Chemistry | High school » Kötések, tételek

1.Tétel Milyen kötéseket ismer? Mutassa be az oldható és nem oldható kötéseket! • Kötések általános ismerete, csoportosítása • Menetek, szabványos menetprofilok, jelölések • Menetek kialakítása, felhasználása • Anyaggal- és alakkal záró kötések, alkalmazási területeik Anyaggal záró kötések: o hegesztés o forrasztás o ragasztás o beágyazás és kiöntés Alakkal záró kötések: o szegecskötések o peremezések o szegkötések o reteszkötések o bordástengely kötések o fogastengely kötések o poligontengely kötések Erővel záró kötések: o ékkötések o csavarkötések o zsugorkötések o kúposkötések o kúpos gyűrűs kötések o szorítókötések Oldhatóság alapján: 1. Nem oldható kötések(roncsolás nélküli) -anyaggal záró kötések + peremezés+szegecskötés 2. Oldható kötések -alakkal záró kötések -erővel záró kötések -KIVÉTEL: peremezés + szegecskötés Szegecskötés: A szabványosított anyagú

és kialakítású szegecsszár zömítésével és egy záró fej kialakításával két vagy több alkatrészt viszonylagos helyzetét rögzítő, nem oldható kötést hozunk létre. Előny: más kötésekkel szemben : - nincs anyagszerkezeti átalakulás Pl: hegesztés Hátrány: - furatok miatt csökken a teherviselő keresztmetszet Fajták: • egy oldalról elérhető: vakszegecs, popszegecs, robbanószegecs • két oldalról szerelhető: félgömbfejű szegecs, lencsefejű szegecs, lemezes szegecs stb. Nyírásra méretezzük: Tau= F/A Hegesztés: Általában azonos anyagi minőségű alkatrészeket kötünk össze. A kötés úgy jön létre, hogy az alkatrészek érintkező felületeit megolvasztjuk, és anyagaik között többnyire hozaganyag közvetítésével köhéziós kapcsolat jön létre. Nem oldható kötés! Előny: • összekötendő elemeket furatok nem gyengítik • erőátadás nem pontszerű Hátrány: • nagyobb szakképzettséget igényel •

hőhatás által változhat a kristályszerkezet -> csökken a teherbírás Alakjai: • Tompavarrat „I” ; „V” ; „X” ; „U” • Sarokvarrat – oldal vagy homlokvarrat • Élvarrat • Lyukvarrat Forrasztás: Célja: Mechanikus vagy elektromos kapcsolat létrehozása két vagy több alkatrész között Anyaggal záró kötés! Fémes vagy nem fémes, de fémmel bevont alkatrészek között ömlesztett adalékfém segítségével hoz létre kapcsolatot. Céltól függően lehet, kemény vagy lágyforrasztást végezni. -> nagyobb szilárdság(keményforrasztás) ; biztonságos elektromos kapcsolat(lágyforrasztás) Előny: • alacsony forrasztási hőmérséklet • nem keletkeznek hő okozta feszültségcsúcsok • jó villamos vezető képesség • rugalmasabb kötés Hátrány: • aránylag kicsi terhelhetőség • gondos előkészítés igénye • forrasztó anyagok(ón, réz) viszonylag drága Lágy forrasztás: • elektromos fűtésű

forrasztópálkával végezzük • forraszanyag ón, cink, ólom • legjobb folyasztószer cink-klorid és ammónium-klorid elegye Keményforrasztás: • forrasztóanyag vörösréz, réz, ezüst, sárgaréz • folyasztószer általában borax Fő igénybevételei: • legkedvezőbb nyíró igénybevételeknek kitett állapot • nem alkalmas húzó igénybevételre Ragasztás: A kötés szintetikus anyaggal , vegyi reakció révén jön létre az egyes alkatrészek és a ragasztóréteg között adhéziós, a réteg belsejében kohéziós útján. Előnyök: • terhelésátadás sokkal egyenletesebb, mint szegecselt vagy hegesztett kötés • kifáradási hatása nagy -> jelentős súlymegtakarítás • jó a villamos szigetelése Hátrányok: • némely ragasztóanyagoknál magas a nyomás és a hőmérséklet igény • fajlagos terhelhetősége kicsi • hőhatására általában érzékeny • öregedésre hajlamos Csoportosítása, leggyakoribb ragasztóanyagok:

• ragasztóanyagoknak lehetnek állati eredetűek, növényi alapúak és műanyag származékok • a hőhatással szembeni viselkedés szerint megkülönböztetünk: hőre keményedő műanyag ragasztókat ; hőre hőre lágyulókat • az egykomponensű ragasztók általában hőhatással térhálósíthatók, míg a kétkomponensűeknél a térhálósodási reakció megindítását adalékkal, keményítő anyaggal biztosítják • legelterjedtebb ragasztóanyagok poliuretán műanyagragasztók, epoxigyanták, fenolgyanták Kialakítás szempontjai: • a ragasztott kötés szilárdságát leginkább befolyásoló adhézió erőssége a ragasztóanyag nedvesítő hatásával jellemezhető • kötésszilárdság nagymértékben függ a felület előkészítésétől is • ragaszáshoz felületi előkészítés szükséges • vékony, egyenletes réteg felhordására kell törekedni • a ragasztás elsősorban nyíró igénybevételnek tehető ki, ezért terhelőerő irányú

átlapolt, vagy hevederes kötést célszerű kialakítani Csavarmenet: Menetemelkedési szög : tg alfa= P/(d2 x pí) Menetek általában jobb, ritkábban bal emelkedésűek. Ha bal menetes „LH” jelölés jelzi Fajtái és alkalmazásuk: 1. Élesmenetek: • Normál métermenet (profilszög 60fok) -jelölése M16 -> 16 mm külső átmérő • Finom métermenet -jelölése M36x2 ->36mm külső átmérő, 2mm a menetemelkedés -adott névleges átmérőkhöz több, a normál métermenetnél kisebb menetemelkedés tartozhat • Whitworth menet (profilszög 55fok) -menetemelkedést az 1 hüvelykre eső menetek (Z) számával adják meg P=25,4/Z -régi szerkezetekben találhatók • Csőmenet -szelvényük azonos a whitworth menetével, de 1” ra több menet jut -jelölése G3/8 = 16,662mm -szerelőiparban alkalmazzák -a megnevezésben szereplő méret nem a külső átmérőt jelenti, hanem annak a csőnek a belső átmérőjét, amelynek a külsejére az adott menetet

vágták 2. Mozgatócsavarok: • Laposmenet -> már nem szabványos -jó hatásfoka miatt még ma is alkalmazzák mozgató csavarként • Trapézmenet -> profilszög 30fok -hatásfoka megközelíti a laposmenetét -főleg egyszerű emelőként használják -jelölése Tr16x4- 16mm külső átmérő, 4mm menetemelkedés • Fűrészmenet -> profilszög 33fok -egyirányú mozgatásánál lényegesen nagyobb dinamikus hatásfokkal alkalmazzák -jelölése S16x2 – 16mm külső átmérő, 2mm menetemelkedés • Zsinórmenet - különösen szennyezett helyeken alkalmazzák + dinamikus igénybevételeknél - menetemelkedést az 1 hüvelykre eső menetek „Z” számával adják meg P=25,4/Z - jelölése Rn12x1/10 – 12mm külső átmérő, menetemelkedés 1/10x25,4mm Csavarkötések és csavarbiztosítások: Ékkötés: A különféle ék- és reteszkötésekkel tengelyek és anyagok között létesítenek kapcsolatot. Az ékek lejtős kialakítású gépelemek,

melyeknek beszorítása után nagy súrlódási erő biztosítja az összekötött alkatrészek szilárd kapcsolatát. Kis fordulatszámú tengelyeknél alkalmazzák Fajtái: Igénybevétel alapján , hosszirányú és keresztirányú ékek. • Hornyos ékkötés : Kialakításához tengely felületén hornyot marnak míg az agyban véséssel vagy üregeléssel alakítják ki a hornyot. Az agy tengelyre helyezése után az éket kalapácsütéssel a horonyba szorítják. • Nyerges ékkötés: Az ék a tengelyre illeszkedő felületét nyeregszerűen alakítják ki és így ütik a helyére -> kis nyomatékoknál • Lapos ékkötés : Tengelyre éknek megfelelő lapot marnak , majd az agyban kialakított hornyot a laphoz forgatva a helyére ütik az éket. Nyomatékátvitel->súrlódó erő+nyírs • Fészkes ékkötés: Tengelyre hornyot marnak , majd az ék horonyba helyezése után az agyat kalapáccsal felütik a tengelyre • Érintős ékkötés: Ékpárok

egymáshoz képest 120fok-os szögben helyezik el • Keresztirányú ékek Retesztkötés: Alakkal záró kötés, ami azt jelenti, hogy az egyes szerkezeti elemek között a terhelés átadását az alkatrészek geometriai alakja biztosítja. Reteszkötés alkalmazása esetén a tengely és az agy hornyába helyezett párhuzamos oldalú hasáb teszi lehetővé a forgatónyomaték átvitelt tisztán a retesz nyírása útján. Nincs excentricitás Nagy fordulatszámú tengelyeknél alkalmazzák • Fészkes és hornyos reteszkötés(fészkes -> horonymaróval; retesz->tárcsamaróval) • Siklóretesz kötés : Reteszt két hengeres fejű csavarral a horony fenekében rögzítik jellemzője: a hornyolt agy tengelyirányban elmozdítható üzem közben • Íves reteszkötés: Általában kúpos tengelyvégre szerelt tárcsa alakú alkatrészek tangenciális elmozdulását megakadályozzák