Information Technology | Graphics » Adobe Photoshop 5.0 Színkezelés

Adobe Photoshop 5.0 Színkezelés Ez a dokumentum három dokumentumot foglal magába, melyek egy mélyebb áttekintést nyújtanak a Photoshop 5.0 színkezelési jellemzôibe Ezek a következôk: Színkezelési rendszerek A Színkezelési rendszerek mûködésének áttekintése: •Mi az a színkezelô rendszer? •Színkezelési modellek •Eszközprofilok •Színmegfeleltetési modul •Leképezési módszer •Színkezelési rendszer munkafolyamat •A kifejezések szótára Színkezelés az Adobe Photoshop 5.0-ban A Photoshop 5.0 színkezelési jellemzôinek részletes áttekintése: •Adobe Gamma •Photoshop 5.0 Színbeállítások •További színkezelô eszközök •Mi kerül telepítésre? Színkezelési munkafolyamatok Photoshop 5.0-ban Számos munkafolyamat specifikus feladatokhoz: •Munkafolyamat kiválasztása •A monitor kalibrálása •A Profil beállítás használata •Az RGB beállítások használata •A CMYK beállítások használata •A

szürkeárnyalatos beállítások használata •Képek megnyitása •Szkennelés munkafolyamata •A beágyazott profilokat támogató fájlformátumok Színkezelési rendszerek A színkezelô rendszer (CMS) segít a színmegfeleltetési problémák csökkentésében vagy megszüntetésében, valamint hordozhatóvá, megbízhatóvá és elôre láthatóvá teszi a színeket. Ez a kalauz bevezet a színkezelô rendszerek használatába, megmagyarázza, hogy miért egyre fontosabbak a kiadványszerkesztés világában, és meghatározza a színkezelô rendszerek néhány alapfogalmát és komponensét. A kalauz a következô fejezetekre oszlik: Mi az a színkezelô rendszer? A színes kiadványok megjelenítésének egyik legnagyobb kihívása az, hogy a látott színeket egy sor olyan eszközön keresztül kell eljuttatni a befogadóhoz, amelyek színvisszaadási képessége fokozatosan csökken. Még a legjobb film is csak az emberi szem számára látható színeknek egy kis

töredékét képes megjeleníteni. A számítógép képernyôje pedig még ezeknek a színeknek is csak kis részét adja vissza, a nyomtatás pedig még ennél is kevesebbet. A színkezelô rendszer (CMS) olyan szoftvereszközök gyûjteménye, amelyeket azért terveztek, hogy a szkennerek, monitorok, nyomtatók, levilágító-berendezések és nyomdagépek színvisszaadó-képességét megtámogatva biztosítsák a színek azonos megjelenítését egészen a nyomdai anyag elkészültéig. Ideális esetben ez azt jelenti, hogy a számítógép képernyôjén megjelenô szín megegyezik azzal, amit nyomtatásban is látni fogunk. Ez azt is jelenti, hogy a különbözô alkalmazások, monitorok és operációs rendszerek egyformán jelenítik meg a színeket. A nyílt színkezelés szükségessége Az asztali kiadványszerkesztés (desktop publishing) elterjedése elôtt a nyomdai elôkészítési munkálatokat kizárólagos, vagy zárt, rendszereken végezték, ahol az összes

eszköz integrálva és ismert értékekre kalibrálva volt, hogy megfelelôen tudjanak együttmûködni. A színspecialisták magasan képzett profik voltak, akik úgy tudtak dolgozni ezekkel az eszközökkel, hogy számos változtatást el tudtak végezni a beszkennelt kép színein, és elég jó pontossággal meg tudták jósolni, hogy mûveleteik nyomán hogyan fog kinézni a végsô, nyomtatott eredmény. Bizonyos tényezôk a nyomdai elôkészítés, nyomtatás, film és videó iparágakban kevésbé megvalósíthatóvá tették ezeket a magas szintû kizárólagos rendszereket. A desktop publishing fejlôdése magával hozta a nyílt rendszerek fejlôdését is. A munkafolyamat megtervezése és végrehajtása már nem egyetlen zárt rendszer feladata, ha több rendszer között megosztható, még ha azok különbözô gyártók által készült elemekbôl is épülnek fel. 1 Mivel minden eszköz másféleképpen reprodukálja a színeket, a tervezés és gyártás egyik

fázisában látott színek ritkán felelnek meg egy másik fázisban látottaknak. Más szavakkal kifejezve, a szín eszközfüggô dolog – a látott szín attól függ, hogy milyen eszköz hozza létre. A szkenner saját beállításaitól függôen különbözô RGB értékekként értelmezi a színeket, egy adott monitor a lumineszencia beállításaitól függôen értelmezi az RGB értékeket, a színes asztali nyomtató a saját jellemzôitôl függôen RGB vagy CMYK színekkel dolgozik, a nyomdai mûveletek terméke pedig attól függ, hogy milyen beállítások szerint (SWOP, TOYO, DIC, stb.) és milyen nyomdafestékkel dolgoznak Tehát a nyílt színkezelési rendszerre azért van szükség, hogy a különbözô eszközök és operációs rendszerek között megbízhatóan továbbíthassuk a színeket. A nyílt színkezelés lehetôvé teszi, hogy kompenzáljuk az eszközök közötti különbségeket, és eszközfüggetlen módon továbbítsuk a színeket. A WYS miért

nem WYG Talán az a legfrusztrálóbb a színes digitális fájlokkal való munkában, hogy a WYSIWYG alapelv (what you see is what you get = azt kapod, amit látsz) nem mindig mûködik. Az ember rengeteget dolgozik azon, hogy a monitoron a szín pont jól nézzen ki, és ezután nyomtatásban valami egészen mást kap vissza Ennek igen egyszerû oka van. Természetükbôl adódóan a monitorok és a nyomdai eszközök teljesen máshogy jelenítik meg a színeket. A monitorok az RGB színmodellt használják Ez egy additív színmodell, ahol a vörös, zöld és kék fény kombinálásával hozunk létre színeket, amelyek teljes intenzitásukban összekeverve fehéret adnak eredményül: 1. ábra: Az RGB színmodell A nyomdaipar, ezzel ellentétben, a CMYK színmodellt használja, ahol három különbözô színû áttetszô tinta (cián, bíbor és sárga) különbözô mennyiségben történô kombinálásával – és fekete hozzáadásával – hozzák létre a színeket. A

CMYK kivonó színmodell, ahol a festékek kiszûrik a fehér fényt, és elvonják a vörös, zöld és kék fény egy részét a spektrumról. Ha az összes színt kivonjuk úgy, hogy a CMY (cián, bíbor, sárga) színeket teljes telítettségükben keverjük, akkor, elméletileg feketét kapunk: 2 2. ábra: A CMYK színmodell (Azonban a CMY nyomdafestékek szennyezettsége lehetetlenné teszi a teljes és egyforma telítettséget, és átszûrôdik bizonyos mennyiségû RGB fény, ami sáros barna színt hoz létre. Ezért szükséges a fekete festék hozzáadása a CMY festékekhez.) Továbbá az RGB és CMYK modellek színtartománya, vagyis a megjeleníthetô színek skálája, is különbözik, mint ezen az illusztráción is látható: 3. ábra: Relatív RGB és CMYK színtartományok Az RGB monitorok több színt tudnak megjeleníteni, mint ahánynak megfelelôje van nyomtatásban. És fordítva is, bizonyos CMYK színeket nem lehet megjeleníteni a képernyôn Ezen

kívül az RGB színtartomány is sokban különbözik az egyes eszközök között, mert egyesek színtartománya lényegesen nagyobb, mint másoké. Bár elsô pillantásra elônyösnek tûnhet, a szélesebb RGB színtartomány problémákat okozhat nyomtatáskor. Az RGB színtartomány olyan színeit, amelyek kívül esnek a CMYK színtartományon, tömöríteni kell (vagyis leképezni a CMYK színtartományon belüli színtérre). Ez mindig az eredeti minôség romlásával jár, és megerôsíti azt az érzést, hogy nem azt kapjuk, amit látunk. 3 Eszközfüggetlen színek Mint már az elôzô részben elmagyaráztuk, a szín az azt létrehozó eszköztôl függôen változik. Bizonyos értelemben minden eszköz a saját színnyelvén beszél, és nem érteti jól meg magát más eszközökkel. Ezért tolmácsra van szüksége Ennek illusztrálásához képzeljünk el négy embert egy szobában. Mindegyiknek van valami feladata, amelynek megoldásához egyetértésre van

szükség közöttük. Az egyik szuahéli, a másik francia, a harmadik mandarin kínai nyelven beszél, a negyedik pedig kézjelekkel érteti meg magát. Hogy csoportunk kommunikálni tudjon egymással, szükségük van egy olyan tolmácsra, aki ismeri mind a négy nyelvet, és szükség van egy semleges közös nyelvre is. A tolmács mindent lefordít a közös nyelvre, amit mindenki megért. Így mindenki a saját nyelvét használhatja saját magában továbbra is, de egymással a semleges közös nyelven fognak érintkezni. A színkezelô rendszer ehhez nagyon hasonló módon mûködik, eszközfüggetlen színmodellt használ, amellyel hivatkozni tud bármilyen színinformációra. Ezt a különleges színmodellt CIELAB modellnek nevezik, amelyet 1976-ban a CIE nemzetközi szervezet fejlesztett ki. A CIE színmérési szabványa azon alapul, hogy az emberi szem hogyan érzékeli a színeket. 4 Színkezelési modellek A színkezelt munkafolyamatok meglehetôsen maguktól

értetôdôek, és két fô jellemzôjük van: A képeket eszközfüggetlen színtérben szerkesztik, amely nagyobb, mint a kimeneti eszköz színtere, mint például monitor, tévéképernyô, film, vagy négyszínnyomás. A képfájlokat olyan profilokkal lehet elmenteni, amelyek tartalmazzák a forrás és kimeneti eszközök jellemzôinek leírását. Ez a két szempont teszi elônyössé a színkezelt munkafolyamatokat. A képfájlok hordozhatóvá válnak, mivel nagyon különbözô kimeneti eszközökön is lehet ôket használni, egyszerûen úgy, hogy megváltoztatjuk a kimeneti profilt. Az ICC színkezelési modell 1993-ban, a számítógépes és kiadói világ szakemberei elkezdtek azon dolgozni, hogy a színkezelésre közös megközelítést hozzanak létre. Létrehozták a Nemzetközi Színkonzorcium (ICC) nevû szervezetet, amelynek célja az volt, hogy segítse a felhasználókat abban, hogy az egész elôállítási folyamat során megbízható és elôállítható

színeket érhessenek el. Nyílt keretet is létrehoztak színkezelô rendszerek fejlesztésére. Egy ICC színkezelô rendszer három fô komponenst tartalmaz: 1. Egy eszközfüggetlen, referencia-színtér néven is ismert színtér 2. Eszközprofilok – olyan adatsor, amely egyes eszközök színjellemzôit határozza meg 3. Egy színmegfeleltetési modul (CMM) – különbözô eszközök színtartományát tartalmazó eszköz, amely a színkezelési rendszer színgenerátoraként mûködik. Az ICC egyik elsô döntése az volt, hogy a színterek transzformálása az operációs rendszer felelôssége legyen. Ez azt jelenti, hogy a színkezelést nem kell külön elkészíteni minden alkalmazásra, és mégis minden alkalmazás számára elérhetô. Az eszközprofilok, amelyek a különbözô perifériák színkezelését írják le, biztosítják a szükséges adatokat ezekhez a transzformációkhoz. Az ICC a CIE színmodellt választotta a színkezelés eszközfüggetlen

színterének. Mivel bármilyen eszközrôl származó eszközspecifikus szín leképezhetô eszközfüggetlen színtérre, sokkal könnyebb a különbözô gyártóktól származó eszközök egy rendszerré kombinálása, és a színjellemzôk megtartása. Mivel jól vannak definiálva és reprodukálhatók, a CIE színterek (CIELAB és CIEXYZ) kitûnô nyelvet biztosítanak a különbözô rendszerek közötti kommunikációhoz. A PostScript színkezelési modell Az Adobe Level 2 PostScript nyelv már kialakította az ICC színkezelés legtöbb eszközfüggetlen jellemzôjét. A PostScript modell az eszközfüggetlen színkezelést úgy valósítja meg, hogy nyomtatáskor konvertálja CMYK színekre az RGB színeket, és nem egy korábbi ponton. 5 A CIEXYZ színteret (a CIELAB unokatestvérét) használja referencia színtérként. Használja a CSA-t is, amely megfelel az ICC eszközprofiloknak, és a szín-hozzárendelési szótárat, amely a kimeneti profil PostScript

megfelelôje. A PostScript színkezelési modell esetében három módja van a színkezeléses nyomtatásnak: 1. útvonal A meghajtóprogram elvégzi a színkonverziót a nyomtató színterére. Ezt a forrásprofilok és a printerprofilok egyidejû alkalmazásával teszi, és a konvertált CMYK adatot elküldi a nyomtatóra: 4. ábra: PostScript színkezelési modell 1 útvonal Ez a módszer olyan nyomtatóknál hasznos, amelyeknek nincs megfelelô színkonverziós funkciójuk, vagy ha a gazda platformnak lényegesen nagyobb feldolgozó-kapacitása van, mint a nyomtatónak. 2. útvonal A meghajtóprogram a forrásprofilokat és a printerprofilt használja a fentiekhez hasonlóan, de a nyomtatóra az eredeti RGB adatokat küldi el. A forrásprofilok beépülnek a megfelelô nyomtató színterének (CS) leírásába, a printerprofil pedig beépül a szín-hozzárendelési szótárba (CRD). A színkonverzió a nyomtatón megy végbe: 5. ábra: PostScript színkezelési modell 2

útvonal A létrejövô oldalleírás eszközfüggetlen, mivel tartalmazza az adott nyomtató CRD-jét. Ha ugyanezt az oldalt olyan nyomtatóra küldenénk el, amelynek a CRD-je különbözik, akkor nem megfelelô eredményeket kapnánk. Ez a módszer annyiban különbözik az elsôtôl, hogy a színkonverzió terhe a nyomtatóra hárul. 3. útvonal A meghajtóprogram a forrás színtérben küldi el az adatokat. Ebben az esetben azonban csak a forrás színtér leírása (CS) kerül át az adatokkal a nyomtatóra: 6 6. ábra: PostScript színkezelési modell 3 útvonal A printerprofilra nincs szükség, mivel a printeren rezidens CRD segítségével jut el a szín a CIEXYZ (a referencia színtér) színeitôl a nyomtató színeihez. Megjegyzendô, hogy bár mind a három módszer azonos eredményeket ad, csak a harmadik eszközfüggetlen. Az alapvetô PostScript architektúra kiegészítô profilok használatára is képes, mint a külsô gyártók által készített CMM-ek,

színtérsorok és szín-hozzárendelési táblázatok: 7. ábra: PostScript színkezelési architektúra 7 Eszközprofilok A színkezelô rendszer jellemzôinek a gyártási folyamat során hozzá kell férnie az összes eszköz jellemzôihez, vagyis a színkezelésükhöz és a színtartományukhoz. Ezeket az információkat az eszközprofiloknak nevezett fájlokból szerzi be. Az eszközprofil lehetôvé teszi, hogy a CMS konvertáljon az eszköz saját színtere és az eszközfüggetlen referencia színtér (pl. CIELAB vagy CIEXYZ) között A gyártási folyamat minden eszközének megvan a saját eszközprofilja, amely vagy a CMS részét képezi, vagy az eszköz gyártójától szerezhetô be, vagy külsô gyártók által készített hardver, szoftver vagy mindkettô része. A CMS ezeket a profilokat használja arra, hogy egy eszközfüggô színtérbôl az eszközfüggetlen referencia színtérbe, majd innen ismét vissza egy második eszközfüggô színtérbe

konvertáljon: 8. ábra: Eszközprofilok Az eszközprofilok egy adott eszközt jellemeznek olyan módon, hogy leírják az eszköz színterének jellemzôit egy bizonyos állapotban. Egyes eszközökhöz csak egy profil tartozik, ilyen például a monitor. Másoknak, például a nyomtatóknak több profiljuk is lehet, mivel a printer beállításainak minden megváltoztatását külön profilban kell tárolni. Profilokat a képfájlokba is be lehet ágyazni. A beágyazott profilok lehetôvé teszik a színinformációk automatikus átvitelét, ahogy a színes kép továbbítódik az egyik eszközrôl a másikra Az eszközprofilokat három osztályba sorolhatjuk: 1.Bemeneti profilok olyan eszközökre, mint a szkennerek vagy digitális fényképezôgépek (forrásprofil néven is ismertek). 2.Megjelenítési profilok olyan eszközökre, mint a monitorok és a síkfelületû megjelenítôeszközök (pl LCD) 3.Kimeneti profilok olyan eszközökre, mint a nyomtatók, másolók,

filmfelvevôk és nyomdagépek (célprofil néven is ismertek). 8 A színmegfeleltetési modul (CMM) A színmegfeleltetési módszer (CMM) a CMS azon része, amelyik az egyik színtartományt leképezi a másikra. Ha az egyik eszköz színtartományának megfelelô színeket a másik eszköz színtartományán jelenítjük meg, a CMS az eszközprofilok és a feltételezett felhasználás szerint használatával optimalizálja a megjelenített színeket a két eszköz között. Ezt nevezzük színmegfeleltetésnek. Minden CMS rendelkezik egy alapértelmezett CMM-mel, de továbbiakat is támogathat. Például az Apple ColorSync 2.0, a Mac OS egyik színkezelô rendszere, a Linotype-Hell CMM-jét használja alapértelmezett állapotban, de másokat is támogat, például ilyenek a Kodak KCMS és az Agfa Fototune. Windows 95 és Windows NT 4.0 alatta színkezelés nem rendszerszinten történik, hanem alkalmazásszinten olyan CMS-ek segítségével, mint a Kodak KCMS vagy Agfa

Fototune. Windows 98 és Windows NT 50 alatt a Microsoft tervezi az ICM 20 használatát, amelyet a Microsoft fejlesztett ki és ugyanazt a Linotype-Hell CMM-et használja, mint a ColorSync 2.0 ennek az írásnak az idején az ICM 2.0 nem hasonlítható össze a ColorSync-kel Mac OS rendszeren, tehát nem tudhatjuk, hogy Windows környezetben milyen lesz a helyzet. 9 Leképezési módszer (Rendering Intent) A CMM leképezi a színeket az egyik eszköz színterérôl a másikéra egy leképezési szabályrendszer szerint. A leképezési szabályrendszer határozza meg, hogy a CMM hogyan képezi le a színeket. A négy lehetôség a perceptuális, a telítettség, a relatív kolorimetrikus és az abszolút kolorimetrikus. Perceptuális Az egyik eszköz teljes színtartományát tömöríti a másik eszköz színterének színtartományára, ha az eredeti kép egy vagy több színe kívül esik a cél színterén. Ez megôrzi a vizuális kapcsolatot a színek között, olyan módon,

hogy leszûkíti a teljes színteret, és eltol minden színt – még azokat is, amelyek eredetileg a színtartományon belül estek. Telítettség Az eredeti kép színeinek telítettségét reprodukálja a céleszköz színterére való konvertáláskor. Ennél a megközelítésnél, a színek relatív telítettsége színtartományról színtartományra megmarad. Ez a megközelítés elsôsorban üzleti grafikához felel meg, ahol a színek közötti pontos kapcsolat nem annyira fontos, mint a fényes, telített színek. Relatív kolorimetrikus Amikor az aktuális színtér egy színe színtartományon kívül esne egy másik színtérben, akkor a célszíntér színtartományán belüli lehetô legközelebbi színre képezôdik le, de a színtartományon belül esô színek nem változnak. Ez azt jelenti, hogy két különbözô szín a céleszközön esetleg azonos lehet. Ezt a jelenséget clippingnek nevezik Ez a Photoshop 40 és korábbi verziók beépített színkonverziós

módszere. Abszolút kolorimetrikus A színek pontosan megfelelnek a fehér és fekete pont átállítása nélkül, ami megváltoztatná a kép fényerôsségét. Ez a módszer nagyon hasznos olyan színek esetén, amelyek egyértelmûen egy adott termékhez tartoznak, mint például az Eastman Kodak cég sárgája vagy a Coca-Cola Company által használt piros. MEGJEGYZÉS: Az Adobe PageMaker és Adobe Illustrator programokban a perceptuális és telítettség helyett a kép és grafika elnevezés használatos. 10 Színkezelési rendszer munkafolyamat Most már érintettük az eszközök közötti színmegfeleltetés minden fogalmát. Ha egy nyomtatóra akarja elvégezni a színmegfeleltetést, a CMS a következôket teszi: 1. A képernyô RGB értékeit eszközfüggetlen értékekre konvertálja, mint például a CIELAB vagy a CIEXYZ a monitor ICC eszközprofiljának használatával. 2. A CIEXYZ értékeket CMYK értékekre konvertálja a nyomtató ICC eszközprofiljának

használatával. 3. Összehasonlítja a forrás színtartományát a kimeneti eszközével, és a felhasználási szándéknak megfelelôen leképezi a színeket (a színtartományra vonatkozó adat a forrás és kimeneti eszközprofilokból származik). 11 A kifejezések szótára Kalibrálás Az a folyamat, amikor ismert színfeltételekhez állít be egy eszközt. Általában olyan eszközöknél használatos, amelyeken gyakran változik a szín (pl. a monitorok luminesszenciája idôvel elhalványodik), és nyomtatóknál (prooferek és egyéb digitális nyomtatóeszközök más eredményt adhatnak, ha a festék vagy a papír színe megváltozik). Karakterizáció (jellemzés) Az adott eszköz, például monitor, szkenner, színes nyomtató egyedi jellemzôit leíró ICC profil létrehozása. A monitorok esetében a profil olyan információkat tartalmaz, mint a fehér pont, a gamma és a luminesszencia. Nyomdai munkálatoknál (CMYK) tartalmazza továbbá a fedettségre és a

pontterülésre vonatkozó információt is. Clipping Azért történik, mert egy adott színtér nem tudja egy másik színtér összes színét megjeleníteni. Például kolorimetrikus felhasználás esetén a forrásszíntér minden olyan színét, amely kívül esik a célszíntér tartományán, bele kell kényszeríteni a tartományba. A mindkét színtér színtartományában szereplô színekkel semmi nem történik. Viszont elôfordulhat, hogy két szín, ami eredetileg különbözô volt, most egyforma lesz, tehát a kép látványa megváltozik. Koloriméter Olyan eszköz, amely a fény erôsségét méri. Használható olyan szoftverekkel együtt, amelyek ICC eszközprofilokat hoznak létre monitorokhoz. Sok magas színvonalú monitor, amelyet kifejezetten professzionális nyomdai elôkészítôknek szántak, tartalmaz ilyen beépített eszközt (pl. Barco önkalibráló monitor), vagy van csatolt kolorimétere (pl Radius PressView) Szín-eszköz (lásd CMM) Színmodell A

színek numerikus leírásához használt koordinátarendszer. Vannak vörös, zöld és kék (RGB); színezet, fényerô, telítettség (HLS); cián, bíbor, sárga, fekete (CMYK); vagy fényerô, a, b (Lab) értékeket használó modellek. Színtér Egy színmodell adott változata, amelynek egyik legfôbb jellemzôje a speciális színtartomány, avagy a megjeleníthetô színek. Például az RGB színmodellnek van számos színtere, mint az Apple RGB, Adobe RGB (1998), sRGB, stb. bár ezek mind ugyanolyan jellemzôk alapján jelenítik meg a színeket, színtartományban és egyéb jellemzôkben is különböznek. CMM (Color Management Module) Színmegfeleltetési modul. A CMS egy speciális szoftverkomponense, amely elvégzi a színkonverziós mûveleteket egyik színtérrôl a másikra az ICC eszközprofilok használatával (pl. ColorSync vagy Kodak CMS). A Photoshop saját, beépített CMM rendszerrel rendelkezik, amely alapértelmezett CMM-ként szolgál. 12 CMS (Color

Management System) Színkezelési rendszer. Olyan rendszerszintû eszköz, amely leképezi vagy lefordítja egyik eszköz színterét a másik eszköz színterére. A ColorSync Mac OS alatt és az ICM 20 Windows alatt jó példa erre. ColorSync Rendszerszintû CMS, amelyet az Apple Computer, Inc. Fejlesztett ki Mac OS-re A PageMaker, Photoshop, és Illustrator jelenleg a ColorSync 2.x és késôbbi verziókat támogatja Denzitométer Olyan eszköz, amely az exponált film vagy nyomtatott festék sûrûségét méri. A nyomdaiparban arra használják, hogy a raszterrácsok pontosságát mérjék. Ezért levilágító és nyomdaipari berendezések kalibrációs eszközeként is szolgál. Gamma A Gamma olyan összetett dolog, amelynek leírásához több hely kellene, mint amennyi itt a rendelkezésünkre áll. A kifejezés a fényképészetbôl származik, de használatos videóra és számítógép-monitorokra is (CRT), és fontos tényezô a monitor kalibrálásában és

jellemzésében. Alapjában véve a bemeneti feszültség és a monitor fényerôssége közötti kapcsolat ne lineáris, vagyis nincs egyértelmû összefüggés a bemeneti feszültség nagysága és a képernyô egy képpontjának fényerôssége között egy adott szürke értéknél. A 0,50 értékû bemeneti feszültség nem eredményez 0,50 értékû szürke színt (ehelyett kb. 0,18 értékût, ami 82% szürke színnek felel meg 50% helyett). A monitor fényerôsségét a bemeneti feszültséghez viszonyítva x^2.5 értékkel fejezhetjük ki, ahol x a bemeneti feszültség, 25 pedig a gammának nevezett hatványkitevô. Mivel a bemeneti feszültség mindig 0 és 1 között van, a gamma hatására a kívánt érték kevesebb lesz, mint várnánk (és ezért sötétebb is, mivel a 0 a fekete, az 1 a fehér színnek felel meg). Minden monitor szabványos gamma értéke 2.5 azonban egyes operációs rendszerek kiegyenlítést végeznek rendszerszinten, tehát a monitor gamma

értéke ettôl eltérhet. Mac OS alatt a gamma szabályos értéke 1.8, Windows alatt pedig 22 A monitoroknak a gammát ki kell egyenlíteni, hogy a képernyôn a kívánt szürke értéket kapjuk. Ez az eredeti képlet inverzével történik. Színtartomány Az eszköz által megjeleníthetô színek teljes tartománya. Színkorláton kívüli színrôl akkor beszélünk, ha az egyik eszköz színterérôl az adott színt nem lehet közvetlenül lefordítani a másik eszköz színterére. Például a fedett papíron festékkel létrehozható színek teljes skálája nagyobb, mint a fedetlen papíron létrehozhatóké, ezért azt mondjuk, hogy a fedetlen papír színtartománya kisebb. A tipikus CMYK színtartomány általában kisebb, mint a tipikus RGB színtartomány. ICC (International Color Consortium) A Nemzetközi Színkonzorcium. 1993-ban alapította nyolc cég (köztük az Adobe Systems) azzal a céllal, hogy elômozdítsák egy nyílt, gyártó- és platformfüggetlen

színkezelési rendszer architektúra és komponenseinek szabványosítását és fejlesztését. (http:// wwwcolororg) 13 ICC Eszközprofil Olyan fájl, amely leírja, hogy egy adott eszköz (pl. monitor, szkenner, nyomtató, szkenner) hogyan reprodukálja a színeket (tudniillik a saját színterében). A profilok lehetnek általánosak vagy egyediek. Az általános eszközprofilokat az eszköz gyártója szolgáltatja, aki megvizsgálja azonos eszközök egy csoportjának színjellemzôit ugyanolyan körülmények között, eszközprofil-készítô alkalmazások és berendezések segítségével. Az egyedi eszközprofilokat egy adott eszközhöz hozzák létre, színmérô berendezés használatával (pl. spektrofotométer vagy koloriméter), és eszközprofil-készítô alkalmazásokkal Kodak CMS Alkalmazásszintû CMS, amelyet a Kodak fejlesztett ki Mac OS, Windows 95 és NT alá. Az Adobe PageMaker 6.5x és Photoshop 40x alatt található verziók ICC eszközprofilokat

használnak. Hagyaték fájlok (Legacy files) Olyan fájlok, amelyeket egy alkalmazás régebbi verziójában hoztak létre, amelynek egyes jellemzôit az újabb verzió nem támogatja. A Photoshop 50 esetén leginkább olyan fájlokra hivatkozunk vele, amelyekben nincsenek beágyazott profilok. Nyomdai nyomtatás Olyan nyomdaipari folyamat, amely négy, szín, cián, bíbor, sárga és fekete segítségével hoz létre folyamatos tónusúnak tûnô képeket. Ezért ez a négy szín, a cián, bíbor, sárga és fekete, nyomdai színek néven is ismertek (CMYK). Proofer Olyan eszköz, amelyet a nyomdában vagy grafikai stúdióban arra használnak, hogy színhelyes, nyomdai nyomás elôtti nyomatokat (proofokat) hozzanak létre képekrôl (contract proof néven is ismert). A hagyományos prooferek színbontott negatívokból dolgoznak, a digitális prooferek tintasugaras (pl. IRIS) vagy festékszublimáló (pl Kodak, 3M) nyomatokat hoznak létre. Referencia színtér (RCS) A referencia

színtér az az eszközfüggetlen elméleti színmodell, amelyet a CMM használ arra, hogy a színeket az egyik eszköz színtartományáról a másikra fordítsa. Ilyen például a CIE Lab referencia színtér. Ez a komponens a CMS része, nem változtatható meg, sôt, nem is látható a felhasználó által. Hozzárendelési szabályrendszer (Render Intent) Az a módszer, amelyet a CMM használ a színek konvertálására az eszközök színtartományai között. Négyféle lehet: perceptuális, telítettség, abszolút kolorimetrikus és relatív kolorimetrikus. PageMakerben és Illustratorban a perceptuális és a telítettség helyett a kép és grafika kifejezés használatos, de, bár a nevük különbözô, ugyanazt a jelentést takarja. További információ a színkezelô rendszerek technikai kalauzának ide vonatkozó fejezetében található. 14 Spektrofotométer Olyan eszköz, amely különbözô hullámhosszokon színmintákat vesz, és minden hullámhossz

intenzitását egy spektrofotometrikus görbére rajzolja rá. A spoktrofotométerek hullámhossza különbözô lehet, a látható fénytôl az infravörösig és ultraibolyáig, egyesek még a röntgensugarak és mikrohullám mérésére is képesek. Szoftverrel használva létrehozhatunk velük ICC profilokat monitorok és más kimeneti eszközök számára. További információ az ilyen eszközökrôl az X-Rite honlapján található (http://www.lscom és http://wwwxritecom), akik a Colortron II Spectrophotometer gyártói. Fehér pont Azt jelenti, hogy hogyan reprodukálja az eszköz a fehér színt. A monitorokon ez mindhárom szín, a vörös, zöld és kék teljes intenzitású keverésébôl jön létre – a °K-ben mérhetô színhômérséklet alapján. A kalibrálás és karakterizáció viszonyítási pontjaként van rá szükség 15 Színkezelés az Adobe Photoshop 5.0-ban A színkezelés a Photoshop 5.0 egyik legfontosabb új tulajdonsága Ennek a kalauznak a

célja az, hogy megismertesse a hátterében rejlô néhány új fogalmat, és segítse az új Színbeállítások párbeszédpanel és egyéb színnel kapcsolatos eszközök megértését. Adobe Gamma Az Adobe Gamma egy külön kezelôpanel Mac OS és Windows alatt. Arra használható, hogy kalibrálja a monitort, és kiválassza a Photoshop 5.0 és egyéb ICC-t kezelô alkalmazások által használt monitorprofilt. A kalibrálás az a folyamat, amely során egy eszközt adott feltételekhez igazítunk, a gamma és a fehér pont beállításával. A legegyszerûbben fogalmazva, a fehér pont az egyensúly a vörös, zöld és kék elsôdleges értékek között, amelyek, egyenlô mértékben és intenzitásban keverve fehéret adnak. A monitor tulajdonságait leíró profil létrehozását a monitor jellemzésének nevezzük. Ha létrehoztuk a profilt, akkor az Adobe Photoshop 5.0 és egyéb alkalmazások képesek ebbôl a monitorra vonatkozó információkat szerezni. Az Adobe Gamma

futtatható egy lépésrôl-lépésre követhetô segédként: 1. ábra: Gamma segéd párbeszédpanel 1 vagy egyablakos üzemmódtábla, illetve vezérlôpultként: 2. ábra: Adobe Gamma üzemmódtábla Amikor a Photoshop 5.0 információt keres a monitorral kapcsolatban, azt Mac OS alatt a ColorSync lekérdezésével találja meg, amely egy rendszerszintû színkezelô rendszer, amelyet az Apple fejlesztett ki. Windows alatt a Photoshop az ICM 20-t használja Az Adobe Gamma helyettesíti a régi Monitorbeállítást. Az általa létrehozott monitorjellemzés a monitorprofil, amely Mac OS alatt a RendszerMappa : Beállítások : ColorSync jellemzôk mappában, Windows alatt a WindowsSystemColor alkönyvtárban (Windows 95/98), vagy WINNTSystem32Color alkönyvtárban (Windows NT 4.0) helyre kerül elmentésre, ahol valamennyi CMS-t kezelô alkalmazás hozzáférhet. Ez a monitor színterét a munka színtértôl függetlenül írja le (Adobe Gamma = monitor színtér). Az Adobe

Gamma részletesebb leírását találhatja meg a “Színkezelési munkafolyamatok a Photoshop 5.0-ban” címû technikai kalauz Az Adobe Gamma használata címû részében találhatja meg. 2 Photoshop 5.0 Színbeállítások A Színbeállítások párbeszédpanelekben lehet észrevenni a legnagyobb változásokat a Photoshop 4.0 és 50 között Ez a fejezet alapvetô iránymutatást tartalmaz a hatékony használatukra vonatkozóan. Amikor elôször használja a Photoshop 5.0-t, el kell végezni a színbeállításokat Ezt még azelôtt végezze el, hogy bármilyen fájlt megnyitna, mivel ezek a beállítások határozzák meg, hogy a Photoshop hogyan kezeli a meglévô fájlokat (melyeket a Photoshop korábbi verzióinak segítségével mentett). Legnagyobbrészt az alapértelmezett értékek mûködnek a legjobban, és ezek felelnek meg a legtöbb felhasználó igényeinek. RGB beállítások Az RGB beállítások párbeszédpanelnek van egy elôugró menüje, ahonnan

kiválaszthatja az RGB fájlokkal végzett munka színterét. Az RGB beállítások párbeszédpanel menüinek segítségével kiválaszthatja a fehér pont (a színhômérséklet által jelzett) és a lumineszencia értékeket is. Ezek automatikusan beállítódnak, amikor kiválasztja a színteret: Figure 3: RGB Setup dialog box MEGJEGYZÉS: A Monitor RGB mindig olyan értékeket jelenít meg, amilyeneket az Adobe Gamma segítségével beállított. A Photoshop 5.0 az RGB szabványok legszélesebb körét tartalmazza, tehát a fájlok színkezelése elvégezhetô a végsô felhasználásra való tekintet nélkül – legyen az nyomtatás, A munka színterének megválasztása attól függ, hogy milyen környezetben dolgozik. Ha az ICC-t teljesen támogató környezetben dolgozik (ahol a fájlokat olyan ICC-t kezelô alkalmazásokba 3 akarja behelyezni, mint az Adobe PageMaker 6.5), akkor szerkeszthet és menthet beágyazott profilokkal rendelkezô RGB fájlokat. Ha nem ilyen

alkalmazásokkal dolgozik, akkor általában a Photoshop 5.0 segítségével CMYK modellre kell konvertálnia a fájlokat, ha színbontást akar készíteni belôlük. Az sRGB olyan szabvány, amelyet elsôdlegesen a Hewlett-Packard és a Microsoft mozdított elô. A HDTV közvetítés szabványait tükrözi (Gamma=22, Elsôdleges=HDTV, Fehér pont=6500K). Az sRGB használatának egyik oka az, hogy a Hewlett-Packard támogat egy olyan munkafolyamatot, amelyekben a hardvereszközök, mint például a szkennerek, nem PostScript nyomtatók és a Web böngészôk sRGB térben optimalizálják az RGB adatokat. Ha ilyen eszközöket használ, akkor az sRGB biztosítja a legegyszerûbb munkafolyamatokat. Az sRGB az átlagos PC monitor jellemzôit tükrözi. Ha olyan grafikát készít, amelyet Webes megjelenítésre szán, az sRGB segítségével azt jeleníti meg, amit a legtöbb felhasználó látni fog. Az sRGB árnyoldala a korlátozott színtartomány, amely nem képes annyi színt

bemutatni, mint más színterek. Nem jó választás például professzionális nyomdai elôkészítôknek, mert a CMYK színtartomány legnagyobb része kívül esik rajta. Az Apple RGB a klasszikus Apple 13" monitoron alapul (Gamma=1.8, Elsôdleges=Trinitron, Fehér pont=6500K). Ez a színtér képviseli a legtöbb meglévô fájlt a desktop publishing világában egyszerûen azért, mert olyan alkalmazások, mint az Adobe Illustrator és Adobe Photoshop ezt használták alapértelmezett RGB színtérként a múltban, színtartománya nem sokkal nagyobb, mint az sRGB színtartománya. Az SMPTE-C a jelenleg érvényes televíziós közvetítési szabvány az Egyesült Államokban. Ha ilyen célra készít valamit, akkor az SMPTE-C jó választás. A PAL/SECAM az európai televíziós közvetítési szabvány. Ha európai közvetítésre szán valamit, akkor a PAL/SECAM a megfelelô választás. A ColorMatch RGB a Radius PressView monitor idealizált változatát képviseli. Ez a

monitor általánosan elterjedt a nyomdai elôkészítés világában, és színterének elég széles színtartománya van. Ha PressView alapú munkafolyamatokkal dolgozik, a ColorMatch RGB használata viszonylag nagy színtartományt és színhûséget biztosít, még az ICC alapú alkalmazásoknál is. Az Adobe RGB (1998) nagyobb színtartományt biztosít, mint a ColorMatch RGB, és potenciálisan jobb nyomdai elôkészítést lehet vele végezni, ha több színt akar használni. Az árnyoldala az, hogy több nem nyomtatható színt is tartalmaz (vagyis olyan színeket, amelyek kívül esnek a CMYK színtartományon). MEGJEGYZÉS: a Photoshop 5.0-ban az Adobe RGB (1998) neve SMPTE-240M Bármilyen referencia, amely az SMPTE-240M-mel kapcsolatos a Photoshop 5.x egyéb dokumentációiban, az Adobe RGB (1998) modellre vonatkozik. 4 A Széles Színtartományú RGB nagyon széles színtartományt biztosít, spektrálisan tiszta elsôdleges értékek használatával. Árnyoldala az,

hogy ezeknek a színeknek a nagy többségét nem lehet szabvány számítógépes monitoron megjeleníteni vagy kinyomtatni. Amikor egy fájlt szerkeszt, a színeket gyakran kell a rendelkezésre álló színtérbe kényszeríteni, és, ennek eredményeképpen elôfordulhat, hogy a színbeállításnak nincs látható jele a képernyôn. A Monitor RGB / Egyszerûsített Monitor RGB Photoshop 5.0 tartalmaz olyan lehetôséget is, hogy a munka RGB terét az aktuális monitorszíntérnek megfelelôen lehessen beállítani. Ez az opció lehetôvé teszi, hogy a Photoshop 5.0 színkezelés szempontjából a régebbi verzióknak megfelelôen viselkedjék. Ez fôleg akkor hasznos, ha a munkafolyamat többi alkalmazása nem képes kezelni az ICC-t. Hogy az ön számára a Monitor RGB vagy az Egyszerûsített Monitor RGB elérhetô, az a monitorprofil bonyolultságától függ. Például, a három gamma görbével rendelkezô profilok (egy a vörös, zöld és kék színeknek) egyetlen

gammává egyszerûsítôdnek le. A CIE RGB egy olyan elavult szabvány, amelyet a Photoshop 5.0 azért tartalmaz, mert ha ritkán is, de még mindig elôfordul a színnel foglalkozó irodalomban. Az NTSC (1953) egy másik elavult szabvány, jelen esetben a videós anyagok létrehozására. Akár a CIE RGB, egyes esetekben, bár ritkán, még használatos. A különbözô típusú RGB modellek illusztrálására az alábbi ábra három színtartományt mutat be: a széles színtartományú RGB, az sRGB, és az Adobe RGB (1998). Ezeket a CIE XYZ Chromaticity diagrammal szembe állítva láthatjuk (amely az emberi szem által megkülönböztethetô összes színt bemutatja): 4. ábra: Relatív RGB színtartományok 5 Amikor a Monitor kompenzáció megjelenítése jelölônégyzet be van jelölve, a Photoshop az aktív monitorprofil használatával jeleníti meg a képet. Ha megszünteti az opció kijelölését, a Photoshop az RGB adatokat változatlanul küldi a képernyôre –

ahogy az ICC-t nem kezelô alkalmazások jelenítenék meg a képet. Ez a nem RGB képek megjelenítését is befolyásolja A jó színkezelés érdekében ki kell választani ezt az opciót. CMYK beállítások A CMYK beállítások párbeszédpanel a CMYK fájlokkal végzett munka színterét határozza meg, háromféleképpen: beépített, ICC vagy táblázatot. Beépített Ha CMYK színmódra akarja konvertálni a képeket, a Photoshop hagyományos konverziós eszközei a Beépített opció esetén is elérhetôek (az alapértelmezett CMYK beállítások Photoshop 5.0-ban) Ez a Nyomdafesték beállítások és a Színbontás beállítások párbeszédpanelek alatt elérhetô információ használatával hozza létre a konverzióhoz szükséges színtáblázatokat. 5. ábra: CMYK beállítások párbeszédpanel A CMYK beállítások párbeszédpanel Beépített ablaka a Photoshop két hagyományos színbeállítását kombinálja: a Nyomdafesték beállításokat és a

Színbontás beállításokat. A Photoshop 5.0 CMYK beállítások párbeszédpanelek olyan szolgáltatásokat is tartalmaz, amelyek az elôzô verziókban nem voltak elérhetôek. A pontterülés beállítására most több opció is megadható: a Standard mind a négy színnél ugyanakkora értéket jelent (alapértelmezett a SWOP specifikáció, 20% pontterüléssel), az egyedi pontterülés-görbék beállításával pedig a mért értékeket minden egyes festék görbéjén külön pontokként lehet megadni. 6 6. ábra: Pontterülési görbék menü (fent) és párbeszédpanel (lent) MEGJEGYZÉS: A pontterülés értékei eltérôen vannak kódolva a Photoshop 5.0 és a Photoshop 40 verzióban Nem kapjuk ugyanazokat az értékeket a Photoshop 5.0-ban, ha a 40 beállításait használjuk 7 Egyedi nyomdafesték beállítások is megadhatók, CIE LAB koordinátáikkal vagy CIE XYZ értékeikkel is. Spektrofotométer használatával spektrális színinformációt kaphatunk

több színkoordináta-rendszer értékeiben mérve. 7. ábra: Nyomdafesték színek párbeszédpanel (fent) és CIELAB koordináták (lent) A túltöltés becslése opció meghatározza az egyedi színek ábrázolását direkt színes képek CMYK megjelenítésénél. Azt közli a Photoshop 50-val, hogy ugyanazt a megfeleltetést használja, mint a Duplex beállítások párbeszédpanelben, és ennek alapján határozza meg, hogy miként nézzenek ki a testre szabott CM (vagyis kék), CY (vagyis zöld), MY (vagyis vörös), és CMY színek. Például ha direkt színek (pl Pantone) segítségével átdefiniálta a C, M és Y értékét, akkor kiszámíthatja, hogy egymással kombinálva hogyan fognak kinézni. 8 ICC Ha Az ICC opciót választja, akkor a CMYK színteret a konverzióhoz szánt eszközprofil, átütés és színgenerálás kiválasztásával határozhatja meg. A Photoshop kihasználja az ICC nyílt keretét, és lehetôvé teszi, hogy a CMS alapértelmezettjétôl

különbözô más színgeneráló eszközök is (mint pl. a CMM) elvégezhessék a színkonverziót Valójában a Photoshop 50 a saját CMM-jét használja (Beépített) alapértelmezett színgeneráló eszközként. Ha egyéb, külsô gyártó által készített CMM is van telepítve a gépre (pl. Kodak, Agfa vagy Linotype Hell), akkor ezek elérhetôk az Eszköz menü alatt. 8. ábra: CMYK beállítások párbeszédpanel (fent) és Eszköz/Átütés elôugró menük (lent) Táblázatok A táblázatok opció használatával más alkalmazásokból lehet színkonverziós táblázatokat betölteni, vagy a Mentés gombra kattintva az aktuális beállításokat lehet profilként elmenteni. Ez nagyon nagy segítséget jelent, ha már meglévô fájlokkal dolgozik. 9 9. ábra: Táblázatok opció a CMYK beállítások párbeszédpanelben A Photoshop 5.0-ban, ha elment egy táblázatot a CMYK beállítások Táblázatok ablakában, akkor voltaképpen ICC profilt ment. Ez lehetôvé

teszi, hogy a Photoshop hagyományos CMYK beállítás kalibrálási rutinját használja a nyomtató profiljának beállításához. Ha a nyomtatóhoz adott profil nem hoz kielégítô eredményeket, a Photoshop használatával generálhat egyet. Szürkeárnyalatos beállítások A szürkeárnyalatos beállítások párbeszédpanelben meghatározhatja a szürkeárnyalatos képekkel végzett munka színterét, vagy úgy, hogy a szürkét semleges RGB értékekként adja meg (ahol az R, a G és a B értékei egyenlôk), vagy fekete festék értékekben. 10. ábra: Szürkeárnyalatos beállítások párbeszédpanel Akkor válassza a fekete festék opciót, ha a képet ki akarja nyomtatni. Ilyenkor a Photoshop figyelembe veszi a CMYK beállítások párbeszédpanel Nyomdafesték beállítások részében megadott pontterülési értékeket. Ha a szürkeárnyalatos képet videóra vagy a Webre szánja (tehát csak képernyôn fogják megjeleníteni), akkor nincs szükség a

pontterülés kompenzálására. Ilyenkor válassza az RGB beállítást. 10 Profil beállítás A Photoshop 5.0 Profil beállítás párbeszédpaneljében azt lehet meghatározni, hogy hogyan kezelje az olyan régebbi fájlokat (meglévô fájloknak nevezzük ôket), amelyekhez nincs profil rendelve, vagy van ugyan profil rendelve hozzájuk, de az nem egyezik a munka aktuális színterével: 11. ábra: Profil beállítás párbeszédpanel Profilok beágyazása A párbeszédpanel Profil beágyazása részét arra használjuk, hogy meghatározzuk, melyik fájlokba fogunk profilt beágyazni a mentésnél. Alapértelmezett állapotban profil ágyazódik be minden színkezelt módban – RGB, szürkeárnyalatos, CMYK, és Lab – ha a következô formátumokban mentjük ôket: PSD, JPEG, TIFF, EPS, PDF és PICT. A profilok beágyazása egy kicsit növeli a fájlméretet. De a legtöbb színkezelési munkánál mégis elônyösebb a profilok beágyazása. Két eset van, amikor nem:

• Amikor CMYK teszt fájlt hoz létre kalibrálás céljából, amelynek színértékeit meg kell tartani, hogy késôbb reprodukálhassa és mérhesse ôket. • Amikor kötött palettájú képeken dolgozik, mint például számítógépes felhasználói felület tervezése, és a Web színpalettás képek. A következô két rész azt ismerteti röviden, hogy a Photoshop 5.0 hogyan jelöli ki és igazítja a forrásprofilokat, amikor fájlokat nyit meg a Photoshop 5.0-ban 11 Feltételezett profilok A meglévô fájlok színkezeléséhez a Photoshop 5.0 hozzájuk kell rendelni valamilyen forrásprofilt, amikor megnyitja ôket. A Photoshop a Feltételezett profilok párbeszédpanel alapján rendel profilt a meglévô fájlokhoz. 12. ábra: A feltételezett Monitor RGB profil megegyezik a jelenlegi monitor profillal A Feltételezett profilok párbeszédpanelben mind a három színtérre – RGB, CMYK, szürkeárnyalatos – két választási lehetôség elérhetô: •

Rákérdezés megnyitásnál megnyitásnál: a megnyitásnál rákérdez, hogy akar-e profilt hozzárendelni a fájlhoz. Nincs: a Photoshop nem rendel hozzá forrásprofilt, és konverzió nélkül importálja a • Nincs képadatokat. Szürkeárnyalatos és CMYK képek esetében ez az alapértelmezett állapot RGB és CMYK képek esetén, a rendszeren elérhetô bármelyik RGB vagy CMYK profilt ki lehet választani. Profilkülönbözôségek kezelése A Profilkülönbözôségek kezelése azt adja meg, hogy a Photoshop 5.0 hogyan kezeli az olyan profilokat, amelyek nem egyeznek az aktuális beállításokkal (ti. RGB vagy CMYK beállításokkal). Itt is a fentiekhez hasonló lehetôségek érhetôk el: • Konvertálás Konvertálás: a Photoshop konvertálja a képet a beágyazott színtérrôl az aktuálisan használt színtérre, amelyet az RGB, CMYK vagy szürkeárnyalatos beállítások párbeszédpanelében adott meg. Más szavakkal, a Photoshop úgy konvertálja a fájlt, hogy

megfeleljen a végzett munka színterének. Felhívjuk figyelmét, hogy RGB fájloknál csak RGB konverzió lehetséges. A CMYK fájlokat azonban nem csak CMYK, hanem RGB vagy Lab színmódba is lehet konvertálni. • Rákérdezés megnyitásnál megnyitásnál: a Photoshop rákérdez, hogy akarja-e konvertálni a megnyitott fájlt. 12 • Figyelmen kívül hagyás hagyás: a Photoshop figyelmen kívül hagyja a különbözôséget, és kiüríti a meglévô profilt, amely esetben elôfordulhat, hogy a színek megváltoznak, ha a képet az alapértelmezett munkaszíntérben nézi. A Rákérdezés megnyitásnál opció az alapértelmezett minden fájltípus esetében. Ha egy elcsúszott színû fájlt beágyazott profillal menti, akkor a megváltozott színek rögzülnek benne. Ez azért van, mert a beágyazott profil mentése alapjában véve azt jelenti, hogy azt akarja, hogy más alkalmazások pontosan úgy lássák a fájlt, ahogy az a Photoshopban is megjelenik. Kalibrációs

képeknél, mint például az Olé No Moiré, a legjobb a figyelmen kívül hagyás opció választani, hogy megtartsa az aktuális színértékeket. Ezzel megelôzi, hogy a fájlok eltérô CMYK színtérre legyenek konvertálva, ami megváltoztathatja a színértékeket és ezzel együtt a teszt eredményét is. 13 További színkezelô eszközök A Photoshop fájlok kezelésére további eszközök is állnak rendelkezésre: Profilból profilba konverzió Mivel a Photoshop 5.0 munkatere eszközfüggetlen, könnyen konvertálhatja a képeket egyik színtérrôl a másikra, ha kiválaszt egy forrás és egy cél profilt. Ennek a döntésnek több oka lehet: • Ha a fájl megnyitásánál figyelmen kívül hagyta a profilok különbözôségét (vagy ha az alapértelmezett színteret megváltoztatta az RGB, CMYK vagy Szürkeárnyalatos beállítások párbeszédpanelben, miután megnyitotta a fájlt) • Ha TWAIN használatával szkennelt be egy fájlt a Photoshopba, amely

esetben nem jön létre beágyazott profil, hanem a képadatok a szkenner színterében vannak rögzítve. Ilyenkor a képet konvertálni kell, ha a munkaszíntérben akarja nézni. • Ha RGB nyomtatóra akar proofot nyomtatni valamilyen eltérô színtérben. Profilból profilba konverzióhoz válassza a Kép > Mód > Profilból profilba menüpontot: 13. ábra: Profilból Profilba kiválasztása Ezzel megjeleníti a Profilból profilba párbeszédpanelt: 14. ábra: Profilból Profilba párbeszédpanel 14 A párbeszédpanel a következô lehetôségeket kínálja: • Honnan Honnan: az aktuálisan használt színtér. Ha eltérô színtérbôl akar konvertálni (pl ha figyelmen kívül hagyta a fájl profilját megnyitáskor), akkor a listáról kell kiválasztania. A Photoshop nem fog emlékezni az eredetileg beágyazott profilra. • Hová Hová: azt a színteret leíró profil, amelyre konvertálni akar. • Eszköz Eszköz: az a CMM, amely a beállított profil

paraméterek használatával végrehajtja a konverziót. • Átütés Átütés: a CMM által használt átütés. • Fekete pont kiegyenlítés kiegyenlítés: Leképezi a forrás színtér legsötétebb semleges színeit a célszíntér legsötétebb semleges színeivé. A Profilból profilba konverzió problémákat okozhat, ha nem megfelelôen használják. A konverzió csak a képadatokat változtatja meg, és nem határozza meg a beágyazandó profilt a fájl mentésénél. Ezt a profilt a színbeállításoknál adhatja meg (RGB, CMYK vagy Szürkeárnyalatos ás Profil beállítások). Ha olyan színtérre konvertál a Profilból profilba párbeszédpanel segítségével, ami nem az aktuális munkaszíntér, akkor a színek nem fognak pontosan megjelenni, és a további konverziók is pontatlanok lesznek. Profilból profilba történô konverzió végrehajtásánál a Honnan menüt a kép eredeti színterét kell beállítani, a Hová mezôben pedig a kívánt célmódot,

amire a Photoshop az aktuális RGB, CMYK, Szürkeárnyalatos vagy LAB beállításokat fogja alkalmazni. Például ha egy beágyazott sRGB profillal rendelkezô fájlt Adobe RGB (1998) profilra akar konvertálni, elôször bizonyosodjék meg arról, hogy az RGB színtér Adobe RGB (1998)-ra van állítva az RGB beállítások alatt. Ezután a profilból profilba párbeszédpanelben a Honnan mezôt állítsa sRGB-re, a Hová mezôt pedig RGB-re. Ekkor az aktuális RGB munkatérre konvertálja a fájlt: 15. ábra: Profilból profilba konverzió 15 MEGJEGYZÉS: a Profilból profilba párbeszédpanel nem helyettesíti be az alapértelmezett profilt a Honnan mezôbe. Ezt saját magának kell beállítania, és ezért elôre tudnia kell, hogy milyen profil van beágyazva Ha a Profilból profilba párbeszédpanel segítségével konvertál egyik színtérrôl a másikra, ne mentse a fájlt beágyazott profillal. PostScript színkezelés Mivel a PostScript támogatja a CIELAB

színteret, a színkezelés elvégezhetô a PostScript nyomtató is a számítógép helyett. A leginkább eszközfüggetlen munkafolyamatot akkor érhetjük el, ha beágyazott profilú RGB vagy Lab fájlokat küldünk a nyomtatóra, amely ugyanazt a referencia színteret használja, mint a host alapú CMS. Létrehozhat így olyan fájlokat is, amelyeket ismeretlen PostScript nyomtatókon nyomtathatnak ki, és mégis szép eredményeket kap. Két olyan eset van, amikor mindenképpen indokolt a PostScript színkezelés használata: ha Photoshop EPS formátumban ment, és nyomtatásnál. Fájl mentése EPS formátumban Az EPS beállítások párbeszédpanelben találkozhat egy új opcióval, amelynek neve PostScript színkezelés: 16. ábra: EPS opciók párbeszédpanel Ha kiválasztja ezt az opciót, a Photoshop 5.0 alatt olyan beágyazott profillal menteti a szürkeárnyalatos, RGB és Lab fájlokat, amelyet megfelel a PostScript Level 2 eszközöknek. Nyomtatás PostScript

nyomtatóra A Photoshop 5.0 Nyomtatás párbeszédpaneljében szerepel PostScript színkezelés opció is PostScript nyomtatók esetére: 17. ábra: Photoshop Nyomtatás párbeszédpanel 16 Ha ez az opció ki van választva, akkor a PostScript végzi a konvertálást a nyomtató színterére. Végezhet beállításokat a Színtér elôugró menüben is. Ezzel adja meg, hogy milyen konverziókat végezzen el a Photoshop, mielôtt a nyomtatóra küldi a képadatokat. PostScript nyomtatók esetében itt láthatja a CMYK és RGB eszközprofilokat is felsorolva, nem PostScript nyomtatóknál csak az RGB eszközprofilok jelennek meg. A PostScript színkezelés és a Színtér menü egymástól különálló eszközök, bár sokszor célszerû ôket együtt használni. Például a Level 2 PostScript nyomtatók csak RGB, LAB és szürkeárnyalatos képeket képesek konvertálni. Ha PostScript színkezelést akar használni CMYK képre, akkor a Színtér menüben elôször ki kell

választania az RGB vagy LAB opciót, hogy a Photoshop konvertálhassa a CMYK képet RGB-re vagy LAB-ra, hogy megtörténhessen a PostScript konverzió. A Színtér elôugró menüben végzett beállítás a nyomtatni kívánt kép színmódjától függôen eltérô lehet: • Szürkeárnyalatos - csak Gamma 1.8 vagy Gamma 22 • RGB, Színpalettás és Lab - (vagyis az RGB módok) az összes alapértelmezett RGB színtér és az RGB és CMYK profilok is (monitor és nyomtató is). • CMYK – az RGB módok összes lehetôsége, plusz egy opció színbontásokra Ha az ön nyomtatóprofilja nincs felsorolva a Színterek menüben, akkor négy dolgot tehet: • A nyomtató gyártójától kérjen egy, a nyomtatót leíró profilt. • Külsô gyártók által készített alkalmazás segítségével hozzon létre egy, a nyomtatót leíró profilt. • A Photoshop beépített CMYK eszközeinek segítségével hozzon létre egy nyomtatóprofilt. • Az sRGB opciót használja a profil

nélküli nem PostScript nyomtatókhoz. Akkor is választhatja az sRGB opciót, ha nem nyomtat szépen a tintasugaras profillal. Ez a legtöbb asztali színes nyomtatóhoz megfelelô mennyiségû színt tud produkálni (fôleg Windows környezetben). Nyomtató színkezelés A színkezelést arra is használhatja, hogy nem PostScript színes nyomtatókra nyomtasson. Ha nem PostScript nyomtatóra nyomtat, láthatja a Nyomtató színkezelés opciót a Nyomtatás párbeszédpanelben. A nem PostScript nyomtatók csak RGB színtérben képesek nyomtatni. Ezekre a nyomtatókra válassza az RGB szín opciót a Színterek menübôl. 17 CMYK nézôkép A CMYK nézôkép parancs lehetôvé teszi, hogy megtekintse, hogyan fog kinézni az RGB kép CMYK módban a CMYK beállítások alatt megadott adatok alapján. A CMYK nézôkép megtekintéséhez válassza a Nézet > Nézôkép > CMYK menüpontot: 18. ábra: A CMYK nézôkép kiválasztása A Photoshop 5.0 segítségével a

nézôképet megtekintheti a cián, bíbor, sárga vagy fekete csatornákra, vagy összetett CMY csatornára is. 18 Mi kerül telepítésre? A Photoshop 5.0 legtöbb CMS funkciója be van építve magába az alkalmazásba A Photoshop 5.0-val telepített CMS összetevôk a következôk: Adobe Gamma Ez Windows és Mac OS alatt is vezérlôpultként telepítôdik. Ennek vagy bármilyen más profil létrehozó szoftvernek a segítségével létrehozhatja monitorja profilját. Ha a Photoshopot monitorprofil létrehozása nélkül indítja el, akkor Mac OS alatt automatikusan Apple 13" RGB, Windows alatt sRGB monitort feltételez. Eszközprofilok A Photoshop, mint sok más alkalmazás és CMS, tartalmaz néhány alapértelmezett ICC eszközprofilt, amelyeket használhat (az általános profilok csak korlátozott értékûek – a legjobb az a profil, amelyet külön az adott eszköz számára hoztak létre). Mac OS alatt a profilok a RendszerMappa : Beállítások : ColorSync

jellemzôk mappába telepítôdnek, ha a ColorSync 2.0-212-t használja Ha a ColorSync 25-öt használja, akkor pedig a RendszerMappa : ColorSync jellemzôk mappába. Windows 95, Windows 98, és Windows NT alatt a profilok a WindowsSystem (System32 Windows NT esetén)Color mappába telepítôdnek. Mac OS TIPP: A legtöbb CMS alkalmazás telepíti a saját profilkészletét, így könnyû eltévedni a rengeteg profil között. Mivel a ColorSync 25 támogatja az almappákat A Photoshop 50 telepítése elôtt létrehozhat egy mappát, amibe átmásolja a már meglévô profilokat. A telepítés befejezése után a Photoshop profilok a ColorSync jellemzôk mappában szabadon lesznek. Ekkor létrehozhat egy Photoshop jellemzôk nevû mappát, és ide másolhatja ôket Színbeállítások Ez az Adobe Photoshop 5.0 egyik preferenciafájlja: az Adobe Photoshop Settings (Mac OS), vagy a Photoshop: Adobe Photoshop Settings (Windows) mappában. Ez a fájl külön preferenciafájlként

tartalmazza a színbeállításokat, így lehetôvé teszi, hogy az Adobe Photoshop 5.0 preferencia fájlokat hibaelhárítási okokból átnevezze vagy törölje anélkül, hogy el kellene veszítenie a színbeállítási információkat. 19 Színkezelési munkafolyamatok Photoshop 5.0-ban Az “asztali” (desktop) színkezelés egyik célja, hogy lehetôvé tegye az eredeti képek más célra történô felhasználását és a színes grafika többcélú alkalmazását, legyen szó Web-es grafikáról, vagy négyszínnyomásos nyomtatásról. Ennek teljesítése több eltérô munkafolyamatot feltételez. Attól függetlenül, hogy az eredeti képet milyen szándékkal szkennelte be, a Photoshop 5.0 színkezelési eszközei lehetôvé biztosítják a rugalmasságot ahhoz, hogy a képet több célra is felhasználja, és mégis állandó színhûséget érjen el. Ez a kalauz több olyan munkafolyamatot is bemutat, amelyek a Photoshop 5.0 új színkezelési jellemzôit

használják. Forrásként használhatja, ha bármilyen kérdése lenne a színes képek kezelésével kapcsolatban. Ha áttanulmányozza a kalauzt, a következôkre lesz képes: • használni tudja az Adobe Gamma kezelôpanelt a monitor kalibrálásához és jellemzéséhez. • megérti az RGB beállítások, CMYK beállítások, Szürkeárnyalatos beállítások, Profil beállítás és Profilból profilba utasítások közötti összefüggést • meghatározhatja, hogy mikor használható egy adott munkafolyamat. A kalauz feltételezi, hogy ön ismeri a Photoshop legfontosabb jellemzôit, és a színkezelés alapelveit. Munkafolyamat kiválasztása Az elsô kérdést, amelyet fel kell tennie magának, mielôtt eldöntené, milyen munkafolyamatot fog használni, ez: “Milyen célra fogom használni a képet?” A színkezelés elsôsorban olyan profik számára lett kitalálva, akik a nyomdai elôkészítéstôl a videó- vagy filmkészítésig sokféle céllal dolgoznak. Ha ön

olcsó asztali nyomtatóval dolgozik, akkor a színkezelési lehetôségei korlátozottak, fôként azért, mert a pontos színkezelés pontos eszközprofilokat igényel, ami ritkán elérhetô az egyszerûbb, nem PostScript nyomtatóknál. Az új eszközprofilok létrehozása speciális szoftvert és hardvert igényel, amely az átlagos felhasználó számára túl drága. Azonkívül a nem PostScript nyomtatók saját, meghajtóprogramszintû színkorrekcióval rendelkeznek, amit az eszközprofilok nem tudnak befolyásolni MEGJEGYZÉS: Mivel a nem PostScript nyomtatók nem tudják közvetlenül használni a CMYK adatokat, a Photoshop 5.0 nem teszi lehetôvé, hogy CMYK térben nyomtasson Ehelyett a Photoshop 50 nyomtatás közben automatikusan konvertálja a képet RGB színtérre. 1 Ha a képet ofszet nyomtatási célokra készíti, két választása van: az RGB munkafolyamat és a CMYK munkafolyamat. RGB/CIELAB “eszközfüggetlen” munkafolyamat Ez a módszer feltételezi,

hogy többféle felhasználási célra is elô kell készíteni a képet, mint például két vagy több proofer vagy nyomdagép, vagy hogy nem ismeri a céleszköz pontos tulajdonságait. Az RGB munkafolyamat elônyei, többek között, a következôk: • Viszonylag kis fájlméret. • A CMYK-nál nagyobb színtartomány. • A Photoshopban több eszköz érhetô el RGB képek szerkesztésére. • Könnyebb a képet átalakítani nem nyomtatott média céljára, mint például a film, videó, Web. Az RGB munkafolyamat hátrányai, többek között, a következôk: • nem lehet pontos CMYK konverziós értékeket megadni, mint például direkt színek szimulálása CMYK festékkel • erôs függôség a pontos eszközprofiloktól • egy másik alkalmazás vagy eszköz telepítésénél esetleg konverziókat kell végrehajtani, ami növeli a cél eléréséhez szükséges idôt A hagyományos CMYK munkafolyamat Ez a folyamat azt feltételezi, hogy pontos CMYK értékekre van

szüksége, vagy hogy már meglévô (Photoshop 5.0 elôtti) fájlokkal dolgozik, illetve, hogy dobszkenner segítségével szkennelt be egy képet, amit valamilyen speciális területen akar felhasználni. A CMYK munkafolyamat elônyei, többek között, a következôk • A pontos CMYK értékek ismertek, még mielôtt a fájlok kikerülnének a Photoshop 5.0ból, tehát megmarad a direktszín-szimuláció, valamint az egyéb speciális értékek • A Photoshop több lehetôséget kínál a CMYK konverzióra a meglévô kalibrációs értékek használatával. • Biztonságos munkafolyamat gyakorlott Photoshop felhasználók számára. A CMYK munkafolyamat hátrányai, többek között, a következôk: • A CMYK színtartomány szûk, és speciális kimeneti feltételeket céloz meg, tehát nehéz ôket más célra átalakítani, vagy más gépeken használni. • Nagyobb fájlméret és kevesebb elérhetô fájlformátum • Kevesebb szûrô érhetô el a Photoshop alatt. • A

nem PostScript nyomtatók nem tudnak közvetlenül CMYK térben nyomtatni. 2 Monitor kalibrálás Minden munkafolyamat elsô lépése a monitor kalibrálása és jellemzése. A kalibrálással kiküszöbölheti a színelhajlásokat és beállíthatja a fehér pont értéket a monitoron A jellemzéssel létrehoz egy olyan monitorprofilt, amelyet a CMS használhat. Nagyon fontos döntéseket kell hozni annak alapján, hogy milyen színek láthatók a képernyôn, tehát a profilnak és a monitornak a lehetô legpontosabbnak kell lennie. A monitorkalibrálás és jellemzés legjobban speciális hardver és szoftver segítségével végezhetô el. A legtöbb kapható termék Mac OS alá készült, de vannak Windows 95 alá fejlesztettek is bár az Adobe nem ajánlja kifejezetten egyetlen gyártó termékét sem, álljon itt egy lista néhány eszközrôl, a viszonylag olcsó szoftveres megoldásoktól a drága hardver/szoftver megoldásig: • Radius ProSense Professional Display

Calibration System Kompatíbilis minden monitorral és az Apple ColorSync-kel. Csak Mac OS alá • Radius PressView monitorcsalád Olyan monitorcsalád, amelyet úgy terveztek, hogy kompatíbilis legyen bármilyen színkezelô rendszerrel, és a Radius SuperMatch Display Calibrator Pro eszközzel mûködik. • X-Rite Monitor Optimizer Monitor-kalibrációs eszköz, amely az X-Rite ColorShoppal használható. Ezekkel az eszközökkel könnyen és gyorsan lehet a monitort kalibrálni, és ICC-kompatíbilis profilokat létrehozni. Csak Mac OS alá • Pantone® Personal Color Calibrator Gyorsan és egyszerûen használható rendszer a monitor kalibrálására és jellemzésére. Mac OS és Windows 95 alá is. • Sonnetech Colorific Gyors és egyszerû módszer a monitor jellemzésére. Mac OS, Win95 és NT alá Ezeken az eszközökön kívül kielégítôen pontos eredményeket lehet elérni az Adobe Gamma üzemmódtábla segítségével, ami az Adobe Photoshop 5.0 részét képezi Az

Adobe Gamma használata A következôkben végigkövetjük a monitor kalibrálását és jellemzését az Adobe Gamma használatával. A folyamat hasonló Windows 95 és Mac OS alatt, a jelentôs különbségekre külön felhívjuk a figyelmet. Az Adobe Gamma nem használható Windows NT 4.0 alatt monitor kalibrálásra, a rendszerarchitektúrában található hardverpajzs miatt. Windows 95 vagy 98 alatt is elôfordulhat, hogy nem tudja kalibrálni a monitort, attól függôen, hogy milyen videokártyát használ, mert vannak olyanok, amelyek nem engedik a gamma beállítások megváltoztatását. Ezekben az esetekben az Adobe Gammával végrehajtott változások nem lesznek láthatóak a képernyôn, és nem lehet az egész rendszert kalibrálni. Azonban az Adobe Photoshop 50-ban 3 dolgozva így is lehet használni a létrehozott monitorprofilt. Elsô lépés: A környezet beállítása Az Adobe Gamma legjobb kihasználása érdekében állítsa be a munkakörnyezet

megvilágítását olyanra, amilyen mellett dolgozni fog. A pontosabb színmegjelenítés érdekében gyôzôdjék meg arról is, hogy a monitor tükrözôdésmentes. Második lépés: Nyissa meg az Adobe Gamma kezelôpanelt, és kövesse a képernyôn megjelenô utasításokat Az Adobe Gamma vezérlôpultként jelenik meg Windows és Mac OS alatt. Ajánlatos használata elôtt legalább fél órával bekapcsolni a monitort. Ez lehetôvé teszi, hogy a monitor bemelegedjen, és pontosabb színhômérséklet-értékeket kapunk. Mac OS alatt válassza az Alma menü > Üzemmódtáblák > Adobe Gamma menüpontot. Windows alatt válassza a Start > Beállítások > Vezérlôpult > Adobe Gamma menüpontot. Amikor elsô alkalommal indítja el az Adobe Gammát, választhat, hogy a vezérlôpultot vagy a varázslót akarja használni. Az Adobe Gamma kezelôpanel segítségével minden beállítás végrehajthat, ami szükséges a monitor kalibrálásához: 1. ábra: Adobe Gamma

vezérlôpult A varázsló (amely a vezérlôpult egy gombjával is elérhetô) lépésrôl lépésre végigvezeti a beállítási folyamaton. Az Adobe azt ajánlja, hogy elsô alaklommal inkább a varázslót használja MEGJEGYZÉS: Mac OS alatt a lépésrôl lépésre folyamatot Segéd-nek hívják. A mûködés, azonban mindkét platformon azonos. 4 Harmadik lépés: Válasszon monitorprofilt A lépésrôl lépésre történô beállítási folyamat elsô ablaka felkéri egy monitorprofil választására: 2. ábra: Monitorprofil kiválasztásának megerôsítése Ez még csak a kiindulási pont. A kalibrálás során tovább jellemzi a profilt, hogy még jobban megfeleljen a monitor speciális jellemzôinek. Ha nem a megjelenített monitorprofilt akarja használni, akkor kattintson a Betöltés gombra, mire megjelenik az elérhetô profilok listája: 3. ábra: Monitorprofil betöltése Negyedik lépés: A monitor fényerôsségének és kontrasztjának beállítása A

következô ablakban kell beállítani a monitor fényerejét és kontrasztját. Ez lehetôvé teszi a továbbiakban létrehozott gamma beállítások még pontosabb megjelenítését. 5 4. ábra: Fényerôsség és kontraszt beállítása MEGJEGYZÉS: Bizonyosodjék meg arról, hogy a beállítás megkezdése elôtt a monitor megfelelôen bemelegedett. Ha nem, az megváltoztathatja a színek megjelenítését, különösen a sötét színekét. A fényerô beállításánál, ha nem lát különbséget a két négyzet között miközben fehéren tartja a keretet, az azt jelentheti, hogy a monitor foszforja kezd fakulni. Ha már beállította a fényerôt és a kontrasztot, azt a késôbbiekben ne változtassa meg. Ha mégis így tesz, akkor a kalibrálás érvénytelenné válik. Ötödik lépés: A foszfor jellemzôinek kiválasztása Ebben az ablakban választhat elôre meghatározott foszfor beállítások közül, vagy megadhat egyedi értékeket: 5. ábra: Monitor

foszforok kiválasztása 6 6. ábra: Egyedi foszforok párbeszédablak Ha szükséges, az egyedi értéket az adott monitorra a monitor gyártójától is lekérheti, vagy meghatározhatja valamilyen színmérô eszköz, pl. koloriméter vagy spektrofotométer segítségével. MEGJEGYZÉS: Az Adobe Gamma az EGYETLEN olyan hely, ahol a monitor egyedi foszfor értékeit meg kell esetleg adni. Ne adjon meg egyedi értékeket a Photoshop 50 RGB beállítások párbeszédpanelében Hatodik lépés: A középtónusok beállítása Itt beállíthatja a monitor középtónusának fényerôsségét olyan módon, hogy megpróbálja a négyzet fényerejét a vonalakhoz igazítani: 7. ábra: Középtónusok beállítása (egyetlen gamma) Ez könnyebben fog menni, ha egy kicsit hunyorít, amíg eltûnik a különbség a vízszintes vonalak között. Ha külön akarja beállítani a vörös, zöld és kék középtónusokat, akkor szüntesse meg az Egységes gamma nézet jelölônégyzet

kijelölését. 7 8. ábra: Középtónusok beállítása (külön RGB gammák) Ebben az ablakban kiválaszthatja a kívánt gammát is. Normális esetben Macintosh (gamma 18) vagy Windows (gamma 2.2) értékre kell állítani, attól függôen, hogy melyik platformot használja: 9. ábra: Gamma kiválasztása MEGJEGYZÉS: A gamma kiválasztásának lehetôsége nem mindig elérhetô Windows 95 alatt, attól függôen, hogy milyen videokártyát használ. Ezenkívül a hardvervédelem miatt Windows NT alatt sem elérhetô, amely megakadályozza, hogy az Adobe Gamma hozzáférjen a rendszer videokártyájához. 8 Hetedik lépés: A hardver (monitor) fehér pont beállítása Ez után meg kell bizonyosodni arról, hogy a fehér pont beállítás megfelel a monitor fehér pont értékének: 10. ábra: Fehér pont beállítása A monitor fehér pontja az a pont, amelyen a teljes intenzitású vörös, kék és zöld szín keverése fehéret hoz létre. Ez a monitor elôre

beállított értéke, amely megfelel egy szabványos CIE Illuminant-nek, mint például • 5000K (D50 - Papír-fehér) • 6500K (D65 - Windows alapértelmezett) • 7500K (D75) • 9300K (D93 - Mac OS alapértelmezett). Az újabb, digitális kezelôfelülettel ellátott monitorok lehetôvé teszik, hogy hasonló tartományból kiválasszon egy tetszôleges fehér pont értéket. Azonban mivel a monitor foszforja az idôk során változik és megfakul, lehetséges, hogy az aktuális fehér pont nem felel meg a beállított értéknek. Ebben az esetben a Mérés funkció segítségével kiválaszthatja a monitor tényleges fehér pontját, de ez csak közelítô értéket fog adni. Pontos értékhez a fehér pontot asztali koloriméter vagy spektrofotométer segítségével kell megmérni, és a kapott értéket közvetlenül beírni. Nyolcadik lépés: Korrigált (beállított) fehér pont megadása Ez az opció, he elérhetô, lehetôvé teszi, hogy a hardver fehér ponttól

eltérô értéket adjunk meg, amelyet munka közben a képernyôn használunk. Például ha a hardver fehér pont 6500 K (D65), de a képet 5000 K (D50) fehér ponttal akarja szerkeszteni, mert ez közelíti meg legjobban azt a környezetet, amelyben meg akarja jeleníteni, akkor a beállított fehér pont értékét beállíthatja 5000 K-ra, és az Adobe Gamma ennek megfelelôen állítja át a megjelenítést. 9 11. ábra: korrigált fehér pont beállítása Azonban ez az opció csak Mac OS és Windows 95/98 alatt elérhetô, és ott is csak akkor, ha a videokártya és a meghajtóprogramok engedélyezik a gamma korrekciót. Ha ez az opció nem elérhetô, és nem biztos benne, hogy az adapterkártya engedélyezi-e a korrekciót, akkor lépjen érintkezésbe a kártya gyártójával. MEGJEGYZÉS: A Windows NT 4.0 hardverpajzsa semmilyen gamma korrekciót nem tesz lehetôvé, tehát ez az opció ezen a platformon nem jelenik meg. Kilencedik lépés: A beállítás befejezése

Amikor a Befejezés gombra kattint az utolsó beállítási ablakban, a kijelölt fájlnév lesz a monitort meghatározó ICC eszközprofil. 12. ábra: A beállítás befejezése Most már bármilyen ICC-kompatíbilis alkalmazásban használhatja ezt a profilt, és Mac OS alatt az adatok hozzáadódnak az Apple ColorSync-hez alapértelmezett monitor-beállításként. Ez az ablak azt is lehetôvé teszi, hogy összehasonlítsa a monitor megjelenítését az Adobe Gamma alkalmazása elôtt és után, az Elôtte és Utána rádiógombok váltogatásával. Ez az opció 10 azonban nem elérhetô Windows NT 4.0 alatt, valamint Mac OS és Windows 95/98 számítógépeken sem olyan videokártyákkal, amelyek nem engedélyezik a gamma korrekciót. 11 A Profil beállítás használata A Profil beállítás segítségével meghatározhatja, hogy a Photoshop 5.0 hogyan kezelje a megnyitott és mentett fájlokat. Ez fôleg akkor fontos, ha olyan fájlokat nyit meg, amelyekbe nincs

profil beágyazva, illetve amelyek profilja eltér a használt profiltól. Ezek elsôsorban a meglévô fájlok, vagyis azok a fájlok, amelyeket a Photoshop 5.0-nál korábbi verziójával készített. Az alábbi példák az RGB munkafolyamatokra koncentrálnak, mivel ezek a legelterjedtebbek. Ezek a példák könnyen alkalmazhatók más színmodellekkel folytatott munkafolyamatokra. A késôbbiekben ismertetünk CMYK munkafolyamat példákat is a “CMYK beállítás” címû részben. A Profil beállítás párbeszédpanel három részbôl áll: Profil beágyazása, Feltételezett profilok, és Profilkülönbözôségek kezelése. Profilok beágyazása A beágyazott profilok a képfájlok létrehozása és szerkesztése során használt eszközök színterérôl tartalmaz információt. Alapértelmezett állapotban a Photoshop 50 profilokat ágyaz be a PSD, JPEG, PDF, TIFF, PICT, és EPS fájlokba, ha RGB, CMYK, szürkeárnyalatos és Lab módban menti ôket: 13. ábra:

Profilbeágyazási módok A profil beágyazásának letiltásához egyszerûen szüntesse meg a jelölônégyzet kijelölését arra a módra, amelyben a fájlt menteni akarja. Ez akkor hasznos például, ha a lehetô legkisebb JPEG fájlokat akarja létrehozni, bár a helymegtakarítás nem olyan jelentôs. Általában viszont a beágyazott profil elengedhetetlen minden színkezelési munkafolyamat esetén. Feltételezett profilok Amikor megnyit egy fájlt, a Photoshop megpróbálja megállapítani, hogy a fájl forrás színtere megegyezik-e az aktuálisan használt színtérrel. Normális esetben ezt az információt a fájlba ágyazott profilból kapja. Sok fájl azonban nem tartalmaz beágyazott profilt A feltételezett profil beágyazásával elôre megmondhatja a Photoshopnak, hogy hogyan kezelje az ilyen fájlokat: 14. ábra: A Profil beállítások párbeszédpanel Feltételezett profilok szekciója Annak bemutatásához, hogy hogyan mûködnek a Feltételezett profil

beállítások, hasznos lehet a következôkben leírt három különbözô típusú, meglévô (elôzô verziókban létrehozott) fájlokat kezelô munkafolyamat megjelenítése. 12 Profilkülönbözôségek kezelése A profilkülönbözôség akkor fordul elô, ha a Photoshop 5.0 olyan beágyazott profillal találkozik, amely eltér a munka aktuális profiljától. Hogy hogyan kezeli a Photoshop ezeket a profilokat, az attól függ, hogy mit állított be a Profilbeállítások párbeszédpanel Profilkülönbözôségek kezelése rovatában: 15. ábra: a Profil beállítások párbeszédpanel Profilkülönbözôsék szekciója Minden modellre (RGB, CMYK, szürkeárnyalatos) az alábbi opciókat lehet megadni: • Konvertálás “xxx” színre Az, hogy pontosan milyen színtérre konvertálhat, az a fájl színmódjától függ. Az RGB fájl csak az aktuális RGB színtérre konvertálható, CMYK fájl bármilyen színtérre, szürkeárnyalatos fájlok pedig csak az aktuális

szürkeárnyalatos beállítások színterére. Ennek az opciónak a kiválasztásánál a Photoshop a beágyazott profil által meghatározott színtérrôl az aktuális színtérre konvertálja a fájlt. Általában jobb megtartani a konvertált fájlt ugyanabban a színtérben. CMYK fájlok esetében azonban jobb lehet a CMYK vagy LAB színmód, mivel a CMYK-ról CMYK-ra való konverzió gyakran eredményez színromlást. • Rákérdezés megnyitáskor A Photoshop megjelenít egy párbeszédpanelt, amelyben rákérdez, hogy akarja-e konvertálni a fájl az eredeti színmódról egy másikra. Megjelenik a fájl aktuális profilja, az, hogy mire akarja konvertálni (RGB, CMYK, Lab vagy szürkeárnyalatos), a CMM (Mac esetében ColorSync, Kodak CMS Windows alatt, vagy a Photoshop beépített), és a felhasználási szándék. • Figyelmen kívül hagyás A Photoshop egyszerûen megnyitja a képet, anélkül, hogy jelezné a profilok különbözôségét. Ha a kép létrehozásának

színtere lényegesen eltér a munka színterétôl, akkor ez a színek elcsúszását okozhatja. 13 Munkafolyamat #1: Meglévô RGB fájlok kezelése a Photoshop 4.0 kalibrálatlan példányából 1. Nyissa meg az Adobe Gammát és állítsa be a monitor színterét a Photoshoppal végzendô munkához. 2. Válassza a Fájl > Színbeállítások > Profil beállítások menüpontot: 16. ábra: Profil beállítások kiválasztása 3. A Feltételezett profilok szekcióban, válassza a menübôl az Apple RGB-t: 17. ábra: Profil beállítások párbeszédpanel 4. A profil beállítások párbeszédpanel bezárásához kattintson az OK gombra További információk A Photoshop 2.51 óta, a Photoshop Mac OS változataiban a ColorSync volt az alapértelmezett monitor beállítás. Ha a ColorSync nem nyújtott profilt, a Photoshop az Apple RGB-t használta. Ha Ön ColorSync-et használ, válassza ki monitor beállítását a fenti 3 lépésben. 14 Munkafolyamat #2 :

Meglévô RGB fájlok kezelése a Photoshop 4.0 kalibrált példányából 1. Az Adobe Photoshop 40-ban válassza a Fájl > Színbeállítások > Monitorbeállítás menüpontot: 18. ábra: Monitorbeállítás kiválasztása 2. A Monitorbeállítás párbeszédpanelben kattintson a Mentés gombra az új monitorbeállításfájl létrehozásához: 19. ábra: Monitorbeállítás párbeszédpanel Windows alatt a fájlnak *.ams kiterjesztése van, Mac OS alatt pedig Photoshop beállítási ikonként jelenik meg: 20. ábra: Windows és Mac OS Photoshop beállítás-fájlok 3. Indítsa el a Photoshop 50-t és válassza a Fájl > Színbeállítás > RGB beállítások pontot: 21. ábra: RGB beállítások kiválasztása 15 4. Az RGB beállítások párbeszédpanelben kattintson a Betöltés gombra, és töltse be a Photoshop 4.0 alatt létrehozott monitorbeállítási fájlt (Ha a Windows használja, ne feledje el átállítani a megjelenítendô fájlok típusát

*.ams fájlokra) 5. Miután a Monitobeállítások fájl betöltôdik, kattintson a Mentés gombra Ezután a megjelenô Mentés párbeszédpanelben nevezze el a fájlt, és kattintson a Mentés gombra: 22. ábra: Beállítás-fájl lementése Ezzel ICC profilként menti a monitorbeállítási fájlt. Mindenképpen a megfelelô helyre mentse: • Windows 95 alatt a WindowsSystemColor alkönyvtárba. • Windows NT 4.0 alatt a WINNTSystem32Color alkönyvtárba • Mac OS alatt a Rendszermappa : Beállítások : ColorSync jellemzôk mappába. 6. Kattintson a Mégse gombra Ezzel megakadályozza, hogy megváltozzanak az eredeti RGB beállítások. 7. Indítsa újra a Photoshop 50-t 8. Válassza a Fájl > Színbeállítások > Profil beállítások menüpontot: Figure 23: Profil beállítások kiválasztása 9. A feltételezett profilok szekcióban válassza ki a kívánt feltételezett RGB profilt: 24. ábra: Válassza ki a lementett profilt 10. Kattintson a Mentés gombra Ezzel

beállította a meglévô Photoshop fájlok megnyitását a Photoshop 5.0-ban További információ A Photoshop 4.0 és korábbi verziók nem használnak ICC profilokat a monitor RGB meghatározásához, bár az Apple ColorSync Mac OS alatt korlátozott mértékben támogatja. Mivel a Photoshop 5.0 ICC-kompatíbilis alkalmazás, képes a Photoshop 40 monitorbeállítási fájljait ICC-profilokká konvertálni, amelyeket az ICC-kompatíbilis alkalmazások is képesek felhasználni. 16 Munkafolyamat #3: Munka vegyes környezetbôl származó RGB fájlokkal 1. Nyissa meg az Adobe Gammát és állítsa be a monitor színterét a Photoshoppal végzendô munkához. 2. Válassza a Photoshop 50 alatt a Fájl > Színbeállítások > Profil beállítások menüpontot: 25. ábra: Profil beállítások kiválasztása 3. A profil beállítások párbeszédpanel Feltételezett profilok részén, az RGB mezôt állítsa a Megnyitásnál rákérdez opcióra, és kattintson az OK gombra:

26. ábra: A Profil beállítások párbeszédpanel Feltételezett profilok szekciója 4. Ha a Photoshop 50-ban megnyit egy profil nélküli fájlt, megjelenik a Hiányzó profil párbeszédpanel, amelyben megválaszthatja azt az RGB profilt, amelynek színfeltételeivel létre akarja hozni a fájlt: 27. ábra: Hiányzó Profil párbeszédpanel Általános iránymutatásként az alábbi beállítások használatát javasoljuk: • Mac OS alatt létrehozott fájlok esetében Apple RGB • Nem kalibrált Photoshop 4.0 alatt létrehozott fájlok esetében (Mac OS vagy Windows) Apple RGB • Photoshoptól eltérô Windows alkalmazásokban létrehozott fájlok esetében sRGB vagy Nincs (Nem konvertál) 17 • Képernyôrôl készített pillanatképeknél vagy Mac OS vagy Windows felülettervezésnél Nincs (Nem konvertál), és tiltsa le a Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel opciót az RGB beállítások párbeszédpanelben. További információk A Megnyitásnál rákérdez

opció használata növeli a fájlok megnyitásához szükséges idôt, de segítségével megbizonyosodhat arról, hogy a fájl RGB információi megfelelnek az eredeti forrás feltételeinek. Mint már fentebb említettük, elôfordulhat, hogy nem akarjuk konvertálni az eredeti RGB információt. Az is lehet, hogy nem állnak rendelkezésre pontos információk a fájl létrehozásával kapcsolatban. Ezekben az esetekben a forrás feltételeihez legközelebb álló profilt kell választani. Ha már megnyitotta és mentette az RGB fájlokat Photoshop 5.0-ban, ezekbe is beágyazódik a profil, tehát a továbbiakban konvertálás nélkül meg tudja ôket nyitni. Ha a monitor RGB tere megváltozik (pl. ha újra kalibrálja vagy lecseréli a monitort, illetve a fájlt másik számítógépen nézi meg), a fájl színei megôrzôdnek. Ez az eszközfüggetlenség rugalmassága! 18 Az RGB beállítások használata Az alapértelmezett RGB profil az sRGB, ez kielégíti a legtöbb

felhasználó igényeit minden platformon, de ha a végsô felhasználás színtere videó vagy film lesz, akkor megváltoztatható, vagy CMYK színtérre is változtatható a Photoshopban (mindkettônél az sRGB-nél szélesebb színtartományra van szükség). Ha meg akarja változtatni az RGB beállításokat, akkor ezt a fájlok megnyitása elôtt tegye. Ha munka közben változtatja meg a színteret, az furcsa színelhajlásokat okozhat a képernyôn. Az RGB beállítások használatához: 1. Válassza ki a kívánt RGB munka színteret az RGB beállítások párbeszédpanel listájáról: 28. ábra: RGB munka színtér kiválasztása A Monitor RGB kivételével, az összes opció eszközfüggetlen, vagyis a fehér pont és gamma értékeik ismert ipari szabványok. 2. Jelölje ki a Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel opciót: 29. ábra: Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel jelölônégyzet Nagyon valószínû, hogy munkaszínterét a monitor színterétôl eltérô

értékre fogja beállítani. Ez az opció lehetôvé teszi, hogy a Photoshop a fájl megnyitása közben konvertálja a színeket, tehát a látott színek pontosan képviselik a fájl munkaszínterét. Az eszközfüggetlen színterek, mint pl. az sRGB, használatának célja az, hogy ha egyszer beállította, többé ne kelljen hozzányúlni Ha egyszer konvertálja a színeket valamely eszközfüggetlen színtérre a Photoshop 5.0-val, akkor azok vagy beágyazott profilt kapnak (alapértelmezett), vagy egy olyan jelet, ami azt jelzi a Photoshopnak, hogy megnyitásnál ne konvertálja ôket. Végül már egyik fájlunkat sem kell konvertálni megnyitásnál. Eleinte azonban a meglévô fájlok megnyitása várhatóan hosszabb idôt vesz majd igénybe a Photoshop 5.0-ban, mint a korábbi verziókban, a konverzióhoz kezdetben szükséges idô miatt. 19 A CMYK beállítások használata A CMYK beállításokkal megadhatja, hogy az Adobe Photoshop hogyan konvertálja az RGB képeket

CMYK-ra, és a CMYK képeket RGB-re. A CMYK konverzió a három módszer valamelyikét használja: beépítet, ICC és táblázatok. Az alapértelmezett beállítás a beépített, a Photoshop 4.0 is ezt használta Az ICC és a Táblázatok a Photoshop 50 újdonságai További információt ezekkel kapcsolatban az Adobe Photoshop technikai kalauz Színkezelés fejezetének “CMYK beállítások” címû részében olvashat. Munkafolyamat #1: Photoshop 5.0 és Photoshop 40 CMYK beállítások megfeleltetése (alapszintû) Ez a munkafolyamat lehetôvé teszi, hogy ugyanazt a CMYK konverziót használja Photoshop 5.0-ban, mint a 40 verzióban Ezzel a módszerrel nem minden színkezelési funkció hozzáférhetô a Photoshop 5.0-ban, viszont elôre látható a CMYK konverzió eredménye 1. Indítsa el az Adobe Photoshop 40-t 2. Válassza a > Fájl > Színbeállítások > Színbontási táblázatok menüpontot: 30. ábra: Színbontási táblázatok kiválasztása 3. Kattintson

a mentés gombra; nevezze el a táblázat-fájlt (ha Windows alatt dolgozik, ne feledje átállítani a kiterjesztést *.ast-re) és a fájl mentéséhez kattintson a Mentés gombra 31. ábra: Windows és Mac OS Photoshop színbontási táblázat-fájlok 4. Indítsa el az Adobe Photoshop 50-t 5. Válassza a Fájl > Színbeállítások > CMYK beállítások pontot: 32. ábra: CMYK beállítások kiválasztása 20 6. A CMYK beállítások párbeszédpanelben válassza a Táblázatok opciót: 33. ábra: CMYK modell opciók 7. Kattintson a Betöltés gombra, és töltse be a Photoshop 40 alatt elmentett fájlt MEGJEGYZÉS: Windows alatt a Fájltípusoknál a színbontási táblázatok (*.ast) legyen beállítva, különben a Photoshop 5.0 nem látja a fájlt 34. ábra: Windows *.ast fájlbetöltés párbeszédpanel Ezzel beállította a Photoshop 5.0 konverziós módszerét Ha megpróbálja megváltoztatni a CMYK beállításokat, a Photoshop az alábbi figyelmeztetést

jeleníti meg: 35. ábra: CMYK táblázatok figyelmeztetés elvetése Ha az OK gombra kattint, a Photoshop 5.0 elveti a Photoshop 40 táblázatfájlból származó információkat, és a CMYK beállítások párbeszédpanel értékeit használja. Munkafolyamat #2: Photoshop 5.0 és Photoshop 40 CMYK beállítások megfeleltetése (Magasabb szintû) Ez a munkafolyamat abban különbözik az elôbbitôl, hogy a CMYK konverzió adatait a Photoshop 4.0-ból két fájlban mentjük el (API és AST fájl) Ez lényegében lehetôvé teszi, hogy a Photoshop 5.0 elfogadja a 40 adatokat, ami nagyobb pontosságot biztosít 1. Indítsa el az Adobe Photoshop 40-t 2. Válassza a Fájl > Színbeállítások > Nyomdafesték beállítások menüpontot: 36. ábra: Nyomdafesték beállítások kiválasztása (Photoshop 40) 3. Kattintson a mentésre a Nyomdafesték beállítások ablakban 21 38: Nyomdafesték beállítások párbeszédpanel (Photoshop 4.0) az aktuális beállítások API

(Adobe Printing Inks) fájlként való mentéséhez: 38. ánra: Photoshop 40 API fájl ikon (Windows alatta fájl kiterjesztését állítsa *.api-ra) 4. Válassza a Fájl > Színbeállítások > Színbontás beállítás menüpontot: 39. ábra: Színbontási beállítások kiválasztása 5. Kattintson a mentésre a Színbontási beállítások ablakban 40. ábra: Színbontási beállítások párbeszédpanel (Photoshop 40) az aktuális beállítások AST (Adobe Separation Tables) fájlként való mentéséhez: 41. ábra: Photoshop 40 ASP fájl ikon (Windows alatta fájl kiterjesztését állítsa *.asp-ra) 22 6. Lépjen ki a Photoshop 40-ból, és indítsa el a Photoshop 50-t 7. Válassza a Fájl > Színbeállítások > CMYK beállítások menüpontot: 42. ábra: CMYK beállítások kiválasztása Bizonyosodjék meg arról, hogy CMYK modellként a Beépített van kiválasztva (ez az alapértelmezett): 43. ábra: CMYK modell opciók 8. Kattintson a

Betöltés gombra, és válassza ki a Photoshop 40 alatt mentett API fájl Ismét kattintson a Betöltés gombra, és válassza ki a Photoshop 4.0 alatt létrehozott AST fájlt 9. Kattintson az OK gombra Ezzel átállította a Photoshop 5.0-t a Photoshop 40 CMYK konverziós módszerére 23 Szürkeárnyalatos beállítások használata A szürkeárnyalatos beállítás a legkönnyebben elvégezhetô színbeállítás, és csak kevésben tér el a Photoshop 4.0 szürkeárnyalatos beállításaitól 1. Válassza a Fájl > Színbeállítások > Szürkeárnyalatos beállítások pontot: 44. ábra: Szürkeárnyalatos beállítások kiválasztása 2. A Szürkeárnyalatos beállítások párbeszédpanelben válassza ki az RGB vagy fekete festék opciót: 45. ábra: Szürkeárnyalatos beállítások párbeszédpanel • Az RGB-t akkor válassza, ha a pontterülés kompenzálása nélkül akar dolgozni. • A Fekete festék opciót akkor válassza, ha a CMYK párbeszédpanelben

megadott pontterülési értékeket akarja használni. Ez az opció egyenértékû azzal, mintha Photoshop 4.0 alatt a Pontterülés használata szürkeárnyalatos képeknél opciót választaná ki a Nyomdafesték beállítások párbeszédpanelben. 3. Kattintson az OK gombra 24 Képek megnyitása Beágyazott profilok nélküli képek megnyitásánál többnyire nem kell profilt választani. RGB képek megnyitásánál az Adobe Photoshop 5.0 alapértelmezett állapotban a monitor RGB beállításait használja bemeneti profilként. Professzionális célra azonban helyesebb, ha a Photoshop rákérdez a konverzióra, vagy egyáltalán nem konvertál. Munkafolyamat #1: Beállítások grafikai stúdiók és nyomdai elôkészítôk számára 1. Az Adobe Photoshop 50-ban válassza a fájl > Színbeállítások > Profil beállítások menüpontot: 46. ábra: Profil beállítások kiválasztása 2. A Feltételezett profilok mezôt állítsa az alábbi lehetôségek

valamelyikére: • Rákérdez megnyitáskor – ez az opció lehetôvé teszi, hogy eseti alapon válassza ki a profil nélküli fájlok eredeti színterét. 47. ábra: Rákérdez megnyitáskor opció • Nincs – ez az opció megelôzi azt, hogy a Photoshop megnyitásnál konvertálja a fájlt. Ha a fájl eredeti színtere nem egyezik a munka színterével, akkor érdekes színelcsúszásokat figyelhetünk meg a képernyôn, de a fájl számszerû színértékei nem módosulnak. 48. ábra: Nincs opció További információ Ha gyakran dolgozik másik számítógépen létrehozott fájlokkal, akkor a színhûség érdekében meg kell változtatni a Photoshop 5.0 alapértelmezett beállításait Ezeket a beállításokat a Profil beállítások párbeszédpanelben lehet megváltoztatni, itt lehet engedélyezni, hogy a Photoshop megnyitás közben konvertálja a fájlt, vagy éppen letiltani a konverziót. Azonban a konvertálás elmulasztása színelhajlásokat okozhat a

képernyôn, ha a munka RGB színtere jelentôsen eltér a fájl létrehozásának színterétôl. 25 Például az alábbi képet kalibrálatlan Photoshop 3.0 használatával hozták létre: 49. ábra: Kép eredeti színértékekkel Ha a munka színtere Széles színtartományú RGB, és konverzió nélkül nyitja meg a fájlt, a következô torzulást figyelheti meg: 50. ábra: Kép eltorzult színértékekkel Mivel a Photoshop 3.0 és 40 az Apple RGB színteret használja alapértelmezettként, megnyitás közben konvertálhatja a fájlt, ha a Profil beállítások párbeszédpanel RGB mezôjében a Megnyitásnál rákérdez opciót állítja be. Ebben az esetben, ha az Apple RGB-t választja profilnak, megfelelô színeket kap. 26 Munkafolyamat #2: A Photoshop 5.0 beállítása Photoshop 40 RGB viselkedés emulációjára 1. Az Adobe Photoshop 50-ban válassza a Fájl > Színbeállítások > RGB beállítások menüpontot: 51. ábra: RGB beállítások

kiválasztása 2. Az RGB beállítások párbeszédpanel listájáról válassza a Monitor RGB opciót: 52. ábra: Monitor RGB kiválasztása MEGJEGYZÉS: Elôfordulhat, hogy az egyszerûsített Monitor RGB jelenik meg a Monitor RGB helyett, ha az Adobe Gamma használatánál külön állította be a vörös, zöld és kék értékeket. 3. Kapcsolja ki a Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel jelölônégyzetet: 53. ábra: Kikapcsolt Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel jelölônégyzet 4. Válassza a Fájl > Színbeállítások > Profil beállítások menüpontot: 54. ábra: Profil beállítások kiválasztása 5. A Feltételezett profilok mezôben, az RGB-nél, válassza ki a Nincs opciót: 55. ábra: Nincs opció További információk A Photoshop 4.0 és a korábbi verziók olyan módszert használtak az RGB kalibrálásra, amely a fájlok megtekintéséhez és szerkesztéséhez használt monitor alapján változtatja meg a kép RGB értékeit. 27 Bár ennek

a módszernek a segítségével a színek megfelelôen jelennek meg a használt monitoron, különbözô számítógépek és operációs rendszerek között már nem lehet megôrizni vele a színhûséget. A Photoshop 50 alatt elérhetô eszközfüggetlen színkezelésû munkafolyamatok viszont minden környezetben megfelelô színhûséget biztosítanak. Ha azonban nem kíván egy eszközfüggetlen munkafolyamatot, a fenti beállítások lehetôvé teszik, hogy a Photoshop 5.0 a monitort vegye figyelembe a munka színterének megválasztásánál, ahogy az eddigi verziók is tették. 28 Szkennelési munkafolyamat Akárcsak a monitor vagy egyéb hardvereszköz, a szkenner is rendelkezik saját színtérrel, ami egyezhet a munka színterével, vagy eltérhet tôle. Ilyenkor a beszkennelt fájlokat konvertálni kell a szkenner színterérôl a munkáéra. Ez a konverzió olyan színeket eredményez, amelyek a lehetô legjobban megközelítik az eredeti fénykép színeit. A

szkennelt képeknél úgy érheti el a legjobb eredményt, ha egy külsô gyártó által készített profilkészítô csomag segítségével (amely általában hardvert és szoftvert is tartalmaz) profilt hoz létre a szkenner számára. Ezután egy önálló szkennelô alkalmazás segítségével beszkenneli a fájlt, amely a beágyazott forrásprofillal menti el a képet. Vagy ha nincs forrásprofil, akkor beállíthatja a Photoshop Profil beállítások párbeszédpanelében a Megnyitásnál rákérdez opciót, és a szkenner színterérôl konvertálhatja a fájlt egy szélesebb színtartományú RGB színtérre, amikor Photoshop alatt megnyitja a fájlt. Megjegyzés: Mivel a Photoshop 5.0 legtöbb RGB színtere nem egyezik a monitor színtartományával, be kell kapcsolni a Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel opciót az RGB beállítások párbeszédpanelben, miáltal akkor is pontos nézôképet kaphatunk, ha a monitor színterétôl eltérô RGB színtérben nézzük a

fájlokat. 56. ábra: Megjelenítés monitorkiegyenlítéssel bekapcsolása Munkafolyamat #1: Szkennelés közvetlenül a Photoshopba Ez a munkafolyamat feltételezi, hogy a képet olyan szkennerrôl nyerjük, amely TWAIN vagy egyéb külsô gyártó által készített szkennelô bôvítményt tartalmaz. 1. Szkennelje be a képet Photoshop 50-ba 2. Miután beszkennelte a képet, válassza a Kép > Mód > Profilból profilba menüpontot: 57. ábra: Profilból profilba kiválasztása 29 A Honnan elôugró menübôl válassza ki forrásként azt a színteret, ami a legjobban megfelel a szkenner színterének. A legjobb megoldás a szkenner profilját választani, ha elérhetô, máskülönben pedig a monitor profilját. Ezután, a Hová elôugró menüben, célnak válassza ki az RGB szín opciót: 58. ábra: Profilból profilba beállítások Ha végbement a konverzió RGB színre, a pontos színtér az lesz, amit az RGB beállítások párbeszédpanelben is megadott. 3.

Kattintson az OK gombra a kép színterének konvertálásához További információk Amikor szkennelési modul, például a TWAIN használatával szkennel be képeket a Photoshopba, nem lehet úgy színkonverziót végezni, mint egy fájl megnyitásánál. A Profilból profilba szolgáltatás használatával konvertálhatja a képet arra az RGB színtérre, amelyben dolgozni akar, anélkül, hogy különálló szkennelô alkalmazást kellene használnia. A profilból profilba történô konverzió ugyanúgy konvertálja a fájlt, mint az automatikus konverzió megnyitáskor. Az egyetlen különbség az, hogy a profilból profilba történô konverziót manuálisan kell elvégezni. 30 Munkafolyamat #2: Szkennelés más szkennelô alkalmazásba 1. Szkennelje be a képet a különálló szkennelô alkalmazással, amely a szkennerhez tartozik, és mentse a fájl valamilyen Photoshop-kompatíbilis formátumban (pl. TIFF) 2. A Photoshop 50-ban válassza a Fájl >

Színbeállítások > Profil beállítások menüpontot: 59. ábra: Profil beállítások kiválasztása 3. A feltételezett profil (RGB) mezôben állítsa be a Rákérdezés megnyitáskor opciót: 60. ábra: Rákérdezés megnyitáskor opció 4. Nyissa meg a különálló szkennelô alkalmazásban mentett RGB képet Amikor megjelenik a Hiányzó profil párbeszédpanel, a Honnan elôugró menüben válassza ki a szkenner profilját, ha van ilyen, a Hová elôugró menüben pedig válassza ki az RGB szín opciót: 61. ábra: Hiányzó profil párbeszédpanel További információk Ha a Photoshop 5.0-ban megnyitott beszkennelt képnek nincs beágyazott profilja, akkor a Profil beállítások párbeszédpanelben beállított opció határozza meg, hogy a fájl konvertálódike megnyitáskor. Ha különálló szkennelô alkalmazás segítségével szkennelte be a képet, akkor elég valószínûtlen, hogy a szkenner profilja beágyazódott. A legtöbb szkennelô szoftver a

képeket a szkenner alapértelmezett RGB színterében menti. Ezért fontos, hogy a képet nagyobb színtartományú munkaszíntérre konvertálja, ha CMYK módban akarja kinyomtatni. Fontos, hogy a Hiányzó profil párbeszédpanelben a kívánt munkaszíntéren kívül a megfelelô forrás is megadja. Ha nem teszi, akkor a forrás RGB adatok nem megfelelôen lesznek leképezve az új munkaszíntérre. 31 A beágyazott profilokat támogató fájlformátumok Jelenleg hat fájlformátum támogatja a beágyazott profilokat. Ezek a következôk: • Natív (saját) Adobe Photoshop, vagy PSD (*.psd) • Tagged Image File Format, vagy TIFF (*.tif) • Encapsulated PostScript, vagy EPS (*.eps) • Joint Photographic Experts Group, vagy JPEG (*.jpg) • PICT (*.pct) Jelenleg a TIFF a legszélesebb körben támogatott formátum, amely olvasni képes a beágyazott profilokat. (A PageMaker 65 például csak a TIFF fájlokban képes olvasni a beágyazott profilokat.)

Alapértelmezett állapotban, ha a Photoshop 5.0-ban elment egy fájlt, minden RGB, CMYK, szürkeárnyalatos és Lab fájlba beágyazódik annak a színtérnek a profilja, amelyben létre lettek hozva. Például, ha az Photoshop 50 alapértelmezett beállításait használja, minden RGB TIFF fájl beágyazott sRGB profillal lesz elmentve. 32