Physics | Optics » Dr. Rácz Ervin - Optika

 2014 · 11 page(s)  (1 MB)    Hungarian    43    June 07 2019  
    
Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: Szokásos elnevezések: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v: a fény terjedési sebessége az adott, vizsgált közegben. n: a közeg abszolút törésmutatója. Geometriai optika A Fermat-elv, avagy a legrövidebb idő elve: Két adott pont között a transzverzális hullám (fény, fénysugár) mindig azon az úton halad, amelynek megtételéhez szükséges idő szélsőértéket mutat (idegen szóval úgy mondjuk, hogy amely megtételéhez szükséges idő extrémális.) S = extrémum n: törésmutató Bebizonyítható, hogy ebben az esetben a szélsőérték csak minimum lehet. Következményképpen: A fény (fénysugár) két pont között mindig azon az úton halad, amelynek a megtételéhez szükséges időtartam a legkevesebb. Geometriai optika – a fényvisszaverődés A

fényvisszaverődés törvénye: - elnevezések: AO: beeső fénysugár OB: visszavert fénysugár T egyenesre O-ban állított merőleges: beesési merőleges T egyenes: tükröző felület (pl. síktükör) : beesési szög : visszaverődési szög - A fényvisszaverődés törvénye (1) és (2): (1) A beeső hullám (sugár) irányának egyenese, a beesési merőleges, és a visszavert hullám (sugár) egyenesei egy síkban fekszenek. (2) A beesési szög () egyenlő a visszaverődési szöggel (). Azaz  = . Geometriai optika – a fénytörés A fénytörés törvénye: - elnevezések: AO: beeső fénysugár OB: megtört fénysugár x egyenesre O-ban állított merőleges: beesési merőleges x egyenes: törő felület (pl. síklap) : beesési szög : törési szög - A fénytörés törvénye (1) és (2) Snellius-Descartes-féle törési törvény: (1) A beeső hullám (sugár) irányának egyenese, a beesési merőleges, és a megtört hullám (sugár)

egyenesei egy síkban fekszenek. (2) Az () beesési szög és a () törési szög között az alábbi kapcsolat áll fenn: ��� � �� = = ��,� , ahol �� a fény terjedési sebessége az ��� � �� 1. közegben, �� a fény terjedési sebessége a 2 közegben, és ��,� a 2. közegnek az 1 közegre vonatkoztatott törésmutatója O Geometriai optika – a teljes visszaverődés A teljes visszaverődés: - A teljes visszaverődés jelensége csak akkor léphet fel, ha a fény optikailag sűrűbb közegből tart optikailag ritkább közegbe. (Fordítva nem lehet!!) Pl. a fény vízből megy levegőbe; vagy üvegből megy levegőbe, - A beesési szöget növelve eljutunk egy olyan szög értékhez (�ℎ ), amikor a törési szög 90 lesz. Ekkor a Snellius - Descartes-törvény alapján: az �ℎ szög neve: határszög. - A határszögnél nagyobb beesési szögek esetén a fény nem lép át a másik közegbe, hanem „szinte

hihetetlen módon, de” visszaverődik a határfelületről. Ez a teljes visszaverődés jelensége Fizikai optika – hullámok találkozása, interferencia Hullámok találkozása, interferencia: - Két hullámforrás, hullámok találkoznak  vannak nagyon fényes világos helyek és vannak sötét, szinte fekete helyek  van ahol a hullámok erősítik egymást és van ahol gyengítik, esetleg ki is oltják egymást. - Hullámok találkozásakor erősítés és/vagy gyengítés léphet fel. - Az erősítést vagy a gyengítést a két hullám fáziskülönbségének mértéke határozza meg. Gömbhullámokra: fázis �1 Ψ1 = Ψ01 sin � � − ��2 Ψ2 = Ψ02 sin � � − � A fáziskülönbség: ��1 ��2 � ΔΨ = �� − − �� − = ∙ (�2 − �1 ) � � � ahol ∆� = �� − �� az útkülönbség. Fizikai optika – hullámok találkozása, interferencia Hullámok erősítésének és gyengítésének feltételei:

Koherens hullámok: Azokat az azonos frekvenciájú hullámokat, amelyek között a fáziskülönbség állandó koherens hullámoknak nevezzük. (Lehet térbeli, időbeli és térbeli és időbeli koherenciáról is beszélni.) � 1.) Ha ∆� = �� − �� = 2n ∙ 2, akkor a két hullám maximálisan erősíti egymást. Azaz két koherens hullám erősítésének feltétele az, hogy az útkülönbségük a félhullámhossz páros számú többszöröse legyen. � 2. ) Ha ∆� = �� − �� = (2n + 1) ∙ 2, akkor a két hullám maximálisan gyengíti egymást. Azaz két koherens hullám gyengíti – illetve ha az amplitúdójuk azonosak, akkor kioltják – egymást, ha ellentétes fázisban találkoznak, vagyis útkülönbségük a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. Fizikai optika – hullámok elhajlása, diffrakció Hullámok elhajlása, diffrakciója: Ha a hullámok terjedésének irányába kisméretű akadályt teszünk, akkor a

hullámok az akadály mögött olyan helyre is eljutnak, amely a hullám egyenesvonalú terjedésétől nem lenne várható. Ez a jelenség a hullám elhajlása, idegen szóval, diffrakciója. Huygens – Fresnel-elv: Egy hullámfelület minden pontja kis elemi gömbhullámok kiindulópontjaként viselkedik. A keletkező hullámteret ezen elemi kis gömbhullámok interferenciája adja illetve határozza meg. Fizikai optika – hullámok polarizációja