Economic subjects | Marketing » A marketing alapkoncepció

Datasheet

Year, pagecount:2009, 15 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:53

Uploaded:May 16, 2020

Size:2 MB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

1. A marketing alapkoncepció Marketing értelmezése: - A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete. - Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód) - Funkció (vevőközpontúság érvényesítését szolgáló tevékenységek és eszközök) - A marketingkoncepció és eszközrendszer alkalmazása a nem üzleti céllal működő szervezetek tevékenységébe is integrálódott. - A marketing nem egyenlő az eladással. - A marketing nem csodafegyver. Az adásvételi ügylet: - Üzleti szempontból a marketing működési területe a vállalat és a piac kapcsolata  Piaci csere - A szükséglet hiányérzetben nyilvánul meg. - Az igény konkrét termékre irányul, mely által a szükségletek kielégíthetők. - Kereslet: Igény, mely mögött fizetőképesség és vásárlási hajlandóság áll. - Termék: Az a kínálat, amit hasznosságáért megvásárolnak. - Árucsere-piac: A piacot csereügyletek alkotják. A vállalatok

szemszögéből a termékeik tényleges és potenciális vevői képezik a piacot. - Reaktív marketing: Artikulált fogyasztói igényekre való reagálás (ténylegesen kifejezett szükségletekre reagálnak). - Proaktív marketing: Látens fogyasztói igények kielégítése (nem megfogalmazott igény, de egy problémát megold). A marketing, mint üzleti filozófia: - Termelési orientáció: o Kiindulópont: Vállalat o Középpontban: Termelési o Cél a kibocsátási volumen növelése („economies of scale”) o Széleskörű, hatékony elosztás - Termék orientáció: o Kiindulópont: Vállalat o Középpontban: Termékfejlesztés o Vevői input-, konkurencia figyelés hiánya (öncélú) o MARKETING RÖVIDLÁTÁS jelenik meg (Marketing Myopia) - Értékesítési koncepció: o Kiindulópont: Vállalat o Középpontban: Értékesítés, promóció o A fogyasztók (agresszív) befolyásolása („hard sell”) - Marketing orientáció: o Kiindulópont: Vevő o Középpontban:

Vevői igények megismerése, és a versenytársakénál hatékonyabb kielégítése. o „Kifelé fordulás” Mit vásárol a vevő: - Termék vs. szükségletkielégítő hasznosság: o Gyakorlati o Társadalmi o Érzelmi A marketing, mint funkció: - Marketingszervezethez tartozó stratégiai, operatív feladatok, tevékenységek. - A stratégiai marketing azokat a funkciókat tartalmazza, amelyek stratégiai jellegű döntésekkel kapcsolatosak. - Az operatív marketingfunkciók olyan műveletek végrehajtására terjednek ki, amelyek a termékeket a fogyasztó, a felhasználó felé közvetítik. Marketingmenedzsment: - A marketingkoncepció gyakorlatba történő átültetése. - Tudatosan piacorientált vezetésről beszélünk. - Fázisai: o Kutatás, elemzés, o Stratégia, o Tervezés, o Megvalósítás, o Ellenőrzés. Marketingmix: - A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja. - „4P” – „4A”: o Product – Áru

(Termékpolitika) o Price – Ár (Árpolitika) o Place – Árusítás (Értékesítési politika) o Promotion – Ajánlás (Piacbefolyásolási politika) - Szinergia Fogyasztóorientált marketing-mix: - Vevői igények megismerése és kiszolgálása  4P - Vevők aktivizálása, bevonása saját fogyasztási folyamatuk alakításába (consumer made)  4C o Customer value Fogyasztói érték o Cost Fogyasztás ráfordításigénye o Convenience Vásárlási kényelem o Communication Interaktív kommunikáció A marketing fejlődése: - A marketing alkalmazásának kiterjedése (pl. non-profit marketing) és szakosodása (pl élelmiszermarketing, sportmarketing) - Új stratégiai marketingkoncepciók jelentek meg. 1. Értékorientáció (értékvezérelt marketing): Vevőérték (Customer value): - Teljes (potenciális) vevőérték: o A termék teljesítménye (minősége) o Szolgáltatástartalom o Személyzet/kiszolgálás értéke o Imázsérték - Teljes vevőköltség:

o Pénzben kifejezett ráfordítás (ár) o Időráfordítás o Használat során szükséges energia és egyéb költségek o Pszichikai ráfordítás - Észlelt vevőérték (Customer Percieved Value): Értékvezérelt marketing (Value Marketing): - Vevőérték létrehozása és fejlesztése o Előnyök növelése (funkcionális, emocionális) o Vevőköltség csökkentése - Vállalati növekedés  részvényesi érték A marketing, mint vezetési folyamat: - A marketing az a vezetési folyamat, amely a részvényesi hozamok maximalizálására törekszik az értékes vásárlókkal való kapcsolatépítést és a fenntartható megkülönböztető előny létrehozását célzó stratégiák kidolgozása és megvalósítása révén. 2. A holisztikus marketingkoncepció: Társadalmi felelősségű marketing: - Társadalmi és etikai szempontok marketinggyakorlatba való beépítése. - Etika, környezet, törvényesség, közösség integrálása. Belső marketing: - A

vevőérték valamennyi vállalati funkció működésének eredőjeként jön létre  szervezet egészére kiterjedő vevőközpontúság. - Marketing funkció, vezetés, egyéb funkciók Integrált marketing: - Termék, szolgáltatás; kommunikáció; csatornák; ár - Marketing tevékenységek és eszközök összehangoltsága (szinergiahatás). Kapcsolati marketing: - Vevők, kereskedők, szállítók, más marketing partnerek - A vevők megszerzése. - Ügyletek végrehajtása. - Vevők igényei. - Piaci részesedés. - A vevők magatartás. - Kapcsolatépítés (hosszú táv, elkötelezettség, bizalom) - Egyes vevők ellátásai. - Vevő kiadásaiból való részesedés. - Marketinghálózatok és értéklánc integráció. 2. Stratégiai tervezés és marketingstratégia Marketingstratégia: - Alapstratégia. - Az értékteremtés központi eleme. - Erőforrások  Versenyelőny/Versenystratégia - A fogyasztónak fontos hasznosság releváns területen jelentkezik,

érzékelhető és felismerhető, s a versenytárs nem tudja gyorsan lemásolni. - STP: A koncentráló versenystratégiát folytató vállalat a célpiac egyedi sajátosságaival kapcsolatos jellemzők kiemelését választja, ez az STP stratégia. Segmenting (szegmentálás, és célcsoportválasztás), Targeting (célcsoport kiszolgálására irányuló törekvések, célpiacok), Positioning (tudatosítás, vevők elérése, megnyerése). Vállalati alapstratégiák (versenystratégiák): Versenyelőny Gazdasági költségelőny (működési és beruházási költség) Egyediségi előny Ez a Porter-féle modell. Differenciáló stratégia: - Megkülönböztető előny (egyediség) - Előnyök: Belépési korlát, árérzékenység csökkentése - Kockázatos. Költségdiktáló stratégia: - Működési és beruházási költség. - Folyamat innovációk. - Mennyiségi célokat pártoló ösztönző rendszer - Nem alacsonyabb az ár, de magasabb a profit Vs. Alacsonyabb ár,

magasabb részesedés - Kockázat Összpontosító stratégia: - Szegmens vagy piaci rés. - Megkülönböztető- vagy költségelőny. Termék/piac stratégiák: Piackiaknázás: - Meglévő termékek forgalmának növelése a meglévő piacokon (piaci behatolás) - Eszközei: o Termékhasználat növelése, könnyítése o Reklám, árkedvezmények, értékesítés, ösztönző eszközök o Új eladási módok: szponzorálás, események támogatása, túró rudi automata Piacfejlesztés: - Meglévő termékek elhelyezése új piacon. - Eszközei: o Piac újraszegmentálása, új vevőcsoportok, o Területi terjeszkedés, o Új eddigitől ismeretlen használati módok. Termékfejlesztés: - Meglévő vevőknek új termékek, vagy továbbfejlesztett-, módosított termékváltozatok. Diverzifikáció: - Új termékvonallal új piacon való megjelenés. - Olyat gyárt, amit addig még sosem gyártott. - Fajtái: o Horizontális: Az új termékvonal kapcsolódik a régihez. (Adidas:

sporttermék, amivel még nem foglalkozott) o Laterális: „Profilidegen” termékvonal kiépítése. (Adidas kozmetikai szerek) Vállalati küldetés újrafogalmazása Diverzifikált vs. integráló növekedés: Az integráló növekedés irányai: o Hátra irányuló integrációs stratégia (input)  amit eddig vettem, most magam állítom elő. o Előre irányuló integrációs stratégia (output)  következő lépést beintegrálom. Pl nagykereskedés kiiktatása. (Átadom más cégnek összerakni, vagy kereskedőnek átadom) Input  Vállalat  output - Hátra Előre A vállalati tevékenységi portfólió elemzése: - Stratégiai jelentőségű termékcsoportok/üzletágak meghatározása. Termékcsoportok/üzletágak pozíciójának elemzése (portfólió analízis). Termékcsoportokra/üzletágakra vonatkozó stratégiai célok és források kijelölése. Portfólió analízis fajtái: BCG-mátrix, McKinsey mátrix. Üzletágak nyereségtermelő képességét

mérik. BCG-mátrix: - Üzletág piacának éves növekedési átlaga az elemzési szempont. - Legerősebb versenytárshoz viszonyított részesedés. - Kritikai észrevétel: o Azt nézi, hogy mennyi pénzt hoz. o Statikus. Lehetséges stratégiák: - Építkezés: Relatív piaci részesedés növelése, hosszú távú megtérülés (pénz belepumpálás). - Szinten tartás: Piaci pozíció megőrzése. - Aratás: Rövid távú pénzáram maximális szintre emelése (felélés), (ha további fejlődés lehetőségei korlátozottak, de az üzletág egészséges pénzáramot tud biztosítani). - Kivonulás: Adott területen folytatott működés felszámolása (üzletág bezárása, eladása) - Kérdőjelek: dinamikusan fejlődő piacon, de még kis részesedéssel. - Sereghajtók: erőforrásokat rosszul mérik fel. GE-(McKinsey)mátrix: - Többtényezős mátrix - Üzletági pozíció és a piaci (iparági) vonzerő felmérése. - Stratégiai tervezés: Identifikálni az egyes

dimenziók tartalmát. o Iparági vonzerő és az üzletági pozíció elemeinek kijelölése. o A kiválasztott jellemzők fontossági súlyának meghatározása. o A kiválasztott tényezők egyedi értékelése. o Súlyozott pontossággal meghatározott iparági vonzerő és üzletági pozíció kiszámítása. Példa a McKinsey-mátrixra: Helyzetelemzés – SWOT-analízis: Belső tényezők Erősségek (Strenghts) Gyengeségek (Weaknesses) Külső tényezők Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) 3. Marketinginformáció-rendszer Vevőérték orientált információmendzsment gyakorlat fejlődése Marketing információrendszer (MIR): - A vállalat környezetésre, belső működésére és a vállalat-környezet közti tranzakciókra vonatkozó információ folyamatos és koordinált o beszerzése; o o o o feldolgozása; tárolása; áramoltatása; megjelenítése. A marketing információrendszer alrendszerei: Marketing megfigyelő (felderítő)

rendszer: - Tág környezet - Szűken vett üzleti környezet - Versenytársak – szorványinformációk összegyűjtése és összekapcsolása. Marketingkutató rendszer: - Információk szisztematikus és objektív feltárása/összegyűjtése/elemzése/közlése/felhasználása a marketingtevékenység során felmerülő problémák és lehetőségek megoldására irányuló vezetői döntés elősegítése céljából. A marketingkutatás folyamata: A kudarcok fő oka, hogy a problémát félreértették, vagy rosszul definiálták! A probléma- és a kutatás tárgyának meghatározása: Az információk típusai: - Mások által, más célból már összegyűjtött Szekunder (külső és belső információk) o Gyors elemzési lehetőség. o Szakértői ismeretek. o Kedvezőbb költségek. o Lehetőség időbeni összehasonlításra. - Eddig még nem ismert, eredeti Primer információk: o Kvalitatív kutatás (közvetlen kutatási módszer): Kis számú, nem reprezentatív

minta. Nem statisztikai adatelemzés, amely a probléma megértését segíti elő.  Közvetlen módszerek (vevő ismeri a kutatás célját): Fókusz csoportos vizsgálatok, mélyinterjúk.  Közvetett módszerek: Projektív technikák (szóasszociáció, képválasz technika, történet kiegészítés, szerepjáték, stb.) o Kvantitatív kutatás:  Nagy számú, reprezentatív minta,  Statisztikai adatelemzés,  Javaslat a cselekvésre.  Megkérdezés (leíró), megfigyelés (leíró), kísérlet (ok-okozati). Személyesség előnyei: reakciók, rugalmasság, testbeszéd. Hátrányai: költséges  Megkérdezés: Személyes (hagyományos PPI és számítógéppel támogatott CAPI) Postai Telefonos (hagyományos, számítógéppel támogatott CATI) Elektronikus (e-mail, internet)     Kérdőívek szerkesztése: Zárt (megjelölendő válaszlehetőség) és nyitott kérdések. Mintavételi eljárások. Pszichológiai, logikai sorrend.

Egyértelműség (ha kell, akkor magyarázat) Próbát kell előtte csinálni! Megfigyelés: Rejtett, nyílt Természetes, laboratóriumi Személyes, műszeres (vevő közreműködésével vagy anélkül) Kísérlet: Folyamatot mesterségesen megváltoztatott körülmények közé helyezik. Előnyök-hátrányok: 4. A vállalat piaca A vállalat környezete: - Belső környezet (belső vevőorientáció) Külső környezet o Makrokörnyezet o Mikrokörnyezet  A piac A piac szereplői: A vevők: - Fogyasztói piac (B2C) Ipari piac (B2B) Viszonteladói piac Kormányzati és más non-profit szervezetek piacai Nemzetközi piac A versenytársak vizsgálata: Iparági verseny tényezői: Belépési korlát! A marketing auditálás (marketingdiagnózis): - A vállalat üzleti környezetének és marketingtevékenységének szisztematikus és kritikai átvizsgálása. A makrokörnyezet elemei (STEEP-elemzés): Társadalmi (Social) környezet: o Demográfiai környezet o

Kulturális környezet - Technológiai környezet: o Számos iparág techológiai alapjai gyorsan és előre nem látható módon változnak o Az egyes termékekhez felhasznált technológiák választéka jelentősen nőtt o Az új technológiák forrása megszaporodott o A termékek életciklusa lerövidült, gyorsabban kell új technológiákat fejleszteni o A piaci bizonytalanság nőtt o Mindebből következően a technológiai választás már nem csak műszaki, hanem marketingkérdés is. - Gazdasági környezet - Természeti környezet o tengervizek, gyógyvizek stb. - Politikai és jogi környezet o reklám-, média-, belkereskedelmi törvény - A versenykörnyezet elemzése: A piac méretének jelzőszámai: o Piacpotenciál: egy adott termék vagy szolgáltatás elméletileg lehetséges eladásainak összessége (elméleti felvevőképessége) Termék iránt érdeklődő vevők. o Piacvolumen: egy adott termékből adott időszak alatt adott területen megvalósuló

eladások összessége. o Piaci részesedés: (MS=Market Share) a piacvolumen egy vállalatra jutó hányada. o Piac lefedettsége: Az adott áru piacának potenciális felvevőképességéhez viszonyítva milyen arányt képvisel a tényleges eladások volumene. - A kereslet meghatározása: - Az aktuális piacpotenciál meghatározása o A teljes piacpotenciál meghatározása o A területi piacpotenciál meghatározása - A jövőbeni piacpotenciál becslése o Szubjektív módszerek:  intuíció (megértés)  a vásárlók szándékainak feltérképezése (csoportos beszélgetések, mélyinterjúk)  az eladószemélyzet megkérdezése  szakértők megkérdezése o Kvantitatív módszerek Piaci stratégiai döntések Szegmentálás, célpiac, pozícionálás Piacszegmentálás: Szegmentáció A vállalat számára lényeges kritériumok alapján a piac homogén részekre osztása  Szegmens Viszonylag homogén, egyedi keresleti sajátosságokat mutató piacrész

(vevőkör) A marketing termék/piac stratégiák fejlődése: - - Differenciálatlan marketing (tömegmarketing) o 60-as évek végéig o Vállalati marketing-mix  piac o Ugyanaz a termék, ugyanolyan módon, valamennyi potenciális vevőnek o „Véletlen” mértékű piaclefedés o Általános növekedési stratégia o Alkalmazása  (radikálisan) új termék,  a termék piacról való kivonása  homogén tömegáruk esetén Differenciált (szegmens) marketing: - - - o Több szegmens  különböző marketingmix o Differenciált stratégiák o Eltérő karakterű marketinghatások Koncentrált marketing: o Egy kisebb vagy nagyobb célcsoport egyedi igényének kiszolgálására összpontosít. o Erősen függ a célpiactól. Niche (individualizált) marketing: o Kifinomult szegmentációs technikák o Előnyök  személyesebb kapcsolat  a vevőkör stabilitása, „hűsége”  markáns arculat, pozícióelőny  a termékfejlesztés biztonsága

 exkluzív értékesítési csatornák  szabadabb árpolitika  kisebb kommunikációs költségek (pl. szájreklám) o Sebezhetőség:  niche láncolatok: vertikális, horizontális Tömeges testre szabás  one-to-one marketing (elágazásos termelés) o Gyártási háttér: tömeggyártás, minél nagyobb a piac, annál testre szabottabb a termék o Arctalan piac vs. egyén o Tömegtermék vs. fogyasztó vezérelte termék-differenciálás (anticipate-and-lead) o Marketing új paradoxona: minél nagyobbak a piacok, annál testreszabottabbak a termékek A piacszegmentáció folyamata: 1. A potenciális piac meghatározása  vevők, piaci jellemzők, verseny, növekedési lehetőségek feltérképezése. 2. A szegmentáció szempontrendszerének kiválasztása  a keresleti különbségek ismérvei, jellemzői 3. A szegmentáció elvégzése: a. azonosíthatóság – elkülöníthetőség (világos, egyértelmű) b. mérhetőség c. megfelelő méret d.

elérhetőség, megközelíthetőség (vevők megszólításához szükséges információk) 4. A szegmentumok jellemzése: a. a vállalati stratégiába illeszthetőség b. vállalati források a szegmentum kiszolgálására 5. Célpiacok kiválasztása (Targeting): Pozícionálás: a. Nem = a marketing kompozícióval b. konkurenciához mért versenyelőnyök meghatározása c. vevőkben való tudatosítás Vevők elvárása Konkurensek pozícionálása (ezekre figyelni kell!!) 6. Piacorientált értékígéret egyértelműség (előny) relevancia (igény) koherencia (cégimázs) egyediség (versenytárs) d. A versenyelőnyök kiválasztásának módja:  termékjellemzők (egyedi, USP: Unique Selling Points)  single, double, triple benefit potitioning  fogyasztói csoportok, alkalmazás  ár-minőség viszony  szimbolikus jellemzők e. Pozícionálási stratégiák:  „Elsőnek lenni”: elsőként pozícionálni, pl. Coca-cola (ő találta ki) VW Bogár (méret)

 „Űrkeresés”: Látens pozíció  Kapcsolódás versenytársi pozícióhoz: 7Up, nem Cola  Depozíciónálás (a versenytárs repozícionálása): A versenytárs termékéről kialakított képet akarom megváltoztatni.  Repozícionálás: Saját termékről új kép kialakítása. Fogyasztó emlékezetében foglalt hely megváltoztatása. válasz a versenytárs pozícionálására új piac meghódítása alkalmazkodás valamilyen trendhez a kínált érték megváltoztatása (tranding up – tranding down) 7. Marketing-mix kialakítása, marketing akciók  igazodás a pozícionálással kijelölt irányelvekhez. 5. Fogyasztói piac és vásárlói magatartás Fogyasztói piac: A termékeket és szolgáltatásokat a személyes szükségleteik kielégítésére vásárló egyének vagy háztartások. Fogyasztói magatartás: Szellemi és érzelmi folyamatok, magatartásformák, tevékenységek, amelyek az emberek vásárlását kísérik. Fogyasztás

kategóriái: - - - - Funkcionális (érthető) fogyasztás: o a vásárlás szerepe az egyén és környezet számára is világosan látható o alacsony érdekeltség  funkcióbetöltő képesség o bővülő termékkör Szimbolikus (érthetetlen) fogyasztás: o a vásárlás, választás nehezen átlátható o érzelmi indíttatás o termékekre vonatkozóan  élethelyzet, szükségletek, korábbi vásárlói magatartás o márkára vonatkozóan (érzelmitöbblet) Önmegnyugtató fogyasztás: o önmagára vonatkozó pozitív érzelem o jutalmazás, kényeztetés, védelem, megnyugtatás, örömszerzés Önkifejező fogyasztás: o környezetre gyakorolt hatás o státusz, stílus, személyiség Fogyasztói magatartás modellje: Vevő jellemzői: Vevő jellemzői: 1. Társadalom-kulturális: - kultúra: tanult meggyőződések, hitek, értékek és szokások, amelyek egy adott társadalomban irányítják a fogyasztók magatartását. Makro- és mikrokultúra

(szubkultúra) - társadalmi rétegződés Makrokultúra (többdimenziós jelleg): Hatalmi távolsági index: függetlenség Individualizmus index: belülről irányított, egyéni kezdeményezés Maszkulinitás index: erő, teljesítmény, kihívások Bizonytalanság kerülési index: - tekintélyelv, paternalizmus, önállóság - mások jóváhagyása, csoporthoz tartozás. - gondoskodás, emberi kapcsolatok kockázatkerülés, biztonság Kommunikációs, promóciós stratégiák, reklámüzenetek - új kipróbálása, eredményesség új termékek, márkák piaci lehetőségei innovációk diffúziója Szubkultúra: Eltérő normák alapján működő egységek, közösségek a makrokultúrán belül. Generációs csoport  generációs marketing Alapélménykészlet  kohorszhatások  értékorientáció  stratégiai üzlettervezés Társadalmi rétegződés: - hierarchikus: vagyon, hatalom, presztízs Nyitott, rugalmas: szociális mobilitás

Többdimenziós: foglalkozás, végzettség, vagyon, lakóhely presztízse Relatíve homogén: értékek, érdekek, viselkedés, beállítódás, magatartásnormák 2. Társadalmi-lélektani jellemzők: - referenciacsoportok: (viszonyítási alap) o tagsági (automatikus, önkéntes) o aspirációs (várakozó vagy szimbolikus) o asszociális (elutasított) - véleményvezetők: Informális kommunikáció során tanácsot ad, vagy információt nyújt a termékről, márkáról. - egy véleményvezető befolyása kb. 4,5 emberre terjed ki - Státusz és szerep: o Szerep: Magatartás forma, amit adott társadalmi kontextusban, az egyéntől elvárnak. Szerepviselkedés, szerepkonfliktus, szerepek sokfélesége és változása. o Státusz: Minőségi elvárások, árérzékenység, státusz szimbólumok Személyes jellemzők: - Jövedelem Demográfiai jellemzők Családi életciklus Életstílus Pszichológiai jellemzők: - - - Motiváció: o “Tolja és irányítja” a

magatartást, formálja választási kritériumokat o A termékek „rejtett jelentése” o Önmegvalósítás o Szükségleti hierarchia (Maslow) Elismerés, siker Szeretet, hovatartozás Biztonsági Szegmentálás, pozicionálás szükséglet Fiziológiai szükségletek Attitűd: o Ingerre adott válasz: iránya, intenzitása (meggyőződés), foka (mérték)  termék,  márka,  értékesítési mód,  média. o még nem jelent cselekvési készséget o összetett mérlegelés eredménye o nehezen változtatható (mix igazítás) Személyiség és énkép o Az egyén pszichológiai jellemzőinek összessége  személyiség o A fogyasztó saját magáról alkotott percepciójának összessége  énkép:  aktuális énkép -  ideális énkép  társadalmi énkép  ideális társadalmi énkép o A vásárlási döntés (termék, márka, csatorna, média) o A fogyasztók befolyásolhatósága o Fogyasztók innovációs magatartása:  Innovátorok:

kalandvágyók, individualisták (25%)  Korai elfogadók: véleményvezetők (13,5%)  Korai többség: óvatos (34%)  Késői többség: szkeptikus (34%)  Lemaradók: hagyományőrzők (16%) Észlelés és tanulás: o Észlelés: az érzékszervi memória felhasználása a marketingben  termékek fizikai jellemzői  egyéni tényezők (érzékszervek, motiváció, tapasztalatok)  ezek stimuláló tényezők  a fogyasztó osztályozza, rendszerezi, lefordítja az igényeket  szelektív információfelvétel  torzulás: Külső befolyásoló tényezők: intenzitás, méret, kontraszt, újdonság, mozgás, színek Belső befolyásoló tényezők: érdeklődés, szükségletek, motívumok, elvárások. o Emlékezet: Rövid és hosszú távú memória összekapcsolása: o Tanulás:  Asszociáció (termék, márka)  Megerősítés (meghatározza a márkaasszociáció erősségét) Inger-válasz elméletek: Kondicionálási mechanizmus, és fogyasztói

magatartás. Zene, színek, humor, híres emberek – a fogyasztó passzív. Kognitív tanulási elméletek: Racionális reklámok Rutin (márkahűségen alapuló, ismételt) Impulzus Korlátozott (leegyszerűsített) Kiterjesztett (igazi) Funkcionális, Fizikai, Pénzügyi, Társadalmi, Pszichológiai, Időveszteség, Alternatív lehetőség elvesztése Az involvement: - A vásárló motiváltsága a vásárlási döntés folyamatában (érzelmi, értelmi érintettség) Tartósan magas elkötelezettség (High involvement) Eseti elkötelezettség Alacsony elkötelezettség A lojális vásárlók jövedelmezőbbek: - Keresztvásárlási szándék, hajlandóság - Újravásárlási szándék, hajlandóság - Árérzékenység - A termék vagy a cég ajánlása más fogyasztó számára Szájreklám-marketing: - Nem csak spontán, hanem irányítható is. (korlátozás, hírességek, toplisták) - Nemcsak újdonságok, botrányos termékek - Túl korai, vagy túl sok reklám

elfojthatja Vásárlási szerepek: Befolyásolás alanyainak és lehetséges eszközeinek kiválasztása. Szegmentáció a fogyasztói piacon: Fogyasztók jellemzői: - területi - szocio-demográfiai: o nem o életkor o életstílus, stb - pszichográfiai Fogyasztás jellemzői: - indíték - előnyök - használat - márkahűség - attitűd - vásárlási készség 6. Szervezeti piac és beszerzői magatartás Fogalma és jellemzői: - Egyének és szervezetek összessége, amelyek egy formális szervezet számára, végeznek beszerzési tevékenységet. - Koncentrált kereslet: o Kevesebb vevő, nagy volumenű tranzakciók - Rugalmatlan kereslet: o Időbeni, technikai merevség - Csoportos döntéshozatal: o A beszerzési döntés szerepkörei - Szoros kapcsolatok: o Bonyolult termékek, kísérő szolgáltatások (együttműködés) - Professzionális beszerzés: o Kiegyensúlyozottabb kapcsolatok Beszerzési helyzet típusai: A beszerzési döntés (probléma): „Make or

buy”?  Outsourcing A beszerzési központ és beszerzési szerepkör: Beszerzési magatartás: Minden olyan tevékenység és mechanizmus, amely a beszerzési központ döntési folyamatában megfigyelhető. Befolyásoló tényezők  A Webster-Wind modell Szegmentáció a szervezeti piacon: