Az elkövetői magatartás mindkét fajtája szándékos, ezen túlmenően célzatos, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. Ebből következően a csalás eshetőleges szándékkal nem követhető el. Kiemelést érdemel, hogy az elkövetőnek nem célja a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. A csalás elkövetője bárki lehet. A csalás befejezetté válik, amikor a kár bekövetkezik. Gazdasági csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel

vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. Vétség, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz. Bűntett, ha a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen követik el. Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Vétség, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. Bűntett a) ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. A bűncselekmény tárgya az idegen vagyon. A cselekmény sértettje akár természetes, akár jogi személy lehet, akinek - amelynek - a vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt a

vagyoni hátrány bekövetkezik. A bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen vagyon kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon „rábízása”, nem azonosítható a sikkasztásnál megkövetelt rábízással. A hűtlen kezelés esetében a rábízás mindig azzal a szándékkal történik, hogy az elkövető - a vagyonkezelő - gazdálkodjék a vagyonnal, s így őrizze azt. A hűtlen kezelésnél nincs eltulajdonítási szándék. A bűncselekmény elkövetési magatartása a kezelési kötelezettségszegés. Ez a kötelezettség tartalmát illetően alapulhat jogszabályon, de szerződésen, írásbeli, vagy szóbeli megállapodáson is. A jogszabály szövege még csak példálódzó jelleggel sem sorol fel ilyen magatartásokat. A kötelességszegés mind aktív, mind passzív magatartással elkövethető A hűtlen kezelés materiális bűncselekmény, a megvalósulásához a vagyonkezelési kötelezettség megsértésének következtében

az eredménynek, a vagyoni hátránynak be kell következnie, ennek hiányában az elkövetési magatartás tanúsítása kísérletet valósít meg. A vagyoni hátrány: a kár (a vagyonban okozott értékcsökkenés) és az elmaradt vagyoni előny. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető szándékának ki kell terjednie a kötelességszegésre és az eredményre (vagyoni hátrányra) egyaránt. Ha az eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, más - többnyire hanyag kezelés vétsége (bűntette) - terheli. A hűtlen kezelés alanya - mind tettes, mind társtettesként - csak az a személy lehet, akit a vagyon kezelésével megbíztak. Tulajdon elleni szabálysértés Az elkövetési magatartások, az elkövetés tárgya azonos az adott bűncselekménynél leírtaknál, az elhatárolási szempont az értékhatár: ami jelenleg 20.000-Ft Ez egyben meghatározza azt is, hogy mely szerv járhat el. ~-t követ el, aki az értékhatárt

meg nem haladóan követ el (többek között) lopást, sikkasztást, hűtlen kezelést. => pénzbírsággal sújtható Aki a lopást mező- vagy erdőgazdaságilag művelt földön terményre, állatra, felszerelésre követi el, magasabb pénzbírság mellett elzárással is sújtható. 2010-től szabálysértési őrizet is lehetséges! A tulajdon elleni szabálysértések szorosan kapcsolódnak a Btk.-ban meghatározott vagyon elleni bűncselekményekhez, hiszen ezek a cselekmények csak az elkövetési érték, az okozott kár, illetve vagyoni hátrány mértéke tekintetében különböznek a bűncselekményi alakzatoktól. A törvény nem is határozza meg az egyes tulajdon elleni támadásokat, (lopás, sikkasztás stb.) azok fogalma tekintetében teljes egészében a Btk.-ra hagyatkozik A tulajdon elleni szabálysértések bűncselekménnyé „emelő” körülményeit ugyancsak a Btk. tartalmazza A szabálysértést a bűncselekménytől elválasztó értékhatárt 20.000

Ft A szabálysértési értékhatárra elkövetett vagyon elleni cselekmény lehet viszont bűncselekmény is, ha a Btkban meghatározott minősítő körülmények valamelyike (pl. a lopást üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal stb.) valósították meg A törvény - mivel kétséget kizáróan tulajdon elleni támadásról van szó - az orgazdaságot is a tulajdon elleni szabálysértések körébe sorolja. A helyes minősítés érdekében vizsgálni kell, hogy ténylegesen milyen értékű vagyontárgy került veszélybe és az elkövető szándéka milyen értékű vagyontárgy eltulajdonítására, elsikkasztására, stb. irányult A jármű önkényes elvételének szabálysértési alakzata: az elkövetési magatartás a jogtalan használat céljából történő járműelvétel, a bűncselekménytől elhatároló elem pedig az elkövetés tárgya, amely csak nem gépi meghajtású jármű lehet. Ezek a vagyon elleni cselekmények kizárólag szándékosan követhetőek el.

24/a. tétel A hitel- és számlaszerződések jellemzése (hitel- és kölcsönszerződés, folyószámlaszerződés, fizetésszámla-szerződés, faktoringszerződés és pénzügyi lízingszerződés) A bank- és hitelviszonyok szerződései és jellemzésük. Más szerződéstípusokkal ellentétben a bank- és hitelviszonyok jogi szabályozásának sajátossága, hogy e jogviszonyokra alapvetően meghatározóak a pénzügyi (és nem a polgári) jogi típusú, elsősorban a pénzügyi intézményekre és szolgáltatásaikra vonatkozó külön jogszabályok E külön jogi normák nagyobb részét annak kötelező jellege jellemzi, s ezért a bankokat, pénzügyi intézményeket „erősebben” köti, mint a polgári jog általában eltérést engedő diszpozitív szabálya. Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb

hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. Az adós a hitelszerződést bármikor felmondhatja. A hitelező felmondhatja a szerződést, ha a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; b) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; vagy c) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a hitelszerződés alapján megkötött szerződés teljesítését. A hitelszerződés felmondása a hitelszerződés alapján megkötött szerződést nem szünteti meg. Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését

megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot. Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles. Ha az adós nem veszi igénybe a kölcsönt, köteles megtéríteni a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit. Ha a szerződés szerint a kölcsönösszeg megfizetésére a szerződéskötést követő meghatározott időn belül vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor, a hitelező köteles a kölcsön összegét a szerződésben meghatározott idő elteltéig vagy feltétel bekövetkeztéig az adós rendelkezésére tartani. Az adós köteles a hitelezőnek a rendelkezésre tartott kölcsönösszeg után, a kölcsönösszeg rendelkezésre

tartásának időtartamára díjat fizetni. Folyószámla-szerződés alapján a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható követeléseiknek egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására kötelesek. A folyószámla egyenlegét évente meg kell állapítani. Az egyenleget a folyószámlát vezető fél annak levezetésével együtt írásban közli a másik féllel. A másik fél az egyenleget és az annak alapjául szolgáló követeléseket és tartozásokat az írásbeli közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül írásban kifogásolhatja. A folyószámlán szereplő egyes követelések megszűnnek, és helyükbe a folyószámla-egyenleg lép a) kifogás hiányában; b) ha a kifogásolt tételekben a felek megegyeztek; vagy c) ha a kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott. A folyószámla egyenlegének megállapítását követően a felek a folyószámlán lévő egyes követeléseikkel nem, csak a

folyószámla egyenlegével rendelkezhetnek. Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbe

vevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. 24 b. A büntetőjog és a bűncselekmény fogalma, stádiumai és elkövetői. A büntethetőségi akadályok rendszere és a büntetőjogi jogkövetkezmények A Büntető Törvénykönyv (a büntető jog anyagi jogszabálya) közjogi kategória. Megmutatja, az állam mely cselekményeket ítél társadalomra veszélyesnek, üldözendőnek. Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a

törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja (ún. egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék, pl. közúti veszélyeztetés). Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ún. tudatos gondatlanság); úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság). A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés

kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség A büntető törvény hatálya Időbeli hatály: a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. Területi és személyi hatály: a magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is,

a törvényi feltételek esetében, pl. emberiség elleni bűncselekmény esetében Bűnhalmazatról beszélünk, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. Így tehát halmazat, ha pl. valaki nagy nyilvánosság előtt egyetlen kifejezéssel több sértettel szemben követ el becsületsértést (egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg). Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon (halotton megkísérelt ölés) vagy alkalmatlan

eszközzel (ártalmatlan szert hisz mérgezőnek) követik el. Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja (pl. orvost hív az elkövető a sértetthez) Ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. Elkövetők: a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbújtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor (14=>12), b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) (a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka), f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőséget megszünteti: a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. Nem évül el pl. az emberiség elleni bűncselekmény, az emberrablás és a terrorcselekmény büntethetősége.

A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetési nemek Főbüntetések 1. a szabadságvesztés, 2. a közérdekű munka, 3. a pénzbüntetés Mellékbüntetések 1. a közügyektől eltiltás, 2. a foglalkozástól eltiltás, 3. a járművezetéstől eltiltás, 4. a kitiltás, 5. a kiutasítás, 6. a vagyonelkobzás, 7. a pénzmellékbüntetés A törvény értelmező rendelkezései szerint: - bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, - bűnszervezet: bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan – munkamegosztáson alapuló – bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés. - üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki hasonló jellegű bűncselekmények

elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik, - nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján elkövetését is érteni kell, - csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. 25/a. A biztosítéki szerződés jellemzése a hatályos Ptk. alapján (kezességi szerződés és garanciaszerződés) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A szerződést írásba kell foglalni A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést

a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben. Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben

terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való

függetlenségét. A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles. A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára. 25/b A pénzmosás lényege és folyamata. Ügyfél azonosítási feladatok A ”Pénzmosás” és a „A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása” bűncselekmények rövid jellemzése Pénzmosás A fogalom eredete: 1920-as évek, USA. A szesztilalom idején a szeszcsempészetből élő csoportok a „bevételüket” az általuk üzemeltetett mosodákon keresztül futtatták: nagyobb forgalmat/bevételt jelentettek be a valósnál, ez után adót fizettek: így mosták tisztára, tették adózottá az illegális bevételüket. A szesztilalmat követően az illegális bevétel már a kábítószer-kereskedelemből származott, amiből sokkal nagyobb bevétel

keletkezett. Ezt már csak nagyobb volumennel, a szerencsejátékkal lehetett „átmosni”, „legalizálni”. Pénzmosás tehát „szociológiailag” az a folyamat, amelyen keresztül az elkövetők illegális forrásból – bűncselekményből – származó vagyontárgyakat legális forrásból származónak tüntetnek fel, ezáltal megváltoztatva, megszüntetve, vagy megnehezítve az illegálisan szerzett jövedelem azonosíthatóságát. A pénzmosás 1994-től jelent meg a hazai büntetőjogban. Pénzmosás (a Btk-ban) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet

végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. Büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A büntetés súlyosabb, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei

szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. Aki a pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal

összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt büntetendő. A büntetés súlyosabb, ha a cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. Nem büntethető, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez,

feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E büntetőjogi tényállás ún. keretjogszabály: a tartalmát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (2007. évi CXXXVI Tv) adja, amely elsősorban a pénzintézeti utalások esetében határoz meg ügyfélazonosítási feladatokat, amelyek során a gyanú felismerése és bejelentése, azaz a bejelentési kötelezettség elmulasztása is bűncselekményt feltételez azzal, hogy a mulasztó ezáltal kívánja segíteni a pénzmosást