Politics | Studies, essays, thesises » Horváth Arnold - A területi államigazgatás reformjai 2010-től napjainkig

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar A területi államigazgatás reformjai 2010-től napjainkig Évfolyamdolgozat Horváth Arnold ZE4M80 Igazságügyi-igazgatás III. évfolyam Konzulens: dr. Király Péter Bálint 2020 Lezárás dátuma: 2020. 11 21 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS . 1 1. ELŐZMÉNYEK 1 1.1 A KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT SZEMÉLYE ÉS HIVATALA 1 1.11 Kinevezése 1 1.12 Hivatala 2 1.13 Feladata és hatásköre 2 1.2 A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK 2 1.21 A hivatalvezető kinevezése 2 1.22 A hivatalvezető feladat- és hatáskörei 2 1.3 A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK LÉTREJÖTTE 3 1.31 A közigazgatási hivatalba integrált szakigazgatási szervek 3 1.32 A közigazgatási hivatal vezetőjének főbb feladatai 3 1.4 A REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK LÉTREJÖTTE ÉS MŰKÖDÉSE 4 1.41 A regionális közigazgatási hivatalok szervezeti egységei 4 1.42 Kirendeltség 4 1.43 Ágazati

szakigazgatási szervek 4 1.5 A REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALOK LÉTREJÖTTE 5 1.51 Főbb eltérések a regionális közigazgatási hivatalokhoz képest 5 2. A 2010-ES REFORM EREDMÉNYEI 5 2.1 A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK 6 2.11 Ágazati szakigazgatási szervek 6 2.2 A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK MEGALAKULÁSA 6 2.21 Az integrált területi államigazgatási szervek jogutódlása 7 2.22 A kormányhivatal szervezeti felépítése 8 2.23 Szakigazgatási szervek 9 2.3 A KORMÁNYHIVATAL VEZETÉSE 10 2.31 Kormánymegbízott 10 2.32 Főigazgató 11 2.33 Igazgató 11 2.34 Hivatalvezető 11 2.35 Hivatalvezető-helyettes 12 2.36 Egyéb, vezető munkakört betöltő kormánytisztviselők 12 2.4 A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK VEZETÉSE 12 2.5 A KORMÁNYHIVATAL IRÁNYÍTÁSA 13 2.6 A KORMÁNYHIVATAL FELADATAI 14 2.61 Koordinációs feladatok 14 2.62 Ellenőrzés 15 2.63 Véleményezés 15 2.64 Informatikai tevékenység 16 2.65 Képzés, továbbképzés

16 2.66 Ügyfélszolgálati feladatok 16 2.67 Hatósági tevékenység 16 2.68 Törvényességi felügyelet 16 2.69 Egyéb feladatok 18 2.7 A KORMÁNYHIVATAL GAZDÁLKODÁSA 18 2.8 A JÁRÁSI (KERÜLETI) HIVATALOK LÉTREJÖTTE 19 2.81 A járási hivatal járási szakigazgatási szervei 19 2.9 KORMÁNYABLAKOK 19 ÖSSZEGZÉS . 22 IRODALOMJEGYZÉK . 23 Bevezetés Évfolyamdolgozatom elsődleges célja bemutatni a közigazgatás 2010-től kezdődő reformjait, melyben a Kormány célul tűzte ki az átlátható és hatékony államszervezet kialakítását, valamint a „jó állam” megteremtését. Mivel ez a folyamat napjainkig, 2020-ig tart, így aktuálisnak véltem a téma kifejtését, bemutatva mind a megyei- és fővárosi kormányhivatalokban történt átszervezéseket, a mostanra kiforrottá vált kormányablakok létesítését, mind a szervezeti és humánerőforrásban végzett reformokat. Külön címben térek ki továbbá a reform révén létrejött

járási hivatalokra is Dolgozatomat két különálló, de egymáshoz szorosan kapcsolódó fejezetre bontottam, melyet a köztársasági megbízott személyével és hivatalával indítok. A többi, később taglalt fejezethez hasonlóan itt is kitérek a kinevezés, feladat- és hatáskör kérdésére. A történeti rész végig vezeti az előbb nevezett intézményen át a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok, a területi államigazgatási szervek, a regionális közigazgatási hivatalok, majd a regionális államigazgatási hivatalok vázlatos bemutatását. A második fejezet szintén történeti résszel indul, hisz 2010-et követően alakultak meg rövid időre a közigazgatási hivatalok, melyek átszervezés folytán a fővárosi és megyei kormányhivatalok közvetlen jogelőd intézményeinek számítanak. Az aktualitások leírása a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal veszik kezdetüket. Kitérek nevezett hivatalok megalakulására és a létesítések

körülményeire, valamint a vezetési, irányítási, gazdálkodási sajátosságokra. A főbb feladatok is jellemzésre kerülnek, említési szinten pedig egy felsorolás az egyéb feladatokról. Külön említem a szakigazgatási szerveket és ezek vezetését. A dolgozat érdemi részét a járási hivatalok és a kormányablakok rövid ismertetésével zárom. 1. ELŐZMÉNYEK 1.1 A KÖZTÁTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT SZEMÉLYE ÉS HIVATALA A fővárosi és megyei kormányhivatalok elmúlt évtizedben történt változásainak bemutatása előtt célszerű visszatekinteni a 2010-es reform előzményeire, melyet a köztársasági megbízottal és hivatalával indítok. A köztársasági megbízottra vonatkozó alapvető szabályokokról a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény (a továbbiakban Ötv) rendelkezett További, a köztársasági megbízottra és hivatalára vonatkozó rendelkezéseket a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és

egyes feladatairól szóló 1990. évi XC törvény tartalmazott Regionális illetékességgel rendelkezett, és az Országgyűlés határozta meg, hogy mely megyék tartoznak a 8 régió alá. A régiókhoz székhelyet neveztek ki, mint például Vas megye, Komárom-Esztergom megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye székhelyéül Győrt nevezték ki. 1 1.11 Kinevezése A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki, illetve mentette fel. A határozott idejű kinevezés a köztársasági elnök megbízatásának időtartamára szólt. 1 : 66/ 1990. (VIII 14) Ogy határozat 1 1.12 Hivatala Hivatala területi államigazgatási szerv volt, melynek elsődleges feladata, hogy segítse a köztársasági megbízottat feladatai ellátásában, hivatali szervezete által. A régiókon belül megyénként alakultak hivatalok. Hivatalát, illetve területi hivatalokat a hivatalvezető vezette, a köztársasági megbízott irányításával. A hivatalvezető szakmai

vezetőnek minősült, a köztársasági elnök nevezte ki határozatlan időre, illetve mentette fel. 1.13 Feladata és hatásköre A köztársasági megbízott főbb feladatait az Ötv. nevesítette, úgymint: a.) törvényességi ellenőrzés a helyi önkormányzatok felett: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX törvény 35 § (1) bekezdés d) pont szerint deklarált feladat volt b.) elsőfokú hatósági jogkör, valamint másodfokú jogkör gyakorlása államigazgatási feladatok c.) egyéb államigazgatási feladatok: a Kormány utalta hatáskörébe d.) a köztársasági megbízott hivatala és a régió területén működő más államigazgatási szervek tevékenységének összehangolása.2 1.2 A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok Mint a köztársasági megbízott hivatalainak jogutódai, az 1990. évi LXV törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII törvény alapján létrejöttek a fővárosi és megyei közigazgatási

hivatalok, melyek centrális alárendeltségű területi államigazgatási szervek voltak, fővárosi és megyei illetékességgel. Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhetett arról, hogy eltérő illetékességgel is köteles volt feladatok ellátására. A közigazgatási feladatok felet is osztott irányítást alkalmaztak: a szervezeti irányítás a belügyminiszter hatáskörébe tartozott, míg a szakmai irányítás a belügyminiszterre vagy más ágazati miniszterekre hárult. 1.21 A hivatalvezető kinevezése A belügyminiszter bízta meg, illetve mentette fel. Határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőnek minősült, mint szakmai vezető. 1.22 A hivatalvezető feladat- és hatáskörei Feladatait az Ötv. sorolja fel, úgymint: a.) a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzése b.) elsőfokú hatósági jogkör, valamint jogorvoslati (másodfokú) jogkör gyakorlása

államigazgatási hatósági ügyekben c.) egyéb, hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok 2 : A részletesebb szabályokat a köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló 77/ 1992. (IV 30) Korm rendelet tartalmazta 2 d.) a közigazgatási hivatal és az illetékességi területén működő más államigazgatási szervek tevékenységének összehangolása igazgaztásszervezési szempontból: kivételt képeznek a fegyveres erők, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálat, büntetés-végrehajtási szerv, vám- és pénzügyőrség 1.3 A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK LÉTREJÖTTE 1997. január 1-jétől a közigazgatási hivatalokban, míg 1997 július 1-jétől a hivatalvezető feladataiban álltak be jelentős változások.3 Az érdemleges változások között említendő, hogy a hivatal közvetlenül a hivatalvezető irányítása alatt álló szervezeti egységből, valamint ágazati szervekből épült fel. A hivatalvezetőt a belügyminiszter

javaslatára a miniszterelnök bízta meg határozatlan időre, illetve mentette fel. A belügyminiszter nem csak a kinevezés, de az irányítás terén is kiemelt szerepet kapott, ugyanis a Kormány az ő közreműködésével vezette a közigazgatási hivatalokat. A szakmai irányítási jogkört a hatáskörrel bíró miniszterek és a központi államigazgatási szervek vezetői gyakorolták. 1.31 A közigazgatási hivatalba integrált szakigazgatási szervek Szakmai önállóságukat jogszabály határozta meg, hatáskörrel rendelkeztek, valamint hatósági jogkörüket önállóan gyakorolták, de szervi önállóságuk nem volt. Ilyen szakigazgatási szervek voltak a fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a szociális és gyámhivatal. A szervek vezetőjét az ágazati miniszter egyetértésével a közigazgatási hivatal vezetője nevezte ki és mentetette fel. A szakmai irányítási jogkör a hatáskörrel rendelkező miniszterek és a központi államigazgatási

szervek vezetői gyakorolták. 1.32 A közigazgatási hivatal vezetőjének főbb feladatai A hivatalvezető feladatköre lényegesen elemekkel bővült, a következőképpen: a.) koordináció b.) ellenőrzés c.) képzés, továbbképzés szervezés, összehangolás d.) informatikai tevékenység e.) törvényességi ellenőrzés f.) elsőfokú hatósági jogkör és jogorvoslati (másodfokú) jogkör gyakorlása államigazgatási hatósági ügyekben g.) egyéb hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok: a törvény vagy a Kormány utalta hatáskörébe h.) véleményezte a vezetők kinevezését és megbízásuk visszavonását i.) javaslatot tehetett kitüntetésükre, jutalmazásukra 3 : A fővárosi és megyei kormányigazgatási szervekről szóló 191/ 1996. (XII 17) Korm rendelet 3 j.) kezdeményezhette fegyelmi felelősségre vonásukat k.) gondoskodott a fővárosi és megyei államigazgatási kollégium (továbbiakban: Kollégium) létrehozásáról és

működéséről 1.4 A REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK LÉTREJÖTTE ÉS MŰKÖDÉSE 2007. jan 1-jétől a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogutód szerveiként alakult meg az a 7 regionális közigazgatási hivatal, mely a Kormány területi államigazgatási szerveként funkcionált egészen az évfolyamdolgozatban vizsgált időszak kezdetéig, vagyis 2010-ig. A régiók működési területe eltért a korábban bemutatott köztársasági megbízott működési területeitől, és összesen 7 régiót jelentett az országban. A régiók területe megegyezett a tervezési-statisztikai régiók területével 4 A hivatalvezetőt a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter és az önkormányzatokért felelős miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízta meg határozatlan időre. Az irányítás továbbra is osztott maradt, vagyis különvált a szervezeti és szakmai irányítás. A Kormány az önkormányzatokért felelős miniszter

közreműködésével irányította a regionális közigazgatási hivatalt. Az önkormányzatokért felelős miniszterre hárult a szervezeti irányítás, míg a szakmai (ágazati) irányítást a miniszterek és a központi államigazgatási szervek vezetői végezték. A feladatok lényegében megegyeztek a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok vezetőjének korábban már bemutatott feladatköreivel. A kollégiumok némi átszervezésen estek át, ugyanis a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumok helyett létrejöttek a regionális államigazgatási kollégiumok. 1.41 A regionális közigazgatási hivatalok szervezeti egységei A szervezeti egységek köre a alábbiak szerint bővült: a.) a hivatal vezetőjének vezetése alatt álló szervezeti egység b.) ágazati szakigazgatási szerv c.) kirendeltség 1.42 Kirendeltség Megyére kiterjedő illetékességgel működtek, azokban a megyeszékhelyekben, melyek nem voltak egyben

régiószékhelyek is. Összesen 12 kirendeltség működött, és a Közép-magyarországi Regionális Hivatal kivételével minden regionális hivatalhoz 2 kirendeltség tartozott. 5 Vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a az önkormányzatokért felelős miniszter bízta meg, valamint szükség esetén vissza is vonhatta kinevezését. A kirendeltség-vezető kirendeltségét hivatalvezető-helyettesként vezette. 1.43 Ágazati szakigazgatási szervek Ilyenek voltak a szociális és gyámhivatal, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőség, mely 2007. szept. 1-jén kivált 4 : Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/ 2005. (XII 25) OGY határozat VI fejezete határozza meg a tervezési-statisztikai régiók területét 5 : A közigazgatási hivatalokról szóló 297/ 2006. (XII 23) Korm rendelet 1 számú melléklete 4 Vezetőjét az ágazati miniszter egyetértésével a regionális közigazgatási hivatal vezetője nevezte ki és mentette fel.

1.5 A REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALOK LÉTREJÖTTE A regionális államigazgatási hivatalok megalakulása a jogelőd regionális közigazgatási hivatalok újra szabályozásához köthető, ugyanis az Alkotmánybíróság 2007-ben megállapította, hogy az Ötv. 98§ (1) bekezdésének első mondata és a közigazgatási hivatalokról szóló 297/ 2006. (XII 23) Korm rendelet alkotmányellenes. Mivel azonban a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezését az előbbi 2 jogszabály határozta meg, így az átszervezés indokolttá vált. Az alkotmányellenes cikkek megsemmisítésére 2008. jún 30-i hatállyal került sor 6 Az átszervezés helyett azonban válaszul a Kormány megalkotta a közigazgatási hivatalokról szóló 177/ 2008. (VII 1) Korm rendeletet A korábbival tartalmilag gyakorlatilag teljesen megegyező rendeletről az Alkotmánybíróság a 131/ 2008. (XI 3) AB határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes, majd felhívta az

Országgyűlést, hogy 2008. december 31-i hatállyal tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének. A regionális államigazgatási hivatalok tehát a regionális közigazgatási hivatalok jogutódaiként jöttek létre 2009. jan 1-jétől, mikor a Kormány elfogadta a szükséges rendeletet 7 A regionális közigazgatási hivatalokhoz képes jogállása, illetékessége, vezetése és szervezeti felépítése tekintetében lényegesen nem változott. Továbbra is osztott irányítás érvényesült, ahogy a jogelőd hivatalban is. 1.51 Főbb eltérések a regionális közigazgatási hivatalokhoz képest 3 ágazati szakigazgatási szervvel rendelkezett, úgymint: a) szociális és gyámhivatal, b) állami főépítész, c) építésfelügyelő. A feladatok tekintetében említést érdemel, hogy nem látta el a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét, így az 2009. január 1 és 2010 augusztus 31 között szünetelt 2. A 2010-ES REFORM EREDMÉNYEI A 2010. évi

kormányváltás hatására előtérbe került az államközpontú megközelítés, mely változásokat eredményezett a közigazgatásban, és az állami feladatok rendszerét is megváltoztatta. Dolgozatomban elsősorban a területi államigazgatás átalakítására és integrációjára térek ki, de a teljesség igénye mellett említendő a csúcsminisztériumok létrehozása a központi közigazgatás integrációjának keretében. A közigazgatás terén sor került még a kiszerződések és koncessziók felülvizsgálatára is Ezen intézkedések a centralizáció irányába mutatnak. 8 A szervezeti átalakulás első lépéseként említhető, hogy az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választása az Ötv módosítását is eredményezte, így lehetőséget nyert a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok létrehozása, és a 6 : 90/ 2007. (XI 14) AB határozat : Úgymint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről

szóló 318/ 2008. (XII 23) Korm rendeletet 8 : Balázs István: A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig (2016), Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 100-114. 7 5 Kormány is felhatalmazást kapott a közigazgatási hivatalok rendeletben való szabályozására. 9 A Kormány, mint a közigazgatás legfőbb szerve tehát a törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. 10 A Kormány jogosult saját szervezeti struktúrájának kialakítására és átszervezésére, törvényi felhatalmazás alapján államigazgatási szerveket hozhat létre. Ezen szervezetalakítási jogkör elsődleges célja a közigazgatás hatékonyságának növelése. „A 2010ben megalakult Kormány egyik kiemelt célkitűzése volt a közigazgatás hatékonyságának növelése Ennek egyik hangsúlyos eleme volt a Kormány területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének

megvalósítása.”11 A reform kezdeti eredményeként megjelentek a közigazgatási hivatalok. 2.1 A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK A Kormány általános hatáskörű, terülti államigazgatási szerve volt, mely fővárosi, illetve megyei illetékességgel működött, a közigazgatási hivatalvezető vezetése alatt. A hivatalvezetőt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki határozott időre, illetve mentette fel. A határozott idő a Kormány megbízatásának idejére szólt, tehát politikai vezetőnek minősült. A szakmai vezetést a főtitkár végezte, mint igazgatási hivatalvezető-helyettes, akit a hivatalvezető javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezett ki határozatlan időre, illetve mentette fel. A jogelőd intézményekhez hasonlóan szintén osztott irányítás érvényesült, tehát különvált a szervezeti és szakmai irányítás. A szervezeti irányítás a

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértésével történt, míg a szakmai (ágazati) irányítás a hatáskörrel rendelkező ágazati miniszterek feladata volt. A feladatok tekintetében nem történt változás a korábbi fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokhoz képest. A hivatal felépítése a következőképpen alakult: egyrészt a hivatalvezető által vezetett szakmai egységek, valamint a 3 szakigazgatási szerv alkotta. Ágazati szakigazgatási szervek: a.) szociális és gyámhivatal, b.) állami főépítész, c.) építésfelügyelet Az ágazati szakigazgatási szervek vezetőjét a közigazgatási szerv vezetője nevezte ki határozatlan időre az ágazati miniszter egyetértésével, illetve mentette fel. 2.2 A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK MEGALAKULÁSA A területi államigazgatási szervezetrendszer 2010-es reformjának második lépéseként említhető, hogy 2011. január 1-jétől létrejöttek a napjainkban is működő

fővárosi és megyei kormányhivatalok, mely a 9 : Az Ötv. 98 § (1) bekezdése és a 100 §-a módosult a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai, az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII tv 77 §-a alapján 10 : Magyarország Alaptörvénye (2011. ápr 25) 15 cikk (2) bekezdés 11 : Kovács Zoltán – Pilz Tamás: A területi államigazgatás 2015. évi integrációjáról (2015 szeptember), Budapest, Új magyar közigazgatás. 6 területi államigazgatási szervek integrálását is jelentette egyben. „A Kormány szükségesnek tartja az integrált területi államigazgatási szervezetrendszer megvalósítását a hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb államigazgatási működés feltételeinek megteremtése érdekében.” 12 Az integrálandó területi államigazgatási szervek a következők voltak: a.) Területi Igazságügyi Hivatalok, b.) Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, c.)

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltségei, d.) Földhivatalok, e.) Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak, f.) Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, g.) Regionális Munkaügyi Központok, h.) Regionális Munkavédelmi Felügyelőségek, i.) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Regionális Felügyelőségei, j.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodái, k.) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetei, l.) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságai, m.) Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatóságai, o.) Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai A Kormányhatározat 9.) pontja felhívást intézett a közigazgatási és igazságügyi miniszter felé, hogy nyújtson be törvényjavaslatot az integráció által létrejövő fővárosi és megyei kormányhivatalok felé. Ennek eredményeképpen az Országgyűlés még 2010-ben

elfogadta a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI törvényt (továbbiakban: Khtv), majd ennek nyomán 2011 január 1-jétől megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a fentebb bemutatott közigazgatási hivatalok jogutódjai. 2.21 Az integrált területi államigazgatási szervek jogutódlása Az integrált államigazgatási szervek jogutódlásának részletes szabályai 2011. január 1-jétől a következők voltak: a.) A megyei illetékességű költségvetési szerv egyesítés (összeolvadás) révén szűnt meg, és vált 2011. január 1-jén a székhely szerinti kormányhivatal szakigazgatási szervévé, b.) a regionális illetékességű költségvetési szerv szétválasztással (különválással) szűnt meg – oly módon, hogy a korábbi illetékességi területén működő szervezet megyei szintre tagozódott -,

és így vált összeolvadással 2011. január 1-jén a kormányhivatal szakigazgatási szervévé, 12 : A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/ 2010 (IX. 14.) Korm határozat 1) pontja 7 c.) a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége a központi államigazgatási szerv alapító okiratának módosításával, és ezzel egyidejű kormányhivatal alapító okiratába foglaltak szerint vált 2011. január 1-jétől a kormányhivatal szakigazgatási szervévé. 13 A fentiekben említésre került, hogy a közigazgatási hivatal és a az érintett szervek szervenként megállapodást kötöttek, amiben az egyik megállapodó fél mindig a közigazgatási hivatal volt. Ezen megállapodások rögzítik a feladat- és hatásköröket, valamint kitérnek a jogutódlás egyes kérdéseire. Ha a kormányrendelet eltérően nem

rendelkezett, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingóés ingatlanállomány térítésmentesen került a kormányhivatal birtokába. Az integrálásra került különös hatáskörű területi államigazgatási szervek az integrálást követően szakmai önállóságukat megőrizték, szakmai ügyekben a kormányhivatal, valamint annak vezetője utasítási joggal nem rendelkezik. Az ágazati szakmai irányítás megmaradt az integrált szakigazgatási szervek felett. Bizonyos különös hatáskörű (dekoncentrált) államigazgatási szervek nem kerültek integrálásra, melyek azonban feladataik ellátása során együttműködésre kötelesek egymással és a kormányhivatallal egyaránt. Két csoportba sorolhatók: a.) A kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartoznak b.) Nem tartoznak a kormányhivatal koordinációs jogkörébe (NAV és területi szervei), vagy ellenőrzési jogkörén kívül esnek (NAV és területi szervez, rendvédelmi

szervek). 2.22 A kormányhivatal szervezeti felépítése Az Alaptörvény 17. cikk (3) bekezdése szerint: „A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.” A kormányhivatali struktúra három alapvető részre bontható: a.) a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységek (továbbiakban: törzshivatal) b.) ágazati szakigazgatási szervek (továbbiakban: szakigazgatási szervek) c.) járási, illetve fővárosban fővárosi kerületi hivatalok (továbbiakban: járási hivatal)14 A kormányhivatalok szervezetének és működési szabályzatának részletes leírását tartalmazó normatív utasítás a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által került kiadásra, mely többek között kitér az osztályok ás főosztályok szerinti csoportosításra is. Eszerint a törzshivatal főosztályokból és önálló osztály jogállású szervezeti osztályokból épül fel. A

főosztály lehet egységes vagy tagolódhat osztályokra, utóbbi esetben legalább két osztályra kell tagolódnia. A törzshivatali főosztályok két csoportba sorolhatók, úgymint: a.) szakmai feladatokat ellátó főosztályok: hatósági főosztály, törvényességi felügyeleti főosztály, oktatási főosztály. A kormányhivatal, illetve a kormánymegbízott hatáskörébe utalt szakmai feladatokat végeznek. 13 : A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/ 2010. (XII 21) Korm rendelet : Közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/ 2013. (I 18) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 14 8 b.) funkcionális feladatokat ellátó főosztályok, pl: pénzügyi főosztály Kizárólag funkcionális feladatokat látnak el. A különböző kormányhivatalok törzshivatali szervezetének felépítése természetesen eltérhet egymástól, és országos szinten nem mutatnak egységes képet.

2.23 Szakigazgatási szervek A kormányrendelet tételesen felsorolja a szakigazgatási szervek körét, valamint a hozzájuk kapcsolódó, ellátandó feladatok minőségét, úgymint: 1.) a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására, 2.) az építésügyi és örökségvédelmi hivatal az állami főépítészi feladatok, az építésfelügyeleti hatósági feladatok, az egyes jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatok ellátására, 3.) az igazságügyi szolgálat a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására, 4.) a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és

zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására, 5.) az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására, 6.) a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halgazdálkodási hatósági feladatok ellátására, 7.) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség- ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására, 8.) a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására, 9.) az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására, 10.) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására, 11.) a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaerő-piaci

feladatok ellátására, 12.) a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására, 13.) a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására, 14.) a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására, 15.) a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására, 16.) a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására, 9 17.) a rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, a rehabilitációval és a hatáskörébe tartozó más ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására.15 A kormányrendelet 2011 óta a szakigazgatási szervek tekintetében két jelentősebb változáson esett keresztül. 2012 július 1-jén megalakult a rehabilitációs szakigazgatási szerv a a megváltozott munkaképességű

személyek ellátásával, rehabilitációval kapcsolatos más feladatok ellátására.16 A másik változás, aminek okán a fenti felsorolásban nem szerepel a kulturális örökségvédelmi iroda, hogy ez 2013. január 1-jével megszűnt, és feladatait az akkor már meglévő szakigazgatási szerv, az építésügyi hivatal vette át, mely örökségvédelmi és örökségvédelmi hivatalként működött tovább. 17 2.3 A KORMÁNYHIVATAL VEZETÉSE 2.31 Kormánymegbízott A kormánymegbízott végzi a kormányhivatal vezetését, akit a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki határozott időre, illetve menti fel. Politikai vezetőnek minősül, nem pedig kormánytisztviselőnek, ugyanis megbízatása megszűnik többek között a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével. A kormánymegbízottra vonatkozó szabályokat a Kit foglalja össze, többek között a megbízatás megszűnésének okait és az

összeférhetetlenségi okokat is meghatározza, azonban szakmai követelményeket nem támaszt a tisztség betöltéséhez. A következő esetekben kerül sor a kormánymegbízott megbízatásának megszűnésére: a.) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével b.) lemondásával, c.) felmentésével, d.) halálával, e.) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható f.) összeférhetetlenség megállapításával e.) közös megegyezéssel18 A kormánymegbízott összeférhetetlenségére az alábbi szabályok irányadók: (1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő. (2) Az

(1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott - a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye nélkül - tudományos, oktatói, 15 : 288/ 2010. (XII 21) Korm rendelet : A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Gyámhivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/ 2012. (V 15) Korm rendelet 42 § (1) bekezdés 17 : A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/ 2012. (XII 20) Korm. rendelet 47 § a) pontja 18 : 2018. évi CXXV tv a kormányzati igazgatásról 209 § (1) bekezdés 16 10 művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.19 A kormánymegbízott illetményét és juttatásait a 210. § határozza meg, és a közigazgatásszervezésért felelős miniszter

állapítja meg, maximum az illetményalap huszonnyolcszorosában Jogosult a helyettes államtitkárokat megillető juttatásokra, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik. A juttatások mértékét meghatározza továbbá a megszűnés oka is 2.32 Főigazgató A kormányhivatal szervezeti vezetése a főigazgató feladata, akit a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevez ki határozatlan időre, illetve menti fel. A munkakör betöltéséhez feltételként határozza meg a Kit a felsőfokú iskolai végzettséget, valamint a minimum 5 év vezetői gyakorlat meglétét, ami alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat a közigazgatásszervezésért felelős miniszter. A főigazgató felett a kormánymegbízott gyakorolja a munkáltatói jogokat, kivéve kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, valamint fegyelmi büntetés kiszabása esetén. 20 2.33 Igazgató A főigazgató általános

helyettese. A főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki határozatlan időre, illetve menti fel. A Kit a kinevezést legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlathoz, valamint felsőfokú iskolai végzettséghez köti. Az alábbi végzettségekkel nevezhető ki igazgató: felsőfokú igazgatásszervezői, jogász, okleveles közigazgatási menedzser, illetve közgazdasági szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú diploma. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja, kivéve fegyelmi eljárás megindítása, valamint fegyelmi büntetés kiszabása esetén. Illetményét a kormánymegbízott állapítja meg, mely megegyezik a miniszteri főosztályvezető illetményével. 21 2.34 Hivatalvezető A kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezéshez szükséges feltételek: büntetlen előélet, valamint az országgyűlési képviselők

választásán választható, és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben vagy vezetői álláshelyen eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. A munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja, a kinevezés és felmentés kivételével. Szolgálati jogviszonya az alábbi esetekben szűnik meg: a) lemondásával, b) felmentésével, c) halálával, d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, 19 : 2018. évi CXXV tv a kormányzati igazgatásról 208 § (1) – (2) bekezdés : 2018. évi CXXV tv a kormányzati igazgatásról 249 § 21 : 2018. évi CXXV tv a kormányzati igazgatásról 251 § (1) bekezdés 20 11 e) összeférhetetlenségének megállapításával, f) álláshelyének a központosított álláshelyállományba kerülésével. Illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős

miniszter állapítja meg. Havi illetménye megegyezik a minisztériumi főosztályvezető illetményével Az illetmény összegét befolyásolják az adott járás és a járási hivatal adottságai, úgymint a járás lakosságszáma, a járási hivatal szervezete, feladatai és állománya.22 2.35 Hivatalvezető-helyettes A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki, illetve szünteti meg jogviszonyát. A törvény által előírt iskolai végzettséghez köthető a kinevezés, úgymint: alapfokú diploma megléte esetén igazgatásszervezői szakképzettség, nemzetközi szakképzettség vagy közgazdász szakképzettség, mesterfokozat esetén okleveles közigazgatási menedzser szakképzettség és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervezési szakképzettség, valamint jogász szakképzettség. A munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja felette, kivéve kinevezés, jogviszonymegszüntetés, fegyelmi eljárás megindítása, valamint

fegyelmi büntetés kiszabása esetében. Illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott állapítja meg, figyelembe véve a hivatalvezetőnél már felsorolt járási sajátosságokra. Illetményének összege megegyezik a minisztériumi osztályvezető illetményével. 2.36 Egyéb, vezető munkakört betöltő kormánytisztviselők a.) gazdasági vezető b.) a szakigazgatási szerv vezetője c.) szakigazgatási szerv vezető-helyettese d.) főosztályvezető e.) főosztályvezető-helyettes f.) osztályvezető g.) az egyéb főosztály, önálló osztály vagy főosztály jogállású szervezeti egység vezetője 2.4 A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK VEZETÉSE A szakigazgatási szervek vezetőjét a kormánymegbízott nevezi ki határozatlan időre, amihez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges, illetve a kormánymegbízott menti fel. A szakigazgatási szerv vezető-helyettesét a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel. A

szakigazgatási szerveken belül a főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes és osztályvezető feletti kinevezési és felmentési jogkört a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. Ha az előbbi kormánytisztviselők kinevezésével vagy felmentésével szemben a kormánytisztviselő kifogással él, akkor nem kerülhet sor a kinevezésre, valamint felmentésre. 22 : 2018. évi CXXV tv a kormányzati igazgatásról 259 § 12 2.5 A KORMÁNYHIVATAL IRÁNYÍTÁSA A fővárosi és megyei kormányhivatalokat osztott irányítás jellemzi, vagyis külön válik a szervezeti és a szakmai (ágazati) irányítás. A szervezeti irányítás a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter hatásköre, melynek jogi eszközei a következők: a.) felelős a feladatok ellátásához szükséges informatikai rendszerek vonatkozásában, b.) az informatikai rendszerekkel szembeni követelmények meghatározását az eközigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási

informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter közreműködésével végzi, c.) a Miniszterelnökség, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok által indított projektek keretében megvalósuló informatikai alkalmazásfejlesztések irányítására23 d.) A miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi: da.) a közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint db.) a közigazgatás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását.24 A kormányhivatal egyes funkcionális feladatait, illetve azok irányítását korábban a Nemzeti Államigazgatási Központ 25, jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el. 26 A szakmai irányítás több központi államigazgatási szerv vezetője között oszlik meg, ugyanis kormányrendelet határozza meg az

adott államigazgatási feladatért felelős központi szerv vezetőjének szakmai (ágazati) irányítási jogkörét. A kormányhivatal szakigazgatási szerveinek tekintetében a szakmai feladatellátás irányítását a kormányrendelet által arra feljogosított központi államigazgatási szerv vezetője végzi. A szakmai irányítást végző szerv jogi eszközei az alábbiak: a.) a döntés megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására utasítás, b.) a döntések előzetes vagy utólagos jóváhagyása, c.) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, d.) jelentéstételre, vagy beszámolóra való kötelezés, e.) törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés 27 23 : 86/2019. (IV 23) Korm rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 5. § szerint 24 : 86/2019. (IV 23) Korm rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási

(fővárosi kerületi) hivatalokról 9. § 25 : A Nemzeti Államigazgatási Központról szóló 330/ 2010. (XII 27) Korm rendelet 26 : A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/ 2012. (VII 26) Korm rendelet 27 86/2019. (IV 23) Korm rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 6. § szerint 13 2.6 A KORMÁNYHIVATAL FELADATAI A kormányhivatal által ellátott feladatok köre két részre osztható, úgymint: funkcionális- és szakmai feladatokra. A kormányhivatal a jogszabályok és a Kormány döntései szerint részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. A kormányhivatal törzshivatala látja el a kormányhivatal és a kormány törvényben és kormányrendeletben meghatározott feladatait. A szakmai feladatokat a szakigazgatási szervek látják el. A törzshivatal feladatai az alábbiak szerint osztályozhatók a Khtv. és a Korm rendeletben meghatározottak

szerint: a.) koordinációs feladatok b.) ellenőrzési feladatok c.) informatikai tevékenység d.) képzés, továbbképzés szervezése e.) funkcionális feladatok f.) véleményezés g.) ügyfélszolgálati feladatok h.) hatósági tevékenység i.) törvényességi felügyelet j.) egyéb feladatok 2.61 Koordinációs feladatok A kormányzás területi feladatellátásával függ össze, mint a területi államigazgatási szervek feladatainak összehangolása. Fentebb a köztársasági megbízott feladatai között is bemutatásra került A koordinációs jogkör alá esnek a központi államigazgatási szervek területi szervei, illetve a területi illetékességgel államigazgatási feladatokat ellátó más szervek és személyek államigazgatási feladatukban eljárva, valamint az általuk ellátott államigazgatási feladatok. 28 A kormányhivatal koordinációs jogkörén kívül esnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei. A kormányhivatal koordinációs

feladatkörébe tartoznak a következők: a.) a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása b.) közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában c.) felelős a közigazgatás korszerűsítéséért, így területi szinten összehangolja és szervezi az eközigazgatáshoz kapcsolódó feladatokat d.) kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, szakmai tevékenységet nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez 28 : Zöld – Nagy Viktória – Virág Rudolf: A területi államigazgatás integrációja (2013), Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 3. lbj, 299 14 e.) elősegíti a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer naprakész működését, koordinálja azt A koordinációs feladatokat elősegítését két

fórum által végzi: a.) fővárosi és megyei államigazgatási kollégium: állandó testület, mely a kormánymegbízott vezetése alatt működik. További tagjai: aa.) a kormányhivatal törzshivatalának vezetője ab.) szakigazgatási szervek vezetői ac.) járási hivatalok hivatalvezetői ad.) a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője ae.) a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szerv vezetői af.) a kormánymegbízott által meghívottak b.) fővárosi és megyei koordinációs értekezlet: a kormánymegbízott hívhatja össze, eseti jelleggel 2.62 Ellenőrzés Az ellenőrzési jogkör valamivel szűkebb a koordinációs jogkörnél, ugyanis a kormányhivatal ellenőrzési körén kívül esnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági

szolgálat). Az ellenőrzés egyaránt kiterjed a központi államigazgatási szervek területi szerveire és vezetőire, az alábbi tárgykörökben: a.) ellenőrzi a kormánytisztviselői és közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedések törvényességét, b.) ellenőrzi a hatósági eljárások és szolgáltatások végrehajtását, c.) ellenőrzi az ügyiratkezelést, valamint az ezzel összefüggő adatkezelés nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok betartását, d.) ellenőrzi az infokommunikációs rendszerek üzemeltetését, az informatikai üzemeltetés esetében a kapcsolódó jogszabályok betartását, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, e.) gondoskodik az ellenőrzési tervek összehangolásáról, végrehajtásáról, elemzéséről, f.) gondoskodik az ellenőrzési módok gazdaságosságáról, hatékonyabbá tételéről 2.63 Véleményezés A

véleményezési jogkör nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerveire, sem a rendvédelmi szervekre (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálat). A véleményezés tárgykörei: a.) vezetők kinevezése és felmentése, 15 b.) szerv létrehozása, átszervezése, jogállására és illetékességi területének módosítására vonatkozó előterjesztés, c.) a szervnél foglalkoztatottak létszámára, költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztés, javaslat. A véleményezés a kormánymegbízott feladata, aki ezt megküldi az alábbi személyeknek: a.) közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek, b.) államháztartásért felelős miniszternek, c.) az érintett szerv szakmai tevékenységét ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének, d.) az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének 2.64 Informatikai tevékenység Kiterjed

a választásokkal és népszavazásokkal kapcsolatos informatikai tevékenységek ellátására a közigazgatási informatikai feladatok összehangolására és az utóbbihoz kapcsolódó közreműködésre. 2.65 Képzés, továbbképzés A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII 23) Korm rendelet határozza meg, mely kiterjed a közszolgálati tisztviselők képzésére, továbbképzésére, ezek éves képzési terv szerinti szervezésére, a közigazgatási alap-és szakvizsgákra, ügykezelői vizsgákra, anyakönyvi szakvizsgákra, illetve ezek előkészítésére indított tanfolyamok megszervezésére. 2.66 Ügyfélszolgálati feladatok Az ügyfélszolgálati feladatokat a kormányablak, mint integrált ügyfélszolgálat látja el. A kormányablakokat a kormányhivatal működteti. 2.67 Hatósági tevékenység

A kormányhivatal hatósági tevékenységi körébe tartozik egyrészt az első-, illetve másodfokú hatósági ügykör gyakorlása. Elsőfokú hatósági jogkört olyan ügyekben gyakorolhat, melyek a kormányhivatal vagy a kormánymegbízott feladat- és hatáskörébe tartoznak. Másodfokú hatóságként jár el a polgármester, jegyző vagy járási hivatal által elsőfokon indított államigazgatási hatósági ügyekben, ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. Másrészt a törzshivatal vagy a szakigazgatási szervek vezetője jogosult hatósági feladata körében az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzatok vonatkozásában: a.) szakmai koordinációs értekezletet összehívni, b.) felügyeleti ellenőrzést tartani a következő szerveknél: polgármesteri hivatal, főpolgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal, megyei közgyűlés hivatala, hatósági igazgatási társulás.

2.68 Törvényességi felügyelet Szakmai feladat, melyet a törzshivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya lát el, a helyi önkormányzatok. nemzetiségi önkormányzatok és térségi fejlesztési tanácsok felett 16 A helyi önkormányzatok felett gyakorolt törvényességi felügyelet Magyarország alaptörvényében deklarált feladat, a 34. cikk (4) bekezdése szerint: „A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.” A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a működés jogszerűségét vizsgálja a helyi önkormányzat alábbi szerveinél: a.) képviselő-testülete, b.) bizottsága, c.) részönkormányzata, d.) polgármestere, e.) főpolgármestere, Valamint a megyei közgyűlés szerveinél, úgymint: a.) elnöke, b.) társulása c.) jegyzője Az Mötv. szabályozásai szerint a kormányhivatal az alábbitényezőket vizsgálhatja a helyi önkormányzatok

kapcsán: a.) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét b.) döntéseinek jogszerűségét c.) jogalkotási és feladat-ellátási kötelezettségének teljesítését A törvényességi felügyelet két szakaszból áll, úgymint: a.) vizsgálati szakasz: a fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján vagy bejelentésre indul meg. Ha a lefolytatott vizsgálat során nem észlelnek jogszabálysértést, akkor a vizsgálati szak külön döntés meghozatala nélkül zárul le, de a vizsgálat szükséges esetben megismételhető.29 b.) intézkedési szakasz: ha a vizsgálat során jogszabálysértést állapított meg a fővárosi és megyei kormányhivatal, vagy a helyi önkormányzat nem tesz eleget az Mötv-ben szabályozott információkérésnek, akkor a törvényességi felügyeleti eljárás az intézkedési szakaszba lép. Ekkor a kormányhivatal haladéktalanul megkezdi a

törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazását. 30 Ezen eszközök alkalmazása addig folytatódik, míg a helyi önkormányzat jogszabálysértő tevékenységét meg nem szünteti. A törvényességi felügyelet eszközei: a.) törvényességi felhívás: elsőként kerül alkalmazásra b.) a képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása 29: A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/ 2012. (VI 26) Korm rendelet 1. § 30 : A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/ 2012. (VIII 13) Korm rendelet 2 § (2) bekezdés 17 c.) alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése: önkormányzati rendelet alaptörvénybe ütközése esetén d.) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása e.) törvényességi felügyeleti bírság megállapítása f.) alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatásának

kezdeményezése g.) a központi költségvetés terhére nyújtott támogatás felülvizsgálatának kezdeményezése 2.69 Egyéb feladatok A törvény vagy kormányrendelet által a kormányhivatal vagy a kormánymegbízott hatáskörébe utalt tevékenységek tartoznak ide, melyek korábban nem kerültek említésre. Felsorolási jelleggel ide tartoznak például: a.) járási védelmi igazgatási feladatok b.) agrártámogatással kapcsolatos feladatok c.) növény- és talajvédelmi feladatok d.) vetőmag- és szaporítóanyag felügyeleti feladatok e.) erdészeti hatósági és igazgatási feladatok f.) Nemzeti Energetikai Hálózattal kapcsolatos feladatok g.) Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok h.) rehabilitációs igazgatási feladatok i.) keresőképesség és keresőképtelenség felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok j.) nyugdíjbiztosítási feladatok k.) egészségbiztosítási pénztári feladatok l.) családtámogatási és lakáscélú állami

támogatással kapcsolatos feladatok 2.7 A KORMÁNYHIVATAL GAZDÁLKODÁSA Egy költségvetési szervet képeznek a törzshivatal, a a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok, így sem a szakigazgatási szerveknek, sem a járási hivataloknak nincs önálló költségvetése. A kormányhivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, melynek gazdálkodási gazdasági irányítása megoszlik a kormánymegbízott, a kormányhivatal gazdasági vezetője, a törzshivatal, valamint esetenként a járási hivatal között. A kormánymegbízott ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat. A kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatköre az államháztartásról szóló törvényben, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az egyéb jogszabályokban került meghatározásra. A törzshivatal, illetve bizonyos esetekben a járási hivatal végzi

gazdálkodás szempontjából a funkcionális feladatokat, úgymint: a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi és számviteli, üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási, beszerzési tevékenységeket. 18 2.8 A JÁRÁSI (KERÜLETI) HIVATALOK LÉTREJÖTTE A 2010-től induló reform harmadik, jelentős lépése a járási (fővárosban kerületi) hivatalok kialakítása. Az Országgyűlés 2012. júniusában fogadta el a járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII törvényt, mely 2013 január 1-jével lépett hatályba. A törvény többek között kimondja, hogy a járási hivatalok nem önálló szervek, hanem a kormányhivatal önálló kirendeltségei, önálló feladat- és hatáskörrel.31 Az államigazgatás területi tagozódásának legalsó szintjét a járások jelentik, melyek a megyei kormányhivatalok alárendeltségeiben működnek. Országos szinten megyénként 175 járási

hivatal működik, valamint fővárosban 23 kerületi hivatal.32 A járás a megye és a település között elhelyezkedő területi egység A megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatokat látják el. 33 Az adott járásban lévő szakigazgatási szervek és az okmányirodák tartoznak a járás, mint területi egység alá.34 2013-ban a járási hivatalok struktúráját két részre osztották, úgymint: a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalra és járási szakigazgatási szervekre. A járási hivatalnak és a járási szakigazgatási szervnek önálló osztály jogállású szervezeti egységei lehetnek. 35 2.81 A járási hivatal járási szakigazgatási szervei A járási hivatalok létrejöttével a szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, a megyei szintnél alacsonyabb szintű szervei a járáshivatal szervezeti egységébe integrálódtak. A járási hivatal jelenleg

is működő szakigazgatási szervei a következők: a.) a járási gyámhivatal, b.) a járási építésügyi hivatal vagy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, c.) a járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve, d.) a járási földhivatal, e.) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége, f.) a járási népegészségügyi intézet 36 2.9 KORMÁNYABLAKOK A fentebb bemutatott szervezetalakítás szükséges velejárója volt, hogy az ügyfelek, vagyis az állampolgárok elérhető közelségbe kerüljenek az ügyintézés helyétől. Ezen elv keretében megjelentek a reform következtében a kirendeltégek, az ügysegédek, valamint az ügyfélközpontú szolgáltatás jegyében az integrált ügyfélszolgálati irodák. 31 : A járási hivatalok kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény, 77 § (7) bekezdés 32 : A járások

székhelyeiről és illetékességi területéről szóló 218/ 2012. (VIII 13) Korm rendelet, 1 melléklet 33 : Zöld – Nagy Viktória – Virág Rudolf: A területi államigazgatás integrációja (2013), Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 3. lbj, 193 34 : A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII tv 35 : Közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/ 2013. (I 18) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 36 : A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/ 2012. (VIII 13) Korm rendelet 2 § (1) bekezdés 19 A kormányhivatal szervezeti keretein belül 2011-ben országos szinten 29 kormányablak kezdte meg működését, mint a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai.37 Elsődleges feladatuk, hogy az ügyfelek elindíthatják vagy elintézhetik államigazgatási ügyeiket.38 Az állam és az

állampolgárok közvetett kapcsolatba kerülnek a hivatali ügyintézés során, és viszonyukat döntően befolyásolja a közigazgatási eljárások minősége és azon terhek, melyeket az ügyfelekre rónak ezen eljárások. A múlt évtized problémájaként említhető, hogy az ügyfelek szinte minden hivatal saját űrlapokkal, arculattal, szokásokkal és eljárásokkal tevékenykedett, megnehezítve ezzel az állammal való kapcsolattartást és érintkezést. 39 E körülményekre megoldásul a Magyary Program 11.0 kiemelt célként jelölte meg az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélorientált állam kialakítását, az állam és a polgárok közti kapcsolat egyszerűsítése érdekében, a szolgáltatások mindenki számára elérhetővé tételével és egységesítésével. Szükségessé vált a közigazgatási eljárások kódexében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL

törvény általános hatáskörű szabályainak beiktatása, biztosítva ezzel, hogy a kormányablak meghatározott ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősüljön az ügyfajtára vonatkozó külön jogszabályban kijelölt hatóság mellett, így maga is intézhessen olyan ügyeket, melyek kérelmét vagy egyéb iratait korábban pl. továbbítania kellett E változtatások okán egy helyen váltak elérhetővé az okmányügyintézés és az egyéb szakhatóságokhoz tartozó közigazgatási ügyek. Ugyanakkor a kormányablakok közreműködő hatóságként funkcionálnak ezen ügykörök esetén, hisz a beadványok, kérelmek, bejelentések feldolgozása és az ezzel kapcsolatos ügyintézés helyszínei nem a kormányablakok. A törvény indokolása megjegyzi, hogy egy általános, hatásfokot kijelölő szabályt kíván érvényesíteni a kormányablakok elsőfokú hatósági eljárásaihoz, tehát a jogszabályban meghatározott ügykörök

esetén a kormányablak elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül.40 A kormányablakok országos illetékességgel működnek. Kormányrendelet rögzíti a kormányablakok illetékességét és hatáskörét, valamint az eljárás szabályait és az intézhető ügyek korét.41 A kormányablakokban intézendő ügykörök száma 2014-től folyamatos bővülést mutat. A kormányablakok országos hálózatának kiépítése 2014-ben vette kezdetét az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/ 2014. (XI 4) Korm határozatában, mely többek között döntött az állami ügyintézés reformjáról is. A jelenleg működő kormányablakok megyékre lebontott listája az interneten42 megtalálható, így feltűnhet, hogy a forgalmasabb helyeken (pályaudvarok, bevásárlóközpontok, nagyvárosokban központi helyek) könnyedén találhatunk módot az ügyintézésre. Az ügyintézők kiválasztására és

képzettségére vonatkozóan kormányrendelet 43 határozta meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakirányú továbbképzési szak és közszolgálati továbbképzés keretében biztosította a kormányablak ügyintéző munkakör betöltéséhez szükséges tanulmányok elvégzését. A Kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzés 2 félévet jelentett, és felsőfokú 37 : Zöld – Nagy Viktória – Virág Rudolf: A területi államigazgatás integrációja (2013), Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 3. lbj, 117 38 Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör telepítés új rendszere – a járási rendszer kialakítása. Magyar Közigazgatás, 2012/ 1. szám, március 15 39 : Magyary Zoltán Közigazgatási-Fejlesztési Program (MP 11.0) 3323 A jó ügyfélkapcsolat, ügyfelvétel – kormányablak 40. 40 : A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv 41 :

A kormányablakokról szóló 515/ 2013. (XII 30) Korm rendelet 42 : www. kormanyablakhu 43 : A Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/ 2012. (VII 6) Korm rendelet 20 végzettséggel lehetett jelentkezni rá, míg a Kormányablak ügyintéző közszolgálati továbbképzés középfokú végzettséget kívánt meg. A nevezett törvényt többször is módosították, majd 2015-ben hatályon kívül helyezték44. 44 : A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/ 2015. (III 30) Korm rendelet 21 ÖSSZEGZÉS Konklúzióként levonható, hogy a közigazgatás az elmúlt évtizedekben nem egyszerűen átszervezések sorozatán, de kézzelfogható szervezeti- és működésbeli változásokon esett át. A 2010-es reform előtti állapot nem mutat egységes képet az ügyintézésben, sem a hivatalok

ügyvitele között, ami központi problémaként volt értékelhető a köztársasági megbízott hivatalától kezdődően egészen a fővárosi és megyei kormányhivatalok megalakulásáig. A fővárosi és megyei kormányhivatalok gyakorlatilag egyesítették a jogelőd intézmények feladat- és hatásköreit, kisebb-nagyobb eltérésekkel, viszont a korábbi szervek viszonylatában relatíve hosszú ideje működnek. A járások megszervezése nem újkeletű dolog hazánkban, ezt a folyamatot méltán nevezhetjük „újraszervezésnek”. Mivel az ügyfelek és az állam a közigazgatási ügyintézés során kerül kapcsolatba egymással, így elengedhetetlen volt ezen kapcsolat modernizálása és reformja. A kormányablakok valamennyi ügyfél várakozásait kielégítették, hisz relatíve egyszerű és gyors ügyintézést biztosítanak a közigazgatásban kevésbé jártas állampolgárok számára is. Mindemellett a kormányablakok száma az elmúlt években folyamatosan

bővült, így könnyedén elérhetővé váltak mindenki számára. 22 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Balázs István: A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig (2016), Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. [2] Kovács Zoltán – Pilz Tamás: A területi államigazgatás 2015. évi integrációjáról (2015), Budapest, Új magyar közigazgatás. [3] Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör telepítés új rendszere – a járási rendszer kialakítása. Magyar Közigazgatás, 2012/ 1 szám, március 15 [4] Zöld – Nagy Viktória – Virág Rudolf: A területi államigazgatás integrációja (2013), Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. FELHASZNÁLT JOGFORRÁSOK [1] 131/ 2008. (XI 3) AB határozat [2] 2010 (IX. 14) Korm határozat [3] 2018. évi CXXV tv a kormányzati igazgatásról [4] 66/ 1990. (VIII 14) Ogy határozat [5] 86/2019. (IV 23) Korm rendelet a fővárosi és megyei

kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról [6] 90/ 2007. (XI 14) AB határozat [7] A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI törvény [8] A fővárosi és megyei kormányigazgatási szervekről szóló 191/ 1996. (XII 17) Korm rendelet [9] A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/ 2010. (XII 21) Korm rendelet [10] A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/ 2012. (VI. 26) Korm rendelet [11] A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény [12] A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/ 2012. (VIII 13) Korm rendelet [13] A járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII törvény [14] A járások székhelyeiről és illetékességi területéről

szóló 218/ 2012. (VIII 13) Korm rendelet [15] A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/ 2008. (XII 23) Korm. rendeletet [16] A Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/ 2012. (VII 6) Korm rendelet 23 [17] A kormányablakokról szóló 515/ 2013. (XII 30) Korm rendelet [18] A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII 23) Korm. rendelet [19] A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/ 2012. (VII 26) Korm rendelet [20] A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [21] A közigazgatási hivatalokról szóló 177/ 2008. (VII 1) Korm rendeletet [22] A közigazgatási hivatalokról szóló 297/ 2006. (XII

23) Korm rendelet [23] A köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló 77/ 1992. (IV 30) Korm rendelet [24] A köztársasági megbízottra és hivatalára vonatkozó rendelkezéseket a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi XC törvény [25] A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX törvény [26] A Nemzeti Államigazgatási Központról szóló 330/ 2010. (XII 27) Korm rendelet [27] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Gyámhivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/ 2012. (V 15) Korm rendelet [28] A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/ 2012. (XII 20) Korm rendelet [29] A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010 (IX. 14) Korm határozat [30] A

területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/ 2015. (III 30) Korm rendelet [31] Az 1990. évi LXV törvény módosításáról szóló 1994 évi LXIII törvény [32] Az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/ 2014. (XI 4) Korm határozat [33] Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/ 2005. (XII 25) OGY határozat [34] Közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/ 2013. (I 18) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról [35] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) [36] Magyarország Alaptörvénye (2018. június 29) FELHASZNÁLT EGYÉB FORRÁSOK [1] Magyary Zoltán Közigazgatási-Fejlesztési Program (MP 11.0) 3323 A jó ügyfélkapcsolat, ügyfelvétel – kormányablak [2] www. kormanyablakhu 24