History | Higher education » Francia republikánus alkotmányok

EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2 VIII. Francia republikánus alkotmányok 12. A francia államberendezkedés a II Köztársaság és a II Császárság idején [Tk. 328-331 o] 13. A Harmadik Köztársaság alkotmánya (Franciaország) [Tk 332-335 o] Forrás: •Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003 •Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Budapest: Osiris, 2006 12. A FRANCIA ÁLLAMBERENDEZKEDÉS A II. KÖZTÁRSASÁG ÉS A II CSÁSZÁRSÁG IDEJÉN 1. ELŐZMÉNYEK Napóleon után Bourbon-restauráció (1815-1824)  X. Károly (1824-1830) azonban abszolút monarchiát akar kiépíteni  1830: júliusi forradalom, a trónra meghívott Lajos Fülöp orániai herceg alkotmányos monarchiát hirdet (1830. évi alkotmányos karta), de ez a rendszer is autoriterré válik  2. AZ 1848-AS FORRADALOM Élen járók: baloldaliak, szocialisták,

Alphonse de Lamartine, Louis Blanc  Lajos Fülöp Angliába menekül, ideiglenes kormány  Választanak egy 880 tagú, konzervatív többségű gyűlést, amely viszont nem támogatja a szocialista törekvéseket  Újabb zavargások  Végül megalakul a Második Köztársaság (alkotmány: 1848)  3. AZ 1848 ÉVI FRANCIA ALKOTMÁNY         A polgári jogok deklarációja továbbra sem kerül külön részbe Helyette: „szabadság, egyenlőség, testvériség”, „munka és ipar szabadsága”, „munkaadók és munkások egyenlősége” (erősen baloldali „töltésű”) A kor legszélesebb férfi választójoga Egykamarás TH, amely azonban Államtanácsot választ (kvázi második kamaraként törvényjavaslatokat kezdeményezhet) VH: 4 évre közvetlenül választott köztársasági elnök (Charles-Louis-Napóleon Bonaparte, a korábbi hadvezér császár unokaöccse) Az elnök újraválasztása tilos Az elnök mellett kormány

Átmenet a parlamentáris és a prezidenciális kormányforma között 4. AZ 1851 ÉVI ÁLLAMCSÍNY 1849-ben konzervatív többségű Nemzetgyűlést választanak  Charles-Louis-Bonaparte 1851. december 2-án államcsínyt hajt végre:     Feloszlatja a Nemzetgyűlést Ostromállapotot hirdet Népszavazást kezdeményez egy új alkotmány létrehozásáról 5. AZ 1852 ÉVI ALKOTMÁNY (1)  KÖZTÁRSASÁGI FORMÁBA BURKOLT MONARCHIA  Emberi jogi katalógus helyett csak utalás az 1789-es Deklarációra  TH: kétkamarás:  Szenátus:     Tagság részben tisztség, részben elnöki kinevezés alapján Törvényhozásnál egyetértési jog Kvázi alkotmánybírósági feladatok (az alkotmány hiteles magyarázója – senatusconsultum, állampolgári vagy kormányzati kezdeményezésre megsemmisítheti az alkotmányellenesnek talált határozatokat) Törvényhozó Testület:  10 évre általános választójog alapján

választott tagok 5. AZ 1852 ÉVI ALKOTMÁNY (2) VH: Köztársasági Elnök  10 évre választják  A lehető legszélesebb elnöki jogkör utódkijelölési jog (!) (a választás joga csak akkor száll vissza a népre, ha a hivatalban lévő elnök meghal)  Erős jogosítványok a TH-mal szemben:   A két ház vezetőinek kinevezése, alsóház feloszlatása, törvénykezdeményezési jog, abszolút vétójog De nem prezidenciális a rendszer (vannak miniszterei)  Államtanács (≠ Szenátus): törvények és rendeletek véleményezője, részt vesz a közigazgatás felügyeletében  6. A MÁSODIK CSÁSZÁRSÁG (1852)  Charles-Louis-Bonaparte népszavazással módosíttatja az alkotmányt: Megváltoztatják az államformát:  Bonaparte új címe: császár (III. Napóleon)  Autoriter berendezkedés   Politikai reformok: Sajtótörvény szigorának enyhítése  A vége felé alkotmányos monarchiaként működik    De

az elégedetlenség nő, Poroszországtól katonai vereség (1870. szept 2 Sedan; III Napóleon fogságba esik, majd Angliába távozik) A II. Császárság megbukik, Párizsban kikiáltják a III Köztársaságot (1870. szept 4) 13. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (FRANCIAORSZÁG) 1. PÁRIZSI KOMMÜN 1871 Felkelés 1871 márciusában  Louis Auguste Blanqui és Pierre-Joseph Proudhon alapelveit igyekeznek átvinni a gyakorlatba (anarchista és marxista csoport helyi kormányzata Párizsban)  Kilenc bizottságból álló kormány, szociális intézkedések  Két hónap után leveri a kormányhatalom (Adolphe Thiers kormányfő – a Bordeaux-ban ülésező Nemzetgyűlés választotta kormányfővé még 1871. február 17-én)  2. 1875-BEN 3 ALKOTMÁNYTÖRVÉNY 1. 2. 3. A törvényhozó hatalomról és a köztársasági elnökről („a közhatalom szervezetéről”) A Szenátus szervezetéről A hatalmi ágak elválasztásáról („a közhatalom

viszonyairól”) 3. A III KÖZTÁRSASÁG BERENDEZKEDÉSE (1) TH: kétkamarás Nemzetgyűlés: központi szerep  Képviselőház: általános választójog alapján  Szenátus:    részben a Nemzetgyűlés választja (élethossziglan), részben a helyi önkormányzatok képviselői delegálják (9 évre) Szimmetrikus bikameralizmus  Alkotmánymódosítás: mindkét kamara külön-külön szavaz, majd együttes ülésen abszolút többséggel is el kell fogadni  3. A III KÖZTÁRSASÁG BERENDEZKEDÉSE (2) VH: köztársasági elnök + kormány  Köztársasági elnök:  Nemzetgyűlés választja 7 évre  Csak alkotmányjogi felelőssége van, miniszteri ellenjegyzés  Hadsereg parancsnoka, törvénykezdeményezési jog, elnapolás, Képviselőház feloszlatása (utóbbihoz szenátusi jóváhagyás kell)   Felelős kormány: Mindkét kamarának felelős politikailag  Üléseit az elnök vezeti  4. VÁLASZTÁSI RENDSZEREK 

Gyakran módosítják aktuálpolitikai megfontolásból:  1871: listás, arányos  1875: többségi, kétfordulós  1884: listás  1889: többségi (1919-ig) 5. ALAPJOGI TÖRVÉNYEK  Az 1875-ös alkotmánytörvényekből hiányzott a katalógus  Az 1880-as évektől alapjogi jogalkotás, pl.:  1881: sajtószabadság rendezése, politikai gyűlések engedélyezése  1884: szakszervezet-alapítás joga, sztrájkjog 6. JELLEMZÉS VH instabilitása (7 évtized alatt egyetlen párt sem tudott abszolút többséget szerezni)  Diffúz pártrendszer (nincsenek stabil koalíciók)  Nemzetgyűlés domináns szerepe: törvényhozásközpontú kormányzati rendszer  Az elnöknek ugyan volt feloszlatási joga, de 1877től nem élt vele  A Nemzetgyűlés gyakran megvonta a bizalmat a kormánytól  A IV. FRANCIA KÖZTÁRSASÁG 1. ALKOTMÁNYOZÁSI VITÁK 1945-46 (1) Az ország összeomlásáért sokan a III. Köztársaság instabil

kormányzatát és a hagyományos pártokat okolják  1945 október: népszavazás: visszatérés az 1875ös alkotmányhoz vagy új alkotmány (alkotmányozó nemzetgyűléssel)?  Utóbbi álláspont győz: alkotmányozó nemzetgyűlést választanak, hogy 7 hónap alatt dolgozza ki az új alkotmányt  1. ALKOTMÁNYOZÁSI VITÁK 1945-46 (2) Charles De Gaulle (ekkor a ideiglenes kormány elnöke) erős államfői hatalmat szeretne – ellensúlyként a parlamentnek; kétkamarás rendszert  A baloldali többségű nemzetgyűlés azonban egykamarás rendszerű alkotmánytervezetet készít (De Gaulle lemond)  A nemzetgyűlés tervezetét 1946 májusában népszavazásra bocsátják, de elbukik (53% ellene)  Újabb tervezet, kétkamarás parlamenttel  1946 október: népszavazás, megerősíti  2. A IV KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA  TH: kétkamarás parlament:   Felsőház: Köztársasági Tanács (korlátozott, késleltető vétójog) VH:

megerősített kormányhatalom: A Nemzetgyűlést megválasztása után 18 hónappal az elnök feloszlathatja, ha legalább két alkalommal bizalmatlanságot szavazott a kormánnyal szemben  A kormány az alsóháznak tartozik politikai felelősséggel  Gyenge státusú köztársasági elnök (a parlament két háza választja 7 évre)  3. JELLEMZÉS (1) Mégsem jött létre stabil VH:  A köztársaság hívei, az ún. harmadik erő (szocialisták, radikálisok és kereszténydemokraták) állandóan szemben álltak két ellenzéki tömörüléssel: Francia Kommunista Párttal és  De Gaulle Francia Népi Tömörülésével  Kérdés: a harmadik erő pártjai közül melyik gyengül meg annyira, hogy a koalíció elveszíti többségét  A két ellenzéki párt sem a kormánnyal, sem egymással nem kíván együttműködni  3. JELLEMZÉS (2)  1. 2. 3. A kormányalakítás nehéz: kétszeres beiktatás Köztársasági elnök megbíz egy

kormányfő-jelöltet A Nemzetgyűlés abszolút többséggel megerősíti Utóbb külön megerősíti az általa összeállított kormányt 1954-ben megszüntetik a kettős beiktatási szavazást:  Csak a teljes kormánynak kell bizalmi szavazást kérnie a Nemzetgyűléstől  Elég a relatív többség is 3. JELLEMZÉS (3) A kormányzás mégis instabil marad:  Nem a bizalmatlansági indítványokon buknak meg a kormányok (ilyen csak 5 esetben történt)  Hanem belső konfliktusokon (1946-52 között 13 kormány mondott le, s csak 2 bizalmatlansági indítvány okán)  A feloszlatási jog így nem alkalmazható (ahhoz kétszeri bizalommegvonás kéne)   Összességében még instabilabb, mint a III. Köztársaság volt: 25 kormánynak átlagosan 7 hónapos hivatali idő  (a III. Köztársaságban átlagosan 9 hónapos) 