Economic subjects | Insurance » Bánár Ákos - Biztosítási alapfogalmak, a biztosítás szerepe, jelentősége

Datasheet

Year, pagecount:2018, 2 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:49

Uploaded:July 13, 2018

Size:672 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Biztosítási alapfogalmak, a biztosítás szerepe, jelentősége A biztosítás fogalma: Biztosításelméleti megközelítések A biztosítás egy lehetséges kockázatkezelési eszköz: kockázat-áthelyezés. A biztosítás: kockázatközösségek (veszélyközösség) szervezése és kármegosztás a biztosítottak (veszélyközösség tagjai) között, amely kollektív pénzmegtakarítás (díjfizetés) révén valósul meg. Pénzügyi megközelítés A megtakarítás egyik értelme, hogy váratlan kiadásainkra óvatossági tartalékot teszünk félre. Tartalékolás helyett védekezhetünk biztosítási kötvény vásárlásával is. A biztosítási kötvény az értékpapírok speciális típusa; ha a szerződésben szereplő esemény bekövetkezik, akkor kapunk kártérítést, ha nem következik be, akkor nem kapunk semmit. A biztosítótársaság bankra emlékeztető pénzügyi közvetítő. A bank önmagára szóló követeléseket árusít (betétek), a befolyt pénzből

hiteleket nyújt ügyfeleinek. A biztosító önmagára szóló követelést árusít (biztosítási kötvény), és a kapott pénzforrások (díjak) egy részét kihelyezi. Biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult. Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető. A biztosítók (és a különféle nem állami nyugdíjalapok) fontos szerepet játszanak a megtakarítások ideiglenes újraelosztásában. Alapfogalmak Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a

biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte) Általános felelősségbiztosítás: a biztosító átvállalja, a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (pl. lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosa) terhelő, azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre. Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát

védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Ez alól kivétel a felelősségbiztosítás, mivel a felelősségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerződővel. Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott időpont elérése, balesetbiztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság Biztosítási kötvény: a szerződés létrejöttét

igazoló okirat, egyenértékű a biztosító elfogadó nyilatkozatával. Tartalmazza a részt vevő feleket, a biztosítási időszakot, a biztosítás tárgyát, a biztosítási feltételeket, a díjat és az aláírásokat. Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás) Casco: gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés illetőleg rongálás kockázatokkal. Az autó-casco a legismertebb, de van hajó-casco, légijármű-casco. stb is Életbiztosítás: olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjbavonulás. stb) elérése Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult(kedvezményezett a szerződés bizonyos

szolgáltatásaira, maga a biztosított is lehet). Felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Lásd még: általános felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, termék felelősségbiztosítás, környezetszennyezési felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítások, KGFB. Futamidő: A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti. Kötelező biztosítás: a biztosítási szerzodés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzodés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is. Kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB): Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére KGFB szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség). Forgalomban ezek a járművek csak akkor vehetnek részt, ha érvényes KGFB szerződéssel rendelkeznek. A KGFB lényege, hogy baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem a károkozó biztosítója fizeti meg. A vonatkozó szabályokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII törvény határozza meg Lejárat: a biztosítási szerződésben naptári napként megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl: elérési életbiztosítás Szerződő: a biztosítás szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a

szerződéskötést ajánlat, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is Személye gyakran egybeesik a biztosítottal. Vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer