Agricultural science | Higher education » A kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés

Vonatkozó jogszabályok  14/2006. (II 16) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet (már nem hatályos)  52/2010. (IV 30) FVM rendelet (több alkalommal történt meg a módosítása, legutóbb 2013-ban  Minden módosítás könnyítést jelentett a követelmények teljesítése terén Őstermelő - Kistermelő  Gyakran összetévesztik a két elnevezést.  Őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában az Szja tv6 számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, továbbá a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is az Szja tv. 6 számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló

tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.  Mezőgazdasági kistermelő: az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben --jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál  Kistermelő: 52/2010. (IV 30) FVM rendelet szerint A kistermelő  kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa     betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el, b)3 az 1. melléklet A része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső

fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, c)4 az 1. melléklet A része szerinti kis mennyiségű, általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, d) falusi vendégasztalt üzemeltet, e) szolgáltatás Hogyan lehet valaki kistermelő ? A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal a kistermelőt kérelemre nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el. Kért adatok:  a) a kistermelő neve, címe,  b) a gazdaság vagy élelmiszer-előállítás helye,  c) az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése  Állati eredetű

alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban, illetve – tejtermelő állomány esetében – amely igazoltan mentes gümőkórtól és brucellózistól. Ennek igazolására a kistermelő kérelmére az illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal hatósági állatorvosa a 2. melléklet szerinti hatósági állatorvosi bizonyítványt állít ki. Előállítható élelmiszerek (a teljesség igénye nélkül)  Előhűtött hús,  Húskészítmények (pácolt-füstölt húsok, szalonnák,         kolbász, disznósajt) Hal Tej, tejtermékek (túró, sajt) Tojás Méz Tisztított, szeletelt zöldség Savanyúság Lekvár Vadon termő alaptermékek (gomba, szeder, áfonya) Különleges szabályok az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan 

Baromfi és nyúl levágható a gazdaságban kialakított megfelelő helységben, de a kistermelő a baromfihús darabolását és fagyasztását nem végezheti.  A kistermelő saját gazdaságában nevelt sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu vágását engedélyezett létesítményben (vágóhídon, vágóponton) kell elvégezni. A vágóhídról a gazdaságba visszaszállított hús feldolgozható.  Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;  a gazdaság helyén levágott baromfi és nyúlfélék vágás előtti állományszintű, valamint vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági vagy a jogosult állatorvos a gazdaság helyén végzi el,

a vizsgálat után a hússzállítási igazolást állít ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható Különleges szabályok az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan  Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.  A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni Különleges szabályok az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan  HOGYAN JELÖLJE A KISTERMELŐ AZ ÉRTÉKESÍTENI KÍVÁNT TOJÁSOKAT?  A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az

általa termelt és a végső fogyasztó részére gazdaságában vagy házhoz szállítással, illetve a régión belüli piacon értékesített tojásokon nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, amennyiben az értékesítés helyén feltünteti nevét és címét.  Amennyiben a kistermelő több mint 50 tojótyúkot tart, az értékesíteni kívánt tojásokat úgynevezett csomagolóközpontban kell csomagolnia vagy csomagoltatnia Állattartással kapcsolatos szabályok  A 2008. évi XLVI tv 6 § (5) bekezdés szerint állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.  A 2012. október 1-jén hatályba lépett új 6 § (6) bekezdése, amely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Az új rendelkezés értelmében önkormányzati rendelet tehát sem a tartás

körülményeire, sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja mezőgazdasági haszonállatok tartását.  A fenti hivatkozott szabályok azonban nem jelentik azt, hogy a haszonállatok tartásának lehetősége teljesen korlátlan lenne, a vonatkozó jogszabályokat továbbra is figyelembe kell venni. Értékesítés korlátai  Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből        előállított termékek vonatkozásában Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése Heti 6 db, Évi 72 db 50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése Heti 10 db, Évi 120 db Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése Heti 2 db , Évi 24 db 100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése Heti 2 db Évi 24 db Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése Heti 200 db

Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése Heti 100 db Nyúlféle levágása és húsának értékesítése Heti 50 db Értékesítés korlátai               Húskészítmény előállítása és értékesítése Heti 70 kg Évi 2 600 kg Tej értékesítése Heti 200 liter Tejtermék előállítása és értékesítése Heti 40 kg Méz és méhészeti termék értékesítése Együttesen Évi 5 000 kg Tojás értékesítése Heti 500 db Évi 20 000 db Hal értékesítése Évi 6 000 kg Növényi eredetű alaptermék értékesítése Évi 20 000 kg Savanyúság Heti 150 kg Évi 5 200 kg Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése Heti 150 kg Évi 5 200 kg Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése Heti 50 kg Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése Heti 50 kg Termesztett gomba értékesítése Heti 100 kg A jövedéki adóról és a

jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII törvény 67 § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlat értékesítése Évi 2 hl tiszta szesznek megfelelő párlat Egyéb élelmiszer értékesítése Heti 50 kg Értékesítés korlátai  A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Értékesítés korlátai A kistermelő egyéb állati eredetű alapterméket, valamint élelmiszert –

kivéve sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát – saját gazdaságának helyén, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon – beleértve a vágópontot is – levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti. Értékesítés korlátai Régión belüli: a kistermelő gazdaságának helye, illetve a

termék-előállítás helye szerinti megyében lévő, valamint budapesti; Falusi vendégasztal Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén; Gazdaság helye: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvar, illetve a termék előállítás helye; Falusi vendégasztal Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelő által levágott, az 5. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, illetve 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelő ilyen módon –

az 1. melléklet A részében meghatározott kis mennyiségeken belül – évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, és 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel. A vágást és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával, írásban be kell jelenteni az illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak. Falusi vendégasztal  A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatóak fel. A vágásból származó, Trichinella vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható.  A megmaradt, azaz el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie. Falusi vendégasztal Egyelőre sajnos kevesen élnek a lehetőséggel. Pedig: Falusi vendégasztal keretében a

helyszínen levágható a baromfi és a nyúl mellett (az egyéb esetben vágóhídon levágandó) sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu is. A fentiek a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében is végezhetők (pl.: böllérfesztivál) Egyetlen lényeges korlátozás: Csak helyben történő fogyasztás lehetséges, elvitel nem jöhet szóba. A kistermelő által végezhető szolgáltatások a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helyén:  füstölés  aszalás, szárítás, őrlés  terménytisztítás  olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén  állat vágása és húsának feldolgozása  Ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa) MILYEN OKMÁNYOKAT KÖTELEZŐ AZ ÁRUSÍTÁS HELYSZÍNÉN TÁROLNI?  Az árusítás helyszínén tartani

(eredetiben vagy másolatban) a termék előállításáról és az értékesítéséről vezetett nyilvántartást.  Az állati eredetű termékek értékesítéséhez az árusítás helyszínén tartani a hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát.  A vágott állat értékesítése esetén az értékesítés helyszínén tárolni a hússzállítási igazolást. MILYEN OKMÁNYOKAT kell AZ ÁRUSÍTÁS HELYSZÍNÉN TÁROLNI?  Az árusítás helyszínén tartani a jegyzőtől, illetve az járási hivataltól érkezett igazolást a nyilvántartásba vételről és a regisztrációs számról.  Az árusítás helyszínén tartani az orvos által kiadott egészségügyi nyilatkozatot is, ugyanis az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki orvosi igazolással bizonyítani tudja megfelelő egészségi állapotát. KIK SEGÍTHETIK A

KISTERMELŐT AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN?  A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. Mi történhet, amennyiben a kistermelő NEM TARTOTTA BE A KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOKAT? A fokozatosság elvének betartása mellett: A kistermelőt, amennyiben  a) az élelmiszertermelésre és előállításra vonatkozó előírásoknak nem felel meg, vagy  b) a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, vagy  c) kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, vagy  d) bármely munkafolyamata során élelmiszerbiztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy egyéb hiányosság tapasztalható, akkor a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal írásbeli felszólítással kötelezi a fellépő

hiányosság kijavítására vagy a mulasztások pótlására. Mi történhet, amennyiben a kistermelő NEM TARTOTTA BE A KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOKAT?  A hiányosságok és a mulasztások további fennállása, illetve életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba esetén az élelmiszerláncfelügyeleti hatóság jogosult a kistermelő tevékenységének felfüggesztésére, korlátozására, a hatósági állatorvosi bizonyítvány és másolatának visszavonására, a nyilvántartásból való törlésre, illetve a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban történő intézkedésre. MIKOR NEM KÖTELEZŐ ALKALMAZNI AZ ELŐÍRÁSOKAT? Az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása esetén a jogszabályok alkalmazása nem kötelező érvényű. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET