Sociology | Social work » Dr. Hullám István - Kommunikáció és konfliktuskezelés egy idősotthonban

Boldog Gizella Alapítvány XVIII. Szakmai nap Kommunikáció és konfliktuskezelés egy idősotthonban Dr. Hullám István PhD főiskolai tanár, főorvos Pszichiáter és neurológus szakorvos Mottó: „Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.” (Lk 6.31) Bevezetés helyett  Piroska néni egyedül él. Többféle gyógyszert kellene szednie, de gyakran nem vagy rendszertelenül szedi őket. Beszéd során nem találja a megfelelő szavakat, ami miatt feszült, indulatos. Tekintete merev, arcán nem látszanak érzelmi reakciók.  Jolika néni stroke utáni gyógykezelést követően került haza. Otthon, a korábban ápolt, idős hölgy nem tud megfelelő ruhát választani, a kezébe adott ruhákkal nem tud mit kezdeni. A kérdésekre adott válaszai nincsenek öszszefüggésben azokkal Környezetére nem figyel, nem reagál.  Pista bácsi állandóan a borjúkat, tyúkokat, disznókat és a kutyát akarja ellátni.

Utasításokat ad, terelgeti őket, enni hívja. Megnyilvánulásai csak erre szorítkoznak  Erzsike néni súlyosan demens, gyakran agresszív, minden közeledést elutasít, harap, csíp. Kommunikációs deficithez vezető kórképek  A vérkeringés zavaraihoz kapcsolódó átmeneti, illetve tartós funkciócsökkenés - kiesés:  Akut, szubakut és krónikus agyi keringészavarok talaján kialakuló érzékszervi és motoros deficitek  Vascularis demenciák – (kognitív teljesítménycsökkenés, memória zavarok)  Térfoglaló folyamatok okozta funkciókiesések, károsodások:  Idegrendszeri daganatos betegségek  Más daganatok agyi metasztázisai  Gyulladásos idegrendszeri betegségek  Encephalitis-ek  Meningitis-ek  Koponyatraumák okozta funkciózavarok  Pszichiátriai betegségek A kommunikációs deficitek fontosabb okai  Az érzékszervek, mint kommunikációs csatornák funkciózavara - károsodása:  A látás

enyhébb és súlyosabb zavarai  A hallás különböző fokú zavarai)  A beszédképzés zavarai (motoros zavarok)  A beszédértés zavarai (szenzoros zavarok)  A kommunikációs jelfeldolgozást, kiértékelést végző kognitív struktúrák zavarai  Az emléktárolást és emlékfelidézést működtető idegrendszeri struktúrák működési zavarai  Az érzelmek felismeréséért, értelmezéséért, kifejezéséért felelős rendszerek működési zavarai A demenciával élők kommunikációs deficitjének szakaszos változásai I. Korai szakasz:  Erős koncentrációt igényel a beszélgetés követése, gondolataik elkalandoznak  Nehezebben fogalmaznak, szótalálási nehézségeik vannak Középső szakasz:  Gyengül az olvasott szöveg értése, hosszabb beszélgetés követésére nem képesek  Nem fejeznek be mondatokat, szavak maradnak ki  Az arckifejezéseket nem tudják jól értelmezni Utolsó szakasz:  Szóértési

nehézség, szóismétlés  megnevezési nehézség  csak gesztusokkal, testbeszéddel kommunikál Kommunikáció érzék és mozgászavarban szenvedő gondozottal I. Csökkent hallás:  Beszéljünk lassan, tisztán, tagoltan, egyszerű mondatokban, lényeg- re törően  Ellenőrizzük a hallókészülék működőképességét, beszéljünk a jobbik fül irányába  Álljunk szembe vele, hogy tudjon szájról olvasni  Mindenképpen csökkentsük a háttérzajt Csökkent látás:  Mondjuk a nevünket a szobába lépéskor  Tájoljuk a gondozottat a hang irányába Kommunikáció érzék és mozgászavarban szenvedő gondozottal II. Beszédképtelenség (Aphasia):  Célszerű igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket feltenni  Kellő időt kell hagyni a megértésre és a reakcióra  Használjunk vizuális jelzéseket (tárgyak, személyek, szituációk, fogalmak, szimbólumok képei) Motoros beszédzavar (Dysarthria): 

Hallgassuk meg figyelmesen, türelmesen, ne szakítsuk félbe  Bátorítsuk a társalgást  Indokolt esetben kérjük logopédus segítségét A kommunikáció általános irányelvei  Legyen mindig személyközpontú és kliens orientált megközelítésű.  Az emberi méltóság tiszteletben tartásának prioritása.  A kétoldalúság, illetve a feed-back lehetőségének biztosítása.  Célorientáltság és differenciáltság (gondozottak, hozzátartozók, kollégák) A hozzátartozókkal való kommunikáció formai elvei  Legyen mindig személyre szabott.  A tisztelet megadása, tapintat, degradáló kifejezések kerülése.  Alkalmazkodás a partner iskolázottságához, érzelmi állapotához.  Az információk átadása ne imponáljon szívességnek  A család értékrendjének értékítéletmentes tiszteletben tartása  A bent élő családtag néven említése, testi - lelki állapotá- ról szóló közlésekben a

degradáló kifejezések kerülése A hozzátartozókkal való kommunikáció tartalmi elemei  Az intézmény szolgáltatásainak köre  Az intézménybe való felvétel feltételei és kizáró okai  A szolgáltatások igénybevételének feltételei  A szolgáltatások megszűnésének körülményei, feltételei  Az intézmény részletes bemutatása  Az alkalmazott ápolási, terápiás, pedagógiai módszerek, kezelések, specialitások ismertetése  Tájékoztatás az ellátási, ápolási feltételek, körülmények mindennemű változásáról  Az információáramlás csatornái, eszközei A személyközpontú gondozás Rogers-i elvei  Empátiás megértés  Feltétel nélküli elfogadás  Kongruencia (önazonosság, hitelesség)  A gondozott emberi méltóságának megőrzése  A megmaradt képességekre épít  Törekvés a család szerepének, jelenlétének megőrzése  Reális elvárások támasztása  A

fokozódó kommunikációs nehézségek áthidalása testbeszéddel, metakommunikációval, érzelmi támogatással Módszerek, technikák a demenciával élőkkel való kommunikáció során I.  Kerüljük a konfrontációt  Legyünk ítéletmentesek  Legyünk következetesek  Dicsérjük a sikeres megnyilvánulásaikat  Az információkat kis adagban adjuk  Lassan és egyértelműen beszéljünk  Hívjuk fel a figyelmét, hogy beszélni szeretnénk vele  Mindig szólítsuk a nevén  Iktassuk ki a zavaró tényezőket (pl.: hangos TV, rádió) Módszerek, technikák a demenciával élőkkel való kommunikáció során II.  Beszéljünk tisztán, érthetően, lényegre törően  Legyünk türelmesek a gondozott válaszát illetően  Adjunk visszajelzéseket, megerősítést (bólintás, mosoly)  Használjunk papírt, ceruzát (tollat), ha jobban tudja leírni a gondolatait  Ha a szóbeli kommunikáció súlyos zavar áll fenn, és

a leírás sem működik, akkor próbálkozzunk képek mutatásával (tárgyak, személyek, szituációk, fogalmak, szimbólumok képei)  Ha más nem működik, az érzelmek metakommunikációs jeleinek használata segíthet (ölelés, szeretetteljes simogatás)  Álljunk szembe vele, tartsunk szemkontaktust, figyeljük a testbeszédét A gondozott demens személyekkel való sikeres kommunikáció ismérvei  A gondozott kellően együttműködő  Kevésbé bolyong  Ritkán zavart  Ritkábban agitatív  A kényszeres tevékenységeiben (pakolás, szerelés, vizezés, stb.) terelhető  Viselkedése jelentős fokban konvenciókat tartó  A gondozott biztonságban érzi magát, mert érzelmi támogatást, folyamatos megerősítést, szeretetet kap Az időskori konfliktusok sajátosságai, lehetséges okai Konfliktus-típusok:  Közvetlen társas környezet  Tágabb társas környezet  Alkalmi Konfliktust generáló tényezők 

Csökkenő alkalmazkodási képesség  A személyiségjellemzők rigidebbé válása, a személyes rutin előtérbe kerülése, a biztonságot képviselő tárgyakhoz ragaszkodás  A szituációk kontextusának hibás értelmezése  A memóriadeficit „szenzitív feldolgozása”  Fokozódó szenzitivitás mellett az érzelmi, indulati kontroll gyengülése Az időskori konfliktusok kezelésének lehetséges módjai, eszközei  A konfliktusban álló felek empátiás megközelítése  A „mediátor” nem „bölcs Kádi” aki igazságot oszt, hanem segítő, aki a vitás felekkel együtt értelmezi a konfliktus keletkezésének okait.  A konfliktus feloldása a vitás felek „közös feladata”, együtt kell keresni a megoldást, azaz ki mit tehetne a békés megoldás érdekében (kompromisszum keresés). Pszichopatológiai hátterű konfliktusok  A tájékozódási és memória zavarok nem ritkán provokálnak paranoid attitűdöt >

nehezen kezelhető konfliktusforrás  Az érzékszervi és kognitív működések jelentős fokú beszűkülése értelmezési zavarokat > következményesen erős érzelmi, indulati reakciókat, szélsőséges esetben kontrollvesztést indukálhatnak Összefoglalás  A személyközpontú gondozás Rogers-i elveinek minél széle- sebb körben való érvényesítése.  A gondozottak egymásközti, a személyzet - gondozott, sze- mélyzet – családtagok, valamint a gondozott – a családtagok – személyzet között felmerülő konfliktusok feloldásában, kezelésében a mediációban és más konfliktuskezelési módszerekben használatos módszerek széleskörű alkalmazása preferálandó. „Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged, és meg ne utáld a te anyádat, amikor megvénhedik” /Példabeszédek 23.22/ Köszönöm megtisztelő figyelmüket