History | Higher education » Áfra Krisztina - Az antik hitvilág, művészet, tudomány

Datasheet

Year, pagecount:2006, 7 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:1152
Uploaded:October 26, 2006
Size:243 KB
Institution:-

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!


Comments

Nobody commented on this document yet. You can be the first one!


New comment

Content extract

1. Az ókor és kultúrája 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A GÖRÖG HITVILÁG NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSA, LEGFONTOSABB ISTENEI A görögséget összekötő kapocs a közös nyelv mellett a hitvilág volt. A sok államra tagolódó nép egységes volt istenei tiszteletében akkor is, ha egyes helyeken más-más istenek tisztelete került előtérbe. A sokistenhivő (monoteista) görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki. A görögök isteneiket ember alakúnak képzelték, de nem csak külsőleg, hanem természetük, vágyaik is az emberi példát követték. Fent laktak az Olümposz felhői között, s az emberekhez hasonlóan éltek. Abban különböznek az emberektől, hogy ők halhatatlanok Ettek és ittak is, de ambróziát és nektárt. Erejük, hatalmuk óriási volt, bár a sorssal ők sem szegülhettek szembe. A szertartásokat nem papok végezték, hanem választott állami tisztségviselők. A rendezvények arra is szolgáltak,

hogy erősítsék a poliszhoz való tartozás érzését, s itt mutatták be áldozati állataikat is. A görög hitvilág sajátos terméke: a sport. A görögök isteneik iránti hódolatukat versenyekkel is kifejezték. Ezeken a viadalokon minden szabad görög polgár szerepelhetett Ez volt az Olimpia, amit négyévenként rendeztek meg. Kezdetben csak futásból álltak a versenyek, később bővült ötpróbává (pentatlon). Amely állt stadionfutásból, távolugrásból, diszkosz- és gerelyhajításból, valamint birkózásból. Szerepelt még ökölvívás, pankráció, fegyveres futás, kocsiverseny, lóverseny. Khaosz – tátongó üresség Gaia – széles mellű Föld Uranosz – Ég Zeusz – főisten Héra – házasság, születés Aphrodité – szerelem és szépség Hesztia – házi tűzhely istennője Árész – háború Hádész – az alvilág Pallasz Athéné – bölcsesség Poszeidon – tenger Artemisz – vadászat Apollón – költészet, gyógyítás

Hermész – ravaszság, tolvajlás Héphaisztosz – kovácsmesterség A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei Periklész vezetése alatt Athéné maradt a politikai, gazdasági, egyben a kulturális vezető szerep a görögségen belül. A demokratikus Athén és az arisztokratikus Spárta között az ellentétek a 30 éves peloponészoszi háborúhoz vezettek, amely háborúban szinte az egész görögség részt vett. A háború Athén vereségével, s megszállásával végződött A további háborúskodásban meggyengült városokat, köztük Athént is. Görögország hatalmi állását Fülöp király utóda, az athéni kultúrán nevelkedett Nagy Sándor alakítja ki. Hatalmas birodalmat hoz létre, mely azonban halála után szétesik. A görög kultúrának talán legharmonikusabb, legmagasztosabb hajtása az építészet, melynek középpontjában a templomépítés állott. A görög templomtípus a lakóházból fejlődött ki A kifejlődött

templom általában hosszúkás négyszög alaprajzú volt. Fontos része az egyhajós, vagy oszlopsorokkal három hajóra osztott cella, mivel itt őrizték annak az istennek a szobrát, amely tiszteletére állították a szentélyt. A görög építészet alapvető alaktani eleme az oszloprend, a támaszgerendás szerkezeti rendszer művészi megfogalmazása. A görög oszloprend három alapvető fajtája a dór, az ión és a korinthoszi, mely már a klasszikus kor tudatos művészi alkotása. A templomok homlokzatát háromszögletű orommező - timpanon zárja le Ebben a stílusban épült az athéni Parthenon és az olümpiai Zeusz-templom Athén szent kerületét alkotó fellegvára, az Akropolisz, hegyekkel és dombokkal körülvett medence közepén magasodik a v áros fölé. Rendeltetése egyaránt volt vallási és politikai Az Akropolisz a város védő istennőjének szent kerülete, a tiszteletére rendezett Panathénaia ünnep színhelye, a városon át a

templomáig vezető felvonulás célpontja volt. Az együttes épületeit, templomait ezért úgy rendezték el, hogy a f elvonulás meghatározott útvonalán végighaladó tömeg előtt egyenként és együtt is hatásosan táruljanak fel. A nagyrészt korábbi, erős védőfalakkal körülvett Akropolisz legjelentősebb épületei a Propülaia (kapuépítmény), a Niké Aprerosz-templomocska, a Parthenon és az Erechtheion. Niké Aprerosz temploma: A Szárnyatlan győzelemistennő, ill. Athéna Niké kis szentélye Parthenon: Az együttes főépülete az Akropolisz legmagasabb részén, Athéna Parthenosz, a Szűz Athéné tiszteletére épült. A hatalmas, kb 31 x 70 m alapterületű épület Ikrinosz és Kallikratész építészek terve szerint, a neves szobrász, Pheidiász közreműködésével épült. Teljes egészében márványból építették, korábban megkezdett, a lábazatnál félbe maradt, hasonló alaprajzú, de kisebb templom alépítményére, és elkészült

oszlopdobjainak felhasználásával. Egyben kedvező helyet biztosítottak Pheidiász 11 m magas, márvány Athéné-szobrának, amelynek ruhája arany és elefántcsont borítású volt. Erechrheion: Athéné és Poszeidón Erechtheusz tiszteletére épült. Az athéni Akropolisz Az Alexandriai világítótorony A görög színház, és más művészetek A görög művészet sajátos eleme a színjátszás. Ez a Dionüszosz (bor, mámor) isten tiszteletére előadott szertartásokból alakult ki, majd művészeti ággá, és a görög kulturális és politikai élet részévé vált. DESPOTA Alexandriát Kr. e 332-ben alapította Nagy Sándor, a makedón Papok, hódító, aki hatalmas birodalmának különböző pontjain legalább 17 várost hivatalnokok alapított ezen a néven. Itt található az ókori világ hét csodája közül az Alexandriai világítótorony. Ez volt az egyetlen, amely esztétikai szépségén és építészeti eleganciáján túl gyakorlati funkciót is

betöltött. Városok A tengerészeknek állandó biztonságot nyújtott a kikötőbe való Közrendű visszatérésre, a tudósokat pedig a torony tetején található tükör bűvölte szabadok el, amelynek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni. Évszázadokon keresztül az Alexandriai világítótorony jelezte a kikötő Rabszolgák helyét a tengerről érkezőknek. Éjszaka a tűz fénye mutatott utat a hajósoknak, nappal pedig a naps ugarakat tükrözte vissza a t orony A hellenisztikus társadalom hatalmas tükre. Az alappal együtt az épület 117 m , amely ma egy 40 emeletes épületnek felel meg. Tetejét Poszeidon szobra díszíti Bár az Alexandriai világítótorony elpusztult, mégis építészeti szempontból számos későbbi építménynek szolgált modellként. A görög és a keleti kultúra keveredéséből létrejött a hellenizmus (Kr. E III-I szd), ahol az erősebb a görög műveltség volt. Rohamos fejlődésnek indult A RÓMAI

ÉPÍTÉSZET JELENTŐS ALKOTÁSAI A rómaiak számára a szórakozást a gladiátori játékok jelentették. A véres küzdelmek megrendezésére külön épületeket emeltek. Két egymásnak fordított római színházból létrehozták a körszínházat, az amphiteátrumot. Ilyen hatalmas, ma is álló építmény a Colosseum Rómában, mely közel 50 000 ember befogadására volt alkalmas. A Pantheon, Rómának egyetlen teljes épségben fennmaradt antik épülete, amely hatalmas, kazettás kupolaboltozattal fedett teret foglal magában. Alaprajza kívül-belül kör A rendkívüli - majdnem 7 m vastagságú falakból hét oszlopos fülke van kivágva: egyikben ma a főoltár áll, a többiben az olasz nemzet nagy halottai - köztük Raffaello pihennek. A boltozat a római kupolaépítés legszebb emléke Átmérője meghaladja a 43 m-t, magassága ugyanannyi. Anyaga téglabordás öntött massza, amely egykor bronz-, ma ólomlapokkal van burkolva. A Pantheon bejárata előtt

hatalmas méretű előcsarnok áll, amelynek timpanonos tetejét 16 kolosszális korinthoszi oszlop hordja. A Pantheont az előcsarnok frízének felirata szerint M. Agrippa, Augustus veje építtette ostiai Valerius építőmesterrel, Kr.e 27-ben; mai alakját Hadrianus korában kapta A boltív és az öntöttfal (opus caementicium) készítése tette lehetővé a rómaiaknak a nagyméretű és tartós építmények készítését. Ezek a falak igen időtállóak voltak A megépített hidak Róma úthálózatának létrehozásában játszottak nélkülözhetetlen szerepet, a több kilométeres vízvezetékek (aquaeductus) pedig a városok vízellátásában. Mindkét szerepet betölti a Gallia provinciában emelt Pont du Gard. Az ókori Nemaususba (Nimes) 50 km hosszú vízvezeték szállította a hegyekből a jó minőségű vizet. Ennek egy szakaszát alkotta ez a híd, melynek felső szintjén haladt a vízvezeték, az alsón pedig a közúti forgalom. Mint mérnöki munka is

csodálatra méltó a nagyméretű építmény, melyhez óriási állványzatokat és darukat kellett létrehozni. Pannónia római emlékei Pannónia lakóinak nagy részét a kelták alkották, akik nem hoztak létre egységes államot. A rómaiak először a Száva vidékét szerezték meg, az egész tartomány meghódítása Augustus nevéhez fűződik (Kr.e 9) Pannónia két szempontból volt fontos Róma számára: • a Duna vonala biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben • nagy szerepet játszott a Borostyánút Az első városok is a két útvonal mentén épültek (pl. Savaria – Szombathely, Scarbantia – Sopron). Később a limes kiépítésével katonai táborok, s mellettük városok alakultak ki, a Duna vonalán (pl. Aquincum – Óbuda) A védelmi vonalat Marcus Aurelius idején érték az első nagyobb támadások, a germán törzsektől. A győzelem fellendülést hozott, megerősítették a Limest, előrehaladt a városiasodás. Kicsiben és

egyszerűbb kivitelben Róma épületeit másolták le (paloták, amfiteátrumok, fürdők, vízvezetékek). A tartomány vezető rétege romanizálódott, s nőtt a betelepülők száma. A jelentős katonai erő állomásozása növelte a provincia katonai és politikai jelentőségét. Akkori városok: Arrabona – Győr, Brigetio – Szőny, Gorsium – Dác, Intercisa – Dunaújváros, Sopianae – Pécs, Siscia – Eszék. E városokat egykor - ma egyes szakaszaiban feltárt - kövezett utak kötötték össze, amelyek mentén további katonai erősségek és települések létesültek. Sűrűn lakott volt a Balaton főként veszprémi partvidéke, ahol a villák környezetében szőlőművelés folyt. E M E L T S Z I N T A GÖRÖG TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE, FILOZÓFIA ÉS TÖRTÉNETÍRÁS A sokszínű görög kultúra fontos terület a tudomány. A görögök tűntek ki a természet és társadalom jelenségeinek tudományos feldolgozásával. Ez a módszer a tények

megfigyelésén, az ok-okozati összefüggések vizsgálatán alapul. Milétoszból sugárzott szét az újszerű gondolkodás. A tudományágak még nem váltak szét, s a bölcselők a természeti jelenségekkel, a politikával, sőt a művészetekkel is együtt foglalkoztak. A legfőbb kérdés a világ keletkezése és kialakulása volt (Thalész a négy őselemre vezette vissza). Filozófia (bölcsesség szeretete) = PHILO(szeretet) + SOPHIA( bölcsesség) Filozófia A szofisták a Kr.e VI századtól a szellemi élet kiemelkedő képviselői voltak A politikai életben való részvételhez műveltségre volt szükség, ez a szükséglet hívta életre az első hivatásos értelmiségi réteget, a szofistákat (bölcsek). Fontosnak tartották az erisztika (vitatkozás), retorika (szónoklattan) tudományok tanítását az ifjaknak. A szofisták eljutottak odáig, hogy mindent viszonylagosnak ítéltek. Szókratész: A szofisták ellen lépett fel Athénban, a Kr.e V században

Megállapította, hogy igenis örök érvényű értékek (igazság, szeretet) léteznek. A tapasztalt dolgok megváltozhatnak, de a fogalmak mindig azonosak önmagukkal. Feladat szerinte: ezek megismerése, hogy az ember példás életet tudjon élni. Platón: Szókratész tanítványa volt, aki mestere gondolatait fejlesztette tovább. Az ő véleménye szerint csak a f ogalmak álladóak (szép, jó). Ezek valóságosan léteznek az ideák világában (innen származik az idealizmus). Foglalkozott a szellemi világ dolgaival (metafizika). Államelméletében mereven több csoportra osztott társadalmat képzel el Arisztotelész: Platón tanítványa volt, de sokban eltért elődjének tanaitól. Athénban tudományos műhelyt hozott létre, ahol természetrajzi gyűjteményt és könyvtárat létesített. Véleménye szerint az anyagi és a sz ellemi világ is valósan létező. Ő a szellemit tartotta magasabbrendűnek. Az igazságos egyeduralomban vélte megtalálni az ideális

állami berendezkedést. Történetírás – Hérodotosz, Thuküdidész A bölcseleten kívül a többi tudomány, a csillagászat, a matematika, az orvoslás, a földrajz is jelentős fejlődésen ment keresztül. A történetírás két kiemelkedő alakja: Hérodotosz és Thuküdidész. Az első olyan történeti munka, mely nem pusztán időrendi sorrendben dolgozta fel az eseményeket, hanem az okait is kereste, Hérodotosz nevéhez fűződik. A történelem alapvető törvényszerűségének a körforgást tartotta: népek, városok, birodalmak, nagy egyéniségek felemelkedése, elbuknak, s a körforgás kezdődik elölről. Hérodotosz (a „történetírás atyja”) a görög-perzsa háborúkról írt. Bejárta a gör ög gyarmatvárosokat, és beutazta a Keletet. A görögök másik legnevesebb történetírója Thuküdidész (athéni sztratégosz). Városa hanyatlásának, a peloponnészoszi háborúnak a történetét dolgozta fel. Az eseményeket összefüggéseikben

nézte, figyelembe vette a gaz dasági, földrajzi, emberi tényezőket, de figyelmen kívül hagyta a természetfelettieket. Felismerte, hogy az események szükségszerűen következnek egymásból. A RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS EGY-EGY JELENTŐS ALKOTÓJA Tacitus történeti munkáit a szenátori történetírás hosszú időre visszatekintő hagyománya előzte meg. Az utókor számára már látható, hogy Tacitus írásaiban a biográfia, az életrajz győzedelmeskedett a történetírás felett annak következtében, hogy a politikai hatalom az uralkodók kezében összpontosult. Tacitus munkáinak – amellett, hogy a k orai császárság időszakáról kiemelkedő fontosságú információval látnak el minket – az is nagy erényük, hogy bemutatják, hogyan látta az akkoriban változó összetételű és szerepű szenátori rend a birodalom politikáját. Míg korábban ezeket a műveket kritikusaik elsősorban drámai és retorikai szépségük és kísérletező

jellegük miatt értékelték, ma már Tacitus, mint történész is egyre megbecsültebb. Livius életéről alig tudunk valamit. Szülővárosa, Patavium a római polgárjogot csak Kr. e 49-ben, Julius Caesartól kapta, az ezért járó hála később is megfért a kisváros köztársaság-párti érzelmeivel. Ifjúkorában alapos képzést kapott, ezt tehetős családi környezete biztosította számára. Rómát jól ismerte, görögországi tanulmányútjáról nincsenek közelebbi adataink. Hivatalt, köztisztséget soha nem viselt, mindvégig hű maradt szülővárosához. A család sírköve ma is Padovában látható Nagy történeti művén egész életén át dolgozott (A római nép története a városalapításról). Az antik hitvilág, művészet és tudomány Az antik kultúra nagyon gazdag volt, nem csoda, hogy a r eneszánsz korában ehhez az időszakhoz nyúltak vissza leginkább a művészek. A görögökről legelőször isteneik jutnak eszünkbe. Az ókori

Hellászban a poliszokat a közös nyelven kívül a vallás tartotta össze. Hitvilágukra a többistenhit volt jellemző Úgy hitték, kezdetben létezett Khaosz (káosz, zűrzavar), Erosz (szerelem), Gaia (a Földanya) és Tartarosz (a Föld legmélyebb belseje). Gaia önmagából hívta létre Uránoszt (égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket. Uránosz és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű óriások), a titánok és titaniszok. Kronosz (idő) titán és Rheza (titanisz) gyermekei voltak Zeusz, Hesztia (családi tűzhely istennője), Poszeidón, (tengerek istene), Démétér (termékenység, földművelés istennője), Hádész (alvilág istene) és Héra (házasság istennője). Zeusz lett minden görög isten legfőbbike, és Héra férje. A mitológia szerint Zeusz folyton csalta feleségét különböző halandó és halhatatlan nőkkel. Ezekből a viszonyaiból született például Apollón (orvoslás, jóslás, tudományok istene), Artemisz (vadászat

istennője), a művészetek pártolói, a kilenc múzsa, Hermész (istenek hírnöke, tolvajok istene) és Dionüszosz (bor istene). Athén és a bölcsesség istene Pallas Athéné volt, aki Zeusz fejéből pattant ki. Erre válaszként Héra önnemzéssel létrehozta Héphaisztoszt, a kovácsmesterség istenét. Ezeken kívül még rengeteg istenük volt, és hasonlóan sok róluk szóló mese, mítosz született. Az isteneket ember alakúnak képzelték, és viselkedésükben, vágyaikban is az emberekre hasonlítottak. Ezen kívül az istenek megkövetelték a t iszteletet, ezért a görögök templomok építésével, ünnepekkel és áldozatok bemutatásával próbálták elérni jóindulatukat. A legnagyobb ünnep Athénban a Panathénia volt A templomokon kívül nagy szerepük volt a jósdáknak is, amelyek állandó papi testülettel rendelkeztek. A leghíresebb ilyen jósda Delphoiban volt A Hellászbeliek az isteneik iránti hódolatot sportversenyekkel is kívánták

kifejezni. Ezeknek a rendezvényeknek a poliszok összetartásának erősítése is fontos feladata volt. A versenyszámok között volt a futás, az ötpróba, az ökölvívás, pankráció, fegyveres futás, kocsiverseny, lóverseny. A legnagyobb sportesemény (még ma is) az Olimpia, amit először Kr.e 776-ban rendeztek meg Olümpiában Periklész korában volt Athén virágkora. Ebben az időben épült a még a ma is álló Akropolisz, ami azóta is a görög főváros jelképe. A görögök nagy gondot fordítottak az épületeikre. A boltívet még nem ismerték, ezért az építészet fontos eleme volt az oszlop. Az oszlopoknak három alapvető típusa van; a dór, a ión és a korinthoszi A szobrászatban a legkiemelkedőbbet Pheidiász és Mürón alkotta. Pheidiász legjelentősebb munkája például az Amazon, Müróné pedig a Diszkoszvető. A színjátszás is Hellászban alakult ki először. Drámaíró versenyeket is rendeztek A legnevesebb drámaíró Szophoklész

volt. Ő írta az Antigonét, és az Oidipusz királyt is. A színházi előadások csak világosban folytak, akkor viszont egész nap A színészek maszkokat és magasított talpú cipőt (kothornoszt) viseltek. Díszletek nem voltak, és eleinte csak egy-két szereplő volt a színpadon a kar mellett. Az ókori görögöket is érdekelték a tudományok, amik akkoriban még nem különültek el élesen egymástól. A bölcselők foglalkoztak filozófiával, természettudományokkal, politikával és művészetekkel is. A legnagyobb ilyen bölcselők Szókratész, Platón és Arisztotelész volt. Hérodotosz munkája nyomán térkép is készült a világról A másik jelentős ókori kultúra a római. A rómaiak ősi hitvilága a totemizmus volt Legfontosabb totemállatuk a farkas, mert a legenda szerint a városalapító Romulust és Remust egy farkas szoptatta. Később azonban merítettek az etruszk és a görög mitológiából is. A legtöbb istenük és mitikus hősük

azonos a görögökével, csak a nevüket változtatták meg. Mint például: Zeusz=Jupiter, Aphrodité=Vénusz, Héraklész=Hercules, Hermész=Merkúr. Az Itáliában keletkezett művészeti alkotásokra is leginkább a görögök másolása, utánzása volt jellemző a hellenizálódás következtében. Mind az építészetben, mind a szobrászatban, sőt a későbbiek folyamán az irodalomban is a görögöktől merítettek. Műfajokat, életérzéseket, témákat vettek át. Legjelentősebb költő, írói voltak: Catullus, Horatius, Aesopus és Vergilius, aki az Aineis-szel megpróbált nemzeti eposzt teremteni. A leghíresebb római emlékmű a Colosseum, ami egy hatalmas aréna, ami gladiátorjátékok rendezésére szolgált. 50000 nézőnek biztosított helyet, és állítólag vízi csaták eljátszására is alkalmas volt. Ezen kívül szívesen látogatták a népszerű fürdőket, amik romjai több helyen is megtalálhatóak az ország területén. A Kr.e 9 században

Augustus hódította meg Pannóniát, ahol addig kelták laktak Ez a terület fontos volt stratégiai szempontból, hiszen a D una vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben, ezen kívül itt vezetett át a Borostyánút is, ami egy fontos kereskedelmi útvonal volt. Az itt berendezkedő rómaiak városokat hoztak létre, mint például Savaria (ma: Szombathely), Scarbantia (ma: Sopron), Vindobona (ma: Bécs), Gorsium (ma: Tác), Sopianae (Pécs) és Aquincom (ma: Óbuda). Kiépítették a limes-t is, védelmi okok miatt Pannónia területén még ma is találhatóak amfiteátrumok, fürdők, utak és vízvezetékek maradványai.