Commerce | Higher education » Nemzetközi ügyletek

Nemzetközi ügyletek 1. A NEMZETKÖZI ÜZLETI MUNKA ÁLLAMKÖZI ÉS ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSA Külker állami szabályozásának eszközei: - Autonóm eredetű: ha egyoldalú állami intézkedéssel történt - Szerződéses eredetű: ha nemzetközi megegyezéssel alakult ki. - Protekcionista: minden olyan importkorlátozás vagy exportösztönzés, amely a hazai termelést részesíti előnyben - Diszkriminatív: ha egyes országokat hátrányosan megkülönböztet. Engedélyezési rendszerek: - tevékenységi engedély: a piaci szereplők számára lehetővé teszi a külker. Forgalomba való bekapcsolódást - forgalmi engedély: az egyes áruféleségek kivitelét és behozatalát engedi meg bizonyos piaci szereplőknek. - Devizaengedélyezés: a kötött devizagazdálkodás eszköze Kvóták és kontingensek - Kvóta: mennyiségi korlátozások, a termelés, a forgalom vagy a felhasználás maximumát jelölik. - Kontingens: adott időszakban lebonyolíható forgalom maximumát

jelőlik. - Vámkontingens: adott forgalmi szint alatt alacsonyabb, felette magasabb vám kerül alkalmazásra Piacvédelmi intézkedések - Antidömping eljárás: célja, hogy meghiúsítsa az önköltségi árnál olcsóbb importot. Ha a dömpingvád igazolást nyer antidömping vám kivetésére kerül sor. - Kiegyenlítő vám: akkor használják, ha az indokolatlanul alacsony importár az exportőr országában alkalmazott szubvencionálás eredménye. - Piaczavarási eljárás: dömping vagy túlzott szubvencionálás nem bizonyítható de a behozatal olcsósága kárt okoz. Adminisztratív protekcionizmus: minden állami kezdeményezésű előírás, mely nem vám stb. • Egészségügyi előírások • Környezetvédelmi előírások • Szabványok és összetétel előírások 1 • Iparjogvédelmi intézkedések Piaci szabályozó eszközök 1. Termelési és exportszubvenciók Célja a világpiaci árnál magasabb hazai önköltség illetve belföldi ár

ellensúlyozása, a versenyképesség növelése, és az exportkedv fokozása érdekében. Ma elsősorban mezőgazdasági és élelmiszerágazatokban alkalmazzák 2. Adókedvezmények Lényege: az adót az egyes termelési és értékesítési fázisokra vetik ki, a hozzáadott érték alapján, ha a terméket igazoltan exportálták, a befizetett adókat visszatérítik. Így az adó a végső fogyasztót terheli. )Pl VAT) 3. Hitelkedvezmények Az exporttermékek gyártására vagy az áru hitelben történő értékesítésére vonatkoznak Külker. tev engedélyezése Mo-n 112/1990 Engedélyezési Rendelet szerint - Alanyi külkereskedelmi jog:1988-tól. Csak az ún Kiviteli listákon felsorolt áruk, szolgáltatások, tevékenységek maradtak engedélykötelesek. (pl Nemesfém, haditechnika, energiahordozók, veszélyes anyagok, humán gyógyszerek stb) - 112/1990 1. sz Melléklet: azokat a termékeket tartalmazza, amelyek mind exportban, mind importban engedélykötelesek: (pl.

Üjrahsznosítható hulladékok, vadon élő állat- és növényfajok, titkosszolgálati eszközök, haditechnikai termékek, higany.) - Exportszabályozás: 112/1990. 2 mell Exportban engedélyköteles termékek listáját tart - Jövedéki szabályozás: LVIII. Jövedéki tv A hatálya alá tartozó termékek esetében csak külön engedély alapján folytatható forgalmazási és termelési tev. (Pl, dohánytermékek, szeszesital, olaj, benzin, kávé - fogyasztási cikk globál kvóta alá eső termékek (pl.: tisztítószer, lábbeli, felsőruházat, rövidáru, szőnyeg, egyéb ipari term., ékszer és nemesfém, új és használt szgk, új lakóautó, hal és halkonzerv), Külker. belső szervezetrendszere - Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium (állami célok, gazd.polkialakítása, korlátozások meghatározása, engedélyek kiadása,/visszavonása, piacszabályozó rendeletek hozatala) - Hatóságok (VPOP) 2 - Gazdasági Versenyhivatal

(tisztességtelen piaci magatartással szembeni fellépés, piaci verseny felügyelete) - Gazdasági termelő és kereskedelmi szervezetek, fuvarozó vállalatok Államközi szerződések alaptipusai: Szerződések: hosszú távra szabályoznak általános elvi kérdéseketa gazdaság vagy a politika területén (pl. Alapszerződés, kereskedelmi szerződés) Egyezmények: hosszú távra szólnak, elvi jellegűek, de egy egy konkrét kérdést szabályoznak részletesen Megállapodások: rövidebb időre szóló, konkrét szabályozást adnak meghatározott gazdasági kérdésekben Jegyzőkönyvek: rövid, a fentieket kiegészítő, rövid időszakra konkrétan lebontó szabályozások Levélváltások Gentlemen’s agreement Kereskedelmi szerződések: Ált. 2 ország között elsősorban kereskedelmi kapcsolatokat szabályozza, elvi síkon, hosszabb időre, általános jelleggel. Leggyakrabban az alábbi rendező elveket alkalmazzák: a) legnagyobb kedvezmény elve: a felek

megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, amit harmadik országgal kötött szerződésben megadtak b) egyenlő elbánás elve: a szerződő fél állampolgárait és jogi személyeit a hazai állampolgárokkal azonos elbírálás alá vonja c) viszonosság elve: a felek egymásnak olyan kedvezményeket nyújtanak, amit harmadik partnernek nem kívánnak megadni. Árucsere-forgalmi megállapodások A külker forgalom kétoldalú kiegyensúlyozásának hagyományos formája. A forgalmat kontingensekkel korlátozzák. Az áruforgalom volumenét, értékeit, bővítésének ütemét rögzítik Fizetési, klíring megállapodások: Elsődlegesen a kötött devizagazdálkodást folytató országok közötti elszámolások szabályozására alkalmasak. a) meghatározzák, hogy milyen jogcímeken keletkezhetnek a szerződő országok között kliringben elszámolható tartozások és követelések 3 b) megnevezik az elszámolást végző bankokat c) rögzítik a technikai hitel

mértékét. Ez alapján és mértékéig az egyes országoknak akkor is van deviza-diszponibilitásuk, ha előzetesen még nem exportáltak a partnerországba. d) Meghatározzák az elszámolások pénznemét Államközi bartermegállapodások Ezekben árulisták adnak lehetőséget az árucsere forgalom lebonyolítására, a forgalmazott áru ellenértékének elszámolása a kijelőlt bankoknál történik. Lényege, a kiegyensúlyozott forgalom elérése, az eladósodás elkerülése Kettős adózást kizáró egyezmények Alapvető célja: a jövedelem kettős megadóztatásának kizárásával biztosítja a résztvevők anyagi érdekeltségét. Ún Egyenes adókra vonatkoznak, vagyis az olyan adókra, melyeket közvetlenül a vagyon, a vagyonszaporulat illetve tiszta jövedelmek után szednek. Ezek az egyezmények úgy rendelkeznek, hogy az ingatlanvagyon valamint az abból származó jövedelem csak abban az államban adóztatható, ahol a t elephely van. Kereskedelmi

áruforgalom esetén az áru csak ott adózik, ahol felhasználják. Beruházásvédelmi megállapodások Célja a működő töke országok közötti áramlásának elősegítése, a felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak, hogy a tőkebefektető vagyonát nem államosítják. Nemzetközi áruegyezmények: Célja a nemzetközi nyersanyagpiacok stabilitásának elősegítése. Ált Multilaterális államközi egyezmények, az adott termék legnagyobb termelői és felhasználói között. Céljuk még a rendkívüli, nagymértékű, rövid távú áringadozások kivédése. Eszközei lehetnek: a) alsó és felső árhatár szabása (attól eltérő árakon nem kötnek ügyletet) b) kiegyenlítő készletek képzése c) kvótarendszerek: Fontosabb áruegyezmények: Nemzetközi Gabonamegállapodás Nemzetközi Ónegyezmény Nemzetközi Kávéegyezmény Cukoregyezmény 4 VÁMOK SZEREPE 1. Vám /fogalma Árképző tényező, közadó, gazdaság- és kereskedelempolitikai

eszköz. 2. Csoportosítás Jogi státusukat tekintve - autonóm vámok - szerződéses vámok Mozgás iránya szerint Export, import és tranzitvámok Vámtétel meghatározásának módja szerint Érték (vámérték %-ában meghatározott) és specifikus (egységnyi mennyiség után fizetendő) vámok Gazdaságpolitikai céljuk alapján Fiskális külker forgalom megadóztatása a költségvetési bevételek növelése érdekében Védővámok (import korlátozása elsősorban) Nevelő fejlődésben lévő ágazatok védelmére Piacbiztosító hanyatlóban lévő ágazatok fennmaradását segítik elő Devizavédelmi vámok kereskedelmi, fizetési mérleg védelme Antidömping és kiegyenlítő vámok Taktikai vámtárgyalásokon pozíció erősítéséhez retorziós hátrányos vámok alkalmazásának megtorlása a partnerország felé Legnagyobb kedvezményes (import terelésére szolgál, pozitív diszkrimináció eszköze) vámok 3. Meghatározások a vám területén

Vámáru vámhatárt átlépett áru mindaddig amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, vagy újra ki nem szállították külföldre. Vámterület egy ország területe, kivéve a vámszabad területeket (olyan elkülönített terület, amely földrajzilag egy ország területéhez tartozik de a vámjog külföldinek tekinti, deviza- és külker.jog szempontjából külföldinek minősül. Továbbfeldolgozás, csomagolás, kiszerelés, stb is történhet rajta, konszignációs raktárak létesülnek rajta). Belföldiesítés egy áru vámkezelése belföldön történő felhasználás illetve értékesítés céljából Vámbiztosíték vámhatárt átlépő árukra a vámhatóságnak adott biztosíték (kp vagy bankgarancia) a vám és egyéb közterhek összegére a vámáru sorsának végleges elintézéséig. 5 Vámérték az árura vonatkozó kereskedelmi számlában meghatározott érték, ennek hiányában azonos cikk belföldi értéke, ennek hiányában

hasonló cikk belföldi értéke alapján meghatározott, a vám összegének alapjául szolgáló áruérték Vám az import áru után fizetett, érték vagy specifikus díjtétel az áru belföldiesítésének egyik összetevője 4. Vámtarifarendszer Vámtételeket rendszerezi az adott országban (brüsszeli nómenklatúra : vámtarifaszám és áru megnevezése után fizetendő vámtételek felsorolása, öt főcsoport, 21 áruosztály és 99 árucsoport) Egyhasábos vagy többhasábos rendszer Magyar Kereskedelmi Vámtarifa : - import vámtarifákat tartalmaz - értékvámot tartalmaz %-os arányban az áru (magyar) határparitásos árára vetítve - háromhasábos - brüsszeli vámegyezmény nómenklatúrájának megfelelő rendszerű I. hasáb : preferenciális vámok : GATT rendszernek megfelelően a fejlődő országok áruira alkalmazzuk (afrikai, ázsiai, latin-amerikai államok) ha ők megadják a legnagyobb kedvezményt a magyar áruknak hasáb : legnagyobb

kedvezményes GATT vámok (világ országainak jelentős részére ezt II. alkalmazzuk) III. hasáb : EGK és EFTA tagállamokkal lebonyolított áruforgalomra érvényes, kétoldalú vámcsökkentési megállapodások alapján (+visegrádi országokra is ez alkalmazandó : Cseh, Szlovákia, Lengyelo.) IV. CEFTA országokkal szemben alkalmazott kedvezményes vámok Amely országok nem biztosítják Mo-nak a legnagyobb vámkedvezményt (jelenleg nincs ilyen) a kivetendő vám mértéke a hasáb háromszorosa, de min. 20% 6 2. NEMZETKÖZI ÜZLET RÉSZTVEVŐI, KÖZREMŰKÖDŐI Kereskedő típusok 1. Saját nevében és a saját számlájára dolgozó / Viszonteladó Olyan kereskedő, aki saját anyagi eszközeit kockáztatja tevékenysége során, és mind eladási, mind vételi ügyleteit saját nevében köti. Árut vásárol azért, hogy eladja Tevékenységének célja a profit szerzés, arra törekszik, hogy olcsóbban vegyen, és drágábban adjon el. Típusai: -

külkereskedelmi cégek: export–import kereskedő, kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkeznek, nagy külker szakismeret - kereskedőházak: tőkeerős importra v. exportra szakosodott cégek, - Nagykereskedelmi vállalatok - Cash and carry nincs hitelezés és szállítási szolgáltatás, diszkontáron - Kiskereskedő minden olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége az áru közvetlen eljuttatása a végső felhasználóhoz - Egyedárusító: olyan viszonteladó, akinek az exportőr meghatározott termékcsoportokra és meghatározott földrajzi területre vonatkozóan azt a kötelezettséget vállalja, hogy ezeket a termékeket az adott térségben csak neki adja el. 2. Saját nevében, de a megbízója számlájára dolgozó / Bizományos A bizományos olyan megbízási szerződéssel dolgozó kereskedő, aki adásvételi ügyleteket közvetít oly módon, hogy az általa közvetített ügyletet a saját nevében köti meg, de megbízója számlájára és

kockázatára. A megbízó és a bizományos bizományosi szerződést köt. Két devizabelföldiről van szó, tehát ez nem külkereskedelemi szerződés! A szerződés tartalmazza a limitárat, ha exportról van szó a minimum árat, ha importról a maximum árat. Tartalmazhat megállapodást arról, hogy ha limitár nyereség keletkezik, azt hogyan osztják fel egymás között. Del credere felelősségvállalás esetén a bizományos átvállalja a vevő nemfizetési kockázatát külön díjazás ellenében. 3. A megbízó nevében és annak számlájára dolgozó / Ügynök, képviselő Az ügynök illetve a képviselő tipikus jutalékos közvetítő kereskedő: közvetítői tevékenységét más nevében és más számlájára végzi. A megbízó utasításai szerint jár el, annak meghatalmazása alapján lát el bizonyos teendőket. Tevékenységéért jutalékot kap Az ügynök rendszerint eseti megbízás alapján dolgozik, a képviselő olyan ügynök, akit

megbízójához tartós megbízási szerződés köt. Alkusz: Feleket összehozza, mindkét fél megbízásából. Alkuszdíjat kap 7 Képviselő: Az eladó megbízásából, meghatározott földrajzi területen értékesíti a terméket. Esetenként egyedárusítási joga van. Egyéb közreműködök Bankok: A banki szolgáltatások megfelelő kínálata és színvonala a gazdasági növekedés előfeltétele és lendítőereje. Banki szolgáltatások: átváltási műveletek számlavezetés fizetések bankszámlák közötti végrehajtása követelések beszedése (inkasszó) követelések biztosítása (bankgarancia, kezesség, faktorálás) finanszírozás (lízing, váltóleszámítolás, forfetálás, stb.) céginformációk Biztosítók: A biztosítók szolgáltatása, amelynek révén a kockázat kezelhetővé válik, kelendő „áru” a gazdasági életben is. A biztosító garantálja ügyfeleinek, hogy meghatározott események bekövetkezése majd nem rendíti meg

pénzügyi helyzetét. Szervezeti formák: A veszélyközösségek szervezői, a biztosítások lebonyolítói, a biztosítható kockázatokkal való gazdálkodás professzionalista szervezetei a biztosítók. A befizetett biztosítási díjakból tartalékalapot képeznek, ebből az nyújtanak az ügyfelek részére kárpótlást. A biztosítás szervezeti formáit tekintve két típusról beszélhetünk. Fuvarozók: Jogi értelemben azt a vállalkozót nevezzük fuvarozónak, aki mások áruját magbízás alapján fuvardíj ellenében továbbítja két földrajzi pont között. A fuvarozókkal a szerződést megkötheti az eladó, a vevő vagy megbízásukból a szállítmányozó is. Szállítmányozók: Szállítmányozónak azt a vállalkozót nevezik, aki megbízás alapján jutalék ellenében a megbízók áruira és költségére megköti a fuvarozási szerződéseket. A szállítmányozási megbízást adhatja az eladó, a vevő vagy egy másik szállítmányozó. Előnyök

a megbízó számára: A szállítmányozótól elvárható, hogy olyan szakértelemmel rendelkezzen, amelyeknek a megbízók nem lehetnek birtokában: a szállítmányozók ismerik a fuvareszközök és fuvarozási módok 8 sajátosságait és a fuvarpiac résztvevőinek díjszabásait ismeri a kereskedelmi feltételeket, a nemzetközi kereskedelmi előírásokat, fizetési módokat ismerik az áruk sajátosságait, tulajdonságait 9 3. ÜGYLETTIPUSOK RENDSZEREZÉSE, ÜGYLETKÖTÉS FOLYAMATA A külkereskedelmi ügylet fogalma Külkereskedelmi ügyletkötésnek minősül minden olyan üzleti tevékenység, amelynek egyik résztvevője belföldi, másik résztvevője külföldi. Az üzleti tevékenység felöleli a szerződéskötés előkészítését, magát a szerződéskötést, és annak teljesítését. A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet: áru adásvétele, cseréje, bérlete, raktározása, bizományba vétele, illetve e tevékenységekre opciós jogok adása vagy

megszerzése. vállalkozási tevékenység anyagi értéket képviselő jog átruházása, annak hasznosítására vagy bizományba vételére (adására) vonatkozó megállapodás. nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás külföldi gazdasági vállalkozás külföldiek kereskedelmi tevékenysége Nem minősülnek külkereskedelmi tevékenységnek áruforgalom és szolgáltatások a t ermészetes személyek szükségletei körében; banki és biztosítási tevékenység; postai és távközlési szolgáltatások; személy fuvarozási szolgáltatások; idegenforgalom és a jogszabályban meghatározott más nemzetközi tevékenység Az Európai Unió tagállamainak vállalkozásai között megvalósuló ügyletkötések nem minősülnek külkereskedelmi ügyletnek. Külkereskedelmi Ügylet rendszerezése 1. Egyszerű Áruügylet 1.1 Export 1.2 Import 2. Különleges Áruügylet 2.1 Csereügylet (Barter, Kompenzáció adresszáció, Visszavásárlás

Offset) 2.2 Reexport típusú ügylet (Reexport, Switch –Kijöveteli, Bemeneteli Körswitch, Tranzit 2.3 Bérmunka 3. Vállalkozási ügylet 3.1 Szellemi termékek adásvétele (Licencia, Know-how) 3.2 Kihasználási megállapodás (Franchise) 3.3 export fővállalkozás 10 3.4 Termelőeszköz bérlet (leasing) 3.5 vegyesvállalatok létesítése 5. Szolgáltatásokra kötött ügyletek 6. Különleges ügyletkötési módok 6.1 versenytárgyalás 6.2 árverés 6.3 tőzsdei ügyletek ÜGYLETKÖTÉS FOLYAMATA A külkereskedelmi szerződés mindig devizabelföldi és devizakülföldi között jön létre. A forint 2002. június 15 óta konvertibilis véglegesen A szerződés szakaszai: 1. Előkészítés: Ajánlatkérés, ajánlatadás. Formái: kereskedelmi levél, hirdetés A bécsi egyezmény (Nemzetközi, irányadó jogszabály 1980-ban Magyarország parafálta, 1988-ban lépett csak életbe) szerint az ajánlat kötelező, ha nincs ráírva, hogy nem kötelező. Ha tehát a

vevő az ajánlatot változtatás nélkül elfogadja, az eladótól a teljesítés akár bírósági úton is kikényszeríthető. Az ajánlatra jó, ha ráírjuk meddig érvényes, ha nincs ráírva, ésszerű határidőig érvényes, szóbeli ajánlatnál azonnali válasz, postainál postafordultával. Ajánlatot nem illik válasz nélkül hagyni Ha a válasz pozitív, és változtatás nélkül elfogadja a vevő, az ajánlat szerződésnek tekinthető. Ezért fontos a kellő részletesség. Ha nem fogadja el változtatás nélkül, ellenajánlatot tehet, ami szintén kötelező, ha nincs ráírva, hogy nem. Ezen alkufolyamat végén vagy létrejön a szerződés vagy nem 2. Szerződéskötés: Ha szóban köttetik= gentleman’s agreement. Magyarországon a szerződéseket írásba kell foglalni A szerződés tartalmi elemei: • Tárgya: áru, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog. • Az árumegnevezés szerencsés, ha tarifális, egyértelmű vám szempontból.

Pontos, részletes árumegnevezés. • A mennyiség megnevezése, mértékegységgel. A mennyiség Ár nem biztos, hogy fix (lehet tolerancia +-%). • Az áru minőségét is meg kell határozni. Meg lehet adni tőzsdei szokványokkal, helyettesítő tömegtermékekkel, lehet mintára hivatkozni. Tel quel: olyan amilyen, ebben az esetben a vevő megtekinti a raktártételt, és aztán nem reklamálhat. Bekövetkezhet minőségromlás 11 • Ár, egységár összérték, pénznem, ami lehet egyik vagy másik fél valutája, de harmadik pénznem is. Eladó, vevő kötelezettségeinek, költségeinek, kockázatának tisztázása, incoterms! Az ár lehet fix, vagy, csúszó, mozgó. • Szállítási feltételek, hol száll át a költség és a kockázat a vevőre, incoterms! Határidő rögzítése, lehet prompt (szerződéskötéstől egy hét) lehet konkrét napot órát is kikötni. Meg lehet jelölni utolsó napot vagy intervallumot is. Lehet részszállításban

megállapodni, ekkor az ütemét is meg kell határozni. A fuvareszközt az választja, aki a fuvarszerződést megköti az incoterms szerint • Fizetési feltételek meghatározása, ár pénznem, fizetés helye, ideje, módja, eszközei, okmányai. Módja lehet: akkreditív vagy inkasszó (áruszállítás és fizetés közel egy időben), előlegfizetés, nyitvaszállítás. Eszközei lehetnek: bankátutalás, váltó, csekk • Irányadó jog meghatározása. Nem szerencsés, ha valamely fél saját joga, ez helyzeti előny Célszerű nemzetközi jogot, pl. a Bécsi Egyezményt alapul venni Megállapodás a helyről, ahol a vitás ügyeket rendezik. Arvitage: választott bíróság Előnye: a döntés érvényes, kikényszeríthető, gyors, nem nyilvános. Bírók ismeretei magasabbak a külkereskedelem terén A felek a kamaráknál lévő listáról választhatnak. • A szerződésben ki lehet térni szerződésszegés szankcióira. Pl, ha a szállítás nem pontos, a

mennyiség több, kevesebb, eltérő a minőség stb. Ez jó, mert nem kell rögtön bírósághoz fordulni Békéltető tárgyaláson is meg lehet próbálni megállapodni. • Ár áru típusától függően ki lehet még térni egyebekre is, pl. alkatrész utánpótlásra • Aláírás, dátum. 3. Lebonyolítási szakasz 12 4. REEXPORT TÍPUSÚ ÜGYLETEK: 3 főszereplője van: eladó, vevő és kettőjük a reexportőr, aki az import oldalon vevőként, az export oldalon eladóként jelenik meg. Áru útja szempontjából: Direkt (közvetlenül): az áru az eladótól közvetlenül a vevőhöz jut a reexportőr országának érintése nélkül. Indirekt: az áru érinti a reexportőr országát és így jut el a vevőhöz. A reexportőr országában az áru vámraktárba, azaz szállítmányozó raktárba kerül, hogy a v ámhivatal vámfelügyeletet gyakorol. Itt az árut átcsomagolják és neutralizálják (áruról és a cs omagolásról minden származásra utaló

jelet eltüntetnek. Reexport lehet fedezett, azaz reexportőr úgy veszi meg az árut, hogy tudja kinek, adja tovább, de lehet fedezetlen, amikor a reexportőr a raktárra vásárol, de még nincs vevője az árura. 1., Haszonügylet: a reexportőr alacsonyabb áron vásárol árut és magasabb áron adja el, a k ét ár közötti különbség, levonva költségeit, képezi a hasznát. indiszkréciós kockázat jelenik, meg azaz a reexportőr érdekelt abba, hogy az eladó és a vevő egymásról tudomást szerezzen. Ez a kockázat csökkenthető a szállítmányozó bekapcsolásával, aki az okmánycseréről és a szállítási útvonal eltitkolásáról gondoskodik export és import szerződésben a reexportőrnek össze kell hangolnia a szállítási határidőket és a fizetési esedékességeket import szállítás határidejének korábbinak kell lennie, mint az exporténak, de a fizetés esedékességénél viszont az export korábbi, mint az import 2., Tranzit ügylet: eladó

vagy a vevő kezdeményezheti, és mivel a felek tudnak egymásról, ezért a reexportőr csak közvetítő kereskedő, aki tevékenységéért jutalékban részesül., gyakorlatilag kockázatmentesen. Oka lehet az eladó és vevő országa közötti rendezetlen diplomáciai kapcsolat 3., Switch ügylet: országok között kormányközi megállapodások jönnek létre, mert konvertibilis devizahiánnyal küzdenek, mely lehet bilaterális (kétoldalú) vagy multilaterális (több oldalú) megállapodás. Árucsere forgalmi megállapodások, amikor árut áruval fizetik ki Az elszámolás klíring – devizában történik, ami csak devizaként jelenik meg, egy elszámolási egység, az árfolyamát a szabad devizához hasonlítják. A klíring deviza árfolyama mindig magasabb a szabaddevizáénál és a klíring megállapodásoknál az adott ország Központi Jegybankja vezeti a tartozásokat és a k öveteléseket. Csak akkor lesz reexport típusú ügylet, ha az egyik fél tartósan

hitelezői pozícióba kerül és az adós konvertibilis devizában a tartozást nem, tudja kiegyenlíteni. 13 Kijöveteli switch: az adós olyan árut szállít a tartózása fejében, ami nem szerepel a klíring megállapodásban, mert a konvertbilis piacon könnyen értékesíthető. Ha ezt az árut a harmadik országban értékesíti, akkor az ügylet reexport típusú lesz. A hitelezőnek relatív vesztesége keletkezik, mert a devizaárfolyam miatt kevesebb szabaddevizáért adható el. Bemeneteli switch: az adós harmadik ország piacáról szabaddevizáért árut vásárol, amit klíring megállapodás szerint szállítani kellett volna és továbbadja a tartozás fejében a hitelező félnek. Az adósnak relatív nyeresége keletkezik, mert kevesebb szabaddevizával nagyobb összegű klíringtartozást tudhat le. Körswitch: a multilaterális megállapodáshoz kapcsolódik, ami több kijöveteli és bemeneteli switch ügyletből áll. Reexport sajátos kockázatai: komoly

személyi feltételei vannak: ország, áru, előírások ismerete; tökéletes külkertechnikai tudás; széles körű piaci ismeretek; információk. reexportőr azt használja ki, hogy ő ismer olyanokat, akiket mások nem (gyorsabban szerez infokat, több mindent ismer) nem minden áru alkalmas reexportra (minél egyedibb, annál alkalmasabb) nagy mennyiségben rendszeresen kereskednek vele jelentős tőkeigénye van árukockázat: reexportőr nem látja, mit kap ha az eladó szerződést szeg, a reexportőr is automatikusan szerződést szeg. fedezetlennél: az áru jó, csak a piac változik, pl. még olcsóbb lesz az áru  bukás felfedési kockázat: a vevő rájön, hogy ki volt az eladó, és fordítva (reexportőr nem tud többet ilyen üzletet kötni) megbízható-e a szállítmányozó plusz költséggel jár, ha előbb hozom haza árfolyam-kockázat: 2 deviza árfolyama elcsúszik egymástól 14 5. NEMZETKÖZI CSEREÜGYLETEK Kapcsolt ügyletek: az áru áruért

cserél gazdát, deviza kifizetésre nem vagy csak részben kerül sor. Két ellentétes irányú árumozgás kapcsolódik egymáshoz. Célja lehet tőkemenekítés, kontingensen felüli áruszállítás. 1., Barter: egy szerződés jön létre, az exportra és az importra A két terméket a pénzmozgás teljes kikapcsolásával cserélik ki.Kereskedelmi számlát nem állítanak ki, mert az áruk értékét a szerződésben nem devizában, hanem természetes mértékegységben fejezik ki. (30 m3 ukrán rönkfa = 25 t magyar alma) A két csereáru egyenértékű mennyiségét adják át. Hátránya, neház megfelelő cserearány kialakítása, felmerülhet a birtokon kívül kerülés veszélye. 2., Kompenzáció: két szállításra csak egy szerződést kötnek, de az áru értékét pénzben mérik és számlázzák. A szállításokat általában kifizetik A két kapcsolt áru között nincs technológiai kapcsolat. A szállítások nem egy idejűek, de rendszerint 3 éven belül A

fizetés nem jelent nemzetközi valuta transzfert. Típusai: teljes kompenzáció: amikor az exportőr arra vállalkozik, hogy a szállított áru ellenértékéért teljes egészében árut vásároljon a vevő országában. részleges kompenzáció: a kötelezettség csak az érték bizonyos hányadára vonatkozik, az áruval nem kompenzált értékét deviza átutalással egyenlítik ki többlábú kompenzáció: az exportáló fél nem egyetlen vállalat egyszerű kompenzáció: egy vállalat vesz részt 3., Viszontvásárlási vagy ellenszállítási ügylet: két külön szerződést kötnek két összekapcsolt árura, melyek technológiailag függetlenek egymástól, a számlázás azonos valutában történik és minden egyes szállítást kifizetnek. A két szállítás 4-5 év eltéréssel is realizálódhat Az itt alkalmazott második szerződés az ún. Keretszerződés, ebben rögzítik az eladó viszontvásárlási kötelezettségét.Egy vételt egy eladáshoz kötnek,

azaz a vevő csak úgy vásárol, ha az eladó előtt tőle vásárol. 4, Adresszáció: olyan, mint a r észleges kompenzáció, de a t artozásokat és a k öveteléseket egy kereskedelmi bank vezeti, és meghatározott időnként elszámolnak egymással a vállalatok, de a kereskedelmi bankok irányításával. Árumozgást pénzmozgás is követi 5., Termékfizetéses kompenzáció vagy vi sszavásárlás: Főleg a gépek beruházás piacán jelenik, meg, ahol nagyon nehéz értékesíteni a nagy értékű gépek, berendezést. Amennyibe a vevő nem rendelkezik a b eruházás teljes összegével és a hitelnyújtás eredményeképpen sem hajlandó a fennmaradó tartozást kiegyenlíteni, akkor állapodhatnak meg a felek visszavásárlásban. Ez azt 15 jelenti, hogy a vevő, az előbb vásárolt berendezéssel előállított termékkel egyenlíti ki a fennmaradó tartozást. Két áru között technológiai kapcs van Ált 2 külön szerződés 6., Offset ügylet: ugyanolyan,

mint a visszavásárlás, csak stratégiai vagy n agy értékű beruházásokról van szó. Az ellenérték megtérülését a szállító két forrásból biztosítja: részben áruval, részben tulajdonnal, pl, ingatlan, cégtulajdon fizeti vissza. Csereügyletek kockázatai: Ár viszonylagossá válik, viszontvásárlás elmarad, viszontvásárolt áru értékesítése nehézségekbe ütközhet. 16 6. VÁLLALKOZÁSI ÉS MEGBÍZÁSI ÜGYLETEK vállalkozási ügylet: valaki valamely dolog megtervezésére, annak elkészítésére, üzembe helyezésére, stb. vállalkozik, azaz valamilyen eredmény, valamilyen új dolog létrehozására vagy valamilyen szükséglet kielégítésére. Az ilyen ügyletek másik (fő)szereplője a szolgáltatás átvételére s az ellenérték kifizetésére kötelezi magát a vállalkozási szerződésben. Abban különböznek az adásvételtől, hogy az adásvétel lényege egy dolog (áru, szellemi termék) tulajdonjogának átruházása. A

vállalkozási ügyleteknél a hangsúly a dolog előállításának folyamatán van, amelyet a tulajdonjog-átruházás követhet. A vállalkozási ügyletek a megrendelő és a vállalkozó között jönnek létre, külkereskedelmi ügylet esetén értelemszerűen két ország (de nem két EU tagország) természetes vagy jogi személyei között. Fajtái: Bérmunkaügylet: Lényege a megbízás: az egyik országbeli termelő vagy kereskedő megbízza a másik országbeli termelőt (vállalkozót), hogy az a rendelkezésre bocsátott külföldi alapanyagot (esetleg az ideiglenesen rendelkezésre bocsátott speciális gépek, műszerek felhasználásával) félkész vagy késztermékké dolgozza fel. Ez a megbízás azonban mégis vállalkozási ügyletnek minősül, hiszen a bérmunkát vállaló szerződésszerű teljesítésként eredmény megvalósítását vállalja. A teljesítés részeként a b érmunkavállaló az áru elküldését is vállalja. A bérmunka tárgya a

külföldi bérmunkáltató tulajdonában maradó alapanyag és/vagy félkész termék. A bérmunkavállaló tevékenységéért bérmunkadíjat kap. Bérmunkaexport: ha a külföldi tulajdonú alapanyagot feldolgozó fél a hozzáadott munkát exportálja a visszaszállítandó késztermékben. Az ilyen bérmunkát aktív bérmunkának nevezzük Bérmunkaimport :az alapanyag tulajdonosa külföldi munkát importál a visszaérkező késztermékben. Az ilyen bérmunkaügyletet passzív bérmunkának nevezzük Aktív bérmunka előnyei: Nem kell vállalni az alapanyag-beszerzés piaci kockázatait Nem kell alapanyag-vásárlásokat és készletezéseket finanszírozni, az ügylet a bérmunkaexportőr pénzeszközeit nem köti le Nem kell a késztermék értékesítésével foglalkozni, piaci információkkal, marketingismeretekkel, külkereskedelmi know-how-val rendelkezni Nem kell az értékesítés valamennyi kockázatát vállalni A feldolgozóipari kapacitások piacképes saját

alapanyag hiányában is értékesíthetők Korszerű know-how-hoz, esetleg térítésmentesen speciális gépekhez, műszerekhez lehet jutni 17 Passzív bérmunka előnyei Saját feldolgozóipari kapacitások hiányában is lehet késztermék értékesítéssel foglalkozni Piaci konjunktúra esetén külföldön többletkapacitások vehetők igénybe, amelyek a piaci helyzet rosszabbodása esetén visszamondhatók Kihasználhatók a magasabb hazai és az alacsonyabb külföldi munkabérszínvonal különbségei, a passzív bérmunka ezért kétszeresen is nyereségforrás lehet Igénybe vehető (ritkábban) olyan külföldi know-how a feldolgozáshoz, amely a saját országban nem áll rendelkezésre, stb. A bérmunkát vállaló elszigetelődik a piactól, elkényelmesedik, nem tanulja meg azt a külkereskedelmi és nemzetközi marketing know-how-t, nem rendelkezik azokkal a külpiaci információkkal, amelyek a késztermékexportban versenyképessé tehetnék. Projektexport

(Fővállalkozás) A vállalkozó tevékenysége kifejtése során igénybe vehet más vállalkozókat, alvállalkozókat. Ilyenkor a vállalkozó fővállalkozóvá válik. A fővállalkozó szerződik a vállalt feladat végrehajtására a megbízóval. A fővállalkozó vállal mindennemű felelősséget az általa bevont alvállalkozók teljesítményéért. Az export-fővállalkozó kockázatai ezért mind az áruexportőr, mind a vállalkozóexportőr kockázatainál nagyságrenddel nagyobbak. Az export-fővállalkozások a gyakorlatban olyan projektek exportjára vonatkozó létesítményépületek, ahol a fővállalkozó valamilyen külföldi beruházás (gyár, erőmű stb.) megvalósítására vállalkozik. Az ilyen ügyletek ezért mindig egyedi jellegűek, szemben az adásvételre általában jellemző tömegáru-kereskedelemmel. Olyan komplex tevékenységkifejtő folyamatok, amelyeknek a tervezés, a megbízó tanácsokkal való ellátása, a külföldi építési

és szerelési műveletek összehangolása, a létesítendő üzemet működtetők kiképzése, a műszaki vevőszolgálati tevékenység, a beüzemelés stb. szerves részét képezik A folyamat végállomása lehet kulcsrakész létesítményátadás, s lehet termék a kézben, azaz már működő létesítmény átadása, függően a konkrét vállalkozási szerződés tartalmától. Az ilyen ügyletre jellemző, hogy az exportőr hosszú lejáratú céghitelt nyújt. A létesítményexport igen nagy értékű és hosszúlejáratú szerződéskötéseket jelent, ahol a már említett kockázatok mellett különösen nagyok az országkockázatok mind a megbízó (projektimportőr), mind a vállalkozó (projektexportőr) számára. Ezért az ilyen külkereskedelmi ügyletek előkészítése igen nagy körültekintést igénylő hosszadalmas és többnyire szabályozott folyamat. A szerződő felek számos 18 biztosítékot adnak és kapnak. Az ilyen szerződéskötésekre

jellemző, hogy mind a megbízó, mind a vállalkozó szakértői teamekben dolgozik az ügylet előkészítése, az ügyletkötési döntés meghozatala és a teljesítmény létrehozatala során egyaránt. Mindkét felet segíthetik a projektmenedzsment és a consulting engineering cégek az üzleti folyamat egyes szakaszaiban. A létesítményexportra vonatkozó vállalkozási szerződést gyakran kísérik kiegészítő szerződések: fenntartási-üzemeltetési szerződés, javítási szerződés, menedzsmentszerződés, műszaki vevőszolgálati szerződés, stb. Különleges ügyletek: 1., Bérmunka tevékenység: fejlett technológiával és nyersanyaggal rendelkező vállalat devizakülföldivel végeztet munkát, munkadíj ellenében. A bérmunkát végző szabad kapacitással és viszonylag jól képzett munkaerővel rendelkezik, de fejlett technológia és nyersanyag hiányjellemző rá. Bérmunka passzív, mert deviza kiadással jár, bérmunkadíj formájában, de a

bérmunkát végző szempontjából aktív, mert devizabevételt jelent, bérmunkadíj formájában. 2., Export fővállalkozás: Összetett műszaki, gazdasági és kereskedelmi tevékenység, amikor a fővállalkozó az alvállalkozók tevékenységét és saját szolgáltatásait koordinálva teljesíti a megrendelő részére a szerződésben kikötött eredményt. A fővállalkozó tevékenységéért fővállalkozói díjban részesül, valamint eredményfelelősség terheli a megrendelővel szemben, egyedül és oszthatatlanul felelős a teljesítésért. 19 7 LICENCIA KNOW-HOW ÜGYLETEK. FRANCHISING LEASING Licencia típusú ügyletek: Licencia: a licencia adó engedélyt ad a licencia vevőnek a szabadalmi oltalom alatt álló műszaki megoldás hasznosítására, licencia díj ellenében. Olyan találmány szabadalmazható, mely új feldatálói tevékenységeredménye, és iparilag alkalmazható. A szabadalomjogi kritériumok meghatározzák a szerződés tárgyának

sajátosságait és a szerződés lényeges tartalmi kellékeit. A licenciadíj nagyságát befolyásolhatja a díjfizetés módja is: - egyszeri összegben (lump sum) - folyamatos díjfizetés az árbevétel százalékában (royalty) - fix díj és royalty kombinációja Fajtái: 1., Szabadalmi: Szabadalmas engedélyt ad valakinek a találmány hasznosítására A hasznosítási szerződés alanyai a szabadalmas és a h asznosító, tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, mely nem ütközhet jogszabályba, és nem irányulhat a szabadalmi oltalomból eredő jogok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra. Szabadalmas fő kötelezettsége megadni az engedélyt a t alálmány hasznosítására, míg a hasznosítóé pedig megfizetni ennek a d íját. A szabadalmast jogszavatosság és kellékszavatosság terheli. Teljes licencia: a szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos kérdést, a licencia minden

időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. 2., Fortély (know – how): szerződés tárgya titkos, értékes, hasznos információ ismeret vagy tapasztalat, amely a gazdasági életben is használható. Nem áll szabadalmi oltalom alatt, ha nem az üzleti titok védelme, mint jogi megfogalmazás vonatkozik rá. A partnerek főkötelezettségei: az adásvételi szerződés révén az átadó ezeknek az ismereteknek az átadását vállalását, az átvevő pedig meghatározott ellenértéket fizet. 3., Védjegy: oltalom alatt álló megjelölés, mely alkalmas valamely vállalat áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalat azonos vagy hasonló áruitól illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre. A védjegy és a kereskedelmi név komoly piaci értéket képvisel A partnerek fő kötelezettségei: A védjegy tulajdonosa feljogosítja az átvevőt a védjegy kereskedelmi név

használatára meghatározott ideig, meghatározott földrajzi körben. A jogosult a védjegy használatára szerződéssel engedélyt ad a védjegy árujegyzékben szereplő valamennyi áruval és azok egy részével kapcsolatban alkalmazhatja és jogosult a védjeggyel ellátott áru minőségét ellenőrizni. A védjegylicencia szerződésben rögzítik, az átvevő milyen ellenszolgáltatást teljesít és a védjegyhasználati jogot visszavonja, ha a rögzített minőségi feltételeket nem tartja be. 20 Franchise: A franchise egy sajátos vállalkozási forma, független, de mégis szorosan együttműködő partnerek között. Olyan értékesítő rendszer, melynek révén árukat vagy szolgáltatásokat vagy, technológiákat forgalmaznak. Jogilag és pénzügyileg önálló és független vállalkozók szoros és folyamatos együttműködésén alapul azaz a franchise átadók és átvevők. Az átadó megadja átvevőinek a jogot, és egyúttal kötelezi is őket arra,

hogy az üzletet az ő koncepciója szerint üzemeltessék, közvetlen vagy közvetett díjazás ellenében. A felek között írásban megkötött franchise keretein belül és időtartam alatt, az átvevő, átadó folyamatos technikai és üzemgazdasági támogatásával használja a rendszernevet, szolgáltatás, márkanevet és egyéb szabadalmi jogot. Együttműködés mélysége szerint lehet: a; termék vagy védjegy franchise: Licencszerződésben az átadó gyártási, használati jogot ad el, mely csak kizárólag az átadó tulajdona. A szerződő felek egymástól függetlenek, a licencadónak nincs joga, hogy ellenőrizze az átadott technológia, eljárás alkalmazási folyamatot a licencátvevőnél. Az átvevő cég az átadónak az eladott termékek után úgynevezett használati díjat fizet. Disztribútor – dealer: az átvevő kizárólagos jogot kap egy adott területen a vele szerződő gyártó termékek eladására. Az átadó kiköti, hogy partnere

biztosítsa az általa megkívánt kiszolgáltatási minőséget. Védjegyhasználatra csak a tulajdonosnak vagy kedvezményezettnek van joga. A védjegy utal a minőségre és megkülönbözteti az árut más azonos vagy hasonló szükséglet kielégítő terméktől. Csak a bejegyzett védjegy élvez oltalmat, a védjegyét, márkáját adó szervezetnek az átvevő szervezet meghatározott díjat fizet ezért a jogért. Koncessziónak két formája ismert: 1. franchise átadó kizárólagos jogot ad egy adott területen belül az átvevőnek Az átvevő egyszeri belépési díjat és a folyamatos menedzsment szolgáltatásért meghatározott díjat fizet 2. franchise átadó megadja a jogot az átvevőnek bizonyos termék vagy termékcsoport meghatározott kereskedelmi egységben való eladására. b; üzleti franchise: Az átadó általában belépési díjat és a forgalomból folyamatos részesedést kap az átvevőtől, az átvevők a termék, szolgáltatás vagy védjegy

stratégiai és marketing ismereteket is kapnak az átadótól. Fajtái 1., otthoni vagy családi franchise: kevesebb beruházást igényel a vállalkozótól, sőt még saját házból, lakásról is működtethető. 2., Vállalkozói vagy beruházó franchise: nagyobb beruházás igényel, mint a családi franchise és a vállalkozó más alkalmazottak munkáját is igénybe kell vennie. 21 3., Területi franchise: az átadó egy meghatározott területen átruház az adott területre vonatkozó minden jogot az átvevőre. c; master franchise: A területi franchise egyik elterjedt változata, tehát a területi franchise átvevő továbbadhatja a rendszer használatának jogát egyedi franchise átvevőnek, és ő lenne a rendszerátadó. A franchise alkalmazása: Az átvevő szempontjából a franchise rendszer előnyei: gyorsabban tud hozzáférni a piachoz, üzletének gyorsabb a felfutása, a piaci bevezetés költségei csökkenthetők ismertebb márkanév esetén nagyobb a

forgalma, jobb jövedelmezhetőséget tud elérni, és könnyebben tudja bővíteni kínálatát nagy tételben szerzi be központi raktáraiba a működéshez szükséges gépeket, anyagokat, ezért kisebbek az átvevők beszerzési terhei Az átvevő szempontjából a franchise rendszer hátrányai: átadó korlátozhatja az átvevő tevékenységét azonos márkanév alatt elkövetett hiba visszaüthet az abban teljesen vétlen franchise átvevőkre is átvevő többféle formában fizet az átadónak átvevőt korlátozhatja, hogy nem tud szabadon üzleti kapcsolatba lépni másokkal. Meghatározhatják számára az üzleti kapcsolatai bővítési lehetőségeit, vagy korlátozhatják szállítóinak körét Az átadónak az előnyei: az átadó csekély pénzügyi kockázattal jelentős profira tehet szert átvevőnek nem kell foglalkoznia az egységek problémáival, mentesül a napi üzletvezetés gondjaitól és könnyebb a nagy távolságra lévő egységek ellenőrzése is

Lízing: tartós bérlet, melynek feltétel, hogy a futamidő legalább 365 nap, mert ellenkező esetben adásvételi szerződés jön létre. Futamidőt tekintve: rövidlejáratú lízing (365 nap), középlejáratú lízing (1 – 3 év), hosszúlejáratú lízing (3 évnél hosszabb). a; fajtái: exportlízing: devizabelföldi lízingbeadó devizakülföldi lízing bevevővel köt szerződést. importlízing: Magyarországon a Devizatörvény tiltja. visszlízing: ha egy vállalkozás finanszírozási gondokkal küzd, értékesítheti berendezést, gépet egy lízingbeadónak, anélkül hogy lízingtárgy helyet változtatott volna, visszalízingelheti tőle. b; lízingtárgy útja szerint: direkt (közvetlen) lízing: lízingbevevő közvetlenül a termelőtől lízinggel. indirekt (közvetett) lízing: termelő és a lízingbevevő közé egy közvetítő kereskedő, lízingbeadó épül be. 22 c; lízingtárgy tulajdonjoga szerint: finanszírozási lízing: a lízingtárgy

tulajdonjoga maradványértéken megvásárolva a futamidő lejárta után a lízingbevevőé lesz. operatív lízing: lízing – futamidő rövidebb, mint a lízingtárgy amortizációja és a lízingtárgy tulajdonjoga a futamidő lejárta után sem kerül a lízingbevevő birtokába. 23 8 ÁRVERÉS, VERSENYTÁRGYALÁS Koncentrált piacok Fizikailag egy helyre próbáljuk koncentrálni a keresletet vagy a kínálatot. Ezáltal a másik is oda fog koncentrálódni. I. Árverés / Aukció: kínálatot koncentrálja és a kereslet ezáltal koncentrálódik a kínálathoz II. Tender / Versenytárgyalás: adott a koncentrált kereslet a kiíró részéről, és a tender az eszköz arra, hogy ide koncentrálja a kínálatot. III. Tőzsde: egyszerre koncentrálja mind a kettőt I. Árverés Cél: az árut a legtöbbet kínáló vevőnek eladni. Feltételek az áruféleséggel szemben: fogyasztók széles rétege számára használati értékkel bír tömegáruk értékesítése folyik

(kereskedelmi áruk; pl. mezőgazdasági, sajt, stb) Az árverező társaság bonyolítja le, hozzájuk szállítja be az eladó az árut, szortimentálja, meghirdeti és lebonyolítja az árverést, és átadja az árut a vevőnek. (+ lehetővé teszi, hogy a vevő megtekintse) Árverési katalógust bocsát ki a társaság, melynek tartalma: - áruk leírása - üzleti kondíciók - nyertes hol veheti át - fizetés módja - szállítás módja, határideje - bánatpénz Bánatpénz: kifizetendő pénzbeli letét, biztosíték. Ha az árverés nyertese nem fizet és veszi át az árut, a társaság visszatartja a bánatpénzt. ~ az új árverés költségeit fedezi Hasonló mint az ajánlati garancia. Különbség, hogy az ajánlati garancia nem készpénz, hanem bankári biztosíték Ár kialakítása: 1.) Licitálás: kialakítanak egy kikiáltási árat (minimum ár) Ezen az áron az eladó hajlandó értékesíteni. Bármelyik ügyfél ennél nagyobb árat vállalhat,

a növekedés ütemét esetenként meghatározzák (pl. 100 USD) Ez addig zajlik, míg nem érkezik magasabb ajánlat, aminél nem kínálnak többet. Ha nincs jelentkező a kikiáltási áron vagy a felett, nem értékesítik 2.) Árlejtés: magasabb árból indulnak ki, és egyre csökkentik A vásárló akkor jelentkezik, ha az adott áron meg kívánja vásárolni. Esetenként ez is átcsaphat licitálásba 24 3.) Beírásos aukció: nincs fizikai jelenlét, írásban fogadják el az ajánlatokat Aki a legtöbbet küldte be, az kapja az árut. A vevők számára ez kedvezőtlenebb megoldás, mert nem ismeri a konkurencia magatartását (túl magasat vagy keveset ajánl). A nyertes jelentkezik az áru átvételére az árverés után. Megfizeti a vételárat (a bánatpénzt levonják). Minden egyéb költség és kötelezettség a vevőt terheli (Ex Works raktár) Árverések típusai: A megrendezés rendszeressége szerint: rendszeres eseti A felkínált áru típusa szerint:

egyedi sajátossággal rendelkező tömegáruk (szőrme) sajátos, egyedi áruk: ékszerek bélyegek műkincs egyéb áruk A megrendezés indítéka szerint: önkéntes bírósági határozat alapján szervezett A szervező jogállása szerint: árverező társaságok állami, önkormányzati szervek gazdasági társaságok által szervezett Tender, versenytárgyalás Egy vevő versenyezteti az ajánlatokat előre megszabott feltételek mellett. A vevőnek itt (fizetőképes) kereslete van, ezért kiír egy versenytárgyalást. Elsősorban közületi beszerzéseknél, vagy egyéb nagy értékű beszerzések esetében alkalmazzák. A versenytárgyalás (tender) nemzetközi jogi alapjai: - GATT Tokiói – forduló 1973-79 (a kódexek fordulója, kormány beszerzési kódex Magyarország 1995-ben csatlakozott) - Világbanki előírások a közbeszerzésre 25 - 1987. évi XIX törvény a versenytárgyalásról - 1995. évi XL törvény a közbeszerzésekről Megjegyzés: 1995. évi XL

törvény a közbeszerzésekkel kapcsolatban 4 területet jelölt meg: 1. Építési beruházás 30 m Ft 2. Árubeszerzés 15 m Ft 3. Építési műszaki tervkészítés 7,5 m Ft 4. Szolgáltatások megrendelése 7,5 m Ft Kötelező tendert kiírni, ha egy bizonyos összeghatárt elérnek vagy költségvetési forrásból, kormányrendeletre megvalósuló közbeszerzésre. Verseny megvalósításának, kiírásának menete: 1. A verseny előkészítése: - a kiírás feltételeinek kialakítása - a versenytárgyalás meghirdetése Tenderfüzet: tartalmazza a feltételeket (pl. létesítményeknél bocsátanak ki ilyet; kereskedelmi feltételek, határidők). Általában pénzért árusítják, mert elkészítése költségekkel jár, és a nem komoly partnereket és tájékozódókat elriasztja 2. A versenytárgyalás lefolytatása 3. Szerződés megkötése Kiírható: 1.) Nyilvános: bárki részt vehet rajta 2.) Regisztrációs: előzetesen regisztráltak vehetnek részt;

feltételrendszer kapcsolódik a regisztrációhoz. 3.) Prekvalifikációs: előminősítő rendszerrel jár együtt A potenciális pályázók alkalmasságát vizsgálják. 2 lépcső: először prekvalifikáció, majd aki megfelel, tehet ajánlatot 4.) Meghívásos: nem széleskörűen közzétett A kiíró személyesen értesíti a potenciális jelölteket (tudjuk ki az a néhány, aki alkalmas). De a kiíró nem utasítja el az olyan pályázót, akit nem hívott meg, de ajánlatot tesz. 5.) Zártkörű: csak a felkért pályázók indulhatnak el Valamilyen szempont alapján választják ki őket. Pl olyan tenderek, ahol csak nemzeti vállalatok vehetnek részt, vagy Ajánlati garancia itt is van. Szokásos még a teljesítési garancia (nyertes megköti a szerződést, de nem teljesít). 26 Bánatpénzt rögzítik (mértékét): A versenytárgyaláson résztvevőknek el kell helyezni egy bizonyos összeget készpénzben vagy bankgaranciaként, melynek az a cél ja, hogy

biztosítsa a p ályázók komolyságát. Ezt az összeget a tenderfüzet határozza meg Értéke 5% és 10% között mozog A kiírónak tartania kell magát az előzőleg meghatározott feltételekhez és szabályokhoz. Adott időpontban nyilvánosan bontják fel az ajánlatokat, melyen mindenki jogosult részt venni, aki pályázott. Kihirdetik, melyik az érvényes Hiánypótlásra a kiíró kitűzhet egy határidőt Nem célszerű potenciális pályázatot formai hibák miatt kizárni. Ajánlatokat lehet egyben értékelni vagy külön. Ha külön: először a műszaki részét, és ha megfelelt, kereskedelmileg is. Bonyolult berendezéseknél általában megszabják a kereskedelmi feltételek jelentős részét. A kiírónak meg kell adnia a bírálati szempontokat súlyozva, hogy mi a végső kritérium a legkedvezőbb, vagy a legolcsóbb. A kiíró egyik pályázatot sem köteles elfogadni, a kiírást eredménytelennek nyilváníthatja. Illik utólag a döntésről és okairól

a pályázókat tájékoztatni. Kifogással Közbeszerzési Döntőbíróságon lehet fellebbezni. Magyaro-on ez elég gyakori, mert meglehetősen rutintalanok a kiírók. 27 9 ÁRUTŐZSDÉK Tőzsde lényege; fogalma: Olyan piaci intézmény, amely meghatározott áruk keresletét és kínálatát koncentrálja, azaz térben és időben egy helyen jeleníti meg. A tőzsde sajátos adásvételi technika is Jellemzője: szabványosított áruk jelennek meg (gabonák, színesfémek) helyettesítő áruk szabványosított szerződéstípusok (kontraktusok) terményügylet szabványos nyitvatartási idők Fajtái: - árutőzsde - általános: mindenfajta áru - speciális: adott árucsoportra, vagy adott árura - szakosodnak (búzatőzsde) - értéktőzsde - általános: minden értékpapír, nemesfém, deviza - speciális: vagy nemesfém, vagy deviza , vagy értékpapír Kereskedelmi feltételek: Egységesíteni és egyszerűsíteni kell: erre szolgálnak a tőzsdei szokványok

(minőségre és alapmennyiségeket [lot] alakítanak ki). Üzletet kötni a lotra vagy annak egész számú többszörösére lehet. Az egyéb szerződéses feltételeket is szokványosítani kell. A tőzsdén kötött ügyletek típusai: - Prompt ügylet: kikiáltási ár elfogadva. A szállítást azonnal teljesíteni kell Tényleges ügylet - Határidős vagy termin ügyletek: Vagy a tőzsde által előírt vagy a felek által meghatározott időpontban kell a szállítást teljesíteni. - Effektív ügylet: a vevő ténylegesen birtokolni akarja az árut, akár azonnali, akár későbbi szállítás után. - Spekulatív ügylet: papír ügylet. A partnerek célja a n yereségszerzés, az ügyletkötés napja és a teljesítés napja közötti árváltozás kiaknázásával. - Egyszerű spekulatív ügyletek: A haszonügyletet kötő áremelkedésre számít, s ha valóban áremelkedés következik be a teljesítés napjáig, a k ötéskori termin és a t eljesítéskori prompt

árfolyam közötti különbség a nyeresége. Ha van, aki úgy véli, hogy az adott termék ára a jövőben csökkeni fog, akkor a besszőr kötelezettséget vállal, hogy a teljesítéskori alacsonyabb áron veszi meg az árut, amit korábban magasabb áron eladott. Vagyis az egyszerű spekulatív ügylet az egyik fél szempontjából hausse (hossz), a másik szempontjából baisse (bessz) ügylet, az egyikük nyer, a másik veszít. 28 - Opciós ügyletek: Egyszerű opciós ügylet kötésével a spekuláns azt a jogot veszi meg, hogy a szerződésben kikötött határidő napján dönthessen afelől, hogy teljesíti-e a szerződést vagy visszalép. A vételi opció esetén a vevő arra szerez jogot, hogy a teljesítési napon megvegye-e az árut vagy visszalépjen az ügylettől (hausse ügylet visszalépési joggal). Kettős opciós ügylet: az eladási és a vételi opciós ügylet előnyeinek egy ügyleten belüli kihasználását jelenti. - Fedezeti ügylet: A kész

árura kötött adásvételi szerződés és az adott nyersanyag tényleges beszerzése közötti időben bekövetkezhető áremelkedés ellen kell védekezni, s az így kialakuló esetleges veszteséget kell fedezni. Eladási: a nyersanyag tényleges beszerzése és a késztermék leszállítása közötti időszakban bekövetkezhető árcsökkenés ellen kell védekezni. Elszámolóház / Clearing House: Az ügyletek lebonyolítását és elszámolását végzi. Letétet kell az ügyletet kötőnek itt elhelyeznie, ez szavatolja a szerződés teljesítését. Az Elszámoló Ház folyamatosan vezeti a nyereséget és a v eszteséget is. Ha hiányzik egy összeg, felszólítja az egyént, hogy pótolja. A tőzsdén kizárólag tőzsdetagok köthetnek ügyletet (pl. részvényesek, tulajdonosok) Mindenki más őket bízza meg  közvetítő kereskedőként viselkednek. A közvetítő kereskedők a brókerek / alkuszok. Saját nevében kötik az ügyletet Értéktőzsde:

értékpapírokat, valutákat forgalmaznak. Árutőzsde: valamilyen árura szakosodik. Tőzsdei jegyzés: az adott időszak alatt ténylegesen megkötött ügyletek értékének súlyozott átlaga. (nagy és kis mennyiség árának más a súlya) 29 10 OKMÁNYOK, ÉRTÉKPAPÍROK Értékpapír Törvény által annak minősített, kellékekhez kötött okirat mely a benne foglalt jogosultságot kizárólagos erővel testesíti meg : ahogyan azt az értékpapírba foglalták, csak az értékpapír révén bizonyítható és érvényesíthető. Tulajdonos számára megjelenítheti egy áru tulajdonjogát, egy pénzösszegre szóló követelést vagy más jogosultságot. Bemutatóra szóló = kézbentartása legitimál az adóssal szemben, legforgalomképesebb, nagy kockázati elemmel (elvész, stb.) Átruházása egyszerű átadással történik Forgatható = név szerint megjelölt személynek fizet (átruházható jog, a láncolat végén szereplő átruházó nyilatkozatnak

megfelelően is történhet) Átruházás forgatással történik, teljes forgatás, ha az eredeti tulajdonos megnevezi a következő tulajt, mint forgatmányost, majd cégszerűen aláír. Üres forgatás, az ép. Eredeti tulajdonosa nem nevezi meg a köv Tulajt, csak cégszerűen aláír Névre szóló = csak meghatározott személynek teljesíthető, külön okirattal lehet csak átruházni, jogutód jogelődjének jogkörébe lép (jogelőd kockázatát szerzi meg az engedményes). Átruházásuk engedményezői nyilatkozattal. Jogosultság szerint: Árupapírok = áru feletti rendelkezési jog Pénzpapírok = pénzkövetelést testesít meg (váltó, csekk, biztosítási kötvény) Tagsági jogok = részvény, kötvény Kártérítési igényre feljogosító értékpapír - biztosítási kötvény Árupapírok - Hajóraklevél (B/L), kiszolgáltatási jegy(D/O), folyami rakjegy, közraktárjegy, FCT (áru átvétele továbbításra), FIATA B/L (szállítmányozó fuvarozói

jellegű eredményfelelősséget vállal, kombinált fuvarozásra jellemző) ÉP. Jelentősége: Az áru fizikai átadása nélkül is lehet annak tulajdonjogát átruházni, tengeri forgalomban gyűjtőfuvar lebonyolítását teszik lehetővé, rakomány megbontható. 30 Okmányok: A külkereskedelem okmányigénye nagy a nagy fizikai távolságok miatt. Az ügyintéző gyakran nem is látja egyáltalán az árut. A külkereskedelemben minden info papíron áramlik a) áruval kapcsolatos kereskedelmi okmányok, ezek az áru előállításával, előkészítésével kapcsolatosak (minőségi bizonylatok, feladási értesítés, csomagjegyzék) b) szállítási okmányok, fuvarozás, szállítmányozás, rakározás, átrakás során c) hatósági okmányok, állami szevekkel való kapcsolat során (pl, hatósági okmányok, vámokmányok) d) banki okmányok, fizetéssel, átutalással kapcsolatosak (pl, akkreditív, váltó) e) biztosítási okmányok, áruval kapcsolatos

kockázattal függ össze, (pl, banki biztosítékok, bankgarancia, bankkezesség.) 1. Fuvarokmányok, elismervények - vasúti, közúti, folyami és légi fuvarlevél - szállítmányozói elismervény, FCR Bizonyítják a fuvarozási szerződés létrejöttét és azok feltételeit, számla a befizetett fuvardíjról és egyéb költségekről, igazolják a feladás időpontját, helyét, az áru mennyiségét, utólagos rendelkezési jogot biztosít és reklamációs alap is lehet. Nem tulajdonjogot biztosít az áru felett! Vevő ellenőrizheti, hogyan teljesített az eladó. 2. Számlák - kereskedelmi, pro forma, előszámla, vámszámla, konzuli számla Kereskedelmi számla a fizetendő összeget tartalmazza + áru megnevezése, minősége, mennyisége, egységára, árengedmények és felárak, fuvarozás módja és eszköze, paritás, rendeltetési hely, csomagolási egységek száma, tartalma és jele, fizetési mód, származási hely, importengedély száma,

szerződés száma és kelte, eladó cégszerű aláírása. Pro Forma : eladói ajánlat (áru, mennyiség, ár és paritás) Egyes országok importengedélyezési előírásai miatt is. Eladó állítja ki, tartalmazza, az ügylet tárgyát, megnevezését, mennyisééget, árat, fuvarparitást. Ha ajánlatot helyettesít és nem tartalmazza a “kötelezettség nélkül” kitételt, kötelező ajánlatnak minősül. Elfogadói nyilatkozattal szerződés létrejöttét eredményezheti Előszámla : végleges elszámolást megelőző résszámla Vámszámla : ker. Számla vámkezeléshez szükséges adatokkal kibővítve Konzuli számla : exportáru eladó országban érvényes piaci árának igazolására 31 3. Bizonyítványok - származási, növény- és állategészségügyi, gyógyszer, műbizonylat, minőségi biz., súlyjegyzék, csomagolási jegyzék, feladási értesítés Származási : eladó ország ker.kamarája igazolja az előállítás helyét Növ.+Állateü

: kártevő és betegségmentesség igazolása Gyógyszer : emberi alkalmazásokra használt gyógyszer esetében, az exportáló tagálolam illetékes hatósága állítja ki. Műbizonylat : berendezések minőségtanúsítványa, maga az eladó igazolja Min.biz: megállapodás szerinti minőség igazolása, semleges szervezet, minőség ell Intézet állítja ki. Súlybiz.: feladási/érkezési súly igazolása tengerentúli relációban, független hatóság által Csomagolási jegyzék : csomagolási egységek száma, egyenkénti tartalom, áru megnevezése, brutto/netto súly, stb. Feladási értesítés : eladó küldi a vevőnek esetleg banknak 4. Banki okmányok - fizetőképességi igazolások, akkreditívek, hitellevelek, inkasszók, bankgaranciák és kezességek, banknyugta 5. Vámokmányok - vámáru nyilatkozat vagy vámindítvány, egységes vámokmány (SAD vagy EUR1) 32 11 A KULKERESKEDELMI ÜGYLETEK KOCKÁZATAI A kockázat a kitűzött céltól való eltérés

lehetősége, alapvetően kettős előjelű tényező! Külkereskedelemben nagyobb a kockázat, mint a határt át nem lépő kereskedelem esetén. A különböző piacok kockázatai egymást erősítik. Fajtái 1. Ügyleti szintű kockázatok (üzleti kockázat): Egy adott külkereskedelemi szerződés kockázatai Külkereskedelemi szerződés tartalmi oldalában sok kérdést tisztázzunk! Árukockázat: eladó gyengébb minőségű árut szállít, vagy az áru megsérül, tönkre megy, ellopják a fuvarozás, raktározás alatt (fuvarozási kockázat) Kereskedelmi kockázat: Vevő magatartásából fakad, nem fizet, késedelembe esik, csődbe megy. Vevő rosszhiszemű: szerződik, de nem teljesíti kötelezettségeit vagy okmányt hamisít. Árkockázat: Szerződésbe rögzítve vannak, pl. áremelkedés, energia áremelés A szerződés teljesítése közben a költség és árviszonyok megváltoznak. Árfolyamkockázat: valutaárfolyamok megváltoznak Politikai kockázat:

háború, népfelkelés, államosítás, engedély megtagadása Természeti kockázat: környezetszennyezés 2. Üzletpolitikai kockázatok: vállalati szint, abból adódik, hogy külkereskedelemi tevékenységet végzünk. Piaci kockázat: eladható-e az áru? Költségek megtérülnek-e? Felelősségi kockázat: Értékesített termék káros hatásainak kockázata likviditási kockázat: ha ellenérték nem folyik be, és nem tudok fizetni, vállalat folyamatos fiztőképességének kockázata kamatkockázat felvett hitelek mozgó kamatainak kedvezőtlen változása ország kockázat célpiacok politikai stabilitásának alakulása A kockázatok nem tisztán jelentkeznek, és felerősítik egymást. Stratégiák: kockázati stratégiák kialakítása szükséges! KOCKÁZATI STRATÉGIÁK 1. Megelőzés, preventív biztosítás A kockázat csökkentése érdekében mindent meg kell tennünk. Partner helyes kiválasztása, vele kapcsolatos informálódás, megfelelő szerződési

feltételek kialakítása 2. Kockázat csökkentésa Megosztás: kockázatok porlasztása  több külön ügylet, egyszerre nem tesznek ki kockázatnak túl nagy értéket. 33 Áthárítás: felmerülő kockázat elosztása az egyes gazdasági szereplők között, partnereket keresek: bankok, biztosítók Kompenzációs magatartás: külker és egyéb ügyletek olyan kombinálása, ahol a veszteségeket az egyidejűleg beköv. Azonos nagyságú nyereségek egyenlítik ki Pl hedge ügyletek = fedezet az árutőzsdén KOCKÁZATKEZELÉS ESZKÖZEI Árukockázat: szerződésben minőség meghatározás, garanciális hányad, ellenőrzés. Az importőr előírhatja az áru minőségét meghatározó nyersanyagok minőségét, csomagolását, raktározását. Fenntarthaja magáának a gyártásközi és szállítási ellenőrzés, minőségi átvétel jogait. Az exportőr elháríthatja a felelősséget a következményi károkért, csökkentheti a reklamációk lehetőségét.

Fuvarozási kockázat: szállítmánybiztosítás, megfelelő fuvareszköz, csomagolás Kereskedelmi kockázat: Fizetési biztosítékok: bizalmi kéz, fizetési módok biztosítékai. Importőr rászáről, óvadék, garanciális ráta. Exportőr részéről, előleg, kötbér, megfelelő fizetési módozat alkalmazása (akkreditív, bankgarancia, kezesség) Árkockázat: csúszó-záradékok, hedge. Árfolyamkockázat: folyamatosan vizsgálni, ha eltérő a pénznem. Tartozni (importálni) gyengülő, követelni (exportálni) erősödő valutában érdemes, de ez az alkupozíciótól függ! Szerződéses biztosítékok, valutazáradék. Tartós kapcsolat esetén tárgyalásos kaluzula Értékállósági záradék: gyakorlatban nem alkalmazzák Politikai kockázat: partnerország helyes megválasztása,állami exporthitl garancia. Határidős devizaügyleteket a kereskedelmi bankok, tőzsdék végeznek. HITELFEDEZETI ESZKÖZÖK (kereskedelmi kockázat esetén) Exportőr által

nyújtott hitel lehet: 1. Fedezeti hitel: az adós a hitel visszafizetésének biztosítékául fedezeti eszközt nyújt. (pl váltó, bankkezesség, bankgarancia, zálogjog, akkreditív) 2. Nyílt hitel: Hitelnyújtás biztosíték hiányában Megoldási lehetőségek: Faktorálás: a megbízó az áruszállításból származó bankári biztosítékkel nem fedezett roves lejáratú követelését ill. Annak behajtását a faktorra engedményezi A factor nyilvántartja a követeléseket 34 esedékesség szerint, kockázatokat átvállalja (a vevő fizetésképtelenségéből fakadókat), követeléseket behajtja. Forfetírozás: közép és hosszú távú lejáratú, váltóval fedezett követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. Elsősorban beruházások esetében Exporthitel biztosítás: hitelnyújtás kockázatának áthárítására szolgáló intézvényesített rendszer. Exportösztönzés közvetett formája, kormány által támogatott

exportgaranciaintézetek segítségével. Bankgarancia: Szerződéses biztosíték nem szerződésszerű teljesítés esetén. A garanciát adó (garans) kötelezi magát, hogy egy bizonyos garancia esemény bekövetkezése esetén a kedvezményezettnek a garanciában szereplő összeget kifizeti. A bank önálló fizetési kezességvállalása, nem vizsgálhatja az alapügyletet. Nagyon hasonlít az akkreditívhez, mert: - a bank fizetési ígérete - alapjogviszonytól független jogviszony (!) - bizonyos feltételek betartása esetén fizet a bank A kezesség az alapvető ügylettől nem független jogviszony. Ez az egyetlen különbség a garanciához képest. A kötelezettség tartalma a főadóséhoz igazodik „Alapjogviszony vizsgálata nélkül fizetek”  garancia Ha ez nincs benne  kezesség A garans nem hozhat fel semmilyen kifogást. A kezes viszont hivatkozhat mindenre, amire az is hivatkozhat, akiért ő kezességet vállalt. FUVAROZÁSI

(SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI) KOCKÁZATOK Biztosítható Fuvarozás veszélyeiből eredő Biztosításból kizárt Politikai (háborús, sztrájk) Tartalmi szempontból a kockázatok fontosabb elemei: - szállítmány teljes kára, elveszése - vis maior jellgű, minűsített káresemények - közös kárviselés, közös hajókár - szállítmány részleges kára, hiánya - lopás, fosztogatás 35 - háborús kockázatok - sztrájkkockázatok Kárfajták Tárgyi Különös Teljes Részleges Tényleges Következményi Közös hajókár Teljes Részleges Vélelmezett 1. Következményi kár: A biztosítási fedezetbe a következményi kárt a biztosító általában nem vonja be. (Pl goodwill) 2. Tárgyi kár: 2.1 Különös kár: azt jelenti, hogy a károsult másoktól nem kap hozzájárulást a kár ellensúlyozására. Részleges kár: mennyiségi hiány, minőségromlás Teljes kár: akkor beszélünk, amikor a szállítmány teljes egészében nem áll rendelkezésre az

eredeti célra. Tényleges kár: ha a biztosítás tárgya elveszett vagy elsüllyedt. Vélelmezett kár: az áru eredeti jellegét elveszti; az áru olyan sérülést szenvedett, hogy javítása többe kerülne, mint az áru értéke. Leggyakrabban alkalmazott biztosítási klauzulák, fuvarozás veszélyeiből adódó károk esetén - FPA , mentes a részleges károktól, a biztosító a lopás és elveszési károk kivételévelaz egész szállítmány vagy az egyes csomagolási egység teljes karat téríti meg. (teljes kár, vis maior, közös kár) - WA, részleges károkkal együtt, a szavatosság a részleges károkat is téríti, - All Risks, minden veszély ellen, lopás és elveszés ellen is. Mindhárom kizárja a háborús eseményeket, sztrájkot, csomagolás hibáiból fakadó, biztosított súlyos gondatlanságából fakadó. - Air Cargo – légi fuvarozás 36 Leggyakrabban alkalmazott biztosítási klauzulák, politikai károk esetén - IWC – háborús

záradék - SRCC – sztrájk, zendülés, polgárháború - Air cargo IWC - Air cargo SRCC Közös kár megosztáson értjük: A veszély együttesen és egy időben fenyegeti a tengeri vállalkozásban résztvevő érdekeket. Szándékosan és ésszerűen hozott rendkívüli áldozatról van szó. A hajót és rakományát együttesen fenyegető veszély elhárítása, illetve mérséklése érdekében hozták az áldozatot. Nemzetközi szállítmánybiztosítás tartalma, lényege: A szállítmány biztosítás a fuvarozott árura és a fuvarozó járművekre vonatkozik. A szállítmánybiztosítás tárgya szerint: A fuvarozás alatt lévő és a fuvarozás közben beraktározott áru (Cargo-biztosítás: más országbeli rendeltetéssel feladott áruk fuvarozási veszélyeiből eredő kockázatokra és politikai kockázatokra nyújt fedezetet, pótdíjjal vagy anélkül) A szállítmány biztosítási ajánlat és tartalma: A biztosítási szerződés megkötését a szóban

forgó érdek biztosítási fedezetbe vételét a szerződő fél kezdeményezi, a biztosítóhoz eljutatott írásbeli ajánlatával. A biztosító által kialakított az érdekeltekhez eljutatott biztosítási ajánlati űrlap alkalmazását az teszi célszerűvé, és szükségessé, hogy megkönnyíti az ajánlattételt, lehetővé teszi a biztosító számára szükséges információk és adatok hiánymentes közlését. A szállítmánybiztosítási ajánlatnak többek között a következőket kell tartalmaznia: Biztosított cégszerű megnevezése Biztosítandó áru pontos megnevezése Az áru mennyisége, csomagolása, csomagolási egységek (collik) számát és jelét. A fuvarozás módját, eszközét, ha a fuvarozás hajóval történik, a hajó nevét és a fuvarozás tervezett útvonalát. A biztosítási összeget Az áthárítani kívánt kockázatok felsorolását Az első, a közbülső, vagy utótárolás idő tartamát A vételi, illetve eladási paritást Az

adásvételi szerződés fizetési módját 37