Agricultural science | Studies, essays, thesises » Dr. Rusvai Miklós - A mézelő méh vírusfertőzései és az atka-vírus kapcsolat

MÉHÉSZET 2. Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár SZIE ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék, Budapest A mézelő méh vírusfertőzései és az atka-vírus kapcsolat A mézelõ méhnek (Apis mellifera L.) a természetben elõforduló többi állatfajhoz hasonlóan megvannak a saját specifikus vírusfertõzései. Tulajdonképpen már az elsõ rovarspecifikus vírusfertõzést, a lárvatömlõsödés vírusát (sacbrood virus, SBV) is méhekbõl mutatták ki 1917-ben. Mivel a mézelõ méh az egyetlen többékevésbé háziasított rovarfaj, melynek gazdasági jelentõsége rendkívül nagy és így a szakmai érdeklõdés középpontjában áll, a rovarokból kimutatott vírusfertõzések számában azóta is a méh vezet: jelenleg 18 különbözõ méhspecifikus vírus ismert. Noha e vírusfertõzések elõfordulása a különbözõ földrészeken széles körben és meglehetõsen régóta bizonyított, viszonylag keveset tudunk róluk, annak ellenére, hogy

a gazdafaj mezõgazdasági és ökológiai jelentõsége a mérsékelt égövön kiemelkedõnek tekinthetõ. A köztudatban kevéssé terjedt el az a felismerés, hogy a méz-, viasz-, propolisz- és méhpempõtermelés mellett legalább ennyire fontosnak tekinthetõ az a jelenleg másodlagosnak tartott haszon, amely a vad- és kultúrnövények virágainak megporzásából származik, és amely révén a méhek az ökoszférában igen fontos szerepet játszanak. Az ismeretek hiánya részben Elõször is, szemben a többi fikus ellenanyagok nem termelõd- háziasított állatfajjal, a méheknél nek, ezért az ezek kimutatására az egyedi megfigyelés és a kórok irányuló indirekt diagnosztikai megállapítása az esetek több- módszereket, azaz vírus-szeroló- ségében nem lehetséges, méh- giai egészségügyi problémák jelent- mazhatunk. A kórokozók sokszor kezése esetén családot vagy egy klinikai tünetekben nem megnyil- egész méhészetet (vagyis

egymás- vánuló jelenlétét csak direkt mó- sal élettani közösséget alkotó don, a vírus, a vírus-antigén vagy egyedek tömegét) kell kezelésben a vírus-nukleinsav kimutatásával részesíteni. A másik ok, hogy a bizonyíthatjuk. vizsgálatokat nem alkal- méhek esetében a hagyományos Az újabban alkalmazott mole- állatorvosi vizsgálati módszerek kuláris biológiai módszerek: a közül sok nem használható: nincs reverz-transzkripciós polimeráz- lehetõség hõmérõzésre, vérvé- láncreakció telre, hallgatózásra és egyéb a polimeráz-láncreakció betegségek felismerését megköny- megoldani látszanak az elõbb vá- nyítõ vizsgálati módszerre. A zolt nehézségeket, és nemcsak klinikai vizsgálatok lehetõségének a diagnosztikában használhatók korlátozottsága mellett a célzott fel eredményesen, hanem a pon- virológiai-laboratóriumi diagnosz- tos elkülönítésben és a vírusok tika is meglehetõsen

nehézkes. klasszifikációjában is. A PCR tech- A vírusok in vitro szaporításához nika elméletileg lehetõvé tenné szükséges egymással méheredetû sejtte- (RT-PCR) közeli és a (PCR) rokonságban nyészet nem áll rendelkezésre, álló vírusok azonosítását és pon- ezért a méh-vírusok csak kísérleti tos elkülönítését is, feltételezve, állatoltással (kifejlett méhek, méh- hogy a vizsgált vírus nukleinsav bábok vagy -lárvák oltásával) állományának bázissorrendje leg- magyarázható azzal, hogy állat- szaporíthatók, alább részben ismert. Ilyen ismert orvosi szempontból idõ- és méhek munkaigényes folyamat. A méhek betegségei viszonylag nehezen szervezetében a kórokozók ellen felismerhetõk, speci- ami vezethetõ vissza. a mely több okra szekvenciák viszont a li ugyanúgy (sõt még inkább), mint ahogy más állatfajok esetében is szükség van az állat gazdájának, tulajdonosának

segítségére a betegséget elõidézõ ok megállapítása, azonosítása (diagnózis), a gyógyszeres kezelések elvégzése (terápia) és a kezelés hatékonyságának fel- mérése céljából. A méhek leg- 1. táblázat gyakoribb kórokozóit a 2. táblázat méh-vírusok túlnyomó többsé- csak nem állatorvosi feladat, itt gének esetében nem állnak ren- az állatorvos szerepe arra kor- delkezésre. A PCR és RT-PCR látozódik, hogy a mérgezést kö- Tekintve, hogy a nem vírusos technika relatíve gyors, kevés vetõen az azt elõidézõ vegyszert kórformákról viszonylag gyakrab- virális nukleinsavat igényel és el- kimutatja a méhekbõl a megfelelõ ban esik szó, és az állatorvosok kerülhetõvé teszi a vírusizolálást, eszközökkel felszerelt intézetek- és a méhészek is sokkal tájéko- mely jelenleg a méh-specifikus ben végzett vizsgálatokkal. A zottabbak a többi kórokozó által sejttenyészetek hiánya miatt ne-

károk megelõzése a mezõgaz- elõidézett hezen megoldható. A módszer dasági folytató kozásában, a továbbiakban kizá- egyéb elõnyei közé tartozik még, gazdálkodók és a méhészek fela- rólag a méheket megbetegítõ hogy nemcsak az adott vírus kimu- data. vírusok, és az azokkal szoros tatására, hanem egyben azonosítására is lehetõséget ad. tevékenységet sorolja fel. betegségek vonat- Összességében tehát, hagyo- kölcsönhatásban álló ázsiai nagy mányos értelemben vett állat- méhatka (Varroa destructor, ko- A fentiekben vázolt nehézségek orvosi munkáról csak a méhek rábban V. jacobsoni) fertõzés köl- okozhatták, hogy a méhek külön- kórokozói által elõidézett károk csönhatásával foglalkozunk. bözõ vírusfertõzéseirõl a legutóbbi esetében amely A világszerte több országban, idõkig szinte alig tudtunk valamit. csoportba a méheket megbetegítõ és az elmúlt három-négy év

során Ahhoz, hogy a méhek vírusairól vírusok is tartoznak. Ez a munka az egyes hazai méhészetekben is kicsit többet tudjunk meg, elõször ugyancsak több részbõl áll, és a elõforduló nagyarányú méhpusz- is „helyükre kell tennünk” õket méhész közremûködését is igény- tulással kapcsolatos vizsgálatok a méhészetekben tömeges pusztulást elõidézõ különbözõ okok között. Ehhez nyújt segítséget az 1. táblázat A méhek kártevõi elleni védekezés nem állatorvosi feladat, ezek ellen a méhészek többé-kevésbé bevált riasztó módszerekkel, csapdákkal védekezhetnek. A méhmérgezések által okozott károk kivédése megint 2. táblázat beszélhetünk, A mézelő méh vírusfertőzései és az atka-vírus kapcsolat fokú mérgezés, intenzív hordás, hiányos táplálkozás, parazitás fertõzöttség, stb.) és ehhez társul valamilyen vírusfertõzés, amely önmagában esetleg nem, vagy sokkal enyhébb

károkat okoz, mint ezekkel a hajlamosító tényezõkkel társulva. A vírusok terjesztésében a fertõzött, más kaptárakba bekéredzkedõ méhek, a fertõzött termékek (viasz, méz) és a fertõzött eszközök (kaptár, keretek) játszhatnak szerepet. A 2. vírusok táblázatban közül felsorolt viszonylag jól felismerhetõ tüneteket okoz a lárvatömlõsödés vírusa. Ez a méhlárvákat, vagyis az ún „fedetlen 1. ábra: Az ismertebb méh-specifikus vírusok és alapvetõ morfológiai sajátosságaik (a víruskapszid mérete, alakja, a burok jelenléte vagy hiánya) fiasítást” megbetegítõ kórokozó Magyarországon is elõfordul. Noha vírusát még nem sikerült izolálni, fokozottan irányították rá a figyel- és rendszeresen kimutatható az met a mézelõ méh (Apis mellifera) ország különbözõ pontjain lévõ vírusfertõzéseire. Ezek a 20-200 méhészetekbõl. Eddig a heveny nm átmérõjû kórokozók a méhek méhbénulás

vírusát (acute bee testét felépítõ sejtekben szaporod- paralysis virus, ABPV), és a nak és azokat mintegy szétrob- szárnytorzulás vírusát (deformed bantva okoznak sejtpusztulást és wing virus, DWV) sikerült azono- ezzel betegséget. A nemzetközi sítani (izolálni), míg két további szakirodalom szerint vírusfertõzés, a lárvatömlõsödés méhekbõl eddig tizennyolc külön- (SBV) és az idült méhbénulás bözõ vírusfertõzést írtak le. Ezek (chronic bee paralysis, CBPV) je- közül a legszélesebb körben elõ- lenléte a klinikai tünetek alapján forduló kórokozókat és alapvetõ valószínûsíthetõ. morfológiai adatai sajátosságaikat az 1. ábra mutatja be a betegséget az utóbbi 30 évben többször megállapították. A beteg lárva bõre alatt folyadék halmozódik fel, és teste is elfolyósodik, lárvaformáját elveszíti, és a A méhekben a vírusfertõzések az ún. összetett kóroktanú Az elmúlt négy

évben végzett betegségek közé tartoznak. Ilyen hazai vizsgálatok eredményei be- betegségek a többi állatfajban bizonyították, hogy az eddig csak és az emberben is ismertek. A a környezõ országokban felismert kórfolyamatot valamilyen gyen- vírusfertõzések egy része a hazai gítõ tényezõ indítja meg (anyát- méhállományokban is jelen van lanság okozta stressz, enyhébb 26 a jellegzetes elváltozások alapján 1. kép A lárvatömlõsödés jellegzetes képe állatorvosi PRAXIS sejtbõl kiemelve tömlõszerûen lóg ban igen magas az eltorzult vagy a csipeszen (1. kép) A lárvatöm- csökevényes szárnyú, röpképtelen lõsödés vírusa által elõidézett méhek kórképet ritkán (3-5 évente) si- mészetesen a hordásban sem kerül megállapítani, az általa tudnak részt venni. Az elmúlt elõidézett három évben felmérõ vizsgála- kár többnyire nem jelentõs. aránya, amelyek ter- tokat végeztünk önként

jelentkezõ Ugyancsak bizonyított hazánk- méhészektõl kapott mintákon. A ban a heveny méhbénulás vírus heveny méhbénulás és a szárny- (2. kép) jelenléte is Az eddig torzulás végzett vizsgálatok során álta- számos méhészetbõl kimutattuk, 4. kép) szerepét tekintik legfon- lában csak egy-egy család hirtelen az tosabbnak. „összeroppanása” (vagyis nagy- fertõzöttség arányú pusztulás a fiasításban és találtunk eltérést. Vizsgálataink megfigyelések a kifejlett méhek között) jelezte a alapján kijelenthetõ, hogy vírus- szerepe van a méhek legyen- fertõzöttséget, legtöbbször július mentes méhészet csak elméletben gítésében, természetes ellenálló- végén, augusztusban. Más eset- létezik, mint ahogy vírusmentes képességük csökkentésében. Az ben remegõ, röpképtelen méhek tehenészeti telep vagy baromfi- atka ezenkívül a vírusfertõzés csoportosultak a kaptár közelében.

állomány sincs. átvitelében is szerepet játszik: a vírusát egyes országszerte régiók között mértékében a nem 2. kép A heveny bénulás vírusának elektronmikroszkópos képe elpusztult bábokból. Eredeti átmérõjük mintegy 30 nanométer (dr. Dobos-Kovács Mihály felvétele) Ennek a parazitának az eddigi szerint fontos való- fertõzött méh testnedvét szívogat- családok látszólag indokolatlan téli színûleg más, méhekben beteg- ja, majd utána egészséges méhre elnéptelenedésérõl, pusztulásáról séget okozó vírusok is elõfordulnak mászik át, és fertõzött száj- is beszámoltak. A vírusfertõzött hazánkban, de ezek kimutatása szervével abba is beoltja a vírust. családok általában az ázsiai nagy eddig még nem sikerült. Tehát vektorként ugyanolyan fon- Az erõs, táplálékkal jól ellátott méhatkával is fertõzöttek voltak. Igazoltan elõfordul továbbá a A felsoroltakon kívül A méhek

vírusfertõzéseinek megindításában és a károk tos szerepet tölt be a vírusfertõzés terjesztésében, mint hazai méhészetekben a szárny- fokozásában jelenleg az ázsiai számos emlõs és madárfaj fer- torzulás vírusa (DWV) is (3/a-b nagy méhatka (Varroa destruc- tõzõ betegsége esetében a kul- kép), amelynek hatására a család- tor, korábban Varroa jacobsoni, lancsok és szúnyogok (kullancs- 3/a-b kép A szárnytorzulás vírusa által megfertõzött méh egészséges méhvel összehasonlítva. 27 4. kép Varroa destructor atkák méhen A kórfejlõdés általában jól felis- immunizálás (pl. itatásos vagy merhetõ séma szerint zajlik. Az permet formájában alkalmazható áttelelõ tél végi méhek (egy vakcina) sem kivitelezhetõ, hiszen családban átlagosan 10 ezer méh jelen tudásunk szerint keringõ van február-márciusban) vírus- ellenanyagok nem képzõdnek a fertõzöttsége elsõsorban a fer-

szervezetükben tõzést közvetítõ atkákkal átterjed memóriájuk sincs, ezért a vé- a fiasításra, és atkaellenes kezelés dekezés során a legnagyobb fi- hiányában június-júliusra a fia- gyelmet a méhek kondíciójának sítás mintegy fele már fertõzött javítására, természetes ellenálló- lesz (5/a-b kép). Az egyedszám képességének fokozására, és ami nem utal betegségre, tehát lát- a legfontosabb, az atkaellenes szólag (a méhész elmondása alap- kezelésre kell fordítani. Atka- ján) ilyenkor még minden rendben mentes méhcsaládban a vírus- van, a családban ugyanannyi a fertõzések gazdasági szempontból „bogár”, mint a nem fertõzött érezhetõ veszteségeket nem tud- családok esetében (30-40 ezer nak okozni. Hangsúlyozni kell, méh). A vírusfertõzött méhek élet- hogy az atkaellenes kezelés mind tartama azonban jóval rövidebb, a betelelés elõtt, mind a fiasítás mint egészséges társaiké,

és ezért alatt igen fontos, egyrészt õsz a család vagy õsz elején el- elején az áttelelõ méhpopuláció néptelenedik („elfogy” a népesség, atkafertõzöttségének csökkenté- hiszen ilyenkor még kijárnak a se, másrészt tavasszal, a fiasítás méhek, és kaptáron kívül hul- fertõzõdésének megelõzése érde- lanak el), vagy jóval kisebb egyed- kében. számmal indul a télnek, és ezért tél végére pusztul ki (ilyenkor a 5/a-b kép Varroa destructorral fertõzött méhlárvák babesiosis). immun- Külön figyelmet kell fordítani kaptárban lehet megtalálni az el- az atkaellenes szerek megfelelő pusztult kis létszámú családot), dózisban történő alkalmazására, annak ellenére, hogy táplálék hiszen a költségek kímélése (mézzel töltött lép) bõven áll rendelkezésre. encephalitis, sárgaláz, malária, és A fenti kórfejlõdés mind a heveny méhbénulás, mind céljából túl kis adagban

alkalmazott vagy rövid ideig tartó a kezelés (ugyanúgy, mint a nem A jelenleg elfogadott nézet szárnytorzulás vírus okozta fer- megfelelő antibiotikumos kezelés szerint a vírus és az atka csak tõzésre jellemzõ lehet. A méhészek együttesen vezet a méhcsalád részérõl ilyenkor mindig felmerül a a baktériumfertőzések esetében) összeroppanásához, a populáció kérdés, hogy hogyan lehet kivéde- egyedszámának visszafordít- ni a jelentkezõ gazdasági károkat. alakulásához vezethet, ami az hatatlan csökkenéséhez. Önál- A vírusfertõzés ellen jelenleg atkaellenes szerek hatékonyságát lóan sem a vírusfertõzés, sem az nem áll rendelkezésre gyógyszer, atka nem képes ezt elõidézni. csökkenti. és a méhek esetében a megelõzõ 28 az atkák rezisztenciájának ki- állatorvosi PRAXIS