Media knowledge | Studies, essays, thesises » A BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez

A BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez BEVEZETŐ Irányelvei a legjobb szerkesztői tapasztalatokon alapulnak, hiszen televíziós, rádiós műsorkészítők generációi munkálták ki, élvezik a legmagasabb szintű testületek, a Kormányzótanács és az igazgatótanács jóváhagyását. Az irányelvekközvetlenül, vagy áttételesen, a következő négy alapelvre épülnek: tisztesség, függetlenség, megbízhatóság és érzékenység. 1. Adásba nem került anyagok iránti igények 2. Anonimitás a műsorokban A BBC műsoraiban szereplő személyek többségét névvel is azonosítani kell Vannak azonban olyan esetek, amikor a BBC-nek biztosítania kell a névtelenséget. 1. A műsorban szereplők névtelenségének feltételei: Műsorban nem lehet névtelenül szerepelni, csak ha a szerkesztő meg van győződve: - a téma fontosságáról - a várható megnyilvánulás fontosságáról - arról, hogy a névtelenség megadása nélkül lehetetlen, vagy

nem kívánatos a közreműködés biztosítása, - arról, hogy a névtelen szereplés várhatóan növeli az adás színvonalát és hatását 2. Különböző típusú esetek: - ha a szakmai etika előírásai ezt előírják a nyilatkozó névtelen maradhat. - megengedhető a névtelenség, ha súlyos kellemetlenséghez, zaklatáshoz vezethetne a névvel szereplés(családi élet; élvezeti szenvedély; egészségi állapot; etikailag elítélhető, de nem bűncselekményt megvalósító magatartás; súlyos bűncselekményről történő beszámolás;) - Nem biztosítható a névtelenség, ha ezzel a brit igazságszolgáltatás kijátszására törekednek. - Legfontosabb az ügy tisztességes kezelése, ha olyan magánügyről van szó, amelyben az névtelenség nagyon is indokolt (donor, adományozó stb.) 3. Archív anyagok 4. Balesetek és katasztrófák A balesetekről, katasztrófákról szólóbeszámolókban a BBC tudósítóinak egyensúlyt kell teremteniük a teljes és

pontos tájékoztatás, valamint a fölösleges aggodalom és pánikkeltés kötelező elkerülése között. 1. Összpontosítsunk a tényekre 2. Óvakodjunk a megtévesztéstől 3. Legyünk tekintettel az áldozatokra és a hozzátartozóikra Vágjuk ki az elhamarkodott kérdéseket. Általában és fölöslegesen ne mutassunk holttesteket Csak nagyon ritkán indokolt kivégzések, és emberek meggyilkolásának a bemutatása. 4. Élő közvetítés A nagy kivágásokat előnyben kell részesíteni a közelképekkel szemben A hírekért tülekedő riporter bemutatása visszataszító. 5. Nem szabad sem szenzációhajhásznak lenni, sem uszítónak 6. A műsorok lehetőleg azonnal derítsék fel a balesetek okait – de el kell kerülni annak még a látszatát is, hogy bűnbakot akarunk keresni a történtekért 7. Az áldozat nevét mindaddig el kell hallgatni, amíg a közvetlen hozzátartozót nem értesítették. Kerülendő minden olyan részlet, amelynek alapján az

áldozat neve említése nélkül is azonosítható. Fontos közéleti személyiségek esetében nem föltétlenül mérvadóak az egyébként érvényes szabályok. 8. Hatóságok kérései A szóban forgó vészhelyzetre tekintettel kell mérlegelni a k érés teljesítését. Általában a hírműsorban kell helyet kapnia és kerülni kell a különleges elkülönítést. 5. Befolyásos emberekkel való bánásmód A műsor szerkezetét, formáját újságírói kritériumok alapján, nem külső nyomás alatt kell kialakítani. Ha elfogadhatatlan feltételeket akarnak elérni el kell tekinteni az illető személy szerepeltetésétől, illetve le kell mondani a műsort. Valamennyi közreműködőnek kellő súlyt kell kapnia és ugyanolyan intenzitású keresztkérdésekre kell válaszolnia. A keresztkérdés hangneme legyen udvarias, egységes. A kérdező adjon hangot jelen tős fenntartásainak, sérelmének. 6. A BBC belső ügyei 7. Bombamerényletek: előzetes figyelmeztetés

Fontos, hogy ellenőrizzük a fenyegetés, a figyelmeztetés valódiságát. Ha feltételezhető, hogy valóságos a fenyegetés, a BBC kötelessége tájékoztatni a k özvéleményt és a h atóságokat. Elsődleges követelmény tájékoztatni a hatóságokat , ez fontosabb követelmény, mint stábot küldeni a helyszínre. 8. Bombamerénylet: hamis fenyegetés Figyelembe kell venni a rendőrség előzetes jelzését, hogy valószínűleg hamis riasztásról van szó 9. Bűnözők meginterjúvolása 1. Elitéltekkel nem tilos interjút készíteni, de meg kell győződni arról, hogy közérdekű információz nyújt-e, közérdekű-e az interjú leadása. Az interjú alanya nem henceghet a cselekményével, nem adhat útmutatást a bűncselekmény elkövetésére és a bűnüldözés kijátszására. Ha külső személytől érkezett javaslat a rendőrség által keresett személlyel készítendő interjúra, az ajánlattevővel közölnünk kell, hogy későbbiekben esetleg

tanúvallomás tételére lesz kötelezve. Minden esetben előzetesen a felső szintű vezetés elé kell terjeszteni az ügyet. 2. Elitélteknek, huligánoknak, vandáloknak és hasonló személyeknek általában nem fizetünk riportalanyi díjat. Indokolt esetben fizethető, ha olyan közérdekű témáról szól, amelyről különleges ismeretei vannak pl. börtönviszonyok 10. Embargó 1. A BBC és más tájékoztatási szervezetek olyan előfeltevés alapján kapnak embargózott tudósításokat és dokumentumokat, hogy tiszteletben tartják a közzététel legkorábbi időpontját. Az embargó megsértése alááshatja a rendszer alapját, a bizalmat. Alapvetően tehát tiszteletben tartjuk az embargót. Az embargót megsérteni csak a felettes vezető tudtával és engedélyével lehetséges. 2. Rendkívül fontos, hogy a kormány és a parlament, valamint a Nemzeti bank embargójának tiszteletben tartását. 3. Ha mások megtörik az embargót, mérlegelni kell, a

megtörés indokolttá teszi e, hogy a BBC is foglalkozzék az embargós hírrel. 4. A politikai beszédek előzetes embargója során saját érdek, hogy betartsuk az embargót, hiszen lehetséges, hogy az előzetesen kiadott beszédet előadás során megváltoztatják. 5. Fontos személyiségek látogatásának részleteire vonatkozó embargót biztonsági okból is szükséges betartani. 11. Érdekellentétek Bármilyen kétség esetén a vezető elé kell terjeszteni az ügyet. Az ügyet a műsor érdeke szerint kell elbírálni, valamennyi szerkesztőségi munkatárs tekintetében. Különbözők lehetnek a műsorérdekek, ezért önmagában az nem befolyásoló tényező, hogy valamit az egyik osztályon engedélyeztek, attól máshol még lehet tilos! Bármilyen támogatási kampány aggályosnak minősülhet! Aki betartja a BBC műsoraira vonatkozó normákat, az sem írásban, sem szóban nem fog e tekintetben kimutatható hibát elkövetni! 12. Erőszak .Speciális

támpontok: Ne jósoljuk erőszakos esemény bekövetkezését Ne nevezzük lázadásnak a z avargást és figyeljünk az alkalmazott jelzőkre. Ne tévesszük össze a híreszteléseket a tényekkel. M ég a s zemtanúk is tévedhetnek! Ne szítsuk a h elyi ellenségeskedést. Ne mutassuk be, hogyan lehet fegyvereket gyártani. Ha lehetséges, a helyszínről tudósító stábok ne kerüljenek az érdeklődés homlokterébe. Általában nem kell közölni az öngyilkosság, az erőszak részleteit. Nem szabad olyan zenei aláfestést adni a t udósításhoz, amely játékfilmes hatásúvá teszi a valóságot. Az elhúzódó erőszakhullám közepette is be kell mutatni, ahogy a lakosság próbál normális életet élni. A politikai demagógiát is be lehet mutatni, de a vitató reagálás nem maradhat el Törödni kell a gyermekekkel. Este 9-ig gyakori, hogy a gyermekek televíziót néznek, ezért különösen kerülni kell, vigyázni kell az erőszakos részletek bemutatására.

13. Etnikai kisebbségek A műsorkészítőnek bölcsen és érzékenyen kell az objektivitás és pontosság szakmai követelményeinek eleget tennie. Törekedjünk a megszólalók széles körének a meghallgatására, ha lehetséges, törekedjünk helyi szakértő meghallgatására is. Rasszista kifejezés is lehet a történet része, a t álalástól függ, hogy jogi és erkölcsi szempontból elfogadható-e a közlésük. A kisebbség tagjait nem szabad mindig vagy túlnyomó részben kisebbségi szerepben bemutatni. Soha sem szabad felhívni a figyelmet az etnikai hovatartozásra, bőrszínre, nemre, korra, korlátozott képességekre. 14. Gyermekek szerepeltetése 1. A BBC határozott felelősséget érez a gyermekek és a fiatalabb korosztályok képviselőiért. Sohasem szabad megpróbáltatásoknak kitenni őket, nem válhatnak nevetségessé, nem használhatjuk ki őket. 2. Gyermekek csak a szülők, tanítási időben csak az osztályfőnök engedélyével

szerepeltethetők a műsorokban. Ha erre nincs lehetőség, leadás előtt meg kell szerezni a hozzájárulásukat. 15. Hirdetés és szponzorálás 16. Hírzárlat iránti igények A BBC tartson vissza minden információt, amelyek közlése akadályozná a helyzet megoldásán dolgozók munkáját. Tegyen közzé az emberi életet fenyegető kockázat elhárításához azonnal szükséges pontos információkat. Ebben az esetben, ha lehetséges, össze kell hangolni a lépést a többi hírközlési eszközzel, miközben meg kell felelni a szakszerű tájékoztatás követelményeinek. A szerkesztőknek általában szem előtt kell tartani a BBC jó hírét illető kockázatokat: - Figyelembe kell venni a rendőrségtől kapott szakszerű tanácsot.(Megindokolhatatlan olyan döntés, amely szerepet játszana emberi életek kioltásában) - Őrizni kell a BBC szavahihetőségét. Nem erősödhet az a külső feltételezés, hogy indokolatlanul és automatikusan visszatartja a

birtokában lévő információkat. - Mindig meg kell győződni arról, hogy a hírzárlati kérés megfelelő rangú és beosztású tisztviselőtől származik-e. - Demokratikus társadalomban nem adható egyértelmű válasz arra a problémára, hogy a hírszervezetek következetlenül kezelik a hírzárlatra vonatkozó kérdéseket. (Előfordulhat, hogy a hírzárlat a bűncselekmény elkövetőinek a célját szolgálná.) - Repülőgépek elrablása, túszejtő akciók esetén különösen gondosan mérlegelni kell, nyilvánosságra hozzák-e a h ivatalos szervek belső üzeneteinek a szövegét. - A műsorkészítőknek emlékezniük kell arra, hogy a hivatalos üzenetek indokolatlan, felhatalmazás nélküli nyilvánosságra hozatala törvénybe ütközik! 17. Interjúkészítés Az interjú készítője is a figyelem középpontjában van, nemcsak az interjú alanya. A makacs kitartás dicséretes, de a zaklatás nem. Alázatra nincs szükség, de udvariasságra igen Kerülni

kell még a látszatát is annak, hogy az interjú készítőjének előzetes véleménye van a nyilatkozóról. A már felvett interjút csak alapos indokkal lehet kihagyni a műsorból, akkor is előzetes és udvarias értesítés után. Minden szereplőnek joga van megkapni előzetesen az adás vázlatos forgatókönyvét. Ez nem értelmezhető a szerkesztői szabadság korlátozásaként! Általában előzetesen tájékoztatni kell a közreműködőt a kérdések főbb területeiről. Kivételes esetekben indokolt lehet a szándékok előzetes titokban tartása. Ez nem mentesíti az újságírókat a tisztességesség és igazságosság követelménye alól! 18. Ipari és üzleti élet a műsorokban 19. Jótékonysági felhívások Hír és aktuális műsorokban nem kerülhet sor ilyen felhívásra. Legalább két héttel a közzététel előtt meg kell győződni arról, hogy a szóban forgó karitatív szervezet megtett-e minden szükséges lépést a k észpénz- vagy

természetbeni adományok fogadására és visszaigazolására. Figyelembe kell venni, hogy olyan szervezet, cél érdekében történik-e a jótékonysági felhívás, amelynek célkitűzéseivel, módszereivel a BBC gyakorlata nincs összhangban. A jótékonysággal kapcsolatos műsorok csak riportok lehetnek, felhívások nem. Vészhelyzetben született felhívások csak akkor közölhetők, ha valóban súlyos a vészhelyzet. A kéretlenül érkezett adományokat is céljukhoz kell juttatni, vagy más jóhirű, lehetőleg az eredeti felhíváshoz közel álló segélyszervezethez kell eljuttatni. A „csodákról” szóló történeteket kerüljék a riporterek, ha a riport alanya pénzt kér a „csodáért”, még akkor se tegyenek eleget, ha azt ajánlja, hogy a kapott pénzt jótékony célra akarja használni. 20. Klisék, fellengzős kifejezések Egyszerű, keresetlen szavakat használjunk. A klisékből leggyakrabban hiányzik a meggyőző erő és gondolatok hiányára

utalnak. 21. A közreműködőkkel való bánásmód A BBC nem mond le a szerkesztői ellenőrzésről. A szerkesztőnek kell eldöntenie, hogy mely feltételek elfogadhatatlanok, Bonyolult ügyekben osztályvezetői döntést kell kérni. A szereplőt tájékoztatni kell arról, hogy a felvett anyagot a BBC bármely részlege felhasználhatja. Különleges esetben biztosítani lehet a résztvevőt, hogy a közreműködő hazájában nem lesz látható a felvett anyag. A rögzített interjút általában nem lehet visszavonni. A BBC gyakorlatában azonban mérlegelik a visszavonás indokoltságát. Azt is fontoljuk meg, ha azt kérik, szakítsuk meg és vegyük fel újra az interjút. A vágás természetes eleme a műsorkészítésnek, nem szabad úgy vágni, hogy a szereplők szándékaitól eltérő benyomást keltsen. A „nép hangja” nem kezelhető mintavételnek, a kérdés is legyen „kapásból feltett”, nem szabad a felvétel célját eltitkolni. 22. Közvélemény

kutatások Bármilyen közvélemény kutatás tévedhet. Általában +- három százalékos a hibahatár A szakszerűtlenül végzett közvélemény kutatások esetében a hibahatár ennél nagyobb. A felméréseket jelzésként kell kezelni. A korábbi eredményekkel lehetséges és célszerű elvégezni az összehasonlítást. Különösen fontos, hogy óvatosan kezeljék a szavazási szándékokról készített felméréseket. Közölni kell a felmérést végző szervezet nevét. A „sportszerűség” megkívánja, hogy valamennyi nagy közvélemény kutató szervezet országos vizsgálatának közöljük az eredményeit. Kerüljük a félrevezető „szalagcímeket”! 23. Levelezés A közönségtől kapott levelekre következetesen, udvariasan és lehetőleg összehangoltan kell válaszolni. A levelezőnek adott elnöki, vezérigazgatói választ másolatban meg kell küldeni az érintett osztályoknak, műsoroknak. Bizonyos esetekben a levéllel központilag kell

foglalkozni. A Radio Times-ban közölt válasznak tükröznie kell a BBC gondolkodásmódját. 24. Műsoranyagok kiadása sugárzás után 25. A műsorok előzetes megtekintése 1. Néhány egyszerű szabály: ne mutassuk be sokkal a műsor leadása előtt Lehetőleg csak kész műsorokat mutassunk be. Ne adjuk ki az embargót A szóróanyagok legyenek olyan megbízhatóak, mint a műsor. 2. Politikai műsorokat előzetesen ne mutassunk be újságíróknak 3. A műsorban szereplőknek csak előzetes megállapodás alapján mutassuk meg a kész műsort. Ez is kivételes eljárás! Senkinek sincs joga követelni az előzetes megtekintést! 4. Vegyük figyelembe, hogy az előzetes megtekintés következtében mindig történik beavatkozási kísérlet a műsor szerkesztésébe. A bemutatás célja csak a ténybeli hibák kiküszöbölése lehet. 26. Nem műsorszóró szervezetek anyagai Amatőr felvételek felhasználása lehetséges, de forrást meg kell jelölni. Illegális

csoportoktól származó felvételekre különösen figyelni kell. Általában a t ényfeltáró újságírás részévé válhatnak. Nem köthetők ilyenre szerződések, és nem lehet fizetni értük 27. Nők Nagyon fontos a megfelelő szóhasználat, nehogy a diszkrimináció létét erősítsük. Kerüljük az ósdi, lealacsonyító kifejezéseket. Számos esetben lényegtelen, hogy a szereplő nő-e vagy férfi. Általában is legyünk figyelemmel a nők által betöltött társadalmi szerepek teljes körére. 28. Obszcenitás és káromkodás A káromkodás visszatetszést kelt. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, az osztályvezetőhöz, szerkesztőhöz kell fordulni tanácsért. Ocsmány káromkodás esetében kötelező kikérni a jóváhagyásukat. Az „Ízlés és színvonal a BBC műsoraiban” című kiadvány részletesen tárgyalja ezeket a kérdéseket. 29. Öregek Nem szabad úgy kezelni őket, mint akik már elaggottak és zavaros gondolkodásúak. 30.

Pártatlanság 1. A BBC-ben a legfontosabb szempont a pártatlanság A BBC-nek a nemzet egészét kell szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni az otthonok millióinak különbözőségét. Olyan intelligens és jól informált beszámolót kell adni, hogy annak alapján a közönség véleményt tudjon formálni. Az értékelő véleménynek a közönség szemében is lényeglátónak és tisztességesnek kell lennie. A BBC pártatlan műsorai alapján a közönség ne legyen képes felmérni, hogy a tudósítónak vagy a műsorvezetőnek mi a személyes véleménye a szóban forgó ügyről. A forgatókönyvek és az interjúkérdések sem nyíltan, sem burkoltan, n em tartalmazhatnak személyes véleményt. 2. A pártatlanság időbeli értelmezése A pártatlan újságírónak SEM kell gondoskodnia arról, hogy minden egyes műsorban megszólalhasson valamennyi érdekelt fél. A főszerkesztőnek, vagy a szerkesztőnek kell gondoskodnia arról, hogy ÉSSZERŰ

IDŐSZAKON BELÜL eleget tegyenek a sokféle érdek, nézet bemutatásának. Nem fogadható el, hogy majd más műsorok gondoskodnak a teljességről. Vannak olyan esetek, amikor egyetlen műsoron belül kell helyet kapnia a különböző nézeteknek. 3. Hír és magazinműsorokban egy bizonyos időszakon belül kell a teljességre törekedni, elemző műsorokban azonban egy műsoron belül kell az eltérő nézeteket bemutatni. A műsorkészítés korai szakaszában be kell vonni a főszerkesztői szintet. A szemtanúkat ne mutassuk be mint feltétlenül megbízható forrást. 31. Politikai címkézés A címkézés célja részben a hallgatóság segítése az eligazodásban, de ez egyben félrevezető is lehet. Ha szükséges a címkézés, akkor el kell magyarázni, és körültekintően kell alkalmazni Kerülni kell az olyan jelzők használatát, mint a „mérsékelt” a „szélsőséges” stb. mert ezek megkérdőjelezik a BBC pártatlanságát. 32. Politikusok szereplése a

műsorokban A választás időszakában: - nincs olyan előírás, hogy valamennyi vagy bármely politikai páért szerepeltetése kötelező lenne. - a politikus kiválasztása a műsor szándékától és a parlamenten kívüli közreműködők körétől függ. - Kívánalom a szerkesztőkkel szemben, hogy bizonyos időszakion belül , tartsák fenn műsoraik pártpolitikai egyensúlyát . - Ha egy parlamenti képviselő visszautasítja a részvételt, erre fel kell hívni a figyelmet, de ez nem azonos azzal, ha nem áll módjában elfogadni a meghívást. - az egyik párt visszautasítása nem zárja ki, hogy a másik pártot szerepeltessük. - a parlamenti képviselőknek általában nem jár díjazás, hiszen közügyekről nyilatkoznak. 33. Riportalanyok díjazása Közfunkciót betöltő embereknek nem fizetnek, legfeljebb ha a megszokottól eltérő szerepeltetésre kerül sor. A BBC általában nem vásárol „sztorikat”, nem fizet hírinterjúkért. Kivétel, ha a

felvétel, jelentős mértékű kényelmetlenséget okoz. A díjazás térítés jellegű, nem jövedelem mértékű. A riportalanyi díjazás nem jogosítja fel a riportert az elvárt szöveg szolgáltatására, a vonakodás legyűrésére 34. Rejtett kép és hangfelvételek 1. A titkos felvételek árthatnak a BBC tekintélyének, ezért nem bízható egyszerűen az alkalmazni kívánó személy tetszésére. Engedélyt a műsorpolitikáért felelős igazgató, súlyosabb esetekben a vezérigazgató adhat. Rejtett a felvétel, ha a felvevő berendezést elrejtik, vagy álcázzák. Ha az érintett személyek nem tudják, hogy felvétel készül Nyilvános helyen nem tekinthető rejtett felvételnek, ha a jelenlévők nem tudják, hogy felvétel folyik. 2. A rejtett felvétellel akkor foglalkozhatnak érdemben, ha - törvényellenes, vagy társadalom ellenes tevékenységről kívánják készíteni - a műsor célja az adott anyag nélkül nem érhető el, - a szükséges

műsoranyag nyilvános módszerekkel nem készíthető el. 3. Telefonhívások csak előzetes tájékoztatással rögzíthetők 35. Rekonstruált jelenetek A rekonstruált jelkenetett mindig megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, ha egy műsoron belül többször is előfordul, mindig el kell látni a megkülönböztető jelzéssel. A rekonstrukcióban nincs helye a fikciónak, ha ilyenekre szükség van, egyértelművé kell tenni a fikció jelleget. Nem ajánlatos az erőszakos jeleneteket is rekonstruálni, nem állíthatók nem bizonyítható események. Hírműsorokban csak a hírműsorok főszerkesztőjének engedélyével szabad rekonstrukciót bemutatni. 36. Sérültek, rokkantak Műsorbeli közreműködésüket természetes módon kell fogadni, különbözőségükre csak akkor szabad rámutatni, ha a tartalmi összefüggések megkívánják. A „fogyatékos” kifejezés általánosító képzeteket kelt, pontatlan és nyers kifejezés, sok embernek van valamilyen

fogyatékossága, ezért nem szabad oktalanul használni, Hasonlóképpen a „nyomorék” a „tehetetlen” stb. kifejezéseket is kerülni kell 37. Statisztikai adatok közlése A statisztikai adatok mindig az értelmezéstől függőek. A „legjobb” már értékítéletet tükröz, helyesebb a „legmagasabb” jelző használata. A kormány és az ellenzék rendszerint eltérő nézőpontból értékeli ugyanazokat az adatokat. Csak a hírértékű adatokat kell közölni, ha nem kifejezetten olyan elemző műsorról van szó, amely a statisztikai adatokra épül. Mindig valamilyen számadatokhoz viszonyítva kell a statisztikai adatokat bemutatni. Ha politikai értelmezésről tudósítunk, adjunk képet a különféle politikai vélemények teljes skálájáról. A grafikonok legyenek összhangban az adatok jól tájékozott és objektív értelmezésével. 38. Személyes véleményeket ismertető műsorok A személyes véleményt tükröző adások lehetnek pártosak, de a

szerkesztő köteles gondoskodni arról, hogy tisztességes és pontos adatokon nyugodjék. Nincs rendjén, ha a BBC valamely – hír vagy közügyekkel foglalkozó műsorokban rendszeresen szereplő – műsorvezetőnek vagy tudósítójának a személyes véleményét ismertető adást közvetítünk egy vitatott társadalmi témáról. 39. Szexuális bűncselekmények Az áldozat névtelenségének megőrzése alapvető követelmény! Nem szabad olyan adatokat sem közölni, amelyek „mozaikszerű” összerakása az áldozat kilétét felfedhetné. - az áldozatot nem szabad megnevezni - nem szabad a lakcímét közölni - nem szabad felfedni az áldozat és az ügyben szereplő bármely személy közötti kapcsolatot felfedni - nem szabad az áldozat és a t ámadás színhelye közötti kapcsolatot felfedni. Ha a rendőrség bármilyen adat nyilvánosságra hozását kéri az elkövető felkutatása érdekében, a BBC munkatársa köteles meggyőződni arról, hogy a

kérés valóban hivatalos helyről érkezett-e 40. Tájékoztató műsorok munkatársainak szereplése más produkciókban a BBC-n kívül. Nem tehetik kockára személyes hitelességüket, szavahihetőségüket fiktív műsorokban való részvételükkel; véleménymondással vitatott politikai ügyekben; levelet, könyvet írnak műsorokról vagy közügyekről; valamely terméket vagy szervezetet reklámoznak; 41. Társadalmi érzékenység Általában figyelemmel kell lenni a különféle társadalmi csoportok érzékenységére a diszkrimináció iránt. Tisztában kell lenni a BBC közönségének sokszínűségével Valós társadalomképet csak a példák széles skálájának bemutatásával tükrözhetünk. Nem tekinthetjük a brit vagy európai életmódot egyetemes érvényűnek tekinteni. 42. Terrorizmus, általános problémák A bizalom csak bizonyos idő után alakul ki és megszerzéséhez az kell, hogy a közvélemény függetlennek, a hatóság ellenőrzésétől

mentesnek és politikailag pártatlannak tekintsen bennünket. A rémhírekkel ellentétes hatást válthat ki az, ha hiteles és korrekt tájékoztatást szokhatnak meg az emberek. 43. Terrorizmus: a szóhasználat Mindent kerülni kell, ami vonzóvá teheti a terrorizmust. Kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyekkel a terroristák akarják elfogadt6atni eljárásukat. Ügyeljünk arra, hogy sem a terroristákat, sem a velük kapcsolatban lévőket ne helyezzük pozitív megvilágításba. 44. Terrorizmus: emberek veszélyben Ne közöljünk semmi olyat, ami bárki sebezhetőségét növelné a terrorista támadásokkal szemben - Gyakorta nem szabad nyilvánosságra hozni, ha valakit megfenyegettek - Sem szóban, sem képben ne közöljék a közéleti személyiség lakóházának pontos leíró részletezését. - Ne közöljünk részletes térképet helyszínrajzokat légi felvételeket. - A képeken ne látszódjanak a biztonsági berendezések. - A közéleti

személyiség lakóháza is bemutatható, ha a felvétel nem közelkép és nem túl nagy látószögű, hogy az épület elhelyezkedését bemutatná. - Ne közöljük előre, ha a közéleti személyiség valaminek a meglátogatására készül. - Nem szabad megnevezni azt a kórházat. ahová a biztonsági erők sebesült tagjait beszállítják 45. Terrorizmus: Támadások és repülőgép eltérítések A műsorkészítők szorosan működjenek együtt a rendőrséggel anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék a t udósítások függetlenségét. Tiszteletben kell tartaniuk bizonyos korlátozásokat. Nem tudósíthatnak a helyszínen lévő biztonsági erők mozgásáról - Ha az Egyesült Királyságban jelentős, elhúzódó incidensre kerül sor, a BBC különleges intézkedéseket léptet életbe. 46. Vezetői véleményezés és konzultáció 1. Minden olyan esetben idejekorán vezetői jóváhagyást kell kérni, amikor a műsorkészítő úgy érzi, hogy műsora esetleg

ellentétben áll a deklarált gyakorlati elvekkel. (A műsorkészítőket arra ösztönözzük, hogy döntsenek maguk, de ha kétségeik támadnak, kérdezzenek.) 2. Bizonyos esetekben kötelező felső szintű jóváhagyást kérni (Főképpen a terrorizmussal és a bűnözéssel kapcsolatos kérdéskörök) 47. Visszatetszést, elháborodást keltő műsoranyagok - A döntést abban a szilárd meggyőződésben kell hozni, hogy az ilyen anyagok közlése valóban közérdekű. - Határozottan kifejezésre kell juttatni azoknak a v éleményét is, akiben az anyag felháborodást vált ki