Commerce | External trade » Külgazdasági politika

-2011.0220 Külgazdasági politika óraadó: Dr. Füle István Kötelező irodalom: Tóth Tamás: Külgazdaságtan , Aula Kiadó Kijelölt fejezetek: I,IV,VI,VII,X,XI,XII elméleti rész Órai jegyzet Vizsga: 50 pontos dolgozat ( 25p- esszé kérdés, 5x5 pont ellenőrző kérdés) Gazdaságpolitika Magyarországon Aktuális gazdaságpolitika I. rész: Kiinduló keretek II. rész: 2005 I. KINDULÓ KERETEK Magyarország: 1., világgazdasági körülmények 2., belgazdasági környezet 1., Világgazdasági körülmények: Y+ Im = C + G + I + X X= export nyitott gazdaság: export 15%-nál nagyobb mint a GDP ( Magyarországon: 33%) ► Évi átlagos növekedés: 2-3% USA-------------------------------Távol-Kelet (Japán, Kína stb.) ( 4%-ot meghaladó) ( 4 %) EU ( 2% alatti gazdasági növekedés) Magyarország ( erősen konjuktúraérzékeny, EU határozza meg a gazdasági növekedést, Németország a magyar külkereskedelem 34%-át jelenti) ► Vállalati koncentráció Egyre

nagyobb cégek jelennek meg ( autóipar stb.), Magyarországnak érdemes a nemzetközi folyamatokba becsatlakozni, önállóan nem tud lépni. ► Tudás alapú gazdaság A termékek előállítását, a működési mechanizmust az információk, a tudás határozza meg. Pl. termékek értéke : 100% tudás: 92% többi: 8% 1 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István ► Működési mechanizmus: Rendszer, informatikai rendszeren alapul , irányítás Informatikai és Hírközlési Minisztérium Termék értékének centruma változik ( Ricardo, Marx határhaszon elmélet) ► Globalizáció a gazdasági folyamatok világméretűvé válása Kérdések: 1., Mit jelent Magyarország számára a globalizáció? - adottság együttélés együttműködés Adottság: kikerülhetetlen folyamat Termelőerők fejlődése ↔ Munkamegosztás 1. törzsi jellegű pl ma: Afrika 2. városállamok nagybirtok városállamok vámhatárokkal ;feudális birtokok 3. kapitalizmus

nemzeti államok pl ilyen ma: India polgárháborúk feudális határok lebontása, a munkamegosztás kiterjesztése válik szükségessé a hatékonyságot elősegítve 4. regionális munkamegosztás 50-es évek Szén- és Acélközösség EGK Ekkor már nem lehetett nemzetállami szinten működni 5. 80-as évek: globális munkamegosztás Magyarországnak nem adottság a globalizáció. - együttélés: passzív alkalmazkodás a globalizáció folyamataihoz - együttműködés: aktív alkalmazkodás a globalizációhoz Egyenlítlenítő folyamatok a globalizációban, kialakulása környékén kevésbé szabályozott 2., Hogyan lehet védekezni a golbalizáció ellen? Regionalizáció ( regionális integrációk) ; különböző fejlettségű országok vesznek részt a regionális tömörülésekben Integrációk: E.U; EFTA( jogharmonizáció ezekre is kiterjed, tagjai: Lichtensein, Svájc, Norvégia,Izland); EGT ( Európai Gazdasági Térség) ; CEFTA( kihaló félben lévő, EU

csatlakozások miatt csökken a tagjainak száma); Páneurópai Kommunikáció ( származási szabályokat veszik alapul,39 ország) ; NAFTA (Észak-Atlanti Szabadkereskedelmi Övezet); MERCOSUR; APEC (Ázsia- Csendes Óceáni Együttműködési Szervezet: Usa,Chile,Ausztráli,Új-Zéland,Kína,Thaiföld stb.) 3., Mit jelent általában a globalizáció? 2 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István - piacok összefonódása - transznacionalizáció ( pl. multinacionális cégek ;a magyar export 70%-át alkotják a multik) - függőség ( kölcsönös- egyoldalú lehet) - szuverenitás korlátozódása ( Magyarországra vonatkozó gazdaságpolitikai döntések nem az országban születnek) - tőke, technológia áramlás a 2. világháború után a kereskedelmi áramlásokat is megelőzi a tőkeáramlás , de fontos a technológiaáramlás is - munkaerőáramlás (2+3+2- es formula) - világkereskedelem liberalizációja 1944: Bretton Woods – világgazdasági

válság, pénzügyi rendszer összeomlása 1947: GATT – világkereskedelmi akadályok lebontására, vám és nem vám jellegű korlátozások megszüntetésére, tárgyalási fordulók 1972: Magyarország csatlakozott a GATT-hoz ( szerződő félként, nem tagként) 1995: WTO 1986-94 : Uruguay forduló – lebontják a nem vám jellegű akadályokat átlagos vámszint 23-24%-ról 3-4%-ra csökkent a 40-es évektől 2001-től- napjainkig: Dohai Forduló (Arab félsziget; Katar városa) ►Modernizációs horgony: EU Paradigmaváltás, kapitalizmus, alapszerkezetek, működési mechanizmusok változnak. Modernizáció Demokratikus angolszász országok 1933: New Deal Diktatórikus Dél-Amerika: Chile kis tigrisek, Szingapúr ( sikeres modernizáció) Modernizációs deficit: Fizetési mérlegre vonatkozik, a befektetések miatt van. Külső segítség: Marshall segély ( USA nemzeti jövedelmének egy részét erre fordítja) 1989-90: rendszer szétesése 1988: Magyarország:

egyezmény az EU-val 1991: Társulási Egyezmény ( szabadkereskedelmi egyezmény) 1992: Az egyezmény működésének kezdete 1993.0401: Csatlakozási kérelem 1994: Koppenhágai Kritériumok EU – mint a 3 erőcentrum egyike EU: 1. a három erőcentrum egyike ( 1: USA; 2: Távol-Kelet) 2. külső erőforrás (90-es évek: beérkező tőke, melynek funkciója : a fizetési mérleg egyensúlya) 3. a csatlakozási periódus vége 2004.0501: az egyes folyamatok lezáródtak ( rendszerváltás) tagfelvétel: politikai motívációk alapján is ( a folyamatokat ne lehessen visszafordítani) 4. EU követelményeinek teljesítése ( Maastrichti kritériumok ) A konvergencia egyezmény 3 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István A kritériumok vizsgakérdés lehet! Mastrichti kritériumok: Árstabilitás: a 3 legstabilabb árszínvonalú ország HIPC számtani átlaga +1,5%. Fogyasztási árak harmonizált indexe, inflációs ráta Fenntartható költségvetési

pozíció: folyó államháztartási deficit kisebb mint a GDP 3%-a. Bruttó államadósság kisebb mint a GDP 60% (tendencia) Árfolyamstabilitás: ERM II.: árfolyamstabilitást 2 éven keresztül előzetesen elérni, hogy csatlakozni lehessen az Unióhoz. Kamatkonvergencia: három legstabilabb árszínvonalú ország irányadó kamatlába + 2% (hosszú lejáratú kölcsönök kamatai) Költségvetés közvetlen Jegybanki finanszírozásának tilalma Gazdaság stabilitásának feltételei Jegybankok függetlensége. 2. Belgazdasági körülmények a., 90-es évek 1 fele b., 90-es évek 2fele c., 2000-2003 a., A 90-es évek 1 fele: Piaci átalakulás Az összteljesítmény visszaesik GDP: -30%; beruházások: -31% Export: 1989: 5 milliárd USD 1992: 10 milliárd USD 1993-’94: 7 milliárd USD A foglalkozottság visszaesik ( egyik legnagyobb problémája a magyar gazdaságnak) Foglalkoztatottság 1989: 5,1 millió fő 1992: 3,6 millió fő 1996: 3,8 millió fő 2001. aug. : 3,8

millió fő 2005: 3,9 millió fő - induló év - rendszerváltás utáni időszak - legalacsonyabb szám - inflexiós pont, megállt a foglalkoztatottság bővülésének üteme oka: a minimálbér emelkedése 2000: 27e Ft-ról 40 e Ft-ra nőtt 2001: 40e Ft-ról 50 e Ft-ra nőtt - utolsó év Nyugdíjasok száma: 3,2 millió fő Közalkalmazottak száma: 0,8 millió fő Munkanélküliségi ráta: 7% Foglalkoztatottsági ráták EU 15: 64,5 % (15-64 korosztály) Teljes foglalkoztatottság: 75% Magyarország: 57% 4 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István ►Nemzetközi piacváltás A magyar export alakulása: Közép-Kelet Európa Fejlett országok Fejlődő országok 1985 33 35 40 1992 18 80 (EU 15-ök) 2 ► Infláció 36% a legnagyobb infláció ebben az időszakban 1945-46: a világ legnagyobb inflációja Magyarországon ► Strukturális átalakulás ► Tulajdonszerkezet váltás ► Reálszerkezet átalakulása ( gazdaság makroszerkezete) ►

Vállalati méretösszetétel változás ( a piramis talpára állt, azaz helyreállt az egyensúly:) ► Tőke beáramlás ► Eladósodás 1972: konvertibilis valutában van a hitel 1973: világpiaci árrobbanás ( olajár 3- szorosára emelkedett) szerkezet átalakítás ; energiaracionalizálás 1975: Magyarország: életszínvonal növekvő program C+ Im= C + G + + I + X Növekszik 1979: 2. kőolaj árrobbanás ( kétszeresére nő az ár) hitelválság: KKE nem kap újabb hitelt, másfél évig Magyarország sem kapott hitelt) 1982: Valutaalaphoz való csatlakozás ( Magyarország) – hitelt kap Magyarország ekkor volt a kormányválság 1989: tavasz: 10 milliárd USD Magyarország adósságállományára közgazdasági értelemben ősz: 20 milliárd USD irracionálisan emelkedik. Az ideiglenes Németh kormány átnézte a könyvelést, előzőleg nem hozták nyilvánosságra a teljes adósságot 1994: 33 milliárd USD hiány 7 milliárd USD: export ( relatív alacsony export)

a kettő együtt az adósságválság oka új kormány: Horn Gyula 1995: Békessy pénzügyminiszter lemond, Bokros Lajos vállalja el a feladatokat Surányi György Jegybank elnökkel együtt kidolgozták a Bokros csomagot. 5 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István Bokros –csomag. Előzmények: Az elsõ és legfontosabb a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetének a gyors romlása, amit döntõen az 1992–93-ban követett eklektikus, a gazdaság élénkítését és az infláció letörését egyidejûleg megcélzó politika idézett elõ. A kamatok leszorításával és a forint szükséges leértékelésének a halogatásával operáló monetáris politika a folyó fizetési mérleg drámai romlásához vezetett: a hiány 1993-ban elérte a 3,5 milliárd dollárt, 1994-ben pedig megközelítette a négymilliárdot, azaz az éves GDP 9 százalékát. Ezzel párhuzamosan emelkedett a külsõ eladósodás is: 1992–94 között a nettó külföldi adósság

13-ról 18 milliárd dollárra nõtt, és elérte a GDP 45 százalékát. A negatívvá váló reálkamatok mellett a megtakarítási hajlandóság a jövedelmek bõvülése ellenére csökkent, miközben az alacsony kamatokkal is fûtött gazdaság pénzigénye nõtt. Az egyensúly megbomlása az államadósság növekedésében is tükrözõdött: 1993-ban és 1994-ben a GDP négyötödét is meghaladta. A másik – a magyar gazdaság romló helyzetével összefüggõ – kényszerítõ körülmény az volt, hogy a kormánynak nem sikerült tetõ alá hoznia a készenléti hitelmegállapodást az IMF-fel. Ez a kudarc nemcsak a magyar kormány számára fejezte ki, hogy a Valutaalap aggasztónak tartja a gazdaság helyzetét, hanem a külföldi befektetõk, hitelezõk számára is negatív jelzést adott. Ez 1995 elején már azzal a kockázattal járt, hogy az ország nem lesz képes megújítani külföldi hiteleit, és esetleg nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

Az utolsó cseppet a pohárban a mexikói pénzügyi válság kirobbanása jelentette, ami nemcsak a latin-amerikai térségre vonatkozóan rendítette meg a befektetõk bizalmát, hanem más feltörekvõ gazdaságok, így az átalakuló kelet-európai régió vonatkozásában is. Ezért ez az „utolsó csepp” kritikus helyzetet idézett elõ: már-már az ország fizetõképessége is veszélybe került. A bizalomvesztés nemcsak a külföldi befektetõk körében volt megfigyelhetõ, hanem a hazai lakosságéban is, amit a devizabetétek gyors kiáramlása jelzett. Ebben a belülrõl és kívülrõl egyaránt feszített helyzetben nem maradt más választás, mint egy olyan gazdaságpolitikai irányváltás, amely egyidejûleg orvosolja az akut bajokat és építi fel az országba vetett bizalmat. Bár a gyorsan romló egyensúlyi pozíciók miatt már 1995 elején el kellett kezdeni a pótköltségvetés és az új monetáris terv kidolgozását, a korrekciót gátolta, hogy csak

1995 márciusában állt fel az új pénzügyi vezetés Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György jegybankelnök személyében. A március 12-ei kormányülésen elfogadott stabilizációs program, amelyet beterjesztõjérõl Bokros-csomagnak neveztek el, döntõen a folyó költségvetés újragombolásával és megszorító jövedelempolitikával próbálta megfordítani a kedvezõtlen egyensúlyi folyamatokat. 6 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István Az államháztartás hiányának a mérséklése érdekében számos kiadási tétel csökkentésérõl döntött a kormány, igaz, nagy részüket (fõleg azokat, amelyek szerzett jogok visszavonását jelentették volna) az Alkotmánybíróság döntései miatt nem lehetett a gyakorlatba is átültetni. Az államháztartás egyensúlyát végül döntõ részben a bevételek növelését célzó olyan lépések javították, mint a vámpótlék bevezetése, a fogyasztási adók növelése, a

társadalombiztosítási járulékalap szélesítése. Fontos egyensúlyjavító tétel volt a jövedelmek elértéktelenítése is: a 9 százalékos egyszeri leértékelés és a 8 százalékos vámpótlék az infláció gyors növekedéséhez vezetett, aminek következtében a reálkeresetek és a nyugdíjak 12 százalékkal, a reáljövedelmek pedig 5 százalékkal csökkentek. Ezek egyaránt javították az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egyenlegeit. Érdemek és gyengék: A stabilizációs program azonban olyan elemeket is tartalmazott, amelyek a javuló tendencia tartósságára is megpróbáltak garanciát nyújtani. Ide sorolható a beígért államháztartási reform, amely hosszabb távon is lehetõséget kínált a hiány csökkentésére. A stabilizációnak fontos eleme volt az elõre bejelentett csúszó árfolyamrendszer bevezetése, ami egyrészt kiszámíthatóvá tette a forint árfolyamának az alakulását és ezzel letörte a spekulációs

várakozásokat, másrészt az infláció folyamatos mérséklésére is lehetõséget nyújtott. Végül a stabilizációs program részét képezte a döntõen a külföldi szakmai befektetõkre alapozott készpénzes privatizáció felgyorsítása, és a bevételek felhasználása a külsõ adósság csökkentésére. Legfõbb érdeme az volt, hogy az államháztartás egészének a szerkezetét próbálta egészségesebb irányba elmozdítani annak érdekében, hogy ne termelõdjenek újra évrõl évre az egyensúlyt veszélyeztetõ feszültségek. Ha nem is sikerült a beígért reformokat megvalósítani, azok iránya, a rászorultság elvének erõteljesebb érvényesítése a szociális rendszerben, a mai napig is érvényes támpontot nyújthat a szükséges változásokhoz. A csomag gyengéi részben az elõkészítettség hiányából fakadtak, részben azokból a tételekbõl, amelyek viszonylag csekély pénzügyi hatás nélkül ütköztek egyes társadalmi csoportok

érdekében, és így a politika eszközévé lehetett tenni (lásd a magas jövedelmûek családi pótlékát, a tandíjat). Valójában a megszorítások a társadalom nagy részét, a bérbõl és nyugdíjból élõket sújtották, akiknek az áldozatvállalása nélkül viszont nem lehetett volna konszolidálni a gazdaságot. Azonban a stabilizáció eredményei is a társadalom széles rétegei számára teremtettek jobb feltételeket, hiszen 1997-tõl érzékelhetõen felgyorsult a gazdaság növekedése, megkezdõdött a jövedelmek és a fogyasztás bõvülése, gyors ütemben csökkent az infláció. A javuló külsõ és belsõ egyensúly, a lecsökkent külsõ és belsõ adósság pedig lehetõséget teremtett arra, hogy a gazdaság növekedése tartóssá váljon. 7 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István Azt sem szabad elfelejteni, hogy a stabilizációs program nélkül aligha kerülhetett volna sor 1996 márciusában az OECD döntésére

Magyarország fölvételérõl a fejlett országok gazdasági együttmûködési szervezetébe. Ha egy évvel korábban a magyar kormány nem nyilvánítja ki elszántságát arra, hogy politikáját hajlandó és képes alárendelni a gazdaság stabilitásának, a piacgazdasági intézményrendszer bármilyen eltökélt továbbépítése sem lett volna kellõen meggyõzõ érv amellett, hogy országunk megüti a fejlett világ mércéjét. Az OECD meghívása nélkül pedig sem a NATO-felvételben, sem a várható európai uniós tagságban nem reménykedhettünk volna. b., a 90-es évek 2 fele I: A gazdaság túlkeresletes, azt kell megváltoztatni makrogazdasági pályakorrekciókkal. 1. feladat: kereslet meghatározása 2. feladat: infláció (28%) megjegyzés: Európában nem lehet béreket csökkenteni. Lehetséges megoldások: jövedelemeltüntetés, keresletkorlátozás reáljövedelem: -12% reálnyugdíj: -16% reál G (kormánykiadás): -18% 1. feladat: jövedelmek

átcsoportosítása a vállalkozói szféra felé Két lényeges eleme van: a., leértékelés ( egyszeri 90%-os) – exportáló cégeknek kedvez, nem tartós hatású csúszó leértékelés bevezetése – ez havi, folyamatos leértékelést jelent. b., vámpótlék bevezetése (9%) itt visszatérítés jár a beruházási alap illetve exportcélú import esetében II. Privatizáció és tőkeáramlás Valutabevétel a cél (1996: 4,6 milliárd USD tőke jön be ↓ adósságállomány csökkentésére 3,3 milliárd USD hiány 26 milliárd USD hiány ma: 55 milliárd USD hiány ( export: 43,44 milliárd USD hiány Bokros csomag lényege, amely elnyúlik 2000.II negyed év végéig I. Beindul a gazdaságnövekedés ( 1996 3 negyedévben) 3 magyarázat van: 1., bokros csomag 2., tőkebehozatal 3., privatizáció Exportvezérelt növekedés, évi átlagos exportnövekedés: 18-19% 8 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István I. A versenyképesség javul (

csökken az államháztartási hiány) Bércsökkenések miatt is II. VI. Egyensúly javul 1944 óta nem volt ilyen Fenntartható gazdasági növekedés „stop-go” fogalom angol gazdaság – gyarmatok felbomlása ↓ angol gazdaság növekedése stop: leállítás bizonyos ágazatokban , amelyek veszteségeket okoznak angol egyensúly megbomlott Margaret Teacher: bányászat leállítását kezdeményezte Magyarország: 1918: Monarchia szétesése ( gazdasági szerkezet szétesése, munkamegosztás rendszere is, infrastuktúra szerkezet megbomlik) 1948-48: jelszót adnak ki: „Vas és acél országa” 5 éves tervek: „stop-go” szerint FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS= EGYENSÚLYI NÖVEKEDÉS vizsgakérdés lehet ez a fogalom( így egy szóban kell rá válaszolni! c.,2000-2003 ►2000. II negyedév: növekedés ütemének csökkenése Magyarországon 2000.III negyedév: a világgazdaságban lassul a gazdasági növekedés üteme ►2003,.IV negyedév: gyorsul a növekedés

beruházásvezérelt, majd fogyasztásvezérelt növekedés Y + Im = C + G + I + X Investment Megjegyzés: C vezérelt növekedést a társadalom nem fogad el importot feltételez dósság növekedéséhez vezet) Horn kormány: a feladatot ekkor a Gazdasági Minisztérium látta el ► A fenntartható gazdasági fejlődésről letérünk ►A fizetési mérleg romlik, a tőkebeáramlás csökken ( a kettő szoros összefüggésben áll) ►Adósság nő ►Inflációs adó ( vizsgakérdés lehet ennek a fogalma) 9 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István Infláció Magyarországon: 2000: 9,8% 2001: 9,1 % 2002: 5,1% Tervezett infláció: 6% Költségvetés: Bevétel K iadás Tervezési időszak : Tervezett infláció ↓ tényleges bevétel és kiadások – a tényleges infláció alapján A ténylege infláció nagyobb mint a tervezett infláció, és ennek a különbsége az állam bevétele lesz, és ez az inflációs adó. Inflációs adó: a tervezett

és a tényleges infláció miatti Kormányzati bevétel. 2001-ben a választásokra használták fel 2002 évben a közalkalmazotti szféra béremelésére (Medgyessy kormány) 2004-ben nincs meg a fedezet –ez vezetett Medgyessy bukásához A Bokros csomag vizsgakérdés lehet! II. rész: GAZDASÁGPOLITIKA 2005 1.,Helyzet: 2003 vége ►Szerkezeti aránytalanságok ( növekedés szerkezete) ►Egyensúlyi problémák ( fizetési mérleg hiánya, adósság állomány növelése) ►Világgazdaság dekonjuktúra ►Exportelégtelenség - feladatokhoz képest ( exportvezéreltnek kellene lennie) - korábbi önmagukhoz képest ►GDP növekedése alacsony - korábbi önmagukhoz, feladatukhoz képest ( az EU átlaghoz képest) ►Fogyasztás rekord méretű ( 8-8 %-kal növekszik) – Magyarországon a gazdaság fogyasztásvezérelt 2001-2002-2003: 35%-al növekszik a reáljövedelem ( a két kormány belebukott) gazdaság visszakorrigálja önmagát 2004: reáljövedelem változás:

-1% 10 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István ►Beruházások nőnek, szerkezete torzul nő az államháztartás aránya nő a háztartások arány (speciális terület: lakásépítés, lakásfinanszírozási rendszer) csökken a vállalkozási szféra aránya dekonjuktúra ► S = I ( Megtakarítás= Beruházás) 2003: S ≠ I kamatláb 2003: 12,5% most: 7,5% ilyenkor a beruházások finanszírozása külföldi hitelekből történik ►A versenyképesség romlik ( export, fizetési mérleg, tőkebeáramlás, idegenforgalom) Ft leértékelődés ( Pénzügyminisztérium szerint: 2002-2003: 1000 milliárd Ft veszteség keletkezett) Ft felértékelődése: exportálóknak rossz tönkrement export cégek 2. Helyzet 2004: ►Május: konvergencia egyezmény ( program) – maastrichti kritériumok 2010: euro bevezetése ►Fordulat szükséges a növekedés szerkezetében ( 3,9%) Fogyasztás: 3% (C) egyensúly felé elmozdulás Beruházás: 9%

Feldolgozóipar: 25% Export: 13% Import: 12% ( export beruházás célú, import aránya Növekszik) Reál keresetek: -1% Infláció: 6,8% ( egy évben 1 %-ot csökken általában) Államháztartási hiány: 5,3% 1. Fő célok 2005-ben Szöveges célkitűzések: 1. Modernizáció 2. Európai felzárkózás EUR 15-ök: 100% - átlag Nagyságrendi sorrendben országonként: 1. Szlovénia: 68% 2. Csehország: 58% 3. Magyarország: 52% 11 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István 4. Szlovákia: 48% 5. Észtország: 42% 6. Lengyelország: 40% 7. Lettország: 33% 8. Litvánia: 33% 9. Bulgária: 28% 10. Románia: 25% 1. Fenntartható növekedés - jövedelempolitika ( versenyképesség, reálbér összhangja) - konvergencia ( közeledés az EU átlagokhoz) - közszféra bruttó bérek 6%-kal növekedhetnek - antiinfláció politika - dezinfláció, majd árstabilitás - világpiac várakozik - versenyképesség növelése tőkevonzás növelése, foglalkoztatás (22

lépés), hálózati infrastuktúra fejlesztése, államháztartás súlyának csökkentése ( túl sok a központosított kiadás) 4., Prognózis 2005: 4%-os növekedés 3%-os fogyasztás 6-8% beruházás 10-12% export és import 4,5% infláció 3% reálbér ( ebből 1,5%: 6%-os bruttó béremelésből levonjuk a 4,7 % inflációt és 1,5%: létszámgazdálkodásból) 4,6% államháztartási hiány ( 3,8 vagy 3,9% 03.22-e után ) 5,9% munkanélküliségi ráta (most 7%) Maastrichti kritériumok: Mostani hivatalos adat: Államháztartási hiány: 3% Államadósság: 60% Infláció: 1,5%-os eltérés lehet a legjobb 3 EU átlagától Kamat: 2% Árfolyamstabilitás ( utolsó 5. Adópolitika Fő célkitűzések: - Gazdaságpolitika célok elősegítése - SZJA: 2 kulcsos (36,18) - Adókedvezmények korlátozása - Fejlesztési adókedvezmények - Foglalkoztatás ösztönzés ( egészségügyi hozzájárulás ) - Részmunkaidő támogatása 6. Monetáris politika 12 4,6% 58,6% 4,5%

2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István MNB cél: árfolyam stabilitás , amihez évi 2-4%-os infláció tartozik ↓ árszint ► 2001: paradigmaváltás Főbb elemei: 1., árfolyam ingadozás (+/- 1,5%) oka: Magyarországnak ERM II-be kell lépnie) 2., devizakorlátozások eltörlése ’92: 1. lépés ’96: 2.lépés 2001: 3. lépés 3., csúszó leértékelés megszüntetése 4., inflációs célkövetés rendszerének meghirdetése (MNB-nek figyelni kell az inflációs folyamatok) eszközök: - kamat árfolyam hatásuk megkérdőjelezhető A probléma oka: Kicsi, nyitott gazdaság esetében a globalizált piacon egyszerre árfolyam és árstabilitásra vonatkozó célt nem lehet teljesíteni Mi a megoldás? 3+1-es javaslat: 1., inflációs célfeladás ( MNB erre nem hajlandó) 2., árfolyam rendszer korlátainak feloldása ( lebegő) 3., piacok meggyőzése a célok helyességéről +1:az euró bevezetése 2010-ben Mit várunk az eurótól? -

reálkonvergencia ( tényezőárak kiegyenlítődése) - reálkamat mérséklődés - növekedés plusz (0,6-0,9%) - külkereskedelem bővülés - tranzakciós költségek csökkenése - gazdasági sokk elkerülése pl.: 1998: Oroszország pénzügyi csődje ( ez Magyarországra nézve 1%-os gazdasági növekedés csökkenést jelentett; orosz exportunk: gyógyszer, konzerv) 1. Külgazdaságpolitika - a növekedés húzóereje az export - tőkebeáramlás növekszik ( EU transzferek) 2004-2006: 1,5 milliárd EUR nettó (2,5 milliárd EUR a befizetendő) - növekvő fizetési mérleg hiány - EU csatlakozással export 81%-a, import 65%-a eltűnik - Vámbevétel eltűnik - Külgazdaság- és külkereskedelmi politika :Brüsszel befolyása alá kerül 13 2011.0220 Külgazdaságpolitika óraadó: Dr. Füle István néhány terület marad meg: exportösztönzés, kollektív export ösztönzés, kereskedelmi fejlesztések, irányelvek, stratégiai tervek, külgazdasági célok

figyelemmel kísérése, információgyűjtés) Magyarország regionális központ? EU- ós intézmények kellenének ( Határőrizeti Regionális Igazgatóságot Lengyelország kapta meg) Felértékelődő relációk : Balkán, Ukrajna, Oroszország, India, Kína 14