Communication | High school » Marcsa Attila - Kommunikációs alapfogalmak

Datasheet

Year, pagecount:2015, 24 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:69

Uploaded:September 14, 2019

Size:920 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1 A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció – a legáltalánosabb megfogalmazás szerint – az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást. 3 A kommunikáció sikeressége azon múlik, hogy a résztvevők mennyire „értik meg a másikat”, tehát fontos, hogy minél kisebb jelentéstorzuláson menjen keresztül az átadni kívánt információ. A jelentéstorzulást „zaj”nak hívjuk 4 Információátadás Közlő Üzenet Befogadó dekódolás kódolás dekódolás Csatorna Csatorna kódolás Üzenet Befogadó Közlő Visszacsatolás 5 A kommunikációs folyamatok típusai I. A résztvevők száma szerint II. Az üzenet kódolásának jellege szerint III. A közvetítő csatorna szerint 6 I. A kommunikációs folyamatok típusai a résztvevők száma szerint • Közvetlen emberi

kommunikáció • Tömegkommunikáció 7 Közvetlen emberi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között, akik így könnyebben és biztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási stratégiájukat. 8 Tömegkommunikáció A tömegkommunikációban – épp a résztvevők nagy száma miatt – egészen más a befogadói szituáció, mint a közvetlen emberi kommunikációban: • a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el • számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel • a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevőket Megkülönböztetünk vezetővel rendelkező és vezető nélküli tömeget, illetve mediális és jelenlévő tömeget. 9 II. A kommunikációs folyamatok típusai az üzenet kódolásának jellege szerint • Verbális kommunikáció • Nem verbális kommunikáció 10

Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei: • vokális – auditív • irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció • idő- és térbeli korlátok • azonnali visszacsatolás Az írott nyelv jellegzetességei: • vizuális • strukturáltság • archiválhatóság • térbeli kötetlenség • reprodukálhatóság • teljesebb szellemi koncentráció 11 Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek: • mimika • tekintet • vokális kommunikáció • mozgásos kommunikáció • gesztusok • testtartás • térköz • kulturális szignálok • írásjelek 12 Metakommunikáció A verbális és a nem verbális kommunikációs eszközök összehangoltságát – a közlő és a

befogadó attitűdjének, valamint az üzenet és a közvetítő csatorna sajátosságainak figyelembevételével alkalmazott kódrendszert – metakommunikációnak nevezzük. 13 III. A kommunikációs folyamatok típusai a közvetítő csatorna szerint • Primer csatorna • Szekunder csatorna • Tercier csatorna 14 Primer csatorna A legegyszerűbb kommunikációs csatorna, ahol az üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a levegő). K Üzenet kódolás Zaj (1) Csatorna: „levegő” dekódolás Zaj (2) B 15 Szekunder csatorna A primer csatornánál bonyolultabb kommunikációs csatorna: a közlőnek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság,

plakát). Csatorna: K Üzenet kódolás Zaj (1) Technikai „levegő” eszköz Zaj (3) dekódolás B Zaj (2) 16 Tercier csatorna A legbonyolultabb kommunikációs csatorna: mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió). Csatorna: K Üzenet kódolás Zaj (1) Technikai Technikai eszköz (1) Zaj (3) eszköz (2) dekódolás Zaj (2) B 17 A szekunder és a tercier csatornák használatakor valójában két kommunikációs aktusról beszélhetünk: az első aktus a közlő és a csatorna (mint befogadó) között zajlik, a második pedig a csatorna (mint közlő) és az üzenet „igazi” címzettje között: Üzenet (1) Befogadó K Közlő Csatorna Üzenet (2) B 18 1.2 A vállalati kommunikáció alapjai 19 A vállalati kommunikáció a vállalat és környezete közötti bizalom kialakítását és fenntartását szolgáló

kommunikációs tevékenység. 20 A sikeres vállalati kommunikációs tevékenység feltételei • egyértelműen stratégia megfogalmazott • a vállalati stratégiához kommunikációs stratégia • a rendelkezésre eszközök célzott használata vállalati illeszkedő álló kommunikációs és jól összehangolt 21 A legfőbb cél a hosszú távú hitelesség: ez úgy érhető el, ha a vállalati kommunikáció egységes, következetes és őszinte. Ez csak integrált kommunikációval valósítható meg (mind tartalmi, mind szervezeti értelemben). 22 A vállalati kommunikáció legfontosabb célcsoportjai • • • • dolgozók média ügyfelek az állampolgárok különböző közösségei, szervezetei („a társadalom”) 23 A vállalati kommunikáció legfontosabb szakterületei • • • • belső kommunikáció médiakapcsolatok a vállalatok társadalmi felelőssége kríziskommunikáció 24