Politics | Books » Takács Péter - Államelmélet III.

Államelmélet III.  Államelmélet; szerk. Takács Péter, 1997 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. A jogászi államfogalom 4 2. A szociológiai államfogalom 4 3. A politikai államfogalom 5 4. Az állam fogalmi meghatározásának fő irányai Az állam szó jelentéstörténete 6 5. Georg Jellinek élete, tudományos munkássága, főbb tanai 8 6. Hans Kelsen élete és tudományos munkássága Az állam fogalma a “tiszta jogtanban” 8 7. Carl Schmitt élete, tudományos munkássága, főbb tanai 9 8. Az államterület jellemzői és változásai; az állam határai 10 9. A természeti tényezők szerepe

az államok életében 13 10. A politikai földrajz történetének vázlata 14 11. Az állam népessége 15 12. Állam és társadalom 16 13. Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák jellemzői: államcél, állami funkció, állami feladat 17 14. Az állami funkciók 18 15. Az államszerv fogalma és típusai 18 16. Hivatal, köztisztség köztisztségviselő Az államapparátus 20 17. Centralizáció és decentralizáció Az államtöredék 22 18. Az államformák klasszikus felosztása

24 19. Az államok jogtani és szociológiai felosztása 25 20. Az államok rendszerezésének elméleti kérdései; államtípus és államforma 26 21. Az államok modern tipológiája 28 22. Az államok osztályozása az államhatalom korlátai szerint 30 23. Az államok politikai-értékelő kategóriái: despotizmus, diktatúra, abszolutizmus, autokrácia 31 24. Modern nemzetfogalom A nemzetállam kialakulása és fogalmi meghatározása 31 25. Szuverenitás, nemzetállami keretek és integráció 33 26. Az olasz fasizmus és a nemzeti szocializmus totalitarizmus-értelmezése 34 27. A totalitarizmus tudományos elméletei 35 28. A totális

állam jellemzői 36 29. A “demokrácia” fogalmának jelentéstörténete 37 30. A demokrácia főbb típusai A demokrácia előfeltételei 39 31. Az amerikai republikanizmus (Jefferson és Madison elméletei) 40 32. Az elitisztikus demokrácia (Laswell és Schumpeter elméletei) 41 2 33. A demokrácia mint autoritásforma A modern demokrácia fogalmi háttere 42 34. Az angol joguralom, a francia konstitucionalizmus és a német jogállam koncepciói 44 35. Legalitás és jogállamiság a magyarországi békés átmenetben 46 36. A jogállam joga (Lon Fuller a jog minimális erkölcséről) 46 37. A jóléti állam kialakulása és lényegi jellemzői 46 38. A jóléti

állam intézményrendszere és joga A jóléti állam válsága 48 39. A hatalom fogalmi meghatározása A hatalommegosztás 50 40. A pluralizmus elméletei 52 41. A polgári jogállam és annak kritikája (Marx, Marcuse, Habermas elméletei) 55 42. A “fegyelmező hatalom” (M Foucault elmélete) 56 43. Állam és politikai rendszer 57 44. A közvetlen és képviseleti demokrácia A képviselet 59 45. A bürokrácia kialakulása és fogalmi elemzése A bürokrácia weberi értelmezése 59 46. A bürokrácia weberi elméletének kritikája 61 47. Állam és erőszak: forgalmi keretek; forradalom és terrorizmus 61 48. Állam és erőszak: háború

és állami terrorizmus 64 49. A politikai engedelmesség elméleti kérdései 66 50. A polgári engedetlenség 67 51. Az állam semlegessége az eszmetörténetben 69 52. Az állam és egyház viszonyának német és amerikai modellje 71 53. Az állam és egyház viszonya a magyar alkotmányban 72 54. Ideológia és utópia K Mannheim elméletében 73 55. Ideológia, utópia, állam N Luhmann elméletében 75 56. A legitimitás fogalmának jelentéstörténete A legitimáció-elméletek főbb típusai 75 57. Max Weber legitimitás-elmélete 77 58. Niklas Luhmann és Jürgen Habermas processzuális

legitimitáselmélete 78 59. Az ellenállási jog (ius resistendi) A polgári engedetlenség megítélése 79 60. Az állam és egyház viszonyának történeti modelljei 79 61. Az “állam semlegességének” jelentései 80 62. A szuverenitásra vonatkozó elméletek főbb történeti tendenciái 81 3 1. A jogászi államfogalom állam Az emberek társ.-i együttélésének sajátos és viszonylag állandó rendje államfogalmak Hogy jön létre? Hosszú távon: biz. fajta szabályok  Hans Kelsen (18811973) érvényesség állam ezek jogiak: jogi államfogalom. Miért és hogyan igazítják össze az emberek életüket?  szociológiai államfogalom - az együttélés nem feltétlenül konfliktusmentes, spontán  hatalmi és pol.-i jellege van az államnak Az államelmélet alapvonalai a. az érzékileg

tapasztalható valóságban csak az emberi cselekedet figyelhető meg b. a mag akkor társ-i jellegű, ha normákat követ Egyes társ.-i cs-ek: állami aktusok - látszólag nem különbözik más mag.-tól (pl amikor a bíró ítéletet hirdet)  de következménye van  ezeket a cs-eket az államnak tulajdonítjuk - nem külsőleg tér el, hanem a cselekvő és az őt megítélő sz. viszonyában állam: megszemélyesítő kifejezésmód biz. cs-ek megítélésére - a beszámítás vezet el az államhoz a. természeti: ha egy történés term-i folyamatok által okozatilag meghatározott b. normatív: a cs-t norma írta elő - ami állami aktus, az megfelel a jogrendnek  érvényes  a tisztviselő nem jogszerű cs.-e semmis/érvénytelen/felülvizsgálható - az államnak beszámításkor feltételezzük: a. létezik egy jogrend b. a cs megfelel az abban előírt normáknak c. a cs a jogrend normáiban elő van írva (nem csak megtehette, de meg is kellett tennie) állam:

biz. emberi mag-okat szabályozó normák rsz-e  állam és jog összemosódik - az állam a jogrend megszemélyesítése  az emberek egymás közti viszonyainak gondolati értelmezése során születik  DE nagyon is valóságos hatalma van - a jog és állam akkor létezik, ha érvényes  ez a kötelező jellegre utal - a norma nem azt monda meg, mi történik (a valóságban), hanem h. m inek kell történnie  a rend érvényessége - biz határok közt - független attól, h követik-e - ha senki sem követi, nem érvényes, és nincs olyan rend, aminek minden eleme érvényesül  Kelsennél a követettség nem feltétele az érvényességnek (  szociológia) De más normarsz.-ek is léteznek az államban Az állam attól más, h kényszerítő rend - akaratunktól függetlenül - kényszeralkalmazást ír elő (ez nem minden állami aktusra igaz) - az állam és kényszer összekapcsolása mutatja meg a jogászi államfogalom határait - a kényszer a normákon

túlra, a tényszerűségekre utal  a jogi fogalmat szükségszerűen kiegészíti a szociológiai fogalom 2. A szociológiai államfogalom Max Weber (18641920) érvényesség Állam. Politika Tudomány  ún “megértő szociológia”: tárgya a cs-ek értelmi összefüggése - az adott esetben érthetőhöz igazítják az emberek a cs.-üket - egyes emberi cselekvések - de léteznek “más szemléleti módokban kialakult kollektív gondolati képződmények”  az állam is ilyen A jogi fogalomtól az érvényesség tekintetében tér el. Kelsen: ami érvényes, az kell, függetlenül az alávetettek véleményétől Weber: az érvényesség összefügg a rendhez társuló képzetekkel külön egyes, külön kollektív - a modern állam azért létezik ebben a formában, mert biz. emberek ahhoz a képzethez iga4 zodnak, h. az állam fennáll / fenn kell állnia (  a jogi rend érvényesül) - érvényes rend: esély, h. a cs igazodjon a rend érvényességéről

alkotott elképzeléshez - az állam a nagy átlagra jellemzően létezik (van rá esély.) az állam a. üzemként működő b. uralmi szervezet c. egy adott területen érvényes d. igazgatási és jogi rend keretei közt e. pol-i tev-et végez  e kellékek együtt szükségesek, egymást feltételezik Az uralmi szervezet ált. pol-i  bizt a rendjének érvényességét  folyamatos fizikai kényszer  üzemszerűség - a racionális állam alapja a szakértő hivatalnoksereg + rac. jogrsz az állam pol.-i jellege - a pol.-i jelleg nem cél, mert nincs olyan cél, amit az államok ne követtek volna a tört során - egy szervezet pol.-i jellegét a rá jellemző és nélkülözhetetlen eszköz alapján lehet leírni  itt az erőszak A kp.-i kérdés: az erőszak-alkalmazás jogszerű lehetősége - a mai időkig nem csak az államokra volt jellemző (pl. egyetemek is) - a modern állam monopolizálta - az állam így üzemként működő pol.-i intézmény, amely a

rend érvényre jutatása érdekében legitim módon alkalmazza a fizikai kényszer monopóliumát - a feltételeket egy normatív államfogalom határozhatja meg Végeredmény A két államfogalom (jogászi és szociológiai) egymásra utal, kijelölik egymás határait. - csak egymással kiegészítve utalnak a modern állam jellemzőire 3. A politikai államfogalom politikai elem Sokféleképpen értelmezhető: vmely intézmény cél-orientáltsága, közösségi akarat formálása és belső konfliktuskezelés intézmény eszközhasználata + alkalmazott eszközök társ.-i konfliktusokhoz való viszony  ez jelenik meg a politikai államfogalmakban lényegük feltételezés: a politika a konfliktusok világa  az egység megteremtése az állam célja a konfliktusok feloldása, Rudolf Smend (1882-1975) - az állam lényege: a társ. és az állam integrációja - egységgé teszi a társ. részeit - az integráció az állam alapvető életfolyamata å személyi

integráció: az állami egység személyeken keresztül való megteremtése å funkcionális integráció: választáson és kormányalakításon keresztül å dologi integráció: anyagi eszközök és politikai szimbólumok révén - az állam “naponta megismétlődő népszavazás) - DE: mi van, amikor az államot az erőszak tartja össze (pl. Hitler)? Hermann Heller (1891-1933) Hangsúly: az államhatalom, államszervezet. - az állam tudatos emberi cselekvések eredményeként létrejövő szervezett egység a. döntési egység: politikailag releváns hatás és ellenhatás eredője b. hatásegység: cselekvései nem a tagjainak, hanem a szervezet egészének tudhatóak be - alapvető formaadó tv.: szervezeti tv - az állam genus proximuma a szervezet 5 - differentia specificája: szuverén területi főhatalma Carl Schmitt (1888-1985) - a politika nem áll más szférákkal (pl. gazdaság, jog) kizáró-negatív viszonyban - a politika alapja: barát és ellenség

megkülönböztetése  erre vezethetőek vissza a politikai lépések - a politikum nem tev., nem az élet elkülönült területe, hanem az emberek közti különbségtétel intenzitásának foka - amiben ez megjelenik, az politikaivá válik - ellenség: akivel az ember konfrontálódik, harcot folytat  a fizikai elpusztítás lehetősége - a háború nem normatív, hanem létszerű jelenség  a másik ember elpusztítása csak avval igazolható, ha azért történt, mert az is el akart pusztítani állam: - egységet teremt, homogenizálja a belső ellentéteket - ius bellivel rendelkezik (biztosítéka)  meghozhatja a f ennmaradásához szükséges döntéseket, végső esetben bármilyeneket (jogi normák által nem korlátozott szuverenitás) - mind befele, mint kifele eldöntheti, van-e ellenség, ki az és hogyan kell legyőzni - eldönti, mi a mérvadó, mi a szabályos és mi a kivételes - a normák nem adottak, hanem alkotottak  ezért nem korlátozhatják

megalkotójukat  jogállamiság pluralista elméletek Harold Laski (1893-1950) és Robert A. Dahl (sz 1915) - a modern társadalmakban az állam csak egyike a politikai szervezeteknek - hatalma korlátozott (a céljától függ) - erkölcsileg semlegesnek kell lennie, - nem tarthat igényt feltétlen engedelmességre - az állam a politikai rendszer elemévé válik 4. Az állam fogalmi meghatározásának fő irányai Az állam szó jelentéstörténete eredete és jelentéstörtén ete A tört. során sok formája volt - a tört.-ben mindig - vmilyen más - formában felbukkanó, állandó v csak modern jelenség? görögök - politikai közösségük: polisz, ami egyszerre jelenti: • város • szabad polgárok egysége • hatalom szerkezete • erkölcsi jelentés rómaiak - civitas  sajátos jogi jelentés is: a polgár jogi állapota (civis) - emellett: populus romanus / senatus populusque romanus - res publica: a közösség dolgai, status: az életük politikai

vonatkozásai középkor - status - uralom formája  kormányzás konkrét módja (regimen) és a kormányzás hatalmi jellege - uralkodó helyzete, állapota (pl. méltóság megjelölése) - közjó - az o. általában vett politikai viszonyai - vége felé: asszociálódik a hatalmi alá-fölérendeltséggel - Itália: kialakulnak a modern államok első formái (Machiavelli) • politikai hatalom a kisebbség kezében 6 • terület és népesség, mint a hatalom tárgya • kormányzás és kormányzati forma modern államok megjelenése (XVII-XVIII. sz) - a politikai hatalom vmely koncentrációja - elszemélytelenedik, intézményt jelent - társul a szuverenitással (Bodin) - aki a főhatalmat gyakorolja, joga van biz. kérdéseket eldönteni XVIII-XIX. sz - állam, főhatalom és területtel összekapcsolása államisággal - jelentése: a főhatalom újkori formája - magába olvasztja a hatalmi rend megjelölésére szolgáló újkor előtti kifejezések biz. elemeit

(pl politikai közösség) - újabb elemek alakul ki • sajátos intézményrsz., szervezet • nép • terület (nemzetállam) Lényeg: etimológiai alapon nem dönthető el, hogy az állam végigkíséri-e a történelmi fejlődést, v. csak a eredendően modern jelenség-e. Világnézet-függő fogalom  örökös vita. Jellegzetes meghatározási módok: 1. politikai közösség eltérek a vélemények, hogy mi hozza létre (pl. népesség vmely jellemzője, közös eszmény, stb)  de az alapító tényező politikai szükséglet állam minden olyan közösség, ahol létezik politikai szükséglet, ami körébe közösségi akaratképzés, közös tev. koordinálása és irányítása, a konfliktusok rendezése tartozik 2. funkciók szerepe egyre inkább az alá-fölérendeltségi viszonyokon alapuló hatalmi intézménynek tekintik  összefogja az embereket - itt: politikai államfogalmak - formális államfogalom: alapja a terület - népesség - főhatalom

hármassága a nomádok nem alkotnak államot 3. rendezett társadalmi együttélés ogászi és szociológiai államfogalom ényege: a rend jellege (ált. magántul, alá-fölérendeltség, egyenlőség) 4. fennálló, adott rendet védő intézmény - módszertani felosztás - velük szemben állók: a helyes rend kialakításához az államnak is hozzá kell járulnia - Kant: állapot (létező) és normatív eszme (eszményi) - “emberek sokaságának egyesülése jogi tv.-ek alatt” 5. instrumentális meghatározások - egy társadalomideál megvalósulásának eszköze állam és társadalom különválasztása az állam révén elérhető célok nagyon sokfélék lehetnek formái: • haszonelvű elméletek - a többség boldogulása és jóléte (Bentham) - vmely társ.-i osztály uralma, megteremti a gazd-i és jogi uralom politikai feltételeit (marxisták) - egyéni szab. biztosítéka (liberalisták) - rend és társ.-i haladás szolgálata (konzervatívok) •

társadalmi béke fenntartója - társadalmi érdekharcok döntőbírája - legitim fizikai kényszeralkalmazás monopóliumával rendelkező intézmény 6. elhatárolások fogalmi meghatározásána k főbb irányai 7 - melyek azok az emberi társulási módok, amik nem tartoznak az állam fogalomkörébe þ ókor: háznép, család þ reformáció: állam (világi hatalom) és hitközösség þ állam és társadalom (skót felvilágosodás és Hegel) - hangsúly az eltérő működési elveken 7. modern állam egy-egy fontos jellemzőjével azonosítják - hatalmi gépezet (Hobbes) - organizmus (konzervatívok) - politikai szervezet 5. Georg Jellinek élete, tudományos munkássága, főbb tanai Élete 1851-1911 Osztrák származású. Ősei morva parasztok a szombatosok szektájában Apja rabbi, anyja pesti polgárcsaládból származott. Tanulmányai: Bécs, Lipcse (az újkantiánus Wendelbradtnál), Heidelberg Művei Államkapcsolatok tana Törvény és rendelet (1890)

- státuszelmélet Alanyi közjogok rendszere (1900) Allgemeine Staatslehre (1900) Fontosabb tételei Az állam kettős természete: jogi és szociológiai “3 elemű tan” (formális államfogalom): az állam terület, népesség, közhatalom egysége jogi érvényesség összefüggései: mitől van a jog kötelező ereje?  nem pusztán az állami kényszer az, ami érvényessé teszi, kiemeli a motiváló erők (szokás, erkölcs, kultúra) szerepét a tényszerűségek is normatív erővel rendelkeznek, az ember egy lélektani sajátosságára vezeti vissza. Biz esetekben a jog a tényből keletkezik: - alkotmányjogban - biz. történelmi pillanatokban a jog erőtlen (pl forradalom)  egyfajta állandóság van a jog világában állam joghoz kötöttsége: az állam jogintézmény, az állam és polgára közt jogviszony van. A jogalkotás lényege egy ígéret, az ígéretből pedig kötelezettség származik. Az állam uo jogi személy, mint polgárai. alanyi közjogok

rendszere: az állam személyiségén alapulhatnak sajátos jogok, az állam és polgárai között alanyi közjogon alapuló jogviszony van. Jelentősége A XIX. sz-i német államtudományok fejlődésében 3 fő tendencia  ezek szintézisét teremti meg: enciklopédikus törekvés: az addigi ismeretek összefoglalása Rotek - Welter: Staatslexikon Robert von Mohl: Az államtudományok enciklopédiája Pauler Tivadar: Jog- és Államtudományok enciklopédiája összefoglalás + egységes módszertani elvre helyezés è szociológiai alap: az állami jelenségek mögött társ.-i erőket kell vizsgálni è jogi alap: pozitivista államtudományok (pl. Laband - az állam jogi jelenség) az államtant a kor uralkodó eszméihez akarják igazítani Karl Blenschli: az állam organikus jelenség, folyamatosan önmaga alapjairól fejlődik, a radikális változtatás nem lehetséges 6. Hans Kelsen élete és tudományos munkássága Az állam fogalma a “tiszta jogtanban” Élete

[.] 8 Jelentősége A tiszta jogtan elmélete + a bécsi iskola megteremtése. Tanai - a jogi gondolkodást meg kell tisztítani mindattól, ami nem normatív (pl. erkölcs, érték) - a jogbölcselet csak a jogi normákkal foglalkozzon - általános és egyedi (bírói ítélet, szerz.) norma - jogi norma működésének kettős szerkezete å a norma a jogalkalmazóhoz szól å ennek révén hat a címzettre - joglépcső elem: a jogrsz. hierarchikus, érvényessége magasabb szintű jogszabályon alapul å hipotetikus alapnorma: korai műveiben joglogikai alk., később nemzetközi jog - a jogalkotás és a j ogalkalmazás államtani szempontból nem különbözik (pl. a bíró egy szerv jogának megalkotásakor egy hipotetikus alapnormát alkalmaz  a hatalommegosztás bírálata) - érvényesség és érvényesülés különbsége: nem feltételezik egymást. A jogi norma érvényessége = kötelező ereje, de akkor is érvényes, ha senki sem követi Ez csak az egyedi

norma szintjén van így, a jogrsz. szintjén jelentősége van az érvényesülésnek Művei Az államjogtud. fő kérdései (1911) Ált.-os államtan (1925) Az állam és a normák általános elmélete (‘60-as évek) Államtana 1. kiindulópont: különbség állami és egyéni cselekvés közt (pl ha a bíró beszél, azt külsőleg uu teszi, mintha anyukához beszélne) - az állami cselekvés megszemélyesített kifejezésmód, biz. csel-t az államnak tulajdonítunk (beszámítás)  cselekvéseket vonatkoztatunk jogrsz.-re å természeti: biz. csel-eket az oksági tv-ekre vezetünk vissza å normatív: biz. csel a normában elő van írva Állam beszámítási pont, a beszámítások összessége. 2. Egy táradalomban mindig többféle normarsz uralkodik - a társadalmiság lényege a normativitás - de a jogrend kényszerítő rend  az államrend kényszerrend a. a kényszer alá tartozást nem választjuk, hanem beleszületünk b. a jog kényszer alkalmazását

rendeli el Minden állami aktus kényszer előkészítése, arról való döntés és végrehajtás. korlátja: a kényszert egy normatív elméletben meg lehet nevezni, de nem lehet leírni 7. Carl Schmitt élete, tudományos munkássága, főbb tanai Élete “A XX. sz aljas zsenije” [.] Tanai A jogi és szociológiai államfogalom nem egyeztethető össze. - a totális álla: a társ- és az állam egy - decizionizmus (döntéselvűség) elmélete: jog és tény közt csak a döntéssel lehet kapcsolatot teremteni - pol.-i államfogalom: az állam fogalmának megalkotásához tisztáznunk kell, mi a pol å pol.: ahol az emberi kapcsolatok intenzitása eljutott egy biz fokra  amikor megkülönböztetjük a barátot és az ellenséget - a pol. elválasztja egymástól az embereket (Smend: az ellenkezője)  az állam azonban egységet teremt  ehhez rendelkeznie kell a ius bellivel (a belső kapcsolatokban is) - ellenség: akivel szemben harcot folytatunk, akit

hajlandóak vagyunk megsemmisíteni - szuverén: aki kivételes esetben is dönthet (ez biztos Hitler) - a normatív rend mögött döntések vannak  a jogászi szemlélet ezt nem sejteti - utal a társ.-rend alakított és alakítható voltára - érték bírálatok a kortársak részéről teoretikus oldalon - a pluralizmus elméletek (angol9 amerikai) a ius bellit megkérdőjelezik (pl. Harold Laski) - különleges eleme a parlamentarizmus-kritika  teoretikus módon bírált: ò a parl. gyakorlata nem felel meg a parl eszméjének (Weimari közt alatt) ò a modern parl.-ek által hozott tv-ek egyedi döntések tv formában ò a parl.-i képviselők felelősségre vonhatatlanok  de a modern parl-ben nagyon is szabályozzák, fegyelmezik a képviselőket ò a XX. sz-ban megjelenik a népi tvhozás gondolata  ez konkurál a parl-ivel Művei Vervassungslehre Politikai teológia - a modern pol. tud fogalmai a teológiából jönnek 8. Az államterület jellemzői és

változásai; az állam határai Modern állam-definíció: meghatározott területen élő népesség felett gyakorolt közhatalom. - formális jellegű: nem utal az állami tev. jellegére, társ-i szerepére, stb - csak az államiság minimális feltételeit tartalmazza - elsősorban a jogi elemzés szempontjából, mert más szempontok is megállapíthatóak Államterület Csak a XIX. sz-ban lett az államiság nélkülözhetetlen eleme (nemzetállam-elméletek) - a nemzet: meghat. területen letelepedett nép Részei - a Föld felszínének az államhatárok által körülvett része - ma: háromdimenziós tér (szárazföldi, vízi, légi elemek) - fő eleme az összefüggő szárazföld - a fizikai összetartozás nem feltétlen kritérium å exklávé: egy másik állam területébe beékelődő rész å enklávé: területébe beékelődött, más államokhoz tartozó v. önálló államot képező részek - vízi területek: szigetek, folyók, zárt tenger, parti tenger -

légtér: a magasságára nincs megállapodás - mindezek alatti tér is - jogi fikciók: a repülő, hajó fedélzete az államterülethez tartozik  u.i diplomáciai épületek és járművek, űrhajók, antarktiszi kutatóállomások (  nemzetközi jog) jogi jellege Az államterület jogi fogalom. - lényege: az emberek egymás közti viszonyai - nem az állam polgárainak tulajdona (domínium), hanem a hatalma alá vetett emberek feletti uralom tere (az állam impériuma)  hatalmat gyakorolni csak az emberek felett lehet - mérete jogi értelemben lényegtelen - kp.-ja: területi felségjog: területi főhatalom, ami alapján az államé a legfőbb jogi hatalom az adott területen érvényes jogrsz. létrehozására és érvényesítésére ç közjogilag: teljes - aki a területen tartozódik, az állam joghatósága alá kerül - jog iránti engedelmességi kötelezettség  de ez nem feltétlen - a területi felségjog erősebb személyi felségjognál  pl.

menedékjog, de kompromiszszumok vannak: pl kiadatás ç nemzetközi jogi értelemben: kizárólagos - más álalmok itt nem végezhetnek engedély nélkül semmilyen tevékenységet A felségjog korlátai: jogi és politikai okokból nemzetközi szomszédjog - az állam területén nem folytathat olyan tev.-et, ami a szomszédos állam területén negatív következményekkel járhat - csak szokásjogi alapú, ami a múlt eseményeiből indul ki  de sokszor a tech10 nika fejlődése okoz problémát nemzetközi közérdek - pl. terrorizmus, csernobili katasztrófa nemzetközi szolgalmak 1. negatív szolgalom: az állam nem tehet meg vmit területén, amihez egyébként joga lenne 2. pozitív szolgalom: köteles eltűrni, hogy a másik állam, annak szerve v polgárai vmilyen tevékenységet folytassanak a területén - ált. háborúk után a győztesek kényszerítik a vesztesekre - u.itt: diplomáciai mentesség, demilitarizálás, enklávék megközelítése egyes államok

önkéntes döntése - szövetségi rendszerek, államokat tömörítő szervezetek - tagjaik számára kötelezettségeket írnak elő, ami a területi főhatalmukat is érinti erősebb hatalmak gazdasági-politikai befolyásolása - az o. formailag önálló marad - szatelita-államok: a nagy államok vonzáskörében élő kisebb államok, sokszor belügyeikben sem függetlenek Felségjog megosztott gyakorlása å kondomínium: egy terület feletti közös birtok å nemzetközi ellenőrzés alatt álló terület területváltozás A határok mindig változnak  de emögött állandóság is érvényesül (pl. a lengyel államot 3× szüntették meg) î területszerzés indoka a. közvetett (pl tenger megszerzése) v közvetlen (pl bakui olaj) gazdasági érdek b. biztonsági érdek - szomszédok függőségbe vonása (III. Birodalom) - szomszédok meghódítása, annektálása (SZU) - konfliktus-forrásoktól való elszigetelődés (XIX. sz-i Anglia) - széttagoltság

fenntartása (Németo. - Fro) c. belpolitikai érdek - pl. a belső társ-i - gazd-i ellentétek expanzióval való levezetése, elfedése d. korábban elhódított területek visszaszerzése e. hatalmi presztízs, gloire, régi bir felélesztésének vágya î területszerzés igazolása Az újkori nemzetközi pol. sajátja a. dinasztikus legitimitás b. közjogi fikciók - pl. a magyar szent koronára hivatkozva c. nemzeti egység - Anschluss, nemzetállam eszméje - ma inkább etnikai alapon d. nemzetközi egyensúlyi rendszer szükségessége - a status quo helyreállítása e. ideológia - pl. pogányok elleni keresztes háború î eljárás a) hódítás, katonai erő - utána saját közigazgatást építenek ki - a meghódított állam a hódító önálló közig. egysége lesz - egyhamar azonban nem lesz a hódító szerves része, ehhez több generáció kell b) annexió - az elcsatolás csak az állam területének egy részére terjed ki c) cesszió - az annexió békés

módja, terület ellenszolgáltatás nélküli átengedése 11 - ált. békeszerződéseknél d) debelláció - a hódító megsemmisíti az államhatalmat, majd “uratlan területként” okkupálja e) okkupáció - közhatalom alá nem vont terület megszerzése (ma már nincsenek ilyen területek)  a mai jog szerint nem gyakorolható A modern kor megoldásai: f) adjudikáció - döntőbizottság v. nemzetközi bíróság állásfoglalása alapján való odaítélés, átcsatolás - csak ha van a két o. által elismert bírósági fórum g) népszavazás (plebiszcitum) - a terület lakói döntenek - főleg nagy nemzetközi konfliktusok lezárásakor Polgári jogi ügyletben h) adásvétel i) bérlet j) elbirtoklás k) vmilyen természeti esemény - pl. határfolyó természetes módosulása az állam határai Az állami területi felségjog gyakorlásának terét határolják. - államok közt - állam és minden állam által használható terület (pl. űr) közt

fajtái: a. természetes - vmi természeti jelenség hat.-a meg, a határ igazodik a földrajzi adottságokhoz b. mesterséges (politikai) - ált. követik a földrajzi szélességi- és hosszsági fokokat Valójában minden államhatár mesterséges  elismerése politikai, védelme katonai s közigazgatási kérdés. Határokhoz kapcsolódó politikai megfontolások a. történeti határok elve - a nagyobb történelmi múltú államnak kedvez - követése kizárja államok keletkezését, mindenki a legnagyobb méretére hivatkozik b. elbirtoklás - vmely terület zavartalan és hosszú időn át történő birtoklása módosítja az állam területét  vitatott gondolat c. status quo védelme - indokok: î a történelmi határok megváltozása olyan konfliktus következménye, amely során a területvesztő államot felelősség terheli  a területváltozás indokolt î a határkiigazítás a nemzetközi egyensúlyi rendszer alapján indokolt  nemzetközi biztonság

érdekében a. természetes határok elve - a határokat ott kell megvonni, ahol az embercsoportokat elválasztó természeti képződmények vannak b. etnikai v nemzetiségi határok elve - a határokat a nemzetek, nemzetiségek által benépesített területek alapján kell megvonni  nemzetállami eszme - kérdései: - ki és milyen alapon tartozik a nemzethez - annak vallja magát v. meghat jellemzőkkel kell rendelkeznie (pl nyelvtudás) - ez az elv nehezen megvalósítható  nem számol a vegyes nemzetiségű területeken a “szorványnépesség” által felvetett problémákkal határviták Közép- és Kelet-Eu.-ban gyakoribbak, mert: 12 a. nagy birodalmak politikája b. nemzetté válás e régióban történő módja - sokan a n agy háborúkat lezáró békerendszerekre vezetik vissza  rsz. felbomlása és új keletkezése esetén volt határrevízió Nagy egyensúlyi rsz.-ek: 1648-as vesztfáliai 1814-15-ös “szent szövetségi” 1919/20-as versailles-i

1945-ös jaltai (Helsinki, 1975) Ma: nincs nagy egyensúlyi rsz. a régi egyensúlyi A határok össze is kötik az államokat  ezeken keresztül kommunikálnak. - minél jobbak a kapcsolatok, annál kevésbé mindegy, hol a határ 9. A természeti tényezők szerepe az államok életében lényege Az államterület nagysága, térbeli alakzata, elhelyezkedése, földrajzi, éghajlati körülményei hogyan hatnak ki az állam felépítésére és működésére. - legdurvább: fasiszta geopolitika - XX. sz: elkezdik kutatni, és a politikai földrajz önálló területté válik befolyása közvetlen: a terület meghatározza az ott létrejövő államot közvetett: kihat az ott élő emberek vérmérsékletére, fizikumára, karakterére az államra  ez meg terület nagysága A terület nagysága meghatározza az államformát (Montesquieu) kis állam: demokratikus közepes: arisztokratikus nagy: monarchikus - máshol: a birodalom csak erős kp.-i igazgatással maradhat

fenn  szükséges, hogy egy birodalom méretű állam zsarnoki legyen - nagy állam akkor demokratikus, ha föderalizmusban él - gazdasági önellátás: a kis állam kereskedni kényszerül, a nagy el tudja látni magát - a kis állam, ha túlnépesedik, expanzív külpolitikát folytat, a n agy állam, ha népessége fogy, könnyen elfoglalható - ha az állam nő, nem elég újabb közig. egységeket létrehozni, hanem új közig szerkezetet kell kialakítani földrajzi fekvés sziget (izuláris állam): nincs szomszéda, nehezebben meghódítható  könnyebben szigetelődik el (Anglia) kontinentális állam: lényeges, hány állam a szomszédja  de ennél fontosabb a szomszéd politikai berendezkedése terület alakzata Összefüggő terület v. megszakítja más állam  biztosítható (pl. Pakisztán) éghajlati viszonyok - klimatikus szélsőségek magyarázata  Afrika  Eu. - mediterrán temperamentum: gyakori változások  északi államok

kiegyensúlyozottsága - éghajlatok változása  lelki alkat vízrajzi viszonyok - az első államok a nagy folyók völgyében jöttek létre (potamikus államok) - más államok fejlődésüket a tengernek köszönhetik (marinális államok)  kereskedelemben és kultúrában Talajviszonyok A talaj termékenysége  ekkor az egysége nem/csak nehezen ha rossz, kereskedni v. hódítani kell 13 nagy előny domborzati viszonyok A síkság az erős kp.-i kormányzatnak, a domborzat az autonóm csoportoknak, önkormányzatoknak kedvez síkság: absz. mon vagy kedvez az egységnek hegyvidék: demokrácia vagy könnyebben őrzik meg ősi kultúrájukat - kihat a katonapolitikára is  síkságon nagyobb hds. kell természeti jellemzők jelentősége Elismerik, de eltúlozzák. - ezeket a jellemzőket mindig eseti jelleggel kell figyelembe venni nyes, az máshol nem az - a gazd.-i, pol-i környezet gyengítheti hatásukat - ne kell eltúlozni őket, de figyelemmel

kell lenni rájuk  ami vhol érvé- 10. A politikai földrajz történetének vázlata története XX. sz-i tud, lényege a földrajzi-állami jelenségek kapcsolata - ennek gyakorlati vonatkozása a geopolitika - 3 nagy korszak: 1) környezeti determinizmus: a földrajzi tényezők döntő módon befolyásolják az állam tev.-ét 2) élettér-elmélet: az organikus államelméletből indul ki, és a német területeken lesz jellemző - lényege, hogy a nemzetnek a megélhetéséhez szükséges, a “n eki kijáró” teret kell biztosítani (ez a hitleri hódítások eszmei háttere) 3) II. vh után: szaktudományos jelleggel működik tovább másként: nukleáris kor előtti ill. utáni korszak Ratzal Friedrich Ratzal a * megalapozója  a földrajzot részben antropológiaként, részben term.födrajzként fogta fel - vizsgálja az államokat is - tőle származik az “élettér” kif. - expanziós tv.-ek: a tér az államok inspiráló tényezője (történeti

tapasztalatok alapján) - nagyhatalmi jelleg: a világ minden pontján jelen legyen, de legyen a kp.-i területe is - 2 koncepció: þ tengelyhatalmúság þ tengeri uralom tartozzon a nagyhatalmúsághoz Kielin Rudolf Kielin - geopol. - ütközőállamok vannak két nagyhatalom közt (pl. Finno) - az államoknak különböző erőtényezői vannak: tér, lakosság, gazd., szoc struktúra, korm-i rend - megkülönbözteti a marinális és a kontinentális államot Haushofer Alátámasztotta a német élettér törekvéseit. Öngyilkos lett, mert tud.-os munkássága rossz irányba ment el Machinder A világ 3 fő részre osztható: ë hátország ë marginális és ë inzuláris (szigeti) félkör Milyen kapcs. van a hátország és a többi közt  a régi Oroszo területén, Ázsia nagy része - innen indultak el azok a mozgások, amelyek meghatározták Eu. történelmét - a hátország szabad katonai hatalmat ad magyarok 1. Radó Sándor: marxista beállítottságú

műve: Dóra jelent; Az imperializmus atlasza 2. Teleki Pál: földrajzi, néprajzi, pol-i tényezőket próbált egyesíteni 3. Ma: a pécsi egyetem kezdeményezi 14 11. Az állam népessége népesség Jelentései az államelméletben - lakosság - állampolgárok összessége - nép - nemzet - társadalom állam népe A] Alattvaló és polgár Állam polgárai: akiket különleges kapcsolat fűz az államhoz - az államhatalom alanyai (állam tagjai  jogok) és tárgyai (állam alattvalói  kötelességek) å állampolgárság: az ebből fakadó jogviszony - csak ma jelent jogi viszonyt gr. Arisztotelész: a választójogot alá kell rendelni az erénynek és a politikai stabilitásnak - csak az polgár, aki rendelkezik a politikai élethez belátással, idővel, pénzzel, erkölccsel - aktív részvétel a politikában (Szt. Ágostonnál már: Isten államához tartozás, azaz távolmaradás) rómaiak a. jogi fogalom b. köz ügyeivel való törődés - az erszény

mellett az erény is fontos reneszánsz - aktív részvétel az önkormányzásban - XV-XVIII. sz: már elegendőek a kereskedelmi erények is - különbség magántárs. és pol-i közösség közt - bourgeoiis és citoyen  u.a lét két aspektusa XIX. sz - a gazdasági függetlenség már nem fontos - elválik a gazd.-i és a pol-i hatalom - vannak olyan tagjai is a társ.-nak, akiknek nincs vagyona és ideje a közéletre (pl munkások)  ekkor válik formális, jogi viszonnyá a jogviszony háttere Háttere: az állam személyi főhatalma  alapja: â születés â kérelem â magánjogi aktus (pl. házasság) Főhatalom lényege: az állam joga megalkotni és érvényesíteni a jogszabályokat - alanyi jogok - a hatásköre külföldön is hat egyén és állam Jellinek: 4 státusz 1. aktív státusz: az egyén részvétele az állam tevékenységében Csak a modern korban követelmény, hogy mindenkinek legyen 2. passzív státusz: az egyén kötelezettségei 

az állam parancsai 3. negatív státusz: az egyéni szabadság köre, amit az állam parancsa nem sérthet 4. pozitív státusz: az egyén joga az államot a maga érdekében felhasználni (pl bíróság)  ezek teszik az egyént jogilag személlyé - körük történelmileg és államtípusok szerint változik fő tendenciák az emberek alattvalóból államtaggá válnak - választójog általánosítása, kiterjesztése a vagyontalanokra  - a tömegek át akarták formálni a tul.-i és pol-i rend alapjait è 15 nagy viták - a választójog kiterjesztése önmagában ne változtat a társadalmi renden è a pozitív státuszból fakadó igények átértelmeződése - szociális jogok  nem csak jogvédelmet igényelhet, hanem részesedést is az állam által összpontosított javakból - jog az “emberi élethez”  a polgárok szinte fogyasztók az állammal szemben - DE: a polgárok szavazattal fizetnek è eu.-i integráció - Maastricht: “eu.-i

állampolgár”  az Unió egyik államához tartozás jogokat ad más államokban is B] A népesség jellemzőinek szerepe az államok életében tényezők a. b. c. d. e. az állam területén élők száma területi elhelyezkedésük (népsűrűség) etnikai összetétel jellegzetes életforma népesség lélekszámváltozása å Rousseau: a jól kormányzott állam lélekszáma nő E problémák ma: társadalompolitika - De: még ma is képesek alakítani az állam megjelenését (pl. a munkaerő-átképzés egész társ.-i rétegeket eltüntetett vagy születésszabályozás) - ezek: erkölcsi kérdések • kl. liberalizmus: a spontán folyamatokat nem szabad befolyásolni • mások: tudatosan és tervszerűen alakítani kell a társadalmat 1. hol kell meghúzni a kényszer határát? 2. milyen módszerekkel (jogi tilalom, gazd-i ösztönzés, felvilágosítás)? 3. állam és táradalom viszonyának felfogása 12. Állam és társadalom jelentése 1. Államtól

különböző/avval ellentétes csoportosulások - Az újkor elején véglegesedett jelentése 2. Emberek szervezett közössége, melyet vmilyen összekötő elem összetart - ekkor az állam is eleme kifejlődése 1. Természetjog: Grotius, Hobbes, Locke - az állam nem a társ.-ból keletkezett, de a társ csak az államban teljesedhet ki 2. Skót felvilágosodás: Hume, Ferguson, Smith, Kames - az államot megelőző és fejlődő társ. - az államnak saját tv.-szerűségei vannak, és a fejődésben eljut az államhoz - Rousseau: az állam kisebb csoportosulásokból épül fel, amiket a közös érdek tart össze - ideális estben nem áll semmi az egyén és az állam közé  állam és társadalom ellentétesek 3. XIX sz - az állam és a társ. külön szféra - társ.: autonóm + egymással egyenjogú polgárok viszonyrendszere å a hierarchia itt gazd.-i alapú - állam: főhatalom alá rendelt polgárok politikai közössége  a közélet színtere å a hierarchia

itt politikai (hatalmi) alapú Hegel: az egyén/család és állam közti képződmény - a magántul.-ra épül - gazd.-i folyamatok által meghatározott - magántul.-i érdekek zavarják  mindenki a maga érdekét nézi - az állam feladata megfékezni a magánszférát Marx: szembenálló osztályok viszonya, ami az adott társ.-i, gazd-i rendben nem oldható meg  meg kell szüntetni 16 ⇓ Ezzel szemben nyugaton: társ. és állam elválasztása, az állam ne avatkozzon be + viták konszenzussá alakítása 4. XX sz - az állam beavatkozik a magánszférába  közhatalmi eszközökkel újraelosztás - köz- és magánszféra összefonódása (vegyes szakjogok) - biz. állami feladatok privatizálása - a polgári fejlődés felszámolja a hagyományos társ.-i formákat å egyesek megkülönböztetik: a. társadalom: mechanikus viszony, melynek alapja az érdekek alapján való célkitűzés, formája: szerz b. közösség: emberek konfliktusok nélküli,

hagyományok, család, szomszédság, vallás által megteremtett szerves összetartozás totális államok Meg akarják szüntetni a társadalmat. - az élet minden területét irányítani akarják - a magánélet a legszűkebb családi térre koncentrálódik - a ‘60-as évek végétől megkezdődik az állam “kivonulása” gánkezdeményezés - polgári/civil társadalom: ahol az állam nem kívánatos  nagyobb teret kap a ma- 13. Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák jellemzői: államcél, állami funkció, állami feladat állami funkció Az államnak társadalmi környezetére gyakorolt hatása. az állam társadalmi szerepe - az állami tev. fő irányai, különböző formái - a visszacsatolás biztosítja viszonylagos tartósságát fő csoportjai: 1. társ és természet viszonya 2. gazdasági funkciók 3. politikai-igazgatási funkciók 4. külpolitikai funkciók 5. nemzetközi együttműködési funkciók korlátai: 1. az állami tev

alkalmatlan a cél elérésére, feladatra 2. a tev fölösleges és zavaró 3. értékek alapján korlátozni kell 4. nincs rá anyagi fedezet állam célja Lényege: az obj. szükségletek tudati megragadása az államot vezető csoport részéről Platón: előtérben az ideális állam vizsgálata. - elvont társadalomideál - ezt elutasítjuk - Montesquieu: az állam célját az állam helyes működésében látta, a hatalomkoncentráció csökkentésében - XIX. sz: szétválasztás alaki és anyagi értelemben alaki: szerves egészen belüli tevékenység anyagi: az állam és társadalmi környezet viszonya Jellinek: - objektív államcél F az állam társadalmi és kulturális hatásait öleli fel - szubj. államcél: az állam nevében cselekvő személyeket vezérlő célképzetek etikai politikai cél: majdani tökéletes társadalom lírásának kívánalma állami feladat Az államcél konkrétabb megfogalmazása, részletekre bontása. közös az állami cél és

feladat: szubj. megfogalmazott követelményt tartalmaznak különbségeik: å cél: csak annyit fejez ki, az államnak mit kell elérnie annak érdekében, hogy 17 fennmaradjon å feladat: az adott cél megvalósításához melyik állami szervnek milyen eszközzel kell elérnie összefogla -lás Az állam célja, társ.-i rendeltetése funkciói terjedelmileg nem választhatóak el egymástól Mindegyik az állam ill. az állami tev és a társ-i viszonyok meghat körének a kapcsolatára vonatkozik Rendelltetés és funkció 2 szélsősége: 1. az állam nem látja a társ-i rendeltetéséből fakadó feladatokat 2. az állami tev túlterjed azon ami kötelessége lenne 14. Az állami funkciók 1. általános formában kell megjelölni a befolyásolt társadalmi viszonyt 2. nem jellemzőek szükségszerűen minden államra • társadalom és természet viszonyának befolyásolása (egészségügy, természeti csapások elhárítása) • gazdasági funkciók (tulajdonosi,

elosztási funkciók, jogi védelem, infrastruktúra) • politikai- gazdasági funkciók (rendszerrel szemben álló politikai erők elnyomása) • külpolitikai funkciók • nemzetközi együttműködés A korábbi években két nagy csoportja alakult ki: 1. osztályfogalom, mely politikai 2. organizatórikus mozzanatok ⇒ össztársadalmi érdek Az osztályozás segít megválaszolni az állami tevékenység indokoltságát, határainak kérdését. állami funkció Lásd előző tétel. Az állami funkciók körében is van történeti alakulás, mert az állami is történetileg fejődik - az állami funkciók formációspecifikus jellegűek - prekapitalista állam: az állam és arisztokrácia összefonódott - a kapitalista szétválasztotta 15. Az államszerv fogalma és típusai államszerv Az állami rendszerek intézményi, jogi, személyi és tárgyi feltételei. ÁLLAMSZERV: személy v. személyegyüttes, aki/ami vmilyen szervi tevékenység által államhoz

kötődő funkciót valósít meg - tevékenysége az államnak tudható be - jogilag szabályozott, azaz • jogszabok határozzák meg létesítése feltételeit/módját • hivatalok betöltésének feltételei • tevékenysége normatív keretei és döntéseinek érvényesíthetősége hatáskör - hatásköre: a meghat. feladat és a megvalósításhoz szükséges jogosítványok összessége  jogkör, szociológiailag hatalom  lényege a hatalomból való részesedés - az állam hatalma = szerveinek hatáskörének összessége (az állam csak szervei révén létezik , különben jogi értelemben semmi) - szervi tev. normatív feltétele - eszközei jogosultságok 1. jogalkotói jog 2. ítélkezési jog (polgárok közti konfliktusoknál) 3. polgárok meghat magatartásra kötelezése 4. állampolgári tev engedélyezése 5. hatósági jog: állami kényszer foganatosításának feltétele 6. néha: anyagai eszközei feletti rendelkezés (pénzügyi döntési jog) 18

dimenziói Területi: az államterület mely részén (illetékesség) személyi: az államhatalomnak alávetett személyek mely körére dologi: a kérdéses jogosítvány, az ügyek fajtája időbeli: milyen időintervallumban Szövetségi rsz.-ek: taxatív felsorolások a hatalmi összeütközések elkerülésére Azonos területi és dologi hatáskörű szervek területi alapon különülnek el. Valójában az állam hatalma több, mint szervei összessége, mert: å a parlament nem írható le egyértelműen hatáskörként  a legfőbb normaalkotóként a saját normáit is megváltoztathatja  több hatalma van, mint amire a jogszabok felhatalmazzák å a modern állam nem csak jogi eszközökkel éri el célját  szolgáltató jellegek is (pl. iskola) a hatalmát erősítik, de ezek nem államszervek államszerv szűkebb értelemben: a jogszerű kényszeralkalmazás lehetősége, azaz előkészítik a kényszert, döntenek és alkalmazzák tágabb értelemben:

normaalkotás, ítélkezés, kormányzás is - sőt egyeseknél a képviselőt választó polgár is államszerv, mert a szavazáskor jogilag közhatalmat gyakorolnak főbb típusai 1. állami tev politikai jellege (Arisztotelész, Locke, Montesquieu - hatalommegosztás) - államszerv az, ami a kielégíti az állampolgárok politikai szükségleteit (pl. akaratképzés , irányítás, konfliktus-rendezés) - fő típusai: a. tvhozó b. végrehajtó c. igszolg - a hatalommegosztás kiegészül d. államfő e. önkormányzatok - igazgatási szervek: f. kormányzati g. közigazgatási szervek - valamint a XX. században: h. alkotmánybíróság i. felügyeleti és önellenőrzési szervek (ombudsman, számvevőszék) - szempont: 1. hatalomgyakorlás műveleteinek elosztása, munkamegosztás 2. elválasztás politikai-garanciális elhatároltsága - néha határozatlan: pl. az államfő kormányzati kötelezettsége a prezidenciális államokban 3. hatalmi tev tárgykörei alapján

(Bodin) - az egyes feladatcsoportok külön szervtípusokat alakítanak ki (pl. hadügyi, pénzügyi, külügyi, stb) - ez nem következetes rendszerezés  az állam minél több funkciót vállal, annál több szerve lesz - gyakorlati és el vi-politikai probléma ezek összekapcsolása: pl. kulturális és k özoktatási miniszter - kérdéses, hogy biz. szinten szükséges-e az állami jelenlét (pl sportminisztérium) 4. szervezeti és jogi kerete, az állami akarat megjelenésének formája (Jellinek) - az államszerv valóságos személyek együttese, akik valóságos tevékenységet végeznek - kp.-ja a döntés, aminek alapja az akarat  a kérdés itt az, hogy ez hogy alakul ki - Jellinek: a) közvetlen és közvetett közvetlen: aminek léte az alk.-ból közvetlenül levezethető, hiányuk átalakítaná az államrendet 19 - meg is jelenítik az államformát: pl. uralkodó (és parlament), közt-i elnök b) elsődleges és másodlagos - lényege: az egyes szervek

döntési önállósága - a másodlagosak az elsődlegeseket csak képviselik c) egyszerű és összetett - egyszerű: képviselője egy személy (közig: monokratikus; kp.-i közig: miniszteriális szervek) - összetett: több képviselője van + bonyolult szervezet (pl. kormány - közig: kollegiális szervek)  a szervi funkció állhat több részből is (pl. kétkamarás parlament), a szervek belső működési rendjét mindig meghatározzák d) önálló és önállótlan - lényegében itt is az elsődleges és másodlagos tartalma jelenik meg, de az önállótlan szervek, amikor együttműködnek az önállókkal, a saját akaratukat jelenítik meg (pl. miniszteri ellenjegyzés) e) rendes és rendkívüli - az állam életében lehetnek olyan pillanatok, amikor rendkívüli szervekre van szükség  pl. állam rendje veszélybe kerül (pl miniszteri biztos, régens) f) létrehozó szervek - a közvetlen szervek sajátosa fajtája (államot alkotó hatalom) -

maghatározzák, hogy az adott feladatkört melyik személynek kell betöltenie 1. egy személy (pl uralkodó) 2. meghat csoport (pl választófejedelmek) 3. emberek széles köre (aktív választójogúak)  ezek újabb létrehozó szervet (alkotmányozó nemzetgyűlés) iktathatnak önmaguk és az állam közé g) azonosság és képviseleti szervek - azonosság-szervek: azonosak az állam hatalmával, nem csak megjelenik náluk (Pl. a nép a közvetlen demokráciában) - képviseleti szervek: reprezentálják a hatalom és a szuverenitás alanyát (pl. parlament) 16. Hivatal, köztisztség köztisztségviselő Az államapparátus közhivatal Állami szerv = személy (aki betölt egy közhivatalt) + hatáskör - nem mindenki hivatalnok, aki közhivatalt lát el (pl. bíró) hivatal Több jelentése van a magyarban: 1. hatáskörrel rendelkező állami szerv 2. államszerv kisegítő apparátusa 3. szervi funkciót ellátó személy feladatai  felsőbb szervek által

létrehozott tartós feladatkör, melyhez jogosítványokat rendelnek - ezek a hivatal viselője számára kötelezettségek - tartós: akkor is létezik, ha éppen nem tölti be senki - döntése: a jogban elő van írva, v. a jog feljogosítja  eltérő nézetek betöltése a. kinevezés (adományozás) b. választás c. kooptálás (a megüresedett/üres helyre a t estületi szerv maga választ ki meghat személyeket)  kettős közvetítettség, de szakmai érvek szólnak mellette régebben: d. tv e. sorsolás f. öröklés g. elbirtoklás h. az utód kinevezi az elődöt - feltétel, hogy az illető fogadja el a kinevezést - a kinevezés joga ált. a hivatal létrehozójáé - a kinevezést beiktatás is megelőzheti - az illető bemutatása, az köteles a hivatalt elfogadni 20 - néha másik szerv megerősítése kell szavazás hitelességét megszűnése a. b. c. d. e. f. visszahívás A képviselők esetében vitakérdés volt.  igazolhatja az eljárási

szabok betartását és a előre meghat. idő v életkor betöltése lemondás (+ néha érvényes elfogadás is szükséges) áthelyezés elmozdítás (sajátos formája: visszahívás) megfosztás a tartós feladatkört ellátó szerv megszűnése - tradicionális int., de a polgári képviseleti demokráciák háttérbe szorítják - a szocialisták visszahozzák, de alkalmazhatatlan 1987-89-ig mellette: - eltörlése lelassítja a p olitikai elit szelekcióját  sok képviselőről kiderült, hogy alkalmatlan a feladatra - akit megválasztanak, azt el is lehet zavarni (népi érzület) - a sok feladat mellett szűkösnek találták a 4 évenkénti választások adta lehetőségeket - mások szerzett jognak tekintik, és zavarja őket, hogy azok szüntetik meg, akik korábban éltek vele ellene: - ellentétben áll a parlamentarizmus természetével - lehetetlenné teszi a népszerűtlen, de szükséges döntések meghozatalát - a folyamatos “népi kontroll” lehetetlenné

teszi a pol.-i stabilitást Eltörlése a r sz.-váltáskor elvben helyes volt, de az adott esetben a t ámogatóinak is igaza volt. köztisztviselő Fogalma a közigazgatáshoz kapcsolódik. 1. a kiválasztás kritériumai: a. szakmai alkalmasság b. politikai lojalitás c. biz személyes tul-ok (lelki, erkölcsi) d. származás, személyes kapcsolatrsz Az első 3 fontos, a 4.-et kerülni kell modern társ.-ban: a szakmai alkalmasság és a pol-i lojalitás fontos å ezek sokszor ellentétesek  ezért magasabb szinten a pol.-i lojalitás fontosabb A pol.-i lojalitás hiánya milyen feltételek mellett lehet kizáró tényező  a köztisztviselő lehet-e pol-i párt tagja? - a legtöbb dem.-s államban lehet párttag - de: kizáró tényező is lehet (pl. anarchista eszmék, újfasiszta, kommunista eszmék) - ez a jogegyenlőség sérelme v. az alk-os rend garanciája  tolerálni kell-e azt, aki intoleráns? szakmai tudás: papír v. vizsga biztosítja, de magasabb szinten a

pol-i felelősség a lényeg, itt ált. nincs szaktudás 2. igazgatási apparátus szakszerű működése - a szakszerű működés politikamentes - de: feszültségek vannak a pol. és a közig viszonyában å a közig. az államcélokat megfogalmazó politika legfőbb eszköze å e célokat jogi keretek közt éri el  a közig.-t jogi eszközök védik attól, hogy partikuláris érdekek kiszolgálója legyen lényege: a hatalmi változások mennyire hatnak ki állására és egzisztenciájára? zsákmány-rsz.: egy-egy választás után szinte a teljes közig lecserélődhet (spoilsystem)  a győztes párt joga, hogy embereit ültesse a kulcspozíciókba patronázs-rsz.: a köztisztviselő állása itt is a pol-i állás függvénye (patronage system) 21 teljesítményelvű rsz.: meghatározhatóvá tette azon állások körét, amikre a v álasztások eredménye nem hathat ki ahol szakszerűségi szempontoknak kell uralkodniuk (merit system). å a pol. és szakszerűség

határán levő kérdéseket független szerv döntésére bízza å köztisztviselő pol.-i cél érdekében nem alkalmazhatja a közig eszközeit  USA: Pedleton-tv. vezeti be (1883) - ez terjed el a modern államokban A pol. mégis a közig szerves alkotója államapparátus ÁLLAMSZERVEZET: különböző típusú és szintű állami szervek egységes és belsőleg differenciált rendszere. - az államfejlődés egy szintjén az állam már nem tagok összessége, hanem államszervekké minősített egyének csoportja  itt az állam fogalma csak a kötelességszerűen szervi funkciókat ellátó személyek csoportját fedi  az állam ekkor szervezet, apparátus. - az állami szervek szervrsz.-é kapcsolódnak (a bürokrácia kérdései) egységes állam: elméleti elgondolás, ahol a politikai élet egyetlen centrumból indulna ki és változtatás nélkül futna oda vissza. minden állami feladatot egyetlen kp-i szerv látna el - nincsenek belső területi egységei,

önálló intézményei, politikai tagoltsága. A legközelebb a totális állam áll hozzá. viszonylag tagolt állam: a valóságban ilyen. Szervezete azonban egységesnek látszik Az államhatalom egysége nem jelenti az állam és államszervezet egységét. tagoltság Kp.-i intézmények mellett/alárendelten léteznek viszonylag független egységek, amik az államiság egyes részjegyeit hordozzák Kifejeződik: 1. szervezetileg: állami jegyeket hordozó, önálló hatáskörű szervek 2. politikailag: az állam egyes egységei különböző pol-i célok megvalósításán fáradoznak 3. jogilag: az állam mellet önálló jogalanyiságú intézmények léteznek befolyásolja: - terület - népesség - területi elhelyezkedés - sűrűség - települések száma - egyes egységek közti kapcsolat Az állam tagoltsága mindig viszonylagos, különben az állam szétesne. ë pol.-i tényezők: államcélok, szelekciós szempontok az államszervezetben, állami jelképek ë

szervezeti elvek: közig hierarchiája ë jogi keretek: jogrend egysége 17. Centralizáció és decentralizáció Az államtöredék történeti előzmények középkori állam: alulról épül fel, felülről csak összefogják absz. mon: gazdasági szükségszerűségből egyetlen hatalmi kp szervezi és irányítja a társat - polgári társ: biz. decentralizáció, de: þ centralizációt igénylő hatások: ipari és technikai fejlődés, nemzet- majd világgazdaság, globális problémák þ decentralizációt igénylő hatások: demokratikus eszmék, elvek a decentralizációról decentralizáció lényege: a kp.-i hatalom ellensúlya 1. liberálisok: “szabad közösség” a centralizáció ellen, ált területi alapon (helyi önk) 2. marxista szoc: “üzemi elv”  munkahelyi szerveződés (pl kolhoz) + területi elv (tanács) együtt 3. katolikus államtan: szubszidiaritás 22 4. konzervatívok: hagyományok és rendek szerepe fontos 5. korporatív eszmék:

szakmai alapon (egyes foglalkozások képviselőit kell tömöríteni) érdekvédelem centralizáció és decentralizáció a. területi megközelítés: döntő az állam területi tagozódása (Kelsen) centralizáció: a hatályos jogrend egységes decentralizáció: közös elemekkel is rendelkező eltérő jogrendek b. tárgyi megközelítés: Felix Elmacora centralizáció: hatalomegység  minden hatalmi tev.-et egy szerv végez decentralizáció: belső hatalommegosztás  az állami jogkörök szétosztása  területi és tárgyi együtt is lehetséges Más síkokon: 1. állam 2. állami funkciók, feladatok 3. állami tev-ek 4. államszervezet 5. jogrendek centralizációja és decentralizációja Elsőbbséget a szervezeti tagoltság kap (önálló jogalanyiságok), ami funkcióhoz kötött: jogalkotás, végrehajtás, ítélkezés. Viszonyfogalmak  tisztán nem léteznek. tiszta centralizáció: csak egyetlen, telje hatáskörű szerv lenne (“Az állam én

vagyok”) tiszta decentralizáció: az állam szétesik Az államok közt csak mértéke és módja különbözik. Lényege a döntési függetlenség a. egyesek szerint ez tartalmi b. másoknál: a jelleg fontos, vagyis: jogalkotás, igazgatás v jogi jellegű konfliktusrendezés decentralizáció Lényege: a kp.-i jogalkotó/igazgatási/igszolgáltató szervek mellett léteznek önálló szervek is  független és végérvényes döntéseket hozhat. 1. formái (Jellniek, Kelsen, Ermacora): 1. adminisztratív: az állam alsóbb egységei a közig. jogkörök elosztásán alapuló önálló egységek kiegészül: a) önkormányzat: az alsóbb egység önálló jogalkotásra jogosult. i. decentralizáció és demokrácia elveinek egesítése ii. a hatalommegosztás vertikális módja célja: védelem a kp.-i hatalom túlkapásai ellen autonóm terület: történeti v. nemzetiségi okból - saját jogalkotó és igazgatási hatalom a kp.-i tvhozó szerv több egységből áll v a

döntését más szervnek jóvá kell hagynia (negatív tv.hozó) 3. igazságszolg egyes elemei: követi a területi felosztást + meghat kérdésben (pl elvi irányítás) felsőbb szinten dönt 4. államok szerinti decentralizáció: szövetségi állam, ahol az egységet nem csak rendeletet, hanem tv.-t is alkothatnak  a belső egység is állam - a decentralizáció jellege itt vitatott államtöredék ÁLLAMTÖREDÉK: olyan hatalmi képződmény, ami nem éri el a centralizáció minimális szintjét, ami az állami léthez nélkülözhetetlen. - nem teljesen egységes v. nem teljesen önálló, de államiság vmennyi elemével nem rendelkező képződmények - csak átmeneti v. kivételes állapotok Esetei Jellineknél: a. az államterület és a nép nem képez egységet - a nép a területen nem érez hatalmat, a terület pedig nem tartozik egy államhoz - átmeneti időszakokban, már elszakadtak, de még nem alakítottak ki önálló államot b. rudimentális állam 23

- szervei egy önálló államhatalomnak csak csökevényei - pl. Csehország az OMM-ban  szerveit egy másik állam felügyeli - vagy: angol fehér-gyarmatok (pl. Kanada) - Ausztrália LB-a döntései Angliában megtámadhatóak voltak c. ahol önálló igazgatási szervezet, jogrsz, bírósági rsz van, de legfelsőbb szerve egybeesik egy másik állam legfelsőbb szervével  politikai függőség közjogi formában, de nem perszonálunió, mert közjogilag is alárendelt d. egyes államok külső tartományai - gyarmat, aminek nincs képviselete, de van saját belső igazgatása, ami az anyaország igazgatásának meghosszabbítása - ált. “védelmi területek” (protektorátus) - hosszú időszakra bérbe vett területek (pl. Hong Kong) 18. Az államformák klasszikus felosztása államok rendszerezése - ősidők óta rendszerezik az államokat - a rendszerezés célja: a jelenségek rendjének meghatározása - lényege: magas szintű absztrakció, egységes

rendező elv érvényesülése - rendszerezési szempontok  sokfélék, kultúrafüggő - a valóságnak azon alkotórészeire irányulnak, amiket az értékösszefüggés jelentőssé tesz - mindig relatív érvényű klasszikus felosztás 1. Platón és Arisztotelész Hérodotosz: különbség van aközött, hogy 1 ember, néhány v. mindenki kormányoz-e Platón: Az államférfi - értékelő megkülönböztetés  mércéje a tv.-ekhez való ragaszkodás tv. tisztelő tv.-t nem tisztelő király zsarnok egyeduralom arisztokrácia oligarchia néhány ember demokrácia demokrácia tömeg uralma - sajátos szemléletmód: a fennálló rsz. egy ideálishoz hasonlítása  évszázadokig hat A törvények - a monarchia (alapelve: egyetértésen alapuló rend) és a demokrácia (szabadság) a többi államforma őse  a két alapelvet kell minden államnak egyesítenie Arisztotelész: Politika - értékelés: a hatalmat gyakorlók száma helyes (cél a közjó) elfajult

(részérdekek) monarchia türannisz egyeduralom arisztokrácia oligarchia kisebbségi elit politeia demokrácia többség uralma - de sok átmeneti fokozat lehet (“vegyes álalmformák”) - minden helyes államformában benne van az elfajulás veszélye  államformák ciklikus körforgása (anakükloszisz)  korlátja: a hatalom különböző társ.-i csoportok képviselői általi gyakorlása 2. “Vegyes” államformák Polübiosz: Historiae - államformák előnyös vonásait egyesíteni kell - a zsarnokság ellenszere a hatalom decentralizálása Cicero: De re publica - vegyes államforma dicsérete  Közt.-i Róma: monarchikus a konzul, arisztokratikus a szenátus, demokratikus a népgyűlés (comitio) Szt. Tamás: Summa Theologica - a legjobb, ha az állam élén egy személy áll, de az uralom gyakorlásában erényeik alapján többen vesznek részt - a vezetőket a nép választja a maga köréből 24 Machiavelli: A fejedelem - az örökletessel

szembeállított újkeletű egyeduralom Értekezések - a királyság, dem. és arisztokrácia egyesítése  stabilabb, mert kiegészítik egymást Bodin: Six livres de la république - elutasítja a szuverenitás megosztását - de a főhatalom és az annak alárendelt kormányzás lehet alanyai, hordozói különböző személyek lehetnek Alapeszméje a hatalommegosztási elméletekben (Locke, Montesquieu) tér vissza. 3. Természetjogi rendszerek - a polgárság jogi világnézete, értékelő szempontja - államhatalom jogi köntösbe bujtatása + természetjogi követelményekkel összehangolása Hobbes: Leviatán - az absz. királyi hatalom alátámasztása termjogi érvekkel Milton: A király és a tisztviselők hatalmáról - a zsarnok uralkodó letétele jogos Spinoza: Politikai tanulmány Locke: Két értekezés - állásfoglalás a demokratikus, parlamentáris állam mellett Rousseau: Társadalmi szerződés - a term.jog alapján: emberi egyenlőség, nép szuverenitása

- vegyes formák is lehetségesek Montesquieu: A törvények szelleme - absz. uralk elutasítása - demokrácia + arisztokrácia összevonása köztársaság néven - elvetendő forma: despotia - lehetséges a monarchia is polgárság: szakítás a korábbi hagyományokkal - minden kormányzat az emberi akarat terméke  mindkét félre jogok és kötelességek hárulnak - az államot megfosztja a vallási színezettől - az arisztotelészi hármas felosztása Rousseau-val ér véget 19. Az államok jogtani és szociológiai felosztása pozitivista államkoncepció - pozitivizmus: nem ideálokat ad, hanem a valóságot - a tudományok alapvető feladata a leírás - tudományok tagolt rsz.-e jön létre - deduktív helyett induktív módszer államok jogtani osztályozása A jogi tényezők egyoldalú hangsúlyozása, ami a tételes jogi szabályozásból indul ki. - a XX. sz első feléig uralkodó, akkor felváltja a szociológiai szemlélet objektív osztályozási ismérv: a

jogi szabályozás alapján meghatározott szervezeti felépítés - a polgárság jogi világnézetében gyökerezik - kiinduló pontja: a jog mindenkit kötelez - az állam lényege a jogi szuverenitás  ez alapján rendszereznek, ám ez csak a j ogi módszer által elérhető jellemzőkre vonatkozik • alkotmány • kormányforma-fogalom a. egyszerű és összetett állam b. jogállam  rendőrállam c. demokratikus, autokratikus, liberális és t otális állam megfogalmazása (Kelsen a II vh után) 25 előnyei Politikai célja volt a szoc. államok megbélyegzése is - valójában az állam egyik fontos jellemzője a joggal való összefonódás  minden intézménye jogi köntösben jelentkezik - a jog konstitutív eleme az államnak  előre kiszámíthatóság - ezért az összehasonlítás alapja az államok alk.-a hátrányai szociológiai tipológia az állam - a valóság túlzott leegyszerűsítése, a valóságnak csak egyik, jogi eszközökkel

megragadható oldala - kevesebb jelentőséget kap a pol.-i valóság, mint az alk, mint “játékszabály” - nem követi a Sein és a Sollen közti eltéréseket - nem az, hogy ki gyakorolja a hatalmat, hanem az, hogy a hat, gyakorlása kit illet meg - az alk.jog és az alk-os valóság nem ugyanaz A jogi tipológia kiegészítésére más ismérvek alkalmazásával több nézet születik: - földrajzi és természeti tényezők (Rousseau, Montesquieu) - történeti és világnézeti szempontok - államhatalom egysége v. megosztottsága (pluralizmus) - egységes nemzet vagy nemzeti kisebbségek átfogó jellege - államterület tagozódása, területi autonómiák - államhatalom és egyén viszonya Oppenheimer: biz. kor gazdaságában térben, vmely nép történetében időben jelenik meg a szociális tv. - az állam egyetemes történelmi objektum Más nézetek:  mások szerint lehetetlen az államokat rendszerezni  a végső alapelveket kell keresni  az erőt kell

nézni, amiz intézményeket pályájukon tartja  az államformákat befolyásoló hatalmi viszonyok pszichopatologikus jelenségek  a szadizmus és a mazochizmus fogalomkörébe tartoznak (Fromm)  az emberi lélek belső felépítése alapján  az akarati és jogi elemek egysége  uralkodó ideológia alapján, mert az meghatározza a kapcsolódó intézmények jellegét és eszközeit; minden pol.-i rsz-ben van egy kp-i ideológia modern politikatan - hagyományos államforma-tan teljes elutasítása - osztályozási ismérv: a politika hatalomgyakorlás teljes mechanizmusa - nem az alk-t, hanem a kormányzás valóságát kell nézni (politikai rsz.) - új ismérvek: þ uralom legitimitása (Weber) þ pártok szerepe þ hatalommal járó jogkörök kérdései 20. Az államok rendszerezésének elméleti kérdései; államtípus és államforma államtípus típus régen: őskép, előkép, minta, több közös tulajdonsággal rendelkező tárgy alapformája, ma:

ideáltípus, ami alapján a sajátosságok megismerhetőek, ám utópia, ami a maga tisztaságában sehol sem fordul elő  Webernél ilyen az államtípus fogalma is absztrakciós tev. terméke, mely a v izsgált jelenségek empirikus valóságából kiindulva elemzi azok közös vonásait, de nem viszonyítja egy ideálhoz; alapforma, mintakép  újabb, pozitivista államelmélet A rendszerezés szubj. alapon történik - az állam összetevői a koroktól függően különbözőképpen jelennek meg 26 - az államnak a történeti fejlődés egyes szakaszaira jellemző megjelenési formája  állam lényeges ismérveinek adott korban, térben, időben való megjelenése marxisták az A termelési folyamatban obj. szükségszerűségként létrejött sajátosságoknak tulajdonítanak jelentőséget. - az állam fő vonásait a társ.-i - gazd-i sajátosságok adják Marx: fő formák: þ ázsiai þ antik þ feudális þ modern polgári termelési módok Engels: Eu.-ban

 gr, római és germán utak - minden állam osztálydiktatúra  proletárhatalom (proletárdiktatúra) F a gazd.-i tényezők egyoldalú hangsúlyozása, ami túlzott leegyszerűsítéshez vezet Sztálin: 5 termelési alaptípus 1. ősközösség 2. rabszolgaság 3. feudalizmus 4. kapitalizmus 5. szocializmus később: kizsákmányoló  szocialista államtípus szocialista állam- és jogtípus megkülönbözteté se 1961: a szocialista államiság új fejlődési szakaszának meghirdetése  elméleti problémákat vet fel - az állam új, össztársadalmi érdekeket képviselő formáját kell összeegyeztetni a marxista tételekkel Specifikus ismérvei: - politikai ideológia és termelés - paternalista jelleg (politikai, történeti és filozófiai okokból) - dolgozó osztályok és élcsapatuk, a kommunista párt - államhatalom egysége - tőkés magántul. elutasítása - marxista-leninista dogmatika kiemelkedő szerepe államforma Nem lehetséges olyan

rendszerezés, ami minden aspektusra kiterjed  ezért néhány ismérvre szűkítik le (államforma). - gr.-ök: az anyag megkülönböztetése a formától (Platón) - forma: az ideák gondolati megközelítése  a forma segítségével értjük meg a belső lényeget - az anyag lehetőség, ami a forma segítségével válik valósággá (Arisztotelész) Az államélet bonyolódik  az államforma néhány aspektusra korlátozódik. - olyan aspektusokat emel ki, melyek alkalmasak arra, hogy az államok összehasonlíthatóak legyenek az államforma öszszetevői Mutatja: az államok rendszerezése több szempontból lehetséges. kormányforma a legfőbb állami hatalom gyakorlását végző szervek rendszere csak a modern, polgári államban, az állam bonyolultsága folytán különböztetik meg az államformától választóvonal az államhatalom hordozói és gyakorlói közt az államhatalmi ágak megosztása elve alapján az állam igazgatására, államigazgatás

szerveire, néha az államfőre szűkítik le (monarchia - köztársaság) nyege: a kormányzást ellátó államhatalmi szervek rsz.-e a legfőbb népképviseleti szerv és az azt reprezentáló államfő (kollektív v. egyedi) szervezeti felépítése, jogköre és egymáshoz való viszonya a végrehajtó hatalom, mint szervcsoport csúcsszerve + előbbiekhez fűződő viszonya alkotmány 27 - ahol mindezek le vannak írva - egyesek azonosítják a kormányformával modern álláspont: a kormányformát kell alapul venni, de úgy, hogy figyelembe veszünk minden, az államhatalmat alakító hatást is (pl. állami szervek és lakosság kapcsolata) nemzetiségek - új szempont: soknemzetiségű államok - a területi megszervezés különbségei  ld. államszervezet - csak a XIX. sz-tól és csak néhány államnál válik szemponttá államszerkezet az állam adminisztratív-területi egységekre és az autonóm politikai alakulatokra, belső tagozódása az állam, mint

egész viszonya alkotórészeihez más az egységes (unitárius), más a soknemzetiségű, más a föderatív állam politikai rendszer, rezsim a politikai szociológián alapul politikai rsz.: a politikai tev szférájában kialakult formális és informális intézmények, szervezetek + emberi magatartások az állam ennél szűkebb fogalom  hiba: az egész rész alá helyezése  ezsim: a hatalomgyakorlás módszereinek összessége a hatalomgyakorlás valósága og és valóság kettéválása  De a valóság nehezen létezik meghat. intézmények nélkül a. tv-ességhez való viszony b. állampolgári jogok érvényesülése  jól jellemzik a kormányformát és az államszerkezetet a hatalomgyakorlás módszerei a k ormányforma szükséges velejárói, ezért nem ‘kéne’ ezt külön elemnek tekinteni Két irány az irodalomban: 1. államforma összetevői: kormányforma államszerkezet A hatalomgyakorlás módszerei e kettőn belül helyezkednek el. - logikusabb,

de nem ölel fel minden intézményt, az ismérvek közül csak keveset vesz figyelembe Politikai rsz.: a) állami vezetés módszerei b) módszerek megvalósítására szolgáló intézmények összessége - részletesebb, de magába olvaszt nem állami intézményeket is 21. Az államok modern tipológiája rendszerezés szempontjai Sokféleség: típus-pluralizmus - csak egy szempont  a valóság túlzott leegyszerűsítése - u.a fogalom nem mindig jelenti ua-t  eu-i és távol-keleti parlament - valamint: valóság és jogi szabályozás közti szakadék - tipológiák: néhány jellegzetes momentum alapján - az államok és nem a pol.-i rsz-ek tipizálása - szempontjai: a. államhatalom jogi-szervezeti felépítése b. államhatalom társ-i alapjai c. államhatalom korlátai d. államhatalom gyakorlásának területi aspektusai 1. jogiszervezeti 1. állami hatalom megszervezésének módja 2. állami szervek és állampolgárok viszonya 28 felépítés szerint

alapján az állam (főhatalom) gyakorlásában kik és hogyan vesznek részt - nem csak a jogi szabályozás szempontjából, hanem a tényleges hatalmi struktúra szempontjából (pl. pártok)  a valóságban mi biztosítja a többséget - u.i a részvételi lehetőség - itt még érvényes az arisztotelészi triász ¬ egyeduralom (monarchia) - absz. mon - rendi mon. (uralk + rendek) - alk.-os mon - parlamentáris mon. (megszabja az uralk szerepét a tvhozó és a végrehajtó hatalomban) - diktatúra (meghat időre és feladatara szóló kivételes felhatalmazottság) - autokrácia (diktátor időben korlátlan hatalma) - kisebb csoport v. többség uralma (köztársaság) - prezidenciális (a végrehajtó hat. az elnök kezében) - közvetve (elektor) v. közvetlenül választva - nincs tvhozói hatalma, csak halasztó vétó - parlamentáris közt. - hat. a parl és a többségi kormány kezében - államelnököt a parl. választ  hatalma csak a többségi pártok által

jelölt, csak a parl-nek felelős kormány vezetőjének és tagjainak kinevezése - elit-uralom (ma: inkább katonai csoport v. párt uralma) - kialakulása elkerülhetetlen - DE: korlátozni kell tev.-ét a köz érdekére + lehetővé kell tenni a körükbe való bekerülést  a vegyes államforma eszméje - közvetlen és képviseleti demokrácia - a sokaság uralma - modern körülmények: a közvetlen dem. néhány könnyen átlátható v világnézeti kérdést igénylő kérdésre szűkül: pl abortusz, halálb - képviseleti dem.: a d öntések nem az egyes polgárok egyéni akaratának összességét fejezik ki államhatalom társ.-i alapja szerint Szociológiai, politikai szempontok érvényesülése ⇒ a hatalmat gyakorló társadalmi rétegek vagy osztályok szerint különbségtétel. 1) Platón ⇒ kaszt-, réteg-, osztályuralom modellje ⇒ politeia 2) vallási eszme, karizmatikus vezető, próféta uralma ⇒ teokrácia - karizma ma: a tömegkommunikáció,

tud., művészet közvélemény-formáló hatása 4) osztálytagozódás: tulajdonhoz való viszony alapján elkülönülő csoportok  a marxistáknál az államhatalmat befolyásoló tényező 5) társadalmi alap: funkcionárius réteg és a bürokrácia jelenléte  ma inkább kollektív döntések születnek, a szakértők válnak a hatalom letéteményeseivé (a manager hatalma formális, a hatalom a szakértői technostruktúrában összpontosul) modern pluralista állam: minden csoport törekedhet a hatalomra  politikai-gazdasági szervezetek ⇒ pressure groups, ideológiai hatalmat gyakorló egyházak ⇒ kompromisszumos érdekérvényesítés szükséges, a modern állam egyik jellemzője ⇒ az állam feladata az egyensúly megtalálása, a közjó megvalósítása  a sok kompromisszum és érdek veszélye a kormányozhatatlanság + a polgárok nem mindig ismerik fel érdekeiket Az érdekérvényesítés legitim formái: a. nyílt vita b. kompromisszum

államhatalom gyakorlásának területi aspektusa è föderatív gondolat - lényege: a konfliktusok együttműködés útján történő megoldása, amely különböző szinteken megy végbe: • kommunális 29 szerint • regionális • állami • nemzetközi - az állam összetett jellegű, mert kis csoportokat (pl. család) egyesít - igény: a kisebb községek maguk oldhassák meg problémáikat (decentralizáció)  centralizáció - oka: jobb belelátás, nagyobb felelősség-érzet, összetartozás-tudat - túlzott centralizáció: elidegenedés è államszövetség - államok laza kapcsolata (pl. Rajnai Szövetség 1806-13)  viszonylag széleskörű önállóság - önálló államok közti nemz. jogi kapcs  a kp-i szervek kapcsolatai nem korlátozzák őket közvetlenül è szövetségi állam (USA, No.) - államszövetség továbbfejlesztése, összetett államiság, ami kp.-nak alárendeltségben jelenik meg - a tagállam is rendelkezik az önálló

államisággal (tv.hozás, végrehajtás, igszolg)  de államhatalom és megoszlik, úgy, hogy egyik se kerüljön túlsúlyba - “checks and balances” államhatalom korlátai szerint ld. következő tétel 22. Az államok osztályozása az államhatalom korlátai szerint A rendszerezés alapja: az állami beavatkozás mértéke  milyen körben avatkozik be az életviszonyokba. Ezek szerint 1. totalitárius állam ⇒ a közösség egész életének előre meghatározására való törekvés jellemzi ⇒ az állami beavatkozás szférájának kiterjesztése - despotizmus, XVIII. sz-i porosz absz, nácik és szovjetek - jellemzői: å civil társ. átpolitizálódása å világnézeti dogmatizmus å egypártrsz. å közvélemény manipulálása å szervezett és rendszeres erőszak - modern totális állam: elveti az erkölcsöket - rögzített jogok nem érvényesülnek - nincs elkülönült és elismert egyéni szféra - a többség elve alapján épül ki  autokrácia

(itt: elismerten az egyéni akaratra épül) és autoritárius állam 1. liberális állam ⇒ egyéni tevékenység, magánszféra tiszteletben tartása (status negativus) + közakarat formálásában való részvétel (status activus) ⇒ többségi uralommal szemben is g arantált szabadságjogok “engedjetek szabad folyást a dolgoknak” - nem avatkozik be a vallásba, gazd.-ba - szabadság a jog által biztosított keretek közt jogállam: jog- és szabadság összeegyeztetése. Nincs felsőbb alapelv, amely a törvényhozó döntését korlátozná, minden tv. tartalmává válhat és a jog az, amit a tv tartalmaz Kant: önmaga felett uralkodó nép, a legnagyobb szab. állapota - lényege: részvételi lehetőség a tv.hozásban - az ember csak annak a tv.-nek köteles engedelmeskedni, amihez hozzájárulását adta Mohl: anyagi jogállam-koncepció formai legalitás: állami tev. joghoz kötöttsége anyagi legalitás: a jogszerűséget egy felsőbbe eszmének rendeli alá 30

XIX. sz jogállam-koncepciója - kiüresedés, formaivá válás  Stahl: az állam tev.-e/határai és a p olgárok joga joghoz kötött - politika és etikamentes - a tv. nincs szükségszerű kapcs-ban az észjoggal, nincs tartalmi legitimációja (bármilyen gondolat tv.-é válhat - Laband)  Kant - a jogállam maga határozza meg kereteit!  gyenge az abszolutisztikus törekvésekkel szemben × Szociális jogállam: az állami beavatkozás szférájának kiterjesztése. - kiküszöböli a szabad verseny anomáliáit - az állam tev.-e kiszélesedik å jóléti állam (welfare state) ⇒ állam joghoz kötöttsége, növekvő állami beavatkozás. Az állampolgári jogok átértékelődése. - nem biztos, hogy meg tudja őrizni a jogállam alapelveit  jogállamiság újraértelmezése  a hatalommegosztás, alapjogok biztosítása, közig. jogszerűsége, állami tev. előreláthatósága, közig jogszerűsége a jóléti állam jegyében történik 23. Az államok

politikai-értékelő kategóriái: despotizmus, diktatúra, abszolutizmus, autokrácia 24. Modern nemzetfogalom A nemzetállam kialakulása és fogalmi meghatározása modern nemzetfoga-lom Kialakulása: XVIII-XIX. sz - a nemzethez tartozás a közösség rendező elve lesz (nemzeti társadalom modellje) - több elem funkcionális összekapcsolása  a történelmi korszakok jellemzésére å mindenki egy biz. nemzethez tartozik - a nemzettet alkotó egyének egyenlőek (formális jogegyenlőség) å nemzeti szuverenitás új koncepciója - a pol.-i hatalom (az állam) a nemzet függvénye - ha nincs legitim állam, létre kell hozni  ez fejezi ki a szuverenitást - előtte: a nemzet és regnum egymástól független å a politikai lojalitás tárgya - ha az állam nem fejezi ki a nemzeti elvet, nem kell hűnek lenni hozzá - a nemzetiséghez tartozás pol.-i köteléket jelent Fő kérdés: a nemzethez tartozás újszerű v. tradicionális jelenség? a. felvilágosodás

racionalizmusa - a nemzet a szuverenitás birtokosává vált népnek újszerű politikai társulása - lényege az államon belüli együttműködés (államnemzet) × a. német felvilágosodás - ősi organizmus (népszellem) - lényege a kulturális, nyelvi és lelki kohézió (kultúrnemzet) Az egyén etnikai alapon és állampolgárként kapcsolódik az államhoz  lam a legalkalmasabb keret az önmegvalósításra. 31 a nemzetál- kialakulása Másfél évezredes fejlődés eredménye. - natio  natus (= születni) - középkor: rendi/tartományi nemzet (a vezető réteg v. egyes tartományok lakói [pl szászok]) Nyugat-Eu. - XVIII. sz létrejönnek a modern nemzetek  ezek tekintetében eddig is nagy állandóság mutatkozott a v áltozó határok ellenére - a kp-i hatalom megszűnése estén sem estek szét - új nemzet létrejöttéhez erős és hosszan tartó, belső öntudatot létrehozó pol.-i esemény kell - keretei: közös jog, állandó és intenzív

pol.-i és kulturális kapcsolatok - címe: a király  ezeket a nemesség, majd a polgárság/értelmiség fűzi nemzetté Kelet-Közép-Eu. - nincs egységes hatalom + törökök  Habsburg Bir.  összezavarja az állam- és nemzetfejlődést  csak a XIX. sz-ban alakul ki centralizáció centralizáló állam: mindenhol nagy jelentőséget kap (praenacionális kor). - a XIII. sz-tól alakul ki - lényege: a tartományi nemzet államnemzetté alakul - a gazdaság kitölti az államot  egységes nemzeti piac és közig. - meglevő autonómiák átalakulása - segíti az egységes nyelv és kultúra - a nemzeti egység tudata a vallási egységet váltja fel (szekularizáció)  1555 augsburgi vallásbéke  vallási területi elv helyett nemzeti területi elv (cuius regio, eius religio) fr. forradalom Újfajta szuverenitás eszme: pol.-i hatalom, államszervezet és nemzet egysége  pol.-i nemzet, alapja az egyenlő státuszú citoyen - DE: sohasem vált

kizárólagos elvvé  régi és új nemzeti kötődések konfliktusa - a közösségszerveződés elveinek ütközése (pl. etnikai  kulturális) - erőszakos nacionalizmusok célja: kp.-osító és egységesítő intézkedések  a történelmi folyamatokat alakító társ.-i és gazd-i szükségletek eszközei nemzetállam fogalmi meghatározása - a XIX. sz elejétől - az államok a nemzetek céljainak megvalósítói - az alk.-os demokrácia szinonimájának tekintették - Hegel: a népek csak nemzetállam formájában érhetik el céljukat - a világot annyi államra kell felosztani, ahány nemzet van a nemzetállami kötődés fikciói: î államjogi (politikai) î kulturális î gazdasági nemzeti gazdaság - kötődik a centralizált államhoz (u.i hds, rendőrség jogszolg, stb) - sz. elején: a modern állam jellemzői Jászi Oszkár szerint (ezek belső viszonyok): 1) terület - népesség - közhatalom egysége 2) az állami főhatalom a nemzeti szuverenitás

szimbóluma, a világhatalom egysége 3) egységes jogrsz. (nemzetközi jogban is) 4) egységes joghatóság (saját jog alkotása, végrehajtása, igszolg.) 5) egységes nemzetgazdaság; pénz-, mérték-, súlyrsz. 6) szabad munkaszerz. munkahely megválasztása 7) pontos állami személy- és vagyonnyilvántartás + jogok általános ismerete 8) fejlett közlekedés, hírszolgálat, sajtó, könyv, vasút (infrastruktúra) 9) nemzeti szolidaritás (nemzetállam ideológiája, a vallási v. dinasztikus elvekkel szemben) 10) egységes nemzeti nyelv (beolvasztott dialektusok) 32 külső viszonyok: Nem jelentő: nagysága, társ.-i berendezkedése és ideológiája 1. a világpolitikát alakítják, mint a nemzetközi élet szereplői 2. egyenrangú, szuverén partnerek 3. mindegyik homogén rsz - a saját kormányuk monopóliuma a belső kényszerítő eszközök felett 4. egymástól függetlenek és nincsenek külső hatalomnak alárendelve 5. kizárólagos ellenőrzés meghat

terület és népesség felett 6. a világpolitikában külképviseleteik az egyetlen szereplők (a kormány szellem érződik) 7. “emberi lojalitás legfőbb szekuláris tárházai” (a könyvben nincs jobba kifejve)  A nemzetállam lényegi jegyei belső viszonyaiban, és nem a külkapcsolatokban jelennek meg. 25. Szuverenitás, nemzetállami keretek és integráció szuverenitás lényege Feudalizmus vége: az absz. uralkodó hatalmaként jelenik meg - az uralk. a vazallusok és a rendek felett uralkodik, hatalmát tv nem korlátozza - a jog egyetlen forrása, a végrehajtása és az igszolg legfőbb vezetője az uralk. - tartalma: az állam egyik lényegi eleme  az intézményi hierarchia csúcsán az állam áll - szuverenitása csak az államnak van és az állam mindig szuverén - célja: az anarchia kizárása - Hobbes: egyetlen személlyé egyesült sokaság (civitas) létrejötte A XIII. sz-tól erősödő, centralizálódó állam, a politikai, katonai hatalom

szerepe XVII sztól egybefonódik az állam - nemzet eszméje ⇒ egyház - állam egységének lazulásakor Vallási kerületi elv (cuius regio, eius religio elv) ⇒ nemzeti terület elve Alapelem: jogilag egyenlő citoyen ⇒ politikai kategóriává vált. népszuverenitás: Rousseau elmélete  az általános akarat forrása a nép - ma: a szuv. forrása a nép, amely képviselői útján gyakorolja a hatalmat - nemzet: politikailag szervezett nép - etnikai szempontoktól függetlenül  politikai nemzet - belekerül az etnikai azonosság gondolata - Közép-Kelet-Eu.: az etnikai és az állami határok eltértek  az államisággal nem rendelkező nemzeteknél kialakul a kulturális nemzet fogalma A nemzeti szuverenitás sajátos politikai és jogi elvként jelenik meg: ennek tartalma az etnikai értelemben vett nemzetek önrendelkezési joga  ez tartalmilag önálló államiság joga Eltérő: a. nemzeti szuverenitás b. állami szuverenitás  ezek csak

egynemzetiségű államban nem ellentétesek A szuverenitás nemzetállami keretek között - a kisebbségek fajtái: • azon kisebbségek, akik az állam megalakulása előtt ott éltek • más állam népességéhez tartoztak, de oda kerültek (pl. annexió által) • bevándoroltak A kisebbségi probléma csak K-Eu.-ban adott lényegi vonásai Függetlenség, egységesség, integritás, önrendelkezés, korlátlanság, kizárólagosság, felelősségre vonhatatlanság, hadüzenet, békekötés stb. A szuverenitás kifejezetten mint elkülönült politikai állam szuverenitása fogalmazódik meg - tv.-t csak a hatalom hozhat, nem az igazságból következnek tartalmi elemei XVIII. sz - az ember egyidejűleg több “nemzet” tagja is lehetett • nemzeti szuverenitás: politikai hatalom, az államnemzet függvénye - külső és belső autonómia és önállóság  az egyik nélkül nincs másik, egymástól 33 függnek a. sajátos ideológia b. politikai és jogi elv

• nemcsak politikai közösség ⇒ etnikai is, a közhatalomhoz a nemzet tagjai etnikai és állampolgári alapon kötődnek ⇒ minden megelőző államtípusnál alkalmasabb keret szuverenitás, nemzetállam, integráció Ma a legtöbb állam nemzetállam. - az állami és a nemzeti szuv. szinonim fogalmak lettek - újfajta autonómiák, decentralizáció  csökkenti az állami főhatalom súlyát - globalizáció  a nemzeti szuv. értéke csökken - államok helyett kisebb-nagyobb régiók szerepe nő, azok kerülnek egymással kapcsolatba (interdependencia) - az integrációkhoz való csatlakozás a szuv. korlátozásával jár - az integráció velejárói: nemzetközi szerződések, amik védelmet nyújtanak az esetleges nemzetközi anarchiától - új szuverének alakulnak ki (pl. az Unió joganyaga, Nemzeti Főtanács) - belátható időn belül azonban nem kerül sor a nemzetállam lebontására 26. Az olasz fasizmus és a nemzeti szocializmus

totalitarizmusértelmezése Totalitarizmus lényege A legalitás tagadása a legmagasabb törvénytisztelet nevében. - alapja: a Természet és Történelem törvényei - felrobbantja a hatalomgyakorlás legitim és illegitim formáit olasz fasizmus 1925. jún 22 - ekkor használja Mussolini először a “totalitárius kifejezést”  a fasiszta mozgalom radikálisan újszerű, nem korlátozható hatalomra tör - “Semmi sem létezik az államon kívül vagy az állam ellenében, minden az államban létezik.”  de a pártnak is alá kell rendelnie magát az államnak - totalitárius: a nemzet minden erejét egy személyben (Duce) testet öltő eszmében koncentrálja, ami önálló tudattal és akarattal rendelkezik - nem létezhet az államon kívül hatalom, kultúra, vallás, gazdaság - az individuum szabadsága is az államban teljesedik ki - az államon kívül nincsenek individuumok, sem csoportok - az állam öncél, abszolútum De: nem akarják elveszíteni a f

orradalmi jelleget, nem akarják felszámolni az állam és a párt dualizmusát  elveszne a forradalmi dinamika. - Mussollininek az állam csak eszköz az impériumra törekvésénél - a karizmatikus vezér által vezetett forradalmi párt kerül a kp.-ba - párt-állam totalitárius szintézise: a. az uralom alapja a katonailag szervezett, karizmatikus párt, ami a modern forradalmat, totalitarizmust meg is valósítja b. az állam csak eszköz  ténylegesen a forradalmi pártban létezik - pluralizmus, demokrácia, jogállam tagadása - oszthatatlan egység  uralmi-igazgatási eszközökkel garantálja - a párt a vezér útján mindennapi és terrorisztikus eszközökkel irányítja a népet c. kettősség 1. dinamizmus: a párt kisajátítja és gyakorolja a teljes hatalmat (totalitárius akcionizmus) 2. statikus: az állami hatalom kiterjesztése (etatizmus)  jogállam, demokrácia nemzetiszocializmus Lényegesen különbözik az olasz fasizmustól a totalitarizmus

megvalósításának következetességében. - hasonló a fasizmushoz annyiban, hogy acélja: a totalitárius akcionizmus és etatizmus + a pártállamstruktúra 34 Mein Kampf: Hitler előadja céljait å náci világnézet abszolút érvényessége å fajelmélet, faji imperializmus å hatalmi-uralmi kizárólagosság igénye å népi állama “Führerprinzip” alapján Az új uralmi rsz. fogalmát nem mondja meg - a liberális - pluralista állam antitézise 1. akcionista perspektíva - háborúval való fenyegetés, állandó háborús készenlét - az állam létéhez hódítania kell  a háborút előrevivő energia - Goebbels: totális háború 2. etatizmus - Carls Schmitt koncepciója: a totális állam egy fejlődési folyamat végpontja 1. a modern állam kezdetet az abszolutista állam 2. táradalom és állam intézményesült megkülönböztetése nyugvó liberális állam 3. a liberális állam hanyatlása a pluralizálódás és a semlegesítődés miatt 

totális állam  társ és állam azonossága å mennyiségi fázis - a minimalizált liberális államban a társadalom végletesen pluralizált - a nemzet politizálódik - elmosódik a határ politikai és nem politikai közt - a politikailag önszerveződő társ. maga transzformálódik állammá - de ebben a liberális alkotmányosság és parlamentáris demokrácia akadályozza å minőségi fázis - antiliberális-antipluralista hatalmi állammá alakul - helyreállítja a társ. és állam identitását - nem az állam totális társadalmiasítása, hanem a társ. elállamosítása - a nácik hatalomra jutásával veszi kezdetét - megakadályozza az államot szétforgácsoló erők keletkezését megvalósulása: - a demokrácia átértelmezése  plebiszcitárius (népszavazáson alapuló) vezérdemokrácia Egalitárius és centralizált. - kormányzók és kormányzottak azonossága  a konzekvens demokrácia ezért diktatúra - ki rendelkezik a n ép akaratát

fenntartó technikai és h atalmi eszközökkel? - A Führer  az ő karizmájához igazodik a többség akarata  a hatalomgyakorlás legitim és monopolisztikus módja  Vezérállam (Führerstaat) ⇒ a nép szuverenitása a Führer döntési kompetenciájában manifesztálódik. - az absz. hatalom oka: a barát-ellenség ellentét, folytonos izgalmi állapot (“Háborúban rejlik a dolgok lényege”) - Rosenberg: a hangsúlyt a forradalmi világnézetet hordozó pártra helyezi  ez a mozgalom totalitárius, mert mindent átfog - a totális állam itt is instrumentum - cél: a kiválasztott faj létezése és fenntartása bolsevizmus Alapvető eltérések: ideológiai különbségek î a forradalom végcélja más (a kapitalizmus keretein belül  megsemmisítése) î történelmi-társ.-i totalitás organikus  dialektikus értelmezése î hatalomgyakorlás módja (totális állam  proletárdiktatúra) î legitimitás (nacionalizmus, fajelmélet, természeti tv.

és mítosz  osztályelmélet, történelmi tv., utópia) î hatalom akciocentruma (karizmatikus Führer  párt) Monopolisztikus hatalmi és uralomgyakorlási mód. 27. A totalitarizmus tudományos elméletei A fasiszta/nemzeti szocialista rsz.-ek tapasztalatait használják fel a kommunizmus vizsgála35 tánál is. elhatárolása a diktatúrától, autokráciától a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. közös előfeltevések 1. a fasiszta és a kommunista államok a totalitarizmus különös megjelenési formái 2. a liberális pluralista demokrácia antitézisei 3. forradalmi-terrorisztikus jelleg elméletek 1) Siegmund Neumann: zárt totalitarizmus modellje - ideológiai célja van  a despotizmus - a forradalom örökkévalóvá tétele  a párt funkciói háttérbe szorulnak 2) Gerbhart Leibholz - totális háború/totális mozgósítás  az egyén megszűnik individuum lenni, az állam eszköze lesz 3) Hannah Arendt - gyökeres szakítás a nyugati szellemi

irányokkal - ideológián és terroron alapuló hatalomgyakorlás - alacsonyabb rendű fajok és halódó osztályok szükségszerű kiirtása 4) C. J Friedrcih - ténylegesen létező rsz.-ek összehasonlító vizsgálata alapján ideáltípus: 1. totalitárius ideológia 2. egyedüli tömegpárt 3. minden döntő harci eszköz feletti rendelkezési és ellenőrzési monopólium 4. minden döntő kommunikációs eszköz feletti rendelkezési és ellenőrzési monopólium 5. terrorisztikus rendőrségi ellenőrzési rsz  ezek alapján bármely állam totalitáriussá válhat. újszerű diktatúra tömegmozgalomra épül szigorúan centralizált egypártrsz. a karizmatikusan legitimizált vezér kezében koncentrálódik korlátlan hatalom szabadságjogokat nem biztosítják egyetlen kötelező politikai hit erőszakmorál (pl. Hitlerjugend) ideológiai és modernizációs célok kíméletlen megvalósítása kp.-ilag vezérelt gazdaság a nyugati, demokratikus fejlődés radiális

megszakadása 28. A totális állam jellemzői A XX. sz “szörnyállamai”  milliók haláláért felelősek - a jobb- (náci) és b aloldali (bolsevik) rsz.-ek sok strukturális és működési hasonlóságot mutatnak - fogalma a ‘20-as években születik Olo.-ban  az elméletek a tiszta típust akarják leírni Mussolini Franco Magyarország, ám klasszikusan mégis az 1948-60 Hitler + kommunisták, bolsevikok terrorisztikus állam ë ë ë ë ë terrorisztikus célú szervek működnek az államhatalmon belül szimbóluma, lényege: KZ, besúgó eltűnik a különbség állam és társ., privát/közéletviszonyok közt a társ. beleolvad az államba strukturális elemei: sajátos rsz. 36 • 1 párt • besúgók • kommunikáció ellenőrzése pszichológiai megközelítése: tömegpszichológia nem autoriter állam - különbség a totális és a régi (autoriter) diktatúrák közt: kormányzó célja hatalomgyakorlás módja AUTORITER ÁLLAMOK - a politikai

hagyományhoz illeszkedő, de radikális program megvalósítása - az uralkodó(párt) a politizálók körén belül monopolhelyzetben van - a spontaneitás megszüntetésére törekszik - nincsenek köztes hatalmak a kp.-i mérséklésére TOTÁLIS ÁLLAMOK - az egész társ.-at át akarja alakítani - a politikán kívüli területeken (pl. művészet) is megszüntetik a pluralitást  lezárja a történelmi horizontot magyarázatai å autoriter személyiségstruktúra: az emberek szívesen hódolnak be, kell egy erős vezető å Erich Fromm: menekülés a szabadságtól (a fiatal bizonytalan, amikor kikerül az erős családból) å rombolási vágy: az ember ki akar törni egzisztenciális magányából kutatása A nácik alapján vonnak le következtetéseket, mert őket lehetett vizsgálni. lényege A totális állam nem egyszerű diktatúra, hanem az alávetettek közreműködnek elnyomásukban  a kollaborációra épül általános jellemzői Carl Friedrich

óta intézményi struktúraként írják le. ë egypártrsz. (tömegpárt) ë tömegkommunikáció feletti kizárólagos ellenőrzés ë kp.-ban a titkosrendőrség ë totális ideológia ë társ.-i és gazd-i eszközök kizárólagos kontrollja (parancsgazdaság) ë párhuzamos hatalmi struktúrák (az állami és a pártrsz. párhuzamos) ë hatásköri rendezetlenség  a felelősségi viszonyok tisztázatlanok ë az állam pártfunkciókat vállal, a párt pedig állami funkciókat ë nem lehet tudni, hogy kik, hol miért és milyen alapon döntenek ë a személyt megszüntetik, tárggyá teszik ë terrorisztikus jelleg - fő eszköz a megfélemlítés + a bizonytalanság fenntartása ë tömegmozgalmi jelleg Ernst Frenkel: egyrészt parancsoló, másrészt normatív állam 29. A “demokrácia” fogalmának jelentéstörténete jelentősége A legellentmondásosabb eu.-i államelmélet Dicsérik és szidják A XX sz második felére általánosan elfogadottá vált. A. A

szó jelentése és modern szinonimái eredetileg a. b. c. d. e. a démosz (köznép) uralma - szemben az arisztokrácia uralmával később: népuralom  ahol mindenki, de legalább a többség uralkodik a többség uralma (túl általános meghatározás) szegény többség uralma (Arisztotelész) többség zsarnoksága 37 problémája • a “többség” relatív kifejezés: attól függ, h. az egész hány részre tagozódik (hány alternatíva van) és a képződés mely szabályok szerint történik  minél több az alternatíva, annál kisebb csoport kaphat többséget • az elj. során biz szavazatok elveszhetnek (pl parl-i küszöb miatt) • megállapodás szerint csak biz. arányú támogatottság felett tekinthető vmi többségnek (minősített többség) • a tartózkodás “igen”-t v. “nem”-et jelent; ill a távollevők problémája • a többség jellemzői befolyásolhatják az uralom jellegét  a szegény többség uralma elveszi a vagyont

a gazdagoktól az egyén szempontjából a többség is lehet olyan zsarnoki, mint egy kisebbség (“többség zsarnoksága”)  szükség van a kisebbség jogainak védelmére más megnevezései A XVII.-XIX sz közt sok esetben más elnevezéssel illették: a.) népszuverenitás (népi főhatalom) b.) republikanizmus (közt-i kormányzat - korai amerikai pol-i gondolkodás) c.) képviseleti kormányzat (hat gyakorlás közvetett formában - XIX sz) d.) alkotmányos kormányzat (tévesen) v hatalommegosztással, pluralizmussal egyenlő e.) poliarchia (újabban) Ált. a nép uralma: “a nép kormányzata a nép által és a nép érdekében” (Abraham Lincoln - 1863 - gettysburgi beszéd) - a definíció használhatatlan, mert a kormányzatnak 5 definíciója van (Giovanni Sartori) kormányzat a.) amelynek a nép alanya és tárgya (önk) b.) a nép a tárgya c.) amelyet a nép választ d.) amely legitimációjának alapja a konszenzus - így a néptől származik e.) amelyre

a népnek befolyása van - nem minden dem. van a n ép érdekében, és am i a n ép érdekében van, az nem feltétlen dem. B. A demokrácia fogalmának érvényességi területei A pol.-i és államtani fogalmat a XIX-XX sz során társ-i és gazd-i értelemben is használják pol.-i értelemben Az uralom meghat. módja - szoros kapcs. van az uralom alanyai és tárgyai közt közvetlen dem.: egybeesnek közvetett dem.: az utóbbiak időnként részt vesznek az előbbiek kijelölésében - a hat. gyakorlásának olyan eljárása, melyben lényeges elem a két fél konszenzusa - összefoglalják és összehangolják az egyének és a szervezetek egymással ellentétes érdektörekvéseit (ókori dem.-ban ez még nincs) társ.-i dem. a. társ-fejlődés egalitáriánus tendenciái b. gazd-i egyenlőség programszerű megfogalmazása - Tocqueville: a dem. a társ-i helyzetek egyenlősége és szokások egyformasága - James Bryce: gazd.-i egyenlőség + “egalitáriánus éthosz”

- ny.-eu-i munkásmozgalmak: a polg-i pol-i dem-hoz ki kell alakítani a viszonylagos vagyoni egyenlőséget ipari demokrácia - szoc.lib és szocdem fogalom - az üzem gazd.-i jellegű döntéseiben részt vehessenek a munkások is  a gyár sikeressége őket is érinti  két módon fejlődik: a. munkás-önigazgatás eszméje, “munkás tanácsok” (pl Jugo) b. munkavállalók kollektív jogait védő kollektív szerződések és szakszervezetek  a modern munkajog kialakulása 38 A dem. fogalmának kitágulásának veszélye: eltűnhet a dem állami és pol-i rend eredeti értelme C. A demokrácia mint az államrend jellemzője (a pol-i értelemben vett dem) értelmezése  államforma  kormányzati forma  pol.-i rsz szerveződése két módja  közvetett  közvetlen ókor Elsősorban államforma. Arisztotelész: a tiszta alk egyik formája de egy csomó demokratikus intézményt helyeselt. Reneszánsz/felv ilágosodás Az államvezetés egyik

lehetséges eszköze. A közt-i államformát többféleképpen lehet irányítani. - Machiavelli: mind az egyeduralomban, mind a közt.-ban a népre v az arisztokráciára támaszkodnak a hat gyakorlói - Montesquieu: a közt. demokráciából (vezérelve: erény) és arisztokráciából (mérséklet) áll.  inkább a kormányzás módja - Rousseau: tv.alkotó demokratikus főhatalom - kívánatos - és azokat végrehajtó demokratikus kormányzat - lehetetlen - megkülönböztetése XIX. sz vége óta Az államot is magában foglaló pol.-i rsz egyik formája  diktatúra, totalitarizmus  ált.-os vjog, szabad választások, hivatalviselés ált-os lehetősége, szab és egyenlőség megvalósítására törekvés  politeia (kevert), 30. A demokrácia főbb típusai A demokrácia előfeltételei közvetlen és képviseleti demokrácia közvetlen dem.: - a legelső demokráciák közvetlenek  népgyűlés - de: csak rövid ideig élő gyakorlat + biz. körökben

egyszemélyi vezetők döntenek - sorsolások hátránya: serény képességű/zsarnoki emberek kerülnek hatalomba  ellenőrizni kell őket + meghat időre - ma: csak kivételes intézmény (népszavazás) képviseleti dem.: - oka: a közvetlen dem. biz előfeltételek hiányában nem működőképes  • kis népesség  szoros személyi kapcsolatok • polgárok többsége aktívan politizáljon (szabadidő) • a kérdések egyszerűek legyenek (nincs szakértelem)  egyszerű alapproblémák Ezek a feltételek hiányoznak a modern tömegtársadalomban. - a középkorban jelenik meg (rendi gyűlések)  a kikényszeríttet ígéretek az uralk.-t kényszerítik - polgárság: parlamenti ellenőrzés az önkénnyel szemben - de: sokáig csak szűk réteg képviseltethette magát a parlamentben képviselet alapja: az autoritás a nép akaratából ered - a népnek nem kell aktívnak lennie + az állam nem dönthet mindenben  magánélet és közélet elválasztása

politikai és társadalmi demokrácia A dem. alapvetően politikai eszmény, a gazdaság nem demokratizálható - szociális mozgalmak (XIX.-XX sz): nincs igazi dem ott, ahol az emberek formálisan egyenlőek, de a gazd.-i hatalom sokat jelent - több demokrácia kell (társadalmi demokrácia) - formái: a. bolsevizmus (szocializmus) 39 - a politikán belül marad, de a nagyobb társ.-i/gazd-i egyenlőség érdekében átalakítják a társadalmi rendet - “demokratikus centralizmus” + magántul. felszámolása  a gazd pol-i ellenőrzése - a társ.-i egyenlőség nem valósul meg, mert egy pol-i hierarchia jön létre b. szociáldemokrácia (szociális liberalizmus ) - jóléti állam - társ.-ilag igazságosabb elosztás kell - esélyegyenlőség, ill. egyenlőtlenség mérséklése - a gazd.-i szférára kiterjesztik a dem-s döntési mechanizmusokat (pl érdekegyeztetés) nemzeti változatok ç brit - parlament túlsúlya + nagy részvételi hajlandóság - a jogi

háttér sokáig feud. alapokon nyugodott, jogilag kidolgozatlan volt (történeti fejlődés) ç francia - radikális fordulatok hatnak kialakulására - fontos tényező a hivatalnokréteg ç német - az állam nagy szerepe a modernizációban - a szociális jogok előbb jelennek meg, mint a pol.-iak - a demokratikus struktúra gyengébb, könnyebben nyúlnak antidemokratikus eszközökhöz - ma: nagyfok tudatosság és szervezettség - de: a határokat feszegetik biz. polgári elemek ç amerikai - feud. múlt hiánya  de itt látszanak leginkább a határai - szerintük a gazdaság és a pol. nem függ össze - ui dem és alapvető jogok - következetes hatalommegosztás a dem. Előfeltételei 1. közélet és magánélet, állam és polgári társadalom elválasztása - közélet és magánélet elválasztottsága - ez hiányzik a totalitárius államokból Állami és politikai intézmények szintje: 2. általános választójog alapján 3. szabadválasztások A döntések

sajátos intézményeken keresztül történnek: a polgárok pol.-ilag nem aktívak 4. többpártrsz (politikai pártok léte) 5. hatalommegosztás (ebben: az önkény gátjai is - pl önk, AB, sajtó) Ez utóbbiak elvileg nem, de gyakorlatilag szükségesek. Jogi feltételek: 6. állami tev jogi eszközökkel való korlátozottsága (jogállamiság, joguralom) 7. legalapvetőbb emberi jogok elismerése  kisebbség védelme is társadalomlélektani feltételek, erkölcsi beállítódások: 8. az állami tisztség szolgálat 9. polgárok demokratikus iskolázottsága 31. Az amerikai republikanizmus (Jefferson és Madison elméletei) fő problémák Amerikában a. hogyan hozható létre a dem egy államban? b. hogy kapcsolhatóak ezek az államok (föderalizmus) - nincs rendszeres államelméletük  gondolataik levelekben, beszédekben (pl. Federalist Papers - 85 rövid tanulmány - 1787/88) Thomas Jefferson (17431826) Az ember csak közösségben fejlesztheti ki képességeit

(társas lény)  részvételi dem. - természetes arisztokrácia: a polg.-ok a kiváló képességűeket tisztségekre emelik - a demokratikus képességeket aktív közéleti tev.-el ki lehet fejleszteni  neveléssel fejleszthető (ált. közoktatás első megfogalmazója) - az elvek egyetemesen érvényesek, de az állami berendezkedést a társ.-hoz kell igazítani 40 - agrárius dem.: a pol-i részvételhez magántul kell - ez alapvetően földmagántul.  az önkormányzatiság is így oldható meg a legjobban - a hat. minimalizálásának követelménye (eu-i intézmények: pl hat megosztás) - államszervezet leegyszerűsítése - nemzedékek jogai: az egyik generáció nem róhat terhet a másikra a képviseleti kormányzás híve Alexander Hamilton (17551804) Bizalmatlan a n éppel szemben  kinti dem.-nak James Madison (17511836) Az állami és pol.-i intézmények sohasem lehetnek tökéletesek - a többség uralma képviseleti intézmények útján - a

dem. a legkevésbé rossz kormányzat (ue később: Churchill)  fogyatékosságai: a. a többség gyakran állhatatos és ostoba  ezért nagy területű államok kellenek, ahol könnyebb elegendő számú megfelelő képességű hivatalnokot találni + képviselők választása közvetlenül b. a többség igazságtalan a kisebbséggel szemben The Federalist 10. cikke: a frakciókról - emberek összehangzó tev.-e, ami közös érdeken alapul és szemben áll mások jogaival - az emberi term. (tul szerzés) alapján jönnek létre és ingataggá teszik az államot  széthúzásra ösztönöz, igazságtalanságokhoz, a kisebbségek jogainak semmibevételéhez vezet - de ez a kisebbik rossz, a szab. korlátozása nagyobb veszély a pártoskodásnál - biz. kormányzati eszközökkel mérsékelhető  korm. fékeinek és egyensúlyának kialakítása  frakciók “szaporítása” (képviselet minden érdekcsop.-nak)  kisebb az absz többség esélye + kisebb az esély,

h a többségnek indítéka legyen a kisebbség ellen  ezt nem is te- - az USA nem agrárius, hanem kereskedő jellegű  haszonelvű  nem képes elsajátítani az állampolgári-közösségi erényeket - ha az egyik csop. ellenőrzi a másikat, akkor az erények hiánya kiküszöbölhető - erős kp.-i (szövetségi) kormányzat kell  de fékekkel, ellensúlyokkal mérsékelt közvetett dem   megelőlegezi a modern pluralizmust beépíti a konszenzus eszméjét a pol.-ba 32. Az elitisztikus demokrácia (Laswell és Schumpeter elméletei) amerikai dem.elméletek a. piaci dem (alapja a versengés  J A Schumpeter) b. demokratikus elitizmus (H D Daswelt) c. poliarchia (R A Dahl) Joseph Alois Schumpet er (18831950) A dem. népuralomként való definíciójának bírálata - a nép nem emberek homogén sokasága  tehát a dem. nem építkezhet alulról felfele (ld. Rousseau) - a “nép” sokféle csop.-ból áll és sokféle érdeke van  nincs közjó! -

nem képes rac. választásra, érzelmei vezérlik, manipulálható dem.-fogalma: horizontális koordináció intézménye, ami a piac logikája szerint működik - a választás adásvétel: a pénz a szavazat, az áru a pol.-i program  a programot megvásárolják, képviselőit a hat-ba ültetik  szociológiai fenntartások. Valójában vertikális jellegű A dem nem népuralom, hanem az elitek szelekciójának és uralmának eszköze Harold Dwight Laswell (19021978) Elituralom és dem. problémája: a. konvergencia-elmélet: különböző társ-i és pol-i rsz-ek közeledése és hasonlóvá válása  oka: a modern technológiát kezelni képes “technokrata elit” uralma 41 demokratikus elitizmus: a modern társ. vezetése szakismeretet igényel  szükségszerűen kialakul egy elit, aminek azonban nem kell zártnak lennie, bárki bekerülhet, ha tud. b. a modern államok két fő fejlődési típusa a. a hat a katonai elit kezébe kerül  kaszárnya-állam

(ld szoc és kap uo) b. a dem: a versengés fenntartása (az oktatási intézmények által minden ember lehetőséget kap, h. megszerezze a t udást), a term-i folyamatok társ-i ellenőrzése lesz  technokrata elit uralma 33. A demokrácia mint autoritásforma A modern demokrácia fogalmi háttere A második világháború előtt sokan szidták, utána ezek hallgatnak. - Ma: csak kevés állam jelöli meg nyíltan, hogy államrsz.-e nem demokratikus (Pl SzaúdArábia) - a hidegháborúban mindenki demokratikusnak, az ellenfelét ál-demokratikusnak nevezte dem., mint autoritásforma Lényege: sokak szerint a dem. tekintéllyel ruházza fel az állami intézményeket a. a demokrácia naiv értelmezése - naivitás: a dem. a nép uralma, ahol nem válik el a kormányzók és a k ormányzottak köre  az embernek csak akkor kell elfogadnia az alattvalói helyzetét, ha bele is szólhat a döntésekbe - Arisztotelész: a vagyontalan szabadok uralma - soha nem volt olyan dem., ahol

tényleg a nép uralkodott 1. a pol-i jogokkal rendelkezők körét mindenütt korlátozzák (pl életkor) - a nép egy részét kivonják a hat. gyakorlásából 2. a pol-i jogaikkal rendelkezők gyakran nem élnek jogaikkal - aki nem gyakorolja, nem válik a hat. alanyává 3. a részvételi jogok nem biztosítják, hogy a létrejövő hatalom mindenkié lesz 4. az egyeztetési mechanizmusokban nem minden vélemény rendelkezik egyenlő esélyekkel - pl. a modern dem-ban azok a vélemények maradnak meg, amiket pártok képviselnek  de el is torzítják ezeket - a leadott szavazat támogatás olyan kérdésben is, amire nem is szavazna, ha az előbb felvetődne (protest vote - azért szavazok az ellenzékre, h. a hatalmon levő bukjon  ez nem fejez ki egyetértést a párt programjával) - lényeg: a demokratikus hatalmi mechanizmusok nem a mindenki uralmát biztosítják. b. A demokrácia, mint az autoritás modern fogalma - A dem. nem csupán a pol-i berendezkedés mintája -

autoritás(tekintély)forma is - a dem. annak egy módja, hogy az intézményes hatalom tekintélyt (autoritást) szerezzen - nem alávetés és fizikai fölény - diskurzusokban jelenik meg - az engedelmességi kötelezettség indoklása a demokráciában: a dönts a mindenki által befolyásolható egyeztetési mechanizmusban alakult ki  ezért nem az ókori demokráciák folytatása története Középkor: a felkenés az autoritásforma  de az egyház tekintélyvesztésével (reformáció) elveszti jelentőségét (Eu. vallásilag plurális területté vált  az egyház már nem az autoritás forrása a tömegek felé). - gyakorlatilag kevés köze volt az ókori előzményekhez - alapja a rendiség  a hat. nem gyakorolható a társ meghatározó rétegei hozzájárulása nélkül  a háttérbe szorított csoportok a parlamentben küzdenek jogaikért  az alapintézmény a közvetett dem, és nem a közvetlen - mégis mindenki kormányzata, mert elvi lehetőség

van rá, hogy véleményét figyelembe vegyék + lehetőség a kifejtésére 42 - nem a részvétel a legfontosabb kérdés többség és kisebbség Kisebbség: hiába élnek jogaikkal, azt nem tudják érvényesíteni  nem képes elismertetni. - a pol.-i konszenzusteremtés mechanizmusai meggátolnak egy csoportot abban, hogy egyenrangú partnerek legyenek - nincs közös identitás (pl. kat vallás)  az eltérő identitásoknak egy szabad egyeztetési folyamatban kell egyensúlyra jutniuk - XVIII-XIX. sz: azt hiszik, a pol-i életbe mindenki mint állampolgár lép, levetkőzik minden különbséget  ám biz különbségek (pl nők, feketék) mégis folyamatosan hátrányba kerülnek  mert a kiutasított különbségek rányomják bélyegüket a pol-i rszre - intézmények kellenek, amik érzékelik és respektálják a pol.-ilag releváns különbségeket - egymással ellentétes feltételeknek kell megfelelnie modern dem. Fogalmi háttere A] Forradalom és

demokrácia - fr. és amerikai példa - az ókorban a kis közösség folyamatosan közreműködött a közös ügyek intézésében  mai modern dem. - Rousseau, Montesquieu: a demokrácia csak kis államokban lehetséges - forradalom: szakítás a korábbiakkal  “alapítás”, miként lehet újrakezdeni? - nincsenek tapasztalataik  a példa az antikvitás (Athén, Spárta, Róma) volt - az ókori eszményeket középkori intézmények átalakításában testesítik meg 1. Amerika - minél többet akarnak megtartani a közvetlen dem.-ból - nagy terület  egymást kiegészít és egymásra épülő intézmények rsz.-e - kp.: lokális keretek - ezek között demokratikus érintkezés - súlypont: a tagállami és szövetségi intézmények - Tockquville: a dem. Amerikában a személyes viszonyokban gyökeredzik 2. Franciaország - az alkotmányos struktúráknak itt nem sikerült garantálni a polgári szabadságjogokat - feszültség a dem. eszméje és a polgári

szabjogok közt (jakubinus diktatúra) - fő probléma: népszuverenitás  hogyan rendelhető alá a nép a maga alkotta tv.-eknek - Rousseau: a szuverén nem kötheti meg magát a jövőre nézve - mások: a nép nem egyenlő az egyének összességével  általános akarat, ami az egyéni tévedések felett van - DE: az autentikus akarat nem az egyéni vélemények összessége  a pol.-i döntéshozatalnál nem az egyéni véleményeket kell nézni - a nép fogalma így: a. absztrakt entitás (tulajdonságok összessége), ami nevében és b. tényleges sokaság, amely felett a hatalmat gyakorolják - jakubinusok: a sz abadság az egész népet érinti, de az egyén szintjén korlátozni lehet  az egyén alárendelése a so kaságnak, ahol egy aktív kisebbség feladata “a sz abadság nevében” annak felfedezése, mit kíván a sokaság  a szabadság és népakarat megkettőzött felfogása A demokratikus autoritásigény könnyen összefolyhat a zsarnoki hatalom

gyakorlásával, ha a hatalomgyakorlás módjára mint örökségre tekintenek, és ennek nevében az egyén korlátozható. szabadság és demokrácia Benjamin Constant: a régiek és a modernek szabadságáról - a modern szab.-t más eszközökkel kell biztosítani - ókor: a magánéleti szférát szívesen feláldozták a közszférában való szereplésért - ma: pont a magánéleti szféra jelent szabadságot, a közszférában birtokolt szab.-nak ezt kell biztosítania  jakubinusok - a dem. lényege szerinte: megakadályozza a zsarnokságot: a részvételi jogok nem megteremtik a szabadságot, hanem védik a magánélet szabadságát 43 - a képviselet szükséges  az olyan feladatokat, amiket nem akar/tud ellátni a nemzet. áthárítja néhány egyénre - visszavonulhatnak a pol.-tól, de újra meg újra ellenőrizhetik a gyakorlóit liberális demokrácia liberális dem.: a t öbbségi elv nem korlátozhatja a szabadságjogokat  mások: a népszuverenitás a

népé, annak nem lehet gátat szabni - az intézmények önmagukban értéket hordoznak  liberálisok: önmagukban értéktelenek, csupán egy mechanizmus, amin keresztül értékek érvényesíthetőek - ma a liberális felfogás elterjedt  a népszuverenitást ki kell egészíteni az alapjogok katalógusával Bírálói: 1. kommunitárizmus - bebizonyította, hogy a n ormák, szabályok, intézmények semlegesek legyenek a kultúra, történelmi szituáció vonatkozásában - a társadalmat a liberálisok szerint szabályok tartják össze, amik között az egyén érvényesíti érdekeit 2. republikanizmus - az állampolgár közéleti aktivitását szorgalmazza - Hannah Arendt: a szab. nem a befolyástól való mentesség, hanem a többi emberrel való, egyenlőségen alapuló együttműködés - a közéletben való részvétel a választásokra korlátozódik + önk. - gyakran épp a hatalom ellenőrzése nem biztosított - a hagyományos intézmények a II. vh óta

kiüresedtek (pl a tényleges viták nem a parlamentben történnek, ott csak bejegyzik a döntést) - a polgárok aktívabbakká váltak (pl. polgári engedetlenség) 34. Az angol joguralom, a francia konstitucionalizmus és a német jogállam koncepciói angol joguralom Lényege: a társadalom fejlődése folyamatos jelenség; a hagyományszerűség, állandóságra törekvés, eset-induktív rsz. - de a folytonosság látszólagos: a mai jog nem u.a, mint a középkori - nincs benne törés, új kezdet (történeti fejlődés) - a hagyomány legitimálja Elsődleges jogelvek forrásai: Magna Charta Libertatum 1215, Petition of Rights 1628, Habeas Corpus Act 1677, Bill of Rights 1689, Act of Settlement 1701, S tatute of Westminster (1931), Parliament Act (1949) - biztosítják a jog elsődlegességét  állami cselekvés - a kl. intézmények és a polgári alkotmányosság elvei - problémája: a régi jogszabok a modern világban, más körülmények közt mást jelentenek -

jogállamisága egy fikció: I. Károly pere ⇒ rule of law [ami korábban jogos volt, eltérő pol.-i helyzetben, de ua jogszab alapján jogellenes] lényege: a jog és a tett változatlan, de más körülmények közt más a minősítés. A joguralomnál figyelmen kívül hagyják a jogintézmények jelentésváltozását - a precedensrsz. fő problémája a jogértelmezés, amikor új elveket vezetnek be régi normába  rugalmasan alkalmazkodik a viszonyokhoz, de nehezen rendszerezhető és racionalizálható - az elvont tv. csak a bírói ítélet uralma esetén érvényesül - DE ma már a statute law nem másodlagos - feltétele: legyen mindig vki, aki meg tudja védeni a jog uralmát az önkénnyel szemben - a jog elsődlegessége relatív természetű, mert a pol.-i erőviszonyok határozzák meg, mikor lehet felfüggeszteni a jogszabokat rendkívüli helyzet címén - a joguralom civilizálja a hatalomgyakorlást, de csak jogon túli, társ.-i és pol-i feltételek

garantálják működését - USA: a bíróságok felülvizsgálhatják a tvhozást - common law, de van írott alkotmány. 44 francia konstitucionalizmus - 1789-ig széttagoltság, a magánjog fejlettebb a közjognál - közigazgatási és bírói posztok vásárolhatóak - Richelieu bíboros: a k özponti államhatalom visszaszerzése ⇒ egységes és o szthatatlan köztársaság eszméje. - királyi tanács: szakértők + állandósult tartományi kiküldetések létrehozzák a közigazgatást - az absz. állam akadályozza az államhatalomra vonatkozó szabályok joggá alakulását - forradalom: elválik a polgári társ. és a polgári állam konstitucionalizmus: alkotmányos állam • kinyilvánítja és védi az állampolgárok alapvető szabadságjogait • biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását Emberi és polgári jogok egyetemes nyilatkozata: - az állampolgár mindent megtehet, ami nem tilos - az állam csak azt tehet, amit tv. előír Robespierre

kiegészíti: • az alapjogok az alkotmányos állam kellékei - az alaptv. elsődlegessége  az ezt sértő tv semmis • szociális állam követelménye (a jóléti állam eszménye!) - pl. tul Konstitutív: a közjog elkülönülése. - az állampolgár nem alárendelt, hanem egyenrangú fél - 1873 a közig. jog autonóm jog lesz A konstitucionalizmus jelentősége a. nemzetállam kialakítása b. nemzetállam legitimálása c. intézményalkotó politika létrehozása eredménye: a közjog jogrsz.-en belüli elkülönítése; intézményei: î Államtanács - tanácsadó + közigazgatási bírói tev. - független a tényeges közig.-tól a. biz ügyekben első és végső fokú bíróság (pl hatalommal való visszaélés) b. közig ügyekben fellebbvitel + közig szabályozása c. jogkérdésekben semmítőszék a közig bíróságok felett î Alkotmánytanács - előzetes normakontroll a tvhozás felett - megvédi a tvhozás tekintélyét (kasszatórius jogkör ) - az

ellenzék meg tudja akadályozni, hogy a többség alk.-t sértsen - de nincs meg u.e konkrét ügyeknél (nincs alapjogi bíráskodás ) német jogállam Természetjogi irányzat észjogi áramlata ⇒ Kant és Humboldt. - cél: a feud. absz törvényes reformok útján történő átalakítása - tartalmi igények az állammal szemben - az állam célja a jogállapot biztosítása Robert von Mohl: formális legalitás: állami tev. joghoz kötöttsége anyagi legalitás: a jogállamiság alárendelése egy felsőbb eszmének: az ember felszabadulása és egyéniségének kifejeződése formális jogállamiság (Stahl) - a jogállamiság a közigazgatásra korlátozódik, egyenlő a közig. joggal - az állam célját a jog nem korlátozza - a közig nem avatkozhat be a magánszférába è tv. ellenében è tv.-es alap nélkül - jog az, amit a tvhozó jogként kinyilvánít 45 A proletariátus megjelenése: - öntudatra éled és magáévá teszi a polgári demokrácia

követelését - kikényszeríti részvételét a tvhozásban - a dem. létrehozója, a polgárság érdekeit veszélyezteti - ha a vagyoni viszonyok gyorsan átrendeződhetnek, nem lehet értelme vagyoni és műveltségi cenzusnak  a polgárság kezdi megtagadni saját eszméit - ‘50-es, ‘60-as évek: a szociális jogállamban a németek túljutottak a jogállam v. diktatúra alternatíváján  a jogállam felvirágzása 35. Legalitás és jogállamiság a magyarországi békés átmenetben kiindulópont 1989/90 - nem forradalmi, békés átmenet - politikai diszkontinuitás  jogi kontinuitás 1989:XXI. tv az Alk módosításáról - már nem a régi tartalmában A jogi kontinuitás okai: a. az új hatalom ideológiája a jogállamiság  forradalom nélkül nem helyezhetők hatályon kívül a korábbi jogszabok b. a forradalomhoz nem volt elég pol-i erő - a meglevő keretek közt kell megváltoztatni a jogot - a forradalmi jogkeletkeztetés kizárja az előre

kiszámíthatóságot - a rsz.váltás győztesei a természetjog alapján nem tehettek igazságot, mert az nem volt összeegyeztethető a legális uralommal A jogalkotás az elmúlt években a két szélsőség közt zajlott: å megmaradt a formális és a procedurális legalitás å de a materiális tartalom átalakul Csak néha sértik a jogállamiságot - pl. privatizáció eredménye Kiépült egy új jogvédő intézményrsz. - ennek fejlettsége jellemzi a jogállamiság színvonalát - a közig. bíróság nem lett szervezetileg önálló, hanem elkülönült a bíróságokon belül - AB, ombudsman - csatlakoztunk az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (1950)  bárki fordulhat a strassbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához 36. A jogállam joga (Lon Fuller a jog minimális erkölcséről) Amerikai gondolkodó: Az eljárási természetjog képviselője. Leírja a jog létrejöttének eljárását: ebben érvényesülnek biz. erkölcsi elvek - felállított 8 módot

arra, hogyan elehet elrontani egy jogszabályt követelmé -nyek a joggal szemben 1. 2. 3. 4. szabályok legyenek, a jog ne ad hoc döntésekből álljon a szabályok nyilvánosak legyenek na változtasson (relatíve) gyakran a hatóságok tevékenysége essen egybe a j ogban foglaltakkal (kongurgencia F egybevágóság, megfelelés) 5. a jog legyen közérthető (a címzetteknek, nem szakjogászoknak) 6. ne követeljen a jog teljesíthetetlent 7. visszaható hatály tilalma F összeegyeztethetetlen a jogállammal (kiv: igazságtétel) Hart: lehet visszamenőleges hatállyal büntetni, csak nem a jogállamiság nevében 8. ne legyenek ellentmondásosak a jogszabályok F és a jogalkalmazó ne rontsa el a jogot 37. A jóléti állam kialakulása és lényegi jellemzői társ.-i háttere XIX. sz: felbomlik a hagyományos társadalom  tömegtársadalmak, világvárosok  a föld nélkül az emberek védtelenek a betegséggel, rokkantsággal szemben - demográfia: hosszabb

élettartam, csökkenő születési arányszám 46 - országos oktatás igénye - modern munkásmozgalmak  politikai és szociális követelmények å sajt szoc. intézményeket hoznak létre I. vh: állami beavatkozás a gazdaságba - utána: az állam magára vállalja az egyházaktól a karitatív feladatokat előzményei 1. gazdasági világválság - életre hívja a keynes-i gazdaságfiló alapján álló állami gazdaságpolitikát - lényege: előnyben részesíti a nagy állami beruházásokat és a keresletélénkítést  kp.-i költségvetés oldja meg a gazd-i problémákat 2. következményei - központosított hadigazdálkodás  gazdaságszervezés - ez az újjáépítésnél is fennmaradt  indoka: állami koordináció - szoc.-szocdem mozgalmak megerősödése 3. társadalombiztosítási rsz kiépülése - a betegbiztosítási pénztárból alakul ki (1-1 szakma képviselői dobják össze) - ezt államosítják + önkéntes befizetés helyett kötelező

járulék - alapok létrehozása + újabb foglalkozások bevonása - támogatási feltételek: a tv. feltételei alapján a kialakulásuk Folyamatosan, néhol szimbolikus módon egyes aktushoz kötötték. GB: 1942, a koalíciós kormány a nemzeti összefogás érdekében (Beveridge-report) Németo.: bismarcki társadalombiztosítási reformok  a “szocialistaellenes csomag” része  nem elég a szocialista rendzavarások elnyomása Kelet-Eu.: a hivatalos politika részévé válik - lényege: nagymértékű és erőszakos újraelosztás - a szociális gondoskodás állami feladat lesz  nem a hagyományos jóléti állam - a környezete politikai és nem piacgazdasági: torz és pazarló lesz - a gondoskodás túlzó és korlátozza a szabadságot jellemzői szempontok: a. gazdasági szempont b. állambölcseleti szempont c. intézményrendszere gazdasági szempont Alapja: állami újraelosztás (biz. összegek elvonása) 1. bevételek a. állami főhatalom

jogosítványai alapján (adó, illeték jövedelem, vám) - elköltésének korlátja: pol.-i és alk-i b. tb-járulékok (az állam csak közvetve befolyásolhatja) - elköltésének korlátja: a tb.-tv-től függ Állam feladata: 1) bevételek, beszedésük és elköltsük tv.-i szabályozása 2) esetleges deficit fedezése 2. elköltése iránya • szociális (elsősorban járulékbefizetésekből) • kulturális szféra (elsősorban adókból) - 3 nagy rsz. alakul ki å jóléti-szociális (tb. és direkt segélyezés) å jóléti-adóügyi (adókedvezmények) å jóléti-foglalkoztatási (érdekegyeztetési-korporatív mechanizmusok, munkajog, segélyek) állambölcselet Lényege: az újraelosztás mögöttes elvei  milyen elvek vezérlik?  mert így tartják igazságosnak - a kisebbség mások éhezése mellett ne sajátítsa ki a társ.-i termék nagy részét - de ami vkinek igazságos, az másnak nem feltétlen az 47  szolidaritás és méltányosság -

szolidaritás: önkéntesség is  pedig a polgárok nem feltétlenül szabad elhatározásukból tartják fenn a jóléti rsz.-t  esélyegyenlőség - olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a rossz pozíció nem akadályozza a tehetséges emberek érvényesülését  törvényes lehetőségek biztosítása  anticiklikus gazdaságpolitika - Keynes  célja: a gazd.-i válságok elkerülése - de ez nem mindenkinek igazságos  célszerűségi megfontolások - az állam elemi érdeke: a termelők ne legyenek betegek és műveletlenek Ezek egymás mellett és egymás ellen hatnak. Mai jóléti államok: a) szociális piacgazd. - szoc. biztonság dominál - piackonform eszközök b) tulajdonképpeni jóléti állam - egyenlőség dominál - ált. adminisztratív eszközök intézményrendszere ld. következő tétel 38. A jóléti állam intézményrendszere és joga A jóléti állam válsága intézményrendszere Legfontosabb: a. tb b. érdekegyeztetés rendszere ad a.

- az állam hozza létre + szabályozza  elvileg az államtól független - kl. biztosítási (minél többet fizetsz, annál többet kapsz)  szolidaritás (mindenkinek joga van az ellátások minimumához) elemek ad b. - a munkaadók és munkavállalók egyezkedéseiből keletkezett - kialakulási szakaszai 1. XX sz eleje: egy-egy gyár munkásai közösen egyezkednek 2. később: több üzemre kiterjedő szakszervezetek  több tulajt egyesítő munkaadói szervezetek  ágazatokra, gazd-i szférákra terjed ki 3. összes szakszervezet + munkaadói fórum együtt + az állam képviselői  befolyásolják a politikát (érdekegyeztető tanácsok) - inkább szociális ügyeket tárgyaló parlamentek - ahol jelentősek: korporatív állam  veszélyeztetik a parlamentet - nézetek a jóléti államról: • liberális demokrácia, csak néhány eleme kiegészíti • állami és pol.-i rsz új típusa jóléti államok joga ç szociális jogok - “második

generációs” jogok (pl. szoc ellátáshoz való alapjog) - tartalma: 1. ingyenes/részlegesen térítésköteles orvosi ellátás + kötelező tb-fizetés 2. szoc biztonsághoz való jog - munkához/munkanélküli segélyhez - méltányos bérezéshez 48 - szabadidőhöz - pihenőidőhöz - szoc. ellátásokhoz való jog ()betegség, baleset, családtámogatás) 3. szoc érdekegyeztetéshez való jog - szakszervezet alapítása és működtetése - szaksz. autonómiája + szabad szervezkedése - szaksz. kollektív jogosítványai munkáltatói, ágazati, o-os szinten 4. kulturális jogok - ingyenes alapfokú oktatás - művelődéshez való jog ç új jogterületek - nem a római jogon nyugszik (in rem v. personam?) - nem közjog és nem magánjog (pl. a tb: adó v biztosítás?) - a jóléti jog puszta eszköz  nincs autonómiája, gyakran változik - rövid távra szól, egy ciklust sem ér meg, igazodik a napi pol.-hoz - ált. nem jogászok alkalmazzák - technikai

jellegű: pl. pénzügyi számítások, összeghatárok Aláássa a kl. jog iránti bizalmat a jóléti állam válsága NyugatEurópában - 1950 útán indul és ‘70-re pénzügyi problémáik vannak  mértékét csökkentik - fő oka: a szociális integráció rontotta a rsz. hatékonyságát  a nem piacbarát elemek tönkretették a gazd hatékonyságát • nem ösztönzi a gazd.-i fejlődést - az elvonások akadályozzák a növekedést - növelni kellett volna a piacot, amit épp csökkenteni akar • csökkentette a gazd. alkalmazkodóképességét - a kötött/befolyásolt árak félretájékoztatnak • a keletkezett válság inflációt gerjesztett - az állam ezt nem tudja követi a szoc. kiadásokkal • a csalódott emberek a szavazásokon a gazd.-i hatékonyságot ígérőkre szavaznak - a szerkezettel kapcsolatban is elégedetlenek: pl. a m unkanélküli segélyt nem mindenki u.o mértékben igényli - sokan az egyes emberek segélyezését tartják

igazságtalannak, és nem a magukra hagyását • a szoc. ellátások színvonalával elégedetlenek • a társ.-i egyenlőtlenségeket nem sikerült megoldani • bürokratikusan működik + díszfunkciói vannak - a szervezet felduzzad és vezetőinek érdeke, hogy növekedjék - az emberek a bürokrácia hálójában érzik magukat, az álamtól függőnek érzik magukat Intézményei nélkülözhetetlenné váltak: vmilyen szinten fenn akarják tartani válsága Magyarországon Az itteni jelenségek hasonlóak, de lényegük és természetük más. hasonlóság: - a tb.-rsz túlköltekezett - a szoc. szolg-ok színvonala csökkent + fékezik a gazd-i növekedést cél: mértékét csökkenteni, a bevételeket növelni okai: nálunk jóléti intézményeket is kialakító totalitárius, majd poszt-totalitárius állam volt - nincs piacgazd. - az állam újraelosztó szerepe sokkal nagyobb volt, a jóléti rsz. ennek csak egy része volt - pazarló és korrupt - kezdetleges

adórsz. - a szoc. juttatások az állami vállalatokon keresztül érvényesültek Rendszerváltás után: Az új politikai elit és régi szakapparátus feladata: 49 1. a jóléti-szociális rsz jogszabályi és intézményi hátterének kiépítése 2. finanszírozási válság rövid- és középtávú kezelése 3. állai szoc szerepvállalás határainak kijelölése - jogalkotási és -alkalmazási káosz - a 2. korlátai: a gazd teljesítőképessége, a polgárok teherviselési-képessége, alkotmányosság - mindennek alapja a 3. 39. A hatalom fogalmi meghatározása A hatalommegosztás hatalomdefiníciók típusai Zygmunt Bauman: a) behaviorista definíciók - kp.: az emberi viselkedés - lényege: lehetőség más/mások viselkedésének meghatározására - túl tág b) teleológikus definíciók - lényege: biz. célok kijelölésének és elérésének képessége - a cél: érdek, kívánatos változás c) instrumentális definíciók - a hangsúly a célhoz

vezető eszközön van - lényege: olyan eszközök felhasználási lehetősége, melyek más viszonyokban nem állnak rendelkezésre (pl. erőszak)  kell az alárendeléshez - de: a hatalom nem csak erőszakon alapulhat d) Strukturális definíció - lényege: az a (társ.-i) szerkezet, melyben a szereplők a struktúra adta szerepek közt egymásnak alá vannak rendelve - a hatalom társadalmisága e) befolyás-alapú definíciók - lényege: az egyik fél egyoldalú befolyásolási lehetősége a másik felé - de ez majd minden viszonyban így van f) konfliktus-alapú definíció - egy harmadik személynek lehetősége van beavatkozni két fél vitájába és azt vmilyen irányba eldönteni - de figyelmen kívül hagyja az illető érdekeltségét összefogla -lás - ami közös: a javak elosztásának meghatározása vmely érdek szerint - anyagi, szociális, szimbolikus javak - gyakran monopolizált eszköz a kényszer - ált. személyi kvalitás, néha társ-i státusz

eredménye - a konfliktusok kezelésének fontos eszköze Max Weber uralom: ha van rá esély, hogy egy meghat. parancsnak meghat személyek engedelmeskedni fognak - szociológiailag csak parancs lehet  engedelmességgel jár - egyetlen személyhez kötődik, nem feltétlen igényel (uralmi) szervezetet - politikai szervezet: olyan uralmi szervezet, melynek hatalma egy meghatározott földrajzi területre korlátozódik és az ügyeket igazgató csoport folyamatosan fizikai kényszert alkalmaz - legitim erőszak monopóliuma hatalom: ha egy társ.-i kapcsolaton belül van rá esély, hogy vki a saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye - attól függetlenül, min alapul az esély - szociológiailag bármilyen lehet fegyelem: a tömeg fegyelmezett és kritikátlan, ellenállás nélküli engedelmessége Kérdés: létezik-e hatalom a pol.-i rsz-en kívül? Gombár Csaba: a k onfliktusokkal terhelt társadalomban a m ásokra vonatkozó döntések intézményes

rendjének kézbentartása = a hatalom birtoklása 50 - politika: a hatalomért való harc - a gazdasági és szellemi hatalom ennek csak előfeltételei (hatalmi potenciál)  semmit nem ér, ha nem váltható át a mások akarata ellenére is érvényesülő döntési akaratara - a hatalom döntési privilégium - értelme: hozzájuttat mindenhez, ami kívánatos hatalommegosztás A kl. politikai bölcseletet a előíró szemlélet jellemzi (mit tegyen a modern uralk), a modern politikatudományt az értékmenetes leírás Néha mégis elíró szemlélet lényege: határ, amikor az államhatalom még megőrzi egységét, de védve van a zsarnoki hatalomtól  hatékonyság (egység) + ellenőrizhetőség (megosztás) korlátok: 1. tv-eknek alárendeltség, ami az uralk-t is kötik 2. alkotmányosság eszméje (XVIII sz) - a hatalom alk. szerinti megszerzése és gyakorlása • korlátozott állam • racionalizmus: tud.-os alapon kidolgozható egy olyan hatalmi gépezet,

ami automatikusan biztosítja a jogokat - csak a modern államokban kerül rá sor (előtte: rendi ellenállás formájában) története Arisztotelész: vegyes kormányzat a közjó érdekében - közügyekről tanácskozó szerv (népgyűlés) - vezető tisztségviselők (magistratus) - igazságszolgáltató testület (bíróságok) Polübiosz, Cicero - monarchia, arisztokrácia, demokrácia  konzulok, szenátus, nép - ezek mégsem a korai felfogásai, mert: • organikus és kvalitatív társ.-felfogás • a vegyes kormányzat és alkotmány nem egyenlő a mechanikus és kvantitatív , kormányzati funkciókra alapozó modern állammal Középkor - kettős fenség, kettős autoritás å kettős királyság: háborúra (abszolút hatalom) és békére (jognak alávetett hatalom) külön király  megosztott szuverenitás å két kard, két ország (egyház és állam) å király és korona (magyar szentkorona tan) - a királlyal a jog és hagyomány szembeállítható -

később: népfenség elve  ellenállási jog, ami intézményesül a parlamenti jogban Újkor - már Szt. Ágoston: a hatalom szüntelen igazolásra szorul (erkölcsi cél kell) - erre a gyakorlatban a hűbériség is rákényszeríti - reformáció: az alattvalók is véleményt nyilváníthatnak a hatalomról (szélsősége: zsarnokölés) - modern hatalommegosztási tan: az absz. idején  legfőbb érték ekkor a zsarnokkal szembeni szabadság John Locke 1. Parlament (tvhozó) és 2 király (végrehajtó) közti hatalommegosztás Montesquieu Államhatalmi ágak elválasztásának elve. å társulási szerz. å alávetési szerz alapján absz felségjog alapján 3. föderatív hatalom - háború, béke, szövetségek  szakértőkre kell bízni - a hatalom egymástól nem függő emberek kezében oszoljon meg - független bíróság  a kormányzat kötelessége - “ahol a tv. véget ér, ott kezdődik a zsarnokság” 51 - angol mintára - a tv.hozói és a

bírói hatalom kiválik az uralk-i teljhatalomból és egyensúllyá (önálló hatalommá) válik - leginkább az USÁban valósul meg - a független tvhozás és bíráskodás itt eleve elvált - kapcsolódik hozzá: tv.-ek uralma, hatalmak egyensúlyban tartása (fékek és egyensúlyok rsz.-e) Benjamin Constant 1814  4. (regulatív) hatalom - csak a hatalmi ágak konfliktusa esetén jut szóhoz - feladatai å tv.-ek szentesítése, kihirdetése, megtagadása å parlament eloszlatása (ha konfliktusforrás) å miniszterek menesztése (tv. végrehajtásának akadályozása) å kegyelem (méltánytalan bírói ítélet) - Ma: alk.-os monarchia királya, államfő hatalommegosztás elutasítása 1. Rousseau: népszuverenitás tana - a társadalmi szerződéssel létrehozott és a polgárok által közvetlenül gyakorolt hatalom megoszthatatlan 2. Laband: fejedelmi szuverenitás tana - csökkenti a nemzet egységét és cselekvőképességét (ok: a német egységet félti) 3.

marxizmus - a két osztály harcának pillanatnyi patthelyzetét tükrözi  ha megszűnik, a hatalom ismét elnyomó lesz Kritikák: miért pont ennyi és miért pont ezek az ágak? - vitatott a bírói hatalom elkülönülése a végrehajtó hatalomtól - más lehetőség: a. gazdasági hatalom b. sajtó hatalma c. politikai hatalom - tény, hogy ha a montesquieu-i hármasból kettő hatalomba kerül, a szabadság veszélyben van az I. vh után tágabb összefüggésben értelmezik  pluralizmus 40. A pluralizmus elméletei jelentése (lat. pluralis): többség, többféleség, sokféleség - a sokféleséget alkotó elemek egyenértékűsége, a sokféleség érték - összetettséget és tagoltságot jelent - létezik vallásban, filóban, erkölcsben, ideológiában, kultúrában, stb. politikai pluralizmus A szűkebb értelme: a hatalom más szempontú megosztása - a 2. vh után válik kulcsfogalommá  a totalitárius rsz-ek tapasztalata alapján - az igazi

demokrácia pluralista - a tagoltságnak kell biztosítania a társ.-i stabilitást és integrációt fogalma Alkotóelemei: • individualizmus (Locke) • részvételi etika (Dewey) • elkötelezettség a folyamatosság és stabilitás mellett (Burke) Ezek közözz hangsúly-eltolódások lehetségesek. pluralista pol.-i rsz 1. az egyéni érdekek kifejezése csoport-közvetítéssel történik - pártok, egyesületek, mozgalmak - mindegyik egyenlő eséllyel vesz részt  megszabják az állami tev. irányát 52 2. az állam nem élvez elsőbbséget és kiváltságokat - a szabályozást és kényszer-alkalmazást pártatlanul kell gyakorolnia 3. a politikai küzdőtéren való fellépés nyitott (alanyilag és tárgyilag) - mindenki, minden tárgy érdekében felléphet 4. a társ-ban nincs monolitikus hatalmi egység v centrum - az állam sem az  az állami politika hatalmi centrumok sokaságának kompromiszszuma - a sok kis csoport megakadályozza a hatalom

koncentrációját 5. demokratikus pol-i eljárási szabályok - erőszak elvetése, érvek a vitákban, kisebbségek és alternatívák tisztelete. gyakorlata Először az USÁban. - ok: a rövid idő alatt betelepült lakosság etnikailag plurális  ennek megfelelő autonóm szervezeti struktúra alakult ki - erős önk. és decentralizáció  tagolt és kiterjedt kp-i kormányzat - érdekcsoportok + versengéses amerikai mentalitás elmélete Európából indul. - a szuverenitásra támaszkodó jogtani államfelfogás kritikája (elsőnek Léon Duguit) - egyházak és szakszervezetek államnak ellenálló képessége alapján H. J Laski: 1. tisztán jogtani államelmélet sohasem képezheti az államfiló alapját 2. az állam nem tarthat igényt nagyobb engedelmességre, mint bármely egyesülés 3. az államszuverenitás hatalmi kérdés, amely morálisan semleges kényszer alkalmazásával jut érvényre - az államot nem illeti meg a mindenhatóság, mert

szuverenitását és korlátait a közösség hozza létre - nem alapvetően demokratikus, és a demokrácia sem alapvetően pluralista - az egyént nem csak választott képviselők, hanem önálló egyesülések is reprezentálják - ha a csoportok hatalma nem egyenlő, érdekérvényesítő képességük sem az - módosult tartalmat nyert: 1. ne legyen olyan csoport, ami minden lényeges döntés meghozatalét uralja 2. az állam: a monopolizálódás fékje 3. az állam képes a l eghatékonyabban garantálni a plurális dem feltételeit (pl tulajdon, piac, emberi jogok) 4. jóléti állam gazd-i és szoc szerepvállalása  elveszti radikális jellegét elitelmélet Csak akkor ellentétes vele, ha normatív, és nem deskriptív értelemben vizsgáljuk őket. - a részvétel-igény nem egyenlően oszlik meg az emberek közt  csak a legképzettebb kisebbség törekszik a h atalom gyakorlására, vagyis (szociológiailag igazolt tapasztalat alapján) 2 csoport van: 1.

passzív, érzelmileg motivált, ösztönös, műveletlen tömeg 2. aktív, racionális, művelt, vezetésre képes elit  a pluralizmus a részvételt csoportoknak tulajdonítja  ezért működhet akkor is, ha a tömeg elfordul a politikától. Az elit uralma nem kívánatos, de így van  1. de az elit sem feltétlenül egységes (kormányzó elit  kontra-elit) 2. feltételezés: az elit el tudja fogadtatni uralmát 3. a társ-i egyenlőtlenségek kumulatívak: kijelölik a pol-i szerepköröket  Pluralizmus válasza 1. nincs végső elit-egység: azok is egymással versengenek 2. az elitek nem képesek bármire rávenni a tömegeket, létükben is függenek tőle 3. az egyenlőtlenségek nem kumulatívak, más dimenziókban más csoportok lesznek elitek elitelméletek pluralisták 53 • a pol.-i döntéseket az elit hozza • a döntés kollektív teljesítmény (érdektörekvések konszenzusa) • az elit szabályozza a n yilvánosság és az • csak

artikulálja a l ent megfogalmazott infók csatornáit  megszabják, mi érdekeket kerüljön pol.-i megvitatásra • az elit kormányoz  a tömeg függő • az alku és döntéshozatal társ.-i ellenőrzés helyzetben van alatt zajlik  a döntéshozó felelős poliarchia Ami közös: 1. a kl liberális demokrácia a mai államban nem alkalmazható, mert az autonóm egyén aktív pol-i részvételére épít 2. az alkotmányosság is idejétmúlt, gyakran megszegik 3. alapvető értékek: szabadság, humanizmus, emberi jogok Pluralizmus + elitizmus képviselője: Robert Dahl (  poliarchia) - ideáltípus, eszköz a valóság megismeréséhez 1. demokrácia preskriptív értelemben: a pol.-i berendezkedés eszménye deskriptív értelemben: nem zsarnoki közt. 2. elemei: 1. szavazatok egyenértékűsége 2. tényleges részvételi lehetőség 3. racionálisan megfontolt ítéletalkotás a szavazáskor 4. eldöntendő kérdések választók általi meghatározása 5.

minden felnőtt polgár részvételi joga 3. Megvalósulásai: 1 antik polisz, 2 modern nemzetállami dem 4. Modern nemzetállami dem: 1. a kormányzati pol alkotmányossági ellenőrzése választott tisztségviselők útján 2. gyakorlatilag minden felnőtt polgárnak aktív/passzív választójoga van 3. jogilag védett alternatív információs források + szólásszab (akár a rsz kritikája is) 4. szabad egyesülési jog 5. Pluralizmus: autonómiára és befolyásolásra törekvés 1. néha hegemón, de 2. ált plurális a rsz konfliktusos: az érdektörekvések ütközhetnek, elkülönülhetnek szervezeti: ahol léteznek olyan szervezetek, amik a konfliktusokat kezelik 6. Poliarchia: olyan modern nemzetállami dem, ahol a szervezeti plur intézményesült és garantált  a fontos társ.-i szervezetek viszonylag önállóak és lefedik az érdektörekvések teljes körét Ehhez kell a 7. Többségi elv • szavazás előtt - általános javaslattételi jog - kellő infó a

választáshoz • szavazáskor - mindenki szavaz - a szavazatok egyenlő értéke - a legtöbb szavazatot kapó alternatíva győzelme • szavazás után - a győztes ténylegesen érvényesül - választott tisztségviselő parancsait végrehajtják • szavazások között - minden döntés a megszavazott alternatíva következménye - ha nem, az új döntés a fenti következményekkel jár - ezek keveréke Mindez: ideáltípus, pont így ne valósul meg. 8. Hegemóniából pluralizmusba 54 1) liberalizálódással (versengés) 2) demokratizálódással (részvétel) - nem kapcsolódnak feltétlenül össze - együttesen vezetnek az elitekhez - a társ. szervezetettsége fennmarad, az irányítás kultúrált, de nem alakul ki hegemónia - DE: poliarchiát csak a konszenzus hozhat létre pluralizmus bírálatai A.] Belső ellentmondások 1. állandósítja a pol-i egyenlőtlenségeket (nem oldja meg az önkifejeződési esély és képesség egyenlőtlenségét) 2. eltorzul a

polgárok értékrendje, ha a közérdek helyett a partikuláris érdekeket erőltetik 3. egy kérdés csak akkor kerül megvitatásra, ha az vmely csoport érdekének megfelel, legyen az bármily fontos is 4. a pol-i folyamatok ellenőrzését magán-társulások végzik, így közfunkciót látnak el B.] Eszmény és valóság távolsága 1. az állami túlsúly az állami szervezeteket előnyhöz juttatja a társadalmiakkal szemben 2. tőkekoncentráció/multinacionális szerveztek: a tőke túl nagy állami-pol-i befolyását érhetik el 3. a konszenzus a valóságban nem működik 4. nem minden érdek érvényesíthető hatékonyan C.] ideológiai funkciót tölt be 1. a politika csak az elit tevékenységével egyenlő, a csendes tömegről nincs szó 2. nem igaz, hogy az egyenlőtlenségek nem halmozódnak 3. elsikkad a tömeges rutin-döntések szerepe 4. a kívülrekedtek hallgatása nem jelenti azt, hogy érdekeiket képviselik  tömegesen kívülállásra

szocializálódhatnak 5. stabilitása alapja: a rsz-el való elégedetlenség marginalizálódik (nem jelenik meg hatékonyan) 41. A polgári jogállam és annak kritikája (Marx, Marcuse, Habermas elméletei) polgári jogállam Eszménye: A középkorban a kiszámíthatatlanság veszélyeztette leginkább a társ.-i egyensúlyt A polgári korszakban a j ogbiztonság alapkövetelménnyé vált Illegitim, partikuláris hatalmak felszámolása. - cél: a kp.-osított állami hatalom összeegyeztetése a szabadságjogokkal - magán- és közszféra határozott szétválasztása å hatalomtól mentesítik å itt kialakulhatnak a függetlenség feltételei  a piac hatékony biztosíték az önkény ellen å minden legitim hatalom a k ormány kezében van  ellenőrizhető (nyilvánosság, ahol az állam semleges közeg a konszenzus megteremtésére) DE: már nem a zsarnokságtól kell félni, mindez új kérdéseket vet fel Az államon kívüli társ.-i szférában leépült-e minden

hatalmi/hierarchikus pozíció? - van-e befolyásolási lehetőség a formális jogegyenlőség mellett?  vagyoni, műveltségi, stb. egyenlőtlenségek szerepe (a XIX sz-i kapitalizmusban ezek nőnek) elméletek: a. termelés, mint uralmi rendszer (Marx, Marcuse, Habermas) - lényege: a jogi forma mellett tenyésző, új típusú zsarnokság b. a fegyelmező hatalom (Foucault) Marx Társ.-i valóság leírása: szinte figyelmen kívül hagyja a formális hatalmi szervezeteket 55 - a polgári társ. sajátos uralmi viszonyai alulról épülnek ki - a hangsúly a termelésen és az ezzel összefüggő társ.-i viszonyokon van å állam: a termelésben kialakult hatalmi viszonyok megjelenése (“uralkodó osztály”) - önmagában semleges, de a tőkés termelés körülményei közt azon erők politikai eszköze, melyek először megszerezték a termelési tényezőket A liberalizmus szabadságeszményei ellentétükbe fordulnak: az állami semlegesség mellett a nem

tőkések alárendelődnek a tőkéseknek. DE: a pol.-i / társ-i struktúrák forradalmi felszámolása nélkül is megoldhatók biz egyenlőtlenségek  fejlettebb szinten a nyomor, kizsákmányolás, elnyomás kizárható Jelentősége: a meghatározó hatalmi különbségek a t árs.-i viszonyokban alakulnak ki  a nyilvános hatalom és mechanizmusa ennek csak származéka. Mercuse és a technikai ész Frankfurti iskola: a marxizmus hagyományát fenntartással folytatja. - jóléti állam kialakulása  a jogrsz.-be kompenzációs mechanizmusok épülnek be az egyenlőtlenségek csökkentésére + a pol.-i rendszer és az állam stabilizálására problémájuk: a kapitalista termelési rend politikailag legitimálódott, így politikailag nem vethetőek fel a korábbi (és fennmaradt) társ.-i feszültségek - a változások stabilizálták a rsz.-t (  Marx: destabilizálni fogják, forradalom lesz) - a technika pol.-i uralmat nyer, meghatározza a társ-i hatalmi

viszonyokat, felváltja a terrort  biztosítja az elosztható javak mennyiségének növekedését  nő azok köre, akik érdekeltté válnak a rsz. fenntartásában  a pol-i akarat ennek alárendelődik, a pol.-i kontroll biz téren feleslegessé válik - a kormányzat gazdasági sikere legitimáló hatású - a kapitalizmus és a polgári demokrácia kettőse biztosítja a legjobban a technikai racionalitás érvényesülését a termelésben  hatalom jelentésváltozása: a technika nem az egyes emberek cselekvési lehetőségeit szélesíti ki igazságtalanul mások rovására, hanem magát az emberi autonómiát korlátozza. - a technika nem semleges és nem választhat el attól, amire használják - a hatalmat a mechanizmus termeli, ennek tv.-szerűségeit betartva lehet hatalmi pozícióba kerülni Weber: a technikai fejlődésben megjelenő instrumentális észnek nincs alternatívája Habermas - kommunikatív racionalitás A frankfurti iskola 2. nemzedéke - az

instrumentális racionalitás mellett léteznek más racionalitásminták is - kommunikatív racionalitás: olyan erők, melyek a fentieket ellensúlyozzák - cselekvések, melyeknek célja az együttműködés és a kölcsönös megértés  ez kiterjed a pol.-i rsz-re is, így megfékezeti a technikai ész rombolását - polgári szabadságjogok szerepe: kommunikatív közeget hoznak létre, melyben az autonómia megőrizhető/visszanyerhető - kialakultak az instrumentális racionalizmus fékei is - jóléti állam: a társ.-i konszenzus elemeinek a pol-i életbe való bevitele 42. A “fegyelmező hatalom” (M Foucault elmélete) kapcsolódása Marxhoz A hatalom itt sem áll kapcsolatban az azt birtokló egyénekkel. - a hatalom azonban nincs mindig alárendelve a gazdasági mechanizmusoknak - nem gazdasági alapon is lehet hatalom tudás, mint hatalom - megszerzésének és felhalmozásának rendje - a harc a diskurzus alapján zajlik - Bacon: a tudás ellenhatalom,

megzabolázza a vak (fizikai) hatalmat Foucault: a hatalom és a t udás nem ellentétes, hanem egymásra támaszkodnak, egymás nélkül nincsenek  egymást kitermelik: a. minden hatalom funkcionális tapasztalatokkal jár b. minden felhalmozott ismeret hatalmi dimenziókat nyit meg A hatalom is szétszórt jelenség  ahogy vmilyen tudása mindenkinek van, úgy hatal56 ma is (mikrohatalmi rsz.) Modern kor: 1. szabadságjogok és 2. az ember alávetését szolgáló technikai apparátus szuverenitáson alapuló hatalom  mikrohatalmi rsz.-ben gyökerező hatalom (az előbbi létrehozza a szabadságjogokat, a másik kiterjeszti) fegyelmezés A fegyelmező eljárások tökéletesednek. - a modern korban fizikai kényszerítés helyett inkább rendezés, összehangolás, kiképzés - hadvezetésben: az egyéni vitézség helyett együttműködés kell - iskolatípus: alapja a tudatos fegyelmezés (padsorok, állandó figyelem ) - u.e kórházban, üzemszervezésnél 

magatartási szabályok Mindezek: egyetlen átfogó fegyelmezési eljárás részleges megnyilvánulásai - alapja a tudás, a fegyelmező hatalom normákat állít - fontos elem az állandó megfigyelés (panoptikus), vizsgáztatás - a társ. magát normalizálja, a korábbi (fizikai) elrettentés felesleges A felszínen: a polgárság kiharcolta a szabadságjogokat hátoldala: a kialakult formát az apró, mindennapi, fizikai mechanizmusok tartják alulról, amik lényegükben mikrohatalmi rsz.-ek Pl. az iskolában nem csak tudást lehet szerezni, de elfojtást, frusztrációt is - a makropolitikai hatalom nem marad meg a közszabadságok garantálásánál - az állami tevékenység a t árs. egészét kezdi el vizsgálni (demográfia)  a halál már kevesebb munkaidőt, elvesztett energiát, fölösleges kiadásokat, kezelési költségeket jelent - a népességé egészét célba vevő gondoskodás Jelentősége: rámutatott a hatalom kapilláris effektusainak jelentőségére

- felszabadítja az alávetett tudást 43. Állam és politikai rendszer politikai rendszer fogalma: a politikai-hatalmi viszonyok dimenziójában, a pol.-i tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó iszonyok és intézmények formájában intézményesült társadalmi alrendszer A társadalom politikai intézményeinek összessége. Alkotórészei: 1. állami és nem állami politikai szervezetek 2. az e szervezetek működéséhez kapcsolódó jogi és nem jogi normák, szerepek és a normákat megvalósító tényleges magatartások rendszere - a rendszer elemeinek működése állhat: megszervezés, megtartás, befolyásolás - olyan önvezérlő rendszer, amit önszabályozási képesség jellemez (ellentmondás mellett is képes működni) - a szervezeteket és normákat a politikai elem kapcsolja egybe - a középpontban az állam szervezete és tevékenysége áll (államhatalom)  hat a politikai intézményekre, azok hatnak az államhatalomra - a politikai rendszer és

az államrendszer nem mindig esik egybe - alapja: a társadalmi viszonyok struktúrája - a környezetével adaptív kapcsolatban áll ⇒ alkalmazkodik időrendben: ókori, középkori, újkori, legújabb kori jellege: demokratikus, diktatórikus hatalomgyakorlás fókusza: államközpontú, pártközpontú egyes országok rendszerei (pl. angolszász) tipizálásuk a. b. c. d. fő funkciói 1. összegyűjti a politikai véleményeket, akaratokat, lebonyolítja az érdekellentétekből fakadó küzdelmeket (érdekellentétek) 2. feloldja a társadalmi feszültségeket 3. vezeti, szervezi, igazgatja a társadalmat 57 4. kialakítja, realizálja a társadalmi érdekű döntéseket elemei 1. 2. 3. 4. 5. politikai normák, szabályok állami és nem állami politikai szervezetek politikai vagy politikusi szerepek politikai magatartások politikai eszmék (ideológiák) - azok a formák, amikben a politikum kifejlődik - eltérően hangsúlyozódnak konkrét esetben - a

legjelentősebbek: pártok, lobbyk, szakmai szervezetek, pressure group politikai pártok Gyökerük: a. felvilágosodás és liberalizmus (társadalmi) b. parlamentarizmus (állami) osztályozásuk a. szervezeti felépítés szerint • káderpártok • tömegpártok (laza/erős szervezetű) b. állami rendszerben elfoglalt helyük szerint • legális (fontos/marginális szerepet játszó) • illegális c. domináns ideológiai arculat szerint • eszmei-politikai pártok - forradalmi - reform - konzervatív pártok • pragmatikus (választási) párt • karizmatikus-vezérelvű párt d. működési terület • országos • regionális pártrendszer Fajtái: 1. alternatív: a p olitikusok legalább egy része alternatív együttese pártba rendezőik  reális esélyt nyer arra, hogy hatalomra kerüljön å felaprózódott többpártrendszer (nincs súlyuk, koalíciók kellenek) å kétblokkos rendszer (a számos párt két versengő, tartós történelmi blokkba oszlik)

å kétpártrendszer (ténylegesen csak két nagy párt verseng - USA) 2. nem alternatív: a politikai pártok közt nincs valóságos vetélkedés å pártok kooperációjának rendszere (egy tartós blokk hatékony ellenzék nélkül) å nemzeti egyetértés pártrendszere (több párt közül az egyik tartósan erősebb a többinél, azok csak kritizálni tudják, de nem fenyegetik) å korlátozott pártrendszer (párttól független erő (pl. hds) kezében van a tényleges hatalom) å egypártrendszer (más párt nem is létezhet) párt funkciói 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. lehetőség az egyéneknek és csoportoknak a politikai rendbe tagozódásra célmeghatározás a társadalomnak (ideológia) mozgósítás pol.-i akcióra képviselők a választásokon + jelöltek a hivatalokba érdekek artikulálása közvetítés állam és társ. közt társ. tagjainak akaratának érvényesítése kormányzati teendők - ha győznek politikai elit kiválasztása és képzése 58

kétpártrendszer 1. vetélkedő politikai erők relatíve stabil konszenzusa - az ellenzék mérsékli magát rossz időben, nehogy hirtelen hatalomba kerüljön 2. a kormánypárt által ki nem elégített érdekeket képviselnie kell 3. változásra ösztönöz, de kiküszöböli a radikális változásokat 4. ált lehetetlen a kisebbségi kormányzás, az ellenzéknek mindig van korányképes vezető magja (shadow cabinet)  a független képviselők léte azonban ellehetetlenedik típusai: a. a pártszervezet dominál b. a párt a kormányzatban dominál (pl USA) “harmadik párt”: ált. jelentéktelen ideologikus csoportok befolyásoló csoportok (pressure group) A kétpárti rendszer egyedül képtelen képviselni valamennyi érdeket és igényt ⇒ befolyásoló csoportok előtérbe kerülése 1. pressure group ⇒ nyomásgyakorló csoport 2. interest group ⇒ érdekérvényesítő csoport Céljuk a kormányzati funkció befolyásolása ⇒ nem akarják megnyerni a

választásokat. - legális v. illegális eszközök - közhasznú v. nem Lehet pozitív és negatív jellegű, pl. szakszervezetek, regionális, kooperációs szervezetek ⇒ kiegészítik a pártok tevékenységét. - szakszervezet, nő- és ifjúsági mozgalmak, egyházak, egyetemek, médiák, stb. - kapcsolatban állhatnak pártokkal (pl. belépés v szavazatok biztosítása) - nem helyettesítik, csak kiegészítik a pártokat 44. A közvetlen és képviseleti demokrácia A képviselet - a sokaság uralma - modern körülmények: a közvetlen dem. néhány könnyen átlátható v világnézeti kérdést igénylő kérdésre szűkül: pl. abortusz, halálb - képviseleti dem.: a döntések nem az egyes polgárok egyéni akaratának összességét fejezik ki ld. 30 tétel képviselet alapja Az autoritás a nép akaratából ered. - a népnek nem kell aktívnak lennie + az állam nem dönthet mindenben és közélet elválasztása  magánélet 45. A bürokrácia kialakulása

és fogalmi elemzése A bürokrácia weberi értelmezése Kialakulása Középkor: egymástól viszonylag független hatalmi egységek. Élén a feudális úr Labilis egyensúly, rossz kommunikáció. XIV-XV. sz: centralizáció  lökés a bürokráciának - territoriális centralizáció - pénzügyi és katonai igazgatás XVII. sz abszolutizmus: kialakulnak a bürokrácia alapjai å pénzgazdálkodás kialakulása: hivatalnoki kar, amely a központi hatalomtól függ  független feudális “hivatalnok” å gazdasági rend kialakulása: profit, piaci mechanizmusok racionális kalkulációja - a piaci mechanizmusok működését a bürokrácián alapuló erős kormányzat biztosítja å racionalizáció: szaktudáson alapuló kinevezési rendszer å népesség növekedése: több feladat å adminisztratív feladatok megjelenése: hatékonyabb szervezet szükséges å kommunikáció modern formái: újabb adminisztráció XIX. sz liberális állama a szabad versenyt hirdeti, de

mégis növekszik a bürokrácia ⇒ új 59 feladatok ellátása (oktatásügy, egészségügy). A szabad piac felé vezető utat mégis az állam nyitja meg. Új feladatok: járványügy, közlekedésszervezés, stb Megváltozik a közegük: - magánjellegű igazgatási szervek (ipari termelés irányítása) - tömegpártok: bürokratizálódás, multinac. cégek - növeli a bürokráciát: å gazdaságba való (anticiklusos) beavatkozás å szociális biztonság megteremtése, mint állami feladat Jóléti állam válsága: csökkenteni kel a bürokráciát  de az új feladatok nem teszik lehetővé (pl. fogyasztóvédelem) Növekedése lassítható, de nem állítható meg fogalmi elemzése A bürokrácia szót Vincent de Gournay használta először a XVIII. sz-ban megjelent művében (fizetett hivatalnokokkal való kormányzás) ⇒ de a fogalomkör azóta változott, pl a hivatal uralma, a hivatali hatalom túltengése, de általában államapparátussal, igazgatási

szervezettel kapcsolatban. Ma: államapparátus - az állami feladatokat igazgatási eszközökkel megvalósító szervezet ⇒ hivatalnokok tevékenysége, hierarchikus felépítés és alárendeltség, ellenőrzés lehetősége. - XIX. sz: pejoratív értelemben használják Max Weber - ő tekinti először szükségszerűnek  a nyugati racionalizálódási tendencia része: a tradicionális cselekvést tudatos váltja fel - a szabályok elterjedése, ami lehetetlenné teszi átfogóbb tudás megszerzését (felaprózódás) - az élet demisztifikálódik, újabb világkép nem alakul ki: az emberek az értelem mindenhatóságában hisznek formális racionalitás: az eszközök megfelelő volta materiális rac.: különböző értékek és célok megvalósítása A társ.-i lét racionálisan fejlődik, materiálisan nem Három uralmi ideáltípus: az alattvalók miért fogadják el a fennálló rendet 1. tradicionális uralom 2. karizmatikus uralom 3. legális - racionális

uralom ⇒ a modern társadalom uralmi szervezete a bürokrácia Mindegyiknek sajátos uralmi szervezete van. Ez a bürokráciában: ë A 3. pontot biztosítja a jogi kódex, ë tv.-ek (absztrakt szabály, amit egyedi esetben alkalmaznak), ë a hatalmat gyakorló is aláveti magát ennek, ë engedelmesség az alávetettek részéről  ez nem a személyt, hanem az általa képviselt pozíciót illeti Sajátos jellegzetességei: 1. folyamatos szabályozott működés, 2. elkülönített területek + szükséges hatáskör, 3. hierarchikus felépítés, jogkörök részletes leírása, 4. szakképzett hivatalnokok, 5. anyagi eszközök elkülönülése (a hivatalnokok [magán] anyagi eszközeitől)  a hivatal nem kisajátítható, 6. aktaszerű, írásos ügyintézés hivatalnokok feltételei Webernél a. b. c. d. e. f. g. h. személyükben szabadok (személytelen hivatalnoki kötelességeknek engedelmeskednek) hivatali funkciók világos elkülönítettsége + hierarchia

szerződésesek kiválasztásuk: szakmai feltételek alapján fizetés + nyugdíj hierarchiához igazodó fizetés felmondási jog + nekik is felmondhatnak főfoglalkozás 60 i. előremenetel lehetősége j. egységes ellenőrzési és fegyelmi rend Hátránya: nem képes megoldani olyan feladatot megoldani ahol nem elég a formális racionalizmus  pl. nem hozhat pol-i döntést 46. A bürokrácia weberi elméletének kritikája ‘50-es évek felmerül kritikája a bürokrácia pozitív v. negatív? Pozitív: a munkamegosztás komplexebbé válása mellett szükség van hatékony közvetítő és koordináló szervezetre fejődés akadálya: a centralizált irányítás fékezi az alrendszerek spontán folyamatait A kérdés attól függ, hogyan vélekedünk az állami beavatkozásról, a szabad piaci versenyről és a centralizáció/decentralizáció viszonyáról. - nem ragadja meg a valóságot - tisztán formális struktúra  de létezik informális struktúra ⇒

hatalmi harcok egymás közt ⇒ növekedéshez vezethet. - túl leegyszerűsített modell, mert a döntéseket érzelmek is motiválják (Mayo-Lewin) - Merton: a diszfunkcionális működés: a ritualizáció csökkenti a hatékonyságot. - Gouldner: a személytelen előírások miatt mindig fejleszteni kell az ellenőrzést - Crozier: egy szervezet minél inkább megfelel a w eberi modellnek, annál inkább diszfunkcionálisan működik  ez nem hiba, hanem tulajdonság, nem képes korrigálni önmagát 47. Állam és erőszak: forgalmi keretek; forradalom és terrorizmus Az állam az erőszakot korlátozza és erőszakot alkalmaz. fogalmi keretek A társadalomban döntő szerepe van az erőszaknak: 1. erőszakhoz való erkölcsi viszony 2. erőszak és állam funkcionális viszonya erkölcsileg Az erőszak társadalmi tény, előítélet-mentesen kell kezelni  de az erkölcsi megítélése mennyire tudományos? Lényeg: a politikai jelenségeknek és az erkölcsnek gyakran

mások a mércéi. Machiavelli: elválik az erőszak pol.-i szükségszerűsége és hasznossága erkölcsösségétől - de a helyes cél nem teszi elfogadhatóvá - egyes feltételek mellett erkölcsileg elfogadható, máskor nem Két végpont a gondolkodásban: 1. az aktivitás előremozdítója, a fejlődés előremozdítója  erkölcsileg igazolható, csak deviáns formái üldözendőek (ebből könnyen szociáldarwinizmus, totalitarizmus lesz) × 2. igazolhatatlan, teljes elutasítása, a “gonosz erők” terméke (anarchizmus, flower-power) A kettő közt: ideológiai, vallási, erkölcsi, teológiai, jogi, politikai alapon próbálják igazolni. erőszak és állam A tyúk és tojás dilemmája. 1. Hobbes: közhatalom nélkül háború (mindenki mindenki ellen) lenne A háború idő is, amely alatt fennáll az ellenséges szándék. Minden más béke - az ember alapvetően harcias - tv. és rend biztosítéka  ezért van a primitív népeknél oly sok erőszak - a

civilizációban más az erőszakhoz való jog, ha mértéke nem is kisebb - az állam az erőszak megfékezésének eszköze 2. Rousseau: az állam nélküli állapot idillje 61 - az ember alapvetően békés - a szabadságot erőszakkal rabolták el - az egyenlőtlenség hatalomhoz vezet, ami erőszakot szül - példaképe: erőszakmentes társ.  le kell mondani az erőszakról Közös vonatozásaik: a. történelemtől és kultúrától független egyetemes ember-ideál teremtése b. erőszak egyén és az állam közt állhat fenn  kortól és társ-tól függetlenül a az állam a társ ellen, vagy az egyén a másik pólus ellen alkalmazott erőszak erőszak az állam ellen Az állam ált. a büntetőjog által védekezik - hatékonysága kérdéses 1. csak addig eredményes, amíg a t árs-at ált a r end és t v tisztelete jellemzi  csak néhány deviáns személy/csoport törekszik a rend felforgatására 2. a fennálló rendet védi  csak addig kívánatos,

amíg a hatalom igazolja önmagát  a pol-i és jogi rend alapjait vitató erőszak ellen csak akkor lehet fellépni, ha az eredménytelennek bizonyult (status quo fennmaradt) ellenállási jog: az állam elleni erőszak intézményesített formája. - nem irányulhat a rend ellen - feltétele a polgárok politikai alanyként elismerése - esetei: 1. a társ átruházza az erőszak alkalmazásának jogát a szuverénre  de ha a szuv megszegi a szabályait, ellene is alkalmazható. (jogsértő kormányzat elleni fellépés) 2. a polgárok “szerződési akaratának” megváltoztatása, legalizálja az új hatalmat és biztosítja a jogfolytonosságot - emberi jogi alapú  törvényesként ritkán jelenik meg forradalom 1. Fogalma: kollektív erőszak, az állami-politikai rend általános és t ettleges megkérdőjelezése, annak megdöntésére irányuló tömeges törekvés 2. Elhatárolása más, hasonló fogalmaktól: ç lázadás: nem az egész állami rend, hanem

annak egyik megnyilvánulása elleni erőszak. - ált. tömeges elégedetlenség - nem feltétlenül az alk.-os rend ellen ç felkelés: az alkotmányos rend letéteményesei ellen irányul, ha a k özmegítélés szerint visszaéltek a hatalmukkal. - célja a normális, tv.-es helyzet visszaállítása - a hatalom gyakorlásának általános igazságtalansága ellen ç polgárháború: társadalmon belüli csoportok közti harc - célja sokszor a politikai/hatalmi rend kialakítása - a csoportok horizontálisan különülnek el az “igazságos rend” mentén - átmeneti, mert a győztes megvalósíthatja akaratát ç szabadságharc (függetlenségi harc): idegen államtól eredő elnyomó hatalom ellen. - az önrendelkezési törekvéshez képest válhat vki idegenné - pedig az államot pont az önállósodási törekvések tehetik reakcióssá - ha a függetlenségi mozgalom sikeres, állammá alakul, ami hasonlóan fog eljárni ç puccs: két hatalmi csoport összecsapása - a

hatalom jellegén nem változtat, csak “helycsere” - nem forradalom: társ.-i támogatottság hiánya - a rendkívüli állapot állandósulhat 3. Lényege: Legjellemzőbbek: 1640, 1789, 1848, 1917 a. társadalmi “földindulás” + véres események b. fejlődés + vmi kívánatos megvalósulása A rend felforgatása anarchiával és erőszakkal jár. Edmund Burke: konzervatív, a hagyományból táplálkozó fokozatos haladás híve  a forradalmak szörnyűségeire nem volt szükség “jogállami forradalom”, “forradalom felülről”  nem szükségszerűen jár vérrel 62 Lényege: átfogó társadalmi-strukturális változás - erőszak akkor kell, ha a régi rend hívei ragaszkodnak hatalmukhoz - vértelen: ha felismeri mindenki a változás szükségszerűségét 4. Más lehetőségek: a) hatalom, mint kontinuum átszállása - “a legnagyobb mértékű átszállás a legforradalmibb” b) társadalmi változás, mint kontinuum - a leggyorsabb és

legmélyebb változás a legforradalmibb c) politikai cselekvés illegitimitása - a legillegitimebb cselekvés a legforradalmibb d) kollektív cselekvésben résztvevők köre - a legátfogóbb cselekvés a legforradalmibb  kiindulópontjában az elnyomottak cselekvése forradalmi Ezek összessége a forradalom. Hogy milyen esemény volt forradalom, azt az idő dönti el 5. Közös sajátosságai: 1. beleilleszkedik a nagy nemzetállamok kialakulásának folyamatába - nemzet (identikus egység + kollektív alany)  saját/idegen feudális hatalom - a nemzet harca a hatalom monopóliumával rendelkező állammal szemben (hatalmi centrumok rivalizálása) - meglevő intézmények elfoglalása (pl. parlament) v újak létrehozása (SZU: szovjetek) okai: egyensúlyvesztés (élet/emberi viszonyok magától értetődő rendjének tömeges meg?ezése) tekintélyvesztés (hatalom igazolási alapjának megszűnése) hatalomvesztés (hatalmi monopólium megszűnése, átszállása pl. a

“népre”) előrehaladásának elemei: 1. egy folyamattal indul (az állam által képviselt pol elfogadhatatlanná válik a többség számára) 2. esemény  kiindulópont a hatalom átszállására 3. program  magyarázza, igazolja, céllal ruházza fel a változások követelését és kikényszerítését 4. politikai mítosz  pol-i megfontolások érzelmi elemekkel kiegészülése + legitimál az új normális rend kialakulásáig sajátos dinamika Kijelölhető kezdőpont, csúcspont és végpont  ezeket a mítikus feldolgozás jelöli ki amiben különböznek: a cél - a változás jellege és következetessége - célja: változás,  erkölcsi alapot teremt rá és igazolja - új korszak határa terrorizmus 1. Fogalma: a társadalmi többség megnyerésének fáradtságos és hosszadalmas útjának lerövidítése jól irányzott és elszánt akciókkal - fegyveresen és egyedül nem lehet harcolni nyíltan az állam ellen, ha győz is, nincs mögötte

többség - oka: egyesek (vélt) igazának biztos tudata - idealizmus  ezért nem klasszikus bcs. 2. jellemzői: - célja: átfogó társadalmi változások - taktikai megfontolása: a kívánt eredmény kizsarolása - módja: a status quo fenntartása költséges legyen (pénzben, életekben, idegekben) [IRA] vagy: trigger-hatás: reményeik szerint az erőszakos cselekmények láncolata forradalomhoz vezet, mert az állam is kénytelen erőszakhoz nyúlni, és evvel megutáltatja magát [RAF - Rote Armee Fraction] - palesztinok: a világ figyelmének felhívása egy elnyomónak ítélt rendszer fennállására és eszközeire v. konkrétabb cél: társak kiszabadítása, pénz, fegyverek beszerzése 3. elméleti keretei (“minimál-fogalma”) - lényege: elkülöníteni a pol.-i erőszak más formáitól - elemei: A) komoly félelem és rémület keltése 63 B) véletlenszerű és szimbolikus célpontok - akiknek adott esetben semmi közük a dologhoz (pl. turisták

legéppuskázása Luxorban) C) a tényleges/közvetlen áldozatoknál nagyobb közönséget befolyásoljon - a világ közvéleményének felhívása D) brutális, extrém erőszak-formák - gyakran érthetetlen (pl. fejek levágása) E) üzenet jellege - megjelenjen a tömegtájékoztatás csatornáiban 4. Eszmei gyökerei: - alapja a múlt század pol.-i kultúrája a) népszuverenitás (1 ember - 1 szavazat)  elhalványodik a t ársadalom és az állam/egyén és állam felelőssége közti határ, mert látszólag az állam minden cselekvéséért a társadalom felelős (“nincsenek ártatlan civilek”; “az egyik ember terroristája a másik szabadságharcosa”) b) népek önrendelkezési elve: de mi a nép? Ott, ahol a nacionalizmus nem tud államot kialakítani. A terrorizmus érve: az államiság elismerése nem elvi kérdés, hanem a nagyhatalmak aktuálpolitikájáé c) politikai pragmatizmus + erkölcsi megalapozottsága közti különbség: lehet jó célért rossz

eszközzel harcolni? Nyugaton: nem. Igazolási kísérletei: a. mindenki felelős a hallgatólagosan támogatott kormányzat döntéseiért, nincsenek ártatlan civilek b. humánusabb, mert az elérendő (jelentősnek tartott) célhoz képest kevés áldozatot követel (“ölj meg egyet - rémíts meg százat”) Nincs cél, ami igazolná. 48. Állam és erőszak: háború és állami terrorizmus állami erőszak háború 1. Az erőszak alkalmazását sokan az állam monopóliumának tartják - de ez erkölcsi értelemben nem igazolja  további feltételek kellenek å az állam, mint pol.-i intézményrsz legitim legyen + alkotmányos és jogszerű működés å legalitás: az erőszak alkalmazásának jogszerű menete 2. Alkalmazásának kapcsolatai î az erőszak rendszeres jogszerűtlen alkalmazása megingatja az állam legitimitását î a bármi áron történő rend-teremtés és ennek ígérete szavazatot teremthet (pl. nácik) î lehetséges, hogy a jogszerűtlen hatalmi

túlkapások egy gondosan körülhatárolt kis csoportot érintenek (pl. zsidók)  a kisebbség maga is tehet üldöztetéséről (pl cigányok) î a tv.-en kívüliek elleni illegális erőszak is növeli a legitimitást î ha a hatalom felmenti akcióit a j ogtalanság alól (pl. különleges tv-ek)  elvész minden mérték, forradalom v. háború lesz Az állami erőszak egyik fajtája, az államok közti konfliktusok megvívásának módja, ultima ratio. 1. A háború elkerülhetetlenségét hirdető emberek két célja: a. eszközök hatékonyságának növelése b. hadviselés civilizálása (nemzetközi jog alá hajtása) XIX. sz-ig a háború korlátozott  XX sz-i: totális 2. A korlátozott háború okai: 1) fegyverforgató emberek korlátozott száma (pl. lovagok) - a néphadsereg az absz. alatt alakul ki 2) sokáig megőrzi a rivalizálás (pl. párbaj) és az istenítélet-jellegét (fővezér-király eleste) + formalizált eljárás jelleg (célszerűség 

lovagias eszmények) 3) korlátozott eszközök  csak a konfliktust akarják rendezni, de nem akarják egymást kiirtani  csak a célszerűségig csinálják + jó politikai békét akarnak kötni 64 4) keresztény közösség  nincs helye emésztő gyűlöletnek + a feudális hatalom (pl. területcsere) az identitás elvesztése nélkül átruházható  nemzetállamok 3. Fr forradalom hatásai: - általános hadkötelezettség - hadiszokás felrúgása (Napóleon sikerei)  hagyományos korlátok felrúgása - felkelt nép heroikus harca + morális igazolás feltétlensége: ha a n ép felkel és megvédi hazáját  igazságos - morális igazolás: nem nehezíti meg a háb. kitörését, de befejezését igen 4. polgárosodás - nacionalizmus tömegérzete  nem lehet indulatmentes háború és béke - első modern háb.: I vh - tömegpusztító fegyverek + nagy embertömegek - nemzetközi érintkezés korábbi elvei helyett nincsenek újabbak - II. vh -

totális háború (Goebbels) - népek egymás elleni írtóhadjárata - utána: - tömegpusztító fegyverek - a katonákénál nagyságrendekkel nagyobb embertömeg (civil) veszítheti életét háború jog alá vetése Létezhet háborúban jog? Előírhatja, hogy a népek lemondjanak a háború jogáról (1928 Briandt-Kellog paktum)  felhatalmaz-e a jog tömegek lemészárlására? Jognak tekinthető-e a nemzetközi jog, ha nincs felsőbb tvhozó, végrehajtó és bíró? - az államokon múlik minden - a jog nem célja a háborúk lehetséges megelőzése, keretek között tartása és alternatíva kínálása története: - XVI. sz Ayala, Gentilis, Grotius - XVIII. sz: Bynkershoek, Wolff - a mai felfogás alapjai • háborúhoz való (alanyi) jog [is belli]  a háború jogigény érvényesítésének eszköze • hadviselés (tárgyi) joga [ius in bello]  hadijog Alapkérdései: 1. hadviselő felek 2. felhasználható eszközök és megengedhető magatartások 3.

hadifoglyok és 4. sebesültek Mindez: nemzetközi jog. II. vh után: a jogi eszközök elégtelenek - a háb. alapvetően politikai kérdés - elkerülése is politikai: haditechnika korlátozása, háborúindítás elkerülése, a megfelelő rendezés intézményeinek kiépítése Biztosítéka: nagyhatalmak (elrettentés, záloga a félelem) állami terrorizmus terror: a megfélemlítés eszközének alkalmazása magán v. állami cél érdekében terrorizmus: létező állam elleni egyéni v. csoportos erőszak 1. Az állami terrorizmus előzményei - fr. forradalom: regime de le terreur  a forradalom ellenségei elleni szisztematikus nyers erőszak (jakubinusok) - új gondolat: szélsőséges esetben az állam lerázhatja a legalitás béklyóit  tömeges erőszak a nemes cél érdekében - módszer: jogrend felfüggesztése v. megkerülése Állami terror lényege: az állam jogtalan erőszakhasználata. fajtái A) Saját polgárok ellen - illegális + illegitim

erőszak-alkalmazás 65 B) Idegen államok és polgárok ellen - korlátozott és leplezett háború  nyílt háborúhoz elégtelen diplomáciai potenciál + nemz. támogatás elégtelensége (nagyhatalmi jóváhagyás hiánya)  katonai, és nem politikai magyarázat  az erőszakkal tarkított normális állapot rendkívüli hadiállapottá változik, ami közvetlenül veszélyezteti az állami intézményrsz.-t helyesebb: ha állambiztonsági kérdésként fogjuk fel  nem militarizálja az elméletet + köztv.-es bcs-ektől eltérő eszközök alkalmazhatóak - terrorizmust támogató államok  ez egy címke, amit az aktuálpolitikától függően ragasztanak egy álamra (Pl. Szíria)  a címkézés a nemzetközi politizálás eszköze - a terrorizmus eltúlzása: a terrorista célokat segíti (fenyegetettség-érzés, katonai jellegű intézkedések fenyegetik az állam legitimitását) terrorizmus veszélyei a) Szarajevó-komplexus: egy elszigetelt

terror-cselekmény nemzetközi konfliktust, így háborút indukálhat  de ehhez előzetes háborús készség kell b) az érdeksérelem miatt nagyhatalmi katonai fellépést válthat ki  destabilizál c) megváltoztathatja a demokratikus intézmények működését, v. magát az intézményrsz-t (Pl. Izrael) A terrorizmus kétélű fegyver: kiszámíthatatlan következményekkel jár alkalmazása  az alkalmazónak később mindig felróják és vétkezik érte. 49. A politikai engedelmesség elméleti kérdései alapja Emberi igény a társadalmi rendezettségre. - társ.-i struktúrák és folyamatok biz mintázottsága  előreláthatóság - erre mindenki szerint szükség van  a kérdés a mikéntje (államhatalomhoz való viszony) elméletek 1. anarchisták: a rend a hatalom közreműködése és hierarchia nélkül, a társadalmi önszerveződés és önigazgatás folytán is megvalósulhat 2. imperatív elméletek: a rendet csak a politikai hatalom biztosítja

å kényszer-elméletek (Machiavelli, Hobbes, Hegel) - az ember önző, szűklátókörű és hatalomvágyó  csak természete nem, csak viselkedése változtatható meg - rá kell kényszeríteni a rendet - gyakran elitizmus: kiválasztott keveseknek kell vezetniük a sokaságot - engedelmesség alapja: • büntetéstől való félelem • rendezettség hiányától, pusztulástól való félelem å mások - a kényszer nem elég magyarázat a t árs.-i rend fennállására  elfogadottsággal kell kiegészíteni (politikai engedelmesség), ami csak a legitim hatalommal szemben nyilvánul meg - a legitimáció kétféle lehet • instrumentális legitimáció (Locke, Bentham, Mill) - individualista és utilitarista: az emberek önmagukban elégséges, érdekvezérelt lények - jól felfogott érdekeik alapján engedelmeskednek, hogy vmi célt elérjenek - az emberek eszközként használják egymást - a viszonyok így külsődlegesek és instrumentálisak, az egyéni döntés

eseti és érdek-függő  aki engedelmeskedik, az azért teszi, mert az az érdeke • immanens legitimáció - az ember eredendően zoón politikon, a másik ember nem eszköz, hanem társ - a közösség rendjét megteremtő politika a személyiség fő komponense - az egyénnek van szüksége közösségre és engedelmeskedik neki autoritás - érvényessége nem az elfogadásból, hanem abból áll, hogy aki kiadja, feljogosított erre, és 66 evvel elkülönül a címzettektől - az autoritás meghatározható a parancsolási joggal  ebből mások cselekvési kötelezettsége fakad, amit alátámaszt a helyesség képzete  az autoritás nem csak kényszerre épül, szükséges hozzá az elismertség is - alanya: politikai viszonyok között ált. az állam v annak képviselője problémája: az autoritás igazolása általános  a kiadott parancs konkrét  de kérdéses, hogy pont erre a parancsra van-e szükség - nem általában egy, hanem konkrétan egy

államhoz köt  de kérdéses, hogy pl. a jólét az adott államnak való engedelmességgel valósul-e meg  az eszmék megvalósulása fokozatos jellegű  általános engedelmességi kötelezettség  konkrét rend vitathatósága - azért kell engedelmeskednünk, mert vállaltuk (szerződési elmélet)  de az egyénre van bízva, hogy biz. feltételek mellett felmondja autoritás konkrétsága a. az állam joga a tvhozásra b. legitim erőszak monopóliuma c. engedelmesség: tv-eknek való engedelmesség Az elvont kötelezettségek konkréttá válnak: az állam főbb intézményei és az azokban való részvétel útján (állampolgári kötelezettségek) nem feltétlen Mert: az erkölcsi kötelességeknek csak egy csoportját alkotják. - a kötelességek versengésében nem biztos, hogy a politikai győz - az engedelmesség akkor végleges és feltétlen, ha a politikai kötelesség egyben a legmagasabb rendű erkölcsi parancs A politikai kötelességek eredete:

a) természeti adottságként örököljük (mint a gyermeki kötelességeket) b) Isten akarata - Szt. Pál: Omnis potestas a Deo - Filmer: a királyi hatalom a szülői autoritás egy fajtája - Hume: a politikai autoritás működőképes rendszere sokszor hasznosabb a káosznál Vagyis. feltétlen engedelmesség × Szerződései elméletek (Buchanan, Hooker, Grotius, Milton): az államot biz. célok elérésére hozzák létre  ennek keretei közt terjed ki az autoritás, mértéke és köre az állami feladatoktól függ - de sok kérdés megválaszolatlan marad (pl. meddig marad fenn) A beleegyezést végül az állam hasznossága igazolja csak. Rousseau ténylegessé akarta tenni a belegyezést, Hume haszonelvűen igazolja. Hobbes: a politikai legitimitás alapja az alávetettek belegyezése Locke: akkor is csak korlátozott hatáskörű engedelmesség feltétlen elutasítása a. anarchizmus: politikai: az állami erőszak a korrupt és igazságtalan társadalmak

velejárója filozófiai: elutasít minden autoritást  de egy nagy társadalom vezetésének problémáját nem tudja megoldani b. forradalmi szocializmus (egyik változata: marxizmus)  a kizsákmányoló államot el kell söpörniük a kizsákmányoltaknak 50. A polgári engedetlenség többségi elv 1. A modern társadalmakban az engedelmességi kötelezettség a többségi akarattal szemben áll fenn. - de lehet, hogy a kisebbség más véleményen van: ekkor engedetlenség a a. gyakorlatban vagy b. gondolatban 2. Terjedelme: passzív engedetlenségtől forradalomig - erőszakmentes 67 - más ellenszegülési formák: egyéni (lelkiismereti szab.) és kollektív (pl zöld párt) v cselekvés és aktív mozgalom nélküli politikai kommunikáció (feminista mozgalmak) Képviselői és elméleteik Első: D. H Thoreau: elméletének és gyakorlatának kidolgozója Ok: rabszolgaság-ellenes - az erkölcs és az ész nevében lehetséges az ellenállás - azóta: még az

alapok sem tisztázottak, inkább gyakorlati alapon vizsgálják (Gandhi, Vietnam-ellenes tiltakozás, “taxis-blokád”) - az alkotmányosság, a kormányzók és kormányzottak viszonyát feszegeti Rawls: természetes kötelességünk az igazságos intézmények támogatása. • ha létezik, engedelmeskedni kell neki • ha nem: létre kell hozni  nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni a fennálló hatalomnak  ha vmi igazságos, engedelmeskedni kell neki  az igazságtalanság igazolja az engedetlenséget Lehetséges, hogy csak egyes részei igazságtalanok  a rsz. nem lehet tökéletes, de el kell kerülni, hogy a hátrányok tendenciózusan sújtsanak vkiket + olyan mértékű legyen, hogy ne veszélyeztesse az alapvető szabadságjogokat  el kell viselni a rsz. méltányos és elkerülhetetlen tökéletlenségeit - csak alapvetően igazságos és elfogadott rsz. hiányosságainak kiküszöbölésére szolgál  csak alkotmányos demokráciában, ahol az egyéni

szabadságot tisztelik + szétesne a támogatás nélkül  ennek normális (szükségszerű) alkotórésze elvi alapjai 1. mint jogintézmény - az ellenállási jog (ius resistendi) gyakorlása, az alkotmányvédelem intézménye, melyben az egyén ellenállhat az alkotmánysértő döntésnek - hibái: • az ellenállási jog a jogrend egészét, és nem egyes részeit védi • alkotmányértelmezésre az AB jobb fórum, mint az utca embere • lehetetlen bevonni a jogrendbe egy jogrend elleni cselekményt • az ellenállási jog egy olyan hatalmi rsz. elleni intézmény, amitől nem várható el az engedetlenség tolerálása (pl. totalitárius rsz-eknél beszélhetnénk ellenállási jogról) Hannah Arendt (is): az alk.-t nem tv-nek, hanem egy dokumentumnak tekinti, ami rögzíti a társ.-i együttélés mikéntjét, a polgárok és a társ konszenzusát A jogi vita politikaivá válik, ahol nem a polgárok, hanem a szuverén jogsértő. De ez csak ott lehetséges, ahol a

közügy magánügy is. 1. mint jogértelmezési vita (Dworkin) - a tv.-ek félretehetőek, megszűnik a tiszteletük  a társ morális-jogi szétzilálása - a jogvitakénti felfogása lehetővé teszi, hogy a jogrenden belül maradjunk - a tv. több értelme közül az egyiket elfogadjuk  3 lehetőség: 1) kétség esetén a legrosszabb: a tv.-ekből következően engedelmeskednünk kell 2) amíg az erre jogosult testület (pl. bíróság) azt ki nem zárja, választhatjuk a számunkra legkedvezőbb változatot 3) ragaszkodunk saját álláspontunkhoz még a bíróság előtt is (Dworkin: az ember a jognak tartozik engedelmességgel, nem annak, ami vki szerint a jog. Mindenki úgy jár el, ahogy szerinte a jog előírja.) Hibája: nem a megfelelő helyzetre reagál, mert az engedetlenség esetében nem kétséges, mit kíván a jog, de a tiltakozás pont ez ellen irányul. 3. mint a kötelességek összeütközése (Thoreau) - tvhozó többség tv.-e/döntése  szabadsághoz

+ igazságossághoz való ragaszkodás morális kötelessége (a többségi elv természete és határai) - mi van, ha a többségi döntés igazságtalan + panaszunkat senki sem hallgatja meg? - mit jelent egy politikai közösség tagjának lenni  több, mint állampolgársági jogviszony - csak egy kötelesség lehet: azt tenni, amit igazságosnak tartok  ez kötelez is, és akkor is egyénként, ha társakat is találok a társadalommal szemben 68 ismérvei 1. nyílt és demonstratív jogsértés - a többséget figyelmezteti: megszegték az igazságosságot - célja: egy adott intézkedés/jogszabály megváltoztatása - nem feltétlenül a sérelmezett tv. megszegésével (pl abortusztv - nem abortusszal) - nem közönséges jogsértés, mert vitatja a normát (a tolvaj tudja h. tilos lopni) 2. a cselekvők vállalják a szankciót, mert tudják, hogy jogellenes - nem mártíromság, mert ha lehet, elkerülik a szankciót - Habermas: ennek hiánya csökkentené a

tiltakozás értékét - Dworkin: a büntetéskiszabásnál enyhítő körülményként figyelembe kell venni a morális igazolhatóságát 3. nyilvánosnak kell lennie - szükséges egy szimbolikus karakter - ez az akció, mint jel  ezért jó előre be kell jelenteni 4. erőszakmentes - mert: a jog és alkotmányos rend tiszteletével jár  pont ezt akarja helyreállítani - ettől még kényszer 5. politikai célú és jellegű - a többséget célozza a többség érdekében - ha konkrét sérelem is váltja ki, mások érdekére is hivatkozik 6. tudatos, megfontolt és önkéntes aktus vitatott elemei 7. rendszerint csoportos fellépés - csökkenti az egyéni felelősség súlyát - ha nagy számban követik el, lehetetlenné válik az állami szankcionálás 8. arányos a sérelmezett intézkedéssel - nem számokkal kifejezhető mennyiségek egybevetéséről van szó 9. csak végső eszköz lehet - sokan vitatják - de nem jogi, hanem politikai eszköz  a cselekvők

úgy ítélhetik meg, nincs más esélyük a cél elérésére 10. egyéb kritériumok • megtervezettség • kizárólag mások jogaiért való fellépés • nyilvános vitára törekvés • .  ezek leszűkítik a fogalmát igazolása Szükséges, mert jogsértés. - kiindulási pontja egy lényeges és egyértelmű sérelem  ami megdönti a rendet és a közösséget is fenyegeti + erről a többség is meggyőzhető - végpontja: az okozott hátrány  nem zilálhatja szét a j ogrendet és az alkotmányos rendet - forradalom: ha csak a jogrend felszámolásával oldható meg a probléma mértéke Lehet hogy egy ilyen akció nem fenyegeti a jogrendet, de ha elterjed, az már igen. - elfogadható mértékét a társ.-i konszenzusnak kell kijelölnie - de mégis stabilizálja a jogrendet, mert annak tisztaságára hív fel 51. Az állam semlegessége az eszmetörténetben Az állam semlegességének kérdésének gyakorlati jelentősége van. elméletek a. Jean Bodin

szuverenitás-elmélete lényege: vallási ellentétek felett álló állam - a versengő felek fölött álló állam - elvált egymástól a hitbeli meggyőződés, felekezeti 69 hovatartozás és az állam iránti lojalitás: az államnak nem kell igazságot tennie vallási vitákban. - tolerancia elméletének és gyakorlatának kialakulása - állam kialakulása egybeesett az egyházak egyenjogúságának elfogadásával (1555. augsburgi vallásbéke) b. Állam mindenhatósága (Hobbes, Rousseau, Hegel) - az állam mindenhatósága közérdek, az általános akarat képviselője, és mint ilyen, megkérdőjelezhetetlen c. A liberális államfelfogás semlegességet hirdető tana - Locke liberális államfelfogása: tolerancia, pártatlan döntőbíróként való szemlélete - pluralizmus: az állam csak az egyik a társadalmat alkotó közösségek között d. Radikális konzervatív kritika - a semlegesség elutasítása  Carl Schmitt radikális konzervatív politikája:

nincs semlegesség, állam és társadalom összeolvadása, társadalmi probléma ⇒ állami probléma e. Az állam semlegessége, mint politikai kérdés - a liberalizmus és a konzervativizmus nagy ütközete - a liberalizmus képviseli: • szekularizálódás • laicizálódás • állam neutralizálódása - állam és egyház összefonódása ellen: 1. reformáció: eleinte ugyan konformista, de ezen változtat A kisebb egyházak, vallások, szekták számára a vallási türelmet, majd a lelkiismereti szabadságot kivívja Ez a pluralizmus alapja. 2. felvilágosodás: ateista alapon támadja, de sokszor csak az egyház hatalma iránti ellenszenv miatt - legelőször a francia forradalomban - végleges elválasztás csak a XX. sz-ban - tömegtársadalom kialakulása  Tocqueville: az egyenlőség térhódításnak következménye, hogy veszélyezteti a szabadságot , elhárítja a végletekig menő liberalizmust és szocializmust (egyforma, önző emberkék tömege, akik

felett a hatalom őrködik, nincs hazájuk) Nietzsche: Isten meghalt  vele a ker. erkölcs is Válasza: a hatalom akarása + tudatos hanyatlás a d ekandenciába Elutasítja a m odern haladást, konzervativizmust, Istent és az obj. igazságot liberalizmus győzelme Lényege: a szabadságjogok törvényesítése. - ezek a vallásszabadságból fejlődtek ki - ez a legjelentősebb lépés az állam semlegességének kialakulásában - a modern jogállamban megkérdőjelezhetetlen XVI. sz A vallási-ideológiai irányzatok felett áll. Bodin: versengő felek felett álló állam - a pártatlan állam beavatkozik a társ.-i béke érdekében - a felügyelő állam szabályozza a versengő feleket + szélsőségek korlátozása HobbesHegelRousseau A mindenható állam kifejlesztése. - a közakarat/közérdek kifejezője- liberalizmus Toleranciát hirdető államkoncepció. - az állam pártatlan döntőbíró - az állam csak egy a társ.-at alkotó közösségek közül

Schmitt Az állam és társ. összeolvad semlegesség normatív tartalma Az állam kényszerszervezet  szabályokat alkot a területén élő embereknek és szankcionálja megsértését. Akkor semleges, ha kívül álla konfliktusokon Ítélkező szerv Mivel a döntéseknél politikai párt nézetéből indul ki: nem lehet semleges  de a döntéstől nem tartózkodhat Biz alk-os  az állam a sok feladata miatt nem lehet semleges a XX. sz-ban 70 elveket be kell tartani  van, amit egyik hatalmi ág sem korlátozhat. 52. Az állam és egyház viszonyának német és amerikai modellje lényege Az alkotmány mögötti elvek és a semlegesség kérdésnek összekötése ⇒ az értelmezés során követett semleges elvek kérdése az USA alkotmányjogi irodalmában fontos kérdés. Világnézeti semlegesség ⇒ az állam semlegességének konkrét értelmezése. Küzdelem a német és amerikai (Eu.: francia) modell közt amerikai modell Nagy zűrzavar az

alkotmányjogi szabályozásban. Megosztott a szakirodalom és a k özvélemény “A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában” ⇒ két klauzula: • Establishment Clause, a vallásintézményesítési klauzula (vallás szabad alapítása) • Free Excercise of Religion, a szabad vallásgyakorlás klauzulája. Ez a szabály a nemzeti államegyház létrehozást volt hivatott megakadályozni, a valóságban azonban bármiféle vallási tevékenység állami tilalmához vezetett. Célja: az “intézményesített vallás” alkotmányjogi megakadályozása. - valamennyi vallás támogatása tilos  kérdés, hogy ez a vallás államtalanítását szolgálja-e vagy vallástalanítás?  ez a vallásgyakorlás állami előremozdításánál fontos - a gyakorlatban vallásellenes: az egyházak ne kapjanak állami segélyt - az egyház és az állam közé válaszfalat kívánnak építeni - tehát két fő eleme:

Szigorú semlegesség ⇒ a vallási semlegesség szorosan összefügg a vallások adott társadalmon belüli pluralizmusával - az állam nem foglakozhat vallási kérdésekkel és nem támogathat vallást - az államnak vallástól független célokat kell követnie  ha mégis: a világi kritériumokat kell vizsgálnia a vallás támogatásánál Szigorú elválasztás ⇒ semmilyen támogatást nem kapnak (közvetett formában sem) DE: az államhatalom éppúgy nem is akadályozatja, minthogy nem is segítheti az egyházalkat. 1971: Lemon vs. Kurzman ügy  3 lépcsős Lemon-teszt arra, h sérti-e egy tv-i szabályozás a klauzulát: 1. a tv-nek világi tvhozási céllal kell rendelkeznie 2. alapvető és elsődleges hatása nem segítheti elő és nem csorbíthatja 3. nem vezethet az állam és vallás összefonódásához tanulságai: • történeti tény, hogy fontos cél a v allások pluralizmusának érvényesítése + az, hogy nagy szerepük van a gondolkodásban • az

egyházaknak nyújtott támogatás a vallásgyakorlás alkotmányos jogát segíti elő • az állam és egyház merev elválasztása nem lehetséges  pl. a bírák mindig megosztottak e kérdésben • a liberalizmusnak ellenérzései vannak a vallással, de elismeri annak szerepét az emberi méltóságban német felfogás Nagy súlyt helyez a vallásszabadság pozitív tartalmára: az államnak kötelessége biztosítani a vallásos személyiség fejlődésének megfelelő rendet. - a weimari alkotmány az egyházakat közjogi testületeknek tekintette (pl. adóztatási jog) A német felfogás az állam vallási semlegességén négy tényező együttesét érti: 1) nem avatkozik bele: a vallási szervek autonómiát jelentenek, de nem abszolút közömbös  előnyben részesíti a vallásellenes nézeteket 2) az nem azonosul egyetlen világnézettel sem  mert akkor nem lenne szekularizált 3) a közjavak és terhek elosztásában egyenlően kezeli a felekezeteket 4) a

felekezetek különböző tevékenységeiben az állam együttműködik 71 53. Az állam és egyház viszonya a magyar alkotmányban Alkotmány 3. § (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. - pártsemlegesség: kizárja a pártállamiságot - az Alkotmányban nincs más szabály az állam semlegességére  az írott alkotmány mögöttes elvei közé tartozik - Amerikában a bírói aktivizmus: az alkotmány írott szövegén túl levő minden elv, szabály tagadása  a magyar Alkotmánybíróság aktivista, önmérsékletet csak politikai kérdésekben gyakorolnak. fontosabb ABdöntések 30/1992 (V. 26) AB határozat: ideológiai és világnézeti semlegesség értelmezése 4/1993 (II. 12)

AB határozat: vallásszabadság tartalma Alapjai: 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. És 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári

jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. ABdöntések tartalma - az állam intézményesen nem kapcsolódhat össze az egyházakkal - az állam nem azonosíthatja magát egyetlen egyház tanításával sem - az állam nem avatkozik be az egyházak (főleg hitbéli) ügyeibe - az államnak egyenlően kell kezelnie az egyházakat - csak keretszabályokat alkothat, amiket az egyházak töltenek meg tartalommal - a vallási semlegesség nem jelent tétlenséget és közömbösséget  lehetővé kell tenni a pozitív

vallásszabadságot Lehetővé kell tenni az egyéni meggyőződés szabad kialakítását. a. kommunikációs szabadság b. alapvető jogok védelme Ha a vallás és vallástalanság egymást keresztezik (pl. oktatás), szabályozott kompromiszszum szükséges állami iskolák semlegessége Az állami semlegesség legfontosabb területe. - vallási és világnézeti információk tárgyilagos, kritikus és pluralista ismertetése - a szülő (gyermek) meggyőződése nem hagyható figyelmen kívül A társadalomban meglevő vélemények teljes körűm kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezése [37/1992. (VI) 10) AB határozat ] - a tárgyilagos tanítás lehetővé teszi a tanárnak a saját véleménye ismertetését lényeg A semlegesség aktív magatartást igényel. - értékek pluralizmusának védelme + választási szabadság előremozdítása - általában az állam nem lehet semleges, csak egyes vonatkozásokban, csak konkrétan 72 54. Ideológia és

utópia K Mannheim elméletében K. Mannheim: Ideológia és utópia (1929) ideológiakritikai látásmód A] Ideológiakritikai-tudásszociológiai-látásmód Kétfajta ideológia: • partikuláris: ha csak az ellenség állításának egy részét tekintjük ideológiának, s ez biz. tényállások tudatos elkendőzését szolgálja. - pszichológiai síkon elemzi az ellenfél elképzeléseit - hazugság-leleplezés, az ellenség morális megsemmisítése • totális: egy korszak gondolatrendszerének teljességét, vagy egy meghat. csoport teljes tudatstruktúráját úgy láttatja, mint egy meghatározott társ.-i helyzet funkcióját  ez alapján ideológia - az igazságtól eltérés itt nem hazugság, hanem a szoc. helyzetből fakad - cél: az eszmék kapcsolása a társ.-i hatásgyakorlás mechanizmusába módszere Hogy ne legyen a maga műve is ideológia, kidolgozta társ.-i léthelyzetek és a sz emléletmódok közötti “értékmentes” összefüggést  ezt

kapcsolja egy meghat ismeretelméleti állásponttal Ez - relativizmushoz v. - relácionizmushoz vezet. Relácionizmus: Léthez kötöttség. Megkülönbözteti: • társ.-i réteg (osztály) • szellemi réteg (gondolkodási stílus) • szellemi helyzet Ezeken keresztül vizsgálja a társ.-i kontextust és az eszméket - a társ.-i lét folyamatosan változik szabadon lebegő értelmiség Kérdés: ha minden változik, van-e obj. igazság? - csak a társadalmilag lebegő értelmiség tudja felmutatni a szükséges társ.-i érzékenységet, kísérletezést látásmódot - a művelt embert determinálja a társ.-i helyzete és az elsajátított műveltség - “szabadon lebegés”: elszakadás az adott társ. érdekviszonyaitól - az értelmiséget a műveltség, mint egység tartja távol az érdektől A sz. l értelmiségi a) csatlakozik az egymás ellen küzdő osztályok egyikéhez b) vagy a szellem talaján maradva figyeli az “egészet”  ekkor függetlennek kell

lennie a társ.-i helyzettől 73 a totális ideológiafogalom megjelenésének fejleményei 1. tudatfilozófia: a tudat egységként értelmezhető, elemei koherensek, az egységet a szubjektum világ-átélése garantálja. A világ már nem a tudattól való függetlenségében adott 2. e látásmód historizálása: az ált vett tudatot a történelmi változásokra vonatkoztatták 3. új eszme megjelenése (XIX sz közepe): a tudat hordozói az osztályok - a politika szférájába kerül át e tudományterület a tiszta filóból Eredménye: egyesül a p artikuláris és a t otális ideológia-fogalom, kihat a tudatstruktúrára is. hamis tudat problémája: egy következetes kritikai eljárás (tudatelemzés) eredménye Az értékmentes ideológiafogalom akkor megy át értékelőbe, amikor maga az értékmentes felfogás mondja meg, hogy ez a felfogás kívánatos. - a tapasztalat (empíria) is csak metaempirikus döntések fényében ragadható meg - ekkor egy adott kor

tételeit abszolútumként kezeli B] Utópia-ideológia Elválasztja az ideológiát az utópiától. A legnagyobb hatás századunk gondolkozására Ami közös: mindkét tudásforma “lét-transzcendens”  a megvalósult létben meg nem található eszmékre utalnak Különbségek: biz. elképzelések átmennek a valóságba és felrobbantják a társ-i rendet å utópia: amely átalakítja a létviszonyokat å ideológia: melyek újratermelik a már megvalósult létstruktúrát különleges-sége Az utópiát és az ideológiát egy skála két végpontjaként képzeli el. 1. utópia: olyan mértékig nem-ideológia, amilyen mértékben képesek elképzeléseiknek megfelelően átalakítani a fennálló létszerkezetet 2. ideológia: olyan eszmék, amik nem jutottak el hirdetett tartalmuk megvalósításához Egy eszme jellege abból fakad, hogy képes-e létátalakító hatást gyakorolni. - egymásba átmehetnek - egy eszmében keveredhetnek Megbízható elválasztásuk

csak a történelmi folyamatra vonatkoztatva végezhető el. - történelmi vizsgálódás kell: mi valósult meg a jelenkori eszmékből inkongruencia Ami nem gyakorol hatást a létre  de ettől még motiválnak cselekvéseket. Eszem és valóság inkongruens (egymásnak meg nem felelő) lehet. Okai: 1. a cselekvő szubjektum vak (nem látja az eszmék és a valóság eltérését) 2. vitális ösztöneink elfedhetik amit egyébként beláthatnánk 3. az ideológia alapulhat tudatos csaláson utópikus tudat alapformái Létváltoztató eszmék: 1. Chiliasztikus utópia: Husziták, Münzer, anabaptistáknál társ-i aktivizmus lett (megvalósult) - a mennyországot itt és most realizálni akarták - jelentős esemény: chiliasztikus élmények és az elnyomott rétegek akaratának szövetsége 2. liberális-humanitárius eszme: a folytonos kritikát helyezi előtérbe - az ellenkép vált a tört.-i folyamat mércéjévé  irányt ad a történelemnek - a fejlődéshez

kell - dinamikus változás  természet változatlansága - forrásai: å nyugati kapitalizmus: a polgárság az ideálok megvalósítására törekszik å németek: az emberi nem végtelen tökéletesedésének evolúciós eszménye - a liberális tudat differenciálja a világot 1. konzervatív eszmevilág: utólag fedezi fel a maga utópiáját - a lét nem a rossz eszme, hanem a jelen hordozója  nem válik el a legyen és a van 74 - az eszme és a valóság mindig harmonizál - a problémák megoldásai nem az elgondolható eszmékben, hanem a már megvalósultakban vannak (F történelmi iskola) - a múlt lesz hangsúlyos, amit beemel a jelenbe 2. szocialista-kommunista utópia: - a távoli jövőbe tolja a szabadságot és az egyenlőséget - a jövő konkrétan megtervezett: a kapitalizmus megszüntetése - a jelenbe beemelve egyesíti a múltat a jövővel Ez a 4 eszme rivalizál egymással. jelentősége Komoly alternatíva a tiszta eszmetörténeti

vizsgálódásokkal szemben. 55. Ideológia, utópia, állam N Luhmann elméletében jelentősége Újraértelmezi a tudásszociológiát. ideológia funkcionalista értelmezése  Mannheim: az egyes eszmék és elképzelések kauzális magyarázata csak külsődleges. - az ideológiák kauzális magyarázata kihat azok igazságára - az univerzális igazsága visszavezethető partikuláris okokra DE: a funkcionalista látásmód kizárja az igazságtartalmuk melletti állásfoglalást [.] - ideológia helyett átfogóbb kategória: politikai kommunikáció 56. A legitimitás fogalmának jelentéstörténete A legitimációelméletek főbb típusai Legitimáció: a körülöttünk levő rend elfogadása. - kutatása kimondottan eu.-i jelenség etimológiája 1. A római jogban gyökerezik: legitimus - minden olyan berendezkedés, intézmény, mely megfelel a jogrendnek (állami rend, tv.-ek) 2. IV Károly Aranybullája (1356): összekapcsolja a tv-es öröklési rendet a

választófejedelmek politikai hatalmának igazolásával - a primogenitúra szakrális jellegűvé teszi (elsőszülöttség jogán való hatalomgyakorlás) 3. skolasztika: szembeállítja a legitima potestast a zsarnoksággal - Szt. Tamás: a hatalom megítélésének kritériuma az erkölcsiség - új gondolat: a hatalom a közösség szokásaiból ered - későskolasztika: dezigációs (kijelölési) elméletek: a hatalmat Isten közvetlenül ruházza a az uralkodóra - a dinasztikus uralom legitim (Tranner) transzlációs (átruházási) elméletek: az államhatalom hordozója a politikai rend legfőbb egysége - a nép (Suarez, Bellarmin) - egy konstituáló aktuson vezetik át az uralkodóra - a tv.-ek megsértése esetén az uralkodóval szemben is érvényesíthető az ellenállási jog 4. kl természetjog és szerződéselméletek: a szerződőktől származik - ha a hatalom indokoltsága kétségbevonható - a kormányzat jogai elvitathatóak - észjog: a hatalom és jog

forrása az értelem - államrend: poz. jog által korlátozott uralom (Wolff) - követelmények az állammal szemben (Pufendorf) 5. modern eszméje: XVI-XVII sz-i fr állambölcselet - a helyes és előnyös kormányzást biztosító kormányzat legitim  a közjót kell előremozdítania 75 - legitime: å trónbitorló  legitim å egalitárius-demokratikus elképzelésekhez kapcsolják - a legitim szuverenitás a népet illeti  általános akarat (Rousseau), ennek mindenki alávetett - elkülöníti a szuverén főhatalmat a legitim kormányzattól - ha nem a közjót segíti elő: zsarnoki 1. bécsi kongresszus (1814-15) - nemzetközi jogi és politikai jelentés: forradalom előtti status quo helyreállítása  hosszú történeti fejlődés során természetes módon megszerzett uralmi jog elveszíthetetlensége belpolitikailag: az uralomhoz való elidegeníthetetlen jog 7. Bourbon restauráció: 2 irányzat tradicionalisták: szuv. Istentől származik, az uralk

az isteni akarat képviselője legalitás: a jognak megfelelő legitimitás: elismertség: a legitim hatalom megfelel a természeti. isteni akarat tv-einek, a vallás és a ci vilizáció elveinek  illegitim: ami tv.-i nem szolgálják az erkölcsi tökéletesedést és a vallást liberális polgárság: a magánélet szférája kívül esik a társ.-i/pol-i befolyásolási lehetőségeken  csak korlátozott szuv lehetséges: ellenállási jog az illegális és illegitim uralommal szemben 8. 1830-48-as forradalmak - a legitimitás igazságosság - doktrinerek: az államhatalmat a jog, az igazságosság és a értelem leveihez kell igazítani  ezek a legalitás kritériumai is - ha a legitimitás az örök értelemnek megfelelés, akkor forradalmi és a “tv.-es” legitimitás konkurálhat 9. németek: nem foglalkoznak vele érdemben, mert a termjogi gondolkodók konzervatívok voltak - az ipari nemzetté válás alatt: konzervatív és liberális legitimitás-elméletek

versengése - sz. végén: paradigmaváltás (Max Weber): tudományos-formális fogalom, mely heurisztikus jellegű: az uralom leglényegesebb összefüggéseire koncentrál főbb típusai Csak uralmi/politikai rendre vonatkozik. legalitás: az állami hatalomgyakorlás tv.-essége és jogszerűsége legitimitás/legitimáció: fogalma túlterjed a jogrenden Egy igazolási-érvelési rend két fő jellemzője: a) szubsztantív (tartalmi) szempont: parancsai elismerésre méltó és belsőleg érvényes voltának igénye  legitim, ha működése megfelel az engedelmeskedők igazolási szükségleteinek + hisznek az uralom helyességében (az alávetettek önként követik) b) processzuális szempont: a legitimitás a legitimációs folyamatban teremtődik meg F 1. érvek az uralom igazolása mellett 2. intézményesített mechanizmusok a parancsok végrehajtására 3. legitimációs teljesítmények (pl javuló gazdaság), ami növeli a támogatottságot  szorosan összefügg a

legitimitás és a legitimáció. legitimitás Érvényességi igény. - ha kétségesség válik: legitimációs válság - ha a fennálló rend egészét v. alapintézményeit kérdőjelezik meg: legitimitási válság 2 pólusú: feltételezi a. az uralom fennállását b. alávetettek létét + legitimitási hitük irányzatok • legitimitás-orientált kutatási irányzat (Luhmann, Münch, Fraenkel) 76 - előtérben az uralom pólusa áll - az alávettettek főleg a parancsok fogadói, és nem legitimációs alanyok - az uralom önmagát legitimálja • legitimáció-orientált kutatási irányzat (Weber, Habermas) - előtérben az alávetettek  csak ezek egyetértése hozza létre - kiemelik: az uralmat gyakorlók meggyőzési technikái, az uralmat korlátozó/kétségbevonó demokratikus eljárások Értelmezése szerint • normatív legitimitás - a konkrét utalom számára legitim-e? - mércéje: világkép, alkotmányos és egyéb értékítéletek, a

megfigyelő számára fontos szabályok - megteheti, hogy közvélemény ellenére legitimnek ítélheti a fennálló rendet akkor is, ha parancsait megtagadják (uralom-orientált irányzat) vagy illegitimnek nyilváníthat egy kormányt, mit (félelemből) követnek (empirikus-eljárási felfogás) • empirikus legitimitás - a megfigyelő semleges pozíciót foglal el - nem vizsgálja a normák érvényességét - fő kritérium: a fennálló rendet elismerik-e az alávetettek az az uralom legitim, mely az alávetettek véleménye szerint tartalmilag meghatározott helyes, morálisan követésre méltó elvekhez igazodik (empirikus-tartalmi koncepció), vagy: az engedelmeskedők azon szabályok és eljárások racionalitásában hisznek, melyek alapján a fensőbbség döntései létrejönnek (empirikus-eljárási felfogás) 57. Max Weber legitimitás-elmélete szempontja Az empirikus érvényesség. fogalma társadalmi kapcsolat: ha többek magatartása kölcsönösen

egymáshoz igazodik, társadalmi kapcsolatról beszélünk. - ez esélye arra, hogy a cselekvés valóban társadalmi legyen - valószínűség lesz, ha a résztvevők vmely legitim rend fennállására vonatkozó elképzelésre építhetik - érvényes a rend: ha a cselekvők a legitim fennállására vonatkozó elképzeléseikhez igazítják cselekvéseiket - rend: ha a társ.-i cselekvéseket nagy átlagban megadható maximák vezérlik - a rend érvényes, ha a maximák kötelezőek, mintaszerűek legitimitási hit A cselekvők motívumai: pl. érdek, megszokás Az uralmi rend tényleges fennállása szempontjából a legitimitási hit döntő jelentőségű: - legitim és stabil az uralom: ha az uralom legitimitási igénye megfelel a cselekvők legitimitási hitének és így motívummá válnak. hatalom A társadalmi kapcsolat egyik megjelenési formája. hatalom: ha van rá esély, hogy akaratát mások viselkedésére rákényszerítse. uralom: lehetőség, hogy vki az

akaratát másokra rákényszerítse å eredhet érdek-konstellációból: pl. piaci monopolisztikus helyzet å vagy autoritásból: parancsolási jog és engedelmességi kötelezettség - ami mérvadó a legitimitásnál: tényleges legyen  az alávetettek engedelmeskedjenek - előfeltétele: az uralom érvényessége, azaz hogy vmely ideológiára hivatkoznak a parancsok 77 Az uralomban olyan kapcsolatrsz. intézményesül, melyben a cselekvések szabályozottakká, normatíve koordináltakká válnak. - akkor válik valóságossá, ha egy minimális engedelmességi akarás kialakul (az uralmi rend érvényességébe vetett hit)  legitim az uralom empirikus értelemben, ha a legitimitásra igényt tartó személy(ek) parancsaihoz alávetettek cselekvésben azért igazodnak, mert azokat szubjektíve érvényesnek tartják (mintha a cselekvő önmagáért tenné). legitimitás fajtái Az engedelmesség különböző attól függően, hogy milyen uralom legitimitási

igénye  különböző az uralom jellege is. Társ.-i cselekvés 4 fajtája: a. tradíció örökkévalóságának szentségébe vetett hit b. kinyilatkoztatott, példaszerű rendkívüliségbe vetett hit c. értékracionális jellegű hit d. tételesen lefektetett szabályokba (legalitásba) vetett hit ezen belül: 1. tradicionális uralom: az emberemlékezet óta érvényes tradíciók ruházzák fel az illetőt autoritással (tradicionális jog) 2. karizmatikus uralom: nem mindennapi odaadáson, egy szent, hősies, példamutató személybe vetett hit 3. racionális (legális) uralom: engedelmesség a személytelen rendnek - legtisztább formája a modern bürokrácia 58. Niklas Luhmann és Jürgen Habermas processzuális legitimitáselmélete alapja Társadalmi alrendszerek funkcionális differenciálódása. 1. fejlődés kezdete: sokoldalú alapegységek (pl család) 2. modernizáció: mind több funkciós részrsz válik ki  jog, kommunikáció, oktatás, stb. szférái F

ezeknek kialakul a belső logikájuk - a magasabb hatékonyság érdekében - a világ mind komplexebbé válik  ezt redukálni kell, hogy az ember felfoghassa, eligazodjon (intézményes tehermentesítés) legitimitás a. uralom-orientált szemszögből b. rendszer-orientált szemszög Nem az alávetettektől kiinduló folyamat, hanem a pol.-i rsz-nek a komplexitás redukciójára vonatkozó szükségszerű teljesítménye A kl legitimitás-elméletek nem válaszolják meg, a modern korban miért követik a döntéseket az alattvalók. Szerinte ez az alapok átgondolása nélkül történik A politikai eljárásokban (pl. választás) keletkeznek azok a készségek, melyek alapján a öntéseket elfogadják. eljárások a. biztosítják a döntések meghozatalát b. expresszív-szimbolikus jelleg: az eljárás résztvevői konszenzusra jutottak abban, hogy a politikai és állami intézmények döntéseit elfogadják. különbség-tétel å döntési premisszák (elvek,

normák) å döntések elfogadása Lehetséges, hogy a premisszák helyesek, de a döntés rossz, mert rosszul vezették le. Ue fordítva is. A résztvevők nem racionálisan döntenek a premisszákból - a legitimáció fogalma pusztán a döntések kötelező erejének általános elismertségét takarja. legitimitáselméletek - Weber: az uralmi rend legitimitásának mértéke az alávetettek legitimitási hitétől függ. Parsons, Luhman (empirikus irányultságú rendszerelméletek): milyen mechanizmusok 78 összefogla -lás alapján teremthető meg a legitimitás å a cselekvők motivációját megalapozó normákat egyik sem nézi. normatív legitimációs elméletek: lehetővé teszik az uralom igazolásának bírálatát, de nem tudják megnevezni, mi is a legitim uralom alapja. Habermas Szerinte a két nézet összeköthető normatív és racionálisan igazolható érvényességi igény: a normarsz.-ek helyesnek, észszerűnek, igaznak tüntetik fel magukat Csak

akkor legitim, ha igazolja fennállását. Legitimitás: vmely rend elismerésre méltó volta  tényleges elismerésétől függ az uralom stabilitása. Valósággá válik, ha cselekvők kritikailag megvitatják és konszenzusra jutnak. - a gyakorlatban ez inkább lehetséges beleegyezés - társadalmi evolúció: az egyes társ.-i formációkhoz igazolási szintek rendelhetőek  megmutatják, minek van indítékképző ereje 1. mitikus világkép (korai kultúrák) 2. vallás, etika, filozófia  amikor a politikai rendet is igazolniuk kell: dogmákká lesznek 3. szekularizáció: evilági igazolás kell  szerződéselmélet, ahol a pol-i döntések formális eljárásokban születnek, hogy legitimek legyenek 4. liberális kapitalizmus: a polgári társ politikamentes (egyenlő és igazságos csere)  mentesíti a politikai rendet a legitimációs kényszerűségtől 59. Az ellenállási jog (ius resistendi) A polgári engedetlenség megítélése története A

zsarnoki hatalommal szemben fogalmazzák meg (garancia), de újabban a legitim hatalommal szemben is jogos lehet. - a természetjog hagyományos része  de bekerül a pozitív jogba Mo.: a királyi hitlevelek 1715-ig tartalmazták fogalma Államhatalommal v. döntésével szembeni ellenállás jogilag elismert lehetősége - összeegyeztethető kell legyen az alk.-os renddel - Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata: 2. § - Bonn: 20. § DE a magyar Alk. nem ismeri el - nincs meghatározva milyen magatartást kell tanúsítani - lehet passzív rezisztencia Formái Gandhi: lényege az együtt nem működés - a sz. elején, mint általános sztrájk volt jellemző - az állammal szemben ált. köztisztviselők sztrájkja - blokád: ált. közlekedési megnyilvánulása - a ‘60-as években házfoglalás, helyi hatalom elleni tiltakozás Lehet: békés, erőszakos, jogszerű, jogszerűtlen. erőszakos módok Forradalom, felkelés, lázadás, zavargás, puccs,

terrorizmus. Vhol itt a polgári engedetlenség is. Jogászok: jogilag a polgári engedetlenség kezelhetetlen, erkölcsileg igazolható, de jogilag nem ismerhető el. A jogos és jogtalan magatartás közt áll 60. Az állam és egyház viszonyának történeti modelljei Mindkettő mint intézmény jelenik meg. vallások Judaizmus: elválasztja a vallást és az uralmat kereszténység: egyetemes vallás, egyetemes uralom 79 - 2 kard elmélet: az álla és egyház társadalmak - XV-XVI. sz-ban már elég az egyik - reformáció: államegyházi törekvések állam és egyház egységének modelljei egyház bevétele államegyház: az egyházat az állam és a politika uralja egyházállam: a kettő összeolvad, de az egyház dominál 3 modell: å egyház az állam felügyelete alatt - az állam csak korlátozott mértékben ismeri el az egyházak önállóságát - pl. egyházi tisztviselők kinevezéséhez állami beleegyezés kell - az egyházi tul.-al való gazdálkodást

ellenőrizheti å egyház és állam koordinációja - az illetékességi problémákat közösen oldják meg å szeparációs rendszer - elkülönül a kettő - az illetékességi problémákat próbálja elkerülni - az egyházat az állam általános jogi formák közé iktatja 1. adomány (szeparációs rsz, adományok, gyűjtés, USA, Fro) 2. egyházi hozzájárulás - egyháztagoknak kötelező a hozzájárulás - állam segítséget nyújt a behajtáshoz (pl. Au) 3. egyházi adó (pl No) 61. Az “állam semlegességének” jelentései Nyugaton a ‘70-es évek óta vitáznak erről, nálunk 1992 óta van jelen a magyar politikai gondolkodásban (Kiss János)  Patcolay (1993) - a liberális gondolkodók hangsúlyozzák állam semlegessége: az állam nem hoz olyan döntéseket, amellyel az egymásnak ellentmondó világnézetek között állást foglalna vagy vmelyiket helytelenítené követelmé -nyei - az állam ne nyilvánítson véleményt - állam egyenlően

támogasson - arányos támogatás  gyengébbet jobban területe - múlt században: az állam, mint döntőbíró Gondolati síkjai: 1) semleges-e az állam vmely formája v. típusa 2) az állam ált. nem semleges, értékek iránt elkötelezett - ezek az alk-ban le vannak fektetve 3) az állam értékei állami célként, állami feladatként jelennek meg liberális állam Gazdaságba be nem avatkozás: nem semleges, mert ezzel vkit támogat - biz. értelemben semleges legyen az állam, biz tekintetben ne - semlegesek az elvek, melyek igazolják? relációi a. b. c. d. tolerancia Tolerálni kel az intoleránsokat? - elméletileg kezelhetetlen kérdés, csak a gyakorlatban oldható meg - addig kell tolerálni, amíg magát a rendszert nem fenyegeti A tvhozásnak a tv.-ek alkotásánál kell toleránsnak lennie, alkotmányozáskor nem A világnézeti - sok gyakorlati problémája van (pl. abortusz) életforma (pl. buzik) eltérő társadalmi csoportok törekvéseivel

szemben (pl. dakoták) politikai csoportokhoz való viszony (biz. pártok betilthatóak-e) 80 kormány kevésbé, csak alkotmányos keretek közt politikai célkijelölés. A bíró elfogult jog irányában. Értékek irányába semlegesség 62. A szuverenitásra vonatkozó elméletek főbb történeti tendenciái szokásos felfogásai: A. német: magasabb külső hatalomnak alá nem vetett állam B. magyar: legfőbb egyetemes, egységes hatalom (suprema potestas) - teljes, nem korlátozható, abszolút érvnyű - csak elméletben létezik korlátai gazdasági (nem rendelkezik az őt létrehoz gazd.-i eszközökkel) alkotmányjogi politikai pártok nemzetközi jog Ellentmondásosságok: - hogyan lehet legfőbb és korlátozható egyszerre? - egységes és oszthatatlan - a hatalmat többen gyakorolják - a független hatalom elszigetelt - de ilyen nincs kérdéskörei • fogalmi jellegére vonatkozó elméletek 1. politikai Bodin: a hatalmi viszony hierarchikus, feljuthatunk

a csúcsra, innen nincs feljebb 2. jogi Austin: vmely hatalom korlátozatlansága 3. nemzetközi jogi az adott állam biz. fokú függetlensége, önállósága Két aspektusa van (belső és külső), ami nem választható el egymástól. Belső: belső jog alapján, külső: alkotmányjogi vonatkozásban. Minek a t ulajdonsága? Az államra (mert anélkül nem létezik), az államhatalomra és az államrendre vonatkozik. Bodin: a modern állam jellemzője. Eredetileg az államszervre vonatkozott, ma az államra • az államfogalom jellemzője? - vmely szerződés volt szuverén  ezt kapcsolták az államhoz • szuverenitás jellemzői Bodin: 9 - abszolút - oszthatatlan - korlátlan - legfőbb - nem lehet felelősségre vonni jogilag, csak politikailag  nincsenek jogi korlátai • alanyai (ki szuverén) 1) Bodin: fejedelem v. monarchia feje 2) Hobbes: sokféle van, de a fejedelem a legjobb 3) Rousseau: nép 4) nemzetszuverenitás: eu.-i értelemben a n emzet által lakott

terület egyben állami terület is 5) Sieyyes abbey: Mi a harmadik rend c. írása A nép önmaga nem gyakorolhatja a szuverenitást, szervezetileg nem képes rá. Képviselet és alkotmány által nemzetté válik a nép. Így uralkodhat Azé a főhatalom, aki megszerzi 6) angolok: a parlament a főhatalom letéteményese (jogászi felfogás) 7) németek: az állam szuverén (Jellinek elvont fogalma) 8) magyarok (pl. Aranyka György) története 1. kialakulása 81 Világi-egyházi harcok. Eredménye a világi hatalom függetlensége Grotius, Hobbes: mindentől mentes uralom Rousseau: nép és közösség általános akarata Később vkinek az akarata, majd a kor végére offenzív fogalommá válik. 2. XIX sz Mérséklik a korlátlanság elvét, helyette a jog lesz korlátlan. Austin: fő feladat a jogi fogalmak rendezése - imperatív elem: a jog kívülről és felülről jön - általános parancs a pol.-i fölérendelttől - a szuv. szerv a parlament  a jog

korlátlansága Jellinek: az állam önszerveződési, önmeghatározási képessége. - az állam a jog révén korlátolja önmagát - szuverén és nem szuverén államok megkülönböztetése 3. XX sz két fő iránya a. jogászi b. szociológai államfogalom Jogászi  Krabbe: az állam nem szuverén - fel kell tételezni, hogy a jog az államtól ered - jog = szuverén - a jog nem tud uralkodni hatalmi elem nélkül - aki a jogot tételezi, az szuverén szoc.: Schmitt: csak kivételes állapotban állapítható meg, ki a szuverén (aki a kiv helyzetben dönt) Ahhoz hogy rend legyen, jogot kell teremteni  ezt a jog nélküli állam teszi meg. ‘50-es évek: Maritain, Hayek: elhagyható, kártékony fogalom. Rendezetlen, megkérdőjelezhető és az állam enélkül is leírható 82