Literature | High school » Irodalom érettségi tételek, 1995

A magyar felvilágosodás irodalmából Kelet-Európában a felvilágosodás később alakúlt ki, mint Angliában vagy Franciaországban. Magyarországi kezdeteit két tényezőre vezethetjük vissza : 1763 tól egyes főúri családok (Csáky-ak, Festetich-ek, Ráday-ak és Apponyi-ak ) könyvtárában egyre több kerűl a francia felvilágosodás íróinak munkájából. 1760ban Mária Terézia Bécsben magyar testőrséget állít fel, hová gazdag köznemesség fiait állítják be. A főúri tájékozódás eredménye, hogy az erdélyi mágnás Teleki József Rousseau-val Fekete János pedig Voltaire-el köt barátságot. Teleki még külföldön és franciáúl adja ki értekezéseit, Fekete Jánosnak gyenge francia verseinél jelentősebb a politikai tevékenysége. Orczy Lőrinc báró viszont már magyarúl és nem is értéktelen verseket ír, melyekben kifejezi kételyét a tételes vallással szemben. A bugaci csárdának tiszteletére című költeményében életkép

költészetet teremt meg, mely műfajt Petőfi emelt magas szintre. A főúri kezdeményezéseknél jelentősebb a testőrírók tevékenysége : Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György. Barcsay költeménye a Télnek közelgetése (1774) jellegzetesen klasszicista szöveg, A kávéra írt epigrammájában a néger rabszolgatartás ellen emeli fel szavát. Bessenyei György (1746-1811) 1765- ben lép be a testőrséghez. Nem költőként, hanem értekező prózaíróként volt jelentős. 1772 Ágis tragédiája című művében Mária Terézia felvilágosúlt abszolitizmusát dicséri. 1777 A filizófus című vígjátékában Pontyi nevű hősében a magyar nemesség parlagiasságát gúnyolta ki. 1804 Tariménes utazása elbeszélő prózai műve tanregény, drámáinak hősei: eszmék szócsövei. Ma már inkább kultúr-politikusnak és nemzetnevelőnek mondanánk Bessenyei a művelődési program szerves részének tekintette a nyelművelést. Ezt szorgalmazta az

1778-ban Bécsben kiadott Magyarság című röpirata. A címben szereplő fogalmat a "Magyar nyelv" jelentésében használta. 1781 Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen kiadott tudományos írása a Magyar Tudományos Akadéia Alapszabálya-it írja le. 1782-ben visszavonúlt birtokaira és magányosan dolgozott. Munkái sokáig kiadatlanok maradtak, mint példáúl a Tariménes utazásai is. 1930-ban adták ki, műfaját tekintve a Gulliver-el és a Candide-dal tart rokonságot. Államregény. Értekező prózával keveredik a történetmondás Tariménes a mű főszereplője Pucufalván, parlagi környezetben tölti életét (maradiság). Az ifjú Tariménes-t két bölcselő neveli : Kukumedóniás, és Kantakuci. Vitájuk a felvilágosodás két szemléletének összeütközését példázza ( az emberi értelem törvényeinek örök egyformasága, másikuk minden jelenséget a körülmények változásaival magyaráz) A címszereplő a

Kukumedóniás-al Totopozba látogat. Két ellentmondó áláspontot ismer meg : Trézéni a civilizáció szószólója, Kirakades a vadember barbárságot fedez fel a civilizált látszat mögött. Bessenyei a rangkórságot szellemes nyelvi leleménnyel érzékelteti : minél több hatalommal rendelkezik valaki, annál hosszabb a neve. Az egyik szereplő neve : Bangócibumbujpulujhurculujbüszkülüjkikiriposzidoszi-nak hívám. A szatíra azonban nem terjed ki Totoposz uralkodójára Árténisz-re, Ő képviseli a felvilágosúlt abszolitizmust. 1780-ban a trónre lépő II. József feloszlatta a magyar testőrséget 10 éves uralkodása szembeállította egymással a nemzeti haladás és a társadolmi reform ügyét. Jelentős polgárosító intézkedéseket vezetett be, központosítani kívánta a birodalmat, így a németet tette hivatalos nyelvvé. A magyar írók táborát ezáltal öntudatlanúl megosztotta : egy részük II. József híve : jozefinisták, másik

részük a nemesi ellenállást szervezte. A dilemát legmélyebben Ányos Pál (1756-1784) élte át, aki töredékekben fennmaradt verseket írt a "kalapos" király ellen. Egyéb műveiben Bessenyei tanítványának bizonyúlt, sőt költőként mestere klasszicizmusán is túllépett. Műfaja az episztola. Gvadányi József gróf (1725-1801) Sokkal parlagiasabb szemléletű volt. 1788-90-ig megírja Egy falusi nótárius budai utazása című verses művét a népéletnek egy olyan jelenetét ábrázolta, melyet Arany és Petőfi is figyelemre méltatott. II. József halála előtt 1790-ben visszavonta rendeleteit, kivéve a vallási, türelmi rendeletet és a jobbágy rendeletet. Utódja II Lipót lett A főurak közűl Széchenyi Ferenc gróf (1802-ben a Nemzeti Múzeumot létrehozza), Martinovics Ignác és Hajnóczy József mozgalmat szervez a polgári és nemzeti fejlődés megvalósítására. Szervezkedésüket leleplezik és Martinovicsot és társait kivégzik, a

szervezkedés tágabb körének tagjait várbörtönbe zárják. Közöttük van a magyar felvilágosodás irodalmának második nemzedékéből : Batsányi János (1763-1845) 1789-ben megírja a franciaországi változásokra című művét, mely a francia forradalmat köszöntötte. Veseghy Ferenc (1757-1822) a Marseillaise fordítója, Szentjóbi Szabó László (1767-1795) kinek költészete korai halála miatt nem tudott kibontakozni, s Kazinczy Ferenc (1759-1831) aki 1787-ben Batsányi-val együtt folyóiratot indított, 1801-től fogságból való szabadulása után a magyar irodalom fő szervezője volt. Batsányi János irodalmi pályáját versekkel és fordításokkal kezdte. Értekezést írt a műfordításról is. 1789 Franciaországi Változásokra című epigrammája egyetlen körmondat. 1791-ben íródott A látó című verse: Batsányi látnokoknak tekintette a költőket, erre a költőszerepre utal a vers. Batsányi sorsát megpecsételte a Martinovics mozgalom

bukása. A Kufstein-i várfogság után előbb Bécsben, majd Franciaországban telepedett le. 1815-ben azoszták hatóság elfogatta Párizsban, azzal a váddal, hogy Ő fordította magyarra Napóleon kiltványát, ismét várbörtönbe zárták, majd Linzbe internálták haláláig. A magyar klasszicizmus Kazinczy tevékenysége előtt nem létezett hazánkban irodalmi élet. Hatalmas szervező munkájának dokumentumait, levelezéseit 23 kötetben adták ki. 1823-ban Fogságom naplója, amelyben a Martinovics összeeskövés leleplezésére és a börtönben töltött évekre emlékszik. Vezető szerepet játszott a magyar nyelv művelésében, 1811 Tövisek és virágok című epigramma gyüjteményével indította el a nyelvújítást. Nyelvszemléletében még sok a klasszicista vonás, egyetlen meghatározott nyelveszményhez : " A fentebb stil"-hez igazította Dayka Gábornak (1769-1796) verseit, holott az nála eredményesebb költő volt. Baróti Szabó Dávid

(1739-1819) azért bizonyult az antik (időmértékes) verselés legszínvonalasabb meghonosítójának, mert az élő beszédből vett metafórákkal feledtetni tudta a metrum idegenszerűségét. 1790-ben a Rettenetes éj című költeményében a viharos éjszaka allegóriájával zaklatott lelkiállapotot fejez ki. Kármán József (1769-1795) 1794-ben Fanny hagyományai napló és levélregény (Goethe : Az ifjú Werther szenvedései után) Helyenként a XIX század végén kialakúlt tudatregényekre hasonlít a nyelvezete. A hősnő fokozatosan elidegenedik a környezetétől. Művét saját folyóiratában az Urániá-ban közölte A nemzet csinosodása című programja azt bizonyítja, hogy remek értekező is volt. E műve a polgárosodás programja is volt egyben. Virág Benedek (1754-1830) ódáiban az alkalmi és a tanítóköltemény keverékét adta. Tóth László (1788-1820) a korszerűsített klasszicizmust képviseli : Virággal ellentétben nem Horatiust, hanem

a líraibb óda megteremtőjét a görög Pindarost vallotta mesterének. Eszmeileg a francia mechanikus materialisták hatása alatt állt, formaérzéke Weöres Sándorra is mély benyomást tett. Kisfaludy Sándor A XIX. század elején a kezdeményezők többnyire a Kazinczy ellenzékéből kerülnek ki. Kisfaludy Sándort Kazinczy Himfy című epigrammájában joggal rótta meg azért, hogy sok selejtet írt. 1800-ban a Kesergő szerelem című műve mégis döntően újat jelent : ez az első egészében megszerkesztett magyar verskötet. A könyv két alapelmeből tevődik össze: az egyik mindíg több versszakra terjed - ezt a költő éneknek nevezi -, minden éneket 10 dal követ, melyek önéletrajzi történetet beszélnek el : Himfy hazatérését francia fogságából. A másik az énekekben Himfy szerelmének belső történése, az önéletrajzi epika és a líra egymás kölcsönhatásában bontakozik ki. A 200 dal a szándékosan félbehagyott XX ének zárja Sorok :

8, 7, 8, 7, 8, 7, 8, 7, 8, 8, 7, 7. Rmképletük : A, B, A, B, C, D, C, D, E, E, F, F Ez a Himfy versszak. Kisfaludy költészete Csokonai Mihályra is hatott Az Ő baráti köréből még ki kell emelni Fazekas Mihályt, az 1804-ben megírta a Ludas Matyit : népies hangvétele természetes összhangban van hexametereivel. Csokonai (1773-1805) Berzsenyi Dániel (1776-1836) A barokk korszak irodalma: Zrínyi Miklós Barokk: 1600-1750. A szó jelentése: szabálytalan, nyakatekert A XIII-XVI. században a polgárság harcot indított a gazdasági és társadalmi hatalomban való részvétért a feudalizmus ellen, ám a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott, mert a gazdasági feltételek és a politikai lehetőségek ezt nem tették lehetővé. A XVI. sz végétől Európában új gazdasági, társadalmi és ideológiai folyamatok bontakoztak ki: újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák. A katolikus egyház hatalmát féltve a

reformáció tanaitól támadásba lendült: ellenreformáció, és ezt a harcot a jezsuiták - a Jézus társaság tagjai - irányították. A katolikus egyház legfőbb támasza a fejedelmek és a főurak, akikkel szemben szövetkeznek, hogy térjenek vissza a katolikus hitre ezzel példát mutatva. Azé a föld, akié a vallás Az egyház létrehozza az újkatolicizmust a hívek visszaszerzésére. A templomokat fényűzően díszítik, hogy a híveket lenyűgözzék. A világ katolikus és labirintusszerű: így látták a művészek a reneszánsz végén. A barokk viszont jól rendezett és hieralchikusan tagolt látomásban szemléltette a világot Ez a rend az ellentétek küzdelmében megvalósuló harmónia. ( Ezt sugározzák a római Il Gesú, a jezsuita szerzetesrend főtemploma mintájára épített barokk templomok, v. Tassó művét követő barokk eposzok. ) Létrehozzák a jezsuita rendet, akik izgalmasan diploma életet éltek Intelligensek és magasan képzettek

voltak, a kalandok miatt sok fiatalt vonzottak a rend belépésére. A jezsuiták sok mindent átvesznek a reformációtól, de ők tanítanak, egyetemeket nyitnak, új liturgiákat, misemenetet találnak ki, bevezetik a körmenetet, így a misék színpadiasabbá válnak. Az érett barokk műveltségeszmény jegyében az első képzőművészeti alkotások a század 40-es éveiben jelennek meg. - Képzőművészet: célja meghökkentés, túlzott hatások, mai szemmel nézve giccs. A méretek hatalmasak lesznek, szeretik áttörni a korlátokat. Pl: A szobrok kinyúlnak, a mennyezeten a paradicsom jelenik meg. Fontos a meghökkentés és az illúzió Bernini, Rubens ( Leukippos lányainak elrablása ), Elgrico, Carabadgio, Rembrandt ( Dávid és Jonatán ), Mányoki Ádám ( II. Rákoczi arcképe ) - Építészet: Nagyszombati egyetem 1635 ( 1773 óta Bp-n. ELTE ) - Zene: Főcél az elkápráztatás, orgona, kórus. Sok irányba próbálnak hatni, ezért komplex zenei műfajok jönnek

létre: opera ( zene, tánc, ének, látvány ), oratórium ( olyan mint az opera, csak nem adják elő, kizárólag ének hangszeres kíséret nélkül ) Bach ( D - moll tokát és fuga: futamok jellemzik, ünnepélyes, magasztos, megrendítő ), Vivaldi, Handl, Monteverdi - Irodalom: a barokk hatás mindenek előtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, lenyűgöző hatás és a csodálkozás felkeltése, ami leginkább formai külsőségekkel érhető el ( virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás, újszerű költői képek, patetikus stílus, körmondatok, rokonértelmű szavak, drasztikusabb népiesség ). A barokk új műfajokat teremtett meg, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új formákat hozott létre: sok részletből felépülő epizódokból álló, monumentális szerkezet: eposz. Általánossá vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok, látomások ábrázolása, mindez

intellektuális köntösben ( Szent Teréz látomásai ). Gyakori a szimbólum, embléma, jelkép használata. Tasso ( A megszabadított Jeruzsálem ), Zrínyi Miklós ( Szigeti veszedelem ), Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Rákoczi, Mikes Kelemen, Báthory, Cervantes Zrínyi Miklós: 1620-1664 A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire a török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. 1620 Ozaly várában született, nagybirtokos arisztokrata családban. Apja korán meghalt, fiai nevelését Pázmány Péterre bízta, így ők Habsburg - hű, és mélyen vallásos nevelésben részesültek. Grazban, Bécsben és Nagyszombatban végezte a jezsuitáknál. Olaszországi tanulmányútján ( Róma, Nápoly, Firenze, Velence ) megismerkedett az olasz művészettel és irodalommal. Rómában fogadta

VIII Orbán pápa, aki megajándékozta saját latin verseinek egy díszesen kötött példányával. 1637-től Csáktornyán élt, és szinte szünet nélkül harcot vív a törökkel. Ezt a bécsi udvar rossz szemmel nézte, és arra kényszerítette, hogy I. Rákoczi György fejedelem ellen hadjáratot vezessen Erdélyben Ez vette fel benne a gondolatot, hogy Mo. és Erdély összefogásával ki lehetne űzni a törököt 1646-ban tábornok, 1647-ben pedig horvát bán. Hadtudományi tanulmányokat folytat Pl: A tábori kis trakta c műve mely egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, ellátásáról stb. szól1646-ban feleségül veszi Draskovich Mária Eusebiát. Ő meghal, 1652-ben elveszi Löbl Máriát A bécsi királyi udvar politikájával szemben 165657-ben megírja Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát, mely a nemzeti autonóm királyság létrejöttét sugallja, de

példát mutat egy erős centralizált magyar állam kiépítésére. Reményeit II. Rákoczi György erdélyi fejedelembe fektette, de halála meghiusította reményeit Török elleni röpirata a török áfium ellen való orvosság (1660) nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata. Fő műve: Szigeti veszedelem ( 1645-46 ) 1651-ben jelenik meg Bécsben. Jellemzői: műeposz, tudatos szerkesztés. Zrínyi egy, a magyar irodalomban eddig ismeretlen műfajt honosít meg. 1651-ben kisebb költeményeivel együtt Az Adriai - tengernek Syrenaia címmel jelent meg nyomtatásban. Hatással voltak művei megírására: Homérosz ( Iliász ), Tassó ( Megszabadított Jeruzsálem ), Vergilius ( Eanis ), humanizmus eszméje. A barokk eposz jellegzetességei: - In medias res kezdés - Keresztény kérdéskör ( a magyarság bűnei miatt Isten a török támadással bünteti a magyarokat ) - Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok - Patetikus megfogalmazás - Mitológiai és

alvilági elemek Hagyományos eposzi kellékek: - Propozíció ( témamegjelölés ) Fegyvert s vitézt éneklek - Invokáció ( fohász ) Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt - Enumeráció ( seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény ) - Állandó jelzők - Isteni beavatkozás ( angyali légió, Mihály arkangyan, Alekto ) Zrínyi eposzának jellegzetességei: - Történelmi múlt ( a magyarság bűnei ) - A szigetiek esküje ( V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség ) - Főszereplők bemutatása ( Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál ) - Harcleírás - Szerelmi motívum ( Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és Rusztán párbajához vezet ) - Váratlan fordulat ( postagalamb ) - Zrínyi

mártíromsága ( készül a halálra, mint keresztény vértanú ) - A barokk látomások A szigetiek pusztulásukban is győztesek, ezért angyali légió viszi lelküket Isten elébe. A mű figyelmeztető felhívás a művészet ereje által. A szigeti hősöket követendő példának tartja jövő nemzedéke számára. A főszereplő a költő dédapja, az eposz megtörtént eseményt dolgoz fel Az eposz a szigeti ostrom évéve megegyező számú: 1566 szakaszból áll. A barokk eposzban a jellemek elhanyagolhatóak, ez alól Zrínyi eposza kivétel: nagyszabású hősöket vonultat fel, sorsukat lezárja akárcsak a drámában. Pázmány Péter: 1570-1637 Váradon született, előkelő protestáns családból. 13 éves amikor katolizál 1585: A kolozsvári jezsuita gimnáziumban tanul, majd 1587-ben belépett a jezsuita rendbe. Korának egyik legműveltebb személyisége. Krakkóban, Bécsben és Rómában tanul, majd pappá szentelése után a grazi egyetemen tanít.

1607-ben hazatér, és a hazai ellenreformáció vezetője Műveivel rengeteg embert térített vissza az egyházba. 1616-ban esztergomi érsek Szembeszáll Betlen Gáborral, de utódjával I Rákoczi Györggyel baráti viszonyt alakít ki. 1623-ban Bécsben magyar papneveldét, 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított. 1637-ben meghalt Pozsonyban Munkássága: A magyar irodalom legnagyobb nyelvésze, teológiai művek írója. - 1613-ban Isteni igazságra vezérlő kalauz című műve a keresztényhit bemutatása. - Prédikáció c. művében az antik irodalom ismeretéről tesz tanubizonyságot - Keresztyéni imádságos könyv: Kempis Tamás könyvének fordítása - Krisztus követése ( 1624 ) Jellemző művészetére az irónikus vitakészség, skolasztikázott logika, adagolt gúny, melyekkel megsemmisíti ellenfeleit, de sose téved durvaságra. - Mint kell a keresztény leányt nevelni ( természetességet hírdet ) - Öt szép levél ( nyílt és rejtett gúny, történet

és erkölcsi érvelés ) Pázmány tevékenysége nyomán felvirágzott a katolikus teológia és tudományos élet. A XVIII században Faludi Ferenc használta fel, XX. században Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond Az erdélyi emlékiratírók: Erdély aranykoráról, hanyatlásáról érdekes emlékiratok maradtak ránk, ezeket többnyire a történelem címszereplői írták. Ismeretlen, de jelentős személyiség, Misztóthfalusi Kis Miklós, a Hollandiában tanult nyomdász. Bethlen Miklós: Erdély kancellárja volt, de Lipót császár a Rákoczi-szabadságharc kitörésekor börtönbe vetette. Ekkor írta önéletrajzát, amivel az volt a célja, hogy családja és hívei előtt tisztázza magát a vádak alól. Mintaképe Szent Ágoston. - Zrínyi halála ( politikai élc ) II. Rákóczi Ferenc: 1676-1735 Jezsuita nevelésben részesült. Életcélja a magyar nemzeti függetlenség elérése Kapcsolatokat keresett a francia királlyal, de levelit elfogták és őt

börtönbe vetették. Nagyapjának, a kivégzett Zrínyi Péternek, bécsújhelyi börtönéből sikerült megszöknie. Ettől kezdve irodalmi tevékenységet folytatott: röpiratokat ír, értekezéseket szerkeszt. - Rákóczi Ferenc buzgó éneke - Gyömrői beszéd - Egy bűnös vallomása ( Példa Szent Ágoston ) - Mémoires: Emlékiratok, mely a szabadságharcot örökíti meg. Bethlen Kata: 1700-1759 B. M unokahúga, de művészetében nem követi nagybátyját - Gróf bethleni Bethlen Kata életének Maga által való rövid le-írása ( 1762-ben kiadott könyve ) Írói modorát meghatározza: - Erdély politikai helyzete - Mély vallásossága - Szenvedélyekkel teli élete Emlékiratának célja, hogy szenvedéseire a vallásos hit fényében találjon magyarázatot. Nem fürkészi Isten akaratát, hanem önkínzó bűntudattal tárja fel boldogtalan házasságát, asszonyi szenvedéseit. Imádkozik katolikus férje, és gyermeke mielőbbi haláláért és mikor ez

bekövetkezik megköszöni Istennek. A halál és az élet értékrendjének ez a felcserélése páratlan lélektani önmegfigyelésekre teszi képessé. Nem véletlen, hogy a XX századi újrafelfedezője éppen Németh László volt Mikes Kelemen: 1690-1761 Erdélyben született református, köznemesi családból. Apja korán meghalt, anyja fiával együtt katolizált. A kolozsvári jezsuitákhoz járt iskolába 17 évesen II Rákóczi Ferenc szolgálatába áll Előbb apród majd főúri inas lesz. Rendületlen hűséggel szolgálja a fejedelmet még törökországi, franciaországi és lengyelországi bújdosása idején is. Távollétében 1715-ben fej- és jószágvesztésre ítélték. Szerette volna elvenni feleségül Kőszeghy Zsuzsannát, de inkább Bercsényihez ment szolgálni Ura halála után Rákóczi József alatt szolgált majd moldvai diplomáciai küldetés után, visszatért Rodostóba. Ő volt az utolsó életben maradt bújdosó 1741-ben hazatérésért

folyamodott, de Mária Terézia elutasította kérését csak erdélyi rokonaival levelezhetett, ez lett írói hagyatéka: Törökországi levelek A régi magyar irodalomból - Pázmány mellett - prózájával Mikes hatott legjobban a XX. századi irodalmi megújulásra. Kosztolányi imádta, a Nyugat emblémája lett a Beck Ö Fülöp által formált plakett, a levélíró Mikest ábrázolja. Faludi Ferenc: 1704-1779 18. századi költészet megújítója Németújváron született kisnemesi családból Jezsuita nevelést kapott, majd maga is belépett a rendbe. Íróvá Rómában lett, ahol 5 évig a Szent Péter-templom magyar gyóntatója volt. Felvételt nyert az olasz akadémiába: az Arcadiába Hazatért, nyomdaigazgató, tanár, cenzor. A rend feloszlása után a rohonczi székesegyházban húzta meg magát, de itt sem hagyott fel irodalmi tevékenységével. Művei: - Nemes ember - Nemes asszony - Nemes úrfi - Udvari ember - A mostani világ - Téli éjszakák (

novella gyűjtemény ) - Forgandó szerencse ( antik műveltség ) - A feszülethez Rokokó Rocaille szóból: kagylót jelent. Késő barokk, a túlfinomúlt arisztokrácia stílusa Meghagyták a barokk eszközeit. Pl: Gyöngyösi István: - A Márssal társalkodó murányi Vénusz c. műve Cél: szórakosztatás, pajzán frivol hangnem. Olyan témával foglalkozik, amivel mások nem ( Pásztor lányok szerelmei ). Divatba jönnek a porcelán mütyűrök Az irodalomban a kis, miniatűr képek jellemzik, idilli ábrázolás. Divatba jönnek a vígeposzok, Faludy Ferenc A középkor irodalma (Dante és Villon) A nyugat-római birodalom bukásától 476-tól az angol polgári forradalom kirobbanásáig 1640-ig számítható a középkor. Művelődéstörténeti szempontból a középkor szűkebb szakaszt jelent : a XIV. század első felében kialakuló új korszak a reneszánsz zárja le. Az V - IX századig a "sötét középkor" időszakában a népvándorlás idején

visszaesett az emberi műveltség. Új világnézetet hozott a keresztény vallás, mely az I században megkezdte hódító útját. A feudalizmusban nagy szerepet játszik az egyház, mely történelmi küldetést valósított meg. A középkori egyház világszemléletének középpontjában az Isten és az Ő világa áll. ( Ókori világ : ember és világ ) Körülbelül az időszámításunk kezdetétől az első ezer évig a kereszténység első ezer éve. Jellemzői : egységes kultúrkör, a vallás kizárólagos fontossága Az élet bűn, a földi élet értelme a másvilágra történő felkészülés. A világi kultúra és a népirodalom kevés, mivel minden világi dolgot feleslegesnek tartanak. Tökéletes irodalmi mű a Biblia ezért irodalmi feladatnak a Biblia népszerűsítését, értelmezését tartották. Ókeresztény irodalom A II.-VIII századig nyelve a görög, de a latin is kezdett általánossá válni A középkori kultúra erősen vallási jellegű

volt, mégsem fordult szembe az antik műveltséggel. Felhasználják, ismerik az antik szerzők műveit, átveszik a versformákat, műfajokat. Időszámításunk kezdetétől a IV századig : "vértanuk" kora. A régi irodalom hanyatlik, új irodalom születik Alexandriai Szent Kelemen, 140-215 Szent Iraneus 140-202 Tertuillianus 190-220 312-ben Nagy Konstantin vallási, türelmi rendelete: türelmet hirdet a szabad vallásgyakorlására. Eretnekség nő Szent Jeromos 340-419 Első keresztény irodalomtörténet megírója, Híres férfiakról címmel. Szent Ágoston (Augusztinus) 354-430 A korszak legnagyobb latin írója. Afrikai születésű ( Római birodalom gyarmata volt, apja pogány, anyja keresztény, neve Mónika ) Művelt széles ismeretségű ember, egy hölgytől fia születik, de a nő neve ismeretlen. A fordulat évében Szent Ambrus szónoklatát hallja, megérti a Biblia allegorikus értelmét. 387-ben megkeresztelkedik. 396-ban Hippo város püspöke lesz

és ott is hal meg 4 év múlva Fő műve : Vallomások. 394-400-ig írja A mű fontossága lelke belső történéseit írja le, bűneit is ami eddig nem volt jellemző. A mű ötvözi a történetírást, az önéletrajzot, verset, imát és a fohászt. Saját személyisége a központ, fő mondanivalója : érdemes megtérni. A mű 3 nagy részből áll : 1. életrajz jellegű írás, anyja halálának időpontjáig Túlzottan őszinte, minden hibáját leírja. 2. Saját lelke ábrázolása, bűn és erény csatája 3. Filozófiai teológiai jellegű Pl Teremtés könyvének magyarázata A mű egységes, mivel mindent Isten szempontjából néz. A mű végéhez közeledve egyre elvontabbá válik. Életét nem tagadja meg, de változtat rajta Stílusa lírikus és retorikus. Az ó-keresztény irodalom legfőbb alkotásai : - bibliai szövegmagyarázatok - prédikációk - katekézisek ( kérdés - felelet formájában vitatja meg a teológia főbb problémáit ) - vitairatok (

az eretnekek tanításait cáfolja ) - mártír - akták ( a vértanuk perének jegyzőkönyvei ) - legendák ( szentek életéről szólnak , Pl.: Margit legenda ) - apokrif szentiratok ( nem hitelesített : nem kanonizált ) - szerzetesi regulák, szabályok - egyháztörténetek - himnuszok ( bibliai zsoltárokból vették . Pl: Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz ) Szent Ambrus első alkotó, aki a himnuszait metrikus formába öltötte. : Rímtelen négyes jambikus sorok. ( mint Horatius-nál ) Ambóziánus forma : az őshimnuszok kedvelt formája: négy sor egy strófa és a vers nyolc versszakból áll. Prudentius 348-410 . Az ó-keresztény irodalom első laikus, nem egyházi személyű költője. Versei antik formában jelentek meg Venantius Fortunatus 530-600. A Szent Kereszt magasztalására írt himnuszokat A középkort a túlvilágiasság és erős szimbolizmus jellemzi ( páva : örök élet, légy a sátán ) Szerzetes-rendek terjednek és alakulnak. Tagjai egész

életükre szóló fogadalmat tettek: tisztasági, szüzességi, szegénységi, engedelmességi. Kolostorokban és monostorokban éltek, kultúra termelő és terjesztő tevékenységet folytattak. Tanítottak, könyveket másoltak, gyógyítottak, festettek, kolostorokat terveztek. A legelső szerzetes-rend Szent Benedek szerzetes rendje (Bencések), mely gazdag és előkelő rend volt. Művészete a romanika: román stílus erős rómaiság jellemzi. Jellemzői : az oltár keletre néz ( Jeruzsálem felé ) profán nyugatról ( a megtisztulás szimbolikus útja ). A templomok fala vastag, lőrés szerű ablakok, a védekezést szolgálták 10 falu egy templomot építtetett, a templom alatt altemplom szolgált a temetkezésre. Lásd: Tihany A román-kori templomoknál a homlokzat gyakran torony-pár, lásd : Zsámbék, vagy Ják. A templomon belül sok a faragás, az írások helyett, mert az emberek nem tudtak olvasni. Zene : gregorián énekek : I Gergely-pápa uralkodása alatt

gyűjtötték össze. Jellemzői : egyszólamú latin nyelvű és kíséret nélküli. A román stílus még a XII. század végét sem érte meg, máris egy új jelentősebb építészeti irányzat született : gótika. Eltűntek a hatalmas vastag falak : karcsú pillérek, bordák tartják az épületet. Az élénk színekben ragyogó üvegablakok : rózsaablakok csúcsívekben végződnek. A középkori énekek a középkorban virágoztak, a világi zene első kivirágzása a trubadúr-ének. A trubadúrok az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket megéneklő költők. Provanszál nyelvű lírai költeményeiket saját szerzésű dallammal adták elő. Kialakult a többszólamúság : kánon. Gótikus épületek : Mátyás-templom, soproni Ferences-templom, kolozsvári Szent Mihály templom. Új gótikus szerzetes rendek : Domokosok , ciszterciek, ferencesek, premonteriek, karthausiak. A gondolkodás racionálisabb Aquinói Szent Tamás megalkotta a skolasztika

tételét, a vallásos hit tételeit, összhangba hozza a racionalizmussal. Egyetemeket alapítanak : Oxford, Cambriage, Párizs (Sorbonne), Bologna, Padova, Milánó. A kor nyelve a latin Nem az ókori: ennek a szókincse és a kiejtése más Műfajok : - prédikációk - imák - fohászok - himnuszok Az egyházi lírai költészet a himnuszokban érte el csúcspontját. A középkori himnuszok istentiszteletek alatt vallásos összejövetelek alatt énekelt hívők áhítatos érzelmeit kifejező Istent magasztaló, emelkedett hangulatú költemények voltak. Pierre Abbélard 1079-1142 A himnusz-költők között az első, a legkiválóbb. Latinul írt, francia filozófus teológus, egyetemi tanár. Szerelemre lobbant egy tanítványa : Heloise iránt és titokban házasságot kötöttek. A lány nagybátyja megfosztotta a költőt férfiasságától. Abbélard kolostorba vonult, felesége apáca lett de a két szerelmes levelezett. A legenda szerint egymás mellé temették

őket 93 darab himnuszt írt, a leghíresebb a Szombatesti himnus ( Babits fordította ) XII., XIII században Mária-kultusz kialakulása Egyik fajtája planctus volt (sirató-ének, siralom ) ez kezdetben lírai sequentia volt ( egymásnak formailag pontosan megfelelő részekből állnak ) A Mária-siralmakban földi érzések e-világi gondolatok emberi fájdalmak, megrendülések is kifejezésre jutnak. Legnépszerűbb Mária-siralom író : Jackopone da Tódi 1236-1306. Leghíresebb műve Stabat mater. Assisi Szent Ferenc 1181-1226. Műve: Naphimnus Szerinte a világ gyönyörű, termékeny, mivel Isten teremtette, vétek lenne szépségében nem gyönyörködni. Magyar középkori fennmaradt művek - tihanyi apátság Alapító-levele - halotti beszéd ( prédikáció 1200 - körűl anyanyelvű és retorikus ) - Ó-magyar Mária-sirató (1300-ban) - soproni Virág-ének - Margit-legenda (1510) - első magyarnyelvű nyomtatvány Legenda : Szent Ferenc legendája. A Jókai

kódex-ben található (1440) Ez a legrégibb magyar nyelvű könyv. Benne pl: Szent Ferenc virágai , fioretti Példa, példázat: erkölcsi tanulsággal végződő mű. Pl: Barlaám és Jozefát : verembe esett ember. Középkori színjátszás A IX. században már létezett színjátszás, a darabjaikat a templomokban adták elő és ezek bibliai részletek voltak. A XI században a világi elemek gyarapodtak a színjátszás kikerül a templom elé és a darabban csak férfiak játszottak. Háromféle szinpadkialakítás létezett : - szimultán - színpad : a színpadok egymás alatt, felett helyezkednek el, mindegyik színpadon a darab egy-egy részlete látható. - processiós színpad : több színpadon folytak a darabok, és az emberek járkáltak. - szekér - színpad : pageant : a szekerek vándoroltak, mindegyik egy-egy jelenetet adott elő. Egy darab negyven napig tartott, mely laza szálú cselekményekből állt. A középkori drámák fajtái : - moralitás-dráma

(erények szerepelnek pl. Herederman, Anybody (Akárki) - misztérium-játékok ( Biblia-t ábrázolták) - mirákolum (szentek, mártírok életéről szóltak ) A görög és a középkori drámák között párhuzamokat vonhatunk : mindkettő vallásos talajból nőtt ki, széles közönsége van, szociálisak a közönséghez ( bárki megnézhette a darabot, társadalmi hovatartozás nélkül). Mindkettő közösségi színház és szabadtéri ( görögök : hegyoldal, középkori : piactéren ). Eltérő vonások : a görögöknél a dráma kerete a vallás, de a mű sose lép túl a valláson. A középpontban az ember áll, aki felelős a saját sorsáért. Ember , Isten viszonyának ábrázolása a gyakori. Az ember nem individuális lény, bűneiért egy nemzetség felel Középkori drámában a mű középpontjában a vallás áll, az ember bűneiért az egész emberiség felel. ( Ádám és Éva ) Nincsenek egyének nincsenek összeütközések, ezt trasszendens drámának

nevezzük. Minden, ami a színpadon megjelenik mást is jelent : dualista dráma. ( Pokol - baloldal a szörny torkában ) Érzéki hatásokat halmozzák (Júdást alakító színész valóban felakasztotta magát) Szerkesztetlen mű : hosszú, direkt nem rövidítik le, mert legfontosabb dologról van szó: az üdvözülésről. Lovagi irodalom A lovagság kialakulása a keresztes hadjáratokhoz köthetők. Ok : egy családban a legnagyobb fiú örökölt a többi testvért, hogy lekössék, elküldték a háborúba. Ők tulajdonképpen földnélküli nemesek voltak. A lovagi ideál az első, mely e-világra épül. A lovagok feladata a gyöngék védelme, hűbérurak szolgálata, a hit védelme A lovag lelkiekben nemes, becsületes, ápolt, vidám, és szerelme férjes asszony. Műfajai: - lovageposz (laza szerkesztésű, pikareszk jellegű, felolvasásra szánt mű), Németországban, Franciaországban virágzik. Ez verses eposz és világi költészet. a./ Nagy Károly frank

uralkodó körül mondák b./ XII században Roland ének Roland : császár rokona c./ német mondakör: Nibelung - ének 1200-ban (Nibelungizált alexandrionokban írt) Főhős : Sixfrid aki sebezhetetlen, mert megfür- dik a sárkány vérében, de fürdés közben falevél hull vállára, ez az egy sebezhető pontja. Ezt kihasználva megölik, felesége Krinhilda (Ildikó bosszút áll férje gyilkosain, megöli a sárkányt és megszerzi a kincseit. d./ Helta mondakör : Arthur király és a kerek asztal lovagjai e./ Toldi mondakör XVI század - lovagregény Prózában íródott, pikareszk jellegű, de összefogottabb. Pl: Trisztán és Izolda, Aucassain és Nicolette. Félig vers félig próza Politikai irodalom - királytükrök : leírják, hogyan kell uralkodni, milyen egy jó király. Az apa írja le a fiának, de sokszor egy filozófust kér fel. Pl: István király intelmei Imre herceghez. Trubadúr líra Dél-Franciaország provance-ban virágzik. Nyelvezete :

provance szál Minesang : német lovagi költészet. Minesanger : német lovagi költészet énekese Megadott témákról énekelnek stilizált módon, ha ügyesen énekel a dalnok, jutalomképpen találkozhat a hölggyel. Megjelenik a hold : alba, mely elszakítja a szerelmeseket, egy őr énekel, jelzi a találka végét : alba-dal. Walter von der Vogelweide 1170-1230 Német-római birodalomban nőtt fel, befolyásos pártfogók révén külföldön tanult. Leghíresebb német minesanger. Ő az első aki személyes élményt vitt műveibe melyekben erős erkölcsi, Isten-be vetett hit mutatkozik meg. Két verse : Ó jaj, hogy eltűnt minden, Hársfa ágak csendes ágán. Élete végén csalódás a vallásban, magány Versformáját sok húszadik századi költő átvette : Radnóti Miklós : Erőltetett menet. Polgári Irodalom E-világi témák, cél : boldogság elérése még itt az életben. - epikus művek, fablieu : középkori rövid verses novella. Pl: Szamártestamentum.

Uralkodó műfaja a regény, mely verses formában van megírva. Pl: Geoffri Chaucher 1340-1400 : Centerburry mesék : Boccaccio a példaképe. Novella általános körképet ad a társadalomról Troilus és Cressilda. - líra : XII., XIII században vágáns költészetnek nevezzük Művelt városi vándordiákok kiugrott papok művelik. Vágáns : vándorló, garabonciás, goliárd. Harsányabb világ, lázadó költészet jellemzi Bár vallásos az egyház és a feudalizmus elitélése a fő célja. Világképe az egyéniség ösztönös szabadsága. Gúnyosak, lenézőek a műveletlenekkel szemben, főleg latinul írtak. Három témája van : 1. moralizáló téma : a szerencse forgandóságáról, bolond ünnepekről 2. életformáról, züllésről : bordalok 3. szerelemről : érzéki szókimondó nóták Pl: XIII sz Carmina Burana ( Carl Orff : 200 éneket tartalmaz ). Magyarországon körmöncbányai Táncszó, soproni Virágének. Francoise Villon 1430-1463 Párizsban

született, nevelője taníttatja, a Sorbonne-on végez, ahol antik kultúrát tanul. Gyilkosság és lopás vádja miatt körözik, ezért vidékre menekül Életét jórészt bírósági feljegyzésekből ismerjük. 1456 - megírja a Kis Testamentum-ót, és a kor leghíresebb udvari költője Charles D Orleans vendégül látja. 1460 - lopásért börtönre ítélik, egy év múlva amnesztiát kap, 1461-ben megírja a Nagy Testamentum-ot. Többszöri lopás, verekedés miatt fel akarják akasztani, de kegyelmet kap. 10 évre el kell hagynia Párizst Valószínűleg 1463-ban hal meg Fő műve a Nagy Testamentum. Az emberi élet útját ábrázoló szellemi önéletrajz. Strófaszerkezete az oktáva: nyolc soros szöveg 173 db van belőle ( 15 ballada, egy panasz, egy rondó, egy tanítás, egy dal, egy sírfelirat ) Szervező ereje felnagyított ellentétek a halál árnyékában . ( Bűn - áhítat, Fájdalom öröm, nőkben való ellentétel ) Idilli és a test szerelem

ábrázolása ( Idilli szerelem : Nász-ének című vers, Testi szerelem : Kettős ballada a bolond szerelemről ) Világképe: hisz a megbocsátásban. A műnek három része van : 1. 1-70 oktáváig Ez a bevezetés A halál árnyékában előkészíti a hagyatékozást. Az elmúlás áll a középpontban Vigaszt az ad neki, hogy a halált senki nem kerülheti el. - Ballada az eltűnt idők asszonyairól című verse - Szép fegyverkovácsné panasza. Nevet a halálon, megvigasztalódik 2. 75-141 oktáváig : Paródia, groteszk, gúnyos társadalmi körkép Fő mondanivalója : Mindent a világon a bűn mozgat. - Ballada Klotár mesterért - Ballada, amelyet költő készít anyja számára (ima) - Vastag Margot balladája ( Villon itt strici ) - Jó tanítás balladája rosszéletűeknek 3. 146-173 oktáváig : A halált várja, hangulata lenyugszik, bocsánatot kér - Záróballada ( egyes szám harmadik személyt használ, múlt időben ír magáról) - Sírfelirat (1462-ben ,

fenyegetettség, halálközeli állapot ) Reneszánsz 1300 - 1600 (Firenze) A szó jelentése Újjászületés (antik kultura) Öntudatos polgárság világképe. Olaszországban először Firenzében alakult ki. Az öntudatra ébredt polgárság új formákat alakított ki, új eszméket kezdett magáévá tenni. Boldogan fedezte fel ujra mindazt, ami a földi létet, életet széppé teszi : a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természetet, az emberi test és művészet szépségeit. A reneszánsz szellemi háttere a humanizmus, mely a polgárosodáshoz köthető. Jellemzői: - emberközpontúság (eltűnik az építészetben a monumentalitás, a szobrok életszerűek, elengedhetetlen az anatómia tanúlmányozása, még akkor is ha büntették ) - egyéniség keresése (az emberek figyelme a jelen felé fordul ) - művészi büszkeség ( eltünik a középkorra jellemző névtelenség ) A földi élet értelmét a földi boldogságban keresik, az ember ujra

felfedezte önmagát, s minden dolgok mértéke és célja ismét az ember. A műveltségnek értelmét látták, a korban sok volt a polihisztor ( Michelangelo, Leonardo) A középkorban nagyok a feudális kötöttségek, a reneszánszban fontos a virtu ( belső nemesség, a test, lélek és erkölcs összhangban legyen ). Az emberek vallásosak, de az egyház ellen vannak, akik a züllöttség megtestesítői, népelnyomók, nem a műveltség közvetítői. Szereti az antik műveltséget. Művekben sok az antik utalás, de nem veszik át a vallás követését A könyvnyomtatás és az írás reform nagy lépést jelentett a műveltség fejlődésében, a gót betűk helyett a kisbetűs írást használják. Emberideálja a harmonikus kiegyenslyozott ember. Ők találják fel a perspektivikus ábrázolást (térbeli), a festményeken nem ábrázol szenvedélyeket. Botticelli : Vénusz születése Giotto : Krisztus siratása Donatello : Brunnelleschi : Pitti palota Leonardo : Mona

Lisa Raffaello : Dürer : Holbein : Tiziano : Giorgione : Vihar Michelangelo : Sixtus-i kápolna, Mózes Zene : A zene e-világi központú, a reneszánsz udvarokban virágzik, fő célja a szórakoztatás, megjelik az orgona és a kórusok. Új zenei műfaj : madrigál : négyszólamú anyanyelvű ének. Pl: Palesztrina, Backfart Bálint Irodalom : Petrarca : Daloskönyv Boccaccio : Decameron Dante : Isteni színjáték Janus Pannonius : Eddig Itália földjén . Tinódi Lantos : Krónikás ének Bornemissza Péter : Elektra Balassi Bálint : Júliához talála és így köszöne néki Shakespeare : Hamlet Olasz reneszánsz a reneszánsz hazája különbözik a többi országtól, mert nem volt elég erős hűbériség, lovagság. A legpolgárosodottabb város Firenze, ahol a nemesek is céhekbe tömörültek. Ez kedvezett a művészeteknek Dante és Giotto a reneszénsz szülőatyjai barátok voltak. Dolce Stil Nouovo : Édes új stítus első képviselője Guido Cavalcanti .

Dante folytatja ezt Dante ( DURANTE / ALIGHIERI ) Dante 1265 (Firenze) - 1321 (Ravenna). Régi nemesi család sarja Közvetlen ősei céh-tagok. A fehér Guelfe politikai pártjába tartozott (pápa-párti) Szerzetesi iskolákban tanult. Kilenc évesen szerelmes Beatrice-be (8) Semmilyen kapcsolata nem volt vele, a lány 24 éves, amikor meghal. Dante a szerelemnek szentelte életét, elvett egy Genna nevű nőt, gyerekei is születtek Tőle. A pisai csatában katonáskodott. 1300-ban politikai karriert fut be : Firenze priorja lett Igazságos politikus, aki Firenze szabadságáért küzd. 1301-ben követségbe megy a pápához, távolléte alatt a fekete Guelfek halálra ítélik. 1310-ig Veronában és Padovában bujdokol. 1310-ben hozzácsapódott VII Henrik-hez Őt segíti hatalomra: röpiratokat, leveleket ír. De VII Henrik hirtelen meghal Dante 1321-ben meghal, halála után fedezi fel Firenze művészi nagyságát, ezért két sírt emelnek neki. (Ravennában és Firenzében)

Művei : - Új élet : verses-prózai, lírai regény, melyet Beatricének 11 év alatt ír. 31 verset tartalmaz magyarázatokkal. Önéletrajz jellegű írás A regényből két vers a legismertebb : Kik ösmeritek hölgyek a szerelmet, Szerelem és nemes szív. - Isteni színjáték : Divina Commedia. Az Isteni jelzőt az utókor adja ( Arisztitelész Poétiká-jának megfelelően ez is komédia, mert szomorú eseménnyel kezdődik, és boldogsággal végződik. 1307-1320-ig írja A mű tárgya : utazás. A hármas szám uralkodik a műben : hármas helyszín,(pokol, purgatórium, paradicsom), hármas értelmezés (szószerinti értelmezés, (kire mi vár a halála után,) politikai értelmezés( politikai ellenfeleit a pokolba rakja), misztikus teológiai értelmezés ( lélek útja a z üdvözülés felé )). Tercinákból áll, három soros, rímképlete (a-b-a), (b-c-b), (c-d-c). Száz énekből áll, egy bevezető és háromszor 33 ének. Minden birodalom 3 X 3 részből áll

(kilenc kör, kilencs gyűrű, kilenc ég). Ugynevezett előkelő vers : a formák kitisztúltak, jól szerkesztett. 1300-ban kezdődik a mű: nagy csütörtökön és husvét vasárnapján érkezik Isten szine elé. A főhős a költő, akit Vergilius kisér, mert Őt kéri fel Beatrice (Ennek oka : Vergilius egy eclogájában arra tesz utalást, hogy egy embernek gyereke fog születni, aki megváltoztatja a világot. A keresztények ezt Jézus Krisztusra értelmezik, Vergilius valójában egy császár születendő gyermekére gondol). Vergilius a költő barátja, mégis a pokolban van, mert nincs megkeresztelkedve. (Nem is lehetett, mert időszámításunk előtt született). Cavalcanti is a pokolban van, mert eretnek, Dante e két barátján kivűl mindenkiről azt mondja, megérdemelten vannak a pokolban. A pokol tornácán azok vannak, akik pogányok. A reneszánsz megjelenése az európai irodalomban Petrarca 1304-1374. Arrezzoban született Apja is firenzei Politikus,

barátja Dantenak Dante-val együtt száműzik őket, előre küldi családját Franciaországba Avignonba, de Petrarca utközben Arezzo-ban születik A kultúra központjában Avignon-ban él a család. Vonzódását a vallás nagy műveihez és alakjaihoz ( Biblia : Szent Ágoston) az itt töltött évek keltették fel. Petrarca jogot hallgat Bolognában, majd 1326-ban mikor apja meghal, hazamegy Avignon-ba és papi állást vállal. Nagy hangon pédikál a tisztesség megörzéséért, da Ő maga zsarnokokat szolgál. Megveti a kincseket, viszont Petrarca birtokokat kunyerál. Az ellentmondások oka, hogy két kor határán élt : kozépkor és reneszánsz. Könyvember volt, valósággal való kapcsolata erőltetett. Folyton nyugtalan, elégedetlen és képmutató Rajong az antik műveltségért, a szerelmi költészet megteremtője, bár Ő maga azt vallja, hogy sajnálja rá az idejét. 1327 április 6 : Szent Klára templomában meglátja Laurát, aki férjes asszony. (Laura neve

babérkoszorút jelent ) Petrarca sokat utazik, felmászott a Mont-Ventoux hegyére pusztán azért, hogy a kilátást élvezze, ott elővette Augusztinus Vallomások című művét. Humanista tudós, az Iliász fordítása az Ő ösztönzésére készült el. Afrika című befejezetlen eposza a kor nagyhatású műve 1341-ben a párizsi, római egyetemen költőkirállyá koronázzák (Ő harcolja ki magának). Rövid ideig katonáskodik, majd száműzik Szívroham éri, megbénúl, lánya gondozza. Sokat olvas Boccaccio-tól és Homeros-tól Híresek a szonettei, új szonett-formát alakít ki. A shakespeare-i szonett mellett Fő műve a Daloskönyv 1342-1347-ig írja. 367 verset tartalmaz, lelki önéletrajz, az elvont szerelem többirányú bemutatása. Sok a természetábrázolás, a természet minden szépsége Laura szépségét tükrözi. Pl: Megtetted zord halál a legnagyobbakat Giovanni Boccaccio 1313 (Firenze) - 1375 (Certado) Harmadrangú költő, hódolt társainak : a

Dante életrajz megírója, Petrarca barátja "hűséges, jámbor lélek". Apja módos firenzei kereskedő bankár: a Bardi bank tulajdonosa. Üzletkötés céljából vetődött Párizsba és ott ismerte meg azt a fiatal özvegyet, akitől 1313-ban törvénytelen gyermeke született. Boccaccio 12-13 éves, amikor Nápolyban az apja egyik fiókházában dolgozik. Nagyon utálja, ezért Franciaországba megy teológiát tanulni, ahol igen szabados életet él. Milánóban megismerkedik Mária D Aquinoba a király törvénytelen lányával. A lányt verseiben Fiamettának nevezi. 1340-ben a Bardi-ház csődbe megy Haztér Avognon-ba segitve szüleinek. Katonának áll, résztvesz Nagy Lajos hadjáratában Mikor anyja meghal, Firenzében telepszik le és politikai posztokat vállal. Hármuk közül Ő a legjobb politikus, reális ember akinek kitűnő a válóságérzete. 1373-ban Firenze városának megbízásából megírja a Dante életrajzát és nyílvános előadásokon az

Isteni színjátékból olvas föl. 1375-ben meghal Fő műve a : DECAMERON : novellagyűjtemény. Boccaccio hozza létre a novella műfaját, mely ujdonságot jelent Kevés a lélektan és a környezetábrázolás, egy sorsfordulatot jelenít meg csattanóval a végén. Jó humorú, vidám, erotikusabb, megszelidítette a középkori szabatosságot Az 1348-as pestis-járvány idején játszódik (a pestis-járvány kitalált, azért tette bele, hogy az alaphangot komolyabbá tegye ) hét nő és három férfi kivonúl Firenzéből a járvány ellen és, hogy unalmukat elűzzék mesélnek egymásnak. A mű 10 nap alatt játszódik, minden nap mindenki elmond egy történetet, ez 100 történetet jelent. Mindennap van egy király vagy egy királynő, aki megadja a történet témáját. Kivéve az első és a kilencedik nap. Utána levonják a történetből a tanulságot (hogy tarthatja meg a feleség a férjet) és egy balladát énekelnek a nap végén. (Geoffry Chaucher :

Centerburry mesék ugyanez az alaphelyzet) A MODERN LÍRA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZ MÁSODIK FELÉNEK VILÁGIRODALMÁBAN Az egységes művészi köznyelv felbomlásának, művész és közönsége elidenedésének a romantikában megfigyelt folyamata a század 2. felétől ismét fokozódik A század közepén kialakult a társadalommal ellenségesen szembenálló művész típusa. A romantikát követően nem alakult ki egységes korstílus, amely minden művészi ág formaalkotásában megnyilvánulna. Egymást követő, és egyidejű stílusirányzatok sora bontakozott ki. ( realizmas, naturalizmas, impresszionizmus, szecesszio, szimbolizmus, ) HISTORIZMUS, AKADÉMIZMUS: A polgárság a korábbi építészeti stílusok felújjításával alakítja ki az európai nagyvárosok arculatát. Historizmus: gótika, reneszánsz, barokk, román stílus megjelenése a építészetben , az eklektika ezek ötvözése. ( bécsi párizsi, budapesti körutak, sugárutak) Akadémizmus: a

nagypolgárság hivatalos festészete, Gyakran történelmi jelenetek üres és pompázatos ábrázolása, ünnepélyes arcképek. Állami megrendelésekre festettek IMPRESSZIONIZMUS:A FESTÉSZETBEN Impresszio= benyomás, természetes megvilágítás, pillanainyi idill színhelyei: sörkertek, kirándulóhelyek, Téma jelentéktelen,plain air Elsősorban festészeti irányzat, 1863-ban a Salon-ból kizárt festők külön kiállítást rendeztek a Visszautasítottak Salonja néven -Manet -Monet -Renoir -Degas -Pissarro A posztimpresszionista festők:mozgalmasabb, -Cezanne -Vincent van Gogh -Gauguin IRODALOM: Pillanatnyi benyomásokat rögzítő lírai hangulatképek, atmoszférateremtő, hangulati leírások jellemzik. NOMINÁLIS stílusú Más irányzatokhoz társul ZENE: - Debussy -Ravel LART POUR LART, SZIMBOLIZMUS : Ún. tiszta költészet, Öncélúság, a művészetnek semmi köze nincs az igazsághoz vagy a morálhoz. A polgári világot egyre több művész utasitja el nam

hisznek a romantika mítoszaiban. A századvég új költészet jelenik meg a szimbolistákElöször a költészetben jelentkezett.A szépség vallásaként a tapasztalat mögötti valóságot ábrázolja, A szimbolum költői kép, mely az egész versen végigvonul, a mű központi, szervező ereje. Köznapi nyelvre le nem fordítható, nem megfeleltethető. Feladata, hogy megsejtesse a jelentések mögött a kimondhatatlant. Sok metafórát, szinesztéziát használ A szimbolisták nem személyesek, objektívak, sokszor általánosít. A képekkel nem szemléltetni akarnak, hanem az átvitt valóságot, a világ bonyolúltságát akarják érzékeltetni : A SZECESSZIÓ: A múlt század utolsó harmadában építeszek és képzőművészek fordultak szembe a historizmussal. Szecesszió:elszakadás, kivonulás, Előzménye a prereffaeliták, akik a korareneszánsz, és Blake hagyományaihoz fordultak. -Gaudi: La Sagrada Familia templom Barcelónában -Lechner Ödön Törekvés a

forna és funkció egységére. 1889: párizsi világkiállítás, Eiffel-torony, Bp-i Ny.-i pályaudvar Zene terén: -Liszt -Brahms -Csajkovszkij -Strauss -Wagner -Verdi A XIX. sz 2 felének irodalma: A század közepétől a költők kiábrándulnak a romantikus mítoszokból( aranykor, panteisztikus szemlélet, nemzeti dicsőség, forradalmak ) Az ember- társadalom viszonya is megváltozik, a művész szemben áll a tömeggel, nem éreznek társadalmi szerepet. A művész magányos, a társadalommal szemben kihívó és elutasító. Megváltozik a lírai én megnyilvánulása is, objektívabb, általánosabb érvényű szerep, Aszemélyes formák is háttérbe szorulnak.A költő valamilyen szerepben, maszk mögül szólal meg ( Browning, Arany monológja ) -Gautier: Zománcok és kameák 1859 Browning 1812-1889 A romantika válságának legnagyobb angol költője, aki egyéni verstípusokat alakított ki: a lírai szerepverset, az ún. drámai monológot, személytelen formát

választott Feleségének: Elisabeth Barrett Browning -nak (ő is költő) írta:"Amit kinyomtattam, nem ad semmi képet rólam " - A gyűrű és a könyv (1855) -A Galuppi-toccata c. verse a Férfiak és nők c kötetben jelenik meg Drámai monológ: nem élményt rögzít,álarc mögül szól. Az elbeszélő:Baldassaro Galuppi, a rokokó zeneszerző Velence fantáziaképe szembesül a zenével. A beszélő saját életével vet számot Walt Whitman 1819-1892 -Fűszálak c. verskötete 1855-ben jelent meg, a szerző neve nélkül Költője csak a kötet központi darabja -Ének magamról c. műben nevezi meg magát Whitman fiatal, erős, gyorsan fejlődő nemzet fia, őt még nem érinti a költők válsága, mint pl a franciákat. Szorosan kötődött a romantika eszményéhez, hitt a liberalizmusban, a haladásban, szabadságban, demokráciában, nenzet-hivatásban. A költőt látnoki szerepben képzelte el, aki a kiseberek helyett szól, verseivel kifejezze a dolgok

egységét, testvériségét,: a harmónikus világot, panteista természetet. Élet, és költészet teljes egységbe forrt művészetében egyéni forradalmat alakított ki. A szabad vers megteremtője:új forma, a szabálytalanul hosszú, hömpölygő sorokból áll, és rímtelen, elsősorban bibliai és litániai versekre épül. A szabadversben nagy szerepe van a mondattannak. Költészete erősen retorizált, gondolati ritmusa van , sok párhuzamot , ismétlést: anafórát használ. -Hallom Amerika dalát Valóságos katalógus, a vers ritmusa nem a szó szoros értelmében vett dal, hanem a munka ritmusa, a mindennapi élrt üteme. Az Egyesült Államok önmagában tulajdonképpen a legnagyobb költemény". A vers egységét az ismétlések adják( a dal motivuma: hallom) A szabad vers sortagolása követi a mondat tagolódását, a hosszú sorok lassú lejtése határozza meg a vers zenéjét. -Téli mozdony 1876 Emlékeztet az ódára: megszemélyesített jelenség

megszólításával kezdődik. A vers a technika dicsérete, amely a szépséget jelenti, újdonság a lírában. A technikai civilizáció, a modern élet, haladás, gép áll a vers középpontjában. -A bölcső végtelen rengéséből 1859 Alaptéma: költő és a természet egysége , költővé avatás a természet révén. A halál ténte megnyugtató, felszabadító. Stéphane Mallarmé 1842-1898 Míg Rimbaud a romantikus látnok-szerepet, Mallarmé a klasszikus költőideált értelmezi újra a modern költészet jegyében. Gyengédszavú ember, aki egy vidéki, majd egy párizsi középiskolában angol nyelvet tanít. 1878-tól lakásán tartott híres "keddjei" egy új költőnrmzedék központjává válik. Költészetének sajátossága: verseinek bonyolultsága, komplexitása. Költészete tudatus, filozófiai mélységű gondolatrendszer kifejezése. -Sóhaj 1864 Baudelaire hatását tükrözi (Őszi ének) Régi, reneszánsz téma: A lélek felemelkedik,

hogy az istenséggel újra egyesüljön. Ún platonista téma A szökőkút az emberi lélek jelképe 1866-67-ben szellemi válság jellemzi. -Egy faun délutánja Korábbi költészetének búcsúja. -Heródiás 1864-67 egy3 részes vers. Mallatmé abszolút világnak nevezi a zenét a költészetet Verseiben a komplex kép feladata a felidézés. " Nem a dolgot kell lefesteni, hanem a hatást, melyet kelt." A mondattant is szabadon kezeliVerszenét alkalmaz -Ez a szűzi, szilaj, ez a szép mai nap c verse a leghíresebb, érett verse. Egyetlen képre épül: a tóba fagyott hattyú vergődése. A hattyú a költő, a költészet jelképe: önallegória A halálba merevített élet verse. A mű olyan világot jelképez, melyben nemcsak az alkotás, a költészet is lehetetlen., hanem az eleven élet is -Egy kockadodás sohasem törli el a véletlent 1897 nagy poéma Költői újítások:a tipográfia formaalkotó szerepet kap, és ún. szövegtükört alkalmaz William Butler

Yeats 1865-1939 Pályája a szimbolizmusjegyében indult. Mallarmé hatása is megmutatkozik, Yeats világa nem hideg, ír hazája mondavilágából alkot saját mitológiát. (absztrakt Absolutumé)Késöbbi költészete megváltozik: zeneisége puritánabb, nyelve egyszerűsödik. Az ír mondákat átváltják a szimbólumok, a jelképek, misztikus történelem szemlélete.Víziója sötét, és apokaliptikus -A Második Eljövetel 1919 Apokaliptikus próféciát tartalmaz( drámai jambusokkal) Az egyéni mitológiában bibliai mitoszok találhatók. 2000-ben itt a világvége Jelkép a bölcső Rainer Maria Rilke 1875-1926 A német nyelvű szimbolista költészet mestere. Párizsban születettElső kötetei erősen kötődnek a dalköltészet hagyományaihoz. Költészetének hangváltozásának oka egy olaszországi utazás. "Haza volt nekem, az első haza, melyben láttam embereket élni " -Áhitat könyve 1905 kötet 3 részből áll: A szerzetesélet könyve , Könyv a

szegénységről és a halálról, A zarándokélet könyve. A lírai én már nem a korai versek személyes dalszerűségével beszél. Gondolati általánosításra törekszik.Isten fogalma sajátos "Isten a jegrégibb műalkotás" -Rilke Kristóf kornétás szerelmének és halálának legendája 1899-1904 -Képek könyve c. kötete -Őszi nap 1902 Beszédhelyzet az ima. A beérés:élet múlása Kulcsszó:gyümölcs 1902-ben Párizsba megy, itt megismerkedik Auguste Rodinnel a szobrásszal. , Cézannal a festővel. -Új versek 1907-.08 Tárgy-versek:objaktív, leíró művek( benne: Orpheus, Eurikidé, Hermes) -A párduc 1903 Ún. tárgy-vers , hasonlít a parnasszista versekhez A párduc összetett jelentésű szimbólum. A rácsok miatt a bezártság, rabság jelképe A párduc a tétlenségre kárhoztatott erő jelképe. -Archaikus Apolló-torzó 1908 Ihletője egy görög szobor. Ún műtárgy-vers -Malte Laurids Brigge feljegyzései 1910 -Tékozló fiú Rilke

1910-1912-ig Trieszt melletti kastélyában él Duinoban -Duinoi elégiák -Orfeusz-szonettek Költői nyelvezete megújúlt. Az Elégiákban látszik Hölderlin hatása Rilke későbbi verseiben visszatér a költő-vátesz, a prófétai hangvételhez -Nyolcadik duinói elégia Az ember-állat szembeállítása, a tudatos-öntudatlan átélés. Az elégiáiban az élet és a halál szerves egységet alkot. A Nyugat első nemzedékének alkotói A századforduló a magyar kultúra olan virágzását hozta, melynek jelentősége a reformkorihoz hasonlítható. A városi értelmiség újfajta tájékozódása a liberalizmustól a szocializmusig terjedő eszmeáramlatok. Magyarországon az új törekvések az irodalomban mutatkoznak meg legkorábban. Sok kisérlet születik egy irodalmi lap megteremtésére A Hét 1890-1924-ig folyamatosan publikál szépirodalmi műveket, Budapest folyóirata kíván lenni, mégis elsősorban a fiatal, modern szellemű nemzedék fóruma volt. (Bródy

Sándor, Papp Dániel, Thury Zoltán, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Ambrus Zoltán és Kiss József) A Hét legkevesebb újdonságot a líra, legtöbbet a publicisztika terén hozott. Legjelentősebb kritikus Ignotus Hugó. A Hét teret adott az impesszionista festészet hazai úttörőinek (Szinnyei Merse Pál, Hollósi Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Réti István, Thorma János). A Hét csak a Nyugat megjelenése után vesztette el irodalom és művészetszervező szerepét. Az 1906 körűl jelentkező művész nemzedék akik a pesti bölcsészkaron Négyessy László keze alatt végeztek : Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Csáth Géza, Tóth Árpád, Balázs Béla és az Eötvös kollégium hallgatói : Szabó Dezső, Kodály Zoltán, Horváth János új fórumot kerestek tehetségüknek. A századelő radikális nemzedékének "a második magyar reformnemzedéknek" két jelentős folyóirat a Nyugat (1908-1941) és a Huszadik század (1900-1919) adott

fórumot. Az utóbbi a Társadalom Tudományi társaság szemléjeként indúlt (Jászi Oszkár, Somló Bódog, Szabó Ervin). A századelő jelentős lapjai még Jövendő, Figyelő, Szerda. NYUGAT 1908-tól indúl, Ignotus Hugó főszerkesztőségével. Szerkesztőként dolgozott Osvát Ernő és Fenyő Miksa. A lap fő mecénása Hatvany Lajos és Fenyő Miksa volt Osvát Ernő fontos személyiség a fiatal lapnál, mert számára csak egy dolog volt fontos, a tehetség. Nem csak a már bevált nagy öreg írók írásait publikálta - ahogy Hatvany Lajos akarta -, hanem a fiatal tehetséges költőket, írókat pártolta. A lap címe utal a nyugati mintákra, tehát nem a mélyebb magyar gyöketekben keresik az irányt, hanem a nyugati filozófiákat tartják követendőnek. Azt tartották figyelembe, hogy a magyar kultúra miben tud kapcsolódni az európai kultúrkörhöz. Gyakran kigúnyolták a nyárspolgári réteget, mindezek ellenére a Nyugat polgári lap volt. Lírikusai:

Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula, Füst Milán, Kaffka Margit, Tóth Árpád. Novellistái: Kosztolányi, Csáth Géza, Szabó Dezső, Kaffka, Karinthy, Tersánszky-Józsi Jenő, Gellért Oszkár, Krúdy Gyula. 1929-ben Osvát Ernő öngyilkos lett. A szerkesztői feladatokat Babits és Móricz veszi át A tényleges munkát Babits végezte, Móricz csak névlegesen volt szerkesztője a lapnak. Sok konfliktus volt kettőjük között, ami abból adódott, hogy míg Móricz paraszti, addig Babits polgári származású volt. 1933-ban Móricz kilépett a laptól és helyére Gellért Oszkár kerűlt, mint szerkesztő, aki Babitscsal együtt 1941-ig B. haláláig szerkesztették a lapot, a költő halála a Nyugat életére is pontot tett, 1941 után a hatóságok nem engedélyezték a lap megjelenését. A Nyugat utódja az 1941-től megjelenő Magyar Csillag. Karinthy Frigyes 1887 Budapest - 1938 Siófok. Élete nagy tragédiája, hogy Őt, mint humoristát ismerik az

emberek, pedig Ő magát filozófusnak vallja, aki filozófiáját humorszkekben fejezi ki. Keveset írt, élete és életműve is szabálytalan, fő művei : versparódiák. Kispolgári család sarja, aki a középiskolai tanulmányai után fizika-matek szakra jár, majd orvostan hallgató lesz. Tanulmányait nem fejezi be, de Ő csak ismereteket akart szerezni, hogy ezt irodalmi munkája során kamatztassa. Nagyon művelt ember volt, aki egyetemistaként Kosztolányi és Füst Milán barátja. Húsz évesen érett költő, de műveit nem jelenteti meg, hanem újságíró lesz. - Igy írtok Ti. 1912-ben jelenik meg, ez az első műve Hatalmas sikert arat, sok műfajt ötvöz: humoreszk, versparódia, műelemzés, életrajz. E műve után beskatulyázzák az emberek, amiből élete végéig minden küzdelme elenére nem tud kitörni. Magánélete is zavaros volt, állandó pénzhiánnyal küzdött, és a paródiákért többet és azonnal fizettek, míg a versekért keveset és csak

megjelenésük után kapott honorániumot. Úgynevezett kávéházi író Alapvetően kesernyés ember volt, aki hajlamos a pesszimizmusra, de bárkit, bármikor meg tudott nevettetni. "A humorban nem ismerek tréfát" Az Igy írtok Ti négy részből áll, és a részek nem kapcsolódnak egymáshoz. Napjainkban is bővűl, sok régi Karinthy írást fedeznek fel és illesztik a műhöz, nincs kialakúlt kompozíciója. A háború alatt írt folytatása : Igy láttátok Ti. Az első vh., majd a Tk alatt utálja a világot, művei keserűbbek, a gonosz jelenléte mindíg hangot kap. Vágyik az emberségre, háborúellenes műveivel ezt sugallja Úgy érzi, hogy amit eddig kiadott az csak egy előkészület egy nagy bölcseletei munkához, amit nem ír meg, ezért az Igy irtok Ti tartható fő művének. El kezd írni egy enciklopédiát (francia mintára), mert úgy érzi, hogy a zavaros történelmi időkben meg kell tisztítani a gondolatokat és ehhez a nyelv megújjítása

alapvető követelmény. A férfi-nő ellentét alapvető témája a műveinek Ez életéből adódik, műveiben a nő mindíg kihasználja a férfit. - Kapillária című műve erről szól. 49 évesen beteg, agydaganata van, tudja, hogy gyógyíthatatlan. Egy svéd sebész: Olivercrona megoperálja, azt hiszi a műtét sikerűlt és meggyógyúlt. - Utazás a koponyám körűl. 1938-ban Siófokon nyaralás közben hal meg. Három fogalmat kell megemlíteni Karinthy művei kapcsán. 1. Paródia: fennkölt irodalmi mű komikussá tétele azáltal, hogy kifejezés eszközeit megtartjuk, de egy másik lényegtelen témára alkalmazzuk. 2. Travesztia: a paródia ellentéte, fennkölt téma, kisszerű előadásmóddal 3. Persziflázs: személyeskedő kíméletlen, kegyetlen kritikai mű (Szabolcska Miklósnak) - Faremidó 1916. - Felicia 1935. Swift: Gulliver utazásai hatása látszódik - Találkozás egy fiatalemberrel. Novella - Tanár Úr kérem 1913. Az iskola ambivalens értékeinek

bemutatása Szimmetrikus szerkezete van. - Az Ember Akinek Abszolúte Semmi Érzéke A Szimbolizmushoz. - Nihil című verse. Kaffka Margit 1880 Nagykároly-1918 Budapest A legnagyobb, a legelső írónőnk, az első okleveles tanárnő. Írt verseket, regényeket, novellákat. A nőkről ír, a nők kiszolgáltatottsága a fő témája Ez életéből adódik Gyakori témája a dzsentri réteg, sokat foglalkozik lélektannal, misztikával, pszihologiával. Apja polgári származású, anyja nemes volt. Több művész is volt családjában Korán árvaságra jutott, egy apácazárdában nőtt fel. Nem akart apáca lenni, így választania kellett, vagy férhez megy, vagy munkát vállal. Ez utóbbit választja, bár korábban ez nehéz volt a nőknek, különösen Kaffkának, aki félig nemesi származású volt. Tanítónő lett egy polgári iskolában, majd megszerzi a tanári oklevelet, elsőként, mint nő, 22 éves korától élete végéig tanít. Az újságok felfigyelnek

verseire, a korban szeretik a költőnőket (sok férfi a siker érdekében női álnevet vesz fel). Kaffke kezdeti verseiben sem utánoz senkit, költészete igényes, önálló. Első házassága nagyon rosszúl sikerűl, elválnak A második férje kifinumúlt úriember, orvos-biológus, akivel élete végéig harmónikus házasságban él. Kisfiuk is születik : Péter. - Petike jár : kisfia első lépteit örökíti meg. A Nyugat első számába is ír, az újság első számú költőnője. A vh ellen tiltakozik nem csak, mint pacifista, hanem morálisan is: férjét rövid időre katonai szolgálatra kötelezték, mélyen átérezte az anyák és feleségek fájdalmát. A háború után megérezte a forradalmat, politikai cikkeket ír. Fia spanyol náthát kap, Kaffka odaadóan ápolja, előbb kisfia, majd Ő hal meg a betegségben. - Színek és évek 1912. Nemzedékregény, vagy élettan-regény Egy fiatal lány árvaságra jut, elszegényedik, s nem a munkát választja,

mint Kaffka, hanem férjhez megy. Férje megalázza, embertelenűl bánik vele. Az idők múltával a lányait arra neveli saját példáján okúlva, hogy ne hagyják a kiszolgáltatottságot. A kallódó világ ábrázolása a regény - Mária évei 1913. Lélektani regény, hat rá Freud - Állomások 1917. A művész sor problémáját tárja fel, a Nyugat történetét írja le - Hangyaboly 1917. Egy apácazárda életét írja le, az alapvető momentumokat saját életéből veszi, (Diderot : Apáca). Az apácafőnöknő halála után két apáca jut hatalomra, az egyik konzervatív, a másik radikális álláspontot képvisel. Egyrészt a falakon kívüli feszűltségeket mutatja be a zárt világgal szemben, másrészt az apácazárdában uralkodó kaotikus viszonyokat. Sok szereplőt mozgat, realista és naturalista regénynek tekintjük ( szerelem a nők között ). Molnár Ferenc 1878 - 1952. Művészi látásmódját a szecesszió határozza meg. Pályaja korán indúlt, s

csupán érintkezett a Nyugatéval. - Pál utcai fiúk 1907. Ifjusági regény - Az ördög 1907. - A testőr 1910. - Játék a kastélyban 1926. - Egy, kettő, három 1929. Balázs Béla 1884 - 1949 Pályája együtt indult a Nyugattal, műveit rendszeresen közölte a lap, de nem tartozott igazán szerzőinek táborába. Elégedetlen volt a folyóirat impresszionista és naturalista törekvéseivel Verseiben, meséiben és színdarabjaiban a szecesszió uralkodik, de érinti az ősi folkklór hagyomány és a századforduló filozófiai áramlata. - A kékszakállú herceg vára 1910. - A fából faragott királyfi 1912. Mindkét művét Bartók zenéje tette ismertté. Műveiben férfi és nő sohasem lehet egymás igazi társa, mert a boldogság és az élet kizárja egymást. Füst Milán 1888 Budapest - 1967 Budapest Nehéz hányatott élete volt. Polgári család sarja volt, korán árvaságra jutott Nehéz anyagi körülmények között nőtt fel. Felemelkedésének

egyetlen esélyét a tanulásban látja Nagyon okos és jó tanuló volt. Elsősorban két világ hatott rá: a Biblia és az antik görög kultúra Karinthy és Kosztolányi hatására kezd el verseket írni. Nagyon lassan alkot, a verseit gyakran átírja. 80 év alatt 100 verset ír, de ez azt is magával hozza, hogy művei között egy rossz vers nincs: mind remekmű. Fiatalon jó kritikákat kap, majd elszigetelődik Jogász, majd tanár lett, később az esztétika tanszéken is tanít. Pesszimista világnézetű, elszomorította a világ gonoszsága, szerette volna megváltoztatni a világot, így minden politikai körrel aki ezt hírdette: azonosúlt. A Tk után elbocsájtják állásából és csak az irodalomnak él Száműzetésbe vonúl, életművének nagy részét ekkor írja. Felesége gazdag üzletasszony volt, anyagi gondjai ezért nincsennek. Modern költő-írónak tartják, a Nyugatosok nagyon tisztelik, Kossuth-díjat kap. Magyarországon Ő teremti meg a

klasszikus szabadverset : nincs rím, de a görög retorikát átveszi. - Változtatnod nem lehet 1923. Verskötet - Advent 1923. Regény - Feleségem története 1942. Regény - IV. Henrik Dráma - Ez mind én voltam egykor, avagy Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve 1957-58. Önéletrajzi mű, a háború alatt sok elpusztúlt naplótöredékéből a megmaradt ntöredékeket dolgozza fel -Tél 1934lét-állapot vers -Ha csontjaimat meg kelletik adni 1933 -Öregség 1934 -Boldogtalanok 1914 Első drámája -Látomás és indulat a művészetben 1948 Szabó Dezső 1879 Kolozsvár - 1945 Budapest Élete ellentétek sora, Ő a magyar irodalom legmeghökkentőbb alakja. A magyar fasizmus szószólója, majd ellensége. A magyar fajelmélet megteremtője, nacionalista, majd élete végén megtagadja magyarságát. A Horthy rendszer előkészítője, majd bírálója A Nyugat ünnepelt novellistája, majd ellensége. Régebben Ő volt a legolvasottabb író, manapság már nevét sem ismerik.

Apja elszegényedett nemes, levéltáros, aki nehezen tartja el sok gyermekét. Szabó Dezső mint Füst Milán tanulással akart érvényesűlni. Szorgalmának köszönhetően felvették az Eötvös kollégiumba, ahol magyar-francia szakon végzett. Nagyon tehetséges volt, tanárai azt mondták, hogy nagy tudós lesz belőle. Párizsi ösztöndíjat is kap, ahol megismeri a klasszikus irodalmat. Szertelen művészalkat volt, aki nem tudta magát fegyelmezni, így nem tudott jó műveket alkotni. Mikor hazatért Párizsból feltünésre vágyott, de az emberek figyelme ekkor inkább a Nyugat lírikusai felé irányúlt. Antiszemita cikkeket kezdett írni, az volt a jelszava, hogy akinek nem tetszik: kiállhat vele párbajozni. (Sosem vétette el, minden ellenfelét legyőzte) Tanít a székesfehérvári gimnáziumban, de kicsapják egy éles antiszemita cikke miatt. Nagyváradra kerül, ahol kicsit lenyugszik, pezsgőirodalmi élet fogadja Megismerkedik Adyval és Juhász Gyula

segítségével a Nyugathoz kerül. Kiegyensúlyozott ember lesz 1910-ben a tanárokat fizetésemelés céljából sztrájkokra buzdítja. 1918-ban Budapestre jön és csak az irodalomnak él. A Nyugat és a XX század köréhez tartozik, sok esszét ír. - Nincs menekvés 1910. Regény Pesszimista, dekadens történet a magyarság hányattatásairól. A főhőst, akit az egekig magasztal, azonosítja önmagával, fárasztó önimádat jellemzi. - Elsodort falu 1919. Az ellenforradalom könyvsikere A magyar fajelméletet írja le A külföldieket, akik elnyomják a tiszta magyar fajt : ki kell telepíteni. Célja, a magyarok közti összefogás, fogjon össze a magyar paraszt a magyar úrral. Utópista könyv Az új rendszert támadja, nemzetgyalázás miatt börtönbe kerül, a Nyugatosok kirekesztik. - Szabó Dezső füzetek 1934. Eredeti címe : Ludas Mátyás füzetek Támadja a rendszert Rádöbben, hogy ő volt a nácizmus előkészítője, segítője, utálja a nyilasokat.

Igyekszik ellenkezni, visszamondani mindent, de ez lehetetlen. Budapest ostrománek vége felé éhen hal egy óvóhelyen. Legtöbbre regényei tartotta, ma már nagyon nehézkes, oktató célzatú és önimádat jellemzi. Egyes szatírikus írásainak részletei nevezhető jónak - Ecco Homo című novella. - Feltámadás. Novella - Segítség. Regény - Hungarizmus és halál. Tanulmány Csáth Géza 1887 - 1919 Csodagyerekként született, kitűnő zenész, több hangszeren játszott. Festő, novellákat már fiatalon kezd el írni. Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére, akivel együtt készíti első műfordításait. Az orvosi egyetemre jár, mikor végez, adjunktusi állást kap, lélektannak foglalkozik, pszichiáter lesz. A klinikán tudatosan rászokik a morfiumra, mely kitágítja a tudatot. Tisztában van a morfium veszélyeivel, kontrollálja is (A kor válsághangulata is hozzájárúl ehhez: freudista kultúrpesszimizmus). A klinikáról elmegy és

fürdőorvos lesz, ami egy nyugodt állás, kevés a páciense, az irodalommal sokat foglalkozik. Az első vh. borzalmai után elszabadúl a szenvedélye, elszakad otthonától és feleségétől, mint katona-orvos, a morfium, amit eddig kordában tartott, maga alá gyűri. Kemény drogos lesz, körzeti falusi orvosként dolgozik, de a drogtól nem tud megválni. Feleségével megromlik a kapcsolata, mert az le akarja szoktatni férjét, és ezért Csáth ellenséget lát a nőben. Idegileg összeroppan, lelövi feleségét, felvágja ereit és mérget vesz be. Csáthot megmenti egy másik falu-orvos, sokáig kómában van, majd megszökik a kórházból és ismét felvágja az ereit. Két határőr rátalál és újra megmentik az életét. Az öngyilkossággal harmadszor is megpróbálkozik, már sikeresen: arzénnel megmérgezi magát. - Zenekritikák (Bartók párti) Novellák: - Kis Emma - A béka - Anyagyilkosság - Kút - Fekete csönd - Varázsló kertje - Varázsló

halála Tóth Árpád 1886 Arad - 1928 Budapest Aradon született, de 3 éves korától Debrecenben élt. Apja kőfaragó szobrász, akinek nem volt lehetősége módszeres képzéssel kibontakoztatni tehetségét, így fia művészi ambicióit pártolta. Kezdetben nagyon jól éltek, apja megrendelésekre Kossuth szobrokat készített. Tóth Árpád gyenge testalkatú fiú, könyvek, ábrándok világába menekűl. Budapasten bölcsészkaron magyar-német szakon tanul, Kosztolányi és Juhász Gyula barátja. 19 évesen jelennek meg költeményei a Nyugatban. Debrecenben apja szabadság című szobrát a kormány lebontatja, kampányhadjárat indúl ellene, idegileg és anyagilag is tönkremegy. Tóth Árpád a dimploma előtt elhagyja Budapestet és Debrecenbe megy. Újságíró lett, de a Nyugatnak állandóan kűldi verseit. A rendszer élestollú bírálója 1913-ban a debreceni lap megszűnik, ezért Budapestre jön. Gyerekkori tüdőbaja kiújjúl, barátai segítik 1911-ben

megismeri Lichmann Annát, akit 1917-ben feleségűl vesz. A lány kispolgári származású, a Nyugat feleségei "cselédlánynak" nevezik. Nincs saját lakásuk, Budán élnek albérletben. Gyerekük születik, Tóth Zsófia A Nyugat mecénása Hatvany Lajos anyagi segítségével többször szanatóriumba kerűl, de 42 éves korában meghal. Verseskötetei: - Hajnali szerenád 1913. - Lomha gályán 1917. - Öröm illan 1922. - Lélektől lélekig 1928. Posz-humusz kötet Szabó Lőrinc adja ki Pályájának három korszaka volt: 1. 1900-1917-ig, házasságáig Fájdalmas elégikus művek születnek, a szecesszió, impresszionista vonásokkal keverednek. Fő témája a magány és a testi-lelki szenvedés - Meddő órán - Invokáció Csokonai Mihályhoz - Arany János ünnepére 1917. - Elégia egy rekettyebokorhoz 1917. Keresztrímes jambikus vers, nibelungizált alexandrionok : alapformája a hatlábú sor középmetszettel. A 3 versláb után csonka A hosszú sorok

epikus formákra emlékeztetnek, lassú, lépésről-lépésre kibontakozó, a képek részletein elidőző alkotásmód jellemzi. Tóth Árpád mozaikszerűen építi fel verseit A vers alapképe a hajómotívum, ezt fejti ki és halad az egyszerűtől a látomásig. A vers végén megjelenik a háború képe, a vers utolsó versszaka a természettel zárúl, ami keretet ad a versnek. Egy olyan természetet jelenít meg, ahol már ember sincsen (az emberfaj kihaását követő béke látomása hasonlít Vörösmarty : Előszó című versére ), de míg V. versében a halál tragikus, itt legfeljebb elégikus majdhogynem idilli. 2. 1917-19-ig a háború alatt írt verseket tartalmazza A forradalom előtti verseire jellemző, hogy belefáradt a háború borzalmaiba, főleg elégiák születnek. A Tk után ódák és forradalmi indulók keletkeztek. - Március. Ódai pátosz uralja a verset, a természet tavaszi ébredése és a társadalmi átalakulás láza alkot párhuzamot. A

természet és az ember világa nem áll ellentétben, hanem életvágyban összeforr. - Az új Isten. A Tk kirobbanását köszönti mítikus látomással Olyan, mintha a Bíró plakátokról ismert Kalapácsos ember megelevenedne. Tóth Árpád a hborúban kiontott vérből származtatja a Vörös Istent, akit mint fölöttünk állót sorsformáló erőként jeleníti meg. 3. 1919-28-ig Visszatér pesszimizmusa, ami az egyéni és a történelmi sors kilátástalanságából adódik. Az Esti Lapok-nál újságíró, de már az újságírás sem jelent számára örömet. Fáradt, tűnődő hangvételű versek keletkeznek, témájuk a halál utáni vágy és az idegenségérzet. Legjobb versei ez utolsó korszakban születtek - Aquincumi korcsmában 1919. - Nézz ránk Ady Endre 1923. - A kőrúti hajnal 1923. A természet adta szépség ajándék pillanatait érzékenyen ragadja meg, a sivár hétköznapok ellentéteként. Sok szinesztéziát használ "a kirakatban lila dalra

kelt egy nyakkendő". - Az ősök ritmusa 1923. - Elég volt a vágta 1925. - Lélektől lélekig 1928. Poszt-humusz kötetben megjelent cíadó vers kifejezéskészlete egyszerű, a sorok rövidek, kevesebb a kép, több az alakzat. A formanyelvi változás öszefügg a belső fegyelemmel, belső elmélyüléssel. A magány témájának legegységesebb megformálása költészetében. A tér, az űr ismétlése, a hideg és sötét jelentéstartalmak fokozzák a kozmikus sivárság érzetét. Az emberi kapcsolatok reménytelenségéről az egytemes társtalanságról szól a vers. Mégis bízik abban, hogy üzenete eljut "lélektől-lélekig" - Fénylő búzaföldek között 1925. - Rádió 1926. Haláltánc vízóját a jazz ritmusa kelti benne - Erdőszél 1927. - Jó éjszakát 1927. A látszólag tétován felbukkanó mondatok nem egy nap, hanem az egész élet tapasztalataiból szűrődik le. - Álarcosan 1927. A vers olyan, mintha válasz volna egy elhangzott

szemrehányásra Sok stílus keveredik (röhögő senkik, balkörmű gazok : Shakespeare-i jelzősszerkezet) Valójában szerelmes vers, olyan lírai én vallomása, aki anyai gyöngédséget vár a szeretett asszonytól. A mindhalálig szó nem költői túlzás, hanem a közelgő vég tudata. Krúdy Gyula 1878 Nyíregyháza-1933 Budapest 1878-ban született törvénytelen gyerekként. Apja az idősebb Krúdy Gyula csak 1895-ben vette feleségül Csákányi Júliannát, miután már 10 gyermekük született. Az író nagyapja Klapka századában harcolt, öccse, Krúdy Kálmán -akinek kalandjait Mikszáth is megörökítette-Világos után sem tette le a fegyvert,hanem szabadcsapatával betyár-módra élt. Az író neveltetésében nagy szerepet játszott apai nagyanyja: Radics Mária. Szatmárnémetiben kezdett el gimnáziumba járni a jezsuitákhoz, majd a szepességi Podolinba került a piarista gimnáziumba. Mikor visszatért Nyíregyházára 14 éves korában riportokat,

novellákat kezdett írni, amiket vidéki és fővárosi lapoknak küldött el. 1895-ben az érettségi elől elszökött Debrecenbe újságírónak, de apja erőszakkal visszavitte, és leérettségizett. Addigra már 90 novellája jelent meg. " Én írónak születtem, semmi másnak " Előbb Debrecenben, majd Nagyváradon újságíróskodott, majd Pestre költözött 1896-ban. 1899-ben feleségül vette a nála 7 évvel idősebb Spiegler Bellát, aki Bogdán Bella, vagy Satanella álnéven írt. A házasságukból 4 gyereke született, az egyik csecsemőkorában meghalt. Házasságuk idővel megromlott, Krúdy elköltözött otthonról, és 1919-ben feleségül vette Várady Zsuzsannát. Ebből a házasságból is született egy lánya Rengeteget írt, első sikereit 1910 után aratta. A modern irodalom különböző képviselőivel jó viszonyban volt, de igazán egyetlen irodalmi csoporttal sem azonosította magát. Sok novellája jelent meg a Nyugatban. A

világháborúban baljós sejtelmei megvalósulását látta, a forradalmat lelkesen üdvözölte. A TK idején riportokat ír a földosztásról, és röpiratokat adott ki Ruszka Krajnyákról, azaz az autonomiát kapott Kárpátaljáról. A TK bukása után kampányhadjárat indult ellene, műveit alig közölték,-az emigráns Hatvaní Lajos segítségével Bécsben élt, és publikált. Anyagi helyzete egyre romlott, 1926-tól kezdve súlyos betegségek is megtámadták az éjszakázástól. és az alkoholtól megviselt szervezetét 1922-29-ben megünnepelték 50. születésnapját, de a világgazdaságivalság idején, mikor alig közölték műveit, idegösszeomlással kórházba került. Adósságai miatt fel kellett mondania a margitszigeti lakását, és egy kicsi óbudai házba költözött. 1931-től nagy nyomorban, és betegségben élt. 1932-ben -Kosztolányi jóvoltából- megkapja a Rothermere-alapítvány díjját, de ez csak átmenetileg segített rajta. Végül a

villanyát is kikapcsolták1933-ban meghalt Utolsó percéig lankadatlanul dolgozott, életműve hatalmas: 86 regényt, 2382 elbeszélést, 1780 cikket, 30 színművet hagyott ránk. Hosszú ideig, 20 évig tartott, míg elismert művész lett. Kortársai Mikszáth-epigonként tartották számon. Pedig ekkorra már írt egy-két nagy művet is : -Az aranybánya 1901 Más módon ragadja meg a dzsentri problémát. -A Szinbád-novellák 1911-től kezdi el írni. Főhőse az Ezeregyéjszakából ismert legendás hajós. Ez a figura hozta meg szuámára a népszerűséget, ezért szívesen tér vissza hozzá később is. Szimbád magának Krúdynak a szimbólumává vált( Huszárik Zoltán készített filmet róla 1971-ben ) -Szimbád útja a halálnál 1911 Az elbeszélés alapja megtörtént esemény. Krúdy az Ady Endre éjszakái c. cikksorozatában 1925-ben megemlékezik arról, hogy egy boldogtalan orfeumi virágárusnő öngyilkossági szándékkal kiugrott az ablakon, de csak a

lábát törte el. Az anekdotát Krúdy más környezetbe helyezi. A lány novellájában tényleg meghal, és halálával megváltja Szimbádot. A mű eleje Szimbád szerelmeinek és utazásainak bemutatása Stílusa: SZECESSZIÓ. Szimbád számára a nők a szerelem és az élet jelképei A virágáruslány a halál jegyese, ellentétes értékeket képvisel. Azért választja a halált, mert jóságot nem talál az életben. Szimbádot megváltoztatta egy nő, de nem szerelmével, hanem halálával Krúdy novelláiban mindig távolság van a főhős és az író között. -Utazás éjjel c. novellában Szimbád azért indul útnak, hogy egy-egy hajdani, nagy szerelmét visszaálmodhassa. mindig azt kell tapasztalnia, hogy az emlék hazug -Rezeda Kázmér szép élete 1933 -A vörös postakocsi 1913 R. Kázmér a főszereplő neobiedermaier a stílusa Hat rá Proust -Mit látott a Vak Béla Szerelemben és Bánatban 1921 Zsidóüldözések bemutatása. -Álmoskönyv 1920 freudi

álomszemlélet. -Szimbád-álomképek 1925 szürrealista álomleírás. -Utolsó szivar az Arabs Szürkénél 1927 Több változatban írta meg. Ún ikernovellák formájában. A párja: A hírlapíró és a halál Egy kaszinó-beli úriember és egy ágrólszakadt újságíró párbaját meséli el. a " halálösztön " foglalkoztattja -Ún. gyomornovellák : mitológiát épít az étkezés szertartásos gyönyörűségei köré - Boldogúlt úrfikoromban 1930. Szatírikus dezillozionista hang Neobiedermeier jellemzi Juhász Gyula 1883 Szeged - 1937 Budapest A magány búsmagyarság életérzésének kifejezője a magyar impresszionista költészet legnagyobb alakja. Egyszerű családból származik, apja postatisztviselő, anyja erősen katolikus. Juhász Gyulát papnak szánják, a váci novicius papneveldébe jár - Novicius - Szüzek Tizenhat évesen írja a papneveldében. Kiss József Hét című lapjában jelenik meg Teljesen átélhető képet ad meg a

fekete-ruhás papokról. Életének gyermekkori válsága, hogy válasszae a papi életet, vagy sem (Nietzsche : Imígyen szóla Zarathusra) A középiskolai tanulmányai befejeztével Máramarosszigeten, Léván, Nagyváradon, Szakolcán és Makón tanároskodik, mielőtt visszakerülne Szegedre, szülővárosába. Boldogtalanságra, depresszióra, hipochondriára való hajlamát, melyet képzeletben apja halálos végű gerincsorvadásának emléke erősít. 1908-11-ig Váradon "a kőrösparti Párizsban "él, ezek az évek élete legboldogabb évei. 1908-ban ő szervezi meg a Holnap c antológiát Váradon ismeri meg Sárvári Annát, aki nem viszonozta a költő szerelmét, de jelképpé vált alakja egész életén és költészetén elkíséri. Szembefordul a vh-ús propagandával Mindig résztvéttel viseltetett a szegények és a megnyomorítottak iránt. ( Marx hatása ) 1918-ban csatlakozik a forradalomhoz, a TK. alatt buzgón agitál, eszméihez a TK bukása után

is hű maradt.1923-ban megismerkedik az akkor Szegeden tanuló József Attilával, akit lehetőségeihez mérten támogat. A 20-as évektől elborult elmével ideggyógyintézetbe kerül, többször öngyilkosságot követ el. A kórházban meglátogatja Eörsi Júlianna, újságírónő, akibe beleszeret, de ez az érzése is viszonzatlan. 1937-ben öngyilkos lett A nosztalgia Juhász költészetének döntő fontosságú hangulati meghatározója. Minden élményt azonnal múlttá, elérhetetlenné távolít. Költészete hangulat-líra Nagyon sokat írt Elsősorban a parnasszistáktól, Verlaine-től tanult. Költészetében a vers zeneisége is nagy szerepet játszik. -Fejfámra 1920 Lírai önarckép, arc-poetika verse. -Himnusz az emberhez 1910 Tájverseinek legszebb daradja. Litániás-balladás hangulata van Rímelése, ritmuskezelése szabad. -Magyar táj magyar ecsettel szonett, állóképszerű, az alkonyat bemutatása a Tisza-partton. Impresszionista stílusú. -Magyar ősz

-Magyar nyár 1918. A műben a vihar a közelgő forradalom képe -Milyen volt 1912. Az Anna versek legszebbike Az emlékké távolodott szerelem képe, panteisztikus természetvízióvá, kozmikus jelenséggé alakúl. Verszenét alkalmaz, impresszionista vers. Minden versszak egy-egy érzéki benyomás feloldása Az első kettő színérzékelés, a harmadik tapintást és hangérzékelést nyújt. Mindhárom versszak egy-egy évszakot jelenít meg. Ősz, tavasz, nyár - Testamentum 1919. A költő legbelső problémáját "elátkozott költő" szerepét szembesíti a vers a jövendő ember boldogságával. Beleszövi a Biblia egyes momentumeit is - Gulácsy Lajosnak 1922. A költői levél címzettje jó barátja, akiváló szimbólista festő, aki már nem élte meg a verset. Gulácsy egy saját maga teremtette világban : Nakonxipán -ban él, majd egy elmegyógyintézetbe kerül.( Weöres Sándort is megihlette ) - Tápai lagzi 1923. Juhász legnagyobb művei közé

tartozik, Ady ugarverseihez hasonlóan hadat üzen a nép-nemzeti irány parasztromantikájának. Tagolás, kettős ritmika, hangfestés, anafórák jellemzik. A negyedi strófa életkép vízióvá, lakodalmi haláltáccá alakul - Hunok harca. - Ó ifjúság : szonett. - Szegény katona. Krónikaszerűen vezeti végig 1914 és 19 között az átlagos katona sorsát - Anna örök 1926. Az utolsó Anna versek közé tarozik Nosztalgikus visszaidézése az élménynek, de jóval több annál: hitet tesz az elmúlt szerelem mellett. A petrarkai szonettekhez hasonlóan a nő alakja csak ürügy a vers megírásához, azt kutatja milyen érzelmi hangulatokat, érzelmeket vált ki a szerelem. A REALIZMUS A latin reális: valóságos szóból ered. Célja a valóság, a valószerűség bemutatása Az egész világot szeretnék átfogóan ábrázolni. Az ipari forradalmak hatására társadalmi, demokratikus változások mennek végbe. Elméletben az ember annyit ér, amennyit munkája A

művészekre is igaz. A művészek elveszítik életfeletti, váteszi, kitüntetett szerepüket Az irodalom 2 álláspontja: - AKTIVISTA álláspont: az irodalom kapcsolódjon be az életbe, mindennapi dolgokkal foglalkozzon. Ennek jegyében jön létre a realizmus, naturalizmus Elsősorban a kispolgárság igénye. - ESZTÉTA álláspont: az irodalomnak el kell különülnie a hétköznapi valóságtól, a szépséget keresse, a tiszta formákra törekedjen. A burzsoázia igénye Igy jön létre a L art puor lart A színház szerepe kisebb lett a XIX.sz-ban Már nem mint kultikus, ünnepi helyként működik, hanem szórakoztató funkciót tölt be, polgárosodik, elveszítette társadalom fölötti szerepét. A kor uralkodó műfaja a regény Stílusa hétköznapibb, lazább, bárhol, bármikor olvasható, megértése nem ígényel nagy intellektualitást, sokkal többen férnek hozzá ( olcsó, sok a kiadó ) A realizmus ábrázolásmódja, jellemzői: - a való élethez hasonlóan

ábrázolja, de ami nem hihető, azt nem írja meg.( Difoe: Robinson C: Selkörk megtörtént eseményei, de azokról a dolgokról, ami nem hihető, arrol nem ír.) A realista regény a leghihetőbb,leghétköznapibb, mert mindig eszményi, hihető valóságot akar ábrázolni. - a részletes leírásokban tobzódik (Difoe mindent pontosan adatszerűen leír a hajóépítésről ) A részletezés, pontosság a belső lellemzésre is igaz, de ezt nem öncélúan teszi az író, minden részletnek jelentősége van.( a naturalizmus válogatás nélkül mindent leír ) Célja: a valóság tükrözése, bemutatása, új valóságképet akar adni. Kritikus beállítottságú: innen ered a kritikai realizmus. - stílusa: tárgyilagos, higgadt, részletező, objektív, dokumentum szerűséggel ábrázol .Hétköznapian ír, a beszélt nyelvet használja Van azért képelőerejük, amit a valóság feltérképezésére, pontosítására. A képzelőerő tehát nem a valóságtól való

elrugaszkodáshoz, hanem a valóság pontosításához járul. - Tipikus tulajdonságokat ábrázol, így általános érvényű tartalmat akar felfedezni. - Saját korukból, vagy a félmúltból vesznek ihletet. - Összefonódik a romantikával. KÉPVISELŐI: - francia: Stendal, Balzac, Flobert, - angol: Thackeray - orosz: Dovsztojevszkij, Tolsztoj, Csehov, Gogol, - magyar: Mikszáth, Gárdonyi, Petelei, Bródi, Grosudh, A REALISTA FESTÉSZET: Nem a kellemes dolgokról alkotnak, a természet áll a középpontban, a paraszti ábrázolás már nem idillikus, a nép kemény munkájáról alkot: az igazság kerűl a középpontba, ezzel a társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. - Munkácsy Mihály: Halottasház, Tépéscsinálók, - Kernstok Károly: - Courbet - Millet: Kalászszedők - Daumier: Mosónők - Riepin: Hajóvontatók A REALISTA FILOZÓFIA: 2 nagy ág: 1, Pozitívista, természettudományos Mindent a természettudományos módszerekkel magyaráznak, tényekre

hivatkoznak. Optimisták, azt mondják, hogy a világ egyre jobb. A biológia törvényei vonatkoznak a társadalomra is. - 1859 Darwin: A fajok eredete c. műve Ebből alakul a szociál-darwinizmus: A kis, erőtlen népek kihalnak ( Ezt már Herder is mondja MO.-ra is) - Auguste Comte: Pozitívista filozófus: elképzel egy eszményi társadalmat, amit a tudósok és az ipar ural. A pozitívizmus a század derekán mozgalommá szélesedett, mély hatást gyakorolnat a polgári gondolkozásra. Kétarcú jelenség: A felvilágosodás örököseként a tapasztalatban, a tényekben talál támaszt, és feltétlen bizalommal tekint a természettudományra, mely az emberi megismerésen alapul. ( Sok szaktudománypszihológia, szociológia a pozitívizmusnak köszönhette, hogy a filozófiától elszakadva önálló tudományággá vált. ) 2. Metafizikus akarat és életfilozófiák - Artur Schoppenhauer 1788-1860 német filozófus: a világ kaotikus és kiismerhetetlen, az ember sorsa

folyamatos szenvedés. A szenvedés oka, hogy akarata sohasem valósúlhat meg A szenvedést elkerűlheti, ha lemond akaratáról és a világban csak szemlélődik, így a lényeges dolgokhoz is hozzáférhet. Fő műve : A világ, mint akarat és képzet " A közönséges ember a természet tucatterméke ". - Friderich Nietzsche 1844-1900. A századvég legnagyobb hatású filozófusa, aki bírálja a metafizikus magyarázatokat és a pozitivizmus eszméit is. Megoldásként egy új mítoszt alkotott: az ember fölötti ember mítoszát. Filozófiájának középpontjában a sajátosan értelmezett élet áll. Művei: A tragédia eredete, avagy görögség és pesszimizmus A dionüszosz és az apollói görögséget kutatja. Az igazi élet Nietzsche szerint nyers és erőszakos. Hatalomra törő alkat A keresztény vallás csupa lemondás és alázat, a szolga erkölcs kozmikus igazolása. "Isten meghalt" 1885 : Imígyen szóla Zarathusztra : az embernek meg kell

haladnia önmagát, hogy természetfölötti ember legyen. - Kierkegaard 1813-1855. Dán filozófus A XX század egyik legjelentősebb irodalmának az egzisztecializmusnak kiemelkedő egyénisége. Az egzisztencialisták szerint az emberei kiteljesedés úgy megy végbe, hogy az ember élete folyamán tudatosan választ és ezzel az életének sok része lezárúl. Az emberek sokszor kényszerválasztásokba sodródnak, így az egyéniségek elvesznek. Az egyéniséggé válásnak három fokozata van: a. esztétikai választás : az életet a műalkotáshoz hasonlítja b. etikai választás: az erkölcsi normák követése c. vallási választás: az isteni elvek követése - Henri Bergson 1859-1941. A pozitivizmus okság felfogásának ellenfeleként lép fel Az objektív idő és a szubjektív idő kitalálója. Az élet lendület és viszi a fejlődést előre a világban. -Karl Marx és Engels tudományos szocialista elméleteik. A kommunizmus jelenti a történelem

birtokbavételét, de úgy, hogy a társadalom egészének szabadságát valósítsa meg. A marxizmus nem csak elméleti, hanem gyakorlati elmélet is. A regény: A XVIII. századtól vált a legkedveltebb műfajjá (Olcsó, széles rétegek izlését elégíti ki, könnyen hozzáférhető) Különféle regénytipusok alakultak ki : lovagregény-paródia, kalandregény, életrajzi regény, levélregény, fejlődésregény, tézisregény. E változatosság teszi lehetővé, hogy nehezen meghatározható műfaj. Sokáig nem is számított igazán művészetnek Pl.: a klasszicizmusban A XVIII századtól annak köszönhette rendkívüli hatását, hogy eleget tett a polgári izlés igényeinek. Michail Bahtyin szovjet irodalomtudós foglalja össze a regény leggyakoribb alapsémáit : különleges kaland, idilli hősök, sokszor szerepet kap az utazás. A realista regény: A XIX. századi történelem hitt abban, hogy az emberi életben a tapasztalat által belátható törvények

érvényesűlnek, tudással tapasztalattal és akaraterővel rendelkező egyéniség bizonyos fokig irányítójává válhat sorsának. Ez a pozitivizmus és a liberalizmus alapelvei A korszakra épp ezért a karrierregény jellemző leginkább, melynek hősei feltörekvő fiatalok, akik tehetségesebbek, rokonszenvesebbek, mint a társadalmi rangban felettük állók. Pl: Balzac Goriot apó, Richardson : Pamela, Thackeray : Hiúság vására. Richardson műve : levélregény, mindent a hősnő nézőpontjából ábrázol. A hiuság vására című műben egyetle szereplő alakjával sem lehet azonosúlni . " Regény hősök nélkül " A XIX. századi realista irodalommár kritikus beállítottságú, a művek társadalomkritikát tartalmaznak. A realista mű nem csak tükröz, hanem egyúttal leleplez A realista irodalom és művészet a XIX. század első felében lépett fel Korábban a történelem az időben, vagy térben távolit jelentette, ezért a régmúltat és a

rendkívülit ábrázolta. Pl: Walter Scott Realizmus, romantika, naturalizmus A realista regényről szólva a realizmus fogalmán a XIX. század egyik irodalmi és művészeti irányzatát értjük. Először Gustav Courbet francia festő nevezte képeit realistának Realizmus névvel rövid életű folyóiratot adtak ki 1856-1857-ig. A realizmust élesen szembeállították a romantikával, a mindennapos bonalitások ábrázolását várták el tőle. A realizmus a romantikával csaknem egyidőben indúlt és kölcsönösen hatottak egymásra. A művekben a romantikus hősök nem csak szembekerűlnek az illózióket nem tűrő kisszerű környezettel, hanem alúl is maradnak vele szemben, de nagyratörő terveiket kénytelenek feladni. A realizmus szemlélete a pozitivizmus felfogásához áll közel: a tapasztalatilag megismerhető, és ellenőrizhető valóságot akarja ábrázolni a lehető leghitelesebben. (Pl: Balzac-nál a korabeli társadalom ábrázolása.) 1860-as

évektől bontakozik ki a naturalizmus, neve a latin "natura" - természet szóból származik. Nem egyszerűen a természethű ábrázolást tekintette céljának, hanem a természettudományok módszereit kívánta alkalmazni a művészetben azaz a pozitivizmus elvei határozzák meg programját. Válogatás nélkül ábrázol mindent, amit objektivitással megfigyel és ami dokumentatív hitelességgel rögzített. Pl: Zola A realizmust, mint a híven ábrázoló művészetet szembeállították az ugyancsak általánosan felfogott romantikával és naturalizmussal. Ez utóbbi kettő erőszakot követ el a valóságon: a romantikus szubjektivitás eltorzítja a naturalista aprólékosság ellényegteleníti a valóságot. Ez Lukács György elmélete Francia realizmus A romantikával együtt fejlődik, de a realizmus korábban alakúl ki és később kapcsolódik a romantika hozzá. Lezajlott a francia forradalom, a Bourbon restauráció, a Napoleon diktatúra A

francia forradalom után a nép öntudatot kap, irodalmi közössége nagy, alapvető dolog az irni-olvasni tudás, nyomdák elterjednek, melyek olcsó könyveket, újságokat nyomtatnak. Az ipari forradalom virágzik: a tőke átvette az uralmat, az irodalom gazdasági üzletággá válik. Az írás kereső mesterséggé válik, az irodalom "üzletembere" a kiadó, aki nem a minnél színvonalasabb, hanem az eladhatóbb műveket keresi. Létrejön az írói alvilág, aki alantas izléseket elégítenek ki : ponyvaregényekkel. A közönség kettéosztódik : - tömeg - hozzáértők. A realizmus áthidalja az elitt és a tömeg közti szakadékot, mert a valós dolgokról ír, mely a tömegizlésnek tetszik, de irodalmilag magasértékű, mely az elit réteget elégíti ki. Nagy az írói öntudat, becsvágy, az író tudóssá akar válni: Balzac az ember rendszerezésére törekszik, mint Linné, aki az állatvilág rendszerezését megalkotta. A francia romantika első

nemzedéke Prosper Merimee 1803-1870 Sokban hasonlít életet Stendal-éra, mindketten előkelőek, sok tudománnyal foglalkoznak, ezek közűl az irodalom csak egy, melyhez tartozkodással viseltetnek. A romantika szenzációhajhász és különcködőstílusát megvetik. Művészetükben szeretik becsapni az olvasóikat. Jogász, miniszteri tanácsos, majd szenátor lett, III. Napoleon nejének belső tanácsosa - Klara Gazul színművei : álnéven írja, egy spanyol szinésznő drámáit tartalmazza. - Guzla : Mc Erson Ossian-ához hasonlít. A guzla egy délszláv fúvós hangszer Azt mondta művéről, hogy a népköltészet gyöngyeit tartalmazza, mely egy olasz által gyüjtött ballada fordítás. Ebből egy szó sem igaz, de mindenki elhiszi és imádja a közönség A második kiadásban bevallja, hogy ezt Ő találta ki, el akart utazni tanulmánygyüjtésre, de nem volt rá pénze. Az olvasóknak megigéri, hogy a könyv bevételéből tényleg elmegy Ez sem igaz - Szent

Bertalan éjszakája. Ez egy történelmi regény Stendal (Henri Beyle) 1783 Grenoble -1842 Párizs A Stendal név írói álnév - egy porosz kisváros neve. Különcködő ember, írás elött a törvénykönyvet olvassa. Végig utazza Európát, imádja a zenét és a nőket, de nagyon csúnya ember, így a nőknél nincs sikere. - Vörös és fekete 1831. Első regénye Az elötte írt művei nagyon rosszak, olasz utikönyvekből lopkod, de nem adatja ki. Jómódú családban született, szülei konzervatív, királypárti és mélyen vallásosak voltak, ezért az ifjú Henri nagyon fiatalon lázadásra kényszerűlt. Titokban 50 kötet életrajzi regényt ír magáról, de mivel ez a romantika divatja volt: nem adatja ki. - Henri Brulard élete 1835-1836. Egyik önéletrajzi műve, elitélően ír apjáról, aki gyűlölte a francia forradalmat, holott mindent annak köszönhetett, még polgármester is lett. Az ifjú Henri családjával összeveszett és Párizsba megy. Irodalmi

és matematikai pálydíjakat nyer, így nagy sikerek elé nézhetne. Napoleon seregében élelmezési tiszt, elkiséri a győztes olasz és a vesztes orosz hadjáratba. A restauráció idején újságíró, majd konzuli állást kap Imádja Olaszországot, sokáig él Milánóban, sirkövén ez áll: Milanaise : mintha olasz lenne. " Éltem, írtam, szerettem " A forradalmat az egyéniség és a tehetség kibontakozásának hiszi, csodálta az erős egyéniségeket, így Napoleont is, akik képesek akaratukat ráerőszakolni a világra. Szerinte kora társadalma képmutató és kegyetlen, így jogos, hogy az egyén ugyanolyan fegyverekkel éljen : színleléssel és keménységgel. Az emberi szabadság a legfőbb érték, még Napoleont is elitélte azért, hogy császárrá kiáltatta ki magát és zsarnokká vált. Fiatal korában is éreztette, hogy Ő más, mint a többiek : érzékeny és okos, de hamar rájött, hogy a csinosaknak áll a világ, nem az okosoknak.

Társaságban túl szellemes volt, ezért butának tartották. Még 40 éves fejjel sem aratott sikert az életben, ezért írt Remek pszichológiai érzéke van : a lélek két bugyráról ír : az igazi részéről, mely mély érzéseket tartalmaz és a hamis részéről, olyan érzésekről, amelyet az emberek szertnének átérezni. Stendal szerint ez a romantika. - Vörös és fekete "Krónika 1830-ból". Egy újságcikk szolgáltatta az ötletet a regény megírásához: egy vidéki patkó-kovács tehetséges fia nevelő lett egy módosabb polgárcsaládnál. Szeretőjévé tette tanítványai anyját, s mikor elbocsájtották a nagymise alatt az asszonyra lőtt. Az ügy nagy botrányt keltett, a fiatalemberben a közvélemény a szenvedély áldozatát látta, mégis halálra itélték. A főszereplő Julien Sorel történetén keresztűl a korabeli francia társadalom kisszerüségét, távlattalanságát mutatja be. Annak a lelkes fiatal nemzedéknek sorsát mutatja

meg, amely előtt még a napoleoni idők dicsőséges példája lebegett, de a származás és a vagyon előjogára ismét gondosan ügyelő világban kellett megküzdenie az érvényesülésért. A romantika és a realizmus sajátos ötvözete a mű, mely a karrier - regények jellegzetes mintáját valósítja meg. A vörös a forradalom és a hadsereg szinét, a történelmi félmultat idézve, a fekete szín az egyház papjait jelenítheti meg, de jelőlheti a vörös és fekete a roulett-játék két szinét is : a kiszámíthatatlan sors jelképét, vagy a vér és a gyász szinét is. Sorel különös ellentmondásos jellem, aki Tartuffe-t vallja eszményének. Megismeri a világ szegletét, de a megismerés után minden hidegen hagyja, csakúgy, mint a szerelem. Sorel nem csak szenvedélyesen, hanem tudatosan is szeret, kívülről mindíg megvizsgálja saját cselekedetét. Társadalmi kölönbségekről ír: Sorel-t kissebbségi komplexuse gyötri, mert egy egyszerű ács

fia. - Szerelemről című lírai mű. A szerelem = kikristályosodás - Pármai kolostor 1839. Eszményi hősök, daliás lovagok szerepelnek benne, szinhely Olaszország. Ez egy tipikus olaszos mű Stendal-t korában nem övezte nagy siker, kora észre sem vette, hogy ír. Goethe vette észre Korában az igazi mély érzelmeket nem értékelték, csak az álszenvedélyeket. Stendal-t a naturalisták kedvelik meg. Honoré de Balzac 1799 Tours - 1850 Párizs Sikeres író. Korában imádják, bár először ponyvagyárosnak tartják Jómódú vidéki polgár, paraszti eredetű, a de szócskát önkényesen illeszti nevéhez. A legjobb iskolákba járt: Pl: Verdone. Lexikális tudása hatalmas volt, sokminden érdekelte, de az iskolai megkötéseket nehezen viselte. Elhatározza, hogy költő lesz, apjával emiatt nézetelérésbe került Elvégzi a jogot, de irodalmat is hallgatott Párizsban. A diploma után ügyvédbojtár, majd ügyvéd Igazi túláradó energiákkal teli ember.

Egyedülálló munkabírással alkot, első műveit álnéven írja Később vállalkozik : kiadó lett, nyomdát alapít. Csődbe megy, mindent elveszít, egész életén át a hiteleket törleszti. Este nyolckor lefeküdt aludni, éjfélkor kávé mellett 14-16 órát írt, és társadalmi életet is élt. Élete végén megőrült, összekeverte regényei szereplőit a valósággal Halálos ágyán a Goriot apó regényének orvosát hívja. - Emberi színjáték 40 kötet. A ciklus nevét Dante Isteni színjátéka nyomán kapta 90 hosszabb, rövidebb írásból áll, s több mint 2000 szereplőt vonultat fel, teljes körképet fest a francia társadalomról. Szerelmes egy hölgybe, Hanska grófnőbe. 1850-ben révbe ér és elveszi a nőt, adóságait kifizette, de csak egy nyugalmas évet tölrt el és meghal hashártya-gyulladásban. Hatalmas írói becsvágya volt, a társadalmi bemutatása mellett leírja azt is, hoyg milyen szenvedélyek mozgatják a társadalmat. (pénz,

érzékiség, jóság) Hosszú, részletes leírásokat ír, egy világot teremt műveiben. Gyakran súrolja a giccs határát, sokszor a történet elnagyolt, máskor bőbeszédű, fárasztó. Sokszor kérkedik, hogy milyen művelt ember - Elveszett illúziók 1837-1843. - Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága 1843-1847. Ő az egyik főszereplője a műnek - A huhogók. Nagy francia forradalom idején játszódik - A szamárbőr 1816-1848. Az Emberi sszínjáték ciklusába illesztette bele Tíz év alatt, 18381848-ig 60 regény megírását tervezi, ami nem sikerűl - Eugane Grandet: folytatása a Goriot apónak - Gobseck 1830 A címszereplő egy uzsorás. - Vörös vendégfogadó 1831 - Régiségtár 1839 - Ismeretlen remekmű 1831: Filozófiai tanulmányok közé sorolja, mely a XVII. század elején játszódik. Valóságos történelmi személyek szerepelnek Pl: Poussin, kivéve Frenhoffer mestert. A REALIZMUS 2. NEMZEDÉKE: Gustave Flobert: 1856 Luen - 1880 Crosset A

francia próza legnagyobb mestere. Gondosan ír, anekdóták szerint egy nap egy mondatot Művei ezért nagyon kidolgozottak. Könyvei megírása előtt tanulmányokat végez, hogy mindent kidolgozottan, pongyolaság nélkül írjon le. 8 napba telt mikor egy oldallal elkészült, utána javította. Ezért az írói lelkiismeret példaképének tekintették Mindezek azonban csak a legendák szüleményei, lassan írt ugyan, de nem a gondosság miatt, hanem mert nehezen írt és sokszor nem volt ihlete. Művét Illlyés Endre fordította Szülei orvosok, őt is orvosnak szánják, de ő a jogra megy, ezt megunja és elhatározza, hogy író lesz. - Szent Antal megkísértése (1849) - Bováryné (1849-1856), nagy sikerű regény. Igazi realista regény, tipikus farcia kisvárosban játszódik, minennapi tragédiát dolgoz fel: a meg nem értett asszony. Vádirat a romantika ellen: az álmodozással elrontja az ember az életét. - Salamanó című regényének megírásához keletre

megy, mert ott játszódik - Érzelmek iskolája: nagy siker (1869). A Bováryné férfi párja a főszereplője, akivel semmi lényeges nem történik, akarat nélküli ember, akinek észrevétlenül tűnik el az élete - Szent Antal megkísértése II. (1874) Az első megbukott ezért újra írja Babits Mihály az Ember tragédiájához hasonlította, - Három mese (1877). Émile Zola: 1840-1902 Flobert életművében jelenlevő kettősség azt a lehetőséget kínálta, hogy örökségét ellentétes irányba fejlesszék tovább. A naturalizmus legnagyobb írója, a családja olasz származású Újságíróként kezdte pályafutását. - A Rougon-Macquart család (1871-1893). Teljes társadalmi körképet ad a második császárság koráról. Saját bevallása szerint öt hónapot töltött adatgyűjtéssel és hét hónapig írt Egy-egy kötetet szentelt a társadalom egy-egy szeletének: vidéki életnek, párizsi piacnak, egyházi köröknek, vasútnak, tőzsdének és az

udvarnak. 1894-ben a jobboldali antiszemitista körök Alfred Dreyfus kapitányt kémkedés vádjával elítélték, Zola cikkeiben a hatóságok ellen fordul. Valóságos csatát vív a valósággal, egyévi börtönbűntetésre ítélik, mely elől Angliába menekül és csak 1899-ben tér vissza. Halála relytélyes, Provanceban útépítést végzett, és egy gázpalack felrobbant. Baleset? Gyilkosság? Politikai szenvedélye regénysorozataiban is érezhető. - Germinal (1885), az északi bányavidék munkabeszüntetéseivel fogl. Hat rá Marx és Darwin - A kísérleti regény (1880) a lélektant az életttannal, a sépirodalmat a dokumentum-szerű leírással azonosította, ok és okozat között gépiesen összefüggést tételezett fel, a jellemet kizárólag az öröklésből és az életkörülményekből vezette le. Az ipari táj, a munkásság sanyarú életkörlményeinek leírásával nagy társadalmi feladatot is végzett, önálló irányzatot hozott létre: a

naturalizmust Proust: (1871-1922). - Az eltűnt idő nyomában (1913-1928). Hatalmas méretű vállalkozás Hét része közül csak az első és a második jelent meg magyarul. A formaszervező szerepet a metafórák játszák Első része Swann nevét viseli, melyben Marcell anyjánáltett látogatásáról számol be. Teázás közben egy madelaine nevű sütiből eszik, amelyből gyerekkorában evett utoljára, megindul benne az emlékezés folyamata. A süti az eltűnt idő metafórájává lesz (a párizsi Madelaine templomra is utal). Az író az önkéntelen emlékezés működését ábrázolja, a lélektan iránt is érdeklődik. Fő műve társadalmi körképként is élvezhető, hangneme elégia, irónia, a szereplők mind külön nyelvet beszélnek ezért az érintkezés igen fogyatékos köztük, többségük álarcot visel: szerepet játszanak. Hat rá Henri Berkson A jellemeket hosszú ideig változatlannak mutatja, majd hirtelen ényegi változást mutat meg nekik

(Odette nagy világi hölgy, később mint Swann-né, szürke feleség). A társadalmo szátesik, a szerelem érvényét veszti, csak a művészek személyisége sebezhetetlen. Az összes emberi kapcsolatot elszínteleníti a megszokás. A regény hetedik része a megtalált idő A mű egy műalkotás történetét beszéli el Sokoldalúsága miatt a XX. századi rgény kialakítójának nevezzük Az angol realizmus: A realizmus és a romantika ötvözése jellemzi, az angol század közép legjelentősebb regényeit. "A hétköznapi dolgok romantikus oldalát kívántam megvilágítani" Charles Dickens örökösök. Charles Dickens: 1812-1870. Dickens már nem is regényíró volt hanem nemzeti intézmény. Hihetetlenül népszerű, és egyenletlen író, gyakran kísérti meg az olvasói érzelgősség. Regényei egységes világot teremtenek, a Pikareszk történetektől indult és a lélektani regény irányába haladt tovább. A tragikomikus és melodramatikus

látásmódot az elégia és az irónia ötvözetével cserélte fel. - Örökösök (korábbi magyar fordítása a Kopárház). A londoni köd jelképteremtő leírása: rendezetlenség, az emberi sors összefüggéstelenné válik. Összefüggéstelen részletek egymásutánja, mellékcselekmények halmozása az emberi lét zűrzavarát érzékelteti. A két női főszereplő: Lady Dedlock és Esther Summerson. A regény a titkok leleplezésének hagyományelvét követi, az elbeszélő tévútra vezeti az olvasót. Tulkinghorn egy mellékszereplő meghal, végül kiderű, hogy meggyilkolták. Lady Dedlocknak minden oka megvolt a gyilkosságra, végül mégis kiderűl, hogy nem ő a gyilkos. A szereplők a titkok után nyomoznak. De a sikertelen nyomozás történetét meséli el Bucket mesternyomozó is kudarcot vall. A szereplők élete végeláthatatlan per (Francz Kafka) - Twist Olivér (1837-1838) - Copperfield David (1849-1850) Emily Bronté: (1819-1849) - Üvöltő szelek.

Rendkívűl összetett képet ad az emberi személyiségről Kilenc elbeszélője van a történetnek. A többféle nézőpont sokféle színben tűnteti fel a szereplőket A civilizációtól érintetlen vadregényes tájjal, a megvadult elemekkel hozza összefüggésbe a szenvedélyt. Henrik Ibsen 1828-1906 A modern polgári dráma nagymestere, fellépése idején a polgári színjáték uralkodott. "Jól megcsinált színdarab" Pontos dramaturgiai szabályok szerint, olajozott menettel, jól kiszámított fordulatokkal ért el bizonyos hatást. ( ennek a drámatípusnak volt mestere a XIX sz-ban Eugene Scribe, a XX. században: Molnár Ferenc ) A polgári lét kisszerű, hiányoznak belőle a nagy tragédiák, hősök, és konfliktusok. Hogy a polgári problémák helyet kapjanak a színpadon, létrehozták a komoly vígjáték elméletét" (Diderot) A polgári drámának ebben a korai szakában még előfordulnak tragikus konfliktusok (Schiller: Ármány és

Szerelem) A XIX. században a polgári dráma "Jól megcsinált" színdarabbá alakúlt át, a targédia csak kosztümben, történelmi konfliktusokkal volt elképzelhető. A legnagyobb színházi fordulatot a zenedráma hozta: eza zene és a szó egységén alapuló szimbólikus - mitikus wágneri elv. Az a mester, aki a polgári lét ábrázolásásnak visszaadta a tragikum méltóságát, a norvég drámaíró Ibsen volt. Drámáit joggal hasonlították a görög tragédiák szerkesztéséhez: a szoros tér-idő egységében lejátszódó cselekmény csak a szükségszerű következményeit tartalmazza, egy már korábban megtörtént eseménynek : a régi bűn után bűnhödést, vagy megtisztúlt ujjászületést. Drámáinak alapproblémája az egyéniség önkeresése és önmegvalósítása Ibsen első alkotói korszaka : - Brand 1866 romantikus történelmi dráma - Peer Gynt 1867 Az illúzió és a hazugság motivumaival foglalkozik, arról a hazugságról ír,

melyet sorsának igazolására alkot magának az ember, hogy elkerűlje a kellemetlen igazsággal való szembenézést. A címszereplő jelentős egyéniségnek hiszi magát, s csak öreg fejjel a darab végén döbben rá, hogy Ő sem különb az átlagnál, helye a Gomböntő kanalában volna. A Gomböntő mítukus, jelképes alak, kanalába azok kerülnek akik szürkék. A darab végén nem tudjuk, hogy megmenekül-e Peer. Ez egy drámai költemény - A társadalom támaszai 1877. Ibsen a modern polgári dráma felé fordúl, jelképes kifejezésmód hatja át. - Babaszoba 1879. A drámáját egy nagy szimbólum köré szövi, az alapprobléma sűrítetten jelenik meg. Magyarországon Nóra címmel játszák ezt a színművet A jeképeknek összetett jelentésük van, elsősorban a végtelen felé vágyódásnak motívuma. E törekvés a polgári lét keretei között tragikus. Ibsen ateista, világa Isten nélküli, Ibsen drámai, ún. analitikus drámákA drámatechnika az

elemzés A drámai szituációt a múltban végbement események hozzák létre, a jelenben játszódó cselekmény során fény derűl ezekre az előzményekre, s elemzésük mozdítja tovább a drámát. Az ibseni dramaturgia másik jellegzetessége: a jól megcsinált színdarab drámájának felhasználása és átalakítása a jelképhasználat révén. A párbeszéd kitüntetett szerepet kap - A vadkacsa 1884. Sokan hasonlítják Moliere Embergyűlölő című vígjátékához Ez is tragikomédia. A különbség az, hogy a Vadkacsa hősének Gregers Werle leleplező, igazmondó szenvedélye igazi tragikus eseménynek a legbüntetlenebb szereplő halálának okává válik. Ibsen nem csak itéletet mond tragédiáját kiváltó hőséről, hanem együtt is érez vele. "Mi 13ok mindíg terhére vagyon a többi 12-nek a tucatembereknek" A mű központi témája az élet egészét szervező hazugság, az élet hazugság. Sok követője akad, példáúl az amerikai

Eugene ONeil, Artur Miller, Edward Albee. Gregers az illúziók rabja, azt hiszi, hogy joga és lehetősége van mások életének átformálására. - Solnes építőmester 1892. Az analitikus dráma építkezése érvényesűl, a történet bonyolódását azoka múltbeli tettek, események határozzák meg, amelyekről fokozatosan tudomást szerzünk. A főszereplő itt is tönkretesz és alárendeltjévé változtat egy másikat Itt Solnes építőmester Krut Bronikot és fiát. A pénz témája itt is jelen van, ez a kapitalizmus bűne. Solnes felégeti a házát, hogy beparcellázhassa és ujrabeépíthesse telkét Nyomasztó bűntudatot érez, hiszen a ház véletjenűl égett le. Mégis büntetésnek érzi gyermekei halálát, és otthona kiüresedését. Az alapszituáció az emberi viszonyok pusztulása Egyetlen célja, hogy megakadályozza az érvényesülésben az általa legyőzött Brovik fiát Ragnalt. Hatalmat akar az emberek felett. Ehez használja fel az emberek

közül Kaja Fosli szerelmét Ekkor jelenik meg Hilda, aki bizonyos értelemben eszköz Solnes számára, azonban Solnes úgy érzi , ez a találkozás adhatja vissza hitét az emberiségben. A mű központi jelképe a torony, mely szimbóluma az ég felé törekvésnek, a ház, az otthon méltóságának, az ember istenisülésének, lázadásának. Solnes toronymászása a lázadó ember tette, távolságot jelképez az ember vágyi és lehetőségei között. Az ember győzelme csak a halálban, tragikusan teljesűlhet be Orosz realizmus Az orosz irodalom Puskin révén vált nagykorúvá, de a XIX. század közepétől a regény műfajában a realizmus kibontakozásával emelkedett a világirodalom élvonalába. I Miklós önkényuralma idején bekövetkezik a korlátozott jobbágyfelszabadítás. A 1860-70-es éveket szokták az orosz regény virágkorának nevezni. A század első felében a gazdasági és a szellemi visszamaradottság pesszimizmust váltott ki. Felesleges

érzés született meg (Goncsarov : Oblomov című regényében, vagy Turgenyev számos figurája) A jobbágy felszabadítás után a korlátozottság ellenére a polgárosodás elvei kezdtek kibontakozni. Az irodalom elsősorban a regény ábrázolta nemzeti közhelyeket és az egyén belső szellemi válságát jeleníti meg. A kérdés : mennyire képes uralkodni saját történelmén, szabhat-e törvényt önmagának. A regényhősök az emberiséget képviselik, egy magasabb erkölcsi előírás révén, vagy annak szembeszegülve kitörnek a társadalmi megkötésekből. A kitörés háttere lehet vidék, vagy nagyváros. Két merőben eltérő forma betöltésével állítja ugyanazt : ábrázolja a tökéleteskedő ember lelki hazatalálását (Tolsztoj) és az emszmé ütközésében léte korlátai ellen tiltakozó emberiséget (Dosztojevszij). A század végén a regény, mint kitüntetett forma háttérbe kerűl, vezető szerepet a líra, dráma, novella veszi át. Ok, hogy

ismét pesszimistává válnak az emberek, de a pozitivizmus már Oroszországban is meggyökerezik, a költészetben a szimbólizmus jelenik meg. Nyikolaj Vasziljevics Gogol 1809-1852 Ukrán kisnemesi családban született, apja már ukránúl írt. 1828-ban Pétervárra költözött, szinészettel próbálkozott, hivatalnokoskodott, történelmet adott elő egyetemeken. 1835-től csak az irodalomnak élt. Sikeres elbeszéléseket, kisregényeket ír, majd Revizor című vígjátékának bemutatása után (1836) kampányhadjárat indúl ellen; Nyugat-Európába menekűl. Rómában telepedett le, 1848-ban tért csak haza Egész addigi munkásságát cári szemlélet alapján átírja, idegbeteg lett. Vagyonát a szegények között szétosztva, búskomorságban tengette életét haláláig. - Az orr az úgynevezett pétervári elbeszélések sorába tartozik. Téma: Kovaljov törvényszéki elnök orr eltűnik a helyéről, ez nem eredeti téma, hanem megtatálható az ukrán, orosz

vásári komédiákban, az un. Petruskák-ban A cselekmény több szálon fut és ezek a szálak nincsennek elkötve. A cselekménybe állandóan beleszól az elbeszélő, de nem azért, hogy tisztázza az eseményeket, hanem hogy mégnagyobb ködöt kavarjon. Az elbeszélő nem isemri ki magát az atomjaira hullt valóságban, egyszer aprólékosan jellemez, máskor lényeges dolgokról kénytelen kijelenteni, hogy fogalma sincs róluk. A világban és a világi művészi ábrázolásban elválaszthatatlan egységben van a félelmetes és a nevetséges. Ez a groteszk Az ember felcserélhető valami lett, személyiségéről nem lehet tudni semmit. - Köpönyeg 1842. Novella, a kisember ábrázolás legjobb műve Főszereplő Akaki Akakijevics nem hős, olyannyira nem, hogy létezéséről csak halála után vesz tudomást a világ. Egyetlen eseménye életének, hogy nehezen összekuporgatott pénzéből köpönyeget csináltat magának, amit még aznap éjjel lehúznak róla,

holmi pétervári fosztogatók. A hivatalnok belehal bánatába, Akaki Akakijevics "mintegy kárpótlású soha figyelemre nem méltatott életéért" visszajár holtából és a járókelők köpönygeit lopkodja. Ez egy közvetett társadalomkritika, mely a valóság jellegére vonatkozik. Gogol ezt groteszknek látja A tragikum és a komikum szétválaszthatatlanná válik, se igazán sírni, sem nevetni nem lehet a darabon. - Holt lelkek 1842. A regény Puskin alapötletéből származik Gogol Dante Isteni színjátékára tervezte. A főhős Csicskov a pokolba, purgatóriumba és a paradicsomba vándorol Az Oroszország állítólagos rágalmazása miatt önvád gyötörte, elégette és csak töredékek maradtak ránk. Csicskov a feudális jobbágyrendszer megcsontosodását kihasználva űzi kapitalista jellegű szélhámosságát: meghalt jobbágylelkeket vásárol. Ennek a panoptikumvilágnak egyetlen ellenpontját az ugynevezett lírai betétek képzik. - Egy

őrűlt naplója. A főhős Pipscsin hivatalnok, aki beleszeret az igazgató lányába Fjodor Mihaljovics Dosztojevszkij 1821 Moszkva -1881 Szentpétervár A lélektani regény megteremtője. Élete megrázkodtatások sorozata 18 éves korában a hadmérnöki egyetem hallgatója, mikor kitör rajta az epilepszia, orvos apját, kegyetlenségei miatt jobbágyai agyonverték. 1849-ben az utópikus-szocializmust valló Petrasevszkij körhöz tartozása miatt halálra itélték. Elrettentés céljából csak a vesztőhelyen mondták meg, hogy a cár szibériai száműzetésre változtatta meg büntetését. Csak 1859-ben térhetett vissza Pétervárra. Fivéreivel különböző folyóiratokat adott ki, sokat uatzott, rulettezett - Feljegyzések a holtak házából. Szibériában írja, a fogolytársairól ír elbeszéléseket - Játékos. Kisregény, Roulettenbourg-ban játszódik A szerencsejátékok világáról ír A szlavofilek csoportjához tartozott, elveti a nyugati demokrácia

modelljét és a pán-szláv soviniszta demokráciát vallja eszményének. - A félkegyelmű 1868. - Az ördögök 1872. - A kamasz 1875. - A Karamazov testvérek 1880. - A nagy inkvizítor folytatása a Karamazov testvéreknek, összefoglaja nézeteit az emberekről és a világról. A példázat arról szól, hogy Krisztus az inkvizíció idején újra eljön az emberek közé. A nagy inkvizítor példázatával nem csak a középkori egyház hatalmi gépezete ellen fordúl, hanem minden olyan hatalom ellen, amely engedelmes nyájjá kívánja lefokozni a népeket. Krisztust némának és passzívnak ábrázolja - Feljegyzések az egérlyukból 1864. Tulajdonképpen vitairatnak készűlt, Csernisevszkij "Mi a teendő " 1862 című művével vitatkozott. Hat rá a pozitivizmus, és a felvilágosodás: Társadalmi szerződés. Ezért meglepő, hogy a felvilágosodás ellen hadakozó Dosztojevszkij előszőr vallomás címmel látja el a regénynek készülő írását,

Rousseau Vallomásainak ellenpárját kívánván létrehozni. Az redeti ososz cím többértelmű, minta a magyar. A Podpolje szó földalattit jelent A feljegyzésekben önön lelkét kívánja elénk tárni. A Feljegyzések elbeszélő - szerzője gogoli hős aki Pétervár városában magányosan él "se rossz, se jó, se aljas, se becsületes, se hős, se féreg". A közet helyzet tragikus embere. Az odúlakóban egy lélektani tipust mutat be az író Az első részben belűlről láttatva, a 16 évvel korábban játszódó második részben, mintegy kialakulását ábrázolja. Folyamatos belső párbeszédet folytat. Hősének bizonytalan önismeretét is hangsúlyozza és arra figyelmeztet, hogy az emberi jellem nem egyszerű képlet. A második részben mindent az odúlakó nézőpontjából látunk. Lizáról az utcalányról is egysíkú képet kapunk A lélekábrázolás, a tudat belső tereinek az átvilágítása, Dosztojevszkij legjelentősebb újítása.

Dosztojevszkij realizmusa tehát a lélekábrázolás. - Bűn és Bűnhődés 1866. A világirodalom új regénytipusát alakította meg: ideológikus, vagy eszmeregénynek nevezzük. D egy eszmét, egy gondolatot tesz a középponti tárgynak, az eszme a szereplők lényegévé, cselekedeteinek mozgatójává válik. A Bűn és Bűnhődés mozgató eszméje, mi a szabadság, hol vannak a cselekvés határai a modern társadalomban, meddig mehet el az ember. A főhős Raszkolnyikov ( Raszkol = szakadást jelent a keleti és a nyugati társadalmaktól való szakadást, a gyilkosság által az emberiségtől történő szakadást, mely álatl lelek is meghasonlott). Hősünk előtt álló világ a kapitalizmus világa: nyomor, alkoholizmus, prostitúció. A regény legellenszenvesebb személye Ruzsin, aki ebben a fertőben is megtalálja a helyét. A bűn súlyát Raszkolnyikov nem tudja elviselni, kiderűl, hogy a célt nem szentesíti az eszközt, szabadságnak legalább egy végső

határa van : a másik ember élete. A főhős nem ébred rá az élni akarás érzésére, életében az egyetlen mély érzést Szonja az utcalány keltette. D nem köti meg szerplői kezét, azok öntörvényűen szerepelnek, írói véleménye hiányzik. Olyan látszatot kelt, mintha alakjai fölött az írónak sem lenne hatalma D. egy új, polifónikus többszólamú regényt teremt Lev Nyikolajevics Tolsztoj 1828 - 1910 Grófi származású, az egyik legrégibb arisztokrata orosz család negyedik fia. Kitűnő házinevelésben részesűlt, majd a kazanyi egyetemre iratkozott be, de 1847-ben félbehagyja tanúlmányait. Nem találja helyét a világban, hol beleveti megát a társasági életbe, hol évekre magányosan él a családi birtokon. - Gyermekkor . 1851-52-ig írja 1847-től naplót vezetett élete végéig Ez az alapja e művének is. Mint katonatiszt bekapcsolódik a kaukázusi hegylakók elleni harcokba. - Szevasztopoli elbeszélések 1855. A krimi háborúkról

írja Bekapcsolódik a pétervári irodalmi életbe, több hosszabb nyugat-európai utat tesz Megnősűl, visszavonúl birtokaira, ahol a parasztok oktatásával foglalkozik. Elvállalja egy katona bírósági védelmét. aki arcúlvágta az őt megsértő tisztet A katonát kivégzik, Tolsztoj fokozódó gyűlölete az orosz jogrend és az igaszsászolgáltatás iránt ebből fakad. - Háború és béke 1865-1869. Eredetileg trilógiát akart írni, az 1856-os krimi háborúról, az 1825-ös dekabrista felkelésről, és az 1812-es napoleoni honvédő háborúról. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert Tolsztoj eredeti szándéka is közrejátszott abban, hogy sajátos történelmi regényt hozott létre, mely tagadja a történelem romantikus mindenhatóságát. T szerint a történelem menetét a gondviselés szabja meg, a történelmi személyek csak bábuk, a legfelsőbb erő Isten kezében van. A történelem is a természettel szembeállítva jellegtelenné (Andrej

Bolkonszkij herceg példája) Az író a természethez, a természetességhez való közelségük alapján osztja csoportokra a regény szereplőit. Első csoport : az udvarhoz közelálló arisztokraták, akiket egysikúan ábrázol, mert látszatéletet élnek. Második csoport a falusi nemesség képviselői, mivel közel állnak a természethez, ezért fogalmaik vannak a jóról és a rosszról. Ők közelebb állnak T eszményéhez, mely Karatajev alakjában testesűl meg ( Ő Platon) Harmadik csoport az igazságkereső hősök, akik D. hőseivel szemben nem a szabadságot, hanem a boldogságot keresik. Mindkét műben érezhető rendkívüli életszeretete és a harmóniára való törekvése. - Anna Karenina 1875-77-ig. - Ivan Iljics halála 1866. Tizenkét fejezetből álló elbeszélés, mely nyitánnyal ellátott ezért az oprához hasonlít. Azt, amit a nyitányban elmond, azt a 11-ben aprólékosan kibont A mű a halál kétféle minősítése: 1. Van halott élet is,

és ennek vágén iszunyú a halál 2. Az élet után bekövetkező halál csak biológiai, valójában új élethez nyit kaput E művére hatott Kiesewetter Logika című műve. További műveiben a paraszti élet felé fordúl, fellép a magántulajdon ellen. Ez a tolsztojizmus, melyhez felhasználta az evangéliumi tanítást Rousseau nézeteit és a keteli filozófiákat. 1901ben ezért kiközösítik az egyházból, mert a tolsztojizmus lényege, hogy a rosszal nem szabad erőszakkal szembeszegűlni, de szembe kell szegűlni. T utólsó éveit birtokán töltötte 1910ben, hogy megszabadúljon földesúri létformájától : elhagyja családját (T futása) Bulgáriába akar eljutni, hogy ott sztaracénként élhessen egy kolostorban. Asztapovo állomásán éri utól a halál. Anton Pavlovics Csehov 1860 Taganrov - 1904 Németország Apja szatócs volt, aki a hitelezők ellen Moszkvába szökik, magára hagyva családját. Az azovi tenger partján született, az orvosi egyetemre

ment Moszkvába. Kórházakban dolgozott, mikor Antosa Csehonte álnéven szatírikus újságokban jelenteti meg műveit. Mint író, orvosi foglalkozásából merített legtöbbet. A 80-as évek végétől megszabadúl az Őt kihasználó vicclapoktól, barátságot köt Szuhorinnal, akivel egy kormányhű, konzervatív lap munkatársa lesz Szuvorinnal a híres Dreyfus ügy miatt összeveszett, mert Sz. szélsőségesen reakciós álláspontot képviselt. 1890-ben Egy fegyenc-szigeten jár, aután utirajzot ír ebből az élményből. Megismerkedik Gorkij-al és Tolsztoj-al Előtör 90-es évektő tüdőbetegsége A Fekete-tenger mellett Jaltában él.1901-ben feleségűl vette Olga Knipper szinésznőt, majd három év múlva ünnepelt íróként hal meg egy németországi fürdővárosban. - A 6. számú kórterem 1892 A világirodalom egyik legkietlenebb, legreménytelenebb műve Csehovnak több ilyen kegyetlen írása nincsen. A cselekmény egy orosz kisvárosban játszódik mely

Oroszország szimbólumává nőtt, mintha csupán két intézményből állna: kórházból és börtönből. A valóság felőrli az egészséges embereket, sem az életszerető szenvedélyes Gromov tanár, sem a bölcs megnyugvást hírdető Ragin doktor nem kerüli el végzetét: a bolondok házában mindkettővel végez Nyikita az őr. Az ateista Csehovtól idegen volt a hívő Tolsztoj ama meggyőződése, hogy az ember belső lelki szabadsága a legfontosabb és a szenvedésen keresztűl tisztulunk meg. Ragin, aki az illúziók rabja, maga is rab lesz a 6 számú kórterembenés érzékeli, hogy a szenvedés fogalma filozófiai magasrendüségét elveszti és fizikai fájdalommal azonosúl. Csehov a novellában Ragin figuráján keresztűl nem csak a tolsztojizmussal számol le, hanem rávilágít arra, hogy az élet körűlményeit kell megváltoztatni ahhoz, hogy bárminemű eszme egyáltalán érintkezhessen a világgal. Drámái: Drámaíró munkássága három szakaszra

osztható: 1. 1885-től írt humoreszkek, egyfelvonásosok 2. Három "férfi-dráma": Platonov, Ivanov, Ványa bácsi 3. Három "nő-dráma": Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert Drámáiban nincs kiélezett konfliktus, a konfliktus érzelmekből adódik, a nagy szenvedélyek hiányoznak. Cselekvésre a szereplők nem képesek: várnak Ugynevezett lírai drámák, melyek a "jéghegy" elvet követik : ez a tömörség elve, "egy-tizedet ír le, melyből kilenc-tized érződik". Drámaitatlan dráma Mindennapi apró-csprő dolgok történnek (naturalizmus), melyeket a líra és az irónia szimbólikus fénybe emel (szimbólista), mindez beletörődést, reménytelenséget áraszt. (dekadencia) - Sirály 1896 Cselekménye megfoghatatlan, több történik a szín mögött a felvonások között, mint a színpadon. Arkagyina szinésznő, Trigorin, Trepljov, Nyina, Samrajov, Dorn doktor A Sirály, mely a bemutatón hatalmasat bukott 1898-ban

elsöprő sikert aratott. Az értékek lassú pusztulását mutatja be, a tragikum, a hétköznapokban rejlő gondolatsor. Bizonytalan értékrendű világot mutat be. A Sirály szimbólikus jelentés, mert minden szereplő élete kettős : mást mutat a látszat és a valóság. - Ványa bácsi 1897. Négy felvonásos színmű, eredeti címe : Manó Csehov az élet változtathatalan ostobaságát, kilátástalanságát sugallja. Szerebjakov idős egyetemi tanár a 27 éves Jelenával feleségével megérkezik arra a birtokra, amely meghalt első felesége után az övé. A birtokot sógora Ványa bácsi és első házasságukból született lánya Szonja vezeti Ványa bácsi rádöbben, hogy hiába pazarolta életét Szerebjakov szolgálatára, mert az hitvány "áltudós". A veszekedés során Ványa kétszer rálő sógorára, de nem találja el Ráadásúl Ványa szerelmes Jelenába, akit rajtakap amint barátjával Asztrov doktorral csókolózik. Bánatában ellopja

az orvos morfium-kapszuláját, de az első erélyesebb szóra visszadja. Szerebjakovék visszautaznak Moszkvába, Asztrov, saját birtokára, Szonja és Ványa tovább dolgozik és várják a sír megváltó nyugalmát. A fiatalok közűl Szonja született vénlány, Ványa 47 éves csecsemő. Oroszországban minden pusztulásra ítéltetett A valóságban az idill paródiába fordúl. Az író komédiának tekintette darabját, ezért a komédiát unalmasan pepecselő naturalista életsorozatként szépelgő lírai melodrámaként, vagy szimbólikus tragikomidiaként viszik színra napjainkban is. A romantika jellemzői az európai irodalomban A 18. század vége megvalósítani látszott a filozófusok álmát:a francia forradalom és az ipari forradalom létrehozták a modern polgári társadalmat.Az eredmény azonban messze volt a tökéletes törvényesség és szabadság "világpolgári állapotától."A létrejött új világ nem váltotta be az elképzelt

reményeket.(Fokozódó munkamegosztás,embertelenné váló életkörülmények) Az 1790-es évek fiataljainak nem kellett ez a valóság, nely egyre ellenségesebb, és bonyolúltabb lett, így egyre nehezebb a megfelelő művészi forma megtalálása.A művészi forma alapja mindig világnézeti.A 18századig művész és közönsége egységét közös világnézetük biztosította.A régi vallásos világnézet megindulásával ez az egyetértés megszűnt,a művész és közönsége között távolság kelettkezett, amely máig is tart.(Victor Hugo:Hernani című bemutatójan ököllel esett egymásnak a közönség 1830-ban.)Ez a megbomlott összhang, művészi köznyelv elvesztése az oka a romantikusok formai kísérleteinek,új műfajok kelettkezésének. A klasszicizmus után a művészeti stílusok gyorsan változnak,mert a gazdasági és a társadalmi fejlődések felgyorsulnak.A ROMANTIKA a 19 században bontakozik ki jelentése:regényesség.Polgár világra épül, a

kapitalista világban alakul ki, ezért pénzközpontú és érdekhajhaszó. Előzménye:A szentimentalizmus.A felvilágosodás áramlata:a klasszicizmus és a szentimentalizmus.A szentis stílusirányzat, de míg a klasszicizmus az értelem felvilágosodását, a szentimentalizmus az érzelem felvilágosodását tűzte ki célul.A romantikusok felfedezik az egyéniséget, személyiséget, ezért kedvelt forma a napló, levélregény és a líra. Szenvedélyeket ábrázol, a feudalizmus elleni lázadozás jellemzi.Pl:Rousseau:Új Heloise, Kármán Józef:Fanni hagyományai, Goethe:Ifjú Werther szenvedései,Anne Bronte:Jane Erye. Szerb Antal szerint: a romantikát a VISSZA A TERMÉSZETHEZ mondat fejezi ki legtalálóbban, mert:a természethez szó kifejezheti: -az ősi szabadon alkotó szemelyt, az alkotót -a romantika szereti a falusi, vidéki környezetet,falut,tájat, természetet, a felvilágosodás városi jellegű. -a szentiment. a népről az elnyomottakról szeret írni a

klasszicizmus az arisztokráciáról az udvari világról, és mindenben az ésszerűséget keresi. -a szentiment. a nemzeti múlt keresését tűzte ki célul, az únnaív részét keresi a kultúrának, míg a klasszicizmus emberideálja a nemzetek feletti világpolgár. Aromantika nemzeti mozgalmakkal kezdődik. Visszanéznek a múltba, de ez nem a valóságtól való elfordulást jelenti, hanem ez a nemzeti fellendülés hajtóereje.( Herder népdalokat gyűjt, skót népdalokat gyűjt:MCerson:Ossián c. műve: nem valós mert nem talál semmit a gyűjtőútján, ezért kitalálja. Nagyon kedvelik a korban, Petőfi: Homér és Osszián c műve) A romantikusok szeretik az érzelmeket, idillt, de mindezt keveri a hátborzongató, természetfeletti dolgokkal. Egyéniség kereső, korlátokat áttörő művészet jellemziÚj műfajokat talál ki, mert szerinte a művész: látnok, teremtő zseni, vátens.Olyan formákat hoz létre, ami eddig még nem volt.Belenéznek az ember lelke

legmélyére,heves érzelmeket, szenvedélyeket ábrázol.Szereti a babonákat, a misztikus dolgokatMindig különös kalandokat keres,szókimondó, lelküket szinte kiöntik.Szereti az álom és a képzelet részletes feltérképezését. A romantika célja a kimondhatatlan dolgok érzékeltetése, ezért összekapcsolják a lírát, a zenét, és a festészetet.Új formát teremt: Pl: a LÍRAI EPOSZ-t Ilyen:Vörösmarty:Zalán futása.Szereti a szabálytalanságokat, romokat( Puskin: Anyegin: kihagy részleteket, a művet szándékosan nem fejezi be, ez az élet.) Nagyon fontos a művészetében az ŐSZINTESÉG, intuició :megérzések. A romantika is szereti a történelmet, elsősorban a középkort,(a misztikumok miatt.) a keleti világokat (Goethe:Nyugat-keleti Díván),és az exotikumokat Szereti a szubjektív műfajokat: dal, ballada, líra. Művészi szabadságot adnak egymásnak is Nem ismerik az átmeneti jellemeket, a szereplők vagy elvetemülten rosszak vagy nagyon

jó tulajdonsággal rendelkeznek.Gyakori a DOPPELGANGER: olyan testvérek, legtöbbször ikrek, ahol az egyik nagyon jó( kedves, becsületes, jóhiszemű, jóakaratú,.) a másik a rossz (gonosz, ellenséges .) Ilyen doppelganger-t alkalmaz Pl: Schiller: Haramiák c darabjában E művek vége meghatározott: a jó győz, a rossz elbukik, de előfordul, hogy a jó is elbukik, viszont a gonosz mindig elnyeri bűntetését ROMANTIKA KÉPVISELŐI: IRODALOM: -magyar: Kölcsey, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Jókai, ( Katona : Sturm und Drang ) -német: Hörderlin, Heine, Novalis, Schegel fivérek, E.TAHoffman, -angol: Coleridge, Wordsworth, Blake, Keats, Byron, Shelley, - skót: Sir Walter Scott, Burns, Bronte, - amerikai:Edgar Allan Poe, -francia: Lamartine, Madame de Stael, Francoise-Rene de Chateaubriand, Nerval, Victor Hugo, . -orosz: Puskin, Lermontov, -cseh: Karel Hynek Mácha, -szlovák: Janko Král -lengyel: Adam Mickiewicz, -szlovén: France Preseren -bolgár: Hriszto Botev

KÉPZŐMŰVÉSZET: tájképek, nincs rajta ember. -Wright -Goya: Látomás -Delacroix: A khioszi mészárlás -Turner: Eső, gőz, sebesség -Gericault: A medúza hajótöröttei -Kisfaludy Károly: Hajótörés holdvilágos éjszakán -Marko Károly -Constable ÉPÍTÉSZET: neoromantika, neogótika, neobizánc, rózsaablakok, árkádok, kedvelik a kastélyokat, Fejlett kertkultúra, angolkertek: természetesség, lugasok,vízesések, szentélyek, -Mátyás-templom -Fulek Frigyes :Vígadó ZENE:nagy színfóniák, opera (mert komplex műfaj., az énekes részét kedvelik inkább) -Csajkovszkij ( Diótörő ) -Muszorszkij -Liszt - Chaupin (etüdök ) - Schuman - Wagner - Verdi - Rossini - Biset (Carmen ) - Brams A romantika minden művészeti ágban igyekszik eltörölni a merev szabályokat, alapelveket, korlátokat. A romant után minden lehetséges, a lázadás alapjait teremti meg A NÉMET ROMANTIKA Friderich Hölderlin(1770-1843) Költészete a német, és az egyetemes líra

csúcsa. Alig egy évtizedet alkotott, és élete utolsó 4 évében elborult elmével írt. Szemináriumban nevelkedett, majd házitanító lett Nem sok sikerrel jártak kísérletei, hogy betörjön az irodalmi életbe, pedig Schiller felfigyelt rá, támogatta, iskolai barátai Schelling és Hegel, akikkel együtt lelkesedett a francia forrad.-ért Költészete félúton áll a klasszika és a romantika között. Hölderlin számára is meghatározó volt az antikvitás, a klasszicizmus görögség eszménye.( Schillerhez kapcsolódott aranykorideálja) H világa panteista:az istenséget a világban feloldottnak, a természetet isteni természetűnek veszi. Az istenek az ember és a természet egységének, a természet nagy erőinek jelképei.Hősi világnézetük alapja: az emberben rejlő isteni szikra Hősi a költő, a látnok szerepe is. A költő - gondolkodó hősi áldozata a témája Empedoklész című drámájának. H görögség-képe már túlmegy a wincellmanni

felfogáson: felismerte a görög kultúra démonikus jellegét is. Kenyér és bor című nagy elégiájának (1800) aranykorvíziójában azonosul Jézus Krisztus és Bacchus (a mámor istene, Dionüszosz) A romantikusok gyakran ábrázolnak utópikusan egy új aranykort, amelyben az ellentétek felolódnak és újra a harmónia uralkodik a világon (Mozart: Varázsfuvola, Shelley: Megszabadított Prométheusz). Hölderlin fejlődésregénye a Hüperión (1797-1799) azt mutatja be, hogy a dicső múlt és a jelen között áthidalhatatlan a szakadék. A regény témája az 1770-es görög szabadságharc a török uralom ellen (az egyetlen versbetét: Hüperión sorsdala, mikor barátja Alabama halálba indul. A regény lezárása nem sorsdal, hanem himnikus feloldódás 1800-ban Menón panasza Diotimáért. Műfaja elégia, mindkét mű életrajzi alapja a szerelem, mely H.-ot munkaadójának feleségéhez: Susette Gontardhoz fűzte (ő Diotima a versében ) A költemény a fény és

a sötétség ellentétére épül, melyhez az idő és időtlenség, élet és halál, magány és együttlét ellentétpárjai is csatlakoznak. A fény hordozója Diotima, aki 2-szer jelenik meg a versben: egyszer mint emlékezés, elégikus módon, másodszor az újjáéledés mítoszát készítve elő. A vers az elhagyatottság ábrázolásával kezdődik, mikor a beszélő a Halálisten kezében van. Az éjszaka a magános állapot metaforikus kifejezése Diotima, Platón lakoma című dialógusában szerepel. Diotimának nevezi tehát a szeretett nőt, már önmagában is nagy mítoszt jelent. A szerelem hozza el az új aranykort: az aranynapokat 1802: Az élet fele című verse, mely utolsó művei közé tartozik. Létösszegző vers: leszámol eddigi életútjával, helyzetével, összegezve személyes létének történetét (József Attila). Első szakasz: boldog önfeledség képe, mítíkus távlat: hattyúk szerepeltetése. Ellenpont: az ember és a tér

fenyegetettsége. Kiemeli a költő a némaságot, és a szélkakas hangjának embertelenségét. Jénai Iskola: Tagjai: a német romantika első nemzedéke: Hardenberg (1772-1801), Schlegel fivérek. Novalis: Fejlődésregénye: Henrich von Ofterdingen (1799-1800). A regény a főhős költői elhivatottságának szimbolikus jelenetével kezdődik: álmot lát a kék virágról, mely a szépség, költészet és a szerelem jelképe, s ez a nosztalgia az elérhetetlenség jelképe is egyben. Novalis lírai főműve: Himnuszok az éjszakához. Prózavers, ez új műfaj (Csokonai: Csókok) A verset a barokk költői, filozófiai ellentéteként fogták fel, az éjszaka-nappal szembeállítás: az éjszaka a nyugalom, meditáció ideje, a nappal a racionalizmussal szemben az érzelmek szabadulnak fel. H éjszakája egy világtörténelmi korszak jelképe, Novalis prózaversében metafizikus tartalmakkal bővül: a feloldódás nem az új aranykor, hanem a keresztény megváltás. A

romantikusok II. nemzedéke: A Napóleoni háborúk szembeállították a társadalmi haladásra és a nemzeti függetlenségre irányuló törekvéseket. Eredmény: a német nacionalizmus feléled Művészetük Herderhez Sturm und Dranghoz kapcsolódott. Népművelés: népdalgyűjtemények Achim von Arnim és Clemens Brentano: a fiú csodakürtje című népdalgyűjtemény, és a Grimm-testvérek mesegyűjteménye. E.TAHoffmann (1776-1822) Ernst Teodor Amadeus Hoffmann alakja úgy él a köztudatban, mint a jellegzetesen romentikus művészé, aki nem tűrte a polgári társadalom kötöttségeit és bohémként élta életét, az őrület határán, alkoholmámorban, látomások között. Pedig a művész megbízható tisztviselőként dolgozott, mint jogi tanácsos, de állását a Szentszövetségi Poroszország politikai pere miatti ellenállása miatt elvesztette. Hoffmann épp a polgári- és a művészlét kettősségét élte meg, és ábrázolta. A polgári lét

korlátozottságával és kicsinyességével szemben a művészlét általános értékek hordozója. A művész az, aki érti a természet szavát, eggyé tud válni a világmindenséggel : Diótörő és Egérkirály (1816) című novella végén olvashatjuk. 1814 Az arany virágcserép azt fogalmazzameg, hogy a modern társadalom művészetellenes Hoffmann legtöbb műve ezt az ellentétet ábrázolja a groteszk és az irónia eszközeivel, kiengesztelődés a humor jegyében és csak a mesevilágban jöhet létre. Az arany virágcserép. : A Fantáziaképek Callot modorában című kötetben jelent meg A nyárspolgári drezdai valóság ábrázolása mese formájában, mely a legközismertebb városi környezetben játszódik le (minden utcanév, helyszín pontosan azonosítható) A két világ ellentéte a nyelvi szintre is kiterjed : A Fantasztikus világ költői nyelvével szemben a polgári világban körülményeskedve hétköznapian beszélnek. Mindenki nagyon vigyáz a

társadalmi formák pontos betartására, és az író véletlenűl sem mulasztaná el, hogy szereplők neve után a társadalomban betöltött állásukat is hangoztassa. (Paulmann segédtanító, Lindhorst levéltáros) Ugyanazok a szereplők folyton változtatják a személyazonosságukat aszerint, hogy fantasztikus, vagy nyárspolgári világ szereplőit alakítják. Amikor Anselmus diák az üvegpalackba záratik és ott több más diákkal találkozik, megtudjuk, hogy ez a metafizikai mese szintjén érvényes. Társai, akik maguk is nyárspolgárok nem is tudják, hogy maguk is be vannak zárva. A hétköznapi élet szintjén ugyanakkor a folyóparton sétálnak A két világ szembesítése szempontjából ez a mű legkiélezettebb jelenete. Az egyetlen szereplőaki soha nem lép ki földi szerepéből - Paulmann segédtanító. A magasabb értékeket az elbeszélésben zene jelképezi. Hoffmann - aki maga is gyakorlott muzsikus, zeneszerző, karmester és festő

zeneszerzőként az új romantikus zenei nyelv kialakítója Hoffamann ideális világát a csengettyűn megszólaló hármashagzattal jelképezi, és így a vilg kozmikus harmóniájának, az isteni rendnek tükörképét látja a zenei összhangzatban. Ez, a püthagoreus zeneelmélet : a musica mundana elmélete, mely a barokk korig érvényben volt az európai zenei gondolkodásban. Püthagoreus zenefelfogással jól kapcsolódik a mű platonizáló szerelemképe is : a szerelem nyitja meg az utat Anselmus diák számára magasabb értékek világa felé. Az Arany virágcserép sok ponton Mozart Varázsfuvolájával mutat hasonlóságot (Hit, Remény és Szerelem hármasa) Hoffmann világirodalmi hatása óriási volt a XIX. és XX század irodalmi irányzatai számára (Gogol, Dosztojevszkij, Bogakov, Balzac, Dickens, Edgar Poe és a francia szimbólizmus szürrealisták : Kafka, Thomas Mann. Heinrich Heine (1797-1856) Az Ő költészete a romantika végső következtetéseinek

levonása és egyben túllépése is a romantikán. Legnépszerűbb volt dalköltszete és balladái : 1823 Loreley (Még a hitleri németországban is tananyag, de mint népdal kerül az iskolakönyvekbe, mert Heine zsidó volt. Csodakürt dalköltészetének egyik kiemelkedő alkotása, mely könnyedsége, melódiagazdagsága révén volt vonzó.1827 Dalok könyve első nagy sikerű verskötete Egyetlen költőt sem "zenésítették" meg oly gyakran, mint az Ő verseit. (Schubert : Hasonmás vagy Atlas című dala , Schumann : Két gránátos vagy Költőszerelem című dala) Késői költészete a szimbólistákat és a parnasszistákat előlegezi "Goethe után a legnagyobb német". A Dalok könyve dalaiban összefoglalja a német romantika problémáit és költői eljárásait. A Dalok könyve Lírai közjáték ciklusából való, A dal szárnyára veszlek. Az elvágyódás költeménye : csak a dal szárnyán juthatnak el a szereplők a kelet mesés csodás

világába, de nem valóságot élnek meg ott, hanem álmodnak csupán : Élet, Álom, Költészet. Heine mindíg hevesen résztvett kora politikai eseményeiben, Marx és Engels barátja. Iróniája maró gúnnyal fordul hazája közállapota ellen, pl.: 1843 : Atta Troll 1844-ben Németország, téli rege. Publicistaként is résztvesz az irodalmi és politikai életben,1822 Utirajzok és 1832 Francia állapotok, 1836 A romantikus iskola. Későbbi költészete jelentős változáson megy át, ennek oka, mindennapos szembenézése a közelgő halállal. 1851 Romencero című kötete könnyed zene és csevegő hang költészete. Már nem él a romantika képeivel, a nyelv, a forma klasszicizálódik, a versek kemények és kérlelhetetlenek. Mottója, mely Hölderlin mottója is volt, a Hüperion című darabjában: "Jó az álom, jobb a halál - de persze legjobb volna, ha meg sem születünk". Mit nekem már cifra zsoltár, Lazarus ciklushoz tartozik, csupa felkiáltó,

felszólító és kérdő mundatból áll. A dissonancia, lázító kérdések verse A francia romantika Előbb kezdődött, mint az angol vagy a német romantika. A francia forradalom művészeteszménye a klasszicizmus, eszméi a felvilágosodás, ideálja a római köztársaság hősei. A napoleoni császárság konzeválta, udvarivá merevítette ezt az idejétmúlt klasszicizmust. A romantikusok első nemzedéke a Napoleon elleni emigrácóból állt : Madame de Stael 17661817 Francoise - Rene de Chateaubrian 1768-1848 köréből. 1820-ban megjelent Lamartine a Költői elmélkedések és 1822-ben Hugo Ódák című kötete. 1830-ban a Hernan-i csatájában végleg győzött a romantika, mely jellegében is különbözik az angol vagy a németétől, mert retorikusabb és jobban kötődik a Sturm und Drang és a felvilágosodás hagyományaihoz, és kevésbé filozófikus. Nem véletlen, hogy a Couleur Locale (helyi szinezet) francia szóként terjed el Európában. Lamartine

(1790-1869) művészetével kezdődik a francia romantika. 1820 Költői elmélkedések, 1830 Költői és vallásos harmóniák kötetei. (utóbbi kötete Lisztet zongoraciklus megírására ihlette, mint ahogy Les Préludes című költemény híres szimfónikus költeményre.) Vezető szerepet visz az 1848-as forradalom eseményeibe, mert 1847-ben megírt a Girondiak története című műve Petőfi kedves olvasmánya. Leghíresebb verse a Tó, amely a Költői elmélkedésekben jelent meg. A halandóság költeményének nevezik A természet az emberi élet maradandó színtere. A vers annak az érzelmi gondolati folyamatnak rögzítése, amely átlelkesíti ezt a közönyös természetet. Az idő- időtlenség szembesítésnek érzéki megjelenítése a vers-zene : a lassú finoman hömpőlygő változó ritmus. Gerald de Nerval (1808-1855) A francia romantika legkülönösebb, legmagányosabb alakja. Ő áll legközelebb a német romantika szelleméhez és formájához.

Vizonárius költő (Látomások) Életét egy őrűltségi rohamában öngyilkosként végezte. Kisregényei : A tűz lenyai, második része a Sylvie, Aurélia, Keleti utazások. Igazi hatásukat a XX századba fejtették ki : a szürrealizus legfontosabb őse. Leghíresebb verse az 1854-ben a Kimérák-ban megjelent El Desdichado (hasonlít a Coleridge Kubla kán-jához) Nervál mint a középkori költők több egymásra épülő rétegekben is jelentést adott verseinek. Első réteg : életrajzi szint, egy már halott szinésznőre, Nervál szerelmére vonatkozik a csillagom kifejezés. Második rétege, Nervál foglalkozott asztrológiával és a versben horoszkópját is beleépítette jelképek segítségével (önmitizálás) A cím spanyolúl van : jelentése szerencsétlen. Victor Hugo (1802-1885) A francia romantika legnagyobb költője. Hírnevét az 1862-ben megírt Nyomorúltak-nak köszönheti, melyben a Waterloo-i csata eposzi leírásában az 1832-es párizsi

felkelés külön betétének is beillő rajzában mutatja be a nemzeti költői tartást. Fiatal korában katolikus és monarchista, nézetei azonban fokozatosan demokratizálódnak. III: Napoleon ellenfele, ezért csak annak bukása után tér vissza száműzetéséből, mint a demokrácia harcosa. (III Napoleon ellen 1853-ban Fenyítések c. , és a Rettenetes év című műve) Katolicizmusát panteista vallásosság váltotta fel. 1830-ban Hernani c. darabbal aratott a romantikus iskola "A romantika nem más, mint a liberalizmus az irodalomban " 1831-ban A párizsi Notre-Dame, melyben a fény és az árnyék alakjai állnak egymással szemben.Eszmeralda a hősnő a fény és a tisztaság képvisekője, mint Phoebus(Napisten nevét viseli,) Claude Frollo a sötétség megtestesítője( Kapcsolatban áll a fénnyel, de ez a fekete mágia fénye.)Ő a racionalista a műben A sötétség alakja Quasimodo, a harangozó is Ő viszont a maga ösztönös létében közelebb áll

a megváltás lehetőségéhez, mint a dénoni pap. Mindketten a nagy katedrális sötét épülettömbjéhez kötődnek, így a Notre Dame valóban a regény központi jelképe. 1829 Keleti énekek című kötete megjelenik. A középkori Spanyolország helyett a Notre Dame helye a középkori Párizs. 1862-ben megjelik a Nyomorúltak és 1873-ban a Kilencvenhárom is a bűn, bűnhődés, sors és kiengesztelődés, boldogságkeresés és a végzet problémáival foglalkozik. Ez a mű Vendee ellenforradalmi lázadásról szól Tulajdonképpeni tartalma: hogy küzdi le a sors a regény főszereplőit. Az ellnforradalmár tiszttel : Lantenack-al a forradalmi táborban saját unokaöccse Gauvain áll szemben, aki visont nevelt fia a forradalmár Cimourdim-nek. Mindhárman végűl feláldozzák magukat Lantenack sem menekűl, mikor megtehetné. megment három gyereket, Gauvain szabadon engedi, mire Cimourdim kivégezteti Gauvain-t és öngyilkos lesz. Hugo hisz abban, hogy az ember

alapjában jó, a rossz a környezetben, a világban van, és a sorsban ami magával ragadja a szereplőket. Ez a jó - rossz problematika Hugo regényeinek kulcsa, ezért tűnnek regényei "fekete-fehér"-nek. Hugo Magyarországon elsősorban regényíróként ismert, holott életművének legértékesebb része lírai költészete. Amikor André Gide-ot a XX század regényíróját megkérdezték ki a legnagyobb francia költő, ezt a szállóigévé vált válasz adta: "Victor Hugo - sajnos". Híres az Hugo által festett kép : "sorsom" címmel. Versei: 1837 Lélek hangjai című kötete megjelenik, leghíresebb verse: Mert minden földi lélek A vers szervező ereje a melódia, mely összhangban van az élet áramlásával. 1859 Századok legendája című kötetében Az Éj, az éj, az éj című verse. A kötetnek csak az első része készűlt el teljesen, a második, harmadik részéből csak töredékek jelentek meg : 1886-ban A Sátán

bukása, 1891-ben Isten. Az Éj, az éj, az éj című verse egy háromrészes ciklus második része. Halálvízió A költemény a látnok Hugo-t mutatja be Kosztolányi fordításában. Az angol romantika Viszonylag korán elkezdődik. Kezdete: 1798-Lírai balladák megjelenik, mely Wordsworth és Coleridge műve. Ők az angol romantika első képviselői,ún tavi költők William Wordsworth: 1770-1850 A.R első nemzedéke, Coleridge barátja Művészetében megszűnik a klasszicizmus személytelen költészete, központba helyezi a "költői én-t" és a természetet. Apja ügyvéd, fiát Cambridgeben tanítatja W-re hat Rousseau és Godwin, a táj tóvidék Imádja Franciao-ot, (személyes válság: a francia- angol háború) Sokat utazik nővérével: Dorotthy-val és Coleridge-vel. Grasmerében telepszik le. 1798-ban megírják a Lírai balladákat, W. az irányító, ő írja a nagyobb részét A műben szinte alig szerepel ember, a főszereplő a természrt, a

romantika nála a személyességben nyílvánul meg. A tartalom és a forma szerves egységet alkot, a beszélt angol nyelvet használja -Tinterni apátság : leírás, élmény, elmélkedés, mely a tudatban végbemenő folyamatot adja vissza.Romantikus világkép: gyerekkori emlékek, vidéki élet A "drága Barát": Coleridge Samuel Taylor Coleridge: 1772-1832 Lelkész családból származik, 13. gyerek, apja korán meghal, szegény iskolákban tanul Katona, rászokik az ópiumra. Németországban is tanul 1797- megismerkedik Wordsworth-vel, és együtt utaznak (Skócia, Málta, Olaszo.) Grasmere-ben telepszik le nem messze W.-tól Elszegényedik, ezért egyetemen tanít Műveiben természetfeletti dolgokról ír, de valószerű megjelenítésben.( az ópium miatt) -Kubla kán ( a tudattalan, álom, képzelet) -Rege a vén tengerészről ( a Lírai balladákban jelenik meg, mítikus alakok, jelképek) -Christabel Az angol romant. 2 nemzedéke William Blake:1757-1827

Jónevű rézmetsző, elterjed róla, hogy bolond volt. Nevét a korában a bűnözőkkel együtt emlegették. A XX sz-ban a szürrealisták fedezik fel Megkérdőjelezi a versformák fontosságát, mert az csak korlátozza a költőt, de ha nem szabályos a versforma, akkor az nem vers. (paradoxon) Gyakran vízionált, hat rá Swedenberg, svéd misztikus, aki tudós volt, és élete végén elvitte néhány angyal, és ő azt írta le, mi a túlvilág célja: az egyéniség kiteljesedése. 1778- Minder vallásnak közös a gyökere c. műve Költő: teremtő Mary Shelley-be szerelmes, de ő mást vett el. 2 jelentős verse: -Ártatlanrág dalai -Tapasztalás dalai A gyerekkor és a felnőttkor ellentétes volta, párhuzamosak a gondolatai. John Keats 1795-1821 Nemsokat cselekvő ember, kispolgár. Magányos költő Nem az életről ír, hanem a gondolatait írja le. Sokat olvas Szerencsétlen életű, mindenkie meghal, akit szeretett Fő témaja, ezért a halál. 19 éves koráig

nem ír, majd csak irodalmi élmények alapján: Edmund Penser Eredetileg orvosnak készül, de megundorodik tőle ( a halál miatt) Elhatározza, hogy költő lesz, témái: a halál, szépség, szerelem. Műveinek nem igazán született jó magyar fordítása Költészete ún. ORPHIKUS költészet, Orpheusz a mitológiában a köveket is meghódítja Célja:az én kitárulkozása a kozmikus létbe. Úgy véli: az az igazi költő, akinek nincs jelleme, mert ő átváltozik azzá, akiről ír. -Óda egy görög vázához -Melankólikáról -Mért kacagtam éjjel? -Lavia -Hiperión -Hiperión bukása Perci Bysshe Shelley 1792-1822 Régi, patináns, nemesi család első szülött fia. Szülei politikusnak szánják Eaten-i és az Oxford-i egyetemen tanul. 1811- ír egy panflettet (röpiratot) az ateizmus szügségességéről. Hatalmas botrány, kirúgják az egyetemről, apja soha többet nem szól hozzá. Anglia kitagadja köreiből Ráadásul 19 évesen megszöktet, és feleségül

vesz egy londoni kocsmáros lányát: Henriette Westbrook-ét. Íro.-ba szöknek, ahol lázításokat szűl 1813: Mab királynő c. darabja(Shakespeare-Rómeó és Júliában Mercució említi) Filozófiai gondolat: A vars alapgondolata: Az ember eredendően jó, hisz a történelem szügségszerűségében. Optimista Azt vallja, hogy az Isten az emberi képzelet teremtménye, és egy misztikus szellemi lény. W. Godwin a kor híres írója, filozófusa, alapelve a szabadság Felesége: Mary Wollstonecraft Godwin, meseíró, nagy feminista. Mindketten a szabadszerelem híve Gyerekük Mary Wollstonecraft Godwin. Shelley szerelmes Mary-be, bejáratos a Godwin-házba Mary apja gyakorlatilag nem értett egyett a szabad házassággal. Shelley otthagyja gyerekeit és feleségét, felesége nem akarja elveszíteni S. vagyonát ezért feljelenti, hogy fajtalankodott a gyerekeivel Shelley Mary-vel él, sokat utaznak. 1816-ban Byronnal megismerkednek Shelley és Byron barátságáról szól -

Julian és Maddalo - Alasztor című elbeszélő költeményben tipikus romantikus témát dolgoz fel: a jó-rossz, ember-költő fejlődése. Neje meghal, elveszi Mary Scelleyt feleségül. Olaszoszágba mennek, S élete zaklatott: házassága rossz. - 1819: Megszabadított Prométheus lírai-dráma - 1820: Cenciek: dráma, horrorisztikus - 1819: Óda a nyugati szélhez: panteisztikus szemlélet, föld-és-víz hármasa, profán ima, prófécia. 1822-ben hajótörést szenvedett és vízbe fulladt. George Gordon Noel Byron: 1788-1824 Apja korán meghal miután a család vagyonát elkártyázta. Franciaországban tanul Byron és egy születési fogyatékossága miatt jobb lábára sánta. Anyja egyszer csúfolja, egyszer szánja ezért. Tíz éves, mikor meghal vmilyen rokona Nagy vagyont örökölnek, belőle lord lett Ezután Harroy és Cambridge tanul. Magiszter lett (legfelső fokozat), kítűnő sportoló, nagy botrányhős. Beköltözik a Lordok házába, de előtte utazik

Munkássága körül viták vannak, sokan mondják hogy híre sokkal nagyobb mint mukássága. Ő az első igazi sztár Felvállalja, hogy ő a gonosz, démonikus sátáni figura. Élete nyitott könyv volt Nővérével szerelmi kapcsolatot kezdett. Verseivel sátáni szerepét bizonyítja - Don Juan, de csak 16 ének készült el. Nagyon kalandos - Tétlenség órái: kritikusok nagyon lehúzzák. - Angol bárdok, skót vitézek: kritikusoknak válasz. - Cain: drámai költemény - 1818: fő műve: Child Herold: életrajzi, nagy sikere van, van benne útleírás, kaland, egzotikum, romantikus világfájdalom, nők. E/1 személyben ír, szubjektív Spleent kőrvonala Hangnemváltás versszakon belűl gyakori, keresztrímet használ, a két utolsó sor párosrím hogy a csattanót érvényesítse. Ez az ottava ríma Elhagyja Angliát, Görögországba megy ahol harcol a szabadságharcban, és meghal reumában. Mary Wollstonecraft Godwin: Szabad gondolkodó, 1814-ben megismeri Shelleyt.

Elszöknek, apuka, anyuka kiborul 1816ban összeházasodnak Fro-ba, Svácba utaznak ahol 1816-ban megismerik Byront - Egy hat hetes utazás története - Frankeinstein, avagy egy modern Prométheus: tudományos, fantasztikus horror. S és B és Mary egy éjszakán kísértet történettekkel ijesztgetik egymást és elhatározzák, hogy mindenki megírja a saját történetét, amit csak M. ír meg Két misztikus regényt ismer a kor már: Guliver, Robinson. A 3 a Frankeinstein lett, amely egy teremtéstörténet, azért rossz a világ, mert a teremtő valamit elrontott. F egy tudós, aki egy démont teremtett, aki alapjában véve jószívű, intelligens, de az emberek félnek, írtóznak tőle. Ezért bosszút áll Frankeinsteinen és családján Előszőr csak F látta teremtményét, felmerült benne, hogy egyáltalán létezik -e. A végén F el akarja pusztítani a Démont, kérdésessé válik, ki-kit kerget. Bejárják a Földet, míg végül az Északi-sarkon F meghal, a

Démon sírva borul rá. Teremtő, és teremtmény között pszichológiai kapocs van Kérdéses ki a jó és ki a rossz -- ember viszonya az Istenhez -- korabeli probléma. Sir Walter Scott: 1771-1832 Skócia jelentős írója, a történelmi regény megalkotója. Sikerköteteket ír, ezt mondja magáról: "Hála istennek tudok elég rosszul írni ahhoz, hogy kielégítsem a jelenkor ízlését." - Stewart Maria - Waverly. Magyar követője: Erdélyi Jósika Miklós báró, Jókai, Kemény Zsigmond elutasította. Edgar Allan Poe: 1809-1849 Első bűnügyi történek írója, szenvedélyesen érdekelte a fantasztikum, vérbeli romantikus, állandó halálfélelem gyötri. - A Morgue utcai gyilkosság (1841): főszereplő a francia nyomózó: Aguste Dupin. A mindentudó francia nyomozó sszámtalan lezármazott őse. - Holló című verse (nyelvi érdeklődése látszik, lefordíthatatlan magyarra a szöveg, hatott Arany Jánosra (Lejtő című műve). Bronte nővérek: -

Emily Bronte 1819-1849 Hawthornban, a yorkshirei lápvidéken született: nagynénje neveli. Bátyja, Branwell, eljátssza családja bizalmát. Mindhárom lány: Charlotte, Emily, és Anne írnak Otthon tanulnak, 6 hónapig nevelőnők Brüsszelben. Nem volt féfi szerelme, kérdés: hogyan születtek ilyen szerelmi gondolatai. Charlotte Bronte műve: Jane Ayre Anne B.: Wildfield ház asszonya Emily Bronte: Üvöltő szelek: 1847: Emily intoveltált, befelé forduló, zárkózó ember, az Üvöltő szelek is zárt világban játsszódik. A mű több szálon fut, nagyon bonylult, mivel lelki eseményeket követ. Új szerkesztésmód: fordított időrend Egy megszállot, őrült szerelem több nemzedéken át való követése. Jelentős verseket is ír Orosz romantika 1820-1840: virágzik. Oroszországban a nacionalizmis kora Nmezeti közösségek alakulnak A felvilágosodás nézeteit átveszik, mert a napoleoni háborúkban a nyugati ismeretek beáramlanak. A cárok nem akarnak

változást, 1825-ben puccs, de a felkelés megbukik, marad Oroszorság politikailag és szellemileg elmaradott ország. Első Miklós cár konzervatív uralkodó. A történelmi háttér miatt az irodalom nagyon pesszimista, nem fut együtt a realizmussal az orosz romantika, kezdetben inkább verses művek születnek, pesszimisták, mert Oroszország értékvesztő terület, a korlátolt lehetőségek hazája. A prózában általában kivonuló hősöket szerepeltet, akik bezárkozva élnak, vagy elutaznak. Alakjai: Lermontov: Korunk hőse Tuganov: Oblomov Alexandr Szergejevics Puskin: 1799-1837 A kor legműveltebb embere, meghatározta az egész orosz irodalom fejlődési irányát. Előkelő családból származott, dédapja Nagy Péter kegyeltje, az abesszíniai néger Ibrahim Hannibal volt. - Nagy Péter szerencséne című elbeszélése róla szól. Francia házi nevelők nevelték, első verseit franciául írta. 1811-től beiratták a Carszkoje Szeloji liceumba, a kor legjobb

iskolájába. 1817-ben belépett a Zöld lámpa irodalmi társaságba, amely kapcsolatban állt, a szabadgondolkozó dekabristákkal (1825-ben a puccsot ők vezetik) - Ruszlán és Ludmila (verses mese 1820). Nem hajlandó a cároknál udvari költő lenni, ezért I. Sándor Kisinyovba, majd Odesszába száműzi. Beutazza a Kaukázust és a Krím-fszgt 1824-től anyja Pszkov környéki birtokára Mihajlovszkojebe megy, majd 26-ban I. Miklós Moszkvába rendeli, de P ekkor se lesz cári költő. Lázítóverseket ír 1830-ban a család bírtokán, Bolgyinóban sokat alkot, s ekkor feleségül veszi Natalja Goncsarovát, s Pétervárott telepednek le. Állami szolgálatra kötelezik, állandó harcban áll a cenzúrával, felesége miatt anyagi helyzete sem rózsás. 1833-34-ben Bolgyinóban pihen, felesége becsülete védelmében és politikai okok miatt hagyja magát egy francia provokálni, és párbajban halálos sebet kap 1837-ben. Művei: - Cigányok: ún. déli

elbeszélőköltemények, a kaukázusi fogoly és a Bahcsiszerái szökőkút 3 darabja. Odesszában kezdi, Mihjlovszkojéban fejezi be 1827 ben jelenik meg Drámai költemény, Byron hatása mutatkozik. Cselekménye: a besszarábiai cigánycsapathoz csatlakozik a törvény elől menekülő Aleko. Megszeretik egymást Zemfirával, de a lány két év múlva új szeretőt talál, így Aleko mindkettőjüket megöli. A cigánycsapat a gyilkost kiközösítve továbbvonul. Puskin a világból kivetett Byroni hőst teremt - Jevgenyij Anyegin 1823-1830-ig írja. Hét évig írja, eközben fontos események zajlottak le életében. Pl: a dekabrista felkelés és annak vébefojtása A művet Kisinyovban kezdte és Bolgyinoban fejezte be. A nyolc fejezetből álló "kész" művet 1833-ban jelentették meg Puskin nagyjából megírta az Anyegin utazása című részt (ez lett volna a nyolcadik és a mostani nyolcadik lett volna a kilencedik fejezet) végűl azonban csak

függelékben közölte. A tizedik utólsóra megírt fejezet arról szólt volna, hogy Anyegin vagy a kaukázusi hegylakók elleni harcban esik el, vagy beáll a dekabristák közé. Házkutatást tartottak Nála, ezért a tizedik részt elégette. A végleges nyolc fejezet sem teljes A 40 - 50 versszakot tartalmazó fejezetekben egyes versszakok helyén csak számok találhatók. A romantika divatja szerint szándékosan töredékes mű. Ezzel az a célja, hogy a mű olyan legyen, mint az élet: befejezetlen. A regényben Puskin a romantikus elbeszélő költeményekben megkezdett utat kívánná végigjárni: a XIX századi ifjúság mintapéldányát, aki megcsömörlik az élettől, lelke üressé, közönyössé válik. Ez a "spleen" Az Anyegin versszakot 14 négyütemű jambusos sor alkotja : három négysoros, és egy kétsoros rész. Rímképlete: AbAb, Ccdd, EffE, gg ( a nagybetűk a nő, a kisbetűk a hímrímeket jelzik.) A költő hangsúlyozza, hogy Ő nem

Anyegin, de az olvasó érzi, hogy a főhős és írója megegyezik. Egyes szám egyes személyben írja, Anyegin nem tragikus, hanem nevetséges hős, jelleme ironizálható. A jellembeli értéket Tatjána képviseli, Ő romantikusan idealizált. Tatjána és Anyegin híres levelét Puskin fordította különböző francia művekből, elsősorba Rousseau Új Heloise című regényéből. Lenszkij alakja tipikusan szentimentális. Puskin műve Vajda Jánosra és Arany Lászlóra hat elsősorban. 1866-ban Bérczy Károly fordította - Borisz Godunov című dráma. Lermontov (1814-1841) Fő műve a Korunk hőse című regénye, az emberi élet történetét írja le. Főszereplője Pecsorin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind a családjában, mind a hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így inkább nem csinál semmit, bár mindent megpróbál. Ugyanilyen szereplőkaraktert használ Goncsarov Oblomov című regényének

címszereplőjén, vagy Turgenyev számos figurája. Ezt a momentumot Csehov is átveszi. Kelet-európai romantika A romantika a kelet-európai irodalomnak első nagy irányzata. Kettős értelemben is : először is irodalmi - esztétikai érték tekintetében. Egész sor világirodalmi rangú költő, író születik ekkor: - Alekszandr Puskin 1779-1837 - Mihail Lermontov 1814-1841 - Karel Hynek Macha : cseh 1810-1836 - Janko Král : szlovák 1822-1876 - Ádám Mickiewcz : lengyel 1798-1855 - Julius Szlowatcki : lengyel 1809-1849 - Zigmund Krasinski : lengyel 1812-1859 - Tarasz Sevcsenko : ukrán 1814-1861 - France Preseren : szlovén 1800-1849 - Hriszto Botev : bolgár 1848-1876 Az irodalmi fellendülést mindegyik országban lehetővé tette a nyelvújítás mozgalma, melynek során kialakúlt a modern, ma is használt irodalmi nyelv. Az irodalmi nyelv megteremtéséhez el kellett dönteni, melyik nyelvjárást válasszák alapúl. Meg kellett szabni a nyelv formai oldalát :

hangkészlet, alaktan, helyesírás szabályait. A nyelújítás éppen a nyelv hangszerét alakította ki, amit a romantikusok szólaltattak meg. A kelet-európai felvilágosodás és romantika sajátossága, hogy nem pusztán a szabad, a feudális kötöttségektől mentes személyiség kialakítása volt a célja (mint nyugat-európában), hanem a függetelen polgári nemzetért is harcólni kellett. A térségben az orosz kivételével egyetlen nép sem volt független, nem volt saját önálló állama. Ezért az oroszoknál a nemzeti eszme fogalma mást jelent. A romantika igyekezett letaszítani a rációt arról a kitüntetett helyről ahová a klasszicizmus tette. Kelete-Európára ezen időszakra a nacionalista felkelések jellemzők, melyek rányomják bélyegüket az irodalomra is. A költemények nem követik a nyugat-európai romantika jegyeit ( érzelmesség, szerelem, őszinteség), hanem politikai költemények születnek. Fontossá válik a népiesség és a

nemzet-tudat Megszületik a nemzettörténeti filozófia: szociál-darwinizmus : a kis népek ki fognak halni. Minden irodalmi alkotás kincs számukra, kritika nélkül mindent átvesznek. Gyakori a nemzeti-múltba való visszatekintés, a múlt értékeit felnagyítják. Nem a személyes érzelmek dominálnak, hanem a nemzeti "Miden, ami magyar". Lengyel romantika Slowacki - Kordian című drámája 1834. Fő lényege, hogy Lengyelország a népek Krisztusa, Messiása, s az Ő feláldozása hozza majd meg a világnak az áhított szabadságot. - Végrendelet című verse. A romantikus hős felette áll a tömegnek Meglátszik, hogy a bukott szabadságharc után írja. Mickievicz 1798-1855. - A lengyel anyához. Moralizáló, tanító költemény, melynek irónikus értelmet ad A megszólítottat a fájdalmas szűzzel állítja párhuzamba. Az anyának nem jóra kell tanítania fiát, hanem árulásra, becstelenségre. A föltámadás helyett a halál utáni dicsőség a

nemzeti függetlenség elérése. 1830-ban írja Olaszországban - A kongresszusi királyság. 1815-1830-ig írja Azt kutatja, milyen cselekvési lehetőségek között választhat az ember, ha Oroszországban él. Érdemes - e lázadni, vagy egyezkedni, árulóvá válni az érdemes. 1830 Varsóban kitört a felkelés, melyet levertek, így maradt az utóbbi út. Szlovén romantika Preseren 1800-1849 - A boldogtalanság szonettjei. A harmónia hiánya az álomba való menekülésbe vezet, majd a társadalom számkivetettjei ( rablók, cigányok, zsidó közé a halálba ) Az irónia Nála is fontos momentum. Ukrán romantika Szevcsenko 1814-1861 - Gogolnak című versét 1844-ben írja. A Szépség és a Rút erélyek szerepelnek irónikus dialektikus felfogásban. Magyar romantika Az 1810-es években kezdődik. Magyarország nem független, hanem része a Habsburg birodalomnak. Az uralkodók konzervativak ( I Ferenc, V Ferdinánd, Ferenc-József ) elnyomják a magyarokat,

válsághangilat alakúl ki Magyarországon, melynek oka a feudalizmus az idegen uralkodó személye, az erős cenzúra. Bécs minden reformkisérletet megakadályoz a kapitalizmust is. 1825 az első reformországgyűlés kezdete, nagy alakjai Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Kölcsey. Reformokat akarnak a kapitalizálódásra, szólás-, sajtószabadságot, és hogy az állami nyelv a magyar legyen. 1840-ben Bécs már nem zárkózik el attól, hogy Magyarországon kapitalizmus legyen, Feltétele, hogy ez Bécsnek hozzon hasznot. Három fő politikai párt küzd: 1. Újkonzervatívak: Metternich pártja 2. Liberális Ellenzék: Kossuth, Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi 3. Forradalmiak Pártja : márciusi ifjak Petőfi, Vasvári, Jókai Bécs ellentámadása 1849 után Magyarország minden reformkisérlete megszakad 1867-ig. A kiegyezéssel Magyarország új államá alakúl : Osztrák-Magyar Monarchia. Az irodalomban e korszak két részre osztható: 1. 1810-1848-ig 2. 1849-1904-ig

Az első szakasz 1810-1848-ig Válsághelyzet Magyarországon. Fő oka a szellemi, gazdasági elmaradottság Nincs nosztalgia, természetkultusz, egyénieskedés. Fő téma a politika, feléled a nacionalizmus Tiltakozik a Habsburg uralom ellen, ugyanakkor minden határon túli kisebbséget elnyom. Virágzik a népköltészet, népdalok gyűjtése, paraszti ábrázolás. E korszakban a verses művek a jelentősebbek. - Kisfaludy társaság Első irodalmi társaság. Folyóiratot hoz létre, pályázatokat hírdet Kritikát a nem magyar szellemű művek kapnak. - MTA Folyóirata van, hazafias eszméket hírdet. pályázatokat ad ki Kisfaludy Károly Az Auróra című lap szerkesztője, mely az első irodalmi lap Magyarországon. Műveiben kritikai realista ábrázolást ad, felismeri Magyarország elmaradottságát. Tanúlt ember, Ő az első Mo-n aki tudatosan él az irodalmból - Kérők című műve, Csalódások. ADY ENDRE ÉLETE, KÖLTÉSZETE ADY ENDRE: 1877 Érmindszent- 1919

Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő szeretettel óvta fiait, különösen Endrével, az idősebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és művészi magatartásának kialakításában. Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon írja első verseit, Kossúth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beírattkozott a debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak mutatkozott. 1899

áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett -1899 júniusában megjelent első verseskötete: Versek címmel. Csakhamar szűkösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c lap munkatársa lett Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl Bíró Lajostól Ismereteit könyvek helyett az emberektől szerezte, sokat járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kívánló érzékkel, ösztönösen rátalált a hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben. Élesen támadta a feudalizmust konzerváló erőket: - Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházbűntetésre ítélték Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s kialakította saját radikális

álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illetően tűrte, akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit, bevonta őt a politikai életbe, megismerte az új idők tanait: a polgári radikalizmust. 1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó, darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelentősebb volt ekkor, mint költészete -1903 szept. Még egyszer c kötete megjelenik, de ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az első, pedig néhány verse már előlegezi a későbbi Adyt, Pl.: A Fantom c (1900), az Új versekben 1906-ban Az én mennyasszonyom c. kapja Újfajta női eszményt hírdet, az ún Perdita szerelmet helyezi erkölcsi magaslatokra. Ennek megfelelően él: egy futó kapcsolatánat következtében szifiliszt kap, amit a felsőbbrendűség kitüntetésének vesz.(Nietzsche) 1903-ban találkozik a romantikus, nagy szerelemmel.

Augusztusban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, művészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költőt a francia szimbolista művészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél művelt, érzékeny, büszke, szeszélyes nő, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt idősebb. Diósi Ödönnel, aki kereskedő volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban (Ady késöbb, nimt a Vasárnapi Újság tudósítója) 1905-ben hazatérnek, ekkor MO.-on a választásokon megbukott a szabadelvű irányzat Ady a "darabont-kormány " sajtóirodájának

munkatársa (illegális) - Ismeretlen Korvin-kódex margójára( 1905) MO: Nyugat és kelet között hajózó komp. Barátságot köt Jászi Oszkárral, a 20. sz körével -1906 február: megjelenik 3. kötete: Új versek címmel A barátai, ellenségei megérzik, hogy ez a kötet korszaknyitó a magyar irodalm számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lett. - 1907 Vér éa arany c. kötete Áchim András vezette paraszmegmozdulások hatására megírja első forradalmi verseit. 1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lett, 1912-től, szerkesztő. A Nyugat első számában az ő verséből közölnek, és megjelenik A magyar Pimodán című esszéje. 1908 tavaszán részt vesz Nagyváradon a Holnap nevű irodalmi társaság megalapításában (Ady, Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tóth Árpád) verseikből antológiát jelentetnek meg szeptemberben. A versgyűjtemény felér egy hadüzenettel, és a konzervatív irodalmi

fórumok kíméletlen támadását váltja ki. Adyt nemcsak az ellenfelek értetlenségét bántja, hanem a szövetséges társaké ( a fekete zongoráról Ignótus kritikája) Büszkeségét bántja, hogy nevét a többi költő nevével együtt emlegetik, -A duk-duk affér c. epés cikkében barátait, híveit támadja meg, amit értetlenség fogad, Ady visszakozik, kiengeszteli barátait. -Küldöm a frigy-ládát c. versét(1906) Párizsból küldi Csizmadia Sándornak,(a szocialista munkáslíra megteremtője) aki a Népszava c. újságba nem javasolja Ady műveit betenni, mert szerinte Ady szimbolizmusa nem a munkásságnak való. 1909-től Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi kezelésre, hogy rendbehozzák kimerült idegeit, és legyöngült fizikumát. Különböző lapok munkatársa( 1910:Világ, 1912:Népszava) A Léda-szerelem is egyre terhesebb, a nő elvesztette fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodna a férfibe. 1912-ben szakít Lédával, Két

verssel búcsúzik tőle: Valaki útravált belőlünk, Elbocsátó, szép üzenet. A hirtelen szabaddá vált költő körül rajzanak a nők. Ő ugy érzi ideje lenne megállapodnia 1914-ben meglátogatja Csucsán a kastély 20 éves szép kissé egzaltált kisasszonyát: Boncza Bertát, akivel 1911-től levelezett. A lány irodalmi halhatatlanságra áhitozik, George Sand, Szendrei Júlia példája lebeg a szeme elött. Ady Csinszkának nevezi őt 1914 júni 26-án megkéri a lány kezét. 1915 márc. megtartják az esküvőt A súlyosan beteg Adyt katonai sorozással zaklatják, utoljára csak a laktanyában kapja meg a fölmentést. Ezért a soviniszta sajtó támadja Iszonyú megpróbáltatás számára az 1916.augusztusában meginduló román támadás Román barátja : Octivan Goga a magyarok ellen fordul. 1917-ben Boncza Miklós meghal, Csinszkával Budapestre költöznek -1918 A halottak élén c. kötete: Hatvani Lajos bíztatására írja Az őszirózsás forradalom BPen

éri, ekkor már súlyos beteg -Üdvözlet a győzőnek: utolsó verse. A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére elmegy, de az elnöki beszédét már nem képes elmondani, 1919. január 27-én meghal A nemzet halottjaként temrtik el KÖTETEI: -Új versek 1906 -Vér és arany 1908 -Az Illés szekerén 1909 -szeretném, ha szeretnének 1910 -A Minden-Titkok versei 1911 -A menekülő Élet 1912 -A magunk szerelme 1913 -Ki látott engem? 1914 -A halottak élén 1918 INDULÁSA: Ady első két kötete még nem lép túl a századvég átlagköltészetének dekadens, szenvelgő érzésvilágán. Az 1899-ben megjelrnt A Versek c kötetében még Petőfi, Vajda, Ábrányi Emil utánérzésekkel van tele. Az 1903-ban megjelent Még egyszer c kötete már a nagyváradi tájékozódás eredményeként Revitzki Gyula sejtelmes, elégikus lírái figyelhetőek meg . ÉN SZEREP, ARC POETIKA: A fiatal Ady a közélrti feladatot vállaló lírai hagyományok felől indult el. -Góg éa

Magóg fia vagyok én (1905) Az Új Versek nyitódarabja. Nemcsak egy új költészeteszmény nevében lép fel, (mint Pl Az új vízeken járok című 1905 ), hanem jogot formál arra, hogy a Kárpátok alatti országok közállapotait ostorozza. A 4 versszakos művet túlságosan megterheli jelképes értelmű tulajdonnevekkel.( Verecke, Dévény Pusztaszer? Vazul ) A vers programot ad, de mégsem kiáltvány szerű, mert a költői magatartást állítja előtérbe. A küzdésvágy és a reménytelenségérzetkettőssége alapvető élménye Adynak. A roppant akadályok csak növelik a költő elszántságát. A küldetés teljesíthetetlensége kap hangot -A magyar Messiások (1907) A megváltók sorsa más, mint a világ többi részén. Egyetlen sóhajnak hat a vers -Ének a porban (1905) Együtt jelenik meg az egyéni és a közös sors. A mozdulatlan magyar világ mozdulni akaró, nagyálmú hőse a költő, akinek küzdelme eleve bukásra van ítélve. -Beszélgetés egy

szekfűvel (1907) Az Ady-versek lírai hőse sose szenved teljes kudarcot, felűlemelkedik a tragikumon. -A Muszáj Herkules (1908) A küldetéses ember gőgje felyeződik ki. -Petőfi nem alkuszik (1910)Előde nagy hatásáról szól. -Hunn új legenda. (1913) Hatvany Lajosnak írja: Nemcsak az egyéni mítosz, az én-tudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása: a közösségteremtés is. Különös arc-poetika ez: egymással ellentétes szemléleteket egyesít. Az ÉLET fogalma egyszerre jelentette nála a külső, és a belső történés világát, küldetéstudata sokat köszönhet Nietzsche-nek? felsőrendű ember-mítoszának. Ady vállalta a költő-váteszi szerepet SZIMBOLISTA, SZECESSZIÓS látásmód. Ady költői forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte véghez. -A disznófejű nagyúr( Harc a nagyúrral 1905) -Az ős kaján ( 1907) -A fekete zongora (1907) -A fehér kendő (1908) E versek jelentései már jóval összetettebbek, a szimbólista

jelkép csak akkor hiteles, ha többértelmű, mivel a lényeget ragadja meg, s csak a dolgok felszine egyértelmű. A szimbólizmus elutasítja a pozitivizmus egysíkuságát, naiv okság magyarázatát, olyan világot követ, amely titokzatos, elrendelés szerű. A metafizikus akarat és életfilozófiák hatnak rá Ady művészi érzékenysége kezdetben a szeccesszióhoz kapcsolódik, különös, bizarr, egzitikus, erotikus témái, dekoratív vonalai jellemzik, más a személyiség kultusza, amely összefügg a századvégi pszichológizmussal, minden emberi és társadalmi és problémák mögött lélektani okokat keres.( Freud) Az első szimbólista kötetei az 1906-ban kiadott Új versek és az 1908-ban kiadott Vér és Arany. ( Élet, Halál, Nyár, Ősz, Párizs, Hortobágy, Kaján) Valamennyi szimbólum, melyek a középpontban álló személyiségre utalnak. Ady költészete örökös szereplíra. - A Hortobágy poétája 1905. Hortobágyi táj elvetélt bajnoka -

Mátyás bolond diákja 1906. Elképzelt, vagy valóban létezett őse a magyar nyelvvel küszködő diáknak. - Az Úr Illésként elviszi mind 1908. A Úr kiválasztottja: Illés próféta, akit tüzes szekér repít a mennybe. A szecessziós szerepjátszás emlékeztet a romantikusokra: a költői én a képzelet segítségével a szegényes valóság fölé próbál kerekedni, az egyén világát keresi - építi. A szecesszió művésze széthullónak és bizonytalannak érzi azt, amit tagad, és így megfoghatatlanná válik a különbözés, az eredetisé és az egyéniség alakja. Ady költészetének egészen az 1910-es évek végéig alapvető gesztusa az szecessziós önfeltárúlkozás. Különös egyéniségnek mutatja be önmagát: öszintének, titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, álhatatos bajvívónak és a halál rokonának. - Búgnak a tárnák 1905. A személyiség meghasonlását mutatja be (Freud írásai) Ady költészetét a szecessziós vonásokat

elismerve szimbólistának kell tartanunk, mert azzal hoz újat a magyar líra történetében, hogy a lírai hős köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A líra történés színhelyét a főszereplő Én belső terébe helyezi "A lelkem ódon babonás vár". - A vár fehér asszonya 1905. A héjanász Lédával vagy a bírkózás a Disznófejű Nagyúrral éppoly látomásszerűen jelenik meg, mint a Ganges és a Tiszaparti táj. A vershelyzet eleve jelképes értékű, mely nem fordítható le egyértelmű fogalmak nyelvére. - A temetés a tengeren 1906. Élet és a halál kerűl szembe egymással (horváth János figyel fel rá, hogy Ady-nál az élet és a halál - egy. - Kocsiút az éjszakában 1909. A költői én belső, képzeletbeli táját jeleníti meg, az én belső monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap Ez a verse Ady legtökéletesebb alkotása, a nagy bölcseleti "tudatversek" közé tartozik. Ady

nem csak a magyar irodalomszemléletet újította meg, hanem a verselést is. 1906-ban Ignotus figyelt fel arra, hogy Ady verseinek többsége szimultán ritmusú: a hangsúly és az időmértékes lejtés egyaránt szerepet kap. 1939-ben Németh László újfajta elméletet állított fel: szerinte Ady versei un. "tagoló" versek Ez kizárja a szimultán verselést 1979-ben tudományos vitát rendeztek a Tiszaparton című vers ritmusáról. A résztvevők többsége szimultánnak fogta fel, de a hangsúlyos és az időmértékes verselés metszetei egybe esnek, ez a szimultá ritmus új típusát eredményezi. Ady verseinek meghatározó építőeleme a hangulat Az Új versektől a Halottak élén 1918 című kötetig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendszerezze verseit. (Baudelaire : A Romrás Virága 1857) Az Új vereseket (1906) Lédához írta ajánlással, külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok tematikus egységet alkotnak. (Léda asszony

zsoltárai, A daloló Párizs, Szűz ormok vándora) Az Új versektől kezdve minden verscím három szóból áll. A Illés szekerén 1909 című kötet kompozíciója szimmetrikus. A kötet kiemelt helyzetű verse Az utca éneke középen található E ciklusok elrendezésében teljességre törekedett Ady. LÁTOMÁSSZERŰ TÁJVERSEK: - A Magyar ugaron az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa nem csak a konzervatív erők dühét váltotta ki, hanem a progresszív irodalom tehetségeinek felháborodását is. (Babits, Kosztolányi) A versben a táj, az ország elátkozott föld, melyben minden és mindenki pusztúlni kárhoztatott. Ezek a versek nem leírják, hanem látomászerűen megidézik a tájat, mely a kultúrális környezetet, a civilizálatlanságot, a parlagiasságot is jelölik. Ez utóbbi jelképe a Gémeskút A Magyar ugar világa fantomszerű, idejétmúlt Ady nagy ellensége Rákosi Jenő kritika-sorozatot írt erről. Ady tájverseinek

alaphelyzete, a költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte. A Magyar ugar vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az Én képviseli a változást, illetve a változás vágyát. A küldetéstudat épp oly sorsszerű, mint az ugar mozdulatlansága Ezek a versek szinte nem is tájversek, hanem értékleírások. A kultúrálatlan magyar világot két világgal szembesíti: - Egy párizsi hajnalon 1904, A Gare de l Esten 1905 vaghy Párizs az én Bakonyom 1906. - A Tisza-parton a Ganges-parti tájjal LÉTHARC VERSEK Nagyfokú dinamizmus jellemzi őket. - Harc a Nagyúrral 1905 - Az Ős Kaján 1907 - A fehér kendő 1908 A költői én egyes vagy többesszám első személyű alany kozmikus hősként jelenik meg, e művek erősen dramatizáltak, sokszor balladaszerű verstörténés során az én szükségszerűen kudarcot szenved és felmagasztosúl, tragikus pátosz uralja a verseket ( Nietzsche) A Léda szerelem: Megrendítő, nagy, titkos élményként jelenik meg

Ady verseiben. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a szerelem, elválások és egymásratalálások sora. Ambivalens érzelmeket tár fel Ady. A Léda-versek gyakori gesztusa a Hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, megbánás, de az együttlét öröme hiányzik belőlük. - Egyedül a tengerrel 1906 - Így szaladsz karjaimba 1909 - A Szajna partján 1906 - Héja-nász az avaron 1905 A létharcversek dinamizmusával írja le szerelmi csatáját. Disszonancia jellemzi, a szerelmesek jelképe a ragadozó héjapár, útjuk a nyárból az őszbe, életből a halálba tart, míg sor kerűl az egymás húsába tépő halálos ölelésre. - Lédával a bálban. 1907 Ők a halálarcú fekete pár A Léda-versekben rendkívűl mozgalmas, harsány igék dominálnak, ezek az un. expressziv stílusjegyek. A Léda-versekkel barátkozott meg a közönség leghamarabb, Reinitz Béla megzenésítette. - Egy ócska konflisban 1904. - Meg akarlak tartani - Hiába kisértsz hófehéren 1905 Mint

sláger lett híres. A Léda-versek állandó témája a halál, költészetének javarésze a halál közelségének tudatában született. - A Halál rokona 1907: a fáradt beteg, menekűlni vágyó lélek a halált érzi otthonának. - Párizsban járt az ősz 1906. A halál itt egyszerre elégikus és tragikus - Három őszi könnycsepp 1906. A népdalokra emlékeztet (Kölcsey: Elfojtódás, Vajda János: A vaáli erdőben, az elmúlás és a betegség iránti érzékenység, nosztalgia, alapvető témája e két költőnek is.) ISTENES VERSEK - Sötét vizek partján 1907. E versben merűl fel először az Isten-hit motívuma 1908-tól megszaporodnak az istenes versek, mely az Illés szekerén című kötetben önálló ciklust alkotnak, 1912-ig minden verskönyvben helyet kapnak. Ady nem hitt a tételes vallásban, de ateista sem volt. - Az Isten az irodalomban 1910. Esszé, a vallásról szól - Menekülés az Úrhoz 1917. Nem Isten léte a fontos, hanem a támaszkeresés -

Álmom az Isten 1907. - Hiszek rendületlenűl Istenben 1910. Ezek a versek épp oly személyes kapcsolatként mutatják Isten és az ember összetartozását, mint Balassi vallásos lírája. De a modern ember racionalista kételkedése is szerepet kap és ez bonyolúltabbá teszi a kapcsolatot. A költő menekűlne hozzá, áhítozik szeretetére, ugyanakkor félti tőle személyiségét és idegenűl, ridegen áll vele szemben. - A Sion-hegy alatt 1908. Megbotránkoztatást keltett Isten profán leírásával A költő bizonytalan és tétova, gyerekkori emlékek nyomán keres valakit, de elfeledte a gyermeki imát és a bizalmat. Nem bűne, hanem hitetlensége kérhoztatja kudarcra A vers középpontjában egy sikertelen találkozás áll. A balladaszerű történésnek a pátosz és irónia ad kifejezést - Istenhez hanyatló árnyék 1911. Szándékosan dísztelen archaizáló szöveg ( 109 zsoltárt is beleszőtte ) FORRADALMI VERSEK 1906 Achim András vezette parasztmozgalmak

hatására írta meg első forradalmi verseit, mely az Illés szekerén című kötetben jelent meg. - Az utca éneke - Nostra Res Agitur 1903 - Dózsa György unokája 1907 - Csák Máté földjén 1907 - A grófi szérűn 1907 - Proletár fiú verse 1908 - Álmodik a nyomor 1909 - Hadak Útja 1908 - Tűz csiholója 1912 1911-1912-ig a politikai ellentétetk kiéleződnek, 1911-ben meggyilkolják barátját Achim Andrást. 1912 május 13 a vérvörös csütörtök napja Sokan várják a forradalom kirobbanását - Rohanunk a forradalomba. A vihar előtti helyzetképet ad, forradalmi induló hangjai is felcsendűlnek, sok a bibliai utalás, apokaliptikus mű. Expresszív stílusú - Rengj csak föld - Szent Lélek karavánja. - Magyar jakobinus dala 1908. Összefogást hírdet az elnyomott nemzetiségiekkel - Az új Kísértet 1910. MAGYARSÁG VERSEK Déry Tibor és Babits Mihály az utolsó nemzeti költőnek nevezte Ady-t. A Darwini elméletből származó kiválasztódás

tétele nagy szerepet játszott a nemzeti gondolkodásban. - Nekünk Mohács kell 1908. Benedek Marcell szerint ez egy fordított Himnusz: nem Isten áldását, hanem büntetését kéri. - Az én magyarságom 1908. - A föl-földobott kő 1909. - Pimasz szép arccal 1910. Ady faj fogalma összhangban volt a korabeli természettudományi ismeretekkel. - A márciusi naphoz 1910. - Az idő rostáján 1913. Nemzethalál látomása - A fajok cirkuszában 1910. Tisztán látta a költő váteszi szerep megkésettségét Magyarország sorsa tragikus és irónikus. KURUC VERSEK A kiegyezés, a milleneum után nagy szerepet kap a Rákóczi kultusz és a kuruc romantika. Ady neveltetésére is hatott ez, de verseiben a Rákóczi hagyományokról elválasztotta a nemesi önigazolást szolgáló torzításokat. - A harcunkat megharcoltuk 1909. Első kuruc vers - Esze Tamás komája. 1910 - A sípja régi babonának 1913. A kuruc versek szerepdalok, a költő beleéli magát egy meglévő

szerepbe. - A bújdosó kuruc rigmusa 1909. - Az utolsó kuruc 1910. KORSZAKVÁLTÁS 1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbólikus látásmód szerepe fokozatosan csökken verseiben - A menekülő Élet 1912. A kötet egyharmada tartalmaz jelképet - A magunk szellem 1913. - Ki látott engem 1914 - Hun, új legenda 1913. - Az eltévedt lovas 1914. A háború kitörése után a Nyugat-ban jelent meg A vers az idő mítukus erejét érzékelteti. Szimmetrikus vers Szimbólikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A vers egy elátkozott világban egy kiüresedési folyamatot mutat be. Mozdulatlanság és sejtelmesség jellemzi A költői én távolságot tart a tájjal A költő és a címszereplő inkább emberfölötti. A lovas az utat tévesztő magyarságot képviseli, tágabb értelemben az egész emberiségre vonatkoztatható. Baljós és fantomszerű a lovas, aki arra itéltetett, hogy

állandóan úton legyen és ne érkezzen meg sehova. KÖLTÉSZETE A HÁBORÚ IDEJÉN Több kötetnyi verset írt a háború idején, ezekből válogatta Hatvany Lajos segítségével a Halottak élén anyagát 1918. Jelképrendszerének középpontjában az Idő és a Magyarság mítosza áll. Apokaliptikus világát tragikus felhang, a magyarság elpusztulásának végzete hatja át. - Tegnapi tegnap siratás 1914 - Véresre zúzott homlokkal 1917 - Mégsem, mégsem, mégsem 1914 - A rémnek hangja 1917 - Egy nagy tivornyán 1917 - A mesebeli János 1917 - Krónikás ének 1918-ból. A háború altt írt versekben a látomások, szózatok, siralmak, vallomások a leggyakoribbak. Hangnemük a Bibliára épűl. Gyakori az archaizálás - Esaiás könyvének margójára 1914. Kötetlen prózavers, mely a Biblia szakaszai szerint tagozódik. - Emlékezés egy nyár-éjszakára 1917. Expresszív stílusjegyek jellemzik - Ember az embertelenségben 1916. Alapja a román támadás

megindulása CSINSZKA VERSEK A Halottak élén prológusa a személyessg kiszorulását jelenti a háború alatt írt költeményekből. Ez alól a Csinszka versek kivételek, mely az életbe való kapaszkodás, hol hálás, hol könyörgő gesztusa. Ezek a versek rendkívűl puritánok, képszegények, jelzőtlen kifejezésekből, vázlatos mondatokból, éppúgy nem lehet a szerelem belsőségességére következtetni, mint az ellenkezőjére. Sokkal személytelenebbek, mint a Léda-versek, hangulatuk, formájuk letisztúlt. - Őrizem a szemed 1916 - De ha mégis 1918 UTOLSÓ KÜLDETÉS 1918 novemberében írta utolsó versét, súlyos betegen, de küldetést teljesítve. - Üdvözlet a győzőnek. Az Antant hatalmak megértését kéri, hasonlít Petőfi utolsó verséhez, a Szörnyű idő-höz. A magyarság két legnagyobb költő vátesze a nemzeti lét kritikus pillanataiban végezte pályáját. AZ AVANGARD ÉS IRÁNYZATAI A századforduló után érezhető volt, hogy egy

békésnek tartott korszak véget ért. Az addig lappangó ellentétek még jobban kiéleződtek, egyre súlyosabb konfliktusokhoz vezettek. Múlt század elejétől fokozatosan eltűnt az életnek az a magától érthetődő rendje, amelyben az ember otthon érezhette magát. Már a romantikában megfigyelhető, hogy mind teljesebbé váló elidegenedés lett úrrá a világon, a művész-közönség viszonya megváltozott. A művész elszigetelődött, egyénisége elszakadt a nagy életfeladatoktól, váteszi, látnoki szerepe megszűnt (Hegel, Kierkegaard, Marx). - Gazdaságtani-filozófiai kéziratok 1844-ből. Marx műve, a kapitalizmusra vezette vissza az egyén válságát. Megrendült az embernek saját magáról alkotott képe is. - Álomfejtés Sigmund Freud műve. Nem azok vagyunk, mint aminek hisszük magunkat, az emberben olyan erők működnek, amelyek közelebb állnak a természethez, ez az emberi tudatalatti, de az ember tudatalattiján felülemelkedik az ember

tudatos énje. - Karl Gustav Jung svájci phszihiáter, az emberiség kollektív tudattalanjáról beszél, mely különösen szimbólumokban, mítoszokban nyilatkozik meg. - Einstein 1905-ben megalkotta az idő-tér relatívitását, létrehozva az einsteini téridőt. - Nietzsche Isten meghalt elmélete a magára maradt embernek szembe kell nézni a kaotikus világgal. A XX. században a művészek minden régit radikálisan el akarnak törölni Korunk kultúrája két részre szakadt: reál és humán kultúrára. Megismerik a keleti, és a primitív kultúrákat (Afrika, Ausztrália), ők az ún. tiszta népek, akiket még nem rontott meg a civilizáció Felfedezik a gyerekrajzokban való ártatlanságot is. A XX században a válsághelyzet elmélyül, az emberi lét jövője kerül veszélybe. Keresik a megoldást, a harmóniát, mint a szecesszió (a szecesszió feloldódik a világi örömökben, az avangard nem), fontos az önviszgálat, az emberi lelkeket vizsgálják

(Freud), szerinte az ember gonosz állat, akit a társadalom tart kordában. Az ösztönök vizsgálata bizonyítja az avangard központúságát A művészet célja a mindennapi átlagos élet ábrázolása. XX. századi filozófiák: Alapja a szkepzis: az ész mindenhatóságaban val kételkedés. Ez az alapja a kor két nagy filozófia irányzatának: 1. Neopozitívizmus: a pozitívizmus utódja, száműzi azokat a kérdéseket, amelyek logikailag, vagy tapasztalatilag nem bizonyítottak. - Ludwig Wittgenstein: A végső kérdések feltárása a nyelv korlátaiba ütközik. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” - Wilhelm Dilthei: Szellemtörténeti irányzat megalapítója, az élet filozófiák követője. Az élet megnyilvánulása szellemi tényekben ölt objektív formát, ha az életet meg akarjuk érteni, a szellemi tényeket kell megértenünk. Az alkotásból következtethetünk vissza a művészre - Edmund Husserl: A fenomenológia megalapítója, mely a

jelenségek tárgyilagos leírására törekszik. A pozitívizmus és az irracionalizmus meghaladása a jelenségekre és az értelemre szorítkozik. Mindig az intonúción alapuló lényeglátást alkalmazza Jelen van a fenomenológia az irodalomban is: az író direkt módon nme ábrázol lélektant, hanem tárgyilagosan megjeleníti, hőseivel cselekedtet. 2. Ekzisztencializmus: A lét értelmetlen, abszúrd Az ember magányos a világban amely létét, ekszisztenciálját veszélytzteti, alapvatő érzés a félelem, és szorongás. - Kierkegaard (Választások) - Heidegger: Lét és idő 1927, egy radikálisan új filozófiát teremt a lételméletben, az ún. autentikus létkövetelményét alkotja meg: a halál döbbenti rá az embert, hogy véges lény. A XX. század fordulójában folytatódott a művészetben a régitől hagyományostól való elszakadás. A művészet az élet részévé akar válni Arp: az alkotás elve: nem a valóság illuzióját akarja adni, hanem

egy újvalóság létrehozására törekszik. A művészet kapcsolódjon be a mindennapi életbe. Az avangard szó katonai jelentése előörs. Művészi forradalom, mely 1910-től 1940-ig tart, szakít a hagyományos művészettel, értékekkel, formákkal, és a művészi kifejezés új, korszerű lehetőségeit kutatják fel, szembefordul a társadalommal (minden irányzata politikai programmal lépett fel). Az avangard előzménye a romantika, alapjait ez teremti meg Mindkettőre formabontó törekvések jellemzőek. Irányzatai közül a konstruktívizmus, és a kubizmus intellektuális, gondolati alapból kiinduló, formaépítés jellemzi. A futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus szertelenebb, zaklatottabb érzelemre alapul. Formabontó irányzat, melyek - a dadaizmus kivételével - új művészi nyelv kialakítását tűzte célul. A kubizmus: a cube kocka jelentése. - 1907 Picasso Avignoni kisasszonyok képe forradalmian új korszakot jelentett. Nincs

szükség a valóság fontos ábrázolására, mert a valóságot a film és a fénykép már kifejezi. A valóság mélyebb értelmét akarja megláttatni. A tárgyakat több nézőpontból ábrázolja, elveti a perspektívát. Síkra kivetítve ábrázolnak, nem úgy ahogy látjuk őket, hanem ahogy tudatunkban léteznek. Kevés színt használnak, barnát vagy szürkét Jellemző a kollázs: valós mindennapi tárgyakat a képre tűznek. - George Braque: ő szögezte le a kubizmus alapelveit, a festészetnek nem az a feladata, hogy elmondjon egy történetet, hanem, hogy megszerkesszen egy addig nem létező valóságot.PL: Zenei formák c. képe 1, analitikus kubizmus: tudatunk szerint kell festeni, mely látványtöredékekből épül fel.PL: Juan Gris 2, szintetikus kubizmus: Leegyszerűsíti a képeket, nem látványtöredékeket használ.A tárgyak, mint jelek, végsőkig leegyszerűsített formák jelentek meg. Céljuk:a teremtő erő felszabadítása. A futurizmus:

jelentése:olasz futuro: jövő 1, Az olasz futurizmus 1909: Marinetti kiáltványa: az élet át fog alakulni, a régi művészetet el kell törölni, a helyébe nőjjön fel a futurizmus. A szépség ideálja a modern jövő, a legjobb dolog a gép: robot, Az erős vagy gyors gép a legszebb. A gyönyörű élet gyors, mindig mozgásban van A képekben is bennevan a mozgás. Olaszo-ban sikeres, mert az izgatott tömegek várnak vmi-re, azt hiszik a futurizmus pont az. Nacionalisták, mert szeretik a háborút, ott gépek vannak, van mozgás stb. Ezt Mussolini is kihasználta, ezért a futurizmust megbélyegezték. Optimista irányzat: de csak felszínesen, nincs mély tartalom mögötte, nem foglalkoznak az ember lelkével. Az ideális ember: az ösztöneit kiélő ember (öl, lop) KÖLTÉSZET:: a hagyományt el kell törölni, dinamikus versek születnek -Marinetti: Óda a versenyautóhoz Valójában szimbolista mű, a téma futurista. ZENE:zajművészet, gépek zenéje

-Rossolo: zenész, festő -Boccioni: Egy kerékpáros dinamizmusa 2,Az orosz futurizmus:nagy hatású, de más irányban fejlődik tovább. 1912-orosz futurista kiálltvány: Pofonütjük a közizlést, Majakovszkij, Hlebnyikov, Krucsonih, minden hagyományt megtagadnak, ".mindent ki kell dobni a jelenkor gőzhajójából. "Polgárpukkasztó Háborúellenesek, de az októberi forradalmat lelkesen üdvözlik. Szügségesnek tartják a művészet nyelvének megújítását Az orosz futurista irányzatok közül az ún. KUBO- FUTURISTÁK a legfontosabb -Burljuk -Larionov -Tatlin Ők kubo-konstruktivisták, de ide is sorolhatók. Az expresszivizmus:expresszió:kifejezés Németo.-ban alakult ki, mely a századelőn súlyos gondokkak küzdött Radikálisan akarnak változtatni. Megindul a városiasodás, gyarmatosítás, fegyverkezés (I vh) Németonehéz helyzete hívja elő. 1, csoportja: -1905-ben Drezdában megalakul a DIE BRÜCKE (a híd ) nevű csoport. Lázadó irány, amit

ki is mondanak. Minden forradalmi, nyugtalan elemet magukhoz vonzanak Emberközpontú, az emberben zajló folyamatokat ábrázolják. -Mounke: Sikoly c. képe Egy tulajdonságot erősít fel, lelki hátteret ábrázol Színes, kavargó képek. -Nolde: Próféta c. képe( fekete-fehér, mint egy fametszet) 2. csoport: 1911-ben München: DER BLAUE REITER ( a kék lovas) Folyóiratuk: Der strum, Action, a világ megváltoztatása a célja. -Kandinszkij. Kék lovas c képéről nevezik el a csoportot Szabályozott lendület: másik képe Szembefordulnak Freuddal, azt mondják:az ember jó. Fek akarják szabadítani az embert a szorongásoktól. ( gyerekrajzok, távoli kúlturákról azt mondják, hogy még nincsenek megrontva a civilizációtól. ) Az ember jó, csak a kegyetlen világ rontja meg A belső tartalmak kifejezésére törekszik, nem a valóságot jeleníti meg, hanem amit az egyénben kelt. A külső-belső valóságot redukálja, érzéelhetővé -Ernest Barlach szobrász

Éneklőc. szobra Az ABSZTRAK-EXPRESSZIVIZMUS: Elvadultabb változat, elhagyja a témát, azt vizsgálja, milyen érzelmet kelt. Zene: Nem szeretik a harmónikus zenét, a művek dinamikusak. -Bartók -Schönberg -Vebern Irodalom: Heves indulatok, intenzivitás, sok ige, indulatszavak, merész szóképek, belső látomások. Széttörik a hagyományos kereteket, formabontó -Brecht -George Heym -Auguste Stramm -Georg Trakl -Kassák -Gottfried Benn Az expresszivista dráma elve: TEATRALIZMUS: a színház színpadi művészet legyen. A színház célja: ne utánozzon, ne manipuláljon, intellektuálisan hat.Drámaírók: -Georg Kaiser -Ernest Toller -Brecht (korai korszaka) A dadaizmus : kitalált név ( egy nagy kést belevágtak egy szótárba, és a dada: paci szónál állt meg, magyarul: dajka, oroszul: szent tehén farka) A semleges Svájcban született meg, ahol a háború elől menekülő ifjak, katonaszökevények, forradalmárok gyülekeztek Szembefordultak az egész

polgári világgal, amely a háborúhoz vezetett. -1919-ben Tristan Tzara a dadaizmus vezére kiáltványt írt " Seperjünk, tisztogassunk, a világ gonosztevők hatalmába került, akik gyilkolják egymást, s pusztítják az évszázadokat,.majd ha a tébolyult világ kitombolta magát, akkor jöhet az egyén számára a tisztaság kora." Ez a legradikálisabb kiáltvány, mindent meg akarnak szűntetni, még a józan észt is. Legfőbb kifejezési eszközük: a meghökkentés, botrány. Provokálni akarják a jóízlést A mindennapos megszokások ellen harcolnak. KÖLTÉSZET: Verseiket véletlenszerűen rakják össze, újságból szavakat vágnak ki, majd egy kalapból kihúzták, és sorrend szerint összerakták a szavakat. -Marcel Duchamp nagy botrányhős. Művek helyett tárgyakat készítenek ( hulladékokból, talált tárgyakból) Ún. valságtermékek PL: a palackszállító Komoly művészetnek számított A Dada-mozgalom több volt a polgárpukkasztásnál, A

kort zűrzavarosnak érzik, el akarnak menekülni, tiszta lapot akar teremteni, egy új művészet számára. Rombolja a régit "Pokoljárás és önkinzás" - Kassák szerint A szürrealizmus: valóságon túli-feletti Vezető egyéniségek: Breton, Aragon, Éluard,.A szabadságot keresik, céljuk: az emberi ártatlanság felszabadítása. Módszere: a tudatalatti felfedése, pszihoanalízislélekvizsgálat,( Freud) Az ember alapvetően jó. Írói módszerük: az önműködő írás ( József A: Szabad ötletek jegyzéke. ) Szeretik a fekete humort: meglátják az ember sötét lelkét, de ez nem rossz, így kell elfogadni. Freud szabad asszociációs módszerét átveszik, áthelyezik az irodalomba Merész képzettársítások jellemzik " Szép, mint egy varrógép meg egy esernyő véletlen találkozása a boncasztalon "-Lautréamon( romantikus költő ) FESTÉSZET: előzménye: -Bosch -Archimboldo: emberfej virágokból, zöldségekből. -Chiricio: metafizikus

képek emberek nélkül -Salvador Dali: Lángoló zsiráf -Joan Miro: ősi szimbólumokat tesz képeire,ami a tudatalattiban van 1925-től kapcsolatot keresnek a kommunista párttal. : társadalmi felszabadítás A konstruktívizmus: Kompozicioit szigorú mértani formákból építi fel. Nonfigurativ: nincs célja, tartalma.Függőleges, vízszintes vonalak, 3 alapszín: vörös, sárga, kék, -Piet Mondian: célja a világegyensúly létrehozása, ezt akarja szimbolikusan ábrázolni. -Malevics: Ő érte el először szimbolikusan a festészet csúcsát: Fehér négyzet fehér alapn c. műve a tiszta geometria Ún. szupramematizmus Céljuk: válaszadás a világ kegyetlenségeire. A világ irracionális, kegyetlen, ezt kell megszüntetni, amit csak racionális, megkomponált világgal lehet áthidalni. Szigorú formákkal rakják rendbe a világot. -Vlagyimir Tatlin: Sarok c. szobra " Valódi anyagok valódi térben " -Tatlin: II. Internacionálé emlékműve:

acélszerkezet -Theo von Doesburg 1917-ben hozta létre a DE Stijl csoportot.+ folyóirat -Walter Gropius hozta létre 1919-ben a BAUHAUS -t. Babits Mihály költészete Babits Mihály 1883 Szekszárd -1941 Budapest "B abits Mihály nagy ember és nagy költő". Ady írta ezt 1908-ban a Duk-duk afférhoz című cikkében. A két költő viszonya némileg Petőfi és Arany kapcsolatára emlékeztet: Ady forradalmár volt, Babits gyakran nézett vissza a mltba és nem mindíg bízott abban, hogy van fejlődés a történelemben. 1883-ban született Szekszárdon egy polgár családban. Apja Babits Mihály törvényszéki bíró anyja Kelemen Auróra egyaránt abból a rétegből származott, mely a szabadelvűséget és a polgárosodást tekintette életcéljának. Gyermekkorában Babits biztonságos harmónikus világhoz szokott hozzá. A ciszterciek pécsi gimnáziumában érettségizett, majd 1901-1905 - ig magyar - latin szakos hallgatóként budapesti

bölcsészkarra járt. A latin mellett görögűl, franciáúl, németűl, angolúl és olaszúl is beszélt. Rendkívűli intelligenciája miatt poéta doctus (tanúlt költő) -nek is nevezik. Eleinte bölcselettel akrt foglalkozni, filozófiai ismertetéseket közöl folyóiratokban, műfordításokat készít. Barátságot köt Zalai Béla filozófussal s Juhász Gyulával és Kosztolányival. Első verseit is ekkor írja 1905-06 között Baján, 1906-08 között Szegeden tanárkodott. 1908-ban a Holnap című versgyűjteményban az Ő műveiből is közöltek Osváth Ernő a Nyugat főszerkesztője figyel fel írásaira és ettől kezdeve folyóiratában rendszeresen szerepeltette, mint költőt és értekezőt. E korai szövegek azt mutatják, hogy Babits Kosztolányihoz hasonlóan vidékiesnek, elmaradottnak: Hol nótázónak, hol szónokiasnak érezte a századfordulón divatos költészetet. Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt, Baudelaire-hez és a XIX. század közepén

alkotó angol költők műveihez fordúlt ösztönzésért. Később már felismerte a magyar kultúra mélyét is, kissé külsőségesnek érezte, és ezért némi iróniával szemlélte költői indulását. - Halál fiai 1927. Ebben a regényében minősítette ifjúkori dekadenciáját Babits a nálánál fiatalabb Kosztolányihoz képest, mint költő lassabban indúlt, de már pályafutásának legelején egyértelműen szakított a századvég uralkodó költői divatjával és érettebb költészetet jelentet meg. - Levelek Irisz koszorújából 1909 című kötete nyíltan szembefordúl az arany középszer eszményével. - In Horatium Az arany középszer ellen fordúlva, a soha-meg-nem-elégedést ünnepli. - Óda a bűnhöz című verse a mértéktelenséget emeli értékké. Babits kiüresedettnek, érzelgősnek és retorikusnak érezte az 1900 körüli magyar köznyelvet. Tárgyiasabb költészetet akart teremteni és bölcseletei igénnyel lépett fel. (Horváth János

figyelt fel rá). Nem csak lírikusként, de értekező műveiben is filozfiai kérdésekre keresett választ. (E téren Péterfy utódja) - Az irodalom halottjai 1910 című tanulmánya. Babits rendkívüli tudatosággal rendezte meg első könyvét. - A lírikus epilógja 1903. E verset a legutólsó helyre tette, bár a legkorábban készűlt verse Költői nagyságának már pályakezdésekor kialakúlt vonása: az önvizsgáló, öntükröző hajlam, saját korlátainak tudatosítása. A lírikus epilogja című petrarcai szonettben az ellentétek töltik be a formaalkotó szerepet . A beszélő egyre szűkebbre vonja önnön korlátait, és egyre nagyobbra mondja a vágy és a megvalósulás feszültségét. Az egyén képtelen túllépni saját világán. A lírikus epilogja szerint önmegismerésre azért nem képes az ember, mert saját magát nem képes kívűlről szemlélni. A vers nyelve fokozatosan egyszerűsödik Babits korlátozza a költő célját, de teljes

világmagyarázatra vágyik. "A mindenséget vágyom versbe venni, de még magyamnál tovább nem jutottam". Hat rá Schopnhauer, Henry James bátyja Williem James A lélektan alapelvei című műve. - Messze., messze " Írásmódja az impesszionizmus, amelyben a névszók játszák a szerepet Választékosságra törekszik, halmozza a díszítéseket, jelzőkkel és főnevekkel látványokat villant föl, betűrímekkel színeket, hangokat társít. Mondataiból gyakran hiányzik az igei állítmány, így az európai orzságok jellegzetes tájait vázlatszerűen idézi fel. Az állóképszerűség miatt képeslapszerű. Mindegyik ország neve mellett az szerepel, amit leki szemünkkel akkor is magunk előtt látunk, ha sosem jártunk ott. Egy helyhez kötött ember elvágyódásáról szól, egy képzeletbeli utazás során. - Fekete ország. Szimbolista vers, mely egyetlen fokozás és különböző életminőségek, árnyalatok teljes hiányát jelképezi. A 36

sornyi szövegben 44-sze ismétlődik a fekete szó, a költő végsőkig kihasználva e szó mellékjelentései is. A vers rémlátomást fogalmaz meg arról, hogy a gonosz mindenütt felüti a fejét. 1906-ban készűlt Szegeden, Edgar Allan Poe : Gordon Pym című elbeszélése ösztönözte. 1908-ban Babits-ot Fogarasra helyezték tanárnak, és így látta Erdély szörnyű elmaradottságát. Fogarason 60 műve születik. - Levél Tomiból - Keresztűl kasúl az életemen 1939. Ez egy életrajzi könyv Verseiben az impresszionizmus meghaladására törekedett. Egyetemes lírát akart megteremteni, és ennek érdekében az európai kultúrkör közös részéhez: a klasszikus ókorhoz fordúlt ösztönzésért. A görög hagyományt uyganúgy díszítő elemként használja, mint a szecesszió művészei. - Herceg hátha megjön a tél is 1911. Ez a második verskötete - A Danaidák 1909. Az alvilágban játszódó férjgyilkosság a témája Sok görög szót használ a versben,

a költő bölcseletei indíttatása sem hiányzik. Fogarason érte az utólsó nagy eszmei hatás Babits-ot, megismerte Henri Bergson műveit. - Bergson filozófiája 1910. - Esti kérdés 1909. Ez is Bergson filozófiájára épűl - Recitatív 1916. Harmadik verses kötete - Cigánydal 1911. A Cigánydal szerzője is álarc mögé bújik (Arany : Az örök zsidó), de sokkal tárgyilagosabb, harmadik személlyé távolítja el magától a szerepet, amelybe beleéli magát. A kettős én egyrészt különbözik egymástól, részben egymásba játszik, ez adja a vers különös hatását. Babits első alkotói korszaka akkor ér véget, amikor a történelem elsodorta azt a szerepjátszást, amellyel a költő távlatot tudott teremteni a maga számára a külvilág eseményeivel szemben. 1911-ben Ujpestre halyezték és Rákospalotán lakott 1912-ben munkástüntetések zajlottak le, amelyeket vérbefojtottak. - Május huszonhárom Rákospalotán. Lírikusként válaszol a

munkástüntetésekre Tördeltségében, szakaszosságában hasonlít a "Messze, Messze" írásmódjához A ritmus szaggatottsága a beszélő zaklatott lelkiálapotát jellemzi. A tüntetés megszakítja a hétköznapok szürkeségét, s a jövő nyitottságára, eldöntettlenégére figyelmeztet. Halvány célzást tesz a Biblia végitéletére és Petőfi vallásos világképére: A jobb jövőhöz pusztuláson át vezet az út. Verselése disztichon, mint Kisfaludy Károly Mohács című verse, ez is gyászdal, mely a tüntetés halottjainak emel emléket. ( Ady 1909 Rengj csak Föld című versében az Országház előtti halálos sortűz miatt ír.) A főváros közelléte növelte Babits társadalmi és kulturális tájékozottságának lehetőségét. Továbbra is élénken érdeklődött a lélektan iránt. - A gólya kalifa 1913. Első regénye A Nyugat közölte elsőnek folytatásokban - Dante : Isteni Színjáték-nak fordítása, melynek első harmadával a

Pokollal, már 1914-ben készen volt. (1940-ben San Remo-ban kitüntetést kap érte) A 1910-es évek közepén Babits eltávolodott Bergson értékrendjétől - A veszedelmes világnézet 1918. Az értelmet állítja szemlélete középpontjába Világfelfogásának megváltozását a háború okozta, az impresszionizmustól a szecesszióhoz és az expresszionizmushoz közeledett. - Húsvét előtt 1916. Az igék jutnak meghatározó szerephez, tipikus expresszionista vers A vers egyetlen fokozás, amely kiáltásba torkollik. A beszélő a Malom jelképével idézi fel a pustítás erőit. (Schöpflin Aladár a Nyugat értekezője ír erről tanulmányt) Dithrijabus-t használ, amelyben a tanító célzat önkívületszerű lelkiállapot kifejezésével társúl. Késleltetés módját használja ( Vörösmarty : A Guttemberg albuma, vagy Petőfí : A XIX. század költői) Babits már igan hamar szembefordúl a háborús uszítással. - Játszottam a kezével 1915. E költemény

megjelenése után Babits ellen hadjárat indúlt 1916ban felfüggesztették tanári állásából Babits háborúellenessége visszhangot talált a baloldali értelmiség körében. - Fortissimo 1917. Háborúellenes verséért elkobozták a Nyugatot és Őt perbe fogták A közös sors tovább mélyítette kapcsolatát Ady-val. 1919 januárjában Babits-ot egyetemi tanárnak nevezték ki, de a Tanácsköztársaság után elbocsájtották, és visszavonúlt a közélettől. (Rába György 1981-ben a Tanácsköztársaság alatti költészetéről írt tanulmányt.) Az ellenforradalom bekövetkeztével Babits a műfordításokban keresett menedéket. - A romlás virágai című Baudelaire kötet lefordítása 1923. Szabó Lőrinc, Tóth Árpád és Babits közös munkája. Magyar irókortársai többségéhez hasonlóan Őt is mélyen megrázta a trianoni békeszerződés, de távol állt tőle, a nemzetek közti ellenségeskedés. - Petőfi koszorúi 1923. Petőfi 100 születési

évfordulójára írja, ami Babits szerint "Csak a Megszokás és a süket Hivatal ünnepel". Babits verse arra figyelmeztet, hogy a múlt öröksége csak a jelenre vonatkoztatva kelthető életre. Felhívással fordúl az új nemzedékhez, tőlük várja a nemzeti megújulást. A költeményben a múlt, jelen és a jövőidő szembesítése játsza a formaszervező szerepet. A 1920-as években nem csak politikailag, hanem szellemileg is kétségbeejtőnek látja az ország belső helyzetét. - Sziget és tenger 1925. Negyedik verseskötete - Kanizsai Dorottya. A költő a szellem újraszervezésére törekszik 1927-ben Baumgarten Ferenc esztéta végrendelete alapján iodalmi alapítványt hozott létre. Babits-ot kérte fel arra, hogy Ő döntse el, kinek adják oda évenként a díjat. 1929-től Osváth Ernő halála után a Nyugat egyik szerkesztője. - Halálfiai 1927. Hat évig dolgozott rajta - Az istenek halnak az ember él 1929. Az ötödik verseskötete - A gazda

bekeríti házát. Esztergomba költözik feleségével és visszavonuló magatartást fejez ki. Klasszicizálódó törekvés felerősödésének oka: Babits eltávolodott a romantikus elképzelésektől. Visszatér a szecessziós és az expresszionista korszakához - Cigány a siralomházban. Arc poetika (Munkácsy : Siralomház című képe, Vörösmarty : Vén cigány című verse ). Első hat sorában Babits régi múltját idézi fel, majd önértélmezés következik a vers végéig. A szöveg egyszerre szól a költői pátosz elvesztéséről, a politikai körűlmények vigasztalhatatlanságáról és a vilás egységének felbomlásáról. Arról szól, miként váltotta föl a romantikától örökölt egységkultuszt az átlagemberek kiszolgáltatottsága. - Vesrenyt az esztendőkkel 1934. A próféteság vállalásának kötete - Csak posta voltál. Az egyéniség szerepére mutat rá, körkörös felépítésű vers Az 1930-as években Babits nem csak versíróként,

hanem értekezőként is arra törekedett, hogy saját feladatkörét kiszabja a magyar kultúrában. - Az európai irodalom története 1936. 700 oldalon annak összefoglalására vállakozott, amit közös európai hagyománynak vélt. Rendíthetetlenűl hitt az európai kultúra egységében (Mint Paul Valery vagy T. S Eliot ) Legközelebb a görög , római ókor, a Biblia, a középkor állt hozzá. Babits vallásossága két okból erősödött a 30-as években. Egyrészt a náci Németország terjeszkedése, és az erdélyi magyarság sorsa egyre inkább aggodalommal töltötte el, és csak az Isten és a Gondviselés segítségéban bízott. Másrészt 1934-ben Babits-ot nehéz légzés kezdte gyötörni és e betegség hatására a halálra való felkészülés gondolata foglakoztatta. - Délszaki emlék című kötetében szinte minden versében a halállal foglalkozik. - Ősz és tavasz között című verse nem tragikusan, hanem elégikusan szemléli az egyéni lét

végességét. Hangneme hasonlít a középkori haláltáncra Keresztény sztoicizmust hírdet, klasszicizáló törekvést figyelhetünk meg. (Betűrímek, gondolati párhuzamok, figura etimológika, ragrímek, ezek mind az ó-testamentumi sirámokat idézik fel.) A nyitószakasz inkább naturalista, a zárlat a szecessziót utánozza. (Hasonlít Arany : Mindvégig című verséhez) 1937 áprilisában kiderűl, hogy Babits-nak gégerák-ja van, súlyos műtéten esik át. Beszélni nem tud, írásban kommunikál feleségével, melyeket még ma is őriznek. - Balázsolás 1937 Szent Balázshoz könyörög, a 303-ban vértanuságot szenvedett püspökhöz, aki a hagyomány szerint gyerekek életét mentette meg a halszálka okozta fulladástól. Az elégikus költemény iróniával és humorral vegyűl. A beszélő arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet elviselni a szenvedést. A végkövetkeztetés a halálnak olyan nyugodt tudomásúlvételére ösztönöz, melyre egykor a

keresztény mártír adhatott példát. 1938 februárjában súlyos gége-műtéten esett át, és ettől fogva haláláig betegeskedett. - Jónás könyve. Még kórhzba kerülése előtt hozzáfogott e lírával ötvözött négyrészes elbeszélő művéhez. Saját léttörténetét, önéletrajzát ismerteti a bibliai história mögött Az ótestamentum egyik történetéről, Jónás-ról szól, de Babits írása okban eltér a Szentírástól Pl: Babits hőse a hajófenéken akar megbújni, azt akarja, hogy Őt egy magányos erdőszélen tegyék ki, míg a Szentírás-beli próféta azt ajánlja a hajósoknak : vessék a tenger mélyére. Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig Babits hőse lázad. Először magányba próbál menekülni, majd látomásai után a bűnös világvégét jövendöli. Először gyáva, aztán kevély Mindkéteszer vétkezik és bűnhődik. Az Úr gyarló szolgája küldetését mégis teljesítette, tiltakozott a megáradt gonoszság ellen.

"Mert vétkesek közt cinkos, aki néma, atyafiáért számot ad a testvér". Biblia szeint Ninive megtért Jónás szavára, Babits versében a város alkói csúfot űznek belőle. Ugyanúgy nem hittek a prófétának, mint Babits-nak a fasizmus veszélyeit hírdető verseiben. Ez a vesr már tiltakozás felszólítás a fasizmus ellen A költeményhez utólag függelékként illeszti hozzá a Jónás imáját 1939. A költő saját vizsgálatát tárgyiasította, a Jónás az imában önbírálatot ír magáról. Rendkívűl félénk, kicsinyes, hiú ember volt, ezzel magyarázható, hogy más világnézetű művészt sosem jutalmazott Baumgarten-díjjal. Írásmódját tekintve a Jónás könyvében Babits klasszicizáló törekvése valósúlt meg. Ez az új-klasszicizmus Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete A magyar reneszánsz kezdete az 1450-es évekre tehető, mikor királyi kancellária alakul Magyarországon. IV Béla elrendeli, hogy mindenről

készüljön hivatalos okirat Ez az írás egységesítését vonja maga után. Szakirányú képzések Európa egyetemein folynak ahol a humanista kultúra már meghonosodott ( Padova, Bologna, Bécs, Krakkó ). Mo-n még nincs egyetem A XVI sz történelmünk egyik legválságosabb időszaka: levert parasztforradalom, az ország három részre szakadása, török és Habsburg hódoltság, feudális urak pártoskodása, a nép nyomorúsága jellemzik. Mátyás udvarában otthonára talált a XV. sz-i humanizmus, de széleskörű elterjedéséhez hiányoztak a feltételek: erős városi polgárság, fejlett városi életforma, kultúrális központok, Mo.-ra firenzei reneszánsz hat legjobban ( Medicsiek, Marcelio Ficino: neoplatonista filozófus, a római vallás és a filozófia egységesítése ). Bibliothéka Corvina: Mátyás könyvtára, 1000 könyv díszes kötésben, Vitéz János az első könyvgyűjtő, 160-170 db. maradt ránk, ebből 30 db van Mo-n A mecenatúra a

reneszánsz részévé válik, a főurak halhatatlanságra vágynak, ezért tanítatnak, vagy humanista művészeket segítenek pénzzel. A XVI. sz-ban sokszínű irodalmi élet bontakozik ki, melynek mozgatórugója a reformáció Ez a vallásos világnézet keretei között kialakuló új szemlélet, mely polgári - plebejus álláspontot kifejező mozgalom. A vallásos hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el, ezért a reformátorok legfontosabb törekvése, hogy minden ember a saját nyelvén olvashassa a Szentírást. Sylveszter János: Újszövetség fordítás 1541-ben, Károlyi Gáspár vizsolyi Biblia fordítása 1590-ben. A reformáció pozitív hatása: írni-, olvasnitudás elterjedése, anyanyelvűség, könyvnyomtatás. Negatív hatása: mivel tiltják a világi örömöket, ezért siker templomok, díszítetlen falakkal. A meglévő értékeket pusztítják, a világi költészetet sorvasztják. Vitairatokat írnak Janus Pannonius: 1434. Szlavónia - 1472

Medvegrád Első hazai lírikus, poézisteremtő. Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit ismert, és elismert Európa Művészete a kortárs itáliai humanista kultúrájából nőtt ki. Költői neve felvett név Eredeti családi nevét nem tudjuk pontosan, valószínűleg Magyarországi János. Nagybátyja: Vitéz János nagyváradi püspök tanítattja, és 13 éves amikor Ferrárában tanul poétikát ( poeta doctus ). 15-16 éves korában már igazi költő: epigrammákat ír. Padovában teológiát és római jogot tanul 4 évig 1458-ban ledoktorál, olasz körútra megy. Vitéz János ekkor kancellár, magához veszi J P-t aki a pécsi püspökségen dolgozik. Nagy problémája: nincs megértő közönsége, és nosztalgiát érez Olaszo iránt Ebből születnek személyes hangvételű elégiái. 1465-ben követ Olaszo-ban, mert a török elleni harcokhoz pénzt kér, de elhibáz vmit. pénzt nem kap, kiesik Mátyás piksziséből, és nem kapja meg a váradi püspökséget.

1470-ben elhalgat, nem ír Részt vesz a Mátyás elleni összeesküvésben a feudális nagyurakkal. Mátyás lecsap rájuk, J P elmenekül, száműzi magát Itáliába ( akiket Mátyás elfog: egyezséget kötnek ). J P Zágráb mellett bújdokol, tüdőbaja kiújúl és meghal Epigrammái: Martialis a példaképe ( ókori római író ). Epigramma: eredetileg sírfelirat, görög eredetű műfaj: egy fontos gondolat rövid, rendszerint csattanóval végződő megfogalmazása. Eredetileg disztihonban írodott 1.: Szatírikus, csípkelődő epigrammái: igényesek, telibetalálóak, Ferrárában írja őket 1450-ben epigrammafűzért ír a Szent évről: a hívők rómába zarándokolnak. - Kikacagja a római búcsusokat - A kocsmáros - Galeotto Martio kigúnyolása 2.:Erotikus epigrammái: nyersek, szókimondóak, obszcének, formailag tökéletes, de mondanivalója nem igazán van, kamaszfiúk képzelgései - Saját magáról - Szilviáról - Mikor ártatlanságát elveszítette (

18. szülinapjára írja ) 3.: Dicsőitő epigrammái: tanáraihoz, mecénásokhoz - Hunyadi sírfeliratai - A költő Martialishoz Panegirycus: Dicsőitő, hosszú, majdnem eposz. Izléstelen, aljas, hízelgő A hanyatló római császár műfaja. - A szelek versenye Elégiái: görög eredetű műfaj, fúvola kísérettel énekelt költemény. Lírai műfaj, eredetileg dictihonban.jellemző: tűnődő, elégikus magatartás Első elégiáit Ferrárában írja, sablonosak nem valós élményűek. - Perrinichoz - Búcsú Váradtól, friss egyszerű természetes, mindenhez személyes szálak fűzik. - A lázbeteg Janus - Mikor a táborban megbetegedett 1446-ban - Siratóének anyjának Borbála halálára, első anya költemény - Saját lelkéhez. 1446 sajátos önmegszólítás, újplatonikus elképzelés - A dunántúli mandulafáról és A roskadozó gyümölcsfa = ELÉGIKÓ EPIGRAMMA: epigrammába sűrített elégia Prózai írásai: görögről latinra fordít. Balassi

Bálint:1554. Zólyom - 1594 Esztergom Sulyok Anna és Balassi János fia. Korszerű nevelést kapott: Bornemissza Péter oktatta 9 nyelven beszélt, Külföldön tanult: Padova, Nünberg. 1569.: Koholt vádak miatt apját letartóztatják, a család Lengyelo-ba menekült 1572.: Lefordítja a Beteg lelkeknek való füves kertecske: első műve Krakkóban meg is jelenik Kegyelmet kapnak, de csak formálisan, a Habsburgok bizalmát nem nyerik el. Apja elküldi Bekes Gáspár hadába, hogy harcoljon Báthory ellen. Az erdélyi fejedelem fogságába esik, de valójában vendégként kezelik, s megismerkedik a reneszánsz kultúrával. Itthon apját a király emberei zargatni kezdik, amiért fia az ellenség szolgálatába állt. Balassi hazamegy, de apja akkor már halott Nagybátyja kiforgatja vagyonából, és ő reménytelen pereskedésbe kezd. 1578-ban megismeri Losonczy Annát, Ungnád Kristófnét, a Júlia és Anna versek múzsáját. Viszonyuk 6 évig tart. Anyagi helyzete

megromlik, Egerben katonáskodik, de ez pénzt nem hoz neki Elveszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát feleségül, és elfoglalja a lány hozományának hitt Sárospatak várát. Feljelentik ( felségsértésért, és férfertőzés miatt ), mert valójában ez a király vára. Megbetegedik, felesége elválik tőle. Losonczy Anna megözvegyül, de ellenáll Balassi udvarlásának Balassi Lengyelországba megy katonának, itt megismeri Wesselényi Miklós feleségét: Szárkándy Anna, a Célia versek múzsáját. Anyagi helyzete nem javul, ló - és borkereskedő Megismer egy parasztleányt: Fulviát. 1594: Esztergom ostrománál elveszíti két lábát és seblázban meghal Költészete három részre oszlik: szerelmi, vitézi, istenes. 1.: Szerelmi a: házasság előtti korai, trubadúr versek, virágénekek, melyeket török, olasz dallamra ír. Nem mély érzések, szerelmi póz, sablonos dícséretek jellemzik ún.: hagyományfolytató versek - Csák Borbála nevére - Krusics

Ilona nevére b: Anna versek: Losoncziy Anna. Igazi érzelmekről tanúskodik, sokat veszekednek, ezért versei változatosak. - Bizony esmérem rajtam most erejét - Kit egy bokrétáról szerzett ( pásztoróra ) - Nő az én gyötrelmem - Losonczi Anna nevére - Kiben azt szeretőjében hálátlansága és keménysége felől panaszkodik - Kiben annak látja okát, hogy én noha lélek szerelmeséhez elszökött tőle c: Júlia versek Visszatér a megtagadott Anna szerelemhez. Házassága miatt bűntudatot érez, mert Anna volt az igazi szerelme. Petrarca modorában ír ( Anna helyett Júlia álnév ) Annát mitológiai szerepbe bújtatja 25 verset tartalmaz, humanista öntudat jellemzi, már inkább a közönséghez írja, nem a reális szférában játszódik. - Egy kegyes képében ( Júlia, Vénusz, Dianna ) - Hogy Júliára talála .( bókhalmaz ) - Engemet rég volta ( megrázó szerelmi költemény ) - Júlia vadászatáról ( Júlia elérhetetlen ) - Min veszett össze

Júlia Cupidóval - Darvaknak szól - Júliát hasonlítja szerelemhez - Ó, nagy kerek ég d: Célia versek Legjobb verseinek tarták. Kiforrottabbak - Kiben Júliában hasonlítja Céliát minden állapotjában - Két szemem világa - Kegyes szerelem - Kiben az Célia fürödésének módját írja meg - Kiben az kesergő Céliáról ír - Kit egy lengyel citeráslányról szerzett e: Fúlvia 1593: epigramma fűzér. 5 dbepigrammát ír, 4 régit és egy újat, rövid versek melyekből hiányzik az epikus jelleg. - Fúlviáról 2.: Vitézi versek 1589-ben Egerben katona, ekkor írja határverseit. - Egy katonaének ( szimetrikus szerkezet, életképek, mozgalmasság ) - Kiben örül, hogy megszabadult a szerelemtűl - Széllyel tündökleni (tavaszének) -Borivoknak való (optimista) 3, Istenes versei Valamennyi életszakában írt, de a legszebbek élete válságos időszakában kelettkeztek Vallásos tematika jellemzi:a vallás a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett.

Megvallja bánatát, vétkeit.bűne bocsánatáért könyörög - Kiben bűne bocsánatáért könyörgött.(harminc éves, nagy remények előtt áll, ifjúkori verseit zárja le ezzel) , sajátossága : az akrosztikon - névrejtés. A hármas szerkezet Dante Isteni színjátékához hasonló. Jellemzői : meghasonlottság, lelki válság, ostorozó önvád - Adj már csendeséget . - csupa könyörgés, Balassi versszakokból áll Az maga kezével írt könyvébűl Ez az első egészében megszerkesztett versgyűjtemény. Nem nyomtatásban maradt fenn 66 versből áll, és a versek sorrendje szigorúan megszabott. A kötet egészének epikai váza van : az első 33 vers házasság előtti, a második 33 vers a házasság utáni életére utal. A versek zöme Anna, illetve Júlia ciklus, továbbá kisebb szerelmek arcképszerű ábrázolása. A kötet első részét a Bocsásd meg Ur Isten kezdetű istenes vers zárja, mely a 33.-ik vers A 3 X 33 - as szövegből összetevőső kötet

élén a szentháromság három tagjához intézet, 99 soros Három himnusz állt volna. Balassi "krisztusi" korban azaz 33 évesen kezdett dolgozni kötetén. A kötetben a Balassi strófa az uralkodó : 3 X 3 egységből áll, két hatszótagost mindíg egy hetes egység követ. Rímképlete : AAB, CCB, DDB Szerelmi lírájában Balassi a középkori provanszál trubadúr líra meghonosítására törekedett. Magyarúl e lovagi szerelmet még senki sem fejezte ki elötte. Szép magyar komédia Lírai versei mellett egy színművet is hagyott hátra. Ez a mű pásztorjáték és a komédia keveréke Történelmi jelentősége nagy, mert Magyarországon még nem létezett színjátszás. A műnek semmi köze a középkori dráma műfajaihoz, vagy a bibliai misztériumjátékokhoz, sem a moralitásokhoz. A szép magyar komédia Balassi életművének renesszánsz részéhez tartozik. . József Attila élete, költészete József Attila: 1905 Budapest-1937

Balatonszárszó A magyar irodalom legkiemelkedőbb tehetségű, és legtragikusabb sorsú költője. Egész költészete a szegények, elnyomottak iránti elkötelezettségéről tanúskodik. Életét, a Circulum Vitae c. önéletrajzi könyvéből ismerhetjük meg 1905-ben született Budapest külvárosában.Apja: szappanfőző munkás, aki 1908-ban egy boldogabb jövő reményében Amerikába emigrált, valójában csak Romániáig jutott, sose tudta meg, hogy fia híres költő lett. Anyja: Pőcze Borbála, cselédlány,aki egyedül maradván Attilát, és kisebbik nővérét: Etát, Öcsödre küldi nevelőszülőkhöz.Két nővére volt: Eta, Jolán( Anyja, Attila szülésébe majdnem belehalt, 5kg-mal született.)Előszőr a kislányt választották ki, de a testvérek szoros kapcsolata miatt Attilát is elvitték. 7 éves koráig itt élt egy idegen családban, disznópásztor volt. Mikor az anyja értement, Attila nem ismeri meg Öcsödön Pistának hívják, nen hitték el

neki, hogy van Attila név, ezért a fiú a hun mondakörből ismert Attila király történeteit kutatja. 1912-beb, 7 éves korában kerül vissza Pestre, ahol a proletárgyerekek csavargó életét éli. Nagyon sokat költözködnek, egyre rosszabb körülmények közé kerülnek, sokat betegeskednek a gyerekek, és anyja is. 9 éves, mikor kitőr az Ivh, sokat dolgozik14 évesen írja első versét: -De szeretnék gazdag lenni Anyja egyre betegebb lett, a Gyermekvédő Liga Monorra helyezi, majd visszakerül a fővárosba, bélyegeket, forgókat árul. 1919-ben karácsonykor meghal az édesanyja ( Kései sirató), és sógora: Makai Ödön lesz a gyámja.( Makai előszőr Jolánt, majd Etát veszi el feleségül) Makón érettségizett( magyarból 2 kapott, mert a vizsga előtt az elnöknek elküldte a Szépség koldusa c. művét)itt kezdődött el irodalmi pályafutása is, 17 évesen Juhász Gyula barátja, az ő segítségével jelent meg első kötete:A szépség koldusa

címmel. Makai Ödön elküldi hajósinasnak, majd Nyergesújfalura kerül a Demke internátusba 15 évesen. Többször kísérelt meg öngyilkosságot 17 évesen a Nyugatban jelennek meg versei "Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. "Makón ismeri meg első szerelmét: Gebe Mártát. -Csókkérés tavasszal Egy ideig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója, majd 1925-ben Bécsbe ment, ahol az egyetemi tanulmányai mellett takarít, 10 hónap alatt kapcsolatba kerül az anarhista csoporttal. 1926-ban Párizsba is kijut 1927-ben hazatér, de nem tesz tanári vizsgát, állás nélküli költő.( Szabados dal 1927) 1928-ban megismeri Vágó Mártát, akinek apja a külker intézet igazgatója. Az ő segítségével az intézet francia-magyar levelező szakán tanult.A lány Londonban volt, levelezett a költővel A férfi vejének tekinti, de szakítanak. 1928-ban kapcsolatba kerül a Bartha Miklós társasággal. 1928-ban Bajcsy-Zsilinszki Endre által

vezetett Előörs c. lap munkatársa 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista pártba, szemináriumokat tart, előadásokat vezet. A mozgalomban ismerte meg Szántó Juditot, akivel 5 évig együtélt A kommunizmustól később elidegenedett, látta, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A moszkvai Sarló és Kalapácsban fasizmussal vádolták, a hazai Társadalmi Szemlében elmarasztaló bírálatok jelentek meg róla, ettől kezdve szakított a párttal. 1930-ban a Toll c. lapban Babits : Az istenek halnak, az ember él c kötetéről ír elmarasztalóan., majd ír Móriczról, Kassákról, Tamási Áronról 1932-től elhatalmasodik rajta a skizofrénia.Rövid kapcsolata volt Kozmucza Flórával, Illyés feleségével, ezután a két költő kapcsolata megromlik. 1936-ban az induló folyóiratnak:a Szép Szó-nak( 1936-1938) társszerkesztője. 1937-ben betegsége elhatalmasodott, kezelőorvosa:Gyömrői Edit, akibe szerelmes lett a költő ( mikor

megtudta, hogy Editnek vőlegénye van, meg akarta ölni a férfit) Az orvosnő Freud szabad asszociációs terápiáját alkalmazza a kezelés során -Szabad ötletek jegyzéke 1937-ben Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát. A szépség koldusa (1922) első kötete még az érzelmi forrongások költőjét mutatja. Erősen érződik a Nyugatosok hatása, főleg Adyé, Kosztolányié, Juhász Gyuláé. Sokat tanulmányozta Walt Whitman műveit, főleg a szabadverseket, és az avangard művészetet. Nem én kiáltok c (1925) második kötete Szegeden jelent meg.( Kassák expresszionista versei hatnak rá )Megszólalnak a lázongásnak, testvériségnek hangjai. -Nem én kiáltok (1924) címadó verse költői program is. Kozmikus világszemlélete kap hangot. A költő valami feltartóztathatatlan, elemi változás közeledtét érzi, ez apokaliptikus képekben jelenik meg. Nen tudja ez a változás mit hoz, várja is, retteg is tőle A közösségi hang is

szerepet kap. A látomás során a sátán ellen segítségül hív minden létezőt " gépek, madarak, lombok, csillagok" -Szép, nyári este van (1924) Modern technika, a nagyvárosi élet jelenik meg. Expresszivizmus kak szerepet. Montázstechnika jellemzi -Szegényember-versek: Újfajta népiesség jellemzi, szociális tartalmakkal telítődnek. Nincsen apám, se anyám c. kötete 1929-ben jelenik meg, mely 4 év verseit tartalmazza A kötetet sokszínű változatosság jellemzi: kamaszos szertelenség, szép utáni vágy, groteszk képek. Alakulóban van saját, egyéni formája -Tiszta szívvel (1925) A Szegedi Naplóban jelent meg, ami miatt Horger Antal kicsapta az egyetemről. Mindenétől megfosztott ember állapotrajza, mely teljes elkeseredést vált kiA lírai én tisztaságának tudatában kívülre helyezi magát a társadalmon, semmibe véve annak törvényeit. A bűnös tássadalom megbünteti a lázadót, aki még halála után is tiltakozik A lázadó

erkölcsű költő vágyik a szépre, jóra " S halált hozó fű terem,gyönyörűszép szívemen." -Klárisok (1928) grotesz képekben felyezi ki a szerelem mélyen lappangó ellentmondásait. A mű Vágó Mártának szól. Felidézi kedvese alakját a strófák első soraiban " Klárisok a nyakadon,.aranyöv derekadonszoknyás lábad mozgása"Asszociál, érzéseket idéz fel benne, azt érzékelteti, hogy a szerelem nemcsak gyönyörűség, hanem gyötrelem is. A vers látvány és hangzás elemei mér érett művészre vallanak. -Medáliák (1927-28) címe a medalionra utal: arcképet, emléktárgyat tartalmazó tokocska. A költő emlékeit miniatür képekben foglalja össze, versmedáliákban. Megjelennek az öcsödi gyerekévek, az ártatlanság. A mesék, mítoszok világába merül alá A ciklusok önmagukban is zárt, egészet adnak, összefűzve többletjelentést kapnak.A részeket az ÉN és a VILÁG viszonya köti össze. A lírai én azt boncolgatja

meddig engedheti a vilál az én kiterjedését Az életérzés bizonytalanságáról ír. Ritmusa: többszólamú: 4 ütemü felező 10-es, és 5-ös jambus összeszövése. A Medáliák a 23 éves költő belső fejlődésrajzát mutatja( a ciklus 23 strófából áll, a 11. darabban 23 király és kölyök szerepel) Nyomor, társadalmi rossz, útkeresés, bizakodás, szolidaritás, hazatalálás motívumai a dominálóak. Döntsd a tőkét ne siránkozz ( 1931) c. kötete agitációs verseinek ad helyet A kötetet a rendőrség elkobozta, s az ügyészség vádat emelt a költő ellen. -A favágó -Tömeg (1930) -Szocialisták (1931) -Munkások -Mondd mit érlel A külvárosi éj (1932) c. és a Medvetánc (1934) köteteiben jelentek meg első nagy gondolati versei.A gondolati költemények félhosszú művek, láncszerűen kapcsolódnak, szerkesztési módszerük a perspektíva-váltás. A táj, a környezet egyszerre metefórikus belső táj is. A versek egyre komorabbak,

gyakori az alkony, tél, fagy, hideg motivuma -Holt vidék (1932)a tél elemei jelennek meg tárgyilagos ábrázolással. A kietlen sivár világ nem embernélküli. Az emberi nyomorúságtól haldoklik a vidék -Külvárosi éj (1932) A látomásban a tárgyak naggyá, idegenné, rejtelyessé nőnek. A képekben az ellentétek dinamizmusak. A sötétségben mozdulatlanságban fények villannak fel. Fény: hálómetafóra A hatalmas, félelmetes csendet egy távoli vonatfütty töri meg Aztán megjelennek a külvárosi éjszaka jellemző alakjai: rendőr, munkás, röpcédulákat osztogató elvárs, és a fiatal forradalmárok. Az " indulni erőtlen" tehetetlenség uralkodik A vers komplex képekből épül fel. -Téli éjszaka (1933) Fegyelmezetten észszerűen néz szembe a költő a belső és a külső világ zűrzavarával. Az ember felméri a világot, amibe beleszületett, és ahol élnie kell A vers elején a parancs szigorú feszültséget teremt. A "Szép

embertelenség" lehet az ember nélküli természet, és a magány is.A hazatérő földműves alakja reális és mítikus A Medvetánc c. kötet(1934) legismertebb versei: -Lassan tűnődve (1933) A Reménytelenül c. vers első része -A Vas-színű égboltban (1927) -A város peremén (1933) a munkásosztála törtenelemalakító szerepéről szól. Helyzetképpel indít: meghatározza az első mondat a helyet: város pereme, időpontot: alkonyat. A szemlélődés alanya és tárgya különválik. A konkrét szemlélődés énje E/1 sz , az elvont, mítikusé: T/1. A vers egymásra épülő metafórákból áll. Az új nép: munkásosztályt jelenti A történelmi visszapillantás a jelenhez vezet. A múlt előzménye, a jövő eredménye a GÉP A forradalom szimbolikus képét az Internacionálé sorai vezetik be. " Emeljétek fel szívünket" A költő válalja a költészetben hagyományos próféta szerepet, de mindezt már pátosz nélkül:

mérnökkonstruktörként. A lírai én átlép a személyesség határain -Elégia (1933) A Korunk c. lapban jelent meg Helyzetképpel indít, önmegszólító vers Önmagával szembe kíván nézni a vers során. A vers drámája a külső, belső tér állandó váltakozásából fakad. A maga lelkiállapotának megfelelően alakítja a tárgyi világot A vers végén megszületik az egyszerű vallomása: " Ez a hazám " -Óda (1933) Szántó Judithoz írta, akivel Lilafüreden az Ítók Gazdasági Egaesületének kongresszusán találkozott. A sziklatetőn ülő magányosan tűnődő költő alakja jelenik meg A tájban felsejlő nőalak az emlékezésből merül fel. Szenvedélyes vallomások sora A 2 rész egy biológiai vízió, ahol a női test szervrenszerében az egész univerzumot mutatja be. A hatalmas látomás után a beszélő ismét visszatér a múlékony emberi lét világába. Úgy érzi, hogy a szavak szánalmasan keveset mondanak "a lét dadog, csak

a törvény a tiszta beszéd". A feszűltségek Mellékdal egyszerűségében oldódnak fel. A mindennapi életképeivel zár: az otthon, a gyöngéd szeretet vágya szólal meg itt, de a három sorkezdő talán jelzi a remény bizonytalanságát. - Eszmélet 1934. Kilátástalannak tűnő élethelyzetben született a vers (szakít Szántó Judittal, Gömbös kisérletet tett a fasiszta diktatúra megvalósítására). A vers az eddigi eredményeket összegző és a folytatásokat is jelző költemény. A magányban az emberi lét legfontosabb kérdéseit veti fel: van-e értelme az életnek, a világnak. A vizsgálódás eredménye lesújtó "ami van, széthull darabokra . , a múlt meghasadt " A világ a lét egzisztenciális börtöne A költemény szenvedést, szorongást fejez ki, a lírai én tele van belső feszűltséggel, nyugtalansággal, feloldhatatlan ellentétekkel. A kűlső és a belső világ, a tudat és az öntudatlanság, az értelem és az

érzelem pólusai között, keresi a biztos fogódzókat. A versben a valóság, a jelen az elmélkedések és a reflekciók váltogatják egymást. Amikor általánosít és szentenciákat mond ki E/3. személyben a vallomásos emlékeit idéző részben E/1 személyben ír. A költemény külső formájában Villon Nagy Testamentumát követi (1461) A nyolcsoros szakaszokban 5-ös és 5 1/2-es jambikus sorok váltják egymást, rímképlete: ABABBA. A verselés bimetrikus, kettős rítmusú. József A. életének utólsó három évét (1935-37-ig) két egymással ellentétes irányú folyamat jellemzi. Helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik, költészete pedig egyre nagyobb távlatot kap. A fasizmus nyomasztó történelmi helyzetében JA a kommunista párttól való elszakadása után a szociáldemokratákhoz, majd a polgári radikalizmushoz kerűl közel. 1936-ban Ignótus Pállal közösen szerkeszti a Szép Szó című lapot, így publikálási

lehetőséget is kap. Ebben az időszakban tör rá gyermekkora óta lappangó betegsége a skizofrénia. - A Bűn 1935. A bűn és a büntetés fogalmával foglalkozik Hangot kap a gyermekként létezés állapota : arra vágyik, hogy mint gyermeket szeressék. 30 évesen ébred rá az anyai gyöngédség hiányára, gyakran idézi a mama alakját, akinek elvesztésében az egész világ elvesztése, értelmetlenné válása sűrűsödik össze. - Kései sirató 1935. Annyára zúdítja vádjait elkeseredettségében, majd rádöbben a valóságra, Ő egy legendád épített anyjáról, egész életében reménytelenűl és tehetetlenűl magányos marad. - Mama 1935. Mély pesszimuzmus, negatív érzelmekkel van az anyja iránt - Nemzett József Áron. Apavers Nagyon fáj című kötet 1936. Pontos kórképet fest állapotáról - Kiáltozás 1936. Tehetetlen vergődését láthatjuk - Nagyon fáj 1935. Címadó verse - Kirakják a fát 1936. A gyermekség és a felnőtté válás

ellentéte fokozódik - Már réges rég 1937. Az ösztönök és az értelem kapcsolatában teremt rendet 1935-ben észreveghetően megváltozik alkotói módszere, költészetének hangja: letisztulás, klasszicizálódás figyelhető meg. A forma fegyelmezettebb, zártabb, tömörebb, versei egy személyesen átélt eseményét tartalmazza. Tárgyköre a szerelem, a közélet, a tragikum SZERELMES VERSEI: A legtöbb szerelmes vers Kozmucza Flórához íródott, akit 1937-ben ismert meg. A súlyosan beteg költő a teljes összeomlás előtt belé kapaszkodik, azzal áltatja magát, hogy Flóra is szereti. A versek alaphangja a vágy, az áhitat sohasem a beteljesülés - Csókkérés tavasszal. Gebe Mártának - Cacának: Espesit Caca (Mária) - Ringató: Wallesz Lucának (újságíró és egy festő lánya) - Mikor az utcán átment a kedves : Vágó Mártának. - Mióta elmenté : Vágó M. - Óda Szántó Judithoz - Gyermekké tettél Gyömrői Edithez - Aki szeretni gyáva

vagy Gy.E - Majd megöregszel Gy.E KÖZÉLETI VERSEI Tvolabb került a munkásmozgalomtól és forradalmi verseinek sora is megszakadt, de a közéleti érzékenysége, közöséggel való együttérzése megmaradt. - Levegőt ! 1935. A kiszolgáltatottság, a jogfosztottság állapota, az embertelen rend elleni heves tiltakozás. A vers közvetlen kiváltó oka, hogy 1935-ös nyílt országgyűlési választáson Bajcsy-Zsilinszky Endrét saját falujában erőszakkal megbuktatták. A vers a szabadságmotívummal kezdődik, majd felbukkan a természet, állam, gyermekkor motívuma is. Egy személytelen hatalom ellenőrízhetettlen T/3személyben, behatol az egyén életének minden zugába, és adatokat gyűjt róla. Az emberi életet kartotékadattá változtatja és kiszolgáltatottá teszi. - A Dunánál 1936. A költő igen súlyos lelki állapotban vállalta magára a történelmi tanítást Az óda három részből épűl fel: az elsőben odafordúl a tárgyhoz, a másodikban

kinyílánítja felfogását róla, a harmadikban tanúlsággal szolgál. A Duna vize úgy áramlik, mint az emberi élet és az idő örök és örökkön való áramlását is érzékelteti. Külső látvány indítja meg a belső folyamatot : az emlékezést. A külső és a belső történés fokozatosan egyesűl "Rendezni végre közös dolgainkat ez a mi munkánk és nem is kevés" A rendezés nem csak a dunamenti népek megbékélését jelenti, hanem társadalmi összefogást is hírdet. - Hazám 1937. A közösségi felelőség utolsó költeménye A Szép Szó 1937-es "Mi a magyar most" című különszámához íródott. A hét részből álló szonett szociográfiai körképet fest a 30-as évek Magyarországáról. A szonettek önmagukban is zárt egészek, mégis egymásba kapcsolódó fűzért alkotnak. Megjelenik a falu, a nemzeti nyomor, az erőszakon alapuló hatalom működése, a terrorral megfélemlített nép, az emberi jogok hiánya. A

szonett-ciklus váratlan fordulattal zárul : J.A az országból számkivetett, otthontalan költő hűséget fogad hazájának. A költemény a fenygető fasizmus árnyékában született, a költő tudta, hogy hazafisága példaadás. - Ars Poetika 1937. A Szép Szó-ban jelenik meg A költői hivatás kérdésével foglakozik Esztétikai nézeteket fogalmaz meg a művészetekről. A költészet nem önmagában, nem mint cél érdekli, kulcsszó a maga. A zárlatben összegez: az ember előtt nagy lehetőségek vannak, ehhez képzelet, értelem és érzelem kell. TRAGIKUS ÖNSORSÚ VERSEK Kései verseinek harmadik csoportját jelentik. A tragikus egyéni sorssal szembenéző, számotvető költemények. Motívumai : szeretet illetve boldogságvágy, szorongás és félelem Életének teljes egzisztenciális helyzetét vetíti elénk (Webern). Gyakori az önmegszólítás - Tudod, hogy nincs bocsának 1937. Drámai dialógus, alapmondat : légy, ami lennél - Nem emel föl 1937.

Istenes vers Közvetlenűl Istenhez szól, könyörög, érvel - Bukj föl az árból 1937. A zsoltárok hangján szól Alaptéma : semmi és Isten - Karóval jöttél 1937. A karó és a virág metafóráját szövi egybe Létösszegző vers Börtönjelkét: Hét Torony. - Talán eltünök hirtelen 1937. Létösszefoglalás, értelmezés Az egyén szembekerűl létének végével. Az un spirális láncszerkesztés jellemzi - Ime hát megleltem hazámat 1937. Búcsúvers, a végső megnyugvás rezignált szavaival, tudomásúl veszi, hogy nem térhet ki sorsa elől. Nem vádol, tudomásúl vesz Kassák Lajos művészete Kassák Lajos 1887 Érsekújvár - 1967 Budapest 1887-ben született Érsekújvárott, apja szlovák származású Kassák István patikaszolga, anyja Istenes Erzsébet parasztlány volt. Szülei az érsekújvári katolikus gimnáziumba iratták be, de Ő kerűlte az iskolát. 1899-ben a gimnázium első osztályát három elégtelennel fejezte be: megbukott

matekból, magyarból és latinból. Apja feladta a további kisérletezést, így lakatos inas lett, és Szporni Gábor műhelyébe kerűlt. 1903-ban segédi bizonyítványt kapott, majd Győrben dolgozott. 17 évesen anyjával és hugával Pestre költözött Erős egyéniségének, az új ismeretek iránt megnyílvánuló rendkívüli fogékonyságának is köszönhette, hogy az elnyomott osztályok sivár életéből teljesen önerővel, a művelődési intézményeket kikerűlve tudta megát felküzdeni a magas kultúrába. A munkásmozgalom gyorsította öntudatra ébredését. Nem csak anyagi, hanem szellemi kiszolgáltatottságot is érzett és ez utóbbin úgy próbált úrrá lenni, hogy tollat fogott. Műkedvelőként indúlt, a magyar költészet hagyományát csak fokozatosan ismerte meg. Úgyszólván az ABC-nél kezdte a versírást, de hihetetlenűl gyorsan fejlődött. Először Petőfi költeményeinek átírásával kisérletezett, kedvenc műve az Apostol volt, majd

Berzsenyi munkáit tanulmányozta. - Egy ember élete 1927-1935. Önéletrajzi műve A magyar költők tanulmányozása után a A Holnap című verses könyv változtatta meg költészetét. Az újságokban is ennek a gyüjteménynek szerzőitől keresett verseket Kassák életében nem engedte meg összegyüjteni a XX. század első évtizedévében írt zsengéit - Összes versei 1970. Post-humus kiadás Az említett versek függelékben olvashatók E korai művek Csizmadia Sándor hatását mutatják. Kemény elszántsággal küzdötte fel magát az irodalmi életbe. Vasmunkásként különböő gyárakban és üzemekben dolgozott, de csak rövid ideig. - Játék - Élet 1909-1915 között írt verseit gyűjtötte össze benne. Többségük már megjelent folyóiratokban is. Ady, Juhász, Babits utánozása érezhető egyes sorokban, s néhány szövek Kassák középső, az avangardtól elforuló korszakának világát, a békés életképek hangnemét előlegezi. 1915-ben

hátatfordított kötetének, az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem engedi nyomdakész kötetének megjelenését. Évtizedek múlva, 80 születésnapján a lapszerkesztők közölni akartak szonettjeiből, de a magyar szabadvers megteremtője kitért ajánlatuk elől. "Nem szeretem, ha az emberek pelenkában mutogatják magukat" Igy Játék Élet kötete csak a költő halála után jelenhetett meg Kassák rendkívűl gyors művészi fejlődésének oka, hogy nagyon szigorú mércével mérte saját tevékenységét. Már fiatal korában felismerte a művészet önelvűségét : úgy vélte, hogy a műalkotás elsősorban nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükör, hanem tett, önálló tevékenység. A munkásosztály társadalmi forradalmával egyidőben akart végrehajtani művészi forradalmat. A dolgozó osztályok korabeli műveltségét nem vette figyelembe, mert úgy fogta fel : A szabadság hiánya, a társadalmi elnyomás

szellemi visszamaradottságot is maga után von. Műveivel a munkás rétegnek kívánta megmutatni a felemelkedés útját. Demokratikus művészeteszményt vallott, le akarta rombolni a magas és a népszerű művészet közötti határokat, nemzetközi költői nyelv kialakítására törekedett. Ez a célkitűzése találkozott az 1910-es években kibontakozó avangard irányzatokkal: expresszionizmussal, futurizmussal, dadaizmussal, szürrealizmussal, konstruktivizmussal. Irodalmunkban nincs még egy olyan alkotó, akinek munkásága annyira elválaszthatatlan lenne ezektől a mozgalmaktól, mint az Övé. Az avangard mozgalmat Párizsban ismerte meg 1909 tavaszán csomagok nélkül, 83 krajcárral indúlt útnak egy Gödrös nevű faszobrásszal. Pozsonyig hajóval, majd gyalog folytatták az utat, Ausztrián, Németországon, Belgiumon keresztűl csavarogtak és Gödröst közben egy új társ Szittya Emil váltotta fel. 1910-ben a párizsi magyar követség visszatoloncolta

Őket hazájukba. Bizonyosan nem tudható mennyit látott Kassák az avangard fiatalok művészetéből. Az viszont kétségtelen, hogy ekkor alakította ki a polgári művésztől merőben különböző, kultrális intézményektől független alkotó eszményét. Hazatérve lázas munkába fogott. Rövid prózai művei jelennek meg - Életsiratás 1912. - Isten báránykái 1914. Három egyfelvonásosból áll Maeterlinck franciáúl író belga szimbólista költő hatására írja, akivel barátságot is köt. - Misilló királysága 1914. Csak 1918-ban adják ki regény formájában Sem a naturalizmust, sem az expresszionizmust nem fejleszti tovább. Verseskönyvvel csak akkor jelentkezett, amikor már önálló költői nyelve volt. Fejlődését segítette a világháború kitörése. A magyar avangard történetét 1915-től számíthatjuk - Eposz Wagner maszkjában 1915. Kassák első verseskötete, mely saját folyóiratában A Tettben jelent meg Az Eposzban a háború

egyetemes emberi - társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. Egyszerre nézett vissza és előre : egy világvégét álapította meg, és egy másik jövetelét jósolta. A háborút egyértelműen elutasította Az avangard írásmódjának kialakításával és a mozgalom hazai szervezőjeként való fellépésével a Nyugat egész művészetszemléletét kérdésessé tette, ezért érthető, hogy a Nyugat vezetői közűl sokan ellenszenvvel fogadták ezt a mindössze 13 költeményből álló versgyüjteményt. ( Ady állítólag földhözvágta Kassák Eposzának nek ajánlott példányát, Babits pedig a Nyugatban "A futuristák legüresebb külsőségeinek esetlen utánozásának" nevezte Kassák költészetét. Egyedűl Kosztolányi és Szabó Dezső méltatta a versfüzetet. ) Kosztolányi után az utókor is expresszionistának nevezi az Eposzt, hiszen a háború borzalmairól festett körképet, experesszionista igeformák emelik a látomás

szintjére. Kassák lírai énje már közösségi egyén - Mesteremberek 1914. A Tett harmadik számában csak egy évvel később jelenik meg - Az izmusok története. Csak halála után 1972-ben adják ki, s előző költeménye fogadtatásáról ír benne. "Az emberek nem tudják, hogyan kell az ilyen kéziratot olvasni" A vers szabadvers (Czóbel Minka: Maya című verse). Az Eposzban olykor még kisértenek a szecesszióra jellemző képelemek : metaforikus értelmezők, appoziciók, és az elégikus hangnem. A Mesteremberek mutatja előszőr, hogy Kassák levetkőzte a századforduló stilromantikáját A hangvétel pátosza Whitman verseit idézi Mig az olasz futuristák némelyike a háborúnak, a rombalás pátoszát hírdette addig Kassák jóslata a rombolás utáni éítésre vonatkozik. Az expresszionista Kassák-nak a himnikus óda a jellemző műfaja - Örömhöz című költemény. A művésznek a magyar irodalomban újszerű eszményét fogalmazza meg, az

egyéni látnok helyébe a közösségi alkotás prófétáját állítja. Művész elhivatottságával magyarázható, hogy családi kapcsolatai megromlottak. Még az is előfordult, hogy nem nézte meg a kórházban a tőle született gyereket, s annak anyjával sem törődött. - Szénaboglya 1955. Őszinte önéletrajz Egyéniségének kétarcúsága is szerepet játszott abban, hogy a munkásmozgalommal is megromlott kapcsolata. Mozgalmát aktivizmusnak nevezzük, meg akarta szüntetni a távolságot, alkotás és hétköznapi tevékenység között. 1916 októberében nyílt háborúellenessége miatt betíltották a Tett-et. A folyóirat utódja a Ma című lap, mely 1916-19 ig Budapesten, 1919-25-ig Bécsben jelenik meg. - Levél Kun Bélához a Művészet nevében. A Vörös Újság 1919-ben megjelenő számában jelent meg. Nagyrabecsülését fejezte ki Kun politikai felkészűltsége iránt, de kétségbevonta művészi tájkozottságát. Pogány József megvonta a lap

engedélyét A Tanácsköztársaság bukása után Kassák Keszthelyen és a pesti Gyüjtőfogházban raboskodott. 1920-ban egy dunai hajóskapitány kicsempészte Bécsbe, hozzálátott a magyar avangard újraszervezéséhez. 1920 májusában újraindúlt a Ma - Máglyák énekelnek 1920. 3500 soros prózavers, a közelmúlt történetét dolgozza fel Expresszionista mű. - Új versek 1923 című kötete 22 verset tartalmaz cím nélkűl. Bécsben az orosz és a holland kontruktivisták törekvéseihez vonzódott. - A ló meghal a madarak kirepűlnek 1922. A kétszer kettő folyóiratban jelenik meg A tömbszerűen felépített, vágásokkal félbeszakított önéletrajzi kötetét Kassák két francia költőtől vette : Guillaume Apollinaire : Égöv, Blaise Cendrars : A transzibériai express és a franciaországi kis Johanna prózája. A szimbólista jelképteremtő képességét más irányba fejlesztette, jelkép helyett a szillepszisz a formaalkotó elv: ugyanannak a

szónak kétféle átvitt és eredeti használata. A vers szövege egyenletes részekre tagolódik, ahogy a csavargók megérkeznek Párizsba , a tömbök rövidűlnek. A múltból hirtelen vált a jelenbe - Világanyám 1921 című kötete. - Tisztaság könyve 1926. - Harmincöt vers 1931 című kötete, száz cím nélküli vers olvasható. E három kötetben felismerhető a konstruktivizmus ösztönző hatása : képvers, többségük látszólag össze nem illő elemek, képszerű elrendezése. Nem közölnek, hanem tárgyiasítanak - Melléutcákból jöttem. Belső önéletrajz, három részre tagolódik, rombolni akar, hogy valódi egyensúly jöhesen létre. 1926 őszén visszatelepűlt Magyarországra, s Dokumentum címmel új lapot indít. Vállalkozása nem sikerűlt. A világhborúk, forradalmak, Trianon gazdaságilag és szellemileg megviseli az országot. Ekkor születik a Tisztaság könyve, melyben kénytelen volt belátni, hogy az emberek igénye megnőtt a

klasszicizálódás iránt. Ujabb folyóiratot indít a Munka címmel 1926-1938-ig Kevésbé jelentősek szépprózai művei. - Angyalföld 1929. Film is készűlt művéből Eltávolodván az avangardtól szerelmes és alkalmi lírai verseket, búcsúztató és sírverseket, helyzetdalokat és elégiákat ír. A Horthy rendszerben Baumgartner díját letíltották és egy könyve miatt börtönbüntetést is kellett szenvednie. - Napjaink átértékelése 1934. Cikkgyüjtemény 1945-ben úgy látszott, hogy a költő új életet kezdhet, házat kapott Békásmegyeren, majd a 60. születésnapján kitüntették. 1949-ben más írókhoz hasonlóan neki is el kellett hallgatnia 1956-ban újra bekacsolódott a szellemi életbe. Sokat festett és írt 1965-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. - Vagyonom és fegyvertáram 1963. A legjobb kései verseinek kötete - Novemberi kánkán. Ez utóbbi verseskötetének egyik verse Tragikus világképű versein nem csak életének nagy kudarca a

munkásmozgalommal való ismételt szembekerülése, hanem a halál előérzete is rányomja bélyegét. Epe és szívbaja miatt a hatvanas években többször kórházba kerűlt. 1967-ben nyolcvanéves korában meghal  KOSZTOLÁNYI DEZSŐ MŰVÉSZETE osztolányi Dezső 1885 Szabadka - 1936 Budapest A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő egyénisége "Költő a huszadik században". Értelmiségi család sarja, apja Kosztolányi Árpád a szabadkai gimnázium igazgatója, édesanyja Brenner Eulália. (Apai nagyapjának javaslatára Desiderius nevet kapja a keresztégben. Áhítottat jelent ) Apai nagyapja Bem egykori századosa, nagy hatással van az író műveltségére: négy éves korában Ő tanította meg írni, olvasni, s Tőle sajátította el tökéletesen az angol nyelvet. Művészetének kialakításában nagy szerepet játszott gyermekkorának környezete, elmélete az volt, hogy az ember csak ott élhet, aahová emlékei kötik, és a gyermekkor

meghatározó az ember életében. (Kosztolányi a honfoglaláskorra vezette vissza nemességét. ) Nagyapja már polgári foglalkozást űzött, rövidárúboltot nyitott, fiát természettudósnak szánta, és egy gyógyszerészlánnyal házasította össze. Kosztolányi Dezső pályafutásának elején már hírdette, hogy Ő áll legközelebb a polgársághoz nemzedéktársai között. (Épesapja később alkoholista lett) A szabadkai gimnáziumban tanúl, az önképzőkör tagja. Korai éveitől állandó halálfélelem gyötri, alig kamaszodott, mikor már Pascal-t olvasta. Fiatal korában zongoraleckéket vett, apjától megtanulta a gyorsírást, ami segítette később az írásban is. Példás műgonddal készítette el újságcikkeit is, Kosztolányi emelte magas szintre ezt a műfajt. Szabadkán az ifjú Kosztolányit Brenner Jóskához (Csáth Gézához) fűzte nagyon jó barátsági viszony, aki első unokatestvére volt. Mindketten gyenge idegzetűek voltak, lelki

adottságaik is hasonló volt, együtt készítették el első versfordításaikat. Kosztolányi pályafutása nagyon hamar elindúlt. - Egy sír című versét 1901-ben a Budapesti Napló közölte. Érettségi után 1903-1904-ben a budapesti bölcsészkaron tanult magyar-német szakon. Lelkesen látogatta Négyessy professzor szemináriumait. Barárságot kötött Zalai Bélával a filozófussal, Babitscsal, és Juhász Gyulával. Ezzel egyidőben újságírói munkát is végzett, a Bácskai Hírlap, majd a A Szeged és Vidéke közölte cikkeit. 1904-ben a bécsi egyetemre iratkozott be, ahol először hallott Freud mélylélektanáról, amely döntően befolyásolja munkásságát. Kitűnőre vizsgázott, de tanulmányait nem fejezte be, ideje legjavát nyelvtanulásra fordította: németül, latinul, franciául, angolul, spanyolul és olaszul is beszélt. 1906-ban amikor Adyt a Budapsti Napló párizsi tudósítónak küldte ki, helyére Kosztolányit szerződtette belső

munkatársnak, és a lap vasárnaponként felváltva közölte Ady és Kosztolányi verseit. Kettőjük viszonyának megitélése legalább olyan szövevényes dolog, mint Berzsenyi és Kölcsey háborúságának értékelése. Ady Új versek című kötetét sem Babits sem Kosztolányi nem fogadta lelkesedéssel. Később Kosztolányi Babits-tól is és Ady-tól is eltávolodva külön sajátos világszemléletet alakított ki. Adyval való rossz kapcsolatának személyes oka is volt. Az j Versek után Kosztolányi első verskötete a Négy fal között (1907) számított a második jelentős teljesítménynek. Ady a Budapesti Napló-ban elmarasztalja a verseskönyvet, és a XIX. század sekélyes versfaragójához a püspök Szász Károlyhoz hasonlítja Kosztolányit. Kosztolányi megismerkedik Harmos Ilona költőnővel, aki Görög Ilona néven publikált. Vörösmartyhoz hasonlóan nászajándékúl egy verset adott feleségének. - Akarsz-e játszani - Ilona Anyagi gondjaik

nem voltak, de 1933-tól megromlott egészségi állapota. Daganatot fedeztek fel a gyomrában és Stockholmban megműtötték. - A szegény kisgyermek panaszai 1910. Második kötete, még a XIX századi hangnemet utánérzőjének mutatta Kosztolányit. A könyv a magyar irodalom legegységesebb világképű és hangnemű verseskötetei közé tartozik. Nyelvezete szecessziós A gyermekkort úgy értelmezi, mint a teljességet és azt állítja, hogy a felnőttéválás szegényedést, beszűkülést hoz. A szegény kisgyermek már része annak a megalkotott világnak, mely Kosztolányi életművének lényege. A szegény kisgyermek szereplíra (Robert Browning) a költő a gyerek álarcát ölti magára, számolva azzal, hogy az olvasó tudja, az álarc mögött felnőtt rejtőzik. Szándékos mesterkéltség csiszolatlan naívság jellemzi. (Schiller: A naiv és szentimentális költészetről című értekezése.) A századvégi négy irányzat jellegzetességei is kimutathatók

nála : szecesszió, impresszionizmus, szimbolizmus, expresszionizmus. Rielke hatása is megmutatkozik. 1909 a Nyugatban hosszabb értekezése jelent meg Rielke-ről " A német nyelvű Kosztolányi " 1913 Modern költők : fordításgyüjtemény. Rielke több versét is beletette - Mint aki a sinek közé esett. A második verseskötetében jelent meg Látszóleg pillanatnyi benyomást rögzít (impresszionista), de valójában jelképes érvényű ez a pillanat (szimbolista). A költő a halál közellétét érezve próbálja összegezni azt, amit lényegesnek tart az emberi lényben, mintegy lepereg az élete. Expresszionista versnek tartjuk Átfogó létértelmezést próbál kifejezni (Freud hatása) - Anyuska régi képe Szecesszios vers. - A napraforgó, mint az őrűlt. 1914 Friss hatású, az igék töltik be a formaalkotó elv szerepet, az állapotszerűséget, mozgás váltja fel. Un tárgyias líra - Őszi koncert 1912. Különböző szereplők jelenetező

megszólaltatásával új szerkezeti megoldást valósít meg. (Találhatunk benne erőszakolt, olcsó, töltelékszerű sorokat) - Kenyér és bor 1920. Harmadik verseskötete Az önálósított metafórák, új képalkotások jellemzik. - Boldog, szomorú dal 1917. A lírai én az értékeknek két csoportját állítja szembe A 28 sor azt fogalmazza meg, amit a beszélő élete során bírtokba vett. A hétköznapi, anyagi javak megléte lelki ürességgel társul, a beszélő azt kapta meg az élettől, amire nem vágyott (Arany : Epilógus). A gazdagodás mindíg szegényedéssel jár A halál közelléte rádöbbenti, hogy sikereket elérni annyit jelent, mint engedni, hogy a rész elfeledtesse velünk az egészet az egyszeri ittlét súlyát. A cím ellentétes szókapcsolat : Oxymoron - Bús férfi panaszai 1924. Az előző vers továbbfejlesztése "most 32 éves vagyok" kezdetű vers első 19 sora jelenidejű állapotleírást tartalmaz, ezután kis változtatással

megismétlődik ez a 19 sor, ami jelen volt, az a múltba helyeződik. A halovány füst az emberi lét tűnékenységének jelképe. A halál távlatából visszanézve a átszóleg jelentéktelen mozzanatok mélyebb értelmet nyernek. - Számadás 1935. Kosztolányi Dezső Összegyüjtött költeményeinek részeként jelenik meg Az Esti Kornél írása közben 1929-ben kezdi el írni. A Számadás versei sorrendben fejtik ki művészi hatásukat. - Meztelenűl 1928. - Számadás című hét szonett Kosztolányi "Titkát ki nem beszélő" relytvényhez hasonlítja műalkotását. - Októberi táj. Avangard versforma: a japán háromsoros haiku utánozása Egy évszak képszerű megjelenítésére törekedett. Pl: Vörös hervadás Jelképpé emelt leírás a vers - Őszi reggel. Az előző vers szabad változata, képszerű jelrendszert használ A költőt az foglakoztatja, amely állandóan jelen van az ember sorsában. (József A: A Toll c lapban írja: "Kosztolányi

világában alig van cselekvés. Itt minden történik") - A vad kovács. A tudás csak a szenvedéssel érhető el Sztoikus felfogás érződik - A véres költő. : 1933 Ekkor fedezi fel, hogy daganata van - Marcus Aurelius 1929. Seneca értékrendjét fejleszti tovább A művész és az erkölcsi tanító kettősségét ünnepli a császárban. - Halotti beszéd 1933. - Hajnali részegség. A Számadás utolsóelőtti költeménye Csvegő hangnemet üt meg, személyesség, gondolatmenete lépcsőzetesen halad Azokról az emberekről szól, akik úgy élik le életüket, hogy nem hagynak emléket maguk után. A költemény lehetségesnek tartja a gyermekkor végével elveszített teljesség visszaidézését. Az Égi bál látomása: a leki szürkeséggel, fásúltsággal szemben az ünnepet jeleníti meg. Túlzott díszítés, cirkalmasság, szecesszió. - Tengerszem című kötetében jelenik meg a szeptemberi áhitat. Gondolatmenete két síkon fut: egyszer lélektani,

egyszer társadalmi. (Beethoven, Schumann hatásai) 1935-ben jelenik meg a Nyugatban. A következő napokban Kosztolányi már nem tud dolgozni, Babitshoz hasonlóan Ő is gégemetszésen esett át, elveszítette hangját és az un. Beszélő Füzetek segítségével érintkezett családjával, mint később Babits. 1936-ban hal meg sok szenvedés után a Szent János kórházban. Regényei: A világháború rémülettel töltötte el Kosztolányit. Több csapás érte ekkor: öccse és Csáth bevonúltak, Zalai Béla a keleti fronton fogságba esett és 1915-ben meghalt. Csáth pedig 1915-ben öngyilkos lett. A trianoni békeszerződés Szabadkát és a családját elszakította Kosztolányitól. Átmenetileg elvállalta az Új Nemzedék című lapban a "Pardon" rovat szerkesztését. 1920-ban a Móricz Zsigmondot ért sérelmek miatt kilépett a Petőfi társaságból és a szabadelvű Pesti Hírlaphoz szerződött. A huszas évekbe Kosztolányi az értekező prózához

fordúl. Érdeklődése felerősödik a mélylélektan iránt. Közvetlenűl az első személyű magánbeszéd ismertet meg a szereplő belső hangjával. A huszas évek első felében Kosztolányi azért részesítette előnyben az első személyes beszédhelyzetet, mert így a mélylélektan mélyebb összefüggései is megnyílvánúlnak. - A rossz orvos 1921. Az egyetlen gyermeküket öntudatlanul a halálba küldő szülőkről ír - Néró a véres költő 1922. A zsarnok lélektani ábrázolása, ami kisebbségi komplexusából fakad. - Aranysárkány 1925. Novák Antalt a lelkiismeretes tanárt bukott diákja Liszner Vili alázza meg. - Édes Anna 1926. Anna a cselédlány Vizy Kornélt és feleségét azért öli meg, mert azok kegyetlenűl gépként bánnak vele. A Tanácsköztársaság bukása utáni idők ihlették, úr és szolga viszonya áll a mű középpontjában. Anna tettének oka társadalmi és lélektani is, de Kosztolányi szerint nem lehet okkal megmagyarázni.

(Márai Sándor író, aki a Vár alatt lakott, mint Kosztolányi abban a házban lakott, ahol a regény játszódik, és Kosztolányi gyakran látogatott el tanulmányozni, milyen egy házmesterlakás. Anna 1900-ban született, ennek mély jelentése van, Anna a század jellegét hivatott példázni. Moviszter az öreg, beteg orvos képviseli azt a szellemet, aki még tiszteli az egyéniséget és a polgári szabadelvűséget. - A pacsirta 1924. Kosztolányi ezt a regényét szerette legjobban (Páger Antal a film főszereplője a Cannei-i filmfesztiválon megkapta a legjobb férfialakítás díját.) A csúny vénkisasszony pontosan akkor érkezik vissza nyaralásából, amikor apjában megfogalmazódik a vágy: szeretné ha lánya meghalna. Főszereplő Vajkai Ákos - Esti Kornél 1933. E művében feladta a lélektani hitelesség követelményét és a jelentésteremtő szöveg eszményét állítja a helyébe. Az alapötlet: a tudatos és tudattalan én szembeállítása. Esti

alakjában saját személyisége is megmutatkozik, 1905-ben született gyermekét Ádámot azzal mulatatta, hogy úgy tett, mintha lenne egy Kornélka nevű másik gyermeke, aki Ádámmal szemben elveteműlt, kéményben lakik, és oroszlán-paprikást eszik. Az Esti-ről szóló szövegek egésze a hogyományos összefüggőség, a jól megformált történyet eszméjének megtagadásáról tanuskodik. Nem akarja a ténylegesen megtörtént esemény benyomását kelteni. Az Esti Kornél kalandjai 1936-ban jelenik meg az előzőhöz hasonlóan 17 címmel ellátott történetet tartalmaz. Esti Kornél : tiszteli a méltóságot, a személyiség jogát, az emberi szenvedés részvétet kelt benne, és szinte azonosítja magát a szenvedővel. Az Esti Kornélban fejeződik ki legteljesebben a költő értékrendje. A nyelv és a gondolkodás azonosítása jellemzi. A műnek allegórikus szerkezete az utazás - Bölcsőtől a kororsóig 1933. Önéletrajzi mű A költő azért

értékelte a négerek zenéjét, mert ezt az európai ember füle nem érzékelheti. M Móricz Zsigmond epikájának főbb jellemzői óricz Zsigmond 1879 Tiszacsécse - 1942 Budapest Szatmár megyében Tiszacsécsén született. Édesapja Móricz Bálint vállalkozó szellemű feltörekvő parasztember. Édesanyja Pallagi Erzsébet papleány. A kétfajta családi hagyomány fontos szerepet játszott társadalmi világképe kialakulásában. A boldog gyermekkor után a család teljesen elszegényedett, Csécséről Prügyre költöztek, ahol a módos rokonságuk él, akik nem támogatják Őket a bajban. A szülők mindent megtettek, hogy gyermekeik kikerűljenek a paraszti sorból. Mórics a nagy hagyományú református kollégiumokban : Debrecenben és Sárospatakon tanul. Félrehúzódó, gátlásokkal küszködő diák, aki tanulmányaival nahazan boldogul. Az anyai nagybácsi Pallagi Gyula segítségével érettségizik le, aki a kisújszállási gimnázium igazgatója,

és irodalmi pályáját is Pallagi egyengette kezdetben. Életének valamennyi fontosabb állomása nyomon követhető regényeiben. - Életem regénye 1938 - Judith és Eszter 1908 - Légy jó mindhalálig 1920 - Forr a bor 1931 Előbb teológiát, majd jogot, később bölcsészetet hallgat, de tanulmányait nem fejezi be. Debreceni éveiben ujságírói munkát vállal, első elbeszélése is itt jelenik meg. Pestre költözik és tisztviselő lett. 1903-tól az Újság című liberális lap gyermekrovatának munkatársa Nincsennek írói ambiciói, első irodalmi próbálkozásai nem hoznak sikert. A Kisfaludy társaság megbízásából népdal és mesegyűjtő utakat tesz szülőföldjén. Sokat köszönhet az ekkor szerzett tapasztalatoknak, a Nyugat írói közűl egyedűl Ő ismerte közelről a falusi, paraszti világot. 1905-ben megházasodik, feleségűl veszi Holics Eugéniát, azaz Jankát, ahogy Ő nevezte. Felesége lesz a modellje, Móricz nőalakjainak: a puritán,

becsületes, szenvedő, családjáért minden áldozatra kész, a férjet kordában tartó, hideg nőtipusnak. Házasságuk válságba jut, 1925-ben Janka öngyilkos lesz. Első irodalmi sikere a Nyugat indulásához köthető, és ez a folyóirat közli Móricz műveit. - Hét krajcár 1908. A kötet címadó novellája meghozza az áhított sikert, és Ady barátságát Ady Vér és Arany kötetét egyetlen éjszaka alatt olvassa el. Ady számára Móricz paraszti művei volt az igazolás, hogy a nép képes kiverekedni magának a demokráciát. Móricz mindvégig hű maradt Ady emlékéhez : az ellenforradalom idején felemelte szavát Ady verseinek átértelmezése ellen és a 30-as évek végétől Ady képéhez közelítette sajátját. Barátságuknak oka művészetük hasonlóságában rejlik : mindketten a magyar Ugar nyomorúságának kifejezői és ostorozói, azonban Móricz elkötelezettsége nem párosúl politikai tudatossággal. (Kassák Lajos írta róla, hogy

Móricz-ot nem eszmék, hanem konkrét élettények foglakoztatják. A 1900 és 1910 között írt novellákban a magyar faluk életét ábrázolja a maga valóságában. Ehhez nem volt elég önmagában a tapasztalat, önálló látásmód volt hozzá szükséges. A Móricz novella is életképszerű jelenetekre épűl, de az elbeszélő mindíg érdekelt a történésben. Vagy e/1 személyű narrátor, ami emlékezetszerűvé teszi az elbeszélést : Pl: Hét krajcár, vagy a Judith és Eszter című műben, vagy 3. személyű ugyan, de azonosúl az egyik szereplő nézőpontjával, Pl.: a Végék Julija, vagy az Isten neki című műben Az elbeszélő szerkezet nem csak a személyesség hitelét adja a történetnek, hanem a szereplők rejtett indítékait is bemutatja. Móriczot mélyen érdekli az ösztönszféra, milyen akaratok , ösztönök vezetik a társadalmat, elősorban a parasztságot. - Sárarany 1910. Főhőse Túri Dani, aki gazdálkodási leleményességéről és

asszonyfalásáról híres. Túri Dani feltörekvő paraszti hős, sorsának alakulásában temperamentuma játszik nagy szerepet. - Isten háta mögött 1911. Főhősnője Veres Pálné, aki nagyon primitív, szinte állati gondolatai vannak, de legalább elvágyódik a hihetetlenűl kisszerű világból. ( Floubert : Bovariné ) Móricz fedezi fel irodalmunkban a falu társadalmi tagozódását és a parasztság rétegződését. A parasztságról statikus, megmerevedett képet ad. Nem csak a vagyon, hanem a társadalmi különbségek különítik el őket. A Móricz novella sem nélkülözi az anekdótikus elemet, a köznapi történetet is jelképes szinre emeli. Móricz korai művei a társadalom peremvidékéről származókról szólnak, és a naturalizmus jegyében írja őket. A háború és a forradalmak idejéről A háború idején Móricz tudósítóként járja a harctereket, riportjaiban megdöbbentő képet fest a harcoló katonák életéről. - Szegény emberek 1916.

Legerőteljesebb háborúellenes elbeszélése A szabadságolt katona odahaza mégnagyobb nyomorúságot talál, mint amilyenben a fronton része volt. A múlt és a jelen az otthon és a harctér egybemosódik a katona tudatában, szinte tudathasadások módon viselkedik. Mikor betör a házba úgy jár el, mintha a fronton volna "szakszerűen" gyilkolja meg az otthon talált gyerekeket, bár a vezényszót nem hallja. A szegény-emberek megrendítő példázata arról, hogy az embert miképp forgatja ki önmagából a háború. A nagyüzemi öldöklés személytelen, felelősségnélküli, elvadult lélekké teszi az embert. Az elbeszélés sokkolóan hatott a kortársakra, fenyegető figyelmeztetés nem volt, nem csak a háború hatásaira, hanem annak következményeire is. A harctéren nem sokat számítanak a társadalmi különbségek, mivel a halál mindenkit elér, azonban a civíl életben ez nem így működik. A történetet a katona nézőpontjából ismerjük

meg, monológként hat. A történés mélypontja a két gyilkosság, amely ugyanakkor elindítója egy öneszmélődési folyamatnak, az ösztönlényből gondolkodót formál. A háború pusztításainak hatására Móricz társadalomszemlélete radikalizálódik. - A fáklya 1917. Regény, főszereplője Matolcsi Miklós a kiváló tehetségű fiatal pap, akinek kezdeti nagy lelkesedése köddé válik, nem Ő formálja át környezetét, hanem a hazug, hatalmaskodó, és becstelen alakíja ki saját képére Őt. Az őszirózsás forradalmat lelkesen üdvözli, a Vörösmarty akadmia tagja lesz, majd Babits mellett alelnöke. Riportokat ír Pl: Károlyi Mihály földosztásáról A Tanácsköztársaság alatt tagja lesz az írói direktóriumnak. A megtorlás azonban nem marad el, leányfalui házából a csendőrök megbilincselve elviszik kihallgatásra, kizárják az irodalmi társaságokból, s csak a Nyugat közli írásait. - Légy jó mindhalálig 1920. A gyermekkori nagy

sérelem élményét dolgozza fel, amely a debreceni kollégiumban történt meg vele. - Tündérkert . A Nyugat 1921-ben kezdte el közölni 1922-ben köny alakban is megjelent Írója példázatnak szánta a Trianon után megfogyatkozott területű Magyarország népének. A regény a XVII. század végén játszódik, Báthory és Bethlen idejében A téme Erdély felemelkedése Bethlen Gábor idején a 10-es évek elején merűlt fel benne. Eredetileg úgy tervezte, hogy egy békés építés eszményképét adja, de a világháború pusztításával a nemzetvesztés témája is felmerült. Báthory egyszerre képviseli a háborút, és a nemzeti egységet, nyilvánvaló viszont, hogy politikája még jobban tönkreteszi Erdélyt, Bethlen politikája, mely járható útnak bizonyul, túl hosszadalmas. Móricz magatartás tipusokban gondolkodott, nem társadalmakban. Az akadályt nem ismerő tevékenység romantikus eredetű (Bethlen által kifejtett program Kemény

Zsigmond-tól származik) A Tündérkert folytatása a Nagy fejedelem és a Nap árnyéka. A Trilógia 1935-ben jelent meg Erdély címmel A 20-as években Móriczot az foglalkoztatta, hogy a tehetséggel, akarattal, elhivatottsággal rendelkező egyén kikerűlhet-e a dzsentri kategóriából a XX. században - Úri muri 1927. A cselekmény ideje a milleneum éve 1896 A főszereplő Szakhmáry Zoltán hiába próbál mintagazdaságot kiépíteni, ha nincs elegendő tőkéje és kitartása hozzá. Négy nap történetét foglalja össze a regény, ahol mulatozást mulatozás követ, ahol anekdótázás folyik. A négy napon keresztűl tartó dáridózás közben a napok egybemosódnak. Az állóképszerűség azt a benyomást kelti, hogy a dzsentrik számára megáll az idő. Szakhmáry Zoltán megpróbál kitörni a gazdálkodásban a szerelemben is különb életet keres. A kudarcok azonben megtörik Őt, s végül Úri méltósággal szimpadiasan végrehajtott öngyilkoság tesz

pontot életére. Felgyújtja a tanyáját és szívenlövi magát. A tűz, mint több Móricz regényben jelképes értékű - A rokonok 1932. A dzsentri kérdés átfogóbb és kidolgozottabb képét adja A Zsarátnokon folyt választás után egy kistisztviselő kerűl be a főügyészi székbe, akiről kiderűl, hogy a város urainak rokona. Móricz azt érzékelteti, hogy a XX században minden családon belűl intéződik el. A korrupció uralkodik A regény leszámol a dzsentrikhez fűzött illúziókkal, ebben a regényben teljesedik ki Móricz realista ábrázolásmódja, a szereplőket társadalmi okok késztetik cselekvésre. - A barbárok 1931. A 30-as években Móricz figyelme ismét a falusi szegénység felé fordúl Már a mű címe is feszűltséget kelt, olyan világra készít elő, amely nem csak műveletlen, idegen, hanem embertelen és kegyetlen is. A pusztai nép, az alföldi rideg-pásztorok élete távol esik a civilizációtól. Történelmi időn kívűl

élnek, közelebb a balladák, mint a regények realista világához. Egyszerű és mégis különös világ ez, melyben minden szónak jelentősége van, a hallgatás mögött fenyegetés, a kimondott szóban kétértelmüség rejlik. A ridegpásztorok világa zárt világ, ahol szigorú szabályok, előitéletek uralkodnak Bodri juhász eleve bizalmatlan a városiak iránt, s feltétlen bizalommal van a pusztaiakkal szemben, ami a halálát okozza. A novella nyelve alapvető eszköze a jellemzésnek Móricz tájnyelvet alkalmaz, mellyel hiteles népnyelvet teremt. Az elbeszélő mindvégig személytelen, kerüli a magyarázatot. Az itéletet a vizsgálóbiztos szájába adja A fokozatosan kibontakozó cselekmény hasonlít a drámák felépítésére. 1929-ben Osváth Ernő öngyilkossága után Móricz átveszi Babitscsal a Nyugat szerkesztését. A két művész közötti ellentét abból adódik, hogy Móricz paraszti, Babits polgári származású. 1933-ban Móricz megválik a

Nyugat szerkesztésétől, és a népi írók mozgalmának ( Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza) egyik fő ihletője. 1939-től a Kelet népe folyóirat szerkesztője. Járja az országot, a helyszinen ismerkedik meg a parasztság súlyos gondjaival és ezekez dokumentumszerű pontossággal beleszövi műveibe. Ezzel új irodalmi műfajt honosít meg : az irodalmi szociográfiát, amely egy körűlhatárolt tájegységnek, településnek vagy társadalmi rétegnek a részletes leírása. Ezzel a riasztó társadalmi igazságtalanságokra akarja felhívni a hangsúlyt. A hivatalos Magyarország minden nemzeti baj egyedüli okát Trianonban látja, a népi írók szerint, ami megmaradt azzal sem törődnek igazán. - Boldog ember 1935. Egy távoli rokona elbeszélésén alapul Interjú formában adja elő a történetet. - Életem regénye 1935. Saját gyermekkorának adatszerűen, hitelesen adatszerű elbeszélése Móricz örökbefogadott egy árva kislányt, Ő a hőse a

Csibe novelláknak. - Árvácska 1940. Egy lelencgyerek élete, aki tűr, szenved, de mégis reménykedik - Rózsa Sándor 1936. Trilóga Másik két része: Rózsa Sándor a lovát ugratja 1941 és Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Móricz szándékosan mesehősökké avatja betyárfiguráit 1842 nyarán hal meg Móricz, mint a XX. századi magyar próza egyik legjelentősebb mestere A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI KORSZAK MAGYAR IRODALMÁBÓL EGY ALKOTÓ BEMUTATÁSA Radnóti Miklós: 1909 Budapest- 1944 Abda község Budapesten született zsidó polgári értelmiségi családban.Születése közben anyja éa ikertestvére meghalt.Ez élete végéig állandóan nyomasztóan hatott rá - Ikrek hava 1940 lírai hangvételű önéletrajzi művében számol be marcangoló önvádjáról. " Te maradtál meg? vagy a másik? Megölted őket." 28 éves korában írja, mert 28 éves volt az anyja, mikor meghalt. 1921-ben apja is meghalt, a textílkereskedő nagybátyja:

Grósz Dezső vette magához. 1927ben kereskedelmi érettségit tett, majd a csehországi libreci textílipari főiskolán tanult tovább, amihez kevés kedvet érzett.2 évig tanult ott, majd hazatért, és nagybátyja kereskedésében dolgozott. 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. ( a "numerus-clausus miatt nem vették fel, csak Szegedre.)1934-ben doktorátust szerez, Kaffka Margitról ír tanulmányt Az egyetemen bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumába.( a szocialista filozófiát tanulmányozták, és a tanyavilágot tanulmányozták. 1931 nyarát Párizsban töltötte A diploma megszerzése után nem kapott munkát, ún. szabadúszó művész lett, és a Nyugat közölte műveit. Egyre erősebbé vált veszélyeztetettségének, üldöztetettségének tudata, a katolizmusban, a költészetben, a baloldalban kereste a reményt. Budapestre költözött, alkalmi munkákból élt. 1935-ben találkozott, és házasságot kötött

Gyarmati Fannival, a kommunista folyóirat: Gondolat munkatársa lett. -Hispániai hispánia: Fro. a spanyol polgári forr javára segítséget ígér Erről szól(bika mot) 1939-ben feleségével utoljára jár Párizsban, ez a 3. útja 1940-től többször behívják sorozásra. Barátai kezdetben szinte harcot indítottak, hogy kihozzák Radnótit, jelentős fordításaira, költészetére hivatkoztak. Ráadásul tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak. ( Appoliner, Voegelweide fordítások, 1941-ben Ő adja ki József Attila válogatott verseit. ) 1942-től hevesen fellép Illyés Gyulával, Németh Lászlóval Magyarország hadba lépése ellen. -Száll a tavasz c. verse kemény háború ellenes vers Másodszorra is behívják a romániai Élesdbe, itt élnek Kölcsey nagyszülei. Sikerül megint kijutnia. 1944 május 18-án újra besorozzák, a jugoszláviai Bor melletti Lager Heidenauba viszik egy munkatáborba (aknázott területek felderítése a feladatuk, nagyon

veszélyes, volt egy emberséges hadnagya: Szál Antal, aki szerette Radnóti költészetét.) A munkatábort aug végén felszámolták, a foglyokat szeptemberben "erőltetett menet"-ben nyugat felé indították. Novemberben érték el Abda Közséket, ahol a költőt 22 társával együtt agyonlőtték. A költő még életében Baumgarten-díjjat, és 1948-ban poszthumusz Kossuth-díjjat kapott. Kötetei: -Pogány köszöntő 1930 -Újmódi pásztorok éneke 1931 -Lábadozó szél 1933 -Újhold 1935 -Járkálj csak halálraítélt 1936 -Meredek út 1938 -Ikrek hava 1940 -Válogatott versek 1940 -Tajtékos ég 1946 (poszthumusz) Költészete a 30-as évek első felében Első köteteiben megjelent versei még ugyanazt a verseszményt, az ún.újklasszicizmust követik, mint Babits nyomán kortársai. Első köteteiben : Pogány köszöntő(1930), Újmódi pásztorok éneke(1931 ezt a kötetét az ügyészség vallásgyalázat miatt elkobozta.) rímtelen expresszionista

szabadversek jelennek meg, melyek elsősorban elégiák. A költő szomorúságát e műfajban fejezte ki, és a természet, szerelem nagy erejében keres vígaszt. Ebbe az idillbe beleszővi a mozgalmas, nyugtalan életet is. Harmadik kötetében a Lábadozó szélben (1933) az idill mellett már a lázadás hangjai is megszólalnak. ( 1933: Hitler hatalomra jutása, a Meine Kampf megjelenése, már sejteti a későbbi európai eseményeket.)A szabadversekben egyre nagyobb szerepet kap a klasszikus időmérték, a klasszikus strófaszerkezet. -Mint a bika c. vers allegórikus, impresszionista képek jellemzik A béke, boldogság, életöröm, szerelem mellett megjelennek a pusztulás, kiszolgáltatottság, félelem, halál képei is. Az Újhold (1935) c. kötetben a versek nyílt, leplezettlen fenyegetettség érzésről árulkodnak. A költő magányosan áll az ellenséges világban, csendes, szívós ellenállásra készülődik. A szorongást a szerelemmel próbálja oldani, de a

halál még a nyugodt, idilli érzésekbe is belelopakodik. Járkálj csak halálraítélt (1936)kötetében a meghatározó motívum a halálközelség gondolata lett. A természet meghitt világát is felborította a kivülről érkező fenyegetettség A halál fenyegetését tudomásul veszi, sorsától szinte elszakad, felülemelkedik rajta. Az avangard, szabadvers korszaka lezárult, újra klasszizálódás jellemzi.Úgy érzi, hogy a klasszikus forma az értelem, és az erkölcs szilárd belső rendje, mely erőt, öntudatot adhat a kívülről jövő veszéllyel szemben. ( rímes jambusi képletek ) -Járkálj csak halálraítélt c. címadó vers A kemény férfierkölcs követelményét fogalmazza meg: A költőnek tiszta erkölcsünek, ártatlannak, harcosnak kell lennie. A belső erőket a félalém ellen mozgósítja. Meredek út (1938) A rossz iszonyata jelen van, e kötetben jelenik meg első eclogája: a költőt 1937-ben felkérték, hogy vegyen részt Vergilius

eclogáinak fordításában. Ő a 9-et fordította. -9. ecloga :A műfajt alkalmasnak érezte, hogy az embertelen kort, boldogságvágyát, veszélyhelyzetét kifelyezze. A ciklus egy előhangból: Száll a tavasz c-ből, és 8 eclogából áll, melyek 1938-1944 között születtek. -Béke, borzalom (1938)" az utcán béke lengett s valami borzalom " -Tegnap és ma (1936) Erkölcsi követelménynek tartja, hogy rendezett művet hagyjon hátra. Véglegesen visszatér a letisztult képekhez, formákhoz. Hexameterben sok verset ír Tajtékos ég (1946) utolsó kötete, melynek anyagát maga állította össze, de csak halála után 1946-ban jelenhetett meg, kiegészítve a bori napló költeményeivel.( az abdai tömegsírból került elő, a viharkabátja zsebéből, Dr. Ortutay Gyula 5 nyelven fordította le, Szalai lajos segítségével kerültek haza :a bori notesz versei: 7. ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, Razglednicák, Erőltetett menet, A la recherche, 8. ecloga, )

Már tudja a költő, hogy a lágerből élve nem kerül ki, és feleségét többet nem láthatja. A haláltudat azonban felfokozza életszeretetét? a szerelem emlékében, a természetben keres menedéket. A költő mítizálja az elveszett éveket, Az otthont, a védettséget, az elveszett éveket maximálisan lefokozza. -nem bírta hát (1944) a fiatalon meghalt költőbarátját: Dési Huber Istvánt búcsúztatja. A rekviem művészi hitvallássá alakult a versben. A mű 3 szem-ben szól a festő halálának okáról. A holt test, és az értelem, szellem ellentéte uralkodik A költő szemügyre veszi a hagyott életművet, a festő jellegzetes motívumait ( bivaly, ló, munkás. dési templom, ) A műalkotás győzelmét hírdeti. Közben egy személyesebb hang 2 szem-ben szól az elhunythoz. Felidézi erkölcsi örökségét: Hűséggel szolgálta a népet " A sorsod ellenére voltál mester."A mostoha sors és a mesteri életmű drámai ellentéte a költőre

is vonatkozik A korai versek "pogány idillével" szemben bibliai motívumokat is belesző. -Sem emlék, sem varázslat(1944 ápr. 30, a lágerbe menetel előtt írja )A személyes sors tragikumát alázattal, önzetlenséggel szólaltatja meg. Végső búcsú versei közé tartozik Az az ember szól, aki mindenét elhagyta, csak a legszemélyesebb emberi tartalom, és a személyesség szólal meg benne. Áldozatnak szánja magát mások életéért -Az álomi táj (1943) az emberhez méltó halál gondolata jelenik meg. -A la recherche (1944 aug.) c versben a költő az eltűnt idő nyomában jár, mint Proust A " régi, szelíd estékre " emlékezik, mikor barátai vették körül. Mindez már elérhetetlen, megfoghatatlan, visszahozhatatlan. A nosztalgia és a tragédia dallama összefonódik, együtt fejezik ki azt a veszteséget, mely immár jóvátehetetlen. A vers rezignált hangulatát nem oldja fel a befelyezés sem:" távoli erdők, idegen

legelők" képe. -Erőltetett menet (1944 aug.) Borban elhelyezett gyűjtőtáborba viszik a rabokat, a vers már a bori lágerben született. A vers az életösztön, az élethez való ragaszkodás, a fáradt halálvágy drámai, belső verse. 2 db 10 soros részből áll ( Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden cvers formája, ő is fordította. Versforma: 14 v 13 szótagos nibelungizált alexandrinok: hatos vagy hetedfeles jambus, a 3.vagy 4 versláb után sormetszettel )A forma szaggatottsága utal a menetelésre, a gondolatok tördeltségére. A 2 bölcsebb, szép halál " ad erőt a továbbmenetelésre. Szürrealista kifejezések, képek jellemzik A 2 rész: érvelés az élet mellett, az idill felidézésével, amelyek visszahatnak a pusztulás látomásaira, porrá zúzva az idill képeit.( Ó, ha hinni tudnám, még visszaszól talán)A vágy a "szép halál " után, fokozódik. -Razglednicák (1944) Rövid, tragikus helyzetképek aháború

valóságáról. ECLOGÁI: Legzártabb, legteljesebb versciklusa, ókori műfajt töltött meg korára jellemző mondanivalóval. 1937-ben kérték fel Vergilius eclogáinak fordítására A Nyugat kiadója elhatározta, hogy kiadja a római költő eclogáit latinul, magyarul Pásztori magyar múzsa címmel. Radnóti a 9 ec fordítását kapta, az ő sorsára ismerhetünk később írt eclogáiban - 1. ecloga (1938) Tökéletes hexameterekben íródott A halál érzete szimbolikusan jelenik meg: ahogy a fakat megjelölik kivágás előtt, Őt is megjelölték.Az írás az életbenmaradáat jelenti. -2. ecloga(1941 ápr 27: Teleki Pál öngyilkos lett, megindul a magyar támadás Jugoszlávia ellen. A vers címe: Nem tudhatom A repülős, és a költő párbeszéde( Antoine de Saint Exupery: Kis herceg )Egy bombát szóró pilótának mást jelent a táj, mint aki ott született.Szívből jövő hazaszeretete mutatkozik meg -3. ecloga (1941 jún12) A legvidámabb eclogája, nincs

párbeszéd A Pásztori Múzsa, a szerelem a megszólított. A hangnem derűsebb, de a végén megjelenik a halál A 3. ec után fejleszti ciklusokká eclogáit, melyek hasonlítanak a villoni balladákhoz -4. ecloga(1943 március 15) A műben a Költő és a Hang párbeszéde olvasható, melyben a költői én belső drámája látható. A költő szenvedélyes szabadságvágya szólal meg A Hang -a lelkiismerete- bátorítja, felidézi a költő sikereit, mire az öntudatlan tiltakozia az élet hiábavalósága miatt." Az égre írj, ha minden összetört" a vers előhangja: Száll a tavasz -5. ecloga (1943 nov 22) Bálint György újságíró barátja emlékére írja Csak mint töredék maradt ránk, a vers folyamán Radnóti hangja sírásba csuklik. -6. ecloga: elveszett -7. ecloga(1944 júl) a Heidenau lágerben született, az álmok, valóság ellentétére épül A rabok az álombab, a költő a versírásban keresi a menedéket.Elégia, hexameterben íródott

Impresszionizmus, expresszionizmus egyesül a klasszicizmussal. -8. ecloga (1944 aug )a próféta szavaival mond átkot -9. ecloga az Előhanggal együtt Hitvesi költészete:Gyarmati Fannihoz. -Tétova óda -Két karodban -Levél a hitveshez -7. ecloga:Levél a hitveshez A felvilágosodás eszméi az európai irodalomban ( Voltaire és Rousseau ) Amit a reneszánsz szellemi megújulása előkészített, a 17. század tudományos gondolkodása bontotta ki, tette teljessé. A felvilágosodás a 18 századtól induló szellemi mozgalom A klasszicizmus egy stílusirányzat mely a felvilágosodás szellemi mozgalmára alapul. A F alapja a francia felvilágosodás, mely ipari és társadalmi mozgalom is egyben. A társadalom felszabadul a feudalizmus alól, vallási kötöttségekből és ez általános szellemi nyugtalanságot szül ( forradalmat ). Modern tudományos szemlélet születése az 1620 - as évekre esik Galileo Galilei: " A természet matematikai nyelven van megírva

". Új filozófiai irányzat megszületése racionalizmus: észelvűség. Descartes: Értekezés a módszerről: Az értelem az embernek veleszületett adottsága és valamennyi ismeretének végső forrása. Az értelmet az ember tapasztalás által gazdagíthatja " Gondolkodom teát vagyok. " Pascal: " Nádszál az ember, törékeny nádszál, de gondolkodó. " Ember és társadalom világa fejeződik ki Gondolatok című művében. A hagyományos világkép válságát fejezi ki könyvében. Diderot: Észelvűség, természetes emberi észtekintély. Klasszicizmus: Az abszolút uralkodó kora ( XIV. Lajos: Napkirály ) kedvező volt a normatív, azaz szabályokat, követelményeket állító művészetfelfogás számára. Neve a latin classis: osztály szóból ered. Első osztályú szerzőkre utal Jellemzői: Egyszerűség, nagyság, rend, fegyelem, nyugodtság. " A stílus az ember tükre " Szabatosság = rendezettség. Emberideálja: a

harmonikus kiegyensúlyozott ember, aki világpolgár Szereti az általános érzelmeket, kerüli az egyszerűséget, de a kihívó egyénieskedést is. Követelmény a művek harmonikus szerkezete 3-as egység ( tér, idő, cselekmény egysége ). A dráma műfaja uralkodik. - Empirizmus: érzéki tapasztaláson alapul minden megismerés. Locke, Hopes - Deizmus: Isten a teremtés után magára hagyta a világot. - Ateizmus: Isten létét tagadja. - Mechanikus materializmus: az ember egy gép és az őt ért ingerekre mechanikusan válaszol. A klasszicizmus képviselői: - Berzsenyi, Kazinczy, Batsányi, Csokonai, Kölcsey - Geothe, Schiller, Moliére, Racine, Corneille, Voltaire, Rouseu, Montesquieu, Lessing, Defoe, Swift A klasszicista dráma: A 17. századi francia irodalom a drámában érte el csúcspontját A 3-as egység követelménye szigorú előírás. Bolieau költészettan című könyve ( Lessing elítéli ezt ) A klasszicista ízlés szerint nem szabad a színpadon

mindent megmutatni, kerüli azt, ami nyers durva illetlen, kötelező az illendőség, a mértéktartás a valószerűség ( Corneille: Cid, Racine: Phaedra ). Moliére: Jean Baptiste Poquelin: 1622-től 1673-ig. Moliére komédiái ellenállás nélkül hódítottak meg minden színpadot. Apja jómódú udvari kárpitos, fiát jogásznak szánta, ő azonban tanulmányait befejezve felcsapott színésznek, járta az országot. Párizsba felfigyel rá az udvar, Kényeskedők című vígjátéka ( 1659 ) átütő sikert arat. Moliére-t hitelezők és vetélytársak üldözik Ünnepelt szerző, rendező, színész és társulatigazgató. XIV Lajos kedvence, de e pártfogás sem elegendő a Tartuffe ellen kialakult hadjárattal szemben ( 1674 ), s rövidesen betilttatják ezt a művet 1679-ig. A rossz indulatú híresztelések Moliére magánéletét is kikezdték. A Képzelt beteg című komédiájának egyik előadásán rosszul lett és meghalt. Komédia: Ókori eredetű drámai

műfaj. Kommosz és Odé görög szavak összetételéből alakult. Jelentése: mulató dal, gúnydal ( a középkorban Arisztotelész Poétikájának téves értelmezése alapján komédiának tekintettek minden bonyolult cselekményű elbeszélő költeményt, mely szomorúan kezdődik és derűsen végződik ) == Dante Isteni színjátéka. Moliére merít az ókori latin komédia irodalomból ( Plautus és Terentius ), és használja az olasz kommédia DellArte: rögtönzött bohózat jegyeiből: nem írott drámát adtak elő, csak a cselekményvázlatot rögzítették. Tanult a francia vásári komédia: a farc vaskos humorú párbeszédeiből, komikus szócsavarásaiból. Komédiáiban olyan embereket mutat be, akik eltérnek az átlagos, józan gondolkodású embertípustól ( Harpagon, Don Juan, Tartuffe ). A felvilágosodás eszmevilága Angliában forradalom után, Franciaországba forradalom előtt alakult ki. A F legfőbb elveit elsősorban a francia F képviselte, a

mozgalmi jelleg is itt érvényesült leginkább. Enciklopédia megszerkesztése: tudományok, művészetek és a mesterségek elméleti szótára ( 1751-1772 ). Megszerkesztői: Denis Diderot, DAlembert, Voltaire, Rousseau. A francia F táborát a közös vállalkozás, az Enciklopédia körüli harc kovácsolta egységes mozgalommá. Voltaire ( 1694-1678 ): Felvilágosodás és a korszak kiemelkedő alakja. Mozgalmas és hosszú élete volt. Fiatal korában polgár létére összekülönbözött egy főnemesi család sarjával, ezért a Bastilleba zárták, majd Angliába száműzték. Egy fejlettebb társadalmi rendet látott ott Főműve: Canide, avagy az optimizmus: Pikareszk jellegű tézisregény. Montesquieu: 1721-ben Perzsa levelek című műve, mely levél formában íródott. A könyvben két világ bontakozik ki: az elképzelt kelet és a megbírált nyugat, ahogy a perzsák látják, és a maguk módján kérdésessé teszik : közvetett kritika. A kívülről érkező

keletiek képtelennek érthetetlennek látnak sok mindent, ami a franciáknak megszokott dolog. Eltérő világok szokásainak összehasonlítása szembesítése: ez a kor legnagyobb élménye. Az erkölcs és a jog viszonylagosságára Ő is rámutat akárcsak Pascal. 1748 A törvények szellemében a különböző országok szokásait, az eltérő természeti és politikai adottságokra vezeti vissza. A fő kérdés a törvény hatékonysága Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól című könyvecskéje a kortársak számára jelképes értelmű volt. Kérlelhetetlen kritikát gyakorol a feudális és az egyházi intézmények felett. Az angol felvilágosodás: Mivel a felvilágosodás a társadalmi fejlődésben élenjáró Angliában, már a XVII. század utolsó harmadában a polgári forradalom után megindult, hatása a XVII., XVIII század fordulójától érvényesül az irodalomban. Daniel Defoe (1660-1731) Robinson Crusoe élete és különösen

meglepő kalandjai (1719) című könyvében a felvilágosodás két alapelvét juttatja érvényre. Egyrészt azt hangsúlyozza, hogy Robinson C. a civilizált ember magasabb rendű a civilizálatlan emberevő vadakhoz képest, mert a lakatlan szigeten is tudja hasznosítani, amit megtanult. Másrész Péntek alakjával azt bizonyítja, hogy az ember természetétől fogva jó. Civilizált világpolgárság és primitvizmus: Dufoe nem lát még ellentmondást a kettő között. A puritán felfogás kétarcúsága még a Robinson Crusoe-ban is megfigyelhető. Dufoe szabályosan kerüli a mondatszerkezetek bonyolultságát, nem használ metaforát. A Robinson Crusoe szerzőjének legkorábbi regénye, ám Dufoe majd hatvan éves , amikor írta. Másik jelentős regénye 1722ben írta : A Moll Flanders örömei és viszontagságai címet viseli Tehát Dufoe nem "egykönyvű" szerző A közvetlen belső jellemzéssel megelőzte a XIX századi realizmust Dufoe és Swift nevét

szokás együtt emlegetni. Kortársak voltak ugyan, de származás, lelki alkat, ízlés tekintetében különböztek. Jonathan Swift: (1667-1745) Nagypolgári családból született, rokonai között nemesi címmel rendelkező és irodalmi tevékenységet folytató diplomata is volt. A XVIII század elején Angliában két politikai párt vetélkedett: a szabadelvű irányzat (WHIG pártja) és a maradiak pártja (TORY pártja). Swift ez utóbbi híve volt Maradiságának oka, a WHIG párt korabeli vezetője Sir Walpole és Swift közti konfliktusra vezethető vissza. Mélyen hívő keresztény volt, magtartását a kiszolgáltatottak iránt érzett részvét határozta meg. (1729-ben Szerény javaslat című műve, heves tiltakozás az írországi állapotok ellen.) Művészetének a szatirikus irónia a lényege. Pope mellett versíróként is Ő volt Anglia legjobb szatirikusa (Dr Swift halálára 1731-ben szatirikus költeménye) Fő műve: Gulliver utazásai (1726) Műveinek

fő mondanivalója, hogy az értelem és az érzelem, ész és ösztön, világpolgárság és nemzeti, helyi kötöttség : és ilyen ellenpárok a felvilágosodás korában az irodalom fő mozgatói, de Gulliver írója nem hisz a fejlődésben. Az egyensúly eszményíti Blake : (1757-1827) Az érzékenység költészete nem csak kezdeményeket, hanem öntörvényű jelenségeket hozott létre. Közéjük sorolható Blake, aki a késő felvilágosodás kori angol költészet vezető egyénisége. Életműve párhuzamot mutat a romantikával, de olyan sajátosságokat is magáénak mondhat, amelyet a XX. század egyes művészi irányzatai előzményének tekintettek. Blake tulajdonképpen nem verseket írt, hanem olyan könyveket készített, amelyekben a kézzel írott szöveg és a színezett rajz alkot szerves egységet. (1821ben tempera festékkel készített műve Az Odüsszeiához) Rövid lírai verseinek két sorozatát adta ki: 1789 : Az ártatlanság dalai és 1794-ben : A

tapasztalás dalai címmel. 1791 a Francia forradalom című próféciájában a jakobinusokkal azonosította magát. Méregfa című költeményében és a Tigris című költeményében mind a rombolás, mind az alkotás ereje megmutatkozik. Műveiben sok az enjabement (áthajlás) Műveiben nyomát sem látjuk az antik kultúra ösztönzésének, helyette a Bibliára utal. (Bárány = Jézus) Német felvilágosodás, a klasszika irodalma: A XVII., XVIII században a német-római birodalom széttagolt, több mint 300 kis fejedelemségre szakadt, ezért széthúzó vallási és politikai viszonylatok jellemzik. A parasztság jobbágysorba süllyedt, a polgárság is fejletlen, nem tudja felvenni a versenyt a holland és az angol konkurrenciával. A kis fejedelmi udvarok a fényes francia udvar külsőségeit majmolják. (Lessling és Shiller : Ármány és szerelem című műve) A polgárság a művészetek terén érvényesül. A fejedelmek már, a polgárság még nem olyan erős,

hogy beleszóljon a művészetek fejlődésébe, és ez a művészetek virágzásához vezet. A XVIII század utolsó évtizedei a német irodalom, filozófia és a zene fénykora is. - Német filozófia : Immanuel Kant, a filozófia legtöbb területén (etika, esztétika) nagyhatású műveket hozott létre. Kant szerint a megismerés egyaránt feltételezi a tapasztalatot. Georg Willhelm Friderich Hegel szintézist teremt a hatalmas elméleti rendszerben. A természet és a társadalom célelvű fejlődésutat jár be E fejlődés mozgatója : ellentétes erők összeütközése, melyen belül új, magasabb szintű ellentétek lépnek fel: Hegel-i dialektika. - Művészettörténet: Wincklmann: a görög művészet pontos leírása és ez újszerű klasszicizmus felfogást jelent. - Irodalomtudomány: Lessing ( a német népdalok összegyűjtője) drámaelmélete: elítéli a hármas egységet, szerinte a belső szerkesztettség a fő, Shakespeare példáját tartja követendőnek.

Herder : Nem szabad utánozni, mert ki kell fejeznie a műnek saját korát. Töredékek az újabb német irodalomról művében az irodalom történetét a nyelv fejlődésével hozza összefüggésbe. - Építészet: Pollack Mihály : Nemzeti Múzeum Hild József : Esztergomi székesegyház Schinkelt : a berlini Altres múzeum Soufflat : a párizsi Panthetlon - Szobrászat: Ferenczy István : Pásztorlányka Canova : Ámor és Psiche Houdon : Voltaire mellszobra -Festészet: Inges : Fekvő obeliszkok David : Horatiusok esküje - Zene Beethoven Haydn Mozart Német klasszika : Strum und Drang (vihar és előretörés) F.M Klinger művéből Preromantika. Forrongó útkereső szakasz Jellemzői : vad érzések, nyers erő, nyílt lázadás Később Katona József, Petőfi: Felhők című ciklusa, József A. művészete Később átmennek klasszicista vonásokba: Kant és Winklmann művészetében. Fontos jellemzője a weimari klasszika német irodalom csúcsteljesítménye. ltd:

Geothe Személyiség kibontakozása