Agricultural science | Higher education » A kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés

Vonatkozó jogszabályok  14/2006. (II 16) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet (már nem hatályos)  52/2010. (IV 30) FVM rendelet (több alkalommal történt meg a módosítása, legutóbb 2013-ban  Minden módosítás könnyítést jelentett a követelmények teljesítése terén Őstermelő - Kistermelő  Gyakran összetévesztik a két elnevezést.  Őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában az Szja tv6 számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, továbbá a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is az Szja tv. 6 számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló

tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.  Mezőgazdasági kistermelő: az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben --jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál  Kistermelő: 52/2010. (IV 30) FVM rendelet szerint A kistermelő  kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,  b)3 az 1. melléklet A része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót,

illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,  c)4 az 1. melléklet A része szerinti kis mennyiségű, általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,  d) falusi vendégasztalt üzemeltet,  e) szolgáltatás Hogyan lehet valaki kistermelő ? A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal a kistermelőt kérelemre nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el. Kért adatok:  a) a kistermelő neve, címe,  b) a gazdaság vagy élelmiszer-előállítás helye,  c) az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése  Állati eredetű alap-,

feldolgozatlan és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban, illetve – tejtermelő állomány esetében – amely igazoltan mentes gümőkórtól és brucellózistól. Ennek igazolására a kistermelő kérelmére az illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal hatósági állatorvosa a 2. melléklet szerinti hatósági állatorvosi bizonyítványt állít ki. Előállítható élelmiszerek (a teljesség igénye nélkül)  Előhűtött hús,  Húskészítmények (pácolt-füstölt húsok, szalonnák, kolbász, disznósajt)  Hal  Tej, tejtermékek (túró, sajt)  Tojás  Méz  Tisztított, szeletelt zöldség  Savanyúság  Lekvár  Vadon termő alaptermékek (gomba, szeder, áfonya) Különleges szabályok az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan  Baromfi és

nyúl levágható a gazdaságban kialakított megfelelő helységben, de a kistermelő a baromfihús darabolását és fagyasztását nem végezheti.  A kistermelő saját gazdaságában nevelt sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu vágását engedélyezett létesítményben (vágóhídon, vágóponton) kell elvégezni. A vágóhídról a gazdaságba visszaszállított hús feldolgozható.  Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;  a gazdaság helyén levágott baromfi és nyúlfélék vágás előtti állományszintű, valamint vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági vagy a jogosult állatorvos a gazdaság helyén végzi el, a

vizsgálat után a hússzállítási igazolást állít ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható Különleges szabályok az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan  Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.  A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni Különleges szabályok az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan  HOGYAN JELÖLJE A KISTERMELŐ AZ ÉRTÉKESÍTENI KÍVÁNT TOJÁSOKAT?  A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa

termelt és a végső fogyasztó részére gazdaságában vagy házhoz szállítással, illetve a régión belüli piacon értékesített tojásokon nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, amennyiben az értékesítés helyén feltünteti nevét és címét.  Amennyiben a kistermelő több mint 50 tojótyúkot tart, az értékesíteni kívánt tojásokat úgynevezett csomagolóközpontban kell csomagolnia vagy csomagoltatnia Állattartással kapcsolatos szabályok  A 2008. évi XLVI tv 6 § (5) bekezdés szerint állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.  A 2012. október 1-jén hatályba lépett új 6 § (6) bekezdése, amely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Az új rendelkezés értelmében önkormányzati rendelet tehát sem a tartás körülményeire,

sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja mezőgazdasági haszonállatok tartását.  A fenti hivatkozott szabályok azonban nem jelentik azt, hogy a haszonállatok tartásának lehetősége teljesen korlátlan lenne, a vonatkozó jogszabályokat továbbra is figyelembe kell venni. Értékesítés korlátai  Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában  Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése Heti 6 db, Évi 72 db  50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése Heti 10 db, Évi 120 db  Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése Heti 2 db , Évi 24 db  100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése Heti 2 db Évi 24 db  Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése Heti 200 db  Víziszárnyas vagy pulyka

levágása és húsának értékesítése Heti 100 db  Nyúlféle levágása és húsának értékesítése Heti 50 db Értékesítés korlátai          Húskészítmény előállítása és értékesítése Heti 70 kg Évi 2 600 kg Tej értékesítése Heti 200 liter Tejtermék előállítása és értékesítése Heti 40 kg Méz és méhészeti termék értékesítése Együttesen Évi 5 000 kg Tojás értékesítése Heti 500 db Évi 20 000 db Hal értékesítése Évi 6 000 kg Növényi eredetű alaptermék értékesítése Évi 20 000 kg Savanyúság Heti 150 kg Évi 5 200 kg Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése Heti 150 kg Évi 5 200 kg  Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése Heti 50 kg  Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése Heti 50 kg  Termesztett gomba értékesítése Heti 100 kg  A jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII törvény 67 § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlat értékesítése Évi 2 hl tiszta szesznek megfelelő párlat  Egyéb élelmiszer értékesítése Heti 50 kg Értékesítés korlátai  A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Értékesítés korlátai A kistermelő egyéb állati eredetű alapterméket, valamint élelmiszert – kivéve sertés,

juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát – saját gazdaságának helyén, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon – beleértve a vágópontot is – levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti. Értékesítés korlátai Régión belüli: a kistermelő gazdaságának helye, illetve a

termék-előállítás helye szerinti megyében lévő, valamint budapesti; Falusi vendégasztal Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén; Gazdaság helye: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvar, illetve a termék előállítás helye; Falusi vendégasztal Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelő által levágott, az 5. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, illetve 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelő ilyen módon –

az 1. melléklet A részében meghatározott kis mennyiségeken belül – évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, és 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel. A vágást és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával, írásban be kell jelenteni az illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak. Falusi vendégasztal  A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatóak fel. A vágásból származó, Trichinella vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható.  A megmaradt, azaz el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie. Falusi vendégasztal Egyelőre sajnos kevesen élnek a lehetőséggel. Pedig: Falusi vendégasztal keretében a

helyszínen levágható a baromfi és a nyúl mellett (az egyéb esetben vágóhídon levágandó) sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu is. A fentiek a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében is végezhetők (pl.: böllérfesztivál) Egyetlen lényeges korlátozás: Csak helyben történő fogyasztás lehetséges, elvitel nem jöhet szóba. A kistermelő által végezhető szolgáltatások a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helyén:  füstölés  aszalás, szárítás, őrlés  terménytisztítás  olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén  állat vágása és húsának feldolgozása  Ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa) MILYEN OKMÁNYOKAT KÖTELEZŐ AZ ÁRUSÍTÁS HELYSZÍNÉN TÁROLNI?  Az árusítás helyszínén tartani

(eredetiben vagy másolatban) a termék előállításáról és az értékesítéséről vezetett nyilvántartást.  Az állati eredetű termékek értékesítéséhez az árusítás helyszínén tartani a hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát.  A vágott állat értékesítése esetén az értékesítés helyszínén tárolni a hússzállítási igazolást. MILYEN OKMÁNYOKAT kell AZ ÁRUSÍTÁS HELYSZÍNÉN TÁROLNI?  Az árusítás helyszínén tartani a jegyzőtől, illetve az járási hivataltól érkezett igazolást a nyilvántartásba vételről és a regisztrációs számról.  Az árusítás helyszínén tartani az orvos által kiadott egészségügyi nyilatkozatot is, ugyanis az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki orvosi igazolással bizonyítani tudja megfelelő egészségi állapotát. KIK SEGÍTHETIK A

KISTERMELŐT AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN?  A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. Mi történhet, amennyiben a kistermelő NEM TARTOTTA BE A KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOKAT? A fokozatosság elvének betartása mellett: A kistermelőt, amennyiben  a) az élelmiszertermelésre és előállításra vonatkozó előírásoknak nem felel meg, vagy  b) a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, vagy  c) kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, vagy  d) bármely munkafolyamata során élelmiszerbiztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy egyéb hiányosság tapasztalható, akkor a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal írásbeli felszólítással kötelezi a fellépő

hiányosság kijavítására vagy a mulasztások pótlására. Mi történhet, amennyiben a kistermelő NEM TARTOTTA BE A KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOKAT?  A hiányosságok és a mulasztások további fennállása, illetve életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba esetén az élelmiszerláncfelügyeleti hatóság jogosult a kistermelő tevékenységének felfüggesztésére, korlátozására, a hatósági állatorvosi bizonyítvány és másolatának visszavonására, a nyilvántartásból való törlésre, illetve a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban történő intézkedésre. MIKOR NEM KÖTELEZŐ ALKALMAZNI AZ ELŐÍRÁSOKAT? Az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása esetén a jogszabályok alkalmazása nem kötelező érvényű. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET