Medical knowledge | Diseases » Légúti megbetegedések

Légúti megbetegedések A légúti megbetegedések mindennapos problémát okoznak a családokban, nagyobb közösségekben és napi feladatot jelentenek a gyógyítás területén. Évszakoktól függetlenül és azokkal összefüggésben számos légúti betegség fordul elő és nem ritkán ismétlődik. Az emberi légút két részre; felső és alsó légutakra osztható. Míg a felső légutakhoz az orrüreg, garat, gége és a nyelőcső tartozik addig az alsó légutakhoz csupán a tüdőt és annak részeit soroljuk. Az ezeket a szerveket érintő betegségek skálája végtelen hosszú lehet A leggyakoribbak a gyulladások, rákos megbetegedések, illetve vírusos fertőzések. Az orr a légutak első állomása azon az úton, melyen a belélegzett levegő a tüdőhólyagocskákig halad. Az orr nemcsak a szaglás szerve A belélegzett levegő az orrbemenetben található szőrszálak segítségével a durva szennyeződéseket kiszűri. Az orrnyálkahártya gondoskodik

arról, hogy a belélegzett levegő párásodjék és megmelegedjék. A belélegzett levegő az orrüregből az orrgaratba és a garatba jut. Az orrüregnek kapcsolata van a könnymiriggyel, az orrmelléküregekkel és a középfüllel. Az orrmelléküregek az arckoponyában elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt kamrák, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a belélegzett levegő melegítéséhez. Az orrmelléküreg egyik leggyakoribb betegsége az orrmelléküregek heveny és idült gyulladása, amely elsősorban felső légúti gyulladás, nátha szövődményeként jelentkezik. Az orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, váladékuk nem tud kiürülni, és a f elgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik A feszülés miatt fájdalom mutatkozik. Magasabb láz ritkán van, az inkább szövődmény jele Az orrmelléküregek krónikus (idült) gyulladása nem jár olyan heves

tünetekkel, fájdalmakkal, mint akut gyulladásuk. A fájdalmak enyhébbek, láz nem jellemző, a nátha elhúzódó, lehet gennyes, rossz szagú az orrváladék. Az ok lehet az akut gyulladás elhúzódása, és általában a kivezető nyílás beszűkülése okozta szellőzési zavar van a háttérben. A gátolt orrlégzés, orrsövényferdülés, orrpolipok központi szerepet játszanak. A melléküregek elhúzódó gyulladása kihat az alsóbb légutakra, és krónikus köhögést, hörghurutot okozhat. A gyulladás fellobbantja, súlyosbítja az asztmát, (sino-bronchialis sindroma). A rostasejtek krónikus gyulladása esetén azok nyálkahártyája az orrüregbe türemkedve, vizenyős, laza kötőszövettel, gyulladásos sejtekkel feltöltődve az orrpolipokat (polypus nasi) alkotják. Ezekből egy-egy orrfélben több tucat is képződhet, és fokozatosan elzárják az orrlégzést. Ezzel a többi melléküreg pangását és gennyesedését okozhatják. Az orrpolip

keletkezésében az allergiás mechanizmus is fontos szerepet játszik, ezért az allergiaellenes gyógyszerek és orrspray-k, ha meg nem is gyógyítják, de újrakeletkezésüket megakadályozhatják. Az orrpolipokat műtétileg kell eltávolítani, még akkor is, ha tudjuk, nagy a kiújulási hajlamuk. Nem elegendő a polipok lecsípése, hanem gyökereiket a rostasejtekből, ki kell takarítani. Egyébként rendkívül gyorsan újranőnek. A krónikus melléküreg-gyulladások gyógyításának fontos szempontja az orrlégzés rendezése: orrsövény-, orrpolip, orrkagyló túltengés megoldása. Az orrsövényferdülés lehet fokozatosan kialakuló fejlődési zavar következménye. Ugyanis az orrsövény gyorsabban nő, mint az orr csontos ürege, és nem férvén el benne, kénytelen S alakú kanyart felvenni. Ennek következménye általában a serdülőkor befejeztével jelentkező, fokozódó orrdugulás. Lehet sérülés, törés következménye is Orrsövényferdülés

esetén a nátha okozta orrlégzési zavar még jobban megviseli a beteget. Az elhúzódó nátha, orrdugulás előbbutóbb orrmelléküreg-gyulladásokat, fülkürt-elzáródást, középfülgyulladást okoz Rontja az asztmás fulladást. A nyitott szájas légzés horkoláshoz, a g arat és a gégenyálkahártya kiszáradásához, krónikus gyulladásokhoz vezet. Az orrcseppek használata ideig-óráig segít Tudnunk kell, hogy a nyálkahártya-összehúzó orrcseppek (Ephedrin, Novorin, Naphasolin stb.) kezdetben jól segítik az orrlégzést és hasznosak akut náthában Tartós használatuk azonban egyre nagyobb nyálkahártya-duzzanatot okoz és rövid hatás után egyre gyakrabban kell cseppenteni. Eközben az orrnyálkahártya maradandó károsodását okozzák, például megbénítják a csillószőröket. Az orrsövényferdülést műtéttel kell gyógyítani, amely 18 éves kor után és 50 éves kor előtt javasolt. Helyi érzéstelenítésben ajánlatos végezni, de

szükség esetén altatásban is elvégezhető. Jól érzésteleníthető, kisebb kellemetlenségekkel járó beavatkozás. A műtét nem veszélyes és nem szokott szövődményekkel járni A nyálkahártyát kétoldalt le kell választani a csontos és porcos sövényről, a csont- illetve porchártyával. Ezután eltávolítjuk a görbe csont- és porcrészeket. A kétoldali porc-, csont- és nyálkahártyalebenyeket 48 órára tamponnal egymáshoz rögzítjük. A tampon eltávolítása után komoly betegség már nincs. A műtétet panaszok esetén ajánlatos fiatalkorban, mielőbb elvégeztetni. Akinek volt már arc- és homloküreg-gyulladása, tudja, hogy ezek a megbetegedések milyen nehezen gyógyulnak a téli, hideg időszakban. Az orrmelléküreg-rendszer több egységből áll: az arcüregekből, a homloküregből, az iköbölből, illetve a rostasejtekből mindezek közül azonban az arcüreg betegszik meg leggyakrabban. A heveny arcüreggyulladás tünetei: magas láz,

arctáji fájdalom és gennyes orrváladék csorgás. Az arcüreggyulladás orrdugulással és orrváladékozással járó heveny felső légúti fertőzéshez (megfázásos betegségekhez) társul, kialakulhat allergia miatt, lehet fogászati eredetű, például a foggyökérgyulladás kiterjedhet az arcüregre, s megsérülhet, fertőződhet foghúzásnál is. Gyulladás esetén nem szellőzik rendesen az arcüreg, lezáródnak a kivezető szájadékok, pang benne a váladék, majd fertőződik, és gennyes váladék termelődik. Mindezek ellenére a betegséget könnyen gyógyítják, azonban a Visszaeső betegeknél a kórt kiváltó tényezőket vizsgálják. A háttérben lehet allergiás betegség, ami nyálkahártyaduzzanatot és emiatt arcüreggyulladást okozhat Ha a krónikus gyulladás talaján orrpolip alakult ki, és nem szellőzik rendesen az orrüreg, akkor eltávolítják a szövettöbbletet, és megnyitják az orrmelléküreg-rendszert. Fogászati eredetű

betegség esetén először meg kell szüntetni a fogászati problémagócot, majd utána kezelni a betegséget. A homloküreg-gyulladás is orrnyálkahártya-duzzanat miatt alakul ki, mint az arcüreggyulladás. Tünetei: homlok- és arctáji, belső szemzugi fájdalom, az iköböl gyulladásánál tarkótáji fájdalom. Ha nem kezelik, súlyos szövődményei lehetnek, úgy mint szemüregi fertőzés és tályog, a látóideg károsodása, valamint központi idegrendszeri szövődmények, mint agyhártyagyulladás, agytályog. A lecsorgó váladék fertőzheti a garatot, a gégét és a tüdőt, gyulladás alakulhat ki. A légúti megbetegedések közül talán a leggyakoribb a nátha illetve az influenza. A náthát vírusok okozzák és 5-7 nap alatt magától meggyógyul. A náthát nem lehet gyógyítani, a gyógyszerek csak a tüneteket gyógyítják. A nátha tünetei: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, torokfájás, köhögés, hörgőváladék pangás. Az influenzát is

vírus okozza, de rendszerint súlyosabb, mint a nátha. Az influenzában általában több ember betegszik meg a téli hónapokban egyszerre. Az influenza tünetei: láz, esetleg hidegrázás, ízületi és izomfájdalom, általános rossz közérzet, általában csekélyebb orrfolyás, mint a náthánál, száraz köhögés. A náthát több mint 100 vírustörzs okozza, ezért védőoltás nincs, az influenza vírustörzsek ellen azonban van védőoltás, de nem ad védettséget mindegyik törzs ellen, a vírus nagyfokú változékonysága miatt. Attól függően, hogy melyik vírus okozta a fertőzést, milyen a vírus fertőzőképessége, virulenciája és milyen a szervezet ellenálló képessége, kondíciója, könnyebb vagy súlyos általános gyulladás fejlődik ki. Kisgyermekek, idősebb emberek, idült tüdőbetegségekben, vagy orrmelléküreg-gyulladásban szenvedőknél igen gyakran szövődmények lépnek fel. Az orr és a garat gyulladása ráterjedhet a

hörgők nyálkahártyájára, sőt magára a tüdőre is. A nátha és az influenza tünetei rendszerint egy hét alatt elmúlnak A nátha orrfolyást okozhat. Az orrfolyás akkor keletkezik, amikor a szervezet a hisztamint szabadítja fel, hogy védekezzen a vírusok ellen. A nátha és az allergiák az erek kitágulását és az orrnyálkahártya és az orrmelléküregek nyálkahártyájának duzzadását okozhatja. Ez a duzzanat okozza az orrmelléküregek feszülésének és az orrdugulásnak a tüneteit, ami orrcseppek használatával kiküszöbölhető. A felső légutak első állomását elhagyva a garat majd a gége következik. Ahol elsősorban a rákot emelném ki. Maga a rák gyűjtőnév elnevezés a rosszindulatú sejtburjánzás különböző változatait foglalja össze. A rák megtámadhatja a test valamennyi szervét és területét A test minden szerve sejtekből áll, amelyek bizonyos feladatokra vannak specializálva: vérsejtek, vese-, izom-sejtek többek

között. Öröklött programjuk tárolja feladatukat, tulajdonságaikat, növekedésüket. Ha ez a program kisiklik, elvesztik a sejtek a tevékenységi irányukat és kimaradnak a normális növekedési ellenőrzés alól. A szervezetben állandóan és mindenütt keletkeznek ráksejtek. Évekig, évtizedekig eltarthat, amíg egy sejt ráksejtté fejlődik A ráksejt fiatalosabb és erőteljesebb minden más sejtnél. Az immun rend-szer általában felismeri és ártalmatlanná teszi a r áksejteket. Ha egyet nem vesz észre, sejtburjánzás léphet fel, amit tumornak nevezünk. Nem minden tumor egyforma Hogy a tumor jó vagy rosszindulatú, az attól függ, hogy milyen sejtből fejlődött ki, és hogy milyen hiba keletkezett az irányító központban. A jóindulatú tumorok a szerv egyéb részeiben, szöveteiben jól körülhatároltak, nem nőnek át a szomszédos szervekbe. A gégerák viszonylag ritkábban előforduló rákféleség: a két nemben az összes rákféleségeknek

mintegy 1%-át képezi, a f érfiakban azonban a rákok 2-3%-át teszi ki. A gégerákok több mint 80%-a a férfiakban fordul elő. Az esetek többsége 55 évesnél idősebb korban kerül diagnosztizálásra. A gégerák a viszonylag jól gyógyítható rákféleségek közé tartozik, viszont azzal a következménnyel jár, hogy veszélyezteti az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságot, a beszéd útján történő érintkezést. A rák ugyanis károsítja a gége hangképző képességét és annak légzésnél betöltött funkcióit is. Terjedése során a beteg nyelési képességét is veszélyeztetheti. A gégerák a gége belső felületét borító nyálkahártyából bárhonnan kiindulhat. A gégerákok kétharmada azonban a gégében elhelyezkedő hangszalagok területéről ered, a maradék egyharmad pedig a gége hangszalagok feletti területének nyálkahártyáján fejlődik ki. A gégerákok 90%-ának előfordulásáért az erős dohányzás és a mértéktelen

alkoholfogyasztás tehető felelőssé. Az A- és C-vitamin-hiány ugyancsak kedvez a gégerák kialakulásának. A felső légutak után áttérhetünk az alsó légutakra nevezetesen a tüdőre. A belélegzett levegő a hörgőkön át jut a tüdőbe. 300 millió tüdőhólyagocska -ezek egy teniszpálya nagyságú felületet képeznek -veszi fel a levegőt, amelynek oxigéntartalma a vérbe kerül; a légcsere során az elhasznált vérből átveszik a széndioxidot és ezt lélegezzük ki. A különböző tüdőbetegségek ezt a gázcserét zavarják meg. A tüdőhólyagocskákat capillarishálózat fonja körül. A vénák szállítják a széndioxid-tartalmú vért és leadják a tüdőben Itt veszik fel az artériák a belélegzett oxigént. A tüdő legsúlyosabb betegségének mindenképp a tüdőrákot kell megemlíteni. A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot világszerte, férfiak és nők között egyaránt. Mind ez összefüggésbe

hozható a szűrés és a korai felismerés hiányával Pedig a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség. A tüdőtumorok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe. Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Erős dohányosok esetében - naponta két doboz cigaretta - a kockázat akár 20-30 szoros is lehet. Tüdőrák akkor alakul ki, amikor a tüdőben lévő sejtek kontroll nélküli osztódásnak indulnak, s ennek következtében betörhetnek a környező szövetekbe, vagy elvándorolhatnak távoli szervekbe. A tüdőrák nem egységes betegség: eddig több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, de túlnyomó többségük - mintegy 90%-uk - a hörgőrendszer belső felületét bélelő hámsejtek valamelyikéből indul ki. Növekedésük és

terjedésmódjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg; a kissejtes valamint a nem kissejtes tüdőrákot. Mind két fajtája súlyos következményeket, akár halált is okozhatnak, ha nem tudják időben kezelni a betegséget. Mind a felső, mind az alsó légúti megbetegedéseknek még számos fajtája van. Én arra törekedtem, hogy ismereteim segítségével összeszedetten, világosan szemléltessem. a l eggyakoribbakat, legsúlyosabbakat