Traffic school | Studies, essays, thesises » Berta Tamás - Az e-mobilitás által támasztott közlekedésbiztonsági kihívások kezelése

Az e-mobilitás által támasztott közlekedésbiztonsági kihívások kezelése Berta Tamás Kutatóközpont-vezető Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A jövő közlekedésbiztonsági kihívásai, Budapest, Makadám Mérnök Klub, 2019. 0910 A mobilizáció fejlődése, új kihívások Út Jármű Ember A mobilizáció fejlődése, új kihívások Innováció az infrastruktúra oldaláról • • Smart City: Smart közlekedés, Smart infokommunikációs infrastruktúra Smart közlekedési pályák: – – – Dinamikus sávmenedzsment (fejlett és változtatható sávkiosztást megvalósító rendszerek) Dinamikus sebességmenedzsment (akár önálló ITS rendszerekkel) Fejlett burkolatok és jelzések Forrás: BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont, 2016 A mobilizáció fejlődése, új kihívások - A mobilizáció fejlődése, új kihívások Innováció a járművek oldaláról •

Elektromos járművek A mobilizáció fejlődése, új kihívások Innováció a járművek oldaláról • Intelligens jármű rendszerek – – – – – – Járművön belüli, aktív közlekedésbiztonsági rendszerek (pl. ABS, ESP) KRESZ szabályok betartását segítő rendszerek (pl. sebességhatároló rendszer) Járművezetői állapottól függő beavatkozó rendszerek (pl. alcolock, fáradtságfigyelő rendszer) A közlekedői viselkedés egyénre szabott valósidejű, folytonos nyomon követését biztosító, javaslatot és támogatást nyújtó rendszerek (pl. fedélzeti számítógép) Veszélyes közlekedési helyzetek előrejelzése szolgáló rendszerek (ütközésre figyelmeztető rendszer, tolatóradar) Mentési tevékenységet támogató rendszerek (pl. e-Call) A mobilizáció fejlődése, új kihívások Innováció a járművek oldaláról • Autonóm jármű fejlesztések – – – Vezető nélküli közlekedés Célok: • Közlekedés

hatékonyságának növelése (kedvezőbb a helykihasználás, környezetszennyezés csökkentése, gyorsabb eljutási idők, stb.) • Biztonság növelése (járművezetői hibák kizárása) Új kihívások: • Átállási időszak nehézségei (önvezető, és hagyományos autók egyszerre az utakon) • Autonóm járműves balesetek A mobilizáció fejlődése, új kihívások Út Jármű Ember A mobilizáció fejlődése, új kihívások Ember – nehéz helyzet Az automatizáció hatása a munkaerőpiacra és az oktatásra • A jelenleg ismert munkakörök 2-6%-a teljes egészében automatizálható • A jelenleg ismert munkakörök 60%-a részben automatizálható • A legjobb forgatókönyv szerint az új technológiák bevezetése nagyobb hozzáadott értékű munkahelyeket teremt, ennek eredményeképpen a jövedelmek emelkednek, nő a fogyasztás, ami még több munkahelyet generál • Az automatizáció hatására globálisan 75-375 millió ember

vált foglalkozási kategóriát • Jellemzően a változás nagyobb hozzáadott értékű munkakörre váltást fog jelenteni • Ennek feltétele a munkavállalók magas szintű alkalmazkodóképessége • A Z generáció által betölthető munkakörök 65%-a jelenleg nem létezik • A jövőben szükséges technikai, technológiai ismereteket jelenleg nincs lehetőség oktatni • Meghatározhatóak – akár ágazati szinten - azok a készségek, melyek fejlesztésével a jövőben könnyedén elsajátíthatók lesznek a gyorsan változó technológiai ismeretek • A jelen képzési, felnőttképzési rendszerei tehát a készségek felmérését és a készségfejlesztést kell, hogy középpontba helyezzék A mobilizáció fejlődése, új kihívások A mobilizáció fejlődése, új kihívások A közlekedő ember: az innováció támasztotta közlekedésbiztonsági kihívások • Gyalogosok – – Közlekedés a ”telefon mögé bújva” Fej- és

fülhallgatók veszélyei A mobilizáció fejlődése, új kihívások • Gyalogosok – – Közlekedés a ”telefon mögé bújva” Fej- és fülhallgatók veszélyei A mobilizáció fejlődése, új kihívások - A mobilizáció fejlődése, új kihívások veszélyes és nagyon veszélyes biztonságos és nem annyira veszélyes Veszélyhelyzetek megítélése Helyes döntés gyakorisága- veszélyhelyzetek megítélése Tudatos és biztonságos Tudatos és kockáztató Nem tudatos és nem biztonságos soha és ritkán Nem tudatos, de biztonságos általában és mindig Helyes döntés meghozása. A mobilizáció fejlődése, új kihívások Közlekedési attitűd I. (közlekedési magatartás) – Úttesten való átkelés előtt alaposan körülnézők aránya: 80% – Mobilozás mellőzése: 50% – Biztonsági öv viselése: 71% – Bukósisak viselése: 12% A mobilizáció fejlődése, új kihívások Közlekedési attitűd II. (veszélyhelyzet

megítélése) – Mobilhasználat közlekedés során: 39% – Bukósisak nélkül kerékpározni: 9% – Gyorshajtás: 28% – Ittas vezetés: 48% A mobilizáció fejlődése, új kihívások A remény: A mobilizáció fejlődése, új kihívások út szabályozás ember jármű A mobilizáció fejlődése, új kihívások Új közlekedési eszközök • • Szabályozási nehézségek A KRESZ módosítása indokolt: – – – – Jármű fogalmának tisztázása Új eszközök kategorizálása, definiálása: gyalogos eszközök; könnyű közlekedési eszközök (közlekedési terek, max. sebességek meghatározása) Bővülő kerékpárfajták (elektromos kerékpárok, teherkerékpár, stb.) Európai és hazai jogharmonizáció A mobilizáció fejlődése és az innováció A mobilizáció fejlődése, új kihívások Nemzetközi kitekintés: • A KTI nemzetközi kérdőíves felmérést készített a témában, 7 kérdésre fókuszálva: 1.

Definiálják-e a járművek teljes körét, ezen belül különösen az újonnan megjelenő járműveket (pl. pedelec, elektromos hajtású roller, segway, mozgáskorlátozottak elektromos hajtású járműve, stb.), és szabályozzák-e közlekedésüket? Sok országban még teljesen, vagy legalább részben szabályozatlan a kérdésben említett járművek közlekedése. Olyan ország is van, ahol folyamatban van a rájuk vonatkozó módosítás. Véleményünk szerint a leginkább átgondolt és jövőbe mutató szabályozással ebben a tekintetben Belgium rendelkezik. Az olasz és német szabályozás is kidolgozott, de nem tekinthető késznek, a jövőben is alkalmazhatónak. 2. Szabályozzák-e a KRESZ-ben az automatizált vezetésű és autonóm járművek közlekedését? A legtöbb országban az említett gépjárművek közlekedése még szabályozatlan. Van, ahol folyamatban van a jogszabályok módosítása, azonban számos országban már külön jogszabály teszi

lehetővé az ilyen gépjárművek közúton való tesztelését. Az Egyesült Királyságban a fokozatosság elvét követik és a már nagyobb számban előforduló automatizálási fokozatok (automatikus parkolás, haladás autópályán) használatát szabályozzák, igaz, még csak irányelv jelleggel. Teljes, átfogó szabályozás szinte még sehol sem létezik, ahol igen (Japán), onnan részletes választ sajnos nem kaptunk. A mobilizáció fejlődése, új kihívások Nemzetközi kitekintés: 6. Az utóbbi években (2010 óta) hányszor és mikor módosult és mi volt annak kiváltó oka (aktualizálás, baleseti helyzet romlása, közlekedésbiztonsági kutatási eredmények beépítése, közlekedésbiztonsági szemléletmód alakítása, „jó gyakorlatok” adaptálása, stb.)? A felülvizsgálat és módosítás okaként jellemzően az aktualizálás, a közlekedébiztonsági megközelítés és a legjobb gyakorlatok alkalmazása, szigorúbb szankcionálás, új

járművek szabályozásának igénye azonosíthatóak. A frissítési gyakoriságra vonatkozóan nem vonható le általános érvényű megállapítás, Írországban például tizennyolc hónaponként felülvizsgálják és frissítik a KRESZ-t a változásokkal, a kutatási projektek eredményeivel. Belgiumban 32-szer vizsgálták felül és módosították a KRESZ-t 2010 óta, Norvégiban évente többször végeznek kisebb módosításokat. A mobilizáció fejlődése, új kihívások Nemzetközi kitekintés: • A megjelenő új eszközök szabályozásával egyre több helyen foglalkoznak: – Szlovákia: („Szlovákiában azt írnák elő, hogy a rolleresek a járdán nem közlekedhetnek gyorsabban, mint az emberi séta tempója. Emellett a rollerekkel való ütközések közlekedési balesetnek fognak számítani Aki rolleren megszegi az előírásokat, az maximum 50 eurós helyszíni bírságra számíthat majd - közölte a belügyminisztérium. A rollerezők -

ugyanúgy mint a kerékpározók - lakott területen vagy kerékpárúton 0,5 ezrelék véralkoholszinttel is rollerezhetnek. Ha a módosításokat a parlament is elfogadja, akkor december 1-jétől lépnek hatályba.” – Nagy-Britannia: („Nagy-Britanniában jelenleg tilos (2019.0325) az elektromos rollerek használata egy több, mint 180 éves törvény alapján. Ráadásul jogosítványt is kérhetnek a rendőrök attól, aki ilyen járművek dönget a járdán. Megnyithatja az utat az elektromos rollerek használata előtt a brit kormány azzal, hogy kezdeményezte az ország közlekedési szabályrendszerének felülvizsgálatát - adta hírül a Bloomberg.”) – Magyarország: („Belváros-Lipótváros önkormányzata nemrég hozott rendeletet, ami alapján az elektromos közroller felvétele az utcán közterületi értékesítésnek minősül, erre pedig nincs engedélye a Lime rollermegosztó cégnek.”) A mobilizáció fejlődése, új kihívások KTI és külső

szakértők által kidolgozott KRESZ módosítási javaslat: • Jelenlegi szabályozásban feltárt problémák: – – – – Kerékpárfajták definiálása: A kerékpárfajtákkal kapcsolatos jelenlegi szabályozás elavult, hiányosan vagy egyáltalán nem kezeli az utóbbi években terjedő elektromos és különleges kialakítású kerékpárok (pl. teherkerékpárok) és vontatmányok (pl gyerekszállító utánfutó) kérdését. A jelenlegi KRESZ nem ismeri a pedelec, vagyis az elektromos rásegítésű kerékpár fogalmát. A kerékpár esetében annyit határoz meg, hogy emberi erő hajtja, amit legfeljebb 300 W-os motor segít. A szabályozás terén a jármű fogalma sem teljes mértékben tisztázott. A gyalogos definiálása indirekt, a jármű definiálása pedig túlságosan nagyvonalú, majd minden gépi meghajtású „eszköz” járműnek tekintendő. A mobilizáció fejlődése, új kihívások KTI és külső szakértők által kidolgozott KRESZ

módosítási javaslat: • Javasolt szabályozási beavatkozások: A jelenlegi szabályozás áttekintését követően két új eszköz definiálását tartjuk fontosnak, annak érdekében, hogy a fejlődő technikai eszközök, illetve gyaloglást segítő egyéb eszközök megfelelően figyelembe vételre kerülhessenek, a vonatkozó szabályozások beépíthetővé váljanak: – Gyalogos eszköz: Legfeljebb egy irányító személyt szállító, legfeljebb 80 cm széles eszköz, a gyalogos eszközzel közlekedő személy gyalogosnak minősül (módosítás szükséges 1. sz függelék I. b pontjában: A járdán maximum 10 km/h -s sebességgel közlekedhet) – Könnyű közlekedési eszköz: Olyan legalább kétkerekű gyalogos eszköz, amely emberi erővel vagy elektromos motorral hozható mozgásba és legfeljebb 25 km/h sebességet érhet el, maximum 80 cm széles lehet. Legalább egy kereke kormányszerkezettel kormányozható Megfelelő műszaki feltételek biztosítása

esetén (külön jogszabályban meghatározva) az útnak a járművek közlekedésére szolgáló részét veszi igénybe. Európai és hazai jogharmonizáció – A jármű, segédmotoros kerékpár és kerékpár fogalmát aktualizálni szükséges az európai szabályozással (Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete) és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 KöHÉM rendelet szövegével összhangban. Szabályozó rendelkezések áthelyezése – A jelenlegi definiáló szabály szabályozási kérdésekkel is foglalkozik (utas szállítása, vontató csatlakoztatása). Jogdogmatikailag helyesebb, ha az ilyen szabályozó rendelkezések a többi szabályozó rendelkezés között, az 54. § paragrafusba kerülnek át Konklúzió • Új közlekedési eszközök – Járművek köre, technológiája • Közlekedési infrastruktúra – Városkép, információs rendszer • Infokommunikációs eszközök – Okos eszközök szerepe

• Szabályozás • Emberi tényező ? – Szerepe az új közlekedési rendszerben – Képes-e követni a technológiai fejlődést – Kellenek a hatékonyabb képzési, felkészítési módok! ? • Szakterület ez, szakma? Melyik szakma, melyik szakterület? Hogyan is működik az érdekérvényesítése? ? Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! Berta Tamás Kutatóközpont-vezető Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A jövő közlekedésbiztonsági kihívásai, Budapest, Makadám Mérnök Klub, 2019. 0910