Environmental protection | Higher education » Prof. Dr. Rakonczai-Dr. Szilassi - A klímaváltozás hatásai Bács-Kiskun megyében

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr Rakonczai János – Dr Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28 Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás? A válasznak külön aktualitást ad az USA elnökválasztása. Ha van, akkor kis országként kimaradhatunk-e belőle? Nagyon fontos, hogy ne érzelmi alapon, hanem a tények tudományos értékelése alapján válaszoljunk a kérdésekre! A globális „nagy politikában” újra megkérdőjelezik a klímaváltozás tényét (az USA ismét 180 fokos változása a kérdésben). Pedig a Föld története folyamatos klímaváltozások sorozata, annak „csupán” mértéke és változási sebessége különböző. Amin vitatkozni lehet, hogy mekkora a jelenlegi változásokban az ember szerepe. A mai klímánkhoz vezető mérföldkövek: 1. 55 millió éve eocén csúcs 2. 34 millió éve kezd az Antarktisz eljegesed. 3. 4,5 millió éve az északi

sarkvidék eljeg. 4. Az utolsó bő 1 millió évben hideg glaciálisok és meleg intergalciálisok 5. Holocén viszonylag stabil klíma, kisebb ingadozásokkal A Föld átlaghőmérsékletének alakulása az elmúlt 65 millió évben Szűkítsük vizsgálatainkat hazánkra és a Duna-Tisza közére Magyarország évi középhőmérséklete 1901-2015 (OMSZ) Magyarország évi átlagos csapadéka 1901-2015 (OMSZ) Hová jutottunk el negyedszázad alatt? http://www.geou-szegedhu/regi/koernyezeti-valtozasok-alfoeldoen A probléma felismeréstől a sokszínű válaszig. A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés az első átfogó hazai jelzés a változásokról, de bizonytalan a megítélése a feltételezett okoknak: - Időjárás (50%) - Rétegvíz-kitermelés (25%), - Talajvíz-kitermelés (6%) - Földhasználati változások, pl. erdősítés (10%), - Vízrendezés (7%) - Egyéb, pl. szénhidrogén-termelés (2%) Itt tartottunk 25 éve. 1. Mit mutatnak a

talajvízváltozások? Hagyományos értékelések A 2003-as év átlagos talajvízszintjének eltérése az 1956–1960-tól Az 1971–2000 közötti időszak átlagos és a 2009. évi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása A 2010. decemberi talajvízállások eltérése a 1971–2000 közötti időszak decemberi átlagától hazánkban A talajvízváltozások új szempontú megközelítése Bócsa és Öregcserő talajvízváltozásai Vízkészlet változások 4 tájegységen A vízkészletek mennyisége elemzése megmutatta mi a fő ok! (A DTK-én a vízkitermelések hatása 40 év alatt összesen kisebb, mint az éves csapadéké) Pontos vízkészlet változások (magassági szintekre bontva) A talajvízállások klimatikus hatásokkal kapcsolatos érzékenysége Duna-Tisza köze  Újabban más kedvezőtlen hatások is látszanak! A Duna-Tisza közi talajvíz környezeti érzékenysége Dél-Tiszántúl Északi-khg. előtere↓ Nyírség ↓

2. Talajváltozások Amikor az ember alig hisz a saját szemének Egy szikes talajszelvény néhány jellemző tulajdonságának átalakulása 1979. és a 2005–2009 évi mérések átlaga alapján a Szabadkígyósi pusztán Vannak olyan területek, ahol a tartós talajvízváltozás jól kimutatható talajváltozást eredményezett! Már negyedszázad alatt is már jelentős változások! 3. A növényzet, mint klímaváltozási indikátor 1 EVI - 2003 Biomassza vizsgálatok vegetációs indexek segítségével Az, hogy melyik időszak csapadékával függ össze a biomassza mennyisége jelzi a klímaérzékenységet! 3. A növényzet, mint klímaváltozási indikátor 2 A természetes élőhelyek klímaváltozással kapcsolatos érzékenysége Az érzékenység széles skálán változhat: a változatlanságtól a kipusztulásig. Ez az egyes élőhelyek összetételétől függ. A Dél-Alföld természetes élőhelyeinek klímaváltozás általi

veszélyeztetettsége (szerk.: Deák JÁ) ← Érzékenységi vizsgálat a 35 hektáros MÉTA hatszögek szintjén és Vegetáció térképezéssel ↓ Mit „szól” ehhez a táj ? 4. Tájváltozás és az ember? Hogy mennyire bonyolult az élet: szárazodó Duna-Tisza közi hátság? Az 55-ös út Mórahalomtól K-re 2010. június 3 A Duna-Tisza közi hátság Borotától ÉNy-ra Hogyan nem lehet felkészülni a klímaváltozásra? Egy hibás megyei területi rendezési terv „ Rendszeresen belvízjárta területek” (2005) „Rendszeresen belvízjárta „ Rendszeresen belvízjárta területek” területek” (2011) A rendszeresen belvízjárta területek ilyen mértékű növelése indokolatlan, hisz a csapadék változékonysága egyre nagyobb, így a 2010-es év már extrémen csapadékos volt, de ez alapján nem lehet tervezni a jövőt! A rossz vízgazdálkodású homoktalajok (sárga) kiterjedése a Dél-Alföldi régió területén A gyenge

vízgazdálkodási adottságú területei Belvíz érzékeny területek (Pálfai I 2004 „fokozottan belvízveszélyes terület” alapján) A szántó-parlag átalakulás a legnagyobb arányban gyenge vízgazdálkodású homoktalajokra a volt jellemző (1990-2012 között) A selyemkóróval fertőzött LUCAS pontok a Dél-alföldi régió területén Selyemkóróval (Asclepias syriaca) fertőzött LUCAS pontok 2006-2012 közötti CLC felszínborítás változás foltoktól mért átlagos távolsága k (m) az egyes változás típusok szerint – 2009 Ne kenjünk mindent a klímaváltozásra! Pl. az árvízi események kevésbé a klímaváltozás következményei! Fontos megjegyeznünk: - klímaváltozás a múltban is volt, vélhetően a jövőben is lesz, - a változások nagyon differenciáltan érintik/érintették a hazai tájainkat A változásoknak igen fontos gyakorlati következmények is vannak! Az agráriumban: megváltozó feltételekhez

alkalmazkodó technológiák, a légköri aszály szerepe, stb., A természetvédelemben: létükben veszélyeztetett élőhelyek (melyek később akár a gazdálkodásnak is átadhatóak). A vízgazdálkodásban: vízvisszatartás („0” lefolyás, szennyvizek felhasználása, vízpótlás – a Dunából, stb.) De mielőtt azt hinnénk, hogy minden világos De ÖNÖK döntsék el kinek hisznek! Egy kutatás eléggé félrecsúszott eredményei „ bemutatta a modellezés folyamatát, majd a modell korlátait is megemlítve jelentette ki, hogy a regionális léptékben érvényes eredményeket szolgáltatott módszertan bármely léptékben alkalmazhatónak bizonyul.” Önök is így látják? Erre akarják-e a klímastratégiát alapozni? A kutatásokban szorosan együttműködő kollégák nevében is Köszönjük a megtiszteltető figyelmet!