Sociology | Family sociology » Kurila Levente Péter - Család definíció és családtípusok

1.Tétel: Család definíció és családtípusok: • • • • • • • A család emberek közössége, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van. Modern értelmezésben a szorosan érzelmi kapcsolatot ápoló közöségeket is családként értelmezhetjük. PL egy tűzoltó csapat 24 órákat vannak össze zárva, a kialakult kötelékükre gyakran hivatkoznak családként. A család szó a latin famulus- ból származik, ami azt jelenti: „szolga” vagy „rabszolga”. Valójában az ősi időkben a kifejezés magában foglalta a mester házának rokonait és szolgáit. A szociológia szerint a család kifejezés az apa, az anya és a gyermekek által alkotott minimális társadalmi egységet jelenti. A család, - mint az egyén számára alapvető érték-és normarendszer időben legelső közvetítője – intézményként kapcsolja össze az egyént és a társadalom rendszerét E. W Burgess: a család központi fogalmi

eleme az interakció a családszociológia interakcionalista irányzata, a családot, egymással interakcióban álló személyek alkotják. Az interakciók a családtagok egymáshoz való viszonyából következnek A jogrendszer/törvény a kapcsolatok három típusát határozza meg: • • • vérviszony: olyan emberek, akik ugyanabból a szülőből származnak; rokonság affinitáson: kapcsolat, amely a házastárs és a házastársa között született; civil kapcsolatok: örökbefogadás, életttárs. Család társadalmi funkciója: Norman W. Bell és Ezre F Vogel és Talcott Parsons és Robert F Finch különböző funkciókat fektettek le a családdal kapcsolatban. A családnak legalább két funkciója van, az egyik a gyermekekre, a másik a felnőttekre vonatkozik: • • A gyermekeket illetően a család szerepe az, hogy kiképezze őket, hogy megtanuljanak kijönni önmagukból, és hogy egyenlő módon, az igények tiszteletben tartásával és a sokféleséggel

kapcsolatba lépjenek másokkal Felnőttek esetében tereket kell biztosítani a rutinjaik, és nyitottsági, rugalmassági, szolidaritási és kölcsönös találkozási magatartást hoznak létre. Reprodukciós („népesség-újratermelő”) funkció: A reprodukciós funkció legegyszerűbben azt jelenti, hogy az utódok világra hozatala és felnevelése tipikusan a család keretei között történik Pszichoszociális funkció a család egyik alapvető funkciója stabil, kölcsönös, mentális biztonságot jelentő érzelmi kapcsolati hálót biztosít Irányítási és ellenőrzési funkció: Család és gyermek magatartásának szabályozása. Fontos a helyes viselkedési formák elsajátítása különböző szituációkban. Egy külső szemlélő ezeken a normákon keresztül ismeri meg a családot. Érzelmi funkció: A család feladata az egyén egyensúlyi helyzetének vissza billentése, érzelmek egyensúlyban tartása. Továbbá az egyénben felgyülemlett

feszültségek feloldása E mellet egyfajta lelkitámaszt is jelent. Szocializációs (nevelő-társadalmasító) funkció: A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén megtanulja azokat az ismereteket, értékeket, normákat és szabályokat, amelyek birtokában a társadalomnak megfelelően tud működni. Gondozó-ellátó funkció: A család a még, vagy időlegesen, vagy már önellátásra képtelenek (kisgyermekek, betegek, idősek) gondozásának, ellátásának legtermészetesebb szervezésmódja. Gazdasági funkció: javak megtermelése révén az egyén részt vesz a társadalmi munkamegosztásban, az egyén számára pedig a fogyasztáslehetőségét nyújtja. Politikai funkció: a konfliktusok feloldását teszi lehetővé, a család belső rendjének fenntartását és a külső körülményekhez való alkalmazkodást jelenti. Családtípusok: • Egyszülős családok: o Az szülő egyedül neveli gyermekét, oka lehet, válás, halál, vagy éppen hivatalosan csak

élettársi viszonyban vannak a szülők. • Többgenerációs családformák o három vagy több generációt képviselő, egymással egyenes ágú vérségi kapcsolatban álló személyek együttélése o korábban igen elterjedt volt, mára az ilyen családok száma erősen megcsappant • Összetett család o olyan több generációt felölelő családi jellegű együttélési forma, amelyben a család tagjai között vannak olyan személyek is, akik a többi taggal nincsenek egyenes vonalú vérségi kapcsolatban • Nukleáris család o együtt élő kisközösség szülőkből és kiskorú (vagy nem kiskorú, de a szülőkkel még együtt élő, eltartott) gyermekekből áll o a szülők házasságban élnek o a nem vér szerinti gyermekek helyzete is örökbefogadással (vagy más módon) jogilag rendezett o hazánkban ez a legelterjedtebb családtípus • Kiscsalád o 1-2 gyermekkel • Nagycsalád o 3 vagy több gyermek • Jogilag rendezett párkapcsolat o olyan tartós

együttélési forma, amelyből utód nem származott és várhatóan nem is fog o Magyarországon jelenleg csekély a száma Modern családok jellemzői: • monogám házasság (esetleg monogám házasságok sorozata) • nukleáris család (két generáció együtt) • neolokális (elköltözik az új család az előző generáció lakhelyéről, és új otthont teremt) • erőteljes érzelmi kötelékek • pater familias „maradványa”: a férj neve öröklődik tovább- patrilineáris öröklés Párkapcsolati együttélési forma szerint: • monogám család: egy férfi és egy nő kapcsolatára épülő család • poligám család: egy férfi és több nő kapcsolatára épülő család, Pl. Kenyában • poligínia: (ritka) utódok létrehozása és nevelése néhány magasabb társadalmi pozíciójú férfi kiváltsága, akik több feleséget tartanak • poliandria: többférjűség, ritka, Tibetben és egyes indiai népcsoportoknál Alapvető érzelmi

szükségletek: • biztonságos kötődés (biztonság, elfogadás, gondoskodás) • autonómia, kompetencia, én-azonosság érzése • jogos igények és érzelmek kifejezésének szabadsága • spontaneitás, játék • reális keretek és önkontroll