Content extract
ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS A szarvasmarha sántasága I. Lábvég rendellenességek, elváltozások, sántaság index Dr. Monostori Attila, Dr Dégen László, Kótiné dr Seenger Julianna Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Most induló cikksorozatunkban a szarvasmarhák sántaságával kívánunk foglalkozni. Sorba vesszük a sántaság megjelenésének formáit, kialakulásuk okait. Külön kitérünk a takarmányozási és tartási problémákra, megoldásokra és tárgyaljuk a megelőzés különböző formáit, valamint a tehermentesítő csülökkörmözést is. Az angol kifejezés miszerint „nincs láb, nincs ló” a tehénre is igaz. A lábproblémák miatti, kényszerből végzett selejtezés továbbra is a vezető selejtezési okok között szerepel, aminek hatása van mind a termelésre, mind a hasznos élettartamra. A lábproblémák sokféle eredetre vezethetők vissza (Kenyon S.; 2014) Az USA-ban (Wisconsin állam) megállapították, hogy az
év bármely időszakát vizsgálva a tehenek 23%-a sánta, ezen felül a téli hónapokban ez az arány mintegy 5%-kal növekszik is. Magyarországon egy 2011-es tanulmány (Gudaj, 2011) ezt az arányt 25%-ra teszi. A tartásmód és a sántaság között szoros összefüggés található. A természethez legközelibb a legelőre alapozott kötetlen tartásmód lenne. Ezt támasztja alá az is, ha belegondolunk, hogy húsmarhatartás esetében a lábvégproblémák szinte elenyészőek. Tejelő marhák esetében azonban a legelőre alapozott technológiánál hazánkban a termelési eredmények nem érik el az elvárt szintet, ezért ez nem terjedt el. Nagyüzemi körülmények között a fejés, takarmányozás, trágyázás könnyebb kivitelezhetősége, gépesíthetősége érdekében továbbra is a kötetlen tartás lesz a meghatározó. Ha ehhez hozzávesszük, hogy általában kemény, rideg padozaton tartjuk az állatokat, akkor könnyen érthetővé válik, hogy a
lábvégproblémák száma miért gyakoribb. Legtöbb esetben ez a padozat durva, töredezett állapotú, mely gyakran nedves, síkos, és bélsárral szennyezett, így ezek együttesen a lábvégproblémák melegágyát teremtik meg. Teheneink naponta 12 órát állnak (R. Grant, 2003), ez sérült, fájdalmas végtagokkal megterhelő a számukra. A korszerű tartástechnológia szilárd padozatra alapozott, gyakori trágya eltávolítással, pihenőboxokkal, gumírozott közlekedő utakkal. Az alábbi ábra (1. ábra) is alátámasztja a tartásmód hatását a lábvégproblémákra. A diagram kötetlen istállózott és a legelőn tartott (Baird, 2004) tehenek dermatitises egyedeinek arányát mutatja a laktáció egyes szakaszaiban. A szarvasmarhák patáján a léziók (sérülés, szöveti elváltozás) gyakran és változó formában fordulnak elő a különböző menedzsment rendszerekben. Ezek tejtermelés-csökkenést okoznak (Green és mtsai, 2002) és rosszabb
szaporodásbiológiai állapotot vonnak maguk után (Hernandez és mtsai., 2001), valamint növelik a selejtezés kockázatát (Collick és mtsai., 1989) A gazdasági következményeken túl a pata betegsége fájdalommal jár az állat számára és súlyos állatjólléti problémát vet fel. 1. ábra: A dermatitises egyedek aránya a tartásmód és a laktáció fázisa szerint (Baird,2004) ÁLLATEGÉSZSÉG 11 Ózsvári (2014) egy 2005-ös tanulmánya szerint a lábvégbetegségekből adódó éves veszteségek és költségek Magyarországon az alábbiak szerint alakultak: Hosszabb két ellés közötti idő 1 372 4,99 8,1 7 133 25,94 8,1 Idő előtti selejtezés 6 671 24,26 39,4 34 669 126,07 39,4 Összesen 16 941 61,60 100 88 046 320,17 100 (Ózsvári, 2014 alapján) A napi tejtermelés-veszteség a sántaság mértékétől függően kb. 1 kg tej A sántaság a laktációs csúcs elérésekor a leggyakoribb. Az alábbi ábra (J.E Noeck, 1992) a
sántaság okait és következményeit szemlélteti A sántaság állományon belüli előfordulásának nemzetközileg elfogadott mérőszáma a sántaság index/mozgáspontszám (locomotion score). A mozgáspontszám a tehén járását, ill. testtartását mérő minőségi index, amely a tehén néhány másodpercig tartó vizuális megfigyelésével, szemrevételezéssel határozható meg. A vizsgálat eredményeként 1,0 és 5,0 közötti pontszám adható, ahol az 1,0 érték azt fejezi ki, hogy a tehén járása normálisnak tekinthető, míg az 5,0 érték 12 esetén a tehén 3 lábát terhelve, sántítva jár. Általában elmondható, hogy a 2,0 és 3,0 pontszámok szubklinikai sántaságot jelentenek, míg a 4,0 és 5,0 pontszámok esetén a tehenek klinikai esetnek tekintendők. Az 1,0 értéknél magasabb pontszám alapján nem dönthető el, hogy miért változott meg a tehén testtartása, csupán azt jelzi, hogy egyes teheneknél vagy tehéncsoportoknál
beavatkozásra lehet szükség. ÁLLATEGÉSZSÉG A következő ábrasorozat a megfigyelt állapotot, és az az alapján adott pontokat szemlélteti (Sprecher, D.J; Hostetler, DE; Kaneene, J.B 1997 nyomán) 1. Normális Áll és megy normálisan egyenes háttal. Hosszú és biztonságos lépések. 2. Enyhe sántaság Egyenes háttal áll, de a hát ívelt, amikor lép. Járásmód kissé abnormális. 3. Közepes sántaság Hajlott háttal áll és megy, rövideket lép egy vagy több lábával. Enyhén besüppedt fűkörmök az érintett végtaggal átellenes oldalon. 4. Sánta Hajlott hát álláskor és járás közben. Előnyben részesíti egy vagy több végtagját, de még valamennyi súllyal tudja terhelni az érintett végtagját. Besüppedt fűkörmök az érintett végtaggal átellenes oldalon nyilvánvalóak. 5. Súlyos sántaság Kifejezetten görbe hát. Úgy jár, hogy szinte teljesen tehermentesíti az érintett végtagját. (Sprecher, D.J; Hostetler, DE;
Kaneene, JB 1997) ÁLLATEGÉSZSÉG 13 Mi tekinthető elfogadható mozgáspontszámnak? A gyakorlatban lehetetlen elérni azt a célt, hogy az állományban egyetlen sántító egyed se forduljon elő, mivel az 1,0 feletti pontszámmal rendelkező tehenek már valamilyen mértékű sántaságot mutatnak. Lehetőség van azonban a klinikai sántaság kiküszöbölésére (4,0 és 5,0 mozgáspontszám). Ésszerű cél lehet, hogy az állomány több mint 65%-ának pontszáma 1,0 legyen, míg a 4,0 pontszámmal kiértékelt tehenek száma ne haladja meg a 3%-ot. Az 5,0 mozgáspontszámú teheneket azonnal el kell különíteni a kezelési területre, még akkor is, ha ez csak a jobb komfortérzet kialakításában segít. Hogyan fordulhat elő, hogy a tehénnek spontán módon javul az állapota? A választ erre a kérdésre a mozgáspontozási rendszer jellege adja meg, hiszen nem azonosítja a sántaság okát. A testtartást és a járást a fizikai sérülések, a csülkök
közé beszorult kődarabok, de akár az acidózis vagy egyéb betegségek is befolyásolják. Az ilyen állapotok egy része magától rendbe jöhet, így az ilyen tehenek lehet, hogy a későbbiekben kevésbé sántítanak, mint amit az eredetileg adott mozgáspontszám mutat. Viszont a 3,0 vagy annál magasabb mozgáspontszám azt jelzi, hogy a tehenet meg kell vizsgálni a sántaság okának kiderítéséhez, illetve szükség esetén intézkedni kell a kezeléséről. A magas mozgáspontszám oka sokszor nem a lábaknál vagy csülköknél keresendő. Következtetések A mozgáspontszám meghatározása viszonylag gyors és egyszerű minőségi kiértékelése a tehén járásának. Rendszeres (pl havi) meghatározásával azonosíthatók azok a tehenek, amelyeknél fennáll a klinikai sántaság kockázata. Ezeket a teheneket kell megvizsgálni, és megkeresni a sántaság okát. A csoportos mozgáspontszám annak meghatározására használható fel, hogy várható-e a
tejtermelés csökkenése telepi szinten vagy egy adott tehéncsoportnál. A becsült veszteség szolgál annak alapjául, hogy szükség van-e beavatkozásra a telepirányítás vagy a takarmányozás területén. Ugyanakkor a rendszeresen kiértékelt mozgáspontszámok alakulása folyamatos mutatószámot ad a sántaság mértékéről is. A leggyakrabban előforduló lábvégbetegségeket különbözőképpen lehet csoportosítani. Az egyik megközelítésben beszélhetünk a: – lábvég betegségeiről: Interdigitális bőrgyulladás Interdigitális phlegmone Laminitisz Talpfekély Dermatitisz digitálisz ID IPh L SU DD – a lábvég rendellenességeiről: Szarutúlnövés Homokrepedés Fagy-sár elváltozások Ekcéma Interdigitális granulóma, tyloma. Másik megközelítésben a lábvég megbetegedéseit csoportosíthatjuk kialakulásuk és eredetük szerint is. Fertőző eredetű betegségek (általában bakteriális): DD, ID, IPh A köröm szaruképzési zavarai, amik
takarmányozási és ellés körüli stressz állapotok miatt léphet fel: L A talp folytonossági hiányai, talpfekély (SU), fehérvonal elválás (WLD), csülökhegy sérülései. A csülöktok alak deformitásai, melyek lehetnek öröklöttek, illetve ember által előidézett: helytelen körmözési gyakorlat, sarokvánkos erózió, túl hosszúra hagyott csülökhossz. Következő cikkünkben a témát a lábvég fertőző eredetű megbetegedésével folytatjuk. A tejveszteség mértéke a sántasági indexből megbecsülhető: 3-as index esetében: 5%-kal kevesebb tej 4-es index esetében: 17%-kal kevesebb tej 5-ös index esetében: 36%-kal kevesebb tej. Továbbá megállapítható, hogy: 3-5 index esetében: 8-szor nagyobb az esélye annak, hogy korábban kerül vágásra az állat, és 15-ször nagyobb az esély arra, hogy a két ellés közti idő hosszabb. 14 A csülök anatómiája ÁLLATEGÉSZSÉG ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS A szarvasmarha sántasága II.
Lábvégbetegségek Dr. Monostori Attila, Dr Dégen László, Kótiné dr Seenger Julianna Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Cikksorozatunk első részét a lábvégbetegségek tematikus besorolásával fejeztük be. A most következő részben a lábvégbetegségek rövid tárgyalására térnénk ki, melyekhez fényképeket is rendelünk. (A fényképeket dr Lehoczky János készítette, és az ő engedélyével kerülnek felhasználásra, melyért külön köszönettel tartozunk.) A lábvég megbetegedéseit csoportosíthatjuk kialakulásuk és eredetük szerint is. Mostani cikkünkben ezen elváltozásokat taglaljuk, a lábvég rendellenességeivel nem foglalkozunk. • Fertőző eredetű betegségek (általában bakteriális): Dermatitisz digitálisz DD, Interdigitális bőrgyulladás ID, Interdigitális phlegmone IPh. • A köröm szaruképzési zavarai, amik takarmányozási és ellés körüli stresszállapotok miatt léphetnek fel: laminitisz L. • A talp
folytonossági hiányai, talpfekély (SU), fehérvonal elválás (WLD), csülökhegy sérülései. • A csülöktok alak deformitásai, melyek lehetnek öröklöttek, illetve ember által előidézett: helytelen körmözési gyakorlat, sarokvánkos erózió, túl hosszúra hagyott csülökhossz. Interdigitális (ujjak közötti) bőrgyulladás (Interdigitális dermatitis ID) Kialakulásának okai bakteriális fertőzésekre vezethetőek vissza, amelyet nagyban befolyásol az istálló tartástechnológiája. A higiénia hiánya vagy hiányosságai nagyban növelik az előfordulásának gyakoriságát Így a nedves, párás környezet, és a bélsárral, vizelettel terhelt karámok, közlekedő utak segítik a kialakulását. A tünetek közül a nedves ekcémás ujjak közötti bőr, a sarokvánkoson megjelenő fisszurák és az ezek alatti duzzanat a jellemző. Gyakori a kialakuló talpfekély, melyek elhelyezkedhetnek a fisszurák alatt is Istállózott állományokban legtöbbször
a hátulsó lábakon alakul ki, de az elülső lábakon is megtalálható. Megelőzésre a száraz, tiszta, szellőző istállókat lehet javasolni (istállóhigiénia). Jótékony hatással van a legeltetés, a rendszeres körmözés, és a megfelelő készítménnyel végrehajtott lábvégfürdetés is (HCHO). Kezelésre a funkcionális csülökkörmözés alkalmas, melynél törekedni kell az elváltozott részek eltávolítására. Lábvégfürdetés 5 nappal a körmözés után javasolt. 1. kép, ID 10 2. kép, ID ÁLLATEGÉSZSÉG Interdigitális flegmone IPh Ugyancsak fertőző eredetű, bakteriális okokra visszavezethető súlyos lábvégprobléma. Sokféle baktérium tenyészthető ki a mintákból, de a leggyakrabban a Fusobacterium necrophorum, Bacteroides melanogenicus, és a Dichelobacter nodosus-t említi a nemzetközi irodalom. Magyarországi esetekből (Varga J és mtsai, 1999) egyéb vegyes baktériumflórát is megállapítottak (Staphylococcus aureus,
Clostridium perfringens). A tünetek közül első helyen a heveny sántaság emelendő ki. Általában csak egy láb érintett Az ujjak közt a bőr duzzadt, kemény és kipirult. Ugyancsak duzzadt a párta tájéka is Jellemző, hogy mozgásban tipikusan ujjhegyen jár a marha (a fájdalom miatt nem terheli a végtagot, biceg). Maga az elváltozás a szarutermelésre nincs hatással A hajlamosító tényezők közül meg kell említeni a felázott csülök közötti bőrt, olyan technológiai hibákat, melyek megsérthetik az állat lábát (szúrós, hegyes akadályok, betonvasak, éles peremű, mély gödrök). A megelőző beavatkozások közül a legfontosabb a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. A rendszeres lábvégfürdetés megfelelő időközönként és szerekkel (HCHO, CuSO4, ZnSO4). Ha a lábvég bőre ép és sérülésektől mentes, elkerülhető a megbetegedés. Kezelés gyanánt a tünetek megjelenésekor azonnali antibiotikumos kezelést kell választani,
amit többször kell ismételni. Jótékony lehet a párakötés és fürdő is. Az idült esetek kezelése reménytelen, selejtezést von maga után Mind a négy lábon jelentkezhet véletlenszerűen. Ezen túl növendék állományokban is előfordul, továbbá minden évszakban lehet számítani megjelenésére. 4. kép, IPh, körömhegyes lábvég 3. kép, IPh ÁLLATEGÉSZSÉG 5. kép, IPh ujjhegyen járás 11 Dermatitis Digitálisz DD (Mortelláro betegség) A harmadik ugyancsak fertőző eredetre visszavezethető betegség a DD. A betegség első megfigyeléseit 1974-ben Olaszországban írták le M. Mortellaro és munkatársai A betegséget az úgynevezett faktorbetegségek közé soroljuk, hisz megjelenése egyéb technológiai hiányosságokra hívja fel a figyelmet. Ilyenek lehetnek a takarmányozási hiányosságok (energia, fehérje, sav-bázis egyensúly zavarai, kondícióvesztés, általános higiéniai hiányosságok). A hajlamosító tényezők a vegyes
baktériumflórán túl a stresszben és az ebből következő tehén diszkomfortban keresendők. Itt lehet még megemlíteni a fokozott mycotoxin bevitelt, a fokozott endotoxin termelődést, ketózist, alacsony kondíció pontszámú teheneket. Immunszupresszív hatásuknak köszönhetően egyes fertőző vírusos betegségek is (IBR,BVD) szerepelhetnek a betegség hátterében. Hajlamosító tényezők közt fontos szerepet kap a tartástechnológia, istállóhigiénia. Kerülni kell a zsúfoltságot, és a gyakori csoportosításokat. A bélsárral és vizelettel erősen szennyezett részek ugyancsak növelik a betegség kialakulásának lehetőségét. Azonban a betegséget minden esetben be kell hurcolni a telepre (fertőző, bakteriális eredet) Az oki háttért okozó baktériumok közül meg kell említeni a Spirochaeták, különböző Treponema törzseket. Ezen túl a Fusobacter necrophorum, Bacteroides nodosus, Borelliák és Mycoplasma törzsek is szerepet játszhatnak. Az
elváltozás helye speciális. Leggyakrabban a sarokvánkoson hátul, az ujjak közötti rés bőrén jelentkezik Előfordulhat a pártaszélen elől és a fűkörmök alatt is. Ezen túl megkülönböztetünk csülöktokba terjedő formát is A jellemző tünetek közt meg kell említeni, hogy az elváltozás helyén szederszerű vörös kimaródások keletkeznek, melyeket hosszú szőrszálak vesznek körül. A sebet gennyes, bűzös váladék fedi, amely rendkívül fájdalmas az állat számára Mozgás közben csak a csülökhegyet érinti a talajra. A gyógykezelés alapvetően három részből áll: • Az eredményes kezelés mindig a betegséget kiváltó hajlamosító tényezők megszüntetésével kezdődik. • Helyi foltkezelés antibiotikumos készítményekkel. • Fertőtlenítő lábvégfürdetés program szerint. Az oki háttér ismeretében, azoknak negatív hatását csökkenteni kell. A behurcolást mindenképpen meg kell akadályozni. Itt érdemes megvizsgálni
azt, hogy a telep megfelel-e az általános járványvédelmi előírásoknak, azaz valóban zárt-e. A fent említett hajlamosító tényezőket minimalizálni kell! A helyi, ún. foltkezelés alkalmával különböző száraz, ismétlő kezelést alkalmazunk hatékony spray készítményekkel Az elváltozások nagyobb része már az egyszeri kezelésre is sokat javul, de mindenképpen szükséges két-három nappal az első kezelést követően az ismétlés és a rendszeres ellenőrzés. Az ellenőrzést mindaddig kell folytatni, ameddig a foltok be nem száradnak (9. kép) A lábvégfürdetés a lábvégbetegségek ennél a formájánál felfogható egyszerre a megelőző beavatkozás és a gyógyítás kombinációjának is. 8. kép, Folt kezelés, Dr. Báldy Zoltán fotója 9. kép, Beszáradt folt, Dr. Báldy Zoltán fotója 6. kép, DD 12 7. kép, DD, Fűkörömre terjedő forma ÁLLATEGÉSZSÉG Laminitisz L Talán a leggyakrabban előforduló, és nem fertőző okra
visszavezethető lábvég-rendellenesség a laminitisz. A kiváltó okok közt a csülök irha metabolikus zavara említhető. Gyakorisága és károkozása miatt a megbetegedéssel és kialakulásának elkerülésével egy külön cikkben foglalkozunk. A laminitisz kialakulása egyértelműen a bendő acidózisra vezethető vissza. A laminitisz a bendő hisztamin koncentrációjának emelkedése miatt következik be. A bendőből kimutatható és annak szerves részét képező Allisonella histaminiformans baktérium hasznosítja a takarmányozással bekerülő hisztidint és hisztaminná alakítja azt át. Ez a baktérium nem érzékeny az alacsony pH-ra Semleges pH-n a többi baktériummal versenyez a hisztidin hasznosításáért. Ha a pH leesik, az a többi baktériumot gátolja, az Allisonella hasznosítja a hisztidin többségét, és a bendő hisztamin koncentrációja megnövekszik. Innen a hisztamin a véráramba kerülve a már ismert folyamatokat indítja be és károsítja
a pata irháját. A tünetek során a hegyfal homorúvá válik, a talpfelületen elszíneződések keletkeznek. Fehérvonal elválás, dupla talp kialakulás, és következményes talpfekély alakul ki A megelőzésnél legfontosabb a helyes, okszerű takarmányozás, az ellés körüli teendők helyes betartása, és a szárazra állításkori csülökkörmözés. A kialakult elváltozás kezelése: funkcionális csülökkörmözést kell végezni az elváltozott részek vékonyításával, tehermentesítésével. A laminitisz a hátulsó lábak külső csülkein, míg az elülső lábak esetében a belső csülkein fordul elő az év bármely szakaszában. Leggyakrabban az ellés körüli időben (stressz) halmozódik Talpfekély Kialakulásának oka mindig a csülök túlterhelése. A betegség kialakulásának kedvez, ha az állat huzamosabb ideig kemény aljzaton áll. Kísérheti a laminitiszt, az interdigitális dermatitiszt, és néha a digitális dermatitiszt is A terhelési
viszonyok megváltozásával a csülökcsont a hajlító ín tapadási helyénél erős nyomást gyakorol az irhára. Ez bevérzéseket okozhat, ami barnáspiros elszíneződésként válik láthatóvá a talp hátsó harmadában. Az irha fokozott károsodása szaruképzési zavarhoz vezet, a képződő szaru minősége romlik. Nagyon súlyos és tartós károsodás esetén a szaruképzés egy időre teljesen meg is szűnhet. Ekkor az irhát egyáltalán nem borítja szaruréteg, így teljesen védtelenné válik a sérülésekkel szemben. Amennyiben sérülés következtében kórokozók kerülnek a védtelenné vált irhába, heveny gyulladás alakulhat ki. A gyulladás a közvetlen környezetben lévő ínakra, szalagokra és az ízületekre is gyorsan kiterjedhet. A tünetek közt többékevésbé súlyos fokú sántaság figyelhető meg A csülökirha és csülökszaru kapcsolata zavart szenved, a csülökirha elődomborodik. A kezelés legfőbb eleme az elváltozott rész
(csülök) tehermentesítése, mely blokkok felhelyezésével oldható meg. Általában csak egy csülök érintett (hátulsó külső, illetve az elülső belsők) és az év bármely szakaszában előfordulhat. Következő cikkünkben a laminitisz témakörével külön, és részletesen is foglalkozunk. Ezt indokolja leggyakoribb előfordulása és legnagyobb gazdasági kártétele is. 10. kép LL ÁLLATEGÉSZSÉG 11. kép L, elszíneződések a talpon 12. kép Laminitisz (és talpfekély) 13. kép Talpfekély 14. kép Talpfekély és tehermentesítő blokk 13 ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS A szarvasmarha sántasága III. A laminitisz és a takarmányozás kapcsolata Dr. Dégen László, Dr Monostori Attila, Kótiné dr Seenger Julianna Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Első megközelítésben leggyakrabban a takarmányozás és a takarmányozás menedzsmentje az elsődleges terület, amelyek révén a sántaságot csökkenteni próbáljuk. Ez
lehet jó vagy akár helytelen megközelítés is, attól függően, hogy specifikusan milyen sántaságot akarunk csökkenteni. Például nehéz lenne kizárólag takarmányozással megoldani a fertőzéssel is járó sántaságot (lábrothadás /„foot rot”/, interdigitális dermatitisz vagy digitális dermatitisz) azzal, ha csak az adagot változtatnánk. A laminitisz esetében más a helyzet, hiszen ennek kialakulása elsősorban takarmányozási okokra vezethető vissza. A laminitisz egy nem fertőző jellegű megbetegedés, mely a csülökirha gyulladásával jár. A táplálóanyag-forgalmi zavarok az irha működési rendellenességéhez vezetnek Lefolyása alapján lehet heveny és idült megbetegedésről beszélni. Heveny esetben nem tapasztalunk sántaságot! Idült esetekben mindig sánta a tehén és rendellenes szaruképződés, körömdeformációk jelennek meg. Az idült kórforma tünetei: a talpszaru súlyos bevérzései a talp felső harmadában vagy a köröm
hegyénél, a fehérvonal különböző mértékű sérülései és a talpszaru berepedése. Előrehaladott állapotban ödémák alakulnak ki, és talpfekély tapasztalható. A laminitiszt kiváltó tényezők egyik leggyakoribb oka a bendőacidózis. A bendőacidózis rendszerint a gyorsan fermentálható szénhidrátokban gazdag takarmánnyal hozható kapcsolatba, aminek eredményeként tejsav akkumulálódik a bendőben. Akut formájában a betegséget súlyos toxémia jellemzi, ataxia, rendezetlen mozgás, dehidratáció, bendőpangás (ruminal stasis), gyengeség, elfekvés. Az akut bendőacidózis kritikus pH értéke <5,0. (Nocek, 1997) Az akut bendőacidózisnál magas a mortalitás A szubklinikai formája a SARA (SubAcut Rumen Acidosis) sokkal gyakoribb, mint az akut formája. Általában akkor alakul ki, amikor a szárazonállási időszak után a frissen ellett tehén egy egészen másfajta, abrakban gazdag adagot kezd el enni, vagy amikor a tejelő adag kevés
strukturális rostot tartalmaz. A klinikai tünetek zöme: változó takarmányfelvétel, csökkent tejzsírtartalom, megfelelő energia-felvétel ellenére gyenge testkondíció, enyhe vagy közepes hasmenés, epistaxis (orrvérzés) vagy hemoptizis (véres váladék a szájból). Kritikus pH érték <5,5 (Nocek, 1997). Krónikus laminitisz Szubklinikai laminitisz Mint ahogy az előző cikkünkben már írtunk róla, a laminitisz a bendő hisztamin koncentrációjának emelkedése miatt alakul ki. A hisztamin a véráramba kerülve károsítja a pata irháját, ennek következményeként a hegyfal homorúvá válik, a talpfelületen elszíneződések keletkeznek, fehérvonal elválás, dupla talp és következményes talpfekély alakul ki. 10 ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS Takarmányozási körülmények Azon túl, hogy kiváló minőségű alapanyagokat használunk és jó a receptúra, a tehén elé kerülő adag minősége függ a keveréstől, kijuttatástól és
a jászol-menedzsmenttől is. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a tehén szelektíven veszi fel a takarmányt, és ha lehetősége van rá, válogat, akkor könnyű belátni, hogy fennáll a hibázás kockázata (Leonardi és Amentano, 2000). Ugyanilyen fontos az adag megváltoztatása a tehén laktációs ciklusában Az elmúlt években a takarmányozási szakemberek figyelmének egyik központja a tranzíciós időszak takarmányozása volt, hogy a teheneknek hogyan könnyítsék meg az új adag adaptációját. A szoktatás nélkül megkezdett sok NSC-t (Non-Structual Carbohydrate) tartalmazó adag etetése, potenciálisan bendőacidózist okozhat. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy amikor könnyen fermentálható szénhidrátforrást etetünk a tehénnel, akkor a termelődött illózsírsav-koncentráció megnövekszik és a bendő pH csökkenni kezd. A bőséges, könnyen fermentálható szénhidrátellátás következtében csökkenő bendő pH hatására a túlnyomó
részt gram-negatív bendőflóra megváltozik a gram-pozitív tejsavtermelő baktériumok irányába. Ennek eredményeként a tejsavat hasznosító baktériumokat túlszaporodják azok a baktériumok, amelyek a tejsavat termelik, ami a tejsavkoncentráció akkumulálódásához vezet a bendőben. A bendő pH és a mikroflóra változásával egy időben az elpusztuló és széteső gram-negatív baktériumok külső sejtfalából endotoxinok szabadulnak ki. A károsodott és funkcióját vesztett bendő nyálkahártyán keresztül baktérium (Fusobacterium necrophorum), tejsav, endotoxin és esetlegesen hisztaminok jutnak be a véráramba. Ezek a termékek aztán gyorsan eljutnak a patairha mikrokeringésébe, ahol direkt vagy indirekt módon (vaso-aktív mediátorokon keresztül) a véráramlás megszűnik, ami lézióhoz, elhaláshoz vezet, amit a laminitisznél figyelhetünk meg (Nocek, 1997). Hőstressz és a bendőacidózis Hőstresszes napokon a hőleadás fő iránya az
izzadás és a lihegés lehet. Nagy melegben a nyitott szájon át végzett légzés következtében a légzésszám csökken és a légzés mélyebbé válik. A megnövekedett széndioxid leadás következményeként respirációs alkalózis alakul ki Ennek kompenzálásaként megnövekszik a vizelettel ürülő bikarbonát (CHO3) koncentráció. Ezzel egyidejűleg a nyál CHO3 pool-ja tovább csökken, amikor súlyos hőstressz esetén a tehén nyálzik. A végeredmény bendőacidózis lesz az összességében csökkent bendőpuffer kapacitás miatt (Dale és mtsai, 1954). A bendő pH-ját nagyrészt a fermentálódott takarmányból származó savak és nyálból származó bikarbonát és foszfát pufferek határozzák meg. A strukturális rost vagy fizikailag effektív rost stimulálja a kérődzést, a kérődzés pedig a nyálelválasztást. Következésképp a megfelelő mennyiségű strukturális rostot tartalmazó takarmány egyenletes felvétele nélkülözhetetlen a bendő
pufferolásához. A bikák és tejelő tehenek nyálelválasztása 108-308 l/nap (Erdman, 1988) Ezt a nyáltermelést feltételezve ez 390-1115 gramm dinátrium-foszfát és 1134-3234 gramm nátrium-bikarbonát puffer bendőbe jutásával egyenlő. A csökkent takarmányfelvétel, az abrakválogatás, a megnövekedett respirációból és nyálcsorgásból származó nyálveszteség és a teljes puffer pool-ból származó veszteség mind közrejátszik abban, hogy nagyobb legyen a bendőacidózis kialakulásának potenciális veszélye a meleg és párás napokon. Ellés körüli hormonális hatások Úgy vélik, hogy egyes hormonoknak - amelyek az ellés körül felelősek a kismedencei izmok, inak, szalagok elernyedéséért (pl. relaxin) -, hasonló hatásuk van a patairha felfüggesztésére is A felfüggesztő apparátusnak ily módon történő gyengülése tehát normál esetben ellés körül bekövetkezik. A tranzíciós időszakban (4 héttel ellés előtt, 8 hétig ellés
után) az állatok „puhább” környezetben történő elhelyezésével hatékonyan lehet csökkenteni vagy enyhíteni ezeknek a szöveteknek a potenciális maradandó károsodását. Egyértelműen látszik az ellés körüli komfort szerepe Úgy tűnik, különösen az első ellésű állatoknál jelent előnyt a „lágyabb” padozat (Tartelon és Webster, 2002). ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS 11 MEGELŐZŐ MENEDZSMENT Takarmányozás Számos területe van a takarmányozásnak, amivel csökkenteni lehet a lábproblémák kialakulásának kockázatát. Ez magába foglalja a szénhidrátokat, fehérjét, mikroelem ellátást és vitaminokat. Sok esetben azonban ez nem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Szénhidrátok Ishler V. és mtsai (2011) nyomán a következőkben foglaljuk össze a szénhidrátok szerepét az acidózis és a laminitisz kialakulásában. Nagy kihívást jelent a szénhidrátok arányának azt a határát megtalálni, amikor az már
acidózis kialakulásához vezet. A tejelő tehenek takarmányadagja 70-80%-ban szénhidrátokból áll A legtöbb esetben a tömegtakarmány aránya nem lehet kevesebb, mint 40-45% az összes szárazanyagon belül. A minimális tömegtakarmány eredetű NDF-felvétel a testtömeg százalékában 0,85%, a minimális összes NDF-felvétel 1,1-1,2% kell, hogy legyen. Példa: Egy átlagos tehén tömege 590 kg és az NDF az adagban 32% sza. Amelyik tehén 22,7 kg sza.-ot eszik, az 7,3 kg (22,7*0,32) összes NDF-et vesz fel, vagy másképp kifejezve 1,23% az NDFfelvétel a testtömeghez viszonyítva. Amelyik tehén viszont csak 19,0 kg szárazanyagot eszik, az 6,1 kg összes NDF-et vesz fel (19,0 *0,32), vagy 1,03% az NDFfelvétel a testtömeghez viszonyítva. Ebből az következik, hogy az alacsonyabb takarmányfelvétel esetén nagyobb NDF koncentrációt kell az adagban biztosítanunk. A fenti példán látszik, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a takarmányfelvételt. A túl sok
NFC rontja a rost emészthetőségét, csökkenti az ecetsavtermelést és bendőacidózishoz vezet. Figyelembe kell venni a gabonaszemek szemcseméretét, nedvességtartalmát, a feldolgozás módját azon túl, hogy számolunk az NFCtartalommal. Az NDF emészthetőségétől függően 30-40% NFC kívánatos a tejelő adagban szárazanyagra vetítve A legtöbb esetben a 32-38% ideálisnak mondható. Pontatlanságot okoz, ha nem a helyes képlettel számoljuk ki az adag NFCtartalmát Az NFC koncentrációját a következőképpen számoljuk ki helyesen a 100% szárazanyagra vetített értékekből: 100 {(NDF-NDFCP)+Nyfeh+Zsír+Hamu}=NFC g/kg A nyersfehérje-mentes NDF használata különösen hőkárosodott tömegtakarmányoknál és hőkezelt melléktermékeknél fontos, mert az NDF-frakció jelentős mennyiségű nyersfehérjét is tartalmazhat. Ha nem a fehérjementes NDF-fel számolunk, és a következő képlet szerint végezzük a számolást, akkor az NDF-hez kötött
nyersfehérjét kétszer vonjuk le: 100- (NDF+Nyfeh+Zsír+Hamu) és jelentősen, akár 2-4%-kal is alulértékelhetjük az NFC-t. Például: egy lucernaszilázs esetében Nyfeh 19,6%, NDF 48,8%, NDFCP 4,1%, Zsír 2,9% és a Hamu 9,3%. A neutrál detergens rosthoz kötött fehérje (NDFCP) korrekciójával a következő eredményt kapjuk az NFC-re: 100-{(NDF-NDFCP)+Nyfeh+Zsír+Hamu} 100-{(48,8-4,1)+19,6+2,9+9,3}=23,5% NFC A korrekció nélkül: 100-(NDF+Nyfeh+Zsír+Hamu) 100-(48,8+19,6+2,9+9,3)=19,4% NFC Fehérjekoncentráció A magas fehérjéjű adagok potenciális veszélyforrások lehetnek a laminitisz vagy a sántaság kialakulását illetően. Az irodalom e tekintetben ellentmondásos a szarvasmarhánál. Egyes szerzők kapcsolatba hozzák a laminitisz kialakulását a magas fehérjekoncentrációval, mint pl. az izraeli Bargai és mtsai (1992) Ugyanakkor napvilágot láttak olyan kanadai tanulmányok (Greenough és mtsai, 1990), amelyekben semmilyen összefüggést nem találtak
a laminitisznél kialakuló léziók és a fehérjeforrás koncentrációja között. A fehérjeellátásra visszavezethető laminitisz talán allergiás hisztamin reakcióra vezethető vissza bizonyos fehérjék esetében a fehérjék lebomlásának végtermékeire (Nocek, 1997). 12 ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS Mikroelemek A réz (Cu) nélkülözhetetlen az egészséges csülökszaru képződéséhez. A rézhiány gátolja a keratin szintézist és gátolja a csülökszaru képződését. Tejelő szarvasmarhánál a Magyar Takarmánykódex és az EU szabályozás szerint 35 ppm lehet a Cu maximum koncentráció az adag szárazanyag-tartalmában. A szokásos hozzáadott Cu-koncentráció 10-20 ppm, mivel az alapanyagok is bevisznek 5-10 ppm koncentrációt. Ha valamilyen oknál fogva Cu-hiány lép fel, akkor a részben szerves kötésű formában történő etetése segíthet a Cu-hiány pótlásában, mert a szerves kötésben lévő Cu jobban hasznosul. A cink (Zn)
nélkülözhetetlen a szaruképződéshez és fontos szerepet játszik az immunrendszer-működésben is. A Zn hatása a szarvasmarhák laminitiszénél segít a sebgyógyulásban, a hámszövet újraképződésénél, fokozza a szaru keménységét, hozzájárul a sejtek épségének megőrzéséhez. A mikroelem szint beállításánál nemcsak a minimum ellátásra célszerű törekedni, hanem érdemes figyelembe venni a nagy tejtermeléssel járó, és az esetleges megbetegedések miatt kialakuló stresszhatásokat is. Tejelő szarvasmarhánál a Magyar Takarmánykódex és az EU szabályozás szerint 150 ppm lehet a Zn maximum koncentráció az adag szárazanyag-tartalmában. Szokásos kiegészítő adagja 40-60 ppm hozzáadott Zn, ami normál körülmények között fedezi az állat szükségletét. Ha egyéb okok miatt Zn-hiány lép fel, akkor növelni kell a hozzáadott Zn mennyiségét, vagy részben szerves kötésű Zn-nel kell pótolni. 1. ábra Az ásványi anyagok és
mikroelemek közötti kölcsönhatások Vitaminok Az A vitamin fontos szerepet játszik a hámsejtek épségének megőrzésében és a sejtosztódásban. A béta karotin szerepet játszik a hámsejtek megújulásában és az épségük megőrzésében, támogatja az immunrendszer működését. Az E vitamin szerepet játszik a sejtek épségének megőrzésében és az immunrendszer-működésben. Fő szerepe antioxidáns tulajdonságában van. A biotin kulcsszerepet játszik a pataszaru képződésében. Fontos szerepe van a szaru keménységének megőrzésében Amennyiben az adag sok abrakot tartalmaz, akkor a biotin szintézis lecsökken a bendőben. A biotin kiegészítés javasolt adagja 20 mg/nap/tehén a laktáció alatt és 10 mg/nap/tehén a szárazonállás időszaka alatt. A biotin kiegészítés hatása néhány hónappal a kezelés megkezdése után jelentkezik (Stokka G. és mtsai, 2011) Takarmányozási menedzsment Azok a tényezők, amelyek a lábak egészségi
állapotát befolyásolják, a takarmánykiosztás gyakoriságával, a tömegtakarmány és az abrakhányad részecskeeloszlásával, az állatok új adaghoz való szoktatásával, valamint az üszők tejelő állományba való beszoktatásával vannak összefüggésben (Ishler V. és mtsai, 2011) A hagyományos módon takarmányozott állatoknál az abrakhányadot legalább 2 részre elosztva kell kijuttatni, azonban 36 kg tejtermelés felett legalább 3-4 alkalomra elosztva az ideális. Helyes az eljárás, ha a széna és némi tömegtakarmány kiosztását követően adjuk ki az abrakot (Ishler V. és mtsai, 2011) ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS 13 A TMR-t fogyasztó állományoknál a nagy nedvességtartalmú alapanyagok szárazanyag-tartalmát rendszeresen ellenőrizni kell. Az állomány TMR-jét legalább negyedévente kell bevizsgáltatni, hogy az milyen közel áll a számított értékhez. A takarmányhoz adott bendőpuffert kb. 0,8% mennyiségben a TMR-be kell
bekeverni A pontos hatékony mennyiség függ a TMR nedvességtartalmától, a részecskemérettől, a keményítőtartalomtól stb. Korábbi számunkban részletesen írtunk a bendőpuffer használatáról. A jászolba vagy amellé kihelyezett bendőpuffer egyedül nem tudja megoldani a bendőacidózis problémáját. A jászolba kihelyezett bendőpuffer felvétele a nyári melegben hozzájárul a tehén CHO3 tartalékainak növeléséhez, és emeli az adag DCAD értékét, ami javítja az étvágyat. Azonban az így, önként felvett bendőpuffernek nincs a bendő pH-ra hatása, mert akkor fog a tehén szódabikarbonátból fogyasztani, amikor a bendő pH nagy valószínűséggel 5,8 alatt van. A nátrium hidrogénkarbonát viszont 6,2 és 6,5 pH tartományban működik optimálisan pKa 6,25 értéknél. A szódabikarbonát kihelyezése viszont indikátorként indokolt Figyeljük a napi fogyást! Ha 50 g/tehén/nap a fogyás, akkor nincs teendőnk, ha viszont 50 g fölé megy egy
csoportban a napi fogyás, akkor meg kell keresnünk az okát. Az egyik lehetséges megoldás az is lehet, hogy növeljük az adag puffertartalmát egészen addig, amíg a napi fogyás nem csökken 50 g alá. A bendőpuffer használata indokolt legalább a laktáció első 120 napján (Hutjens, 1998) - amikor az adag sok kukoricaszilázst tartalmaz (50% felett), - amikor magas az adag nedvességtartalma (> 45 %), - amikor alacsony a rosttartalom (< 19% ADF), - amikor kevés szénát tartalmaz (< 2,2 kg), - amikor a strukturális rost kevés (túl rövidre szecskázott tömegtakarmány), - elkülönített a koncentrátum etetése (nincs TMR etetés), - hőstressz esetén. A részecskeméret mind a tömegtakarmány, mind az abrak szempontjából fontos tényező. Amennyiben a tömegtakarmány, illetve a TMR túl finom részecske eloszlású, akkor az növeli a laminitisz kockázatát. A tehénnek szüksége van a strukturális rostra, hogy a normál bendőműködés megmaradjon.
Tömegtakarmány és TMR részecskeméret ajánlás Penn State részecske meghatározó használatával (Kononoff P.J, Heirichs A.J, 2011) Rosta méret % sza. 19,0 – 8,0 mm 55 ± 10 60 ± 15 40 ± 10 <1,18 mm <5 <5 < 20 Következő számunkban a stressz és az elhelyezés sántaság kialakulásában betöltött szerepével folytatjuk. 14 ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS A szarvasmarha sántasága IV. Környezeti hatások Kótiné dr. Seenger Julianna, Dr Monostori Attila, Dr Dégen László Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. A laminitisz – ahogyan arról már előző cikkünkben is írtunk – többek között takarmányozási okokra vezethető vissza, de egyre több tény igazolja, hogy a léziók kialakulásában nagy szerepet játszanak egyéb környezeti hatások is (Bergsten és Frank, 1996; Webster, 2001). A legelőhöz, mint természetes élettérhez képest a modern tartási formában
élő tejtermelő állatok csülkei jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A környezeti tényezők három fő területen fejthetik ki hatásukat: 1) a fekvési és állási viselkedés befolyásolásával, amely az eredetileg a SARA vagy az ellés által kiváltott csülökszaru léziók állapotát ronthatják, 2) fokozhatják a laktáció közbeni SARA kialakulását, ezáltal olyan folyamatokat indítva el, amelyek laminitiszhez és csülökszaru léziók kialakulásához vezethetnek, valamint 3) befolyásolhatják a csülökszaru növekedést, így a járófelület különböző területeire ható nyomóerőt. A környezeti hatások az ellés körül és a SARA esetén Előző cikkünkben már részben említettük a SARA és az ellés hatását a csülökszaru léziók kialakulására. Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az elsőborjas tehenek szervezetében ellés körül lezajló változások egy láncreakciószerű eseménysorozatot indítanak el, és így
lesznek kiváltó okai a csülökszaru léziók kialakulásának, amelyet környezeti és takarmányozási faktorok is befolyásolnak. Bergsten és Frank (1996) azt vizsgálták, hogyan hat a takarmányozás (alacsony és emelt adagú abraketetés) és az istállópadozat (betonpadozat és gumiszőnyeg) a csülkök állapotára tejelő teheneknél. A vizsgált csoportok között nem találtak eltérést. Ugyanezt a kísérleti elosztást vemhes üszőknél az ellés körüli időszakban megismételve a különbség már szignifikánsan megmutatkozott. A legrosszabb haemorrhagiás pontozást a betonpadozaton tartott, emelt abrakadagú csoport kapta. Ezek az ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS eredmények rámutatnak arra, hogy elsőborjas teheneknél interakció léphet fel az ellés, takarmányváltás és környezetváltozás között. Továbbmenve Hirst és mtsai (2002) azt is kimutatták, hogy azok a tehenek, amelyek az első laktáció során laminitiszben szenvednek,
fokozottabban hajlamosak arra a későbbi – főként a második – laktációk során. Napjainkban igen fontos kérdés, hogy az első ellés kritikus időszakában hogyan lehet csökkenteni vagy megakadályozni a káros folyamatok kialakulását. A laminitisz lehetséges másik kiváltó oka a szubakut bendőacidózis (SARA), amely összefüggésbe hozható a csülökszaru léziókkal is. Azok a környezeti tényezők, amelyek hatással vannak a SARA kialakulására – a tehenek fekvési és pihenési viselkedésére, a csülökszaru növekedésre, a kopásra és ütődésekre – mind szerepet játszanak a laminitisz és a csülökszaru léziók kialakulásában. A láthatóan eltérő kiváltó okok ugyanazon a hatásmechanizmuson keresztül hathatnak a csülökszaru léziók kialakulására. Mind a SARA, mind az ellés növelheti a harmadik ujjperc felfüggesztő apparátusának kollagénelaszticitását, így növelve annak mobilitását és nagy az esély, hogy az
belesüllyed a szarutokba (Lischer és mtsai., 2002). Ezt az első lépést súlyosbíthatja a nem megfelelő környezetben hosszú ideig történő álldogálás, a kevés fekvés stb. Környezeti tényezők hatása Felmerül annak a lehetősége, hogy egyszerűen a környezeti feltételek megváltoztatásával javítani lehet a helyzeten. Ha ez így van, akkor sok telepen „kéznél” van a megoldás. Azonban ebben az esetben is egy biológiai folyamatrendszerről van szó, így itt is minden mindennel összefügg. Éppen ezért, ahogyan azt majd a későbbiekben láthatjuk, az egyes hatásokat nem lehet élesen egymástól elválasztani, és a kérdés nem is olyan egyszerű. 11 Az alábbi ábrán tekintsük át a témához kapcsolódó fontosabb környezeti faktorokat (N. B Cook, 2004) Több állás, több probléma Takarmányfelvétel A legelőn tartott teheneket semmi nem akadályozza a szabad fekvésben és felállásban, napjuk nagy részét, hozzávetőlegesen 11
órát fekvéssel töltenek (Phillips és Rind, 2001). Istállózott tartásban, intenzív technológia mellett azonban a megcélzott napi 12-14 órás fekvéssel töltött idő csak akkor érhető el, ha az állat igényeinek megfelelően alakítjuk ki a környezetet, valamint vonzó és elegendő számú pihenőbox áll a tehenek rendelkezésére. Általánosságban elmondható, hogy minden olyan tényező, ami az állatoknak kényelmetlenséget okoz, stresszhormonok termelődését váltja ki, vészreakciót generálva. Az állat nem tud elegendő időt pihenni, többet mozog és ezzel együtt többet áll, ami a csülökirhára kedvezőtlen hatású. Ez végső soron hajlamosítja az egyedet a sántaságra. Több tanulmány rámutat arra, hogy a több állás (mint valamely tényező által kiváltott megváltozott viselkedésforma), valamint a sántaság között szignifikáns összefüggés van, tehát állomány szinten az álló tehenek arányának növekedésével növekszik
az előforduló sántaságok száma is. A megváltozott viselkedést kiváltó okokat sok esetben a nem megfelelő tartási körülményekben kell keresnünk. Fekvés során tehermentesül a csülök, csökken az irhára nehezedő nyomás. Különösen fontos ez az üszőknél és teheneknél az ellés előtti időszakban, mivel ekkor a körömcsont kissé már megsüllyed, és nagyobb nyomást gyakorol az irhára. A túl hosszú állás a csülök vérellátását is ronthatja, ami visszafogja az irha tápanyagellátását (Muntyán, 2015). Egyes szerzők részleges takarmánymegvonással, és azt követő nagyarányú abraketetéssel mesterségesen szubakut bendőacidózist váltottak ki marháknál (Reinhardt és mtsai., 1997; Goad és mtsai, 1998; Keunen és mtsai., 2002) Ezt követően az állatok – feltételezhetően a SARA csökkentésének érdekében, mintegy védelmi mechanizmusként – elkezdték válogatni a takarmányt, előnybe részesítetve a hosszú szálú
szénát. Ugyanez az eset állhat elő túlzsúfoltság, nem megfelelő karám kialakítás esetén, ha egyes szociális viselkedési formák következtében megváltozik a felvett takarmány összetétele, a takarmányfelvétel szabálytalan időközönként történik, az állatokat új karámba, istállóba teszik át, vagy nyakfogóval rögzítik huzamosabb ideig, illetve ha a takarmányváltás átmenet nélkül történik. Ezek a tényezők mind-mind kölcsönhatásba kerülnek a takarmányozási kockázati tényezőkkel (alacsony rosttartalmú takarmány, magas szárazanyag-felvétel, hosszú szálak kiválogatása stb.) és együtt végül a SARA kialakulásának esélyét növelik meg 12 Istállóhoz való hozzáférés A kifutós istállóknál az istállóba való bejutás korlátozhatja a rangsor végén álló egyedeket a fekvésben. Itt is szerepet játszik a dominancia sorrend, a túlzsúfoltság, az istálló elrendezése, hőstressz, és egyéb menedzsment
tényezők. Szociális tényezők Ismert, hogy a tehenek aktivitásának van egy adott napi kerete és eloszlása. Stresszhelyzetben ez a napi aktivitási séma felborul. Ellés körüli időszakban lévő ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS ve m h e s ü sző k m e g p ró b á l j á k ko m p e n zá l n i a környezetükben beálló nagyobb változásokat. Ha versenyhelyzetben először kerülnek kifutós istállóba, előfordulhat, hogy naponta csak 6 órát fekszenek (Singh és mtsai., 1993) A szociális rangsor azt is megszabja, hogy az egyes tehenek hova feküdhetnek le. Natzke és mtsai (1982), valamint Gaworski és mtsai. (2003) azt a trendet figyelték meg, hogy a sorok végén már ritkán használják ki a férőhelyet. Olyan 3 soros elrendezésű istállóban, ahol a bejárás az etetőút felől történik, 41%-kal nagyobb mértékű volt a zsúfoltság, mintha az ellenkező oldalról lehetett bejutni. Ennek a magyarázata is a szociális rangsorban keresendő. A
rangsorban hátrább lévő tehenek nem jutnak el az istálló hátsó részébe, mert félnek megközelíteni és megkerülni a domináns egyedeket. Amennyiben nincs elegendő hely, hogy a rangsorban előrébb álló tehenet kikerülje az állat, gyakran megesik, hogy az hirtelen fordulatot tesz, ami könnyen a tehén elcsúszásához vezet. A megcsúszás a teljes mozgásszervet (szalagokat, inakat) és a körmöt is jelentősen terheli (Muntyán, 2015). Összegezve elmondható, hogy a rangsorban hátrébb álló egyedek kevesebb időt töltenek fekvéssel, mint a dominánsabbak. Inkább állnak, vagy gyakran két lábbal a pihenőtéren, két lábbal a folyosón állva pihennek. A két lábbal való fellépés kimondott kockázati tényezője az inter-digitális és a sarok léziók kialakulásának. Jászolhossz és elrendezés A központi kérdés a jászolhosszal és elrendezéssel kapcsolatban az, hogy minden esetben a karámban lévő teljes állományra, egyidejű
takarmányfogyasztásra kell-e számolni a jászolhosszt, amennyiben jól kevert TMR áll rendelkezésre egész nap. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a nap teljes hosszában nem áll a jászolnál a teljes állomány. Egyes megfigyelések szerint ez csak naponta 15 percre fordul elő, a fejés után, amikor friss takarmány érkezik. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a korlátozott hozzáférés egyes egyedekre más és más hatással van. A növekvő versengéssel a tehenek többször, kevesebb ideig esznek. A domináns teheneket ez a helyzet kevésbé zavarja, mint a rangsorban hátrébb lévőket, akiknél azt is megfigyelték, hogy többször állnak és fekszenek le a fejési idők környékén, mikor az evést kellene, hogy preferálják. Leonard és mtsai. (1998) egy egyedre jutó csökkentett jászolhossz esetén agresszivitást figyeltek meg egy ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS csoportban a kontroll – megfelelő jászolhosszal rendelkező – egyedekhez képest.
A sántaság nem rögtön jelentkezett, azonban 3 hónappal a vizsgálat után abban a közegben, ahol gyakoribbak voltak az agresszív megnyilvánulások, az egyedek rosszabb csülökszaru lézió pontszámot kaptak, mint ahol az agresszivitás nem volt jelen. A vizsgálatok során nem minden esetben mutatnak ki közvetlen kapcsolatot a jászolhossz, elrendezés és a csülkök állapota között. Éppen ezért még további vizsgálatokra van szükség nagy csoportban tartott, TMRrel etetett szarvasmarhák esetében. Azonban az látható, hogy a SARA kialakulásánál nagyobb szerepet játszik az elfogyasztott takarmány összetétele, mint maga a szárazanyag-felvétel. Egyértelműen figyelembe kell vennünk a takarmányhoz korlátozott mértékben történő hozzáférést a rangsorban hátrébb elhelyezkedő teheneknél, amelyek rá vannak kényszerítve a napi viselkedésmintázatuk megváltoztatására, és csak a domináns e g ye d e k á l ta l m á r k i vá l o gato tt ta
ka r mányból fogyaszthatnak. Későbbiekben is utalunk a hierarchikus sorrendben hátrébb álló egyedekre, de látnunk kell azt is, hogy ezek az egyedek gyakran az üszők közül kerülnek ki, ezért fontos az egy egyedre jutó megfelelő jászolhossz. A nyakfogók használata esetében nem egyértelműek a vizsgálati eredmények. Van, aki nyakfogó használata esetén 3-5%-os szárazanyag-felvétel csökkenést mutatott ki a telepítési sűrűség függvényében (Batchelder, 2000), mások azonban nem tapasztaltak változást a szárazanyagfelvételben és a termelésben akkor, ha a teheneket előtte hozzászoktatták a nyakfogók használatához (Brouk és mtsai., 2003) Más kérdés, hogy hatása nem ismert az elfogyasztott takarmány összetételére vagy a SARA kialakulásának veszélyére, mindenesetre az előzetes szoktatás csak előnyös lehet. Az oszlop és rúd típusú jászolkorlát korlátozza legkevésbé a tehenek evés közbeni testhelyzetét. Az
etetőtér-szegély magasságának, a tehenek valós torokmagasságához való megválasztása javasolt (Bak és mtsai., 2007) Túlzsúfoltság Túlzsúfoltság esetén a fekvési, pihenési idő lecsökken. Itt is elmondható, hogy a domináns tehenek viselkedését nem befolyásolja olyan mértékben a zsúfoltság, azonban a rangsorban hátrébb elhelyezkedő egyedek éjszakai fekvési ideje ebben az esetben 13 drasztikusan lecsökken. Egy megfigyelés során a csülökszaru lézió pontok száma itt is magasabb volt a naponta rövid ideig fekvő egyedeknél, mint azoknál, amelyek többet feküdtek. Túlzsúfolt istállóban, ha kevés a pihenőtér, a rangsorban hátul helyet foglaló egyedek, már nem jutnak szabad pihenőhelyhez, így azok nem tudnak lefeküdni. Álldogálás során a körmökre nehezedő nyomás növekszik, az állat a túlterhelésből adódóan jó eséllyel megbetegszik. A pihenőtér kialakítása (pihenőkomfort) szintén nagyban befolyásolja a
csülkök egészségi állapotát. Magasabb komfortindex esetén (a fekvő tehenek százalékos aránya a teljes állományt alapul véve) kevesebb a sánta tehenek száma (Muntyán, 2015). Hőstressz A hőstressz is módosítja a tehenek viselkedését, és ezáltal növelheti a laminitisz, illetve a csülökszaru léziók kialakulásának kockázatát. Az istálló hőmérsékletének növekedésével nő az álldogáló tehenek aránya. Padozat Különösen akkor nagy a csülökbetegségek kialakulásának esélye, ha nem optimális kivitelezésű, azaz nem az állatok igényeihez igazodó a pihenő- és a kifutótér. A kötetlen rendszerű istállókban a tehenek naponta akár 10-12 órán át is talpon lehetnek, illetve 3 km-t is megtehetnek. Éppen ezért boxos kialakítású istállóknál kulcsszerepe van a kifutótér megfelelő kivitelezésének. Alapszabály, hogy a szarunövekedés és kopás mértéke egyensúlyban maradjon. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a
kifutótér egyenletes, száraz és csúszásmentes. A tehenek leginkább a mélyalomra szeretnek lefeküdni, de ez nem minden esetben kivitelezhető. Almos tartás esetén a túl kevés alomanyaggal ellátott betonpadozat alkalmatlan a fekvésre, lecsökkenti a fekvési időt, és a tehenek többet állnak. Bazeley és Pinsent (1984) voltak az elsők, akik felvetették, hogy a csülökszaru léziók sokkal súlyosabbak, amennyiben az intenzív tejelő telepeken a teheneket betonpadozaton tartják. Greenough és Vermunt (1991) arról számoltak be, hogy kemény felületen való hosszú idejű állás hajlamosít a csülkökön történő csülökszaru léziók kialakulására. A kemény felületen történő pihenéskor és mozgás közben a talaj felől olyan biomechanikai hatások érik a csülköt, amelyeknek legfőképpen a gyakran túlnőtt hátulsó külső csülök van kitéve. Ez ad magyarázatot miért ezen a területen található a leggyakrabban lézió (Russell és mtsai.,
1982; Clarkson és mtsai., 1996; Le Fevre és mtsai, 2001, van der Tol és mtsai., 2002) Tejelő tehenek mozgása közben a hátulsó végtag külső csülkére a terhelés nagyobb 14 ingadozással hat, mint a belsőre, így itt az irha nagyobb irritációnak van kitéve (Toussaint Raven és mtsai., 1985) A szaruszemölcsök révén a szarut termelő irha összenyomódik, vérellátása zavart szenved. Ennek hatására gyenge minőségű, de tömeges szaru termelődik, a túlterhelés veszélye nagyobb. Ahol a csülökszaru gyengébb minőségű, ott a nem megfelelő padozat ronthat a helyzeten. Ellés körüli időszakban, valamint laminitisz esetén a fehérvonal struktúrája és a termelt szaru minősége gyengébb, így ha a csülök felülete durvább felszínnek van kitéve, az nagyobb eséllyel fehérvonal elváláshoz vezethet (Kempson és Logue, 1993; Mulling, 2002). A betonpadló megfelelő kezeléssel csúszásmentessé tehető a tehenek számára. Vagy már eleve
betonozáskor rovátkolt mintával ellátva, vagy utólagos maratással. Az öntött aszfaltpadló durva felületű, megfelelő csúszásmentességet eredményez, de a csülökszaru védelme érdekében az állomány beköltözése előtt az öntött aszfalt padozatú kifutót nedvesítsük át és szórjuk be szalmaszecskával, különben a száraz körmök túlságosan megkopnak a felületen. A beköltözés utáni első három hétben ajánlatos a fentieket többször megismételni (Muntyán, 2015). Gumiszőnyeggel, gumilapokkal kényelmesebbé és mindenekelőtt biztonságosabbá tehetjük a padozatot. A gumibevonat javítja a padozat tapadását, és csúszásmentes biztonságot nyújt a felkelésnél és a lefekvésnél. Rugalmasan támasztja alá a csülökirhát, ezzel jobb vérellátást biztosít a lábvégeknek. A padozatnak nemcsak az anyagára, hanem annak higiéniájára is nagy figyelmet kell fordítanunk! Lehetőség szerint tartsuk minél szárazabban a kifutóteret,
mert a felgyülemlett nedvesség (vizelet, bélsár) felpuhítja a csülök szaruját és rontja annak ellenálló képességét, ez sántasághoz vezethet. Ha száraz felületet biztosítunk a fekvéshez, lehetősége van a körmöknek megszáradni. Ezáltal jelentősen csökken a köröm bakteriális fertőzésének esélye. ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS A szarvasmarha sántasága V. A tartási körülmények hatása a lábvégekre - gyakorlati tanácsok Dr. Muntyán János1, Dr Monostori Attila2 1 Vet-Global Kft., 2Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft Biztos lábakon több komforttal Milyen hatással van a kifutótér és a pihenőbox kialakítása a csülkök egészségére? A legelőhöz, mint természetes élettérhez képest a modern tartási formában élő tejtermelő állatok csülkei jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Különösen akkor nagy a csülökbetegségek kialakulásának esélye, ha nem
optimális kivitelezésű, nem az állatok igényeihez igazodó a pihenő- és a kifutótér. Boxos kialakítású istálló esetén kulcsszerepe van a kifutótér megfelelő kivitelezésének. Ha belegondolunk ez ésszerű is, hiszen a kötetlen rendszerű istállóban a tehenek naponta akár 3 km-t is megtehetnek, és 10-12 órán át is talpon lehetnek. Alapszabály, hogy a szarunövekedés és kopás mértéke egyensúlyban maradjon Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a kifutótér egyenletes, száraz és csúszásmentes - sajnos a gyakorlatban mindez csak ritkán teljesül. A padozat alom nélkül gyakran csúszós és nedves, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy rácspadozat fedi a kifutót. A nedves kifutótér a szaru felpuhulásához vezet A száraz kifutó visszafogja a baktériumok szaporodását. A felhalmozódott nedvesség (vizelet, széklet) azonban felpuhítja a csülök szaruját. A szaru keménysége és ezzel együtt az ellenálló képessége az
állandó nedves környezet miatt fokozatosan romlik. Főként az ujjpárna, a körömközi hasadék és a párta szaruja, illetve bőre válik duzzadttá és védtelenné a kórokozókkal szemben. Mindez idővel a tehenek sántaságát eredményezi. Különösen gyakran figyelhető meg a fenti jelenség azokban az istállókban, ahol a hagyományos, rögzített padozatot nem tisztítják rendszeresen trágyatoló berendezéssel. A rácspadozatos istállókban is gyakran előfordul azonban a fenti probléma. A túlzsúfolt istállóban a rácspadozat is gyakran lehet nedves. Amennyiben nem zsúfolt az istálló, pont az lehet a gond, hogy nagyon kevés az ürülék, így az nem tud lecsúszni a rácsok között, ami miatt a trágya egy része a padló felszínén marad. ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS Kotorjuk rendszeresen a kifutókat A kifutók szárazon tartásához rendszeres, két-, háromóránkénti trágyázásra, ill. kotrásra van szükség Ez elvileg igaz a
rácspadozatnál is, de legrosszabb esetben itt is minden fejési idő előtt komplett tisztítás szükséges. A rácspadozatot is naponta legalább kétszer kotorjuk le. Különösen ügyeljünk a közvetlenül a pihenőboxok mögötti rész alapos kotrására. Megfelelően elhelyezett pihenőboxok esetén itt gyűlik össze a legtöbb széklet és vizelet. Amennyiben nem tisztítjuk rendszeresen ezt a területet, a tehenek a boxok elhagyásakor hátsó lábukkal rendszeresen a trágyában állnak. Az ürülék a körmökre tapad, így azok nem tudnak megszáradni. A kézi kotrás alternatívájaként lehetőség van speciális rácspadozat kotró beépítésére is. A készülék a gyakorlatban nagyon jól bevált. A rendszeres kotrásnak egyéb előnye is van: a padló tapadása jelentősen javul, így a tehenek nehezebben csúsznak el. Szintén növeli a csúszásmentességet az istálló külső falainak megnyitása: egyrészt hasznos a beszűrődő UV sugárzás fertőtlenítő
hatása, másrészt pedig a levegőn hamarabb meg is szárad a padló felülete. Idősebb épületekben az ablakok kivételével vagy kisebb falfelületek kibontásával jelentősen hozzájárulhatunk a szárazabb kifutófelület megteremtéséhez. A beton-rácspadozat csúszásmentességét javítandó kétszer van lehetőség a felület felmarására. 11 Beton, öntött aszfalt- vagy gumipadló? A betonpadló megfelelő kezeléssel csúszásmentessé tehető a tehenek számára. Amennyiben a betont egyáltalán nem, vagy csak söprűvel érdesítették, rövid idő alatt simává válik a felület. A sima padozatot utólag is marathatjuk. Ezzel az eljárással akár a rácspadozat, akár a hagyományos, rögzített padozat felületét durvíthatjuk. A gyakorlati tapasztalatok az esetek többségében pozitívak. Négy-ötévenként mindenképp kerítsünk sort a padozat felületi kezelésére. Ha el akarjuk kerülni a rögzített padozat ismétlődő durvítását, már a
betonozás során lássuk el rovátkolt mintával. A gyakorlatban nagyon bevált az USA-ban kifejlesztett rombusz mintázat. Ehhez a frissen kötő betonba bélyegzővel vagy hengerrel nyomjuk, ill. hengereljük a kívánt profilt. A barázda mélysége és szélessége maximum 1,0 - 1,5 cm legyen, a talp így még simán felfekszik. Rácspadozat A rácspadozat maximum 3,5 cm rácsszélességű legyen. A rácspadozat 2,5-3,5 cm közötti rácsszélesség és 8 cm körüli lépési felület esetén leginkább lépésbiztos. A csülöksérülések elkerülése érdekében a rácselemek legyenek anyaghibáktól mentesek, és a lerakás után fontos, hogy teljesen egyenletes felületet adjanak. Már a legkisebb eltérés miatti kiálló perem is a tehén botlását okozhatja. A következmény sokszor a köröm fehér vonalának mentén megjelenő kisebb hasadások vagy fellazult szarufal. Az új rácspadozatról henger segítségével mindig koptassuk le az esetlegesen kiálló, vágó
részeket. Az éles peremű elemeket cseréljük ki, mivel ezeken a tehenek gyakran megcsúsznak, vagy akár fenn is akadnak, ami sok esetben a köröm súlyos sérülését okozza. Éppúgy, mint a rögzített betonkifutó, a rácspadozat felülete is néhány év elteltével simává válik, csúszásmentességét elveszíti. A tehenek mozgása ekkor lassúvá és elővigyázatossá válik, a napi mozgás jelentősen csökkenhet. Beton vagy egyéb felület kialakítása csak bizonyos feltételek teljesülésével oldható meg. Statikai okokból (a vasalás miatt) a rácspadozat anyagának felmarására maximum kétszer van lehetőség. 1. ábra Két lehetséges bordamintázat az istálló kifutóterébe A betonpadló bordázata csúszás-mentességet biztosít. A gyakorlatban egyre inkább a rombusz mintázatú profil terjedt el. A meglévő kifutó tatarozásánál is gondoljunk a kifutófelület bordázásának lehetőségére. Mielőtt a jószágok először az új, strukturált
felületre lépnének, csiszoljuk fel néhányszor, hogy az éles peremrészek lemorzsolódjanak. A csiszoláshoz egy nehéz betontömb is megfelel, amit vontató targoncával a beton felületén többször végighúzunk. Ezt kövesse az istálló elárasztása, ami során kimosódnak a lemorzsolódott betonszilánkok. Új építésű vagy felújított istállónál öntött aszfaltot is használhatunk. Az aszfaltpadló durva felületű, kiváló csúszásmentességet biztosít. Mindemellett hasonlóan viselkedik, mint a smirglipapír. Éppen ezért az állomány beköltözése előtt az öntött aszfalt padozatú kifutót nedvesítsük át és szórjuk be szalmaszecskával, különben a száraz körmök túlságosan megkopnak a felületen. A beköltözés utáni első három hétben ajánlatos a fentieket többször megismételni. A betonozott kifutók gumibevonata még jobb felületet biztosít, továbbá a körmöket is tehermentesíti. Egyre több üzemegységben borítják a
frekventált helyeket, pl. az elővárakozót, az etetőhöz vezető utat 2,5 cm vastag gumiréteggel Ennek költsége nagyjából 25 euró négyzetméterenként Az első pozitív tapasztalatok alapján az USAban több kezdeményezés is történt gumi-beton keverék beépítésére. Az eljárás során gumiőrleményt kevernek betonnal, amit aztán az előkészített felületen eloszlatnak. 12 2. ábra A rácspadozatnál ügyeljünk arra, hogy az elemek egyenletes felületet adjanak. Már a legkisebb szintkülönbség is elegendő ahhoz, hogy a tehén fennakadjon a kiálló peremen. Rácspadozat gumibevonattal Viszonylag új technikai fejlesztésnek köszönhetően lehetőség van lágy gumiból készült lapok elhelyezésére hasonlóan, mint a rögzített betonkifutóknál. Az eljárással speciális, méretre szabott gumilapokat rögzítenek a rácspadozat elemeire. A hohenheimi egyetem kísérleti gazdaságaiban végzett felmérések eredményei alapján a „puha felületű”
kifutókon a mechanikai eredetű megbetegedések száma már néhány hét elteltével csökkent. Puha felületű padozatnál kevesebb megbetegedés A megfigyelésekből az is kiderült, hogy a jószágok aktívabbak voltak, céltudatosabban mozogtak (nagyobb lépésekkel). Hozzávetőleges számítások szerint a gumival borított felületen naponta közel 100 m-rel tettek meg ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS hosszabb távot a tehenek. Szintén feltűnt, hogy a tehenek kétszer annyi alkalommal tisztogatták a tőgy és a comb közötti részt. Ehhez három lábon kell állniuk, így az említett megfigyelés arra enged következtetni, hogy a gumifelületen jóval biztosabb lábakon állnak, mint a betonon. Mindez azzal magyarázható, hogy a csülkök finoman a gumiburkolatba süppednek. Speciális, méretre szabott gumiszőnyeg, nagy lépésbiztonságot jelent a tehenek számára. Egyetlen üzemben sem adódott probléma a gumiborítású elemekkel, az állatok mindig a
tisztább, puhább és matracozott pihenőboxot választották. Az eljárás egyetlen hátránya a nagyon magas beruházási költség. A gumiburkolat ára 50 euró négyzetméterenként. Öt éves használattal számolva ez évente 42 eurót jelent állatonként. A csúszásmentes padozat mellett a tehénnek elegendő térre is szüksége van a stressztől és sérülésveszélytől mentes mozgáshoz. Amennyiben nincs elegendő hely, hogy a rangsorban magasabb helyen álló fajtársat kikerülje az állat, gyakran megesik, hogy a jószág hirtelen fordulatot tesz, ami könnyen a tehén elcsúszásához vezet. A megcsúszás a teljes mozgásszervet (szalagokat, inakat) és a körmöt is jelentősen terheli. Ezzel a jelenséggel különösen nedves, ill. sima felületek, továbbá túl keskeny átjárók esetében találkozunk. Az átjáró legalább 3 m, az etető út pedig minimum 4 m széles legyen. Kerüljük a „zsákutcákat”, ahol a rangsorban hátul álló állat bent
rekedhet. A sok fekvés kíméli a csülköket A pihenőbox kialakítása (pihenőkomfort) szintén nagyban befolyásolja a csülkök egészségi állapotát. A napi 12-14 órát fekvéssel töltő teheneknél kevesebb megbetegedést figyeltek meg, mint azoknál, amelyek pl. csak napi 8 órát feküdtek. Angliai kutatások szerint magasabb komfort index esetén (a fekvő tehenek százalékos aránya a teljes állományt alapul véve) kevesebb a sánta tehenek száma. Hosszabb állás, több sántaság Az álló tehenek arányának növekedésével növekszik az előforduló sántaságok száma is. Az index meghatározására naponta kétszer, a fejés előtt egy órával kerül sor. Az álló tehenek növekedésével növekszik az előforduló sántaságok száma is. ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS 13 Ennek több oka is van: – A fekvés során tehermentesül a csülök, csökken az irhára nehezedő nyomás. Különösen fontos ez az üszőknél és teheneknél a
borjadzás előtti időszakban, mivel ekkor a körömcsont kissé már megsüllyed, és nagyobb nyomást gyakorol az irhára. A túl hosszú állás a csülök vérellátását is ronthatja, ami visszafogja az irha tápanyagellátását. – Ha száraz felületet biztosítunk a fekvéshez, lehetősége van a körmöknek megszáradni. Ezáltal jelentősen csökken a köröm bakteriális fertőzésének esélye (pl. Mortellaro). A dermatitis interdigitalis kórokozóinak megtelepedéséhez is nedves környezet szükséges, így ez a betegség is a legtöbb esetben elkerülhető. – Utolsóként fontos megemlíteni, hogy a durva kifutófelületen a túl aktív mozgás a körmök túlzott mértékű kopását okozhatja. A megcélzott napi 12-14 órás fekvéssel töltött idő csak akkor érhető el, ha megfelelően vonzó és elegendő számú pihenőbox áll a tehenek rendelkezésére. Túlzsúfolt istállóban, kevés pihenőboxszal a rangsorban hátul helyet foglaló egyedek (főként
az üszők) már nem jutnak szabad pihenőhelyhez. Ez ahhoz vezet, hogy egyáltalán nem tudnak lefeküdni A körmökre nehezedő nyomás növekszik, a jószág a túlterhelésből adódóan jó eséllyel megbetegszik. A pihenőboxokat úgy alakítsuk ki, hogy puha fekvőfelületet (ezt térdeléssel ellenőrizzük) és elegendő helyet biztosítsunk. Ha a pihenőbox túl rövid vagy keskeny, esetleg nincs elegendő hely a fej számára, az állatok csak vonakodva keresik fel a boxokat, és sok esetben csak állva használják azt. A nem megfelelően párnázott boxban a fekvés során horzsolások keletkezhetnek, különösen jellemző ez a csánk környékére, ami esetenként fel is duzzad, és sántaságot okoz. Jól beváltak a beszalmázott mélyalmok (min. 20 cm szalma) vagy matracos boxok, ahova még további fűrészpor és szalmaszecska is kerülhet. Kötött tartású istállóban ügyeljünk jobban a fekvés komfortjára! A kötött tartású istállóban a megfelelő
higiénia hiányában a keskeny fekvőhelyek és a mozgás teljes hiánya miatt a csülkök még inkább ki vannak téve a megbetegedéseknek. A mozgásszegény életmód miatt rossz a csülkök vérellátása és hiányzik a körmök természetes kopása. A szaru túl hosszúra nő, előre görbül és kialakul az úgynevezett istálló- vagy papucsköröm. A régi, kötött tartásra kialakított istállók alkalmatlanok a nagy teljesítményű tehenek számára. Rövidállásos, taposóráccsal ellátott istállóban az állatoknak gyakran a rácson kell állniuk, ami az irha zúzódásához és a köröm eldeformálódásához vezet. A tehenek a csánkjukat a fekvőhely végén lévő perembe ütve tudnak csak lefeküdni, ami szintén zúzódásokat okoz. Ajánlatos ezért a fekvőhelyet meghosszabbítani és speciális matracokkal ellátni Tovább növelhető a fekvés komfortja, ha a matracokat még szalmával is beborítjuk. Pozitívan befolyásolhatjuk a csülkök egészségét
azzal is, ha kifutóhelyet alakítunk ki, így a rendszeres 14 kijárással a köröm szaruja némi nedvességhez jut, és még kopik is. A sántaság gyógyítására sokféle lehetőség áll rendelkezésre. A fertőző betegségek esetében ez leginkább antibiotikumos kezelést jelent, a nem fertőzőek esetében pedig helyreigazító kezelést. A következőkben általános áttekintést nyújtunk, kezelés előtt mindig kérjen tanácsot állatorvostól vagy körmöző szakembertől. Fertőző betegségek kezelése A DD, interdigitalis flegmone, valamint az ujjak közötti bőrgyulladás antibiotikumokkal kezelhető. A kezelés azonban jelentős költséget jelent. Az állatorvosi kezelésből, a gyógyszerhasználatból és az élelmezésügyi várakozási idő miatt kieső tej mennyiségéből adódó költségeket is számba kell venni. Legyen szó egyedi vagy állományi szintről, a megelőzés mindig sokkal olcsóbb, mint a kezelés. Egyedi kezelés Egyedi szinten
lehetőség van injekció beadására vagy a csülök felületi kezelésére. A beteg, sérült felületet meg kell tisztítani a szennyezőanyagoktól, az elhalt szövetekkel együtt. Ezután egy antibiotikum tartalmú spray vagy más felületi kezelő szer alkalmazható. Állományszintű kezelés A teljes állomány kezelésével kézzelfogható előny az egyidejűség, valamint az, hogy a fertőződés valószínűsége csökken. Az állatoknak teljesen tiszta csülökkel kell áthaladniuk az előírt antibiotikum tartalmú lábvégfürösztő oldaton. Nem fertőző betegségek kezelése A nem fertőző lábvégbetegségek okai sokfélék lehetnek, ebből következően a kezelés is sokféle lehet. Blokkok A blokkok tehermentesítik a csülök érintett területét, ezzel lehetőséget nyújtva a gyógyulásra. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek Blokkokkal együtt használva a gyulladáscsökkentő gyógyszerek segítik a még gyorsabb gyógyulást. ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS
TAKARMÁNYOZÁS Állatorvosi kezelés Ahhoz, hogy a sérülések, tályogok stb., ne forduljanak súlyosabb kórképbe, a legtöbb esetben állatorvosi kezelés szükséges. Antibiotikumok Abban az esetben, ha egy nem fertőző betegség szövődménye egy fertőző lábvégbetegség, antibiotikum használata lehet indokolt. Lábvégfürdetés A lábvégfürdetés a megelőzés és a gyógykezelés szerves részét képezi. Fontosságát és szakszerű kivitelezését minden szakember igen fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja Kivitelezése és a technológia szigorú betartása azonban lényeges pont a végrehajtásban. Alábbiakban egy pár praktikus tanácsot szeretnénk átadni a lábvégfürdetéshez. Dermatitisz digitálisz esetében az alábbi fürdetési protokollokat tudjuk használni. 1. Mészhidrátos program • 2 hétig: 150 liter víz 20 kg mészhidrát, napi kétszer fürdetve • 3 nap réz-szulfát, 3-5% vagy más típusú szer • 1 hét pihentetés,
istállótisztítás, higiénia növelése • Ismétlés 4-6 hónapig Mészhidrátos fürdetés (dr. Lehoczky János) 2. OTC (oxitetracyklin) és különböző edzőszerekre alapozva • 1. hét: 3-4 napon keresztül 0,1%-os OTC oldat • 2. hét: 3-4 napon keresztül 5%-os réz-szulfát vagy cink-szulfát oldat • 3. hét: 2-3 napon keresztül 5%-os réz-szulfát vagy cink-szulfát oldat, egy napon keresztül 0,1%-os OTC oldat • 4. hét: 3-4 napon keresztül 5%-os réz-szulfát vagy cink-szulfát oldat 3. Linkomicin 100% pulvis lábfürdetési protokollja (200 liter vízhez, 300 tehénre) • 1. nap: 64 g linkomicin • 2. nap: 64 g linkomicin • 8. nap: 64 g linkomicin • 3. hét: 64 g linkomicin • Majd fél év elteltével az egészet egyszer megismételni 4. Kombinált program • 1. hét: 2-4% mészhidrát • 2. hét: 64 g lincomicin hatóanyag naponta, hét napig • 3. hét: 3-5% formalin oldat • 4. hét: 3-5% rézgálic oldat • Ismétlés, pihentetés nélkül
fél éven át ÁLLATEGÉSZSÉG ÉS TAKARMÁNYOZÁS FONTOS megjegyezni, hogy az antibiotikumok tartós használata rezisztencia kialakulásához vezethet, így ezen protokollok könnyen hatástalanná válhatnak. A rézszulfátról és a formaldehidről tudnunk kell, hogy bár sok országban már betiltották használatukat, alkalmazásuk során káros hatással vannak az emberi egészségre, a tehenekre és a környezetre. 5 . Modern lábfürösztő készítmények Ma már számos olyan készítmény kapható, amelyek kombinált összetétele kiváltja a régi módszereket, és hatékonyságuk mellett a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. Ezekben glutáraldehid, réz-szulfát, alumínium-szulfát, benzalkonium-klorid, allantoin, nem ionos tenzidek, komplexáló anyagok, stabilizátorok, stb. találhatók különböző százalékban és megfelelő koncentrációban alkalmazva alkalmasak a kívánt hatás elérésére FONTOS a lábvégfürösztő vegyszerek pontos
adagolása és az előírt utasítás szerinti cseréje, hiszen ellenkező esetben a szennyezett fürösztő oldat elveszítheti fertőtlenítő hatását, sőt további fertőzések közvetítője lehet. 6. Habosított lábfürösztő technika Ezen technikai megoldás bár egy központilag beépített rendszer, mégis hosszú távon alkalmas lehet egy hatékony, anyagtakarékos kezelési mód megvalósításához. A legfontosabb: Tartsa szárazon és tisztán a csülköket! A tehenek természetéből adódóan képtelenség állandóan tisztán tartani a csülköket. A tartási körülmények kézben tartása azonban óriási különbséget jelenthet. Olyan rutinok bevezetése, melyek során pl a tehenek elkerülik a hosszú ideig történő trágyában állást vagy rendszeres lábvégfürösztést kapnak, jelentősen csökkenthetik a fertőző csülökbetegségek terjedését. 15