Economic subjects | European Union » Giránné Tóth Enikő - Származik-e haszna a Benelux-államoknak az Európai Unióból?

Nyíregyházi Főiskola Készítette: Giránné Tóth Enikő Gazdasági és Társadalomtudományi Kar II. évfolyam I félév Gazdálkodási szak „E” csoport SZÁRMAZIK-E HASZNA A BENELUX ÁLLAMOKNAK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL? 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2.o 1. BEVEZETÉS 3.o 2. A BENELUX UNIÓ 4.o 3. A HATÁROKON TÖRTÉNŐ VÁM- ÉS ADÓELLENŐRZÉSEK 5.o 4. TECNIKAI AKADÁLYOK 7.o 5. FORGALMAZÁS 8.o 6. LÉGI FUVAROZÁS 9.o 7. KÖZBESZERZÉS 9.o 8. FOGYASZTÓVÉDELEM 10.o 9. GYÓGYSZEREK 11.o 10. FOGLALKOZTATÁS 11.o 11. LUXEMBURG 14.o 11. Luxemburg -gazdaság 14.o 11.1 Luxemburg külföldi beruházásai 14.o 11.3 Luxemburg-munkanélküliség 16.o 11.4 Luxemburg –infláció 17.o 11.5 Luxemburg -külgazdaság 18.o 12. BELGIUM 20.o 20.o 12.1 Belgium gazdasági helyzete 13. HOLLANDIA 21.o 13.1 Hollandia gazdasága 21.o 14. BEFEJEZÉS 23.o IRODALOMJEGYZÉK 24.o 2 1. BEVEZETÉS Dolgozatom témája: származik-e

bárminemű haszna a három tagállamnak, Belgiumnak, Hollandiának és Luxemburgnak az Európai Unióból. Ha egy laikust, hozzá nem értő embert kérdeznénk, biztosan azt felelné rá, hogy igen. Különben nem lennének a tagjai, nem alapították volna meg a saját kárukra. Természetesen nem ilyen egyszerű a kérdés megválaszolása. Egy kis lexikális utánanézés után, persze rögtön kiderül, hogy hátrányai is, és előnyei is adódnak. Ezért dolgozatomban szeretném pontos adatokkal alátámasztani a választ. Először megpróbálom a három országot együttesen elemezni, majd pedig mind a hármat külön-külön. Az Európai Unió a Benelux államok érdekeit nem szüntette meg, csak keretek közé szorította. Valószínűleg a három kis ország együttes teljesítménye enélkül kisebb lett volna Az egységes piac nem csak egy elszigetelt esemény, amely egy időponthoz tartozik, hanem egy állandó folyamat. Nem annyira egy jogi keret, mint egyfajta

gondolkozásmód Ahhoz hogy a Benelux államok (és természetesen a többi tagország is) elérje a célját, rengeteg munkára van szükség. A rengeteg munka viszont nagyon sok időt igényel. Opportunity cost, azaz gazdasági költség, valamiről le kell mondanunk annak céljából, hogy a másik dologra fordítsuk azt az energiát, pénzt és időt. Tehát, ha valamiről lemondtunk azt már veszteségnek is, elszámolhatnánk, de egy jobb cél érdekében tesszük. (Sajnos nekem is választanom kell a három hónapos kisfiam és a három éves lányom foglalkozási ideje, és a diploma megszerzésére fordított idő között, csak itt a kettőt nem lehet mérlegelni. Elengedhetetlen, hogy mindkét oldalon ne legyen veszteség) A kompromisszumoknál, valakinek mindig engednie kell, valaki pedig mindig hátrányt szenved. 3 2. A Benelux Unió 1958. február 3-án kötötték meg a gazdasági unióról szóló szerződést, ezzel a három ország a gazdaságait egymáshoz

közelítették. Az uniós szerződés azonban nem vezetett el a gazdasági unióhoz. Kezdetben a Benelux államok arra törekedett, hogy bizonyos ágazataikat megvédjék a piaci mechanizmus káros hatásaitól. Hollandia például nem akart Belgiumnak nagy befolyást engedni az ipar területén. A belgák pedig a mezőgazdaságukat és a szállítási vállalataikat féltették a szabad piaci versenytől. A belgák háború utáni stratégiája, hogy minél több piacot tudjon megszerezni Németország és mások talpra állása előtt. A hollandok a belga kölcsönöket és a Marshall-segélyt szerettek volna minél többet maguknak tudni. A Benelux társulás nélkül Hollandia nem tudott volna ennyi hitelt elérni. Együttesen sokkal többet eredményt tudtak elérni, mint ha külön-külön kellett volna harcolniuk. Az alkotó államok a Benelux Uniónak határokat szabtak, de ez nem akadályozta meg az integráción belüli kereskedelmet. A háborút követően Hollandia volt a

belga termékek legnagyobb elhelyezési piaca. A belga bevitelben pedig Hollandia vette át a szerepet A közös külpolitika érdekében a Benelux államok is nagyon sokat kínlódott. A kereskedelempolitika, nemzetközi gazdasági és monetáris kapcsolatok terén az együttműködés Benelux szintű egyeztetésen alapult. A gazdaságpolitika kezdetben csak tapogatózással indult és csak sikerek és kudarcok váltogatása során haladt előre. Az iparra, energiára, középosztályra, a fogyasztókra és az árakra vonatkozó egyeztetésekben csak a minimalista megközelítést alkalmazták, mivel azt vallották, hogy a nemzetközi politikák egymással való versengését el kell kerülni. Ennek következménye az lett, hogy az európai szinthez próbáltak közös pozíciókat, fellépéseket kimunkálni., enélkül pedig a belső és szélesebb integrációt nem lehetett volna előrébb vinni. 4 Az általános politikai együttműködésre kedvező hatással voltak az

egyeztetések és az ágazatok közötti összefüggések. Bár az együttműködésből a külvilág nem sokat láthatott Pedig nagyon sok vita és alkudozás ment végbe, hogy ki legyen a nemzetközi szervezetek posztjain, illetve a kombinált fellépésekről. Az egyeztetéseket a Politikai Kérdések Koordinációs Bizottságában folytatták. Az együttműködéssel nem tudták így sem elkerülni a nézeteltéréseket. Az együttműködés eredményeképpen, amit a közös érdekterületeken értek el, a három országnak sikerült kivívnia az európai integráció szemében a „megbízható alkusz” nevet. A forgalmi és jövedéki adó kivételével a Benelux Unió a piacot jelentős mértékben liberalizálta. A külpolitikában előzetesen konzultálnak egymással, így nagyobb pozíciót tudnak maguknak kialakítani a nemzetközi színtéren. A belső politikák összehangolásában viszont többet beszéltek, mint cselekedtek. A Benelux Uniót a Belgiumban tapasztalt

belső feszültségek is jellemzik. Az Unió lakosságának nagyobb része holland nyelvű. Belgium inkább az európai együttműködésre összpontosít, ahol a francia nyelv még mindig jelentős, mivel a belgák nagyobb része úgy gondolja, hogy a Benelux együttműködés számukra nem kevés veszély hordozója. 3. A HATÁROKON TÖRTÉNŐ VÁM- ÉS ADÓELLENŐRZÉSEK Az európai Unión belül utazók alkalmanként még manapság is találkozhatnak késedelemmel az Unió belső határainál, amennyiben az útlevélkezelő hivatalnokok vagy a határrendészet az útlevelek ellenőrzése mellett dönt, vagy a vámhivatalnokok helyszíni ellenőrzést tartanak kábítószer vagy valamely egyéb ellenőrzött anyag kiszűrésére. 5 A rutin jellegű határellenőrzések azonban megszűntek. Ez abból a szempontból, hogy gyorsabb a határátkelés, tehát időt és pénzt takarítanak meg, nagyon jó. Viszont a bűnözőknek könnyebb dolguk van, szabadabban sétálhatnak

egyik tagállamból a másikba. Bár erre is léteznek megoldások A teherautók sorban állása a belső EU határellenőrzési pontoknál 1993 kezdete óta eltűnt. Európa kereskedői és közúti fuvarozói manapság szabadon haladhatnak át az EU belső határain. Mára az emberek természetesnek veszik, hogy az áruk többnyire késedelem nélkül halad az EU belső határain át. 1993 előtt a teherautón szállított árukat megállították, vám-és adóellenőrzés miatt. Ha az árut már vámkezeltették exportra, mielőtt a határra értek volna, a dokumentumokat akkor is ellenőriztetni kellett. 1993. január 1 után eltörölték az EU belső határain belül áthaladó áruk vámkezelését Egy új rendszert vezettek be, így évente 60 millió űrlapot takarítottak meg és az aktatologatások körülbelül 85%-át. Nyertesek és vesztesek száma a szállítás területén-országonként. (A függőleges tengely az egy vesztesre jutó nyertesek száma, pl.: 5:1 16 14

12 10 8 6 4 2 EU BE NL LU FR UK DE IT 0 2.1 Táblázat Ma már a szokásos adóbevallást készítik el a vállalatok központjaikban, az általuk forgalmazott áruk hozzáadott értékadó elszámolásakor. A megtakarítások azonban számottevőek, de a kereskedők tekintélyes része Hollandiában szállítmányonként 100ECU 6 feletti megtakarításról számol be. Hollandiában azon vállalatok jeleznek nagyobb megtakarításokat, amelyek 1993. előtt házon belül rendelkeztek saját vámügyi részleggel, amelynek létszámát mostanra lecsökkentették, vagy amelyet feloszlattak. A legnagyobb összmegtakarításokat azok az országok érték el, amelyek a legnagyobb a legnagyobb EU-n belüli kereskedelmi volumennel rendelkeztek, és azok, amelyeknek a legmagasabb árai voltak. Luxemburg nem ezek közé tartozott, ő a legkevésbé kezdeményezettek csoportjában helyezkedik el. Több vállalat nem volt elégedett a hozzáadott értékadó jelenlegi rendszerével.

Belgium legtöbb vállalata viszont igen 21 Táblázat A belső határellenőrzések és a súlyos késedelmek megszűnése miatt az elosztás nem annyira országos alapon működik. Ennek egyik eredménye, hogy megnövekedtek az európai elosztó központok. Ezen központokat először Hollandiában állították föl, manapság elterjedőben van Belgiumban, és néhány más tagállamban is. Főleg nagy vállalatok használják, ezek a központok úgy tűnik, vevőket csábítanak el, néhány kisebb, különösen amerikai tulajdonban lévő cégtől. A határellenőrzések felszámolása hozzájárult egy sor egyéb logisztikai technikai fellendüléshez is, mint amilyen a termelési alkatrészek „just-in-time” szállítása a kiskereskedelmi készletek „gyors reagálású” feltöltése, valamint egy meghatározott időrend szerinti menetrendszerű szállítási szolgáltatások megindításának előmozdítása. A határellenőrzések felszámolása végre lehetővé teszi

egy ilyen bizonyos megbízhatóság garantálását. 4. TECNIKAI AKADÁLYOK Számtalan technikai szabály és rendelet létezik a termékekre vonatkozóan, ezeket viszont nem lehet csak úgy eltörölni, mint a határellenőrzéseket. A vásárlók és a fogyasztók biztonsága érdekében, léteznie kell néhány technikai rendelkezésnek. De minden 7 országnak más és más az igénye és ízlése, így elég nehéz egy „sablont” ráhúzni. Nézzünk meg két példát: Az európaiak nagyon ügyelnek az egészségükre, alacsonyabb tápértékű gyorsételeket esznek, és ülő munkát folytatnak, közös szabály a vitamintartalomnál nem létezik. Hollandiában az elpusztult vitaminok helyreállítását írják elő. Szigorúak a vitaminok területén, de liberális az ásványok tekintetében. Belgiumban és Luxemburgban viszont bejelentési eljárásokat írnak elő. A kölcsönös elismerés ezáltal, kismértékű haladást jelent az élelmiszeripar területén. De

van más terület, ahol a kölcsönös elismerés jobban működik: Például a cement, amellyel nem érdemes hosszú határon keresztül kereskedni, mert alacsony az értéke, nagy a súlya, így költséges szállítani. Létrehoztak egy a cementre vonatkozó Euro szabványt. Ezalatt kölcsönös elismerési megállapodások léteznek, ez azonban csak Németország, Franciaország és a Benelux-államok között működik. Az új felismerés, hogy a kölcsönös elismerésnek korlátai léteznek, megújult fontosságot biztosít az azonos szabályok és szabványok keresésének. Valójában azonban a kölcsönös elismerés sohasem került ki a látószögből, mint stratégia, csupán módosításra került. 5. FORGALMAZÁS Az egységes piac egyik hatása: Az Európai Unió belső határain belül megszüntetett ellenőrzések és fennakadások csökkentették a költségeket. A kiskereskedőket és a termelőket ezzel arra ösztönözték, hogy fokozzák a forgalmazás fölötti

ellenőrzésüket, ami a forgalmazás vertikális integrációjához vezetett. Ez az átszerveződés 1987 és 1992 között 29 százalékkal csökkentette mintegy 1000 nagy, európai vállalat logisztikai költségeit. A megrendelés elküldése és a szállítmány megérkezése közötti idő 21 napról 15 napra csökkent. Ezek a nyereségek Németországban és Belgiumban láthatólag szűkítették a termelői és a fogyasztói árak közötti forgalmazási 8 rést, más országokban viszont nem. Ezeknek az átszervezéseknek az áldozata többnyire az átlagember lett. Gyakran más forgalmazó vállalatok vásárolták fel az általános nagykereskedelmi cégeket, vagy kiszorították őket a forgalmazási láncból és más tevékenység folytatására kényszerítették őket. A határellenőrzés megszüntetése is sok vámügyintézőre mért csapást Néhány vállalat azonban logisztikai szakértővé alakította magát. Az utóbbi sokkal nemzetközibbé vált

azáltal, hogy követték ügyfeleiket a külpiacokra és aztán létrehozták az egész EU-ra kiterjedő rendszereiket. A gyártók és a kiskereskedők is nemzetközibb szemléletet vettek fel, , mivel jelentősen lecsökkentették a raktáraik számát. 6. LÉGI FUVAROZÁS A kutatások azt igazolták, hogy az egységes piaci liberalizálás miatt a légi forgalom 199294-ben 20%-kal volt nagyobb, mint ahogy azt az ágazatnak az előző recessziók során mutatott teljesítménye alapján feltételezni lehetett. A légi szállítmányozások fuvarozása is nőtt, ezt a belső vámellenőrzés eltörlése könnyítette meg. 7. KÖZBESZERZÉS A legnagyobb hasznát az egységes piaci programnak a közbeszerzés határokon keresztüli versenyének kibővítésétől várták. Sajnos az erre szánt összegeket gyakran rosszul költötték el. Magyarországon még az a kérdés, hogy hová ment el az a sok pénz, mire költötték, az EU-ban viszont az a kérdés, hogy hogyan

költötték el azt. Mindegyik tagállam szeretné a saját hazáját előnyben részesíteni a munkahely és a szavazat szerzéseknél, illetve a hazai 9 cégeknek biztosítsanak szerződéseket. Még akkor is, ha ezek a cégek nem versenyképesek és alacsonyabb szinten működnének. Az EU jogalkotás próbálta rábírni a kormányokat, hogy a legoptimálisabb ajánlatokat fogadják el, és ne csak a saját hazájukat részesítsék előnyben, végső fokon ez a legjobb megoldás az adófizetők számára. 8. FOGYASZTÓVÉDELEM Minden EU-tagállamnak van olyan jogszabálya, amely általános jogot biztosít a jogorvoslatra a fogyasztónak,- amely meglehetősen független bármely olyan kereskedelmi garanciától, amelyet esetleg az egyes kiskereskedő vagy gyártó ad. Tagállamonként nagyon eltérő az az időtartam, amelyen belül ez a jog gyakorolható. Ausztriában és Németországban például ez az általános jogi garancia csak a termék vásárlásától

számított 6 hónapig tart, Írországban és Nagy-Britanniában 6 évig, Belgiumban, Hollandiában, Finnországban és Franciaországban pedig elvileg korlátlan ideig. Ennélfogva a Bizottság azt javasolta, hogy ez a jogi garancia az egész EU-ban az áruszállítástól számított legalább két évig tartson. Ez a jogszabály nem túl előnyös azoknak a tagállamoknak a fogyasztóira nézve, ahol a garancia meghaladta a 2 évet. A pénzügyi szolgáltatás irányelvével kapcsolatos problémák: • Pénzügyi szolgáltatások megtagadása de-vizakülföldiek részére. Sok fogyasztó panaszolja, hogy más tagállambeli biztosító társaságok vonakodnak biztosítást kötni autóikra. Ezt a biztosítótársaságok a külföldi többletköltséggel magyarázzák • Nehézségek a szolgáltatásoknak egy másik tagállamban történő nyújtásában. • Gyenge minőségű szolgáltatás és információhiány. Az EU-n belül jellemző a pénzátutalás késedelmessége

és költsége. A bankok 50%-a nem ad tájékoztatást az ügyfeleinek pénzük külföldre utalásáról, valamint, hogy egyes ügyfeleknek kétszeresen számították fel a költségeket (az utaló és a fogadó bank részéről is). 10 9. GYÓGYSZEREK Európa gyógyszerpiaca nem igazán egységes a tagállami határok mentén. Azért mert a nemzeti kormányok által megállapított árszabályozás alá esik, amelyet azok egészségbiztosítási rendszereik alkalmaznak a betegeknek való térítésekor. Valamelyest segítették az EU intézkedések a piac egységesítését és a piacellátását biztosító eszközökről való gondoskodást. A nemzeti piacok közötti árrések miatt a határokon keresztüli kereskedelem nem lett nagyobb. A kereskedelem egy része párhuzamosan zajlik gyártók és a főbb nagykereskedőik által megszervezett kereskedelemmel-főképpen az alacsonyabb árú piacokon, (mint például Belgium), történő vásárlás és a magasabb árú

piacokon történő (mint például Hollandia) értékesítés révén. 10. FOGLALKOZTATÁS A gazdasági elmélet szerint az integráció többféleképpen segítheti a gazdasági növekedést. EU-szerte hatékonyabb szétosztáshoz vezet a tőke, az áru és a munkaerő szabadabb áramlása. Csak rövid ideig tartó növekedését idézheti elő, az egy főre jutó teljesítményszintnek, mihelyst eléri hatékonyabb egyensúlyi helyzetét a növekedés abbamarad. A nagyobb cégek úgy reagálnának a megnövekedett tőkehozamokra és a nagyobb jövedelmekre, hogy többet fektetnének be és jobban takarékoskodnának. Növelné a szabadabb és versenyképesebb piac a kutatás, a fejlesztés és a műszaki innováció szintjét és minőségét. 11 Az EU-n belül nőtt a munkanélküliség az 1990-es évek elején lévő recessziós ciklusban. Azonban az egységes piaci program mérsékelte a recesszió hatását. A munkahelyek számának határozott nettó növekedését

lehetett észrevenni. A több munkalehetőség 0,4 százalékos nettó fizetésemelkedéssel járt, az egységes piac programjának köszönhetően. Azt láthatjuk, hogy a pozitív hatás eredményét részben semmissé teszik az olyan negatív hatások, mint a recesszió és a munkahelyek számának bizonyos ágazatokban észlelhető csökkenése. A termelékenység javítása és a szerkezet átalakítások a termelésben a munkahelyek számának csökkenését eredményezhette ugyan, azonban kiegyenlített az egységes piac azáltal, hogy ösztönzi a szolgáltatóiparon belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatást. Ez a kedvező hatás felhalmozódik. Ezért a munkahelyek számára gyakorolt pozitív hatása még nagyobb is lehet az egységes piacnak. 1993-ra az általános foglalkoztatottság 0.53 százalékos csökkenését okozhatta (ha csak a termelést nézzük). Országonként tekintve úgy tűnik, hogy az EU intézkedések a feldolgozóipari foglalkoztatottságot

0.76 százalékkal fokozták Belgiumban Ezzel szemben a becslések szerint Luxemburg 2.67 illetve Hollandia 189 százalékkal több feldolgozóipari munkahelyet vesztett, mint amennyit akkor vesztett volna, ha az egységes piaci program nem valósult volna meg. Ez arra enged következtetni, hogy az alacsony költségszintű gazdaságok jutottak előnyhöz a magas költségszintű gazdaságok rovására, még akkor is, ha Belgiumot aligha nevezhetjük alacsony költségszintű ipari termelőnek. A magasabb költségszintű gazdaságok számára viszont pozitív, az egységes piac egyik eredménye, a szerkezetátalakulásnak a szolgáltatások irányába történő felgyorsítása, különösen a határon túlnyúló szolgáltatások irányába. 12 Táblázat Egy főre jutó bruttó hozzáadott érték növekedési rátái 1987 után, összehasonlítva az 1975-87-es tendenciával. ÖSSZESÍTETT HATÁS(SZÁZALÉK) ORSZÁGOK %/ÉV %/ÉV PP 197587 Hollandia 0.88 1987- 1987 1988 1989

1990 1991 1992 1993 KÜLÖNBSÉG 93 2.00 1.12 - 0.73 390 642 700 663 540 0.34 Luxemburg 2.20 2.59 0.39 - 3,10 6,43 6,08 6,16 5,02 2,90 0,05 Belgium 1,59 2,12 0,53 0,32 3,29 4,81 6,17 6,52 6,49 2,90 EU12 1,72 1,78 0,06 0,84 2,98 4,31 5,25 4,75 3,59 1,06 Forrás: A CE E3ME adatbázisa, az OECD Eurostat Cronos alapján Ha az évi átlagos növekedést az egy főre jutó bruttó hozzáadott értékre vetítjük, két időszakot vizsgálva,-1975-87 és 1987-93-az EU 12-ek gyorsabb növekedést mutattak a második időszakban, mint az elsőben. Ha végigtekintünk a táblázaton, láthatjuk, hogy 1993-ra az EU12-ek egy főre jutó termelése 1,1 százalékkal nagyobb, mint akkor lett volna, ha az európai gazdaság az 1987 előtti ütemben folytatta volna a növekedését. Hollandia termelése 5,4 százalékkal volt nagyobb, (ami elég magasnak mondható), Luxemburg és Belgium termelése majdnem eléri a 3 százalékkal való növekedést. Az európai belső piac azt

eredményezte, hogy az európai építmény terebélyesedése a Benelux szabályozások erőterét beszűkítette. Az európai belső határok megszűnése után a Benelux, mint gazdasági entitás jelentős profilvesztést szenvedett. A Benelux belső piac a szélesebb Európa alkotóelemévé vált. 13 11. LUXEMBURG 11.1 LUXEMBURG-GAZDASÁG Luxemburg gazdasági- statisztikai mutatói Lakosság 1996 1997 1998 1999 0,415 0,418 0,423 0,429 (millió fő) GDP értéke folyó áron (Mrd LUF) 563,5 624,6 665,7 731,8 GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 2,9 7,3 5,0 7,6 1356 1484 1561 1692 Infláció alakulása (%) 1,4 1,4 1,0 1,0 Munkanélküliség szintje (aktív lakosság %-ában) 3,3 3,3 3,1 2,9 Egy főre eső GDP folyó áron (1000 LUF) Áruk és szolgáltatások exportjának értéke (Mrd LUF) 597,7 685,5 756,7 829,9 áruk 248,6 279,6 319,1 302,5 szolgáltatások 349,1 406,0 437,6 527,4 Áruk és szolgáltatások importjának

értéke (Mrd LUF) 524,3 585,6 633,2 712,4 áruk 313,0 351,2 386,8 424,8 szolgáltatások 211,3 234,3 246,4 287,6 Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd LUF) 70,3 59,9 64,0 41,6 11.2 LUXEMBURG KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSAI Luxemburg számos vissza nem térítendő támogatásokat alkalmaz, ez ösztönző hatással bír, így pl. kutatás-fejlesztés részére (25-50 %), szakértő igénybevételére (5 %, maximum 100 ezer LUF) kis-és középvállalkozások részére (a beruházás 7,5 %-a, ill. 15 %-a, ha 50 főnél kevesebb alkalmazottja van), épület (15 %) és berendezés (25 %, maximum 5 millió LUF), vásárlásra környezetvédelmi és energiatakarékossági fejlesztésekre (maximum 25 %), 14 regionális támogatások (17,5-20 %). Kedvező kamatfeltételekkel kölcsönök nyújtása, adókedvezmények. Nem teljes körű felmérést készített a Statec közreműködésével 1998-as adatok szerint a közvetlen külföldi beruházások állományról, mintegy 680

milliárd LUF meghaladja Luxemburg GDP-jének értékét. A Luxemburgban letelepedett 200 bank közül 89-nek a beruházott tőkéje meghaladja az egy milliárd LUF összeget, a 191 vállalatba beruházott külföldi tőke több mint 180 milliárd LUF. Ez utóbbin belül igen nagyfokú a koncentráció, öt csoport adja az össztőke 43 %-át, a vizsgált vállalatok közül. Luxemburg első helyen áll az egy főre jutó külföldi beruházások tekintetében a kb. 44000 USD/ fő értékkel, ill. ha a banki beruházásokat - amelyek a külföldi beruházások mintegy 60 %-át teszik ki - nem számítjuk akkor is; kb. 17000 USD/ fő értékkel Luxemburgot követi Hollandia, Írország, Svédország és Dánia, kb. 4000 USD az EU átlag Az iparban ruházták be az össztőke 3/4-ét. A szomszédos országokból származik a külföldi beruházók 60 %-a. Az összberuházások 36 %-ával Németország áll az első helyen, összberuházások 36 %-ával a banki beruházásokban

részaránya több mint 50 %. A következő nagy beruházók mintegy 10-13 %-kal: Belgium, Franciaország és az USA. Ez utóbbi aránya az ipari beruházásokban 47 %. 52 ezer a külföldi beruházók által foglalkoztatottak száma körülbelül 40 %-uk az iparban dolgozik. Mintegy 133 - luxemburgi székhellyel rendelkező - vállalat 433 külföldi vállalatban bír részesedéssel, a beruházási döntéseket nem Luxemburgban hozzák meg, mivel a vállalatok többnyire külföldi érdekeltségűek. A beruházások jövedelmének átlagosan 2/3-a általában a fogadó országban marad újabb beruházások céljára. Luxemburg az EU tagországok élén található évek óta, gazdasági mutatóinak többségét tekintve is; 1999-ben a GDP növekedési üteme 7,6 % volt, folyó áron 17,521 Mrd Euró, ami jelentősen magasabb az előző évek átlagos 5,5 %-os üteménél. 15 A luxemburgi cégek külföldön elsősorban Belgiumban (23,4 %), majd Németországban (17,1%) és

Spanyolországban (14,9 %)ruháznak be. A vaskohászati beruházások dominálnak iparon belül. Az életszínvonal - az EU többi országával való összehasonlításban - szinte minden mutató (egy főre jutó vásárlóerő paritásban számított jövedelem, 1000 lakosra jutó gépkocsik, számítógépek száma stb.) tekintetében a legmagasabb Luxemburg az első három európai város közt szerepel, az életszínvonal tekintetében. Csak London és Hamburg előzi meg EU átlag életszínvonalának mintegy 160 %-ával. 1999-ben 40.822 Euró volt az egy főre számított GDP, aminek nagysága kiemelkedően magas, az EU átlagnál 84 %-kal magasabb az Eurostat számításai szerint. Dánia és Hollandia a következő két ország - az EU átlag felett csak 18 illetve 13 %-kal -, míg Belgium a hatodik. A Luxemburgi Nagyhercegség gazdasága a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió keretében szorosan összefonódott Belgiuméval. Amiben mindkét ország előnyét látja 11.3

Luxemburg-munkanélküliség Luxemburgban 2,9 % a munkanélküliségi ráta, ami rendkívül alacsonynak mondható, mivel, nemzetközi összehasonlításban az EU átlag 8,3 %. Ráadásul előreláthatóan 2000ben 2,7 %-ra csökken a kedvező gazdasági konjunktúra következtében A luxemburgi feldolgozóiparban alkalmazott átlagos órabér 493 LUF 1999 októberében, 145 ezer LUF az ipari átlagfizetés, 285 LUF a minimális órabér, míg a minimálbér közel 50 ezer LUF. A luxemburgi munkaerő piac sajátossága, hogy nem luxemburgi lakos a foglalkoztatottak mintegy egyharmada (34,4 %, kb. 80000 fő), hanem a három szomszédos országból 16 (Franciaország 52 %, Belgium 28 %, Németország 20 %) átjáró dolgozó. 11.4 Luxemburg –infláció Az előző évhez hasonlóan 1 % volt az infláció 1999-ben is, bár 2-3 %-os rátát is regisztráltak az év vége felé, ami főleg "importált" inflációról - energiaár - van szó. A gazdasági mutatók 2000

első félévében továbbra is kedvezően alakulnak, a munkanélküliség csökken. Azonban 2 % körül alakul az olajár növekedést figyelmen kívül hagyó infláció, együttesen 2,9 % körül alakul. Feltételezve, hogy az olajár stabilizálódik 2001-ben 25 USD/hordó körül, illetve, hogy 0,97 USD/Euro körül alakul átlagosan az Euro árfolyama, az infláció 2 % lehet. Luxemburg jelentős nemzetközi pénzügyi központ. Miután az adózási törvények igen kedvezőek a bankok és holding cégek részére 12 ezer holding cég, 1300 beruházási alap és 220 bank települt le. Az eredetileg 2002-től tervezett adóreformot előrehozták, s már 2001-től további adócsökkentéseket fogadtak el. Ennek egyik oka - amellett, hogy a gazdaság növekedése lehetővé teszi - az, hogy az EU sok más országában is adóreformot hajtottak illetve hajtanak végre, s nem akartak hátrányos helyzetbe kerülni. Az első évben főleg a személyi jövedelemadó, majd 2002-ben a

vállalati adó csökken. Példaként említhető, hogy az adómentes jövedelem határát felemelik 270 ezer LUF-ról 390 ezerre ,Belgiumban már 84 ezer felett adókötelesek. A legmagasabb személyi jövedelem, 1 millió 356 ezer LUF felett, adója 46 %-ról 2001-ben 42 %-ra, majd 2002-ben 38 %-ra csökken. A vállalati adó várhatóan 37,49 %-ról 30 %-ra csökken. A miniszterelnök - szemben a Központi Bank elnökével - az adóreformtól a vásárlóerő növekedését, a bérek moderáltabb növekedését várja, amely kedvező gazdasági hatásai bőven ellensúlyozzák az inflációs 17 hatást. Az adóreform mintegy 10 milliárd LUF bevételkiesést jelent a költségvetés számára 2001-ben. Az EU országok közül itt a legalacsonyabb az általános forgalmi adó mértéke. A konjunktúra elsősorban a pénzügyi, biztosítási, valamint közlekedési és hírközlési szolgáltatások növekedésének köszönhető, amely mintegy 2/3 részben járult hozzá a

gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a belső gazdaság expanzionista költségvetési politikájával - állami beruházások növekedése, fiskális nyomás csökkenése stb. - is kedvező hatást hozott. A 2000-2001-es kilátások biztatóak, a gazdasági növekedést mintegy 6 %-ra becsülik, szemben az EU átlagos 3,5 %-ával. Ebben az időszakban is a szolgáltatások jelentik a húzóerőt. Luxemburg költségvetése hagyományosan szufficites, a többlet aránya a GDP-hez viszonyítva 1,23 % volt 1999-ben. Az ipar teljesítménye 1999-ben 6,5 %-kal emelkedett, 2000-re 7 %-os növekedés várható. Az acélipar továbbra is jelentős szerepet játszik Luxemburg gazdaságában, az áruexport negyedét adja. Az ARBED csoport Európa 5 legnagyobb acélkomplexuma Az acéliparon kívül jelentős még az aluminium-, üveg-, cementipar, magnószalag és számítógép gyártás, az ASTRA műholdat innen irányítják. A turizmus iparág is jelentősen hozzájárul a gazdaság

bevételeihez. 11.5 LUXEMBURG-KÜLGAZDASÁG 1999-ben mintegy 23 milliárd LUF-kal csökkent a folyó fizetési mérleg többlete az előző évihez képest. Ezen belül tovább nőtt a szolgáltatási mérleg többlete, 1999-ben 129,4 milliárd LUF értéket mutatott, a pénzügyi szférában keletkezett a 2/3-a. 18 Rontja a fizetési mérleget a külföldről átjáró dolgozóknak kifizetett bérek összegének növekedése; 1998-as 89 milliárd LUF-kal szemben 1999-ben 101,2 milliárd, valamint a beruházások jövedelmének kismértékű csökkenése, ami a kamatok általános csökkenésével közvetlen kapcsolatban áll. Luxemburg külgazdasági kapcsolataiban az Európai Unió többi tagországával folytatott kereskedelem túlsúlya a jellemző; mintegy 85 %. Ebből is látható, hogy Luxemburgnak nagy haszna származik az Európai Unióból. 1999-ben az import 405,7 milliárd LUF-ra, azaz 9,6 %-kal növekedett az előző évi 370,2 Mrd LUF értékhez képest, míg az

áruexport 291,8 milliárd LUF értéke, gyakorlatilag nem változott; az előző évi érték 288,3 Mrd LUF volt. Az 1999-es repülő-gépvásárlások értéke ebben jelentős tényező volt. A 13,9 milliárd LUF értékével negatív szaldó rekordot ért el 2000 első negyedében a folyó fizetési mérleg többlete 23 milliárd LUF, szemben az előző év azonos időszakában mért 14,5 milliárddal, amiben fő szerepet a beruházások nettó hozadékának jelentős növekedése 8 Mrd LUF és a kereskedelmi mérleg hiányának csökkenése 2 Mrd LUF eredményezett. Az import csak 11,5 %-kal nőtt, míg az áruexport az 1999-es stagnálás után az első félévben 18,6 %-os növekedést mutat. A szolgáltatás exportnövekedés rekordot ért el, 2000 első negyedében mintegy 30 %-kal, amiből a pénzügyi szolgáltatás 44 %-os növekedése a legjelentősebb tényező. 39 milliárd LUF többletet mutatott az első negyedévben a szolgáltatás külkereskedelem. Az export mintegy

70 %-át a feldolgozott ipari termékek adják, ezen belül az összexport 29 %-át a fémipar termékeinek exportja teszi ki. A gépek és berendezések az import legnagyobb tételei 20 %-ot, a közlekedési eszközök 18 %-ot képviselnek. 19 12. BELGIUM 12.1 BELGIUM GAZDASÁGI HELYZETE Belgium 2001-ben a kedvezőtlen nemzetközi konjunktúra hatásai alól nem tudta magát kivonni, pedig rendkívül nyitott gazdaságú. A gazdasági kormányzat és a független szakértők többször kényszerültek a növekedési előrejelzések csökkentésére. 2,5%-os növekedéssel számolt a kormány a 2001 évi költségvetés kidolgozásakor. Ennél kissé nagyobb bővülést vártak a szakértők, végül csak 1 %-os értéket sikerült elérni. Az infláció és a munkanélküliségi mutató minimális értékben csökkent. Belgium gazdasági- statisztikai mutatói 1998 GDP értéke folyó áron (Mrd EUR) 1999 2000 2001 225,9 235,5 248,3 256,1 GDP növekedésének üteme

változatlan áron (%) 2,2 3,0 4,0 1,0 Egy főre eső GDP folyó áron (1000 EUR/ fő) 22,6 23,3 24,2 25,1 Infláció alakulása (%) 1,0 1,1 2,7 2,4 Munkanélküliség ráta 9,3 8,3 8,2 9,2 Az export értéke Mrd EUR 160,9 168,1 204,0 209,9 Az import értéke Mrd EUR 147,9 154,6 192,2 197,4 Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd EUR) 11,3 11,9 11,0 12,8 Költségvetés egyenlege a GDP % -ban -1,2 -1,0 0,2 0,3 Közvetlen külföldi tőkebefektetések Mrd EUR 13,7 105,1 96,3* n.a Belgium és Luxemburg együtt Az európai országokba irányuló export továbbra is meghatározó, mivel 81%-ot tesz ki. Ezen belül is az Európai Unió tagországai jelentik a fő piacot. Az exportban a legnagyobb részesedés a gépek és berendezésekből, a vegyipari- és gyógyszeripari termékekből 20 tevődik össze. Ami árucsoportonként 15-16%-ot jelent Mint láthatjuk a táblázatból az export 2000-ről 2001-re 2,9%-kal nőtt, az import pedig 2,7%-kal.

13. HOLLANDIA 13.1 HOLLANDIA GAZDASÁGA Mint ahogyan láthattuk Belgiumnál elsősorban a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági konjunktúra hatásai miatt, kényszerültek a szakértők többszöri növekedési előrejelzések csökkentésére, Hollandiánál sincs ez másképp. Itt is a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági konjunktúra a felelős azért, hogy 2001-ben nem tudta a nyitott gazdaságú Hollandia megismételni a korábbi évek kiemelkedő gazdasági teljesítményét. A GDP 2001-ben mindössze 1,1%-kal bővült, míg az ezt megelőző négy évben 4 százalékkal növekedett. 2003-ban sem áll a magaslat helyzetén a Holland gazdaság. Mivel 2003 szeptemberében a kormány tervezési hivatala bejelentette, hogy erre az évre nem tud gazdasági növekedést jelezni. A közlés szerint a holland gazdaság két évtizede nem volt ilyen rossz gazdasági állapotban. A gazdasági szakemberek számítása szerint 2004-re is csak 1%-os gazdasági növekedést tudnak produkálni.

Emellett még óriási problémát jelent a munkanélküliség növekedése is. 21 Hollandia gazdasági- statisztikai mutatói Hollandia gazdasági- statisztikai mutatói GDP értéke folyó áron (Mrd EUR) 1998 1999 2000 2001 354,2 373,7 401,2 424,5 GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 4,3 3,7 3,5 1,1 Egy főre eső GDP folyó áron (1000 EUR/ fő) 22,6 23,7 25,2 26,4 Infláció alakulása (%) 2,0 2,2 2,6 4,5 Munkanélküliség ráta 4,9 3,6 3,4 4,0 Az export értéke Mrd EUR 180,7 188,6 231,9 240,8 Az import értéke Mrd EUR 166,4 178,7 216,1 217,2 Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd EUR) 10,7 15,3 20,4 22,5 Költségvetés egyenlege a GDP % -ban -0,7 0,4 2,2 0,2 Közvetlen külföldi tőkebefektetések Mrd EUR 33,2 38,7 62,0 62,0 Az infláció 2,6-ról 4,5 százalékra növekedett. A kedvezőtlen áremelkedések okai elsősorban különféle belső tényezőkre vezethetők vissza, mint például az adóemelésekre:

ÁFA, környezetvédelmi adó, illetve a kedvezőtlen terméseredményekre és a húspiac problémáira. A munkanélküliek száma alig változott, pedig a gazdasági növekedés lelassult, az ipari termelés visszaesett. A növekedés lassulása a külgazdasági teljesítményre volt hatással. Méghozzá az import stagnálásában lehetett észrevenni. Az export értéke 3,9%-kal nőtt, míg az import csak 0,5%-kal. Az Európai Unió tagországainak részesedése a kivitelben 78%, a behozatalban pedig 55% volt. A legfontosabb partner Németország, az exportban 26, az importban pedig 18%-os részesedéssel. A holland statisztikai hivatal adatai szerint a kivitel mintegy 40 százaléka exportból származott, tehát tovább erősödött a közvetítő kereskedelem szerepe. 22 14. BEFEJEZÉS Belgium, Hollandia és Luxemburg az erőik egyesítésével jobb pozíciókhoz jutottak és elérték azt, hogy álláspontjukat a nagyhatalmak meghallgassák. Reálisan látták, hogy nem

egy nagyhatalomhoz kell csatlakozniuk, mert az előbb utóbb elnyomja őket, hanem inkább a kisebb országoknak kell össze fogniuk és ez által nagyobb hatalomra szert tenniük. Azt is felismerték, hogy a cél érdekéért nem kell a végletekig elmenni az együttműködésben, mivel az nem mindig megvalósítható. Főleg a minőségre törekedtek (nem úgy, mint mi a mennyiségre). Kezdetben a Benelux sokkal inkább volt önmagában való érték, mint később az európai integráció kiteljesedésének időszakában. Szövetségeseket keresnek, és ezzel szeretnének előnyhöz jutni. A bővülést támogatják, de kemény feltételekhez kötik. Mivel a saját érdekeiket is figyelemben kell tartaniuk. Szerintem is szükség van a kemény feltételekre, csak ezt Magyarország nem fogja bírni, követni, mert hozzájuk képest rettenetesen le vagyunk maradva (bár én mindig pesszimista voltam és ez egy leendő közgazdásznak nem túl szerencsés). 23 IRODALOMJEGYZÉK Az

egységes piac és a holnap Európája: Az Európai Bizottság jelentése Monti Mario: Budapest Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága, 1998 A tizenötök Európái Szerkesztette: Kiss J. László 2. bővített kiadás Budapest Osiris 2002 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 2. bővített kiadás Budapest Interpress, 2003 24