Economic subjects | Accounting » A számviteli törvény

14. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY A számviteli törvény célja Egységes szabályrendszer felállítása, amelynek alanya a gazdálkodó. (2000 évi C trv) A törvény hatálya • • • • • vállalkozások (minden olyan magánszemély és jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely nyereség- és vagyonszerzés céljából termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez) államháztartás szervezetei (központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, az általa alapított intézmény és létrehozott társulás, elkülönített állami pénzalap stb.) egyéb szervezetek (lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, alapítvány, jogi képviseletet ellátó munkaközösség stb) MNB a fenti gazdálkodók és magánszemélyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmények Nem terjed ki: • • • egyéni vállalkozók polgári jogú társaságok külföldi székhelyű vállalkozók magyarországi képviselete A

könyvvezetés két fajtáját különböztetjük meg: • Egyszeres könyvvitel – nyitott rendszerű nyilvántartás, amely csak a pénzügyi vagyonról és annak változásairól vezet folyamatos nyilvántartást. Pénzforgalmi nyilvántartásként is ismert • Kettős könyvvitel – zárt rendszerű nyilvántartás, amely minden vagyonról és vagyonváltozásról folyamatos nyilvántartást vezet. A vagyont két szempontból ítéli meg: eszköz és forrás Vagyon: A gazdálkodó rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. Könyvvitel: olyan gazdasági tevékenység, amely során a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetével kapcsolatos gazdasági eseményeket folyamatosan rögzítik és feldolgozzák Számvitel területei: - Pénzügyi számvitel: a vállalkozás külső környezetének szolgáltat információt - Vezetői számvitel: elsősorban a vállalkozás vezetőinek nyújt információkat Nyilvántartások (könyvviteli): •

Analitikus: olyan gazdasági nyilvántartás, amely mennyiségben, minőségben és értékben is rögzíti a gazdasági eseményket. • Szintetikus: olyan gazdasági nyilvántartás, amely a gazdasági eseményeket összevontan, csak értékben tartja nyilván Mérleg: Vagyonról szóló kimutatás, az adott gazdálkodó rendelkezésre álló vagyonát kettős vetületben egy adott időpontban bemutató számviteli okmány. Beszámoló: A vállalkozás pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetéről készült kimutatás. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. A beszámoló fajtái: • • • • Éves beszámoló (üzleti jelentést is mellékelni kell) Egyszerűsített éves beszámoló (kisebb vállalkozások készítik) Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (kis- és középvállalkozók készíthetik az új számviteli törvény alapján) Összevont beszámoló (nagyvállalatok készítik, amelyeknek van leányvállalata is) =

konszolidált Szempontok a besoroláshoz: − mérlegfőösszeg − éves nettó árbevétel − átlagos állományi létszám  minimum két mutatószámnak kell az adott érték alatt vagy felett lennie 2 évig Számviteli politika: A számviteli törvény előírásainak végrehajtási rendje a vállalkozás sajátosságainak figyelembevételével. A beszámoló kiegészítő mellékletében kell szerepeltetni A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZEI 1. Leltár és leltározási szabályzat: Leltározás: Tevékenység, melymek során a vállalkozás eszközeinek és forrásainak mennyiségét és minőségét megállapítják. Leltár: Kimutatás, melyből megállapítható adott időpontban a vállalkozás eszközeinek állománya mennyiségben, minőségben és értékben is. Célja: a mérleg alátámasztása, eltérések kimutatása, használaton kívüli eszközök feltárása, vagyonvédelem, főkönyvi könyvelés helyességének ellenőrzése 2. Értékelési szabályzat A

vállalkozás eszközeinek és forrásainak értékelési módját adja meg. 3. Önköltségszámítási szabályzat A vállalkozás saját termelésű készleteinek önköltségszámítását határozza meg. 4. Pénzkezelési szabályzat A házipénztárban tartható készpénz mennyiségét, nyilvántartását és a bizonylatok körét tartalmazza. 5. Bizonylatkezelési szabályzat A vállalkozásnál használatos bizonylatok körét és azok kezelési, őrzési módját tartalmazza. SZÁMVITELI ALAPELVEK Tartalmi alapelvek: 1. Vállalkozás folytatásának elve Feltételezi, hogy a vállalkozás a jövőben is folytatni fogja a tevékenységét. 2. Teljesség elve A vállalkozás mindent elkönyvel, ami az eszközeit, forrásait érinti. 3. Valódiság elve A beszámolóban és a könyvelésben csak a valóságnak megfelelő tételek szerepelnek. 4. Óvatosság elve Csak pénzügyileg realizált bevételt lehet kimutatni. 5. Költség- haszon összemérés elve Az

információ megszerzésének költsége összhangban kell, hogy álljon az információ hasznosságával. Formai alapelvek: 6. Világosság elve A könyvelésnek és a beszámolónak jól áttekinthetőnek kell lennie. 7. Következetesség elve Biztosítja az állandóságot és összehasonlíthatóságot a beszámolók tartalma, formája és a könyvvezetés között. 8. Folytonosság elve Az előző évi záró adatoknak meg kell egyeznie az adott évi nyitóadatokkal. 9. Összemérés elve A bevételek és kiadások ahhoz az időszakhoz kapcsolódjanak, amikor azok felmerültek. Kiegészítő alapelvek: 10. Bruttó elszámolás elve A bevételek és a kiadások egymással szemben nem számolhatók el. 11. Értékelés elve Az eszközöket és forrásokat egyedileg kell nyilvántartani. 12. Időbeli elhatárolás elve A bevételeket és költségeket az egyes időszakok között olyan arányban kell elszámolni, ahogy ténylegesen az egyes időszakokra vonatkoznak. 13. Tartalom

elsődlegessége a formával szemben A könyvvezetés és a beszámoló tartalma fontosabb, mint azok formai megjelenése. 14. Lényegesség elve Lényeges minden olyan információ, amelynek az elhagyása vagy téves szerepeltetése a piaci szereplőket megtéveszti