Economic subjects | Non-profit sphere » Nonprofit szervezetek gazdálkodása tételek, 2005

KOLLOKVlUMI TÉTELEK Nonprofit szervezetek gazdálkodása című tantárgyból a szociális munkás szak levelező tagozat III. évfolyam hallgatói részére 2005/2006-os tanév 1. félév 1 . A nonprofit kérdéskör értelmezése 2. A nemzetközi szervezetek "ideáltípusának" nemzetkőzi kritériumrendszere 3.A nonprofit szervezetek értelmezése szerepek és funkcióik alapján 4. A nonprofit szektor méretét és szerkezetét befolyásoló tényezők 5. A nonprofit elméletek elemzési kerete: a jóléti állam 6. A nonprofit szektor közgazdaságtani megközelítésű elméletei 7. Az USA nonprofit szektorának jellemzői 8. A nonprofit szektor jellemző vonásai Nagy-Britanniában 9. A nonprofit szektor jel1emzői Németországban 10. Franciaország nonprofit szektorának specifikumai 11. A magyar nonprofit szektor előzményei és történeti korszakai 12. A hazai nonprofit szektor szervezeti formái 13. A nonprofit szervezetek gazdálkodását és pénzügyeit

érintő jogszabályok, a gazdálkodás alapelvei. 14. Bejelentési, könyvvezetési és beszámolási kötelezettségek 15. Gazdálkodási szabályzatok 16. A nonprofit szervezetek pénzkezelése 17. Pályázati támogatások kezelése és elszámolása 18. A nonprofit szervezetek adózása 19. Költségtérítések elszámolása 20. Adóbevallási, adó befizetési és adatszolgáltatási határidők 21. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos tudnivalók 22. Az 1 %-os törvény pénzügyi vonatkozásai 23. Pénzügyi tervezés 24.A szociális célú nonprofit szervezetek jellemzői Magyarországon 25. Egészségügyi nonprofit szervezetek Magyarországon 26, Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere. 27. A közhasznú szervezete1cről szóló törvény 28. A nonprofit szektor jövője, a fejlődés forgatókönyvei GYULA, 2005. október 22 Dr. Szretykó György tanszékvezető főiskolai docens IRODALOM: . Pavluska Valéria: A nonprofit szeh1:or JPTE

FEFI Pécs, 1999 . Bartal Anna Mária: A nonprofit alapismeretek kézikönyve Ligatura Kiadó, Budapest, 1998 1 1.tétel A non-profit kérdéskör értelmezése A modern gazdaság szektorai: 3 szektorú, vegyes gazdaság 1. Piaci vagy magán szektor ► Vállalkozások összessége Saját tökével, saját kockázatra, rendszeres gazdasági tevékenységet folytatnak profitszerzési célból. 2. Kormányzati szektor vagy állami ► A társadalom közös szükségleteit elégíti ki a társadalom közös forrásaiból haszonszerzési cél nélkül. Közjavakat előállító intézmény, amelyek az államháztartás részét képezik. Az állami irányítással működő intézmények összessége. 3. Non-profit szektor ►A társadalom egy meghatározott kisebb csoportjának a szükségleteit elégíti ki profitszerzési cél nélkül. Autonóm módon működnek, általában magánszemélyek hozzák létre vagy azok szervezetei, de mindig közösségi célokat szolgálnak.

Non-profit szektor: USA: - 3. szektor - független szektor - jótékonysági szervezet - filantróp, emberbarát Nagy-Britannia: - jótékonysági szervezet - nem hivatalos szektor - nem kormányzati szervezetek - önkéntes szervezetek - non-profit szektor Franciaország:.- társadalmi-gazdasági szektor Németország - egyesületi szektor - közösségi szektor - közjótszolgáló szektor 1 Olaszország:, - öntevékenység - 3. szektor Fejlődő országok: nem kormányzati szervezetek A non-profit szektor értelmezési alapelvei 1. Működési elvek és működési célok Közös tulajdonra helyezi a hangsúlyt. 2. Szervezeti -működési formák szerint értelmezések Nincs egységes jogi szabályozás. Mi jellemzi, mint szervezeti struktúrát. Milyen jogszabály szerint működnek? a, Angolszászjogrendszer (liberálisabb) Pl. USA, Nagy-Britannia Minimálisan avatkozik be a non-profit szervezet működésébe. b, Kontinentális jogrendszer (római jogra épül).

Szabályozza a non-profit szervezeteket. Hatósági előírásokat is alkalmaznak. 3. A tevékenységek, működési területek szerinti értelmezések 4. Szerepek és funkciók szerinti értelmezések -A non profit szervezet szerepeit és funkcióit határozza meg. 5. A non-profit szektor kiterjedtségét és struktúráját befolyásoló tényezők szerinti értelmezések. Készítette: Zsí!ák Júlía 2 2. tétel A nemzetközi szervezetek "ideáltípusának" nemzetközi kritériumrendszere 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. intézményesültség, formaizáltság profit szétosztás tilalma a kormányzattól való intézményes elkülönülés, működési autonómia önkéntesség, öntevékenység közérdekűség, közhasznúság, a közjó szolgálata a politikai (párt) tevékenység kizárása a vallási, hitéleti tevékenység kizárása ↓ 1. Intézményesültség, formaizáltság A non-profit szervezetek szabályozottak, törvények által. Hivatalos bejegyzés

útján, okirattal létrehozott szerveződések, jogi személyek. Dokumentumba foglalt, önálló működési szabályzattal, szervezeti felépítéssel és képviselettel rendelkeznek. - A szervezet önmaga jogalany: - szerződést köthet - kötelezettséget vállalhat - A szervezet vagyona független a közreműködők anyagi helyzetétől - A közreműködők mentesü1nek a szervezet anyagi felelőssége alól. 2. Profit szétosztás tilalma - A működést nem profit célok motiválják. - Működés célja: amiért létrejött a szervezet. - Nyereség: nem osztható szét, vissza kell forgatni az alaptevékenységbe. - A vagyon nem kerülhet vissza, akiktől származik. - A közreműködők díjazása (alkalmazottak): havi bért kapnak, osztalékot nem kaphatnak, értékpapír utáni nyereségből sem részesülhetnek. 3 3. A kormányzattól való intézményes elkülönülés, működési autonómia - A szervezet magánjellegét és autonómiáját hangsúlyozza - Nem

függenek közvetlenül az államtól, nem függenek sem anyagilag, sem szervezetileg az államtól - Az állam a törvényességi felügyeletet látja el. - Az Önkormányzatiság elve alapján működik. - Belső döntéseiben autonómiát élveznek. - Állami költségvetésből kérhetnek pénzt, ennek a felhasználási módját szerződésben rögzítik. 4. Önkéntesség öntevékenység - Ellentételezés nélkül vesz részt az alaptevékenység ellátásában. - Adományokat is kaphatnak. - Tevékenységét önkéntes munkások is segíthetik. - Nem működhetnek fizetett alkalmazottak nélkül. 5. Közérdekűség, közhasznúság, közjó szolgálata - Közösségi értékeket, érdekeket szolgálnak, hozzájárulnak a közjavak előállításához. - A tevékenység előnyeiből mások is részesülnek. - Németország-USA: a közhasznúság adójogi fogalom ↓ Közhasznú: azok a célok, amelyek a közösséget anyagi, szellemi vagy erkölcsi tények önzetlenül

támogatják. - Adómentesség feltételei: ►Tudomány-, kutatás-, oktatás-, nevelés-, ifjúság-, idősek-, sporttevékenységek -, kertészkedés-, kisállattenyésztés támogatása ►Az egyesület ezeket a célokat önzetlenül végezze el. 6. A politikai tevékenység kizárása - Politikai hatalom megszerzésére nem törekedhetnek, vezetői nem indulhatnak ők választásakor. 7. A vallási hitélet tevékenység kizárása - A nagy történelmi egyházak állami egyháznak minősülnek. 4 3. tétel A non-profit szervezetek értelmezése szerepek és funkciók alapján - A szervezet létrehozását motiválja. - A non-profit szervezetek legfontosabb szerepei: .: Társadalmi .: Szociális .: Gazdasági .: Politikai, ideológiai .: Morális Társadalmi szerepek: - Az ember szabadon akarja megoldani, kielégíteni a saját szükségleteit. - Autonóm módon végzi. Társakat keres hozzá, így olyan közösségek jönnek létre, amelyeknek közös értékeik, érdekeik

vannak, közös problémamegoldásra törekednek. - Képesek a szabadság alapvető jogát megjeleníteni. - Alulról szerveződnek. - A non-profit szektor fontos része a civil szervezet. - Motiváló tényezők: • Szabadidő hasznos és kellemes eltöltése • Hobbi tevékenységek • Klubok • Amatőr műkedvelő, horgászegyesület - Közös értékek, közös érdeklődési kör: • Érdekvédelmi, jogvédelmi egyesületek • Környezetvédelmi egyesületek - Az egészséges non-profit szektor az állampolgári szabadság és a pluralizmus ismertető jegye. - A demokrácia érettségének egyik fontos mutatója. Részt vállalnak az emberi jogok védelmében. Társadalmi feladatuk: • Megerősítik az egyénben a valahova tartozás egységét •Az összetartozást erősítik, integrációs erővel rendelkezik. ( etnikai kisebbségek rákbetegek szervezetei, homoszexuálisok szervezetei) •Tartást adnak a tagoknak, erősítik az állampolgári tudatot •Oktatással

foglalkozó non-profit szervezetek: a társadalom szellemi gazdagodásához járulnak hozzá (népfőiskolák, gazdakörök stb.) •A testi, lelki egészségmegőrzés (mentális betegségek gyógyítása, visszaintegrálás a társadalomba) • lnnovativitás (alternatív megoldások alkalmazása) 5 • Lélektani szerep • Hasznosság érzet erősödik • A segítségnyújtás, a szolidaritás a társadalom fennmaradásának és összetartozásának közös képessége • A non-profit szektor a lelkileg is egészséges társadalom fokmérője Szociális szerepek: - A jótékonyság fogalmával van összefüggésben. - Önzetlenül segítünk másokon, ezáltal a társadalmi egyenlőtlenségek csökkennek. Gazdasági szerepek: Szolgáltató tevékenységükben lehet tetten érni, milyen szolgáltatást, kiknek végeznek?" - Redisztribúció megvalósításában milyen szervezetek játszanak szerepet. - A non-profit szervezetek akkor jelentek meg, amikor a piac a

szükségleteket nem tudta kielégíteni. - Fontos szerepet játszik a GDP megteremtésében, ez a legdinamikusabban fejlődő terület a 90-es években. - USA: a szolgáltató tevékenységek játszanak meghatározó szerepet. Politikai, ideológiai szerepek: - Városvédők, környezetvédők. A helyi politika alakítására közvetve hatással vannak. - Közvetlen pártpolitikai szerep nem lehet. - Lobbyzás. - Nyomásgyakorló funkció. - Érdekérvényesítő szerep. - Politikai képzéssel foglalkozó non-profit szervezetek Németországban. - Ideológiai közvetítő funkciót is felvállalnak. Morális szerepek: - Szolidaritás érzéssel vannak összefüggésben. - Szorosan kapcsolódnak a polgári értékekhez. Készítette: Zsilák Júlia 6 4 tétel. A non-profit szektor méretét és szerkezetét befolyásoló tényezők 1. heterogenitás 2. a jóléti állam hatóköre 3. a gazdasági fej lettségi szint 4. jogi keretek 5. történelmi hagyományok 1. heterogenitás

- A közjavak előállításában és kielégítésében mind az állam és a piac kudarcot vallott. - A társadalom heterogén, különböző érdekekkel és különböző szükségletekkel. - Minél heterogénebb a társadalom, annál nehezebb döntést hozni arról, hogy milyen közjavakat biztosítson a kormányzat. - A non-profit szektor feladata, hogy a kormány által ki nem elégített szegmensek kielégítése. . - Minél heterogénebb a társadalom, annál nagyobb a non-profit szektor szerepe. 2. A jóléti állam ható köre - Minél nagyobba jóléti állam egy országban, annál kisebb a non-profit szektor. - Erős középosztály kell. 3. Gazdasági fejlettségi szint - Méretét nagyban befolyásolja a gazdasági fejlettségi szint. - A szegény országokban a non-profit szervezetek tevékenysége a szegénység enyhítésére korlátozódik. - A gazdag országokban a non-profit szektor működésének meg vannak a gazdasági feltételei is. (erős középosztály) 7

4. Jogi keretek - Angolszász jogrendszemek az állampolgárok alapvető jogának tekintik, hogy bármilyen formában szerveződjenek. - A kontinentális legitim non-profit szervezetet csak jogszabályban meghatározott formában lehet létesíteni, hatósági jóváhagyás is szükséges lehet. - Befolyásolják a gazdasági jogszabályok változásai is. 5. Történelmi hagyományok: - A hagyományok befolyásolják a non-profit szervezetek kialakulását Európában (keresztény-zsidó kultúrkör). - A non-profit szervezetek kialakulásának, mert értékei a szolidaritás, jótékonykodás stb. - Nem kedveznek Franciaországban a jakobinus hagyományok, az állam szerepét hangsúlyozzák. - A szubszolidaritás elve a kisegítőlegesség (kisegítjük a rászorulót). Németországban ez is kedvező. - Hollandia: igen nagy a tolerancia, ez az érték is kedvező a non-profit szektor fejlődésének. - A demokratikus társadalom működésében nélkülözhetetlenek a non profit

szervezetek. - Fontos szerepük van a stabilitásban. - Toleranciára való nevelésben - A polgári értékek gyakorlásában fontos szerepet játszanak a non-profit szervezetek. Készítette: Zsilák Júlia 8 5.tétel A non-profit elméletek elemzési kerete: a jóléti állam 1. A non-profit elméletek elemzési kerete- a jóléti állam 2. A non-profit szektor közgazdaságtani megközelítési elméletei 1 . A non-profit elméletek elemzési kerete- a jóléti állam A jóléti állam - A 19. sz-ra nyúlik vissza az eredete, aranykora a 60-as évekre tehető, és a 70-es évek első fele. - A 19. sz-ban az iparosodással van összefüggésbe a jóléti állam kialakulása --átrétegződési folyamat a társadalomban, a népesség egy része a faluból a városba áramlott, megváltozott a társadalom foglalkoztatási szerkezete. Sok konfliktusok alakultak ki, ezeket fokozta a manchasteri kapitalizmus. - Felerősödött a szakszervezetek szerepe, pártok jöttek létre a

munkavállalók érdekei védelmében (munkáspártok) - Az államot arra kényszeritették, hogy a szociális problémákkal foglalkozzanak. - A szociális állam elvi doktrínáia: az államnak megfelelő keretek között rendelkezési jogot kell a maga számára szerezni, a tulajdon felett általában, hogy anyagi eszközhöz jutva (adóztatva) enyhítsen az egyenlőtlenségeken, fokozza a társadalmi igazságosságot az elosztás terén. Ez volt a modem jóléti állam elméletének előzménye. - A modern államban korrektív szociálpolitika alakul ki: 1. A mv Bizottságáért az állam felelősséget érez Ez leginkább a tb rendszerében jelenik meg. 2. Közösségileg garantált, egyenlőséget biztosít a javak hozzáférhetősége terén (állampolgári jogon járnak bizonyos szociális juttatások) - Két típusú szociálpolitika alakul ki: 1. Bismarki 2. Angolszász 9 - Az ipar fejlődésével párhuzamosan az államnak a közoktatási, egészségügyi, szociális

intézményei alakultak ki. - A modernizációval van összefüggésben. - A 19. sz végére átrendeződés ment végbe a szociálpolitika és a jótékonyság szerkezetében: a karitász fogalmát elhalványította a szolgálat, a jótékonyság szerepet cserélt a segélyezési rendszerrel, az egyház és a magán jótékonyság mellett egyre nagyobb szerepet kapott az állam. 1. ipari forradalom 2. munkásság problémáival 3. a politikai jogok fejlődésével 1-2-3 van összefüggésben a jóléti állam kialakulása A jóléti állam: a II. világháború után Angliában kezdték használni, majd ki terjesztették Európába. I. Asa Briggs: A jóléti állam olyan állam, amely előre meghatározott módon, szervezett erővel lép fel annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét legalább 3 irányba megváltoztassa: 1. az állam az egyénnek és családoknak minimális jövedelmet garantál anélkül, hogy figyelembe venné munkájuk vagy tulajdonuk piaci értékét. 2. az

állam csökkenti a bizonytalan események bekövetkezésének esélyeit azzal, hogy erősíti az egyének és a családok védelmét bizonyos kockázatokkal szemben. 3. minden állampolgár számára igyekszik biztosítani a juttatások elérhető legmagasabb szintjét. Ez a definíció a jóléti állam fogalmát a feladatai alapján határozza meg. II. Thomas Marshall: - A szociális állampolgáriasság alkotja a jóléti ál1am eszmei alapját. A 19. sz-ban a jóléti állam elméletei a társadalom alsó rétegét célozták meg - A II. világháború után azt célozták meg, hogy a középosztály minél több juttatásba részesüljön. III. Az 1990-es évek elején Gosta Esping- Andersen: -Interaktív megközelítést adta a jóléti államnak. A jóléti állam nem érthető meg pusztán az általa biztosított jogok alapján, figyelembe kell venniük azt is, hogy hogyan fonódnak össze az állami tevékenységek, a piac, a család szociális ellátásában játszott

szerepével. 10 - Egy háromdimenziós rendszer adhatja a jóléti állam alapját: -állam . -közép szintű struktúrák: család - piac háztartás helyi közösségek Mindhárom részt vesz a szociális ellátórendszerben. Ez pozitívan befolyásolja a jóléti állammal kapcsolatos közgazdasági elméleteket. A jóléti állam típusai: - A különbségek okai: .: a nyugat- európai államok eltérő demokratikus utakat jártak be .: egyes jóléti intézmények különböző időszakokba épül ki az egyes országokban, ez az iparosodás mértékével volt kapcsolatba. .: A jóléti redisztribúció eltérő formái - Típusok: 1. skandináv-brit 2. kontinentális 1. erős szociális állampolgáriasság, és viszonylag egységes integrált jóléti intézmények jellemzik. 2. az intézmény rendszer nem annyira kiépült, és csekélyebb a szociális állampolgárisság mértéke R.obert Títtmus 3 típusa: 1 2. 3. a rezidurális jóléti modell: az állami,

társadalmi, jóléti intézményrendszer akkor lépnek működésbe, amikor a család, a piac nem tudják a szükségleteket kielégíteni. az ipari teljesítmény eredmény modell: a szociális jóléti intézmény a gazdaság függvényei, a szociális szükségleteket a munkateljesítmény alapján elégítik ki. az intézményi, az újraelosztási modell: a szociális jóléti intézmények a társadalmi integrálás részei, univerzális szolgáltatást nyújtanak a piacon kívül a szükségletek alapján. 11 Működési mód szerinti csoportosítás: 1. liberális jóléti állam: Anglia, Kanada, Ausztrália, USA - a rászorultság igazodásához kötött segélyezés - a szerény színvonalú univerzális transzferek - a szerény színvonalú tb. Rendszer 2. korporativista, etatista örökségből építették fel a jóléti államot Franciaország, Németország, Olaszország - a szociális ellátások rendszereiben az államnak meghatározó szerepe van - a jóléti

funkciókat a piac helyett az állam biztosítja - az egyháznak fontos szerepe van - Németország: a szubszolidaritás elve: csak akkor avatkozik be az állam, ha a család és a szűkebb közösség lehetőségei már kimerültek - Etatista: államközpontú - Korporativista: a munkaadók és a munkavállalók kompromisszumára épül az állam 3 . a szociáldemokrata berendezkedésű: skandináv jóléti államok - a szociális jogokat kiterjesztették a középosztályra - a jóléti állam politikája egyszerre veszi célba a piacot és a családot - cél az, hogy előre társadalmasítsák a család költségét (minél többet fizessen az állam) - a munka és a jólét összekapcsolódása, dekralált teljes foglalkoztatottság A jóléti állam aranykora és válsága Aranykor: - 60 -as évek, 70 -es évek eleje - a gazdaság dinamikusan fejlődött, az állam újraelosztó szerepe felerősödött, jóléti kiadások nőttek A jóléti állam szociális kiadásainak

emelésében érdekeltek voltak a piaci szereplők, és az állampolgárok. Ez egy társadalmi kompromisszum volt Az állampolgároknak nőtt a szociális biztonsága, életszínvonaluk. Piaci szereplők: üzleti lehetőségek, új piacot találtak. A jóléti állam válságának okai: 1. és 2 olajárrobbanás 1971 és 1973 kevesebb pénz maradt a jóléti kiadásokra ----- válság Szociális elemek: a válság okait a világgazdasági tényezőkkel magyarázták Neoliberálisok, konzervatívak: a jóléti állam ígéretéhez képest nem bizonyult elég hatékonynak 12 - mert bürokratikus - ellenösztönzője a gazdasági növekedésnek Keynes: szoc. piacgazdaság elmélete alá a 70 -es évekig történtek Fríedmann: mobilitás elmélete a monetarizmus A jóléti állam válságtünetei: 1. szint a világgazdaság működési zavarai ↓ a gazdasági fejlődés üteme lelassult vagy stagnált ↓ nem tette lehetővé a szociális kiadások korábbi szintjét ↓ a

leépítések elsősorban a tb. Területén jelentkeztek ↓ a jóléti rendszerek visszaszorítása 2. szint - Ez a válság a korábbi közmegegyezés rendszerét is felborította ( állam -munkaadó-munkavállaló) - Politikai síkban is problémák jelentkeztek. - A gazdasági bizonytalanság egy társadalompolitikai bizonytalansággal párosult. 3.szint -A jóléti állam felülről igyekezett gondoskodni az állampolgárokról, ezzel egy időben nem engedték az alulról jövő kezdeményezéseket kibontakoztatni. - Kiút: a jóléti non-profit szervezetek fejlődése Készítette: Zsilák Júlia 13 6. tétel A non-profit szektor közgazdaságtani megközelítésű elméletei 1. Non-p szervezetek szerepével foglalkozó elméletek - keresleti modellek - kínálati modellek. 2. Non-p szervezetek viselkedésével foglalkozó elméletek - optimális modellek - hatékonysági modellek. Keresleti modellek Burton Weisbrod - sokáig az ő nevéhez fűződtek a közgazdaságtani

elméletek: heterogenitás elmélet, közjavak és a piac/állam kudarcának elmélete. Ezt az elméletet fejlesztette tovább Henri Hansmann bizalomelméletével. Kínálati modellek Estelle James volt a megteremtője. Heterogenitás elmélet vagy a piac/állam kudarc elmélete Ezek keresleti modellei közül Weisbrod 1975-ben alkotta meg az elméletét. Non-p szervezetek elméletét egyeztette össze azzal a t étellel, miszerint a p iacnak megvannak a belső korlátai a közjavak előállításánál. A piac kudarcot vallott ezért az állam egyre nagyobb szerepet játszik a közjavak kielégítésében. Az állam azokat a keresleteket elégíti ki, melyeket a piac nem tud kielégíteni. A non-p. szervezetek miért vállalnak részt bizonyos kollektív javak létrehozásában? A demokrácia egyik feltétele, hogy általános egyetértés legyen bizonyos közjavak termelését illetően. Ahol nagyobbak a véleménykülönbségek abban, hogy melyik jószágot milyen mennyiségben

szolgáltassa az állam, ott nehéz a t öbbségi támogatás elérése. Ennek következtében folyamatos és jelentős kielégítetlen kereslet jelentkezik a közjavak iránt. Ezt ő kormányzati kudarcnak nevezi. Ott a legvalószínűbb, ahol a népesség összetétele minél heterogénebb. Heterogenitást meghatározzák: • jövedelmi viszonyok • vagyoni helyzet • iskolázottság. A véleménykülönbségek nagyobbak arról, hogy milyen mértékben szolgáltasson az állam közjavakat. Különböző stratégiák az állampolgárok. fogyasztók részéről: 1) elköltöznek fejlettebb részekre, 2) alacsonyabb szintű kormányzatokat hozhatnak létre igényeik kielégítésére (autonóm szervezetek létrehozása) 3) magánszektorhoz fordulnak, hogy ők elégítsék ki a szükségleteik. 14 2) Alacsonyabb szintű önkormányzatok: általuk kínált mennyiségben biztosítják a közjavak elosztás. =:} potyautas probléma: akik fizetés nélkül vagy kevesebb

hozzájárulással jutnak hozzá a közjavakhoz. 3) Magánszektorhoz fordulás: ő biztosítja a szükségleteket, de a költségeket a fogyasztó viseli teljes mértékben. A fogyasztók helyzete egyaránt eltér az optimálistól. A közjavak iránti igényeket az állam nem a kívánt szinten elégíti ki, saját piaci megoldásaik a társadalom szempontjából nem hatékonyak. Reisbrud szerint ezért a non-p. szektor szerepe egyre hangsúlyosabb ezen a téren Heterogenitás elmélet az öntevékeny non-p. szektort létrehozó társadalmi csoportnak a kielégítetlen fogyasztókat jelöli meg. Burton: a kollektív javak biztosítására kormányzaton kívül létrejött intézménye a non-p. szektor Ez a szektor kiegészíti a közjavak állami kínálatát. A non-p szektor alternatívát nyújt a kollektív javak helyettesítésére szánt piaci szektor által előállított magánjavakkal szemben és ez a szektor történetileg megelőzi a közjavakról való kormányzati

gondoskodás kialakulását. Reisbrud: a non-p. szektor mérete = k ormányzati javak biztosításának mértéke, illetve a szektorok közötti munkamegosztás ágazati megosztását jelenti. 1. Egy ország non-p szektorának mérete és a kollektív javak kormányzati biztosításának mértéke . között fordított kapcsolat áll fenn. 2. A kollektív javak biztosításában a kormányzati szerepvállalást leginkább a jövedelmi tényezők, a műszaki és termelési tényezők befolyásolják, valamint az ország gazdasági fejlettsége és a lakosság kereslete határozza meg. 3. Szektorok közötti munkamegosztás: : állami • magán • non-profit. Ezek munkamegosztás át a nyújtott termékek és szolgáltatások jellege határozzák meg. Reisbrud elméletét fejlesztette tovább Henri Hansmann. Szerinte a non-p szektor abban a szituációban jelenik meg szolgáltatóként amikor a fogyasztók bizonytalanok abban, hogy az adott szolgáltatást a megfelelő minőségben és

mennyiségben kapják meg. A korábbi szerződéses kapcsolatok kudarcot vallanak. Ilyen körülmények között megbízhatóbbaknak tűnnek az üzleti vállalkozásokkal szemben. Csoportosította a non-p. szervezeteket: • jelentős részük szolgáltatásokat nyújt, amelyek magánjavaknak számítanak pl. kórház, iskola • ennek alapján csak az adományokból élő non-p. szervezetekről mondható el az, hogy valóban közjavakat állítanak elő. 15 Más csoportosítás: A.) jövedelem forrásaik alapján: ► bevételei között az adományok kiemelkedő helyet foglalnak el, ADOMÁNYOKBÓL ÉLŐ non-p. szervezeteknek nevezte el ► szolgáltatásaik révén vannak árbevételei, ÜZLETI BEVÉTELEKBŐL ÉLŐ non-p. szervezeteknek nevezte el B.) irányítás módja szerint: ► ha a szervezet maga dönt az irányításról, akkor ÖNIGAZGA TÓ típusú ► VÁLLALKOZÓI, ha nem maga dönt az irányításról. 16 7. tétel Az USA non-profit szektorának jellemzői -

Legkiterjedtebb számarányát tekintve, nemzetközileg is a legjelentősebb. - Kiadása 1990-ben 341 millió dollár volt a szektorban. - A foglalkoztatottak száma meghaladta a 7 milliót, ez az összes foglalkoztatott számának a 7 %-a. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK Eszmei és szervezeti fejlődése: ► a 19. sz közepére az amerikai társadalomban az egyesülés komoly hagyományokkal rendelkezett, ► az egyesületekben való részvétel kötelezettséggé vált, ► az állammal szemben bizalmatlanság volt a jellemző, melyet felerősített az É-D háború is, ► a polgárháború utóhatása, hogy egyre több olyan szervezet jött létre, mely a szegények és munkanélküliek céljait fogalmazzák meg, ezek már veszélyt jelentettek a fennálló rendszerre, ► különböző forradalmak robbantak ki, de ezt a szövetségesekkel leverték, ► 1 877-ben jön létre a legjelentősebb jótékonysági szervezet, ► a jótékonyság szervezeti kiépítését hajtották

végre, ezt eredményezte, ► következménye: XX. sz elejére a jótékonyság kötelező erejűvé vált, ► a gazdasági fejlődés a középosztály megerősödésével járt, így ők is foglalkoztak jótékonysággal, ► az öntevékeny csoportok fejlődése a 60-as évektől figyelhető meg, alternatív mozgalmak voltak pl. emberjogi mozgalmak, fogyasztóvédelmi mozgalmak, feminista mozgalmak stb., ► a 80-as évek óta újfajta tendencia érvényesült, az állam és a non-p. szervezetek kapcsolódásában változások következtek be, az állam újraértékelte a jóléttel kapcsolatos felfogását. JOGI SZABÁLYOZÁS 1. A non-p szektor eseti jog alapján ítéli meg a szervezetek működését Adózás + adókedvezményeket élvező csoportokat 26 csoportba sorolja, kidolgozták az adómentes szervezetek osztályozási rendszerét + ez a besorolás a szervezetek alaptevékenysége alapján történt + adómentes szervezetek * tudományos területek * oktatási

területek * egyéb közcélokat szolgálnak. + saját bevételeik után is adómentességet élveznek, az adományok után nem. 17 2. Az állam és a non-p szektor viszonya + állam: irányítói, finanszírozó szerepet tölt be, a non-p. szervezetekre támaszkodik, mint külső szolgáltatókra, + állami támogatás feltétele: ha azt kiegészítik vállalati vagy egyéb adományokkal, be kell mutatni, mint önrészt. 3. Bevételek + díjbevételek - ez a nagy része a bevételeknek pl. tandíj, betegápolási díj, + a magánadományok csekély mértékűek kb. 18,5 % + állami támogatás 29-30 % 4. Állami és kormányzati támogatások: állami ellátásra jogosult szegények és idősek orvosi ellátásáért járó kezelési költség 5. Kiadások és a belső szerkezet • A szektor kiadásainak nagy része az egészségügyi és oktatási szektorban jelentkezett. • Egészségügyi szervezetek dominanciája érvényesül. Amerikai egészségügyi rendszer a nagy

része non-profit szervezetek formájában működik a csupán 1/3 része állami intézmény a 17 %-a üzleti vállalkozás. Oktatási célú non-p. szervezetek • főként a felsőoktatásban működnek, • az egyetemek és a főiskolák fele non-p. szervezetként működik, a hallgatói létszám is kb. a fele, • kiadásainak 1/4-e realizálódik az oktatási célú szektorban. Szociális célú non-p. szervezetek • 10 %-a részesedik az összes non-p. sz kiadásaiból • a szociális szférában a 60 % non-p. szervezet Kulturális célú non-p. szervezetek ► 3,2 %-kal részesednek az összes kiadásból. PROBLÉMÁK ÉS KIHÍVÁSOK ► a 80-as évek végén jelentkeztek, mivel a Reagen- kormány csökkentette a szociális kiadásokat ► magánjótékonyság oldja meg a problémák kezelését ► a korábbi támogatásokat elveszítették ► a népesség elöregedőben van, a nők egyre nagyobb számban vállaltak munkát, Így otthon nem tudtak teljeskörűen minden

feladatot ellátni ► a non-p. szervezetek a szolgáltatási díjakat emelték ► komoly verseny alakult ki a non-p. szervezetek és az üzleti vállalkozások között 18 TÁMADÁSOK A NON-P. SZERVEZETEK ELLEN: a.) adománygyűjtések miatt, mivel ezek után adómentességet élveztek, b.) egyre nehezebb nyomás a kormányzatra a non-p szervezetek adóztatása miatt, c.) a kormányzat nagyobb mértékben ellenőrizze a szervezetek tevékenységét, d.) üzleti vállalkozások bírálják, mert egyre több területen nyomulnak előre a piacon. e.) a kormányzat is érdekelt volt és az üzleti vállalkozások is a non-p szervezetek szigorításában. 19 8. tétel A non-profit szektor jellemző vonásai Nagy-Britanniában A LEGNAGYOBB TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYOKKAL RENDELKEZIK. Jellemzői: ► összes kiadása 1990-ben elérte a 47 millió dollárt ► a foglalkoztatottak száma közel 1 millió fő volt, ez az összes foglalkoztatott 4 %-a. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK ►

Erzsébet királynő l60l-ben törvényt hoz létre a szegénygondozásról, állami szerepvállalás fontossága. ► A törvény szerint csak a szegények érdemes részét érinti a gondozás, pl. betegeket, időseket. ► A munkátlan emberek ellátása a magánjótékonyság feladata. ► Ez a törvény a XIX. sz első harmadáig van érvényben Reformok ► l795-ben a megélhetéshez való jog garantálása. Akkor is segélyezni kell, ha valaki dolgozott, ha a bére kevesebb annál a jövedelemhatárnál, amit a mérték elismert számára. Meghatározzák, hogy a családnak mennyi jövedelem kell a megélhetéshez. l834-ben eltörlik ezt a törvényt. ► Népbarátok Társasága jön létre, mely hatására Európa-szerte hasonló társaságok alakulnak, hasonló szellemiséggel. ► Komoly szerepet játszanak a s zakszervezetek, érdekképviseleti szervezetek, munkásszervezetek. Ezek az állammal szemben jönnek létre ►Az angol társadalombiztosítás II. vh utáni

rendszere & szolidaritáson alapuló állampolgári jog lett, forrásai az adóból származnak & államosítják a kórházakat & az egészségügy területén a non-p. szervezetek aránya alacsony Angliában JOGI SZABÁLYOZÁS ► A jogi szabályozás esetjogon alapul: az állampolgárok elemi joga, hogy a közjó érdekében szövetkezzenek. ► Öntevékeny néven alakulnak meg. ► Csak a jótékonysági szervezetek kapnak támogatást. ► Mindenki erre törekszik, mivel adókedvezményben részesül. AZ ÁLLAM ÉS A NON-P. SZERVEZETEK VISZONYA o Angliában jóléti rendszer működött a Teatcher- kormány idejéig. o Az állam ellátja ezt a feladatot, nem tudtak addig kibontakozni a non-p. szervezetek o A költségvetési kiadásokat le akarják faragni, így a jóléti kiadásokat is, -piacosításra törekszenek. 20 Ez segítette elő a non-p. szektor fejlődését Bevételek ► ► ► Egyik bevételi, forrás sem tekinthető dominánsnak. Nagy részét

a díjbevételek jelentik, kb. a felét Az állami támogatások része nem a minisztériumokon keresztül jut el a támogatottakhoz, ezek a szervezetek: * Nemzeti Egészségügyi Szolgálat * Művészeti Tanács * Lakásügy Testület stb. ► Az állami támogatások mértéke jelentősen csökkent, kb. 40 %-ot tesz ki ► Számottevőek a közvetett támogatások, mint pl. adókedvezmények természetbeni juttatások ► állami ingatlanok kedvezményes bérleti díja, vagy ingyenes használata ► hatósági illetékek csökkentése, vagy elengedése ► kedvezményes tarifák alkalmazása. ► Magánadományok: 1.) egyéni, 2) vállalati A magánadományok adóból való levonását nem tették lehetővé, ezért kisebb a magánadományok rendszere, mint az USA-ban. Ezért a vállalatok sincsenek érdekelve az adományozásban. Kiadások, belső szerkezet A. OKTATÁS B. KULTÚRA C. SZOCIÁLIS TERÜLET A. A szektor összes kiadásának 42 % -át jelentik Ebben az egyetemek és

főiskolák tradíciója fejeződik ki. B. Az összes kiadás 20 %-át teszik ki, leginkább a hobbi szervezetek és a klubok működnek C. Az összes kiadás 12 %-a A lakásügy közel 8 % PROBLÉMÁK, KIHÍVÁSOK Az államnál kialakult viszony további alakulása, ez a legnagyobb kihívás. Jóléti szolgáltatások pluralizálódása és piacosítása. 21 9. tétel A non-profit szektor jellemzői Németországban LEGFONTOSABB JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNYESÜLTSÉG, MÁSRÉSZT PEDIG A SZERVES BEÉPÜLÉSE A JÓLÉTI RENDSZERBE. A szektor méretei: * a kiadások 1950-ben elérték az 52 millió dollárt, * a foglalkoztatottak száma meghaladja az 1 millió főt, mely 3,1 %-a az összes foglalkoztatottnak. A banki, biztosítási szférában ugyanez az arány, * 1970-1990 között a non-p. szektor alkalmazottainak száma gyorsabban emelkedett, mint a gazdaság bármely területén, * minden 9 munkahelyből 1 non-p. szektorban jött létre TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK 3 alappillére van:

1.) Szubszidialitás (kisegítőlegesség elve) 2.) Decentralizáció 3.) Önkormányzatiság elve A fejlődés útja eltér az USA-tól, Nagy-Britanniától. 1.) Szubszidialitás elve A német szegénygondozás történetében jelenik meg a XIX. sz közepén, mint elv és gyakorlat A mai napig is a német szociálpolitika gondolkodás egyik legfontosabb alappillére. 1871-et követően az egységes német állam kialakulása után egyre nagyobb szerepet vállal az állam a szociális problémák kezelésében: ≈ elsőként hozzák létre a társadalombiztosítás intézményét, ≈ az állami szerepvállalás kiterjesztése az egyéni kockázatok bekövetkezésének megelőzésére. 2.) Decentralizáció 1945-1989-ig a két német állam különböző fejlődési utat jártak be. Az újraegyesítés óta köztársasági államforma, a decentralizáció elve az egyes tartományok önállóságán nyugszik, a problémákat helyi szintre utalják le. 3.) Önkormányzatiság elve Az

önkormányzatnak nagyobb a hatásköre, mint a többi Ny-Eu. országban A tartományok tartományi szinten oldják meg a problémákat, decentralizáció elve alapján. A németországi non-p. szervezetek 6 nagyobb típusba sorolhatók, ezek - vallási alapon szerveződnek, - részben rétegképviselet alapján, - vannak közös szervezeti érdekek mentén szervezett non-p. szervezetek, ilyen pl a Vöröskereszt. 22 JOGI SZABÁLYOZÁS: Két törvényből van levezetve: - polgári törvénykönyv, - egyesülési jog. Szervezeti fonna szerint vannak: ► bejegyzett egyesületek . kft-k, ► rt-k, ► társulatok, ► testületek, ► alapítványok: Közjogi: *közjogi *magánjogi. ► szövetségi vagy tartományi szintű törvény hozza létre, ► vagyonuk állami vagyonból származik, ► a vezető testületekben az állami és politikai szervezetek képviselői nagy súllyal vannak jelen, ► nem állami, hanem számvevőszéki felügyelet alatt állnak. Magánjogi:

►magánszemélyek vagy vállalatok hozzák létre, ► alaptőkéjük magánjövedelemből vagy magánvagyonból származik, ► kuratóriumukat az alapító jelöli ki. A non-p. szervezetek felügyeletét az önkormányzatok látják el, de csak az önálló jogi személyként bejegyzett alapítványok esetében. A jogi személyiséggel nem rendelkező alapítványok esetében az önkormányzatok nem gyakorolhatnak felügyeletet, ezek képviseletét az Alapítványi Szövetség látja el. Működésük szabályozása: + nincs egységes szövetségi szintű szabályozás, + tartományok, helyi önkormányzatok szabályozása. ADÓZÁS: egységes jogszabályok érvényesek. Közhasznúság a megkülönböztető kritérium. A szervezetnek közcélt kell szolgálnia, ilyen pl o karitatív tevékenység o egyházi tevékenység o jótékonysági tevékenység o oktatási, tudományos tevékenység o egészségvédelem o kulturális tevékenység o környezetvédelmi tevékenység.

Másik kritérium az általánosság kritériuma, ami azt jelenti, hogy bárki hozzáférhet a szervezet szolgáltatásaihoz. 23 Az alapítványok 90 %-a közhasznú alapítvány. Ilyen alapítványnak szánt minden adomány mentes az örökösödési és ajándékozási adótól. Ez levonható az adóból Érvényes adóku1csok szerint, az egyes adókedvezmény meghaladhatja az 50%-ot is. Az adókedvezményt 8 évre le lehet osztani, így 8x-osára emelkedhet a kedvezményes adományozott összeg. AZ ÁLLAM ÉS A NON-P. SZEKTOR VISZONYA ► 1945 után a 70-es évek közepéig a gazdasági fejlődés igen dinamikus volt. ► Szociális piacgazdaság működött, bevezetése Ludvig Erhard nevéhez fűződik, melynek lényege: - a gazdaságba kell építeni olyan elemeket, amely a társadalom széles rétegei számára lehetővé teszik az önálló egzisztencia teremtését, s ezáltal létrejön egy fizetőképes széleskörű fogyasztói réteg, - a jóléti szolgáltatásoknak

jelentős állami támogatást kell élvezniük, leginkább az egészségügyi és szociális területeken. - szubszidialitás: az államot a non-p. szervezetek preferálására kötelezte, pl az egészségügyi és szociális területen 6 nagy egyházi szervezet kezében koncentrálódtak a non-p. szervezetek ► Létrejön egy partneri viszony az állam és a non-p. szervezetek között A non-p szervezetek egyre nagyobbá nőtték ki magukat. Minél magasabb szintű szolgáltatások biztosítása érdekében támogatta az állam ezeket a szervezeteket. Ezek jellemzően a szociális és eü területeken voltak ► A jóléti kiadások növekedtek, a non-p. szervezetek fejlődése dinamikus volt Bevételek • 68 % állami, kormányzati forrásokból ered, • az állami támogatás felét a szolgáltatásaik ellenértékeként kapják a TB és egészségbiztosítási rendszeren keresztül, • a magánadományok aránya nagyon alacsony, • alacsony a díj bevételekből származó

bevételi forrás is, ezek személyi szolgáltatásért fizetett bevételekből származnak. Kiadások, belső szerkezet • Két legdominánsabb terület az egészségügy és szociális szolgáltatások. • Az eü. alszektoron belül itt foglalkoztatják a munkaerő 24 %-át • A szociális szektorban a foglalkoztatottak 61 %-a a non-p. szektorban van foglalkoztatva. • Gazdaság, lakásügy a szektor összes kiadásaiból 14 %-kal rendelkezik. • Oktatás, kutatás területén működő szervezetek a kiadások 12 %-át teszik ki. PROBLÉMAK, KIHÍVÁSOK • német egyesítéssel van összefüggésben, • a volt NDK-ban is működtek jótékonysági szervezetek, pártállami irányítással működtek, 24 • a belső ellenállást az egyházak segítették elő, ezek szolgáltatásokat is végezte, kórházakat, idősek otthonát is fenntartottak, • az egyesítés után az NDK-ban is a Ny-Német non-p. szervezeti struktúrát építették ki, komoly állami

támogatással, • nehezen épül ki az intézményrendszer, • a keleti tartomány non-p. szervezeteinek bruttó kibocsátása (nyeresége) 1993-ban nem érte el az 1 %-ot sem, • 1993-ban az összes foglalkoztatott 3,4 %-át foglalkoztatta a non-p. szektor, ez K-Németországban 1 % volt, • nagy eltérés van kelet és nyugat között, míg nyugaton a lakosság 52 %-a van valamilyen egyesületben, ez keleten 25 % volt, • keleten: kis taglétszámú egyesületek, 100 fő alattiak, itt legnagyobbak a sportegyesü1etek. K i h í v á s: miként elégítsék ki a lakosság szükségleteit, hogy építsék ki ezt. 25 10. tétel Franciaország non-profit szektorának specifikumai A NON-PROFIT SZEKTORT FRANCIAORSZÁGBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGNAK NEVEZIK. Intézmények a non-p. szektor tartományában: - alapítványok, - egyesületek, - szövetkezetek, - kölcsönös biztosító pénztár. Méretek: • közepes méretűként jellemezhető • az összes kiadás 1990-ben elérte

a 40 millió dollárt • a foglalkoztatottak száma 4,2 % volt • az alkalmazottak száma 1981-1990 között 40 %-kal emelkedett • a gazdaságban egészének száma nem változott. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK ► 1901-ben fogadták el az egyesülési jogot, ennek előzményei a francia forradalomig nyúlnak vissza. ► A forradalmat követő törvények jakobinus szellemiségűek voltak. ►181O-ben elfogadták a Büntető Törvénykönyvet, mely megtiltotta az állam és polgárai közé közvetítő beépítődjön. ►Az állam ellenőrző szerepe jelentősen megnő. ►1875 után olyan törvényeket alkottak, melyek az egyházak befolyását igyekeztek korlátozni. ► 1884-ben oldják fel az egyesülési jogot. ► 17 évvel később megalkotják az egyesülési jogról szóló törvényt. ► Az alapítványok szerepe a non-p. szervezeteken belül 1 890-ig alig volt érzékelhető ► A kormány és a non-p. szervezetek viszonya feszültségekkel teli volt ► A kormányok

megtűrték a non-p. szervezeteket, mint szolgáltató intézményt, de a kapcsolat nem volt stabil. ►Az 1980-as évek elején változás történt Miterrand idején, ő kezdi el támogatni a non p. szervezeteket, majd az állam is támogatja létrejöttüket, ill működésüket ► Több feladatot leadtak a non-p. szervezeteknek ► A szociális szolgáltatást nyújtó öntevékeny szervezetek jelentős számban nőttek. JOGI SZABÁLYOZÁS Különböző elbírálás alá esnek az egyesületek és alapítványok. Egyesületek: ► 1958-as alkotmányból vezetik le ► különbség van a közhasznúként nem elismert és elismert egyesületek között. 26 Az elismertség kritériumai: • közszolgáltatás kell nyújtania, szigorú adminisztrációs előírások mellett • a szervezeteknek 3 éve kell működniük • a közjót kell szolgálniuk • minimum 200 taggal kell, hogy rendelkezzenek • meg kell felelni az állami tanács által előírtaknak. ADÓZÁS Indirekt

adók: ÁFA-val kapcsolatos adók, általános adó jogszabályokat határoznak meg Direkt adók: társasági, birtok, helyi adók jelentik. ALAPÍTVÁNYI SZFÉRA 1.) Közalapítványok 2.) Üzleti alapítványok 1.) Alapítását első lépésben a Belügyminiszter engedélyezi, majd az állami tanács hagyja jóvá 2.) Nem kritérium a közhasznúság Működési engedélyük 5 évre kapják SZMSZ-üket a h elyi önkormányzatok hagyják jóvá. Az adózás ugyanaz, mint az egyesületeknél. AZ ÁLLAM ÉS A NON-P. SZEKTOR VISZONYA Alapvetően az etatizmus (központi állami hatalom kiterjesztésére és megerősítésére irányuló törekvés) határozza meg. Az állam szerepe túlsúlyban van, mely befolyásolja az együttműködést, a kormányzat mentalitását. Ez kommunikációs zavarokat okoz az állam és a non-p szektor képviselői között. Bevételek • Forrásait tekintve az állami támogatás aránya magas, 60 %-os. • Az állami támogatás jelentős része a TB

finanszírozásában végzett szociális támogatásból származik. • Kevesebb része állami dotációból (ellátás, juttatás) származik. • A díjbevételek az összes bevétel 1I3-át teszik ki. • A magánadományok aránya nagyon alacsony szintű. Ezen belül a nemzetközi segítségnyújtás volt jelentős. • Az oktatásban a kultúrában, az egészségügyben és a szociális szolgáltatásban az állam volt a legfontosabb finanszírozó. Kiadások Két ágazat játssza a domináns szerepet: A.) oktatás, tudomány B.) szociális ellátás • A két ágazat a francia non-p. szektor összes kiadásainak felével rendelkezik, a szektorban foglalkoztatottak 60 %-át mondhatja magának. 27 • A katolikus iskolák csaknem teljesen állami finanszírozásúak. Ezzel egy időben megőrizni a függetlenségüket. • A kulturális non-p. szervezetek erősségét a sportklubok és a szociális turizmussal foglalkozó szervezetek népszerűsége magyarázza. • Az

egészségügyben játszott szerepük elsősorban azzal magyarázható, hogy az egészségügyet az állam uralja. PROBLÉMÁK, KIHÍVÁSOK ► 20 év alatt a francia non-p. szektor komoly gazdasági erővé vált ► Félő, hogy a francia kormány állami támogatással kapcsolatos hozzáállása megváltozik. ► Növelni kellene a magánadományokat, de ennek Franciaországban nincsenek hagyományai. 28 11. tétel A magyar nonprofit szektor előzményei és történeti korszakai II. Nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Mo-n Mo-n az elmúlt évtizedek egyik sikertörténete a nonprofit szektor. Nagy lendülettel gyarapodott a nonprofit szektor intézményeinek a száma, mind az alapítványok, mind a társas nonprofit szervezetek. Az újjászületése és az 1990-es években tapasztalható fejlődése sokféle, sok szálból szövődő társadalmigazdasági mozgás eredménye. Fontos befolyásoló tényező a demokratikus átalakulás, mely kedvező

társadalmi-gazdasági klímát teremtett a civil törekvéseknek. A ma nonprofitnak nevezett mozgások története célszerűbb talán öntevékeny, civil kezdeményezéseknek hívni őket történelmi távlatokban valójában évszázadokra nyúlik vissza. A magyar nonprofit szektor történetének fontosabb mozzanatai. A nonprofit jellegű szerveződések történetének vizsgálatakor ezer évet mehetünk vissza a magyar történelemben. Magyarországon a mai értelemben vett alapítványok ősei azok az adományok, melyekkel Szent István király püspökségeket és monostorokat alapított a vallásgyakorlás közérdekű célját szolgálandó., a sz egények, a b etegek istápolását is feladatul kapták, melyet azóta is folyamatosan teljesítenek. Az egyházi alapítványok mellett a reformációtól kezdődően megjelentek a kegyes célú világi alapítványok is. Öntevékeny közösségek már a török idők előtt megjelentek lovagrendek, szabad városokban működő

céhek, társaságok és egyletek formájában. számtalan válfaját teljesítették, kölcsönös, a közös szükségleteket kielégítő szolgáltatások megszervezésén át a társas együttlétig, az érdekképviseleti tevékenységekig., iskolák és ispotályok fenntartásával 1848 előtt a hazai egyesületek működésének engedélyezése az uralkodó kizárólagos jogát képezte, melyet a helytartótanács, 1848 és 1867 között pedig a közös belügyminisztérium gyakorolt. (A közösségalkotás jogának, az egyesülési jognak az első hazai szabályozására 1853-ban került sor, ami nem maradt el időben az európai gyakorlattól.) A szabadságharc leverése után a Habsburg önkényuralom a korábbiaknál is jobban rányomta bélyegét az egyesületi életre, ami ellehetetlenült,. Hiába formálódtak a polgári értékek, szabad érvényesülésükre alig volt mód 1867 után a magyar belügyminiszter hatáskörébe került az egyesületek(felügyelete, ami

1873-tól igen liberálissá vált, a felügyelet az államérdek védelmére és a visszaélések megakadályozására korlátozódott. A kiegyezés a gazdasági élet fellendülését is magával hozta. 1862-ben sor került az első, majd 1878-ban a második teljes körű egyesületi statisztikai vizsgálatra is. Az 1878-as vizsgálat arról is képet alkotott, hogy az akkor működő egyesületek mikor jöttek létre. 1872 évi VIII tc eltörölte a céhrendszert, amelyek ezt követően egyesületi, ipartársulati formában működhettek. 1878-ra 32 százalékra nőtt a szakmai szervezetek aránya a korábbi 6 százalékról. Ez a jelenség arra is utal, hogy a jogszabályi környezet igen erőteljesen befolyásolhatja a nonprofit folyamatokat. Az egyesületek első korlátozására az 1. világháborút megelőzően, 1912-ben került sor, a háború esetére szóló intézkedéseket fogalmaztak meg, alapítási tilalmat és szigorú hatósági ellenőrzést vezettek be, melyet csak

1916-ban enyhítettek a hadi jótékonysággal kapcsolatos szervezetek esetére. A háború után, két hónap erejéig. Károlyi Mihály kormánya idején az 1919 G anuár 12) évi m Néptörvény teljesen szabaddá tette az egyesületi életet. Eltörölte az egyesület szervezésének és megalakításának bejelentési és engedélyezési procedúráját Ezt követően, egészen a II. világháborúig, az éppen aktuális hatalom aktuális céljainak megfelelően alakult az öntevékeny szervezetek szabályozása. A Tanácsköztársaság alkotmánya például csak a munkások, és a földművesek részére engedélyezte az egyesülési és szervezkedési jogot. A Tanácsköztársaság után visszaállították a 1919 rendelkezéseket, de ,lehetővé vált közérdekű célból új egyesületek létrehozásával. Az engedélyezést és a felügyeletet újra, a b elügy- vagy az illetékes minisztérium látta el. Nyugodtabb időkben viszonylag szabadon, kevésbé nyugodt időkben

korlátok között folyt a civil közösségek élete, de egyszer sem tértek vissza a III. Néptörvény biztosította liberális feltételek. 29 Hivatalos statisztikák szerint. 1862 és 1878 között (tizenkét év alatt) rneghatszorozódott, a következő ötvennégy év alatt hét és félszeresére nőtt az egyesületek száma. A II világháború előtti évtizedben már kiterjedt egyesületi élet folyt Magyarországon. 1938-tól a zsidótörvények először korlátozták, majd meg is tiltották a, zsidó származásúak szabad szerveződését. Ezzel a körülménnyel kezdetét vette a szféra több évtizedig tartó zuhanása eltolódtak. Magyarország egyesületi szférája 1945-ig azt a képet mutatta, amit az önszerveződés, a közösségalkotás legfontosabb motivációiként szokás említeni: az identitás kifejése, a közös érdekek és értékek képviselete, kölcsönös- segítségnyújtás, a megteremtése, a közös szórakozás, a szabadidő

hagyományápolás önművelés stb. A II: világháború az egyesületi szférát is szétzilálta. Egyesületek sora azért szűnt meg, mert elpusztultak tagjai, másokat kollaboráns tevékenységük miatt megszüntettek, a k ommunista hatalomátvétellel, pedig megkezdődött a civil szervezetek szisztematikus felszámolása. Az 1946. évi 1 törvénycikk még elidegeníthetetlen jogként szabályozta az állampolgárok egyesülési jogát, és belügyminiszteri rendelet a miniszter hatáskörébe utalta az egyesületek felügyeletét. A népköztársaság 1949. évi alkotmánya (1949 évi XX törvény) az egyesülési jogot már csak a "dolgozók érdekeinek megfelelően" kitétel érvényesülése mellett biztosította. A szocialista jogrendszer elsősorban - nem - törvényi tilalommal, hanem rugalmasan értelmezhető szabályozással korlátozta az önkéntes szerveződés jogát. Úgynevezett "valódi" társadalmi szervezeteket jelöltek ki, melyek Párt

érdekeit, politikáját közvetítették (így például a szakszervezetek, a nőszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség). A jogrendszer másodrendűvé tette a "kisebb társadalmi" jelentőségű, általában kulturális, szabadidős tevékenységet folytató egyesületeket. Az 1959-ben kiadott Polgári Törvénykönyv pedig a két kategóriát következetesen különválasztja és különböző célokkal ruházza fel. A kisebb jelentőségű és meglepő módon mindig szigorodó jogszabályok egészen 1989-ig mindig is a hatalom éberségét tükrözték. 1981-ben a hatóság már a szervező munkát is megtilthatta az egyesület célja valószínűleg veszélyeztette volna a társadalmi rendet. A hatalom nyilvánvalóan mindig politikai kérdésként kezelte az állampolgárok- önszereződését, bár ennek szabályozási megoldása helyett inkább operatívan avatkozott be a civil mozgások folyamataiba, és ellehetetlenítette mindazokat a szervezeteket,

melyeket nem tudott ellenőrzése alatt tartani. Az egyesületek nagy részét a korszak kezdetén megszüntetett, a megmaradtakat ellenőrzése alá vonta, és létrehozta a saját képére formált társadalmi szervezeteket, de később is csak a politikailag semleges vagy annak látszó törekvéseket engedélyezte Az 1956-os felkelés kudarca után az állampolgárok is elfogadták, hogy - a magyar történelemben nem először - jobb az ellenállás lágyabb eszközeihez folyamodni, és politikailag semleges vagy annak látszó szervezeteket hoztak létre, melyek pusztán létezésükkel -is- kifejezték a diktatúraellenességet. A hatalom ezeket az ártatlannak látszó szervezeteket ugyanis - minden gyanakvása ellenére- betiltani már nem merte. Az alapítványok azokon a területeken működtek, melyekre a gondoskodó állam is -főképp szólamokban kiterjesztette szárnyait, vagyis él jóléti szolgáltatások, körében, a hatalmi logika szerint az önkéntes

alapítványok elveszítették létjogosultságukat. Ennek kimondása annál is inkább fontos volt, mert a vagyoni függetlenség az alapítványoknak stabil hátteret biztosított. A hatalom átvétele után ezért rövidesen megtörtént e " nehézkes konstrukció" csaknem teljes körének államosítása. Az 1942 évi 2 törvényerejű rendelet sajátságos módon szólt az alapítványokról. Előbb foglalkozott megszüntetésük és csak utóbb létrehozásuk kérdéseivel. Az alapítvány megszüntetésének okait a következő módon értelmezte: az alapítványt meg kell szüntetni, ha céljának elérése lehetetlenné vált, vagy a k özérdeket veszélyezteti, ha céljának megvalósításáról ésszerűen csak állami, közigazgatási úton lehet gondoskodni, ha célja nem illeszkedik a megváltozott viszonyok közé. A Polgári Törvénykönyv 1959 évi módosításában már maga a j ogintézmény sem szerepel, és ez zel be is következett a sz inte teljes

megsemmisítés. Ennek értelmében egészen 1987 szeptemberig Magyarországon-új alapítványt létrehozni nem lehetett. A szocializmus nonprofitszektora - a fentiek miatt - lényegében az egyesületi körre korlátozódott. Előtérbe került a sport, tűzoltó tevékenység és a háború előtti időszakhoz képest erőteljesen visszaesett a klasszikus közösségi tevékenységek, a kultúra, a jótékonyság, és a szakmai tevékenységek köre, de még a nagy részarány ellenére a 80-as évekig a szabadidő és a hobbi is. 30 Ami a rendszerváltás környékén történt A rendszerváltó években (1989-1990).robbanásszerű fejlődés következett be a hazai nonprofit szektor életében. 1990-ben az alapítványok száma az előző évinek több mint 4, 5-szeresére, az egyesületeké több mint 1 ,5-szeresére nőtt. A mai nonprofit szektor egyik kezdeményezője és aktív résztvevője a rendszerváltásnak. A rendszerváltásnak végső lökést adó nemzetközi

viszonyok alakulását is figyelembe kell venni. Nem véletlen, hogy Kelet-Közép-Európában nagyjából egy időben zajlottak ezek a változások.) Az új demokratikus - elvi alapokon nyugvó, némi változtatással ma is érvényes jogi feltételeit elsőként az 1987. évi II törvényerejű rendelet kezdte kiépíteni (a Polgári Törvénykönyv módosítása, mely újból a jogi személyek közé sorolta az alapítványt), majd ezt folytatták az olyan sarkalatos törvények mint az .1989 évi II. törvény az egyesülési jogról, az 198 éyi m törv a gyülekezési jogról, az 1989, é vi XXXIII évi törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról, illetve az 1990. évi IV törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. A politikailag "semleges" nonprofit szervezetek története is folyamatosnak mondható, az ilyen jellegű szervezetek jelentős része még a rendszerváltás előtti években jött létre. A polgári

védelmi és a tűzoltó szervezetek közel 70, a sportegyesületek 41, a szabadidős szervezetek 37 százaléka. Jó néhány szervezet, ami működött a rendszerváltás előtt, meghatározó, pozitív szerepet játszott a rendszerváltás előkészítésében és megvalósításában. A robbanásszerű fejlődés mozzanatait a következőkben foglalhatjuk össze: 1. 1987-től, de különösen 1989-től kezdve önálló jogi személlyé váltak a korábban művelődési házak, népfront szervezetek, egyházak, oktatási és egyéb intézmények védőernyője alatt meghúzódó, nem formalizált amatőr mozgalmak, baráti körök, klubok, népfőiskolák, szakkollégiumok, tánc házak, városvédő, faluszépítő csoportok, olvasótáborok és más közösségek, melyek látszólag politikailag ártalmatlan közösségi tevékenységet folytattak, de védőernyőre valószínűleg többségüknek nem ezért volt szükségük. 2. Legalizálódtak az addig elfojtott, gyakran

"illegális", mivel elsősorban politikai célokat, illetve a fennálló rendszer értékrendjével igazán nem harmonizáló törekvéseket (például a sz egények, a hajléktalanok támogatását) megfogalmazó szerveződések. Ekkor léptek a teljes nyilvánosság elé a későbbi parlamenti pártok elődszervezetei (például a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata) és más civil szerveződések (például a SZET A vagy néhány "repülő" egyetem 3. Valódi autonómiát szerezhettek a korábban erőteljes állami kontroll alatt működő civil közösségek A szektor újjászületésében nem kevésbé jelentősek azonban azok a konjunkturális hatások sem, melyeket már valóban a rendszerváltás eredményezett. Rövid felsorolásuk érzékelteti. hogy a nonprofit szektor milyen sokféle forrásból táplálkozik 1. 1990-ben mindkét nonprofit szervezeti csoportban valóban szabaddá vált a szervezetek alapítása Korábban ezt

csak az egyesülési törvény garantálta. Ebben az évben az alapítványi szabályok is liberalizálódtak (1990. évi 1 törvény), megszűnt az állami felügyelet lehetősége 2. A rendszerváltás eufórikus légköre a kedvező bel- és külpolitikai klíma, a jogi garanciák és feltételek ösztönzőleg hatottak a társadalom sokszínű önszerveződési folyamataira. Az állampolgárok igyekeztek behozni azt a lemaradást, amit a k orábbi évtizedek alatt a c ivil szervezetek létrehozásának hiányában felhalmoztak. 3. Megjelent a megváltozott társadalmi-gazdasági rendszer okozta új problémákra reagáló szervezetek egész sora is. Ilyen jelenség volt például a munkanélküliség, a szegénység, a menekültügy mentálhigiénés problémák sora, különösen a drogkérdés de a „rendőrállam” felszámolása utáni bizonytalan légkör kedvezett a közbiztonság romlásának is. 4. Mindenekelőtt azonban az állam kiszolgáltatások terén nyújtott

elégtelen teljesítménye illetve gyors ütemű kivonulása hagyományos működési területeiről (például kultúra, művelődés, szociális ellátás) kényszeríttette ki a n onprofit szervezetek szerepvállalását. A gazdaság egyensúlyi problémái, a költségvetés hiánya és prioritással az egyébként is hagyományosan a m aradékelv alapján finanszírozott jóléti szolgáltatások jelentős forráscsökkenéséhez vezettek. A leépülő állami gondoskodás helyére legtöbbször kényszerből a magukról gondoskodó állampolgárok léptek. 31 5. A szektornak nyújtott gazdasági kedvezmények önmagukban is éreztették hatásukat Éppen az igen liberális adó- és gazdálkodási szabályok motiváltak sokakat pusztán a gazdasági előnyök kihasználását célzó "ál" alapítványok és egyesületek létrehozására. A 90-es évek elejének alapítványi boom-ja mindenekelőtt az alapítványi formához kötődő megkülönböztetett

adókedvezményeknek tudható be. A civil szféra számos szervezetét pusztán az állami támogatások megszerzésének lehetősége hívta életre. Ezek a jelenségek sajnos igen hamar a gyanú árnyékát vetették a szektor egészére. 6. Hasonló jelenség volt az is, hogy a privatizáció előtt álló vállalatok jóléti intézményeiket alapítványokba vitték át. Általánosságban ugyanis elmondható, hogy az alapítványi forma státuszszabályainak köszönhetően nagyon is alkalmas megoldás vagyonok végleges bebetonozására 7. A civil szféra mellett az állampolitikai hatalom is aktívan, direkt módon kivette részét a szektor alakításában. A privatizáció egyik sajátos vonulata volt a rendszerváltás előtti évektől (l987-88-tól) kezdődően a közpénzek nonprofit szervezetekbe történő átcsoportosítása, ami sajnos, ugyancsak ellentmondásos jelenségnek minősült. Jobbik esetben ez a megoldás a közfeladatok valódi társadalmasítását, a

közvetlen állami ellenőrzés feladását jelentette kormányzati, önkormányzati alapítványok létrehozása, vagy civil szervezetek vagyonhoz juttatása, támogatása révén. Az állami tulajdon magánosításának ez a nonprofit formája azonban többnyire a közpénzek átmentését szolgálta szűk gazdasági vagy politikai érdekcsoportok számára. Különösen feltűnő volt-ez a volt társadalmi szervezetek, a KISZ és az állampárt vagyonát illetően. A nonprofit szektor fejlődése a rendszerváltás után A nonprofit szektor rendszerváltás utáni történetét több szempontból is vizsgálhatjuk. Célszerű először a szabályozás kérdését áttekinteni, mely a szektor fejlődésének feltételrendszerét, keretét termeti meg. A nonprofit szektor jogi keretei A rendszerváltás politikai folyamatainak lezárulásáig megteremtődtek azok a törvényi feltételek, melyek a n onprofit szektor valóban demokratikus kereteit jelentették. : A Polgári

Törvénykönyv kodifikálta az alapítványt, a közérdekű célok megvalósítására önkéntes alapon létrehozható intézményt, az 1989. évi 2 törvény garantálta a Szabad közösségalkotás elidegeníthetetlen iogát,-a-1989 évi XXXIII törvény intézményesítte a többpártrendszer az 1990. é vi IV -törvény rendelkezett az egyházak alapításának szabadságáról A nonprofit szervezetek létrehozásának kialakult szabályrendszerében a rendszerváltás utáni években három lényeges változás történt. 1. Az 1990 évi 1 törvény a Polgári törvénykönyv módosításáról az alapítványok létestésének valódi szabadságát teremtette meg. Megszüntette az alapítványok bejegyeztetéséhez szükséges hatósági engedélyezést, az állami felügyeletet, és ezeket a bíróság hatáskörébe utalta. 2. Az 1993 évi XCII -törvény a Polgári Törvénykönyv kiegészítette a jogi feltételrendszert Ennek értelmében három új nonprofit jogi forma

lett: a közalapítvány. a köztestület és a közhasznú ág 3. Az 1997 évi CL VI törvény a közhasznú szervezetekről átfogó jelleggel bevezette a nonprofit szervezetek kategóriarendszerét (közhasznú és kiemelten közhasznú) 32 12. tétel A hazai nonprofit szektor szervezeti formái Elismerendő a szektor egyik legfontosabb tulajdonságát, a sokféleséget, a sokszínűséget, célszerű a szervezeti kört is olyan tágan értelmezni, amennyire csak lehet Ezek alapján, Magyarországon a következő nonprofit szervezeti formákat értelmezhetjük: 1. Társadalmi szervezetek 2. Alapítványok 3. Közalapítványok 4. Köztestületek 5. Közhasznú társaságok 6. Egyházak 7. Vízgazdálkodási társulatok 8. Lakásszövetkezetek 9. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (A szervezetek neve alatt a l egfontosabb státusz szabályok hatályos jogforrásait tüntetem fel, illetve azt az évszámot, mely az adott szervezeti forma létrehozásának

jogszabály szerinti első éve.) 1. A társadalmi szervezet Az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A szervezet céljáról, annak működéséről, belső szabályairól, szervezetéről kizárólag a tagok dönthetnek. A cél elsődlegesen gazdaságvállalkozási tevékenység nem lehet, bár megvalósítása érdekében - de azokat nem veszélyeztetve - a szervezet folytathat vállalkozási tevékenységet. A szervezet bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezáltal válik jogszeméllyé. Megszűnése a tagok elhatározásából vagy bírósági úton történhet Törvényességi felügyeletet a szervezet fölött az ügyészség gyakorol. A társadalmi szervezet vagyonának sorsát megszűnés esetére az alapszabály fogalmazhatja meg. A körbe tartoznak az

egyesületek, az érdekképviseletek, a szakszervezetek, a -politikai Pártok, a tömegmozgalmak. A -társadalmi szervezet a szektor legjellemzőbb és leggyakoribb társas nonprofit szervezeti formája. Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra alapító okirattal alapítványt hozhat létre: A közérdekű cél a társadalom érdekeit jövedelem- és vagyonszerzési cél - nélkül szolgálja. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, de- végezhet vállalkozási tevékenységet. Az alapítvány bírósági bejegyzéssel jön létre és ezzel válik jogi személlyé; -törvényességi felügyeletet fölötte az ügyészség gyakorol. Az alapítvány célnak megfelelő működését a kezelő szerv biztosítja, melyben az alapítónak csak korlátozott jogai lehetnek. Az alapító az alapító okiratban rögzítheti a megszűnés feltételeit (ez lehet a

cél elérése, a feltételek bekövetkezése, a működés időtartama), de más módon nem jogosult - az alapítvány visszavonására, megszüntetésére. Rendelkezhet azonban legalábbis a t örvény szerint a vagyon megszűnés utáni sorsáról. Az alapítvány a személyi elem nélküli nonprofit szervezetek leggyakoribb hazai formája. 33 3. A közalapítvány Az alapítvány közjogi formája, melyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi Önkormányzati- képviselő-testülete hozhat létre közfeladat folyamatos biztosítása céljából. Közalapítvány magánalapítványok átalakulásával és más civil kezdeményezéssel is létrejöhet, ha az ajánlatot az al apításra jogosult szerv elfogadja. A köz alapítvány bírósági bejegyzéssel jön létre és válik jogi személlyé. A kezelő szerv működésére az alapító meghatározó befolyást nem gyakorolhat. A közalapítvány törvényességi felügyeletét az ügyészség és az Állami

Számvevőszék látja el. Az alapító megfelelő indoklással bármikor megszüntetheti a szervezetet és rendelkezhet a vagyon megszűnés utáni sorsáról is. 4. a Köztestület A társadalmi szervezettel rokonságot mutató, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását mindig az adott szervezetre vonatkozó törvény rendeli el. A köztestület jogi személy, melynek célja a tagsághoz, illetve a tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátása. Köztestület például agyar Tudományos Akadémia, a gazdasági és a szakmai kamarák (például az orvosi vagy a gyógyszerész kamara), a hegyközségek. Törvény előírhatja, hogy bizonyos tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. Fontos szerepkörük egyes hatósági, államigazgatási jogkörök (például tanúsítványok, eredetigazolások kiadása, szakmai vizsgáztatás) gyakorlása. Vállalkozási célra nem hozhatók létre,

de végezhetnek gazdasági tevékenységet, ha a rájuk vonatkozó törvények ezt megengedik. Ugyancsak törvény rendelkezik a felügyelet, a vagyon sorsa és a megszűnés kérdésében. A köztestületek a közfeladatok társadalmasításának fontos intézményei. 5. A közhasznú társaság A nonprofit szektor egyetlen társasági formáció ja, mely közhasznú - a társadalom közös szükségleteit nyereség- és haszonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú társaságot (kht) magán- és jogi személyek hozhatnak létre A társaság a közhasznú tevékenység mellett elsődlegesen is folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, de az ebből származó, haszon sem osztható fel a társaság tagjai között. közhasznú társaság nem tartozik közvetlenül a Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) hatálya alá, de mögöttes jogszabályként a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó Gt

A közhasznú társaság szerződéssel, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Törvényességi felügyeletét a Cégbíróság látja el. A közhasznú társaság legfőbb szerve a taggyűlés, kizárólagosan ez jogosult a társasággal kapcsolatos döntések meghozatalára. Megszűnés esetén a kbt vagyona az alapítókat illeti. 6. Az egyház A lelkiismereti és vallásszabadságról valamint, az egyházakról szóló törvény szabályai szerint az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező egyházat hozhatnak létre minden olyan vallási tevékenység végzése céljából, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik. Az egyház a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, és az abból való törlés el szűnik meg. Az egyházat a bíróság nyilvántartásba veszi, ha az egyház az alapszabályát elfogadta, az ügyintéző és képviseleti szerveit

megválasztotta, és az alapítók nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet nem Alkotmány és törvénysértő. Az egyházak feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. 34 Az egyházak elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathatnak, de a c éljaik megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtése érdekében folytathat vállalkozási tevékenységet, alapíthatnak vállalatot a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint. Az egyház vagyona elsősorban adományokból és egyéb hozzájárulásokból, illetőleg az egyházi szolgáltatásokért fizetett díjakból képződik. Az egyházak megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó alapelvek a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint érvényesülnek. A megszűnés, a feloszlás, az egyesülés az alapítók joga, és ők dönthetnek a vagyon megszűnés utáni sorsáról is. Ha a vagyonra vonatkozóan nincs

rendelkezés, azt a Kormány alapítvány létrehozására fordíthatja. 7. A vízgazdálkodási társulat Vízgazdálkodási közfeladatok ellátására, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, mely közfeladatai) jellegétől függően vízközmű- társulat, illetve víztársulat lehet. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválás ára, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére - eltérő rendelkezés hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A társulat létrehozása részben önkéntes (az érdekeltségi terület érintettjeinek az érdekeltségi egység aránya szerinti kétharmados többsége határozhat ja el). A. társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre, törvényességi felügyeletét a cégbíróság

látja el. A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, irányító szerve az intézőbizottság, ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. E szerveket a taggyűlés választja meg A társulat adat jellege szerint lehet: - víziközmű-társulat, mely a közműves vízellátást, a. Szennyvízelvezetést, a szennyvíztisztítást, a káros vizek elvezetését szolgáló vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt; - víztársulat. mely helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el A víziközmű-társulatvállalkozási tevékenységet nem folytathat. A víztársulat közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat, de sem vagyona sem a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel, eredményét elsősorban közfeladatai ellátására köteles fordítani. A társulat megszűnése esetén végelszámolásra kerül sor. Jogutód nélküli -megszűnés esetén a közfeladat ellátásához szükséges

vagyon az önkormányzatra vagy az államra száll. 8 A lakásszövetkezet A lakásszövetkezet, a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően, a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával, önkormányzati keretekben működő, a tagok érdekeit szolgáló tevékenységre létrehozott közösség. A szövetkezeti törvény különös rendelkezései szerint a lakásszövetkezet a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi tároló, a műhely vagy üzlethelyiség-építő és fenntartó tulajdonosok és a használati jog gyakorlására jogosult személyek közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezete. A szövetkezet jogi személy, mely cégbírósági bejegyzéssel jön létre, törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A tagsága maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának minden kérdésében, választás útján létrehozza a testületi szerveket, megalkotja a

szabályzatokat, ellenőriz és beszámoltat. Legfőbb szerve a taggyűlés A lakás szövetkezet elsősorban a maga és a tagok számára végez belső szolgáltatásokat önköltség ellenében. A szövetkezet folytathat vállalkozási tevékenységet, de az ebből származó jövedelem a szervezet közhasznú jellegéből következően nem osztható fel a tagok között. Megszűnés esetén a vagyon a volt tagok és a nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában. 35 9. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár Kizárólag természetes személyek (a pénztártagok) által a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott társulás. A pénztár célja, hogy társadalombiztosítási, illetve más szociális ellátást kiegészítő, pótló vagy helyettesítő szociális, illetve egészségvédelmi szolgáltatást szervezzen, finanszírozzon és nyújtson tagjai vagy azok közeli

hozzátartozói számára. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíj befizetésekből finanszírozza, illetve nyújtja. A pénztár jogi személy, mely a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés határozza meg. Az alakuló közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály és az induló gazdálkodási terv elfogadása, a tisztségviselők megválasztása. A pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, vagy a tagok által választott testület. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár lehet: - nyugdíjpénztár - önsegélyező pénztár - egészségpénztár A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség, állami felügyeletét a pénzügyminiszter a Pénztárfelügyelet útján látja el. A pénztár a z árt gazdálkodás elve szerinti gazdálkodási tevékenységet folytathat a feladatai teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése

érdekében. Ennek keretében az alapszolgáltatás szerinti tevékenységet, a pénztárvagyon befektetését és kezelését végzi (az ezekből származó jövedelmek nem minősülnek vállalkozási jövedelemnek), valamint kizárólag a Pénztárfelügyelet engedélyével kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat. A pénztár nonprofit elven működik, mivel a gazdálkodása során elért bevételeit sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A pénztár megszűnése esetén a pénztártag a az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti a pénztártól. Egyes szakírók a hazai nonprofit szervezeti kört még ennél is tágabban értelmezik. Van, aki némi aggodalommal ugyan - ide sorolja például a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet, célja lényegében vagyonszerzésre irányul, ezzel ellentmond a legalapvetőbb nonprofit kritériumnak, így a szektorba történő besorolásától nyugodtan

eltekinthetünk. 36 13. tétel A nonprofit szervezetek gazdálkodását és pénzügyeit érintő jogszabályok, a gazdálkodás alapelvei A nonprofit szervezetek gazdálkodását és pénzügyeit érintő jogszabályi feltételrendszer összességében elfogadható, azonban, az egyes jogszabályok közötti jogharmonizáció hiánya többször is felmerül, és nehéz helyzetbe hozza a nonprofit szervezetek munkatársait. A nonprofit szervezetek működéséről, nyilvántartásba vételéről és törvényességi felügyeletéről is több vonatkozó jogszabály rendelkezik (Ptk., közhasznú törvény stb) Jelentős azon nonprofit szervezeteknek a száma, melyeknél az éves forgalom több tízmillió forint nagyságrendű. Ezen szervezetek működtetése professzionális gazdasági vezetőket igényel, akik átfogó és széles körű - a szektor specialitásait is érintő - pénzügyi-számviteli ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek. Az ilyen jelentős forgalmú és

szerteágazó tevékenységi kört működtető szervezetek gazdálkodása vetekszik a középvállalatokra jellemző ügyviteli, pénzügyi, munkaügyi, gazdálkodási. rendszerekkel, s így szinte valamennyi jogszabály érinti tevékenységüket. A gazdasági élet szereplőinek gazdálkodás át, adózási kérdéseit az egyes adó törvények, és a számviteli törvény rendszerezi, melyek kitérnek a nonprofit szervezetekre jellemző sajátosságok szabályozására is. Emellett a számviteli törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeleteket hozott létre a k ifejezetten nonprofit szervezetek gazdálkodás ára, könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségei - más gazdálkodó szervezetektől eltérőjellemzőinek szabályozására. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának általános jellemzői A nonprofit szervezetre vonatkozó elv, hogy elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható. a gazdálkodása során

elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Kivétel ez alól a Közhasznú társaság melynek vállalkozási tevékenységére a Gt. korlátozott felelősségű társaságról szóló előírásai vonatkoznak. ahol elsődleges cél a nyereség elérése A gazdasági-vállalkozási tevékenység ugyan nem lehet elsődleges cél, de a nonprofit szervezeteknek is gazdálkodniuk kell céljaik megvalósítása érdekében. A gazdálkodás és a vállalkozási tevékenység tehát két különböző fogalom, a szervezet gazdálkodása során végezhet másodlagos 1elleggel vállalkozási tevékenységet. Nevesíteni kell, hogy a szervezet végezhet-e vállalkozási tevékenységet, ha igen milyen korlátozottságokkal (pl. a vagyon hány százalékának mértékéig) A létesítő okiratban célszerű az alaptevékenységet és a vállalkozást tevékenységet minél pontosabban definiálni, mert a működés során

az Itt megfogalmazottak szerint kell minősíteni az egyes tevékenységeket. A Tao törvény 4. és 6 sz melléklete szerint a létesítő okiratban felsorolt cél szerinti tevékenységek kedvezményezett tevékenységnek minősülnek, ilyenekből származó eredmény után- társasági adó- fizetési kötelezettség nem keletkezik. Emellett nevesíti a jogszabály a további kedvezményezett tevékenységeket. Amennyiben a szervezet működése során olyan tevékenységet is folytat, mely konkrétan nem szerepel a létesítő okiratban (például. Könyvkiadás), de összefüggésbe hozható a szervezet céljaival, jogértelmezési kérdés eldönteni, hogy mely cél szerinti/vállalkozási) tevékenységek közé sorolja a szervezet. - Ugyancsak létesítő okiratban kell rendelkezni arról, hogy a szervezet képez-e törzsvagyont. melynek csak kamatát/hozamát használhatja fel, vagy ilyen jellegű elkülönült vagyont nem hoz létre. 37 - Fel kell tüntetni, hogy a

szervezetnél kik jogosultak kötelezettségvállalások és a banki tranzakciók aláírására:. Az alapítványok, köz alapítványok esetében általános szabály, hogy kizárólag az alapító(k)tól független személyek rendelkezhetnek a bankszámla felett, mely jogi státust a kuratóriumi tagoknak a feladatvállaló nyilatkozatukban fel kell tüntetniük. - A nonprofit szervezetek a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek értelmében beszámolási és könyvvezetési kötelezettséggel rendelkeznek. Alapvető követelmény továbbá a pénzügyi-számviteli szabályok betartása, mely szabályokat a következő fejezetek részletesen bemutatnak. - A nonprofit szervezetek feletti adóellenőrzést a szervezet székhelye szerint illetékes hatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának, valamint a vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozatának az ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyelet pedig a -

közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. A közhasznú jogállású szervezetek gazdálkodásának speciális jellemzői A gazdálkodás általános elvei mellett a közhasznú minősítést megszerzett szervezetek működésére a nonprofit (közhasznú) törvény további korlátozásokat tartalmaz. - A közhasznú szervezet az államháztartás rendszereitől - a normatív támogatás kivételével- csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és 1 módját. - A szervezettől igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások banki által megismerhetők. - A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által

megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. - A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbőlaz eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cé l szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A kockázatok csökkentése és a közpénzek megóvása érdekében a nonprofit hasznú) törvény a következő további követelményeket írja elő: - A közhasznú szervezetváltót, illetve más hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. - A közhasznú szervezet a

közhasznú társaság kivételével - vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; - az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. - Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más Jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A nonprofit törvény pontosan leírja a felügyelő szerv létrehozásának szabályait, hatáskörét és a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. - A közhasznú adomány gyűjtés szabályai: a közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem Járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. 38 A közhasznú szervezet

nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Bevételek A vonatkozó jogszabályok a bevételeket alapvetően kétféle módon különböztetik meg: - a szervezet cél szerinti (közhasznú) tevékenységéből származó bevételek; - vállalkozási tevékenységből származó bevételek. A cél szerinti tevékenységből származó bevételek típusai: - az alapítótól, a támogatótól a cél szerinti (közhasznú) tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások (készpénz, ingatlan, értékpapír, szellemi alkotás stb.), - államháztartás alrendszereitől kapott támogatások, - a magánszemélyek jövedelemadójából tett 1 %-os felajánlások, - pályázatokon elnyert támogatások, - " a cél szerinti tevékenység folytatásából

származó árbevételek, befektetésekből (bankbetét, értékpapír) származó bevételek, tagdíjbevételek (csak a tagsági viszonnyal rendelkező szervezeteknél), egyéb bevételek (pl. a szervezet célját szolgáló eszközök értékesítésének bevétele) A vállalkozási tevékenységből származó bevételek főbb típusai: - a szervezet tulajdonában vagy használatában levő ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök bérbeadásából, használatba adásából származó bevétel, - a létesítő okirat szerint kifejezetten vállalkozási tevékenységnek minősített tevékenységből származó bevétel, - reklámtevékenységből származó bevétel (A reklámot szerződés alapján végzi a szervezet. Nem minősül reklámnak, ha egy szervezet a nyilvánosság előtt köszönetet mond támogatóinak.), minden olyan tevékenység bevétele, melyet a vonatkozó jogszabályok nem minősítenek kedvezményezett bevételnek. Kiadások A nonprofit szektorban nem

zajlik érzékelhető tőkefelhalmozás, a szervezetek többsége éves bevételét szinte teljes mértékben, a t árgyévben felhasználja. A vonatkozó jogszabályok a bevételekhez hasonlóan - a költségeket is aszerint csoportosítják, hogy azok a cél szerinti, vagy a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódnak-e. Ennek alapján az alábbi költségcsoportokat különböztetjük meg: - a cél szerinti (közhasznú) tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (támogatások, ösztöndíjak, cél szerinti szolgáltatások), - vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, cél szerinti és vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó közvetett költségek (pl. működési költség) A jogszabályi előírások szerint ezen közvetett költségeket a közhasznú tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételek arányának megfelelően kell megosztani. A közhasznú minősítéssel járó külön

kedvezmények Támogatók adókedvezménye Kizárólag a közhasznú minősítést megszerzett szervezetek támogatása esetén vehető igénybe 39 adó-, vagy adó alap csökkentésére irányuló kedvezmény a személyi jövedelemadóról szóló törvény 41. § -ában, illetve a t ársasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4-7 §-ában foglalt feltételek szerint. A kedvezmények igénybevételéről, annak feltételeiről részletesen jelen kiadvány hetedik fejezetében térünk ki. Adómentes kifizetések Kizárólag közhasznú / kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból lehet adómentes kifizetéseket eszközölni a s zemélyi jövedelemadóról szóló törvény 1. s z mellékletének 3.1 pontjában felsorolt jogcímeken Ezeket részletesen a kiadvány 72 pontjában mutatjuk be. A természetbeni juttatások körében teljes körű adómentességet élvez a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően

közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. sz melléklet 3 pontjában foglalt feltételek szerint. Társaságiadó-kedvezmény A szervezet társasági adóalapjának meghatározásánál is lényeges feltétel a kedvezmények igénybevételénél a közhasznú minősítés megléte. Ennek hiányában lényegesen szűkebb a társasági adóról szóló törvény 9. §-a alapján kedvezményezettként elismert mérték Áfa-visszaigénylés további kedvezménye A különleges áfa-visszaigénylési lehetőségről ír az általános forgalmi adóról szóló törvény 71. §. (9) bekezdése Ennek a lehetőségnek az igénybevételéhez nincs szükség a szervezet közhasznú minősítésének a megszerzésére, azonban egy feltétel

teljesülését elengedi a jogalkotó, amennyiben a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállású és szociális vagy egészségügyi feladatot lát el. Ez a szervezet vezetője, az igazgatását ellátó személyzete, vagy az igazgatta abban közreműködő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből a legkevésbé teljesíthető a szervezetek részéről. 40 14. tétel Bejelentési, könyvvezetési és beszámolási kiötelezettségek 1. Bejelentési kötelezettség A nonprofit szervezeteknek a nyilvántartásba vételüket kimondó jogerős bírósági végzés keltétől számított 15 napon belül kell eleget tenniük az alábbi bejelentési kötelezettségeiknek: 1.1 Állami adóhatósághoz történő bejelentkezés A jogerős bírósági végzés keltétől

számított 15 napon belül be kell jelentkezni a székhely szerint illetékes állami adóhatósághoz, amely megadja az adószámot; a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozni kell az áfa alanyiságról és a könyvvezetés módjáról is. Ezen bejelentési kötelezettséget az ún. Bejelentkezési lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok, és szervezetek részére elnevezésű nyomtatványon kell megtenni. Csatolandó: alapító okirat/alapszabály másolata, végzés másolata, eredeti székhelyengedélyezési nyilatkozat. 1.2 Változásbejelenési kötelezettség Folyamatosan eleget kell tenni az állami adóhatóság felé a változás jelentési kötelezettségnek is, amennyiben az adóhatóság felé bejelentett bármilyen adatban (székhely, képviselő személye, közhasznú minősítés megszerzése stb.) változás következik be Ezen bejelentési kötelezettséget az ún. Adatmódosító lap a

cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok, és szervezetek részére elnevezésű nyomtatványon kell megtenni. Csatolandó: módosítást bejegyző bírósági végzés másolata. 1.3 Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz Be kell jelentkezni a székhely szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz, illetve ezen szerv felé is teljesíteni kell a szükséges változások bejelentését. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. Ezt a kötelezettséget az Art 11/C §-a szabályozza A bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettségének az adózó az ún. Bejelentkezés/adatmódosítás fővárosi (megyei) helyi adók hatálya alá tartozók részére elnevezésű adatlap kitöltésével, cégszerű aláírásával és benyújtásával tesz eleget. Az adatlaphoz további dokumentumot

nem kell csatolni. 1.4 Bejelentkezési kötelezettség a társadalombiztosítási igazgatósági szervhez A nonprofit szervezetek a megalakulásukról szóló jogerős bírósági végzés keltétől számított 15 napon belül kötelesek a székhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez bejelentkezni. Az igazgatási szerv a f oglalkoztató számára nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót. A bejelentkezési kötelezettséget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Bejelentő lap az 1997. évi LXXX törvény alapján foglalkoztatóknak minősülők részére elnevezésű nyomtatványon lehet teljesíteni. A bejelentőlaphoz további dokumentumot nem kell csatolni. 1.5 A Központi Statisztikai Hivatalhoz történő bejelentkezés törvényi szabályozása A Központi Statisztikai Hivatalhoz történő bejelentkezést a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI törvény 8/ A.

§-a szabályozza 41 A nem cégbejegyzésre kötelezett nonprofit szervezetek az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével teljesítik kötelezettségüket, statisztikai számjelükről írásban kapnak értesítést. A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változásokat és a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül kell a KSH-nak bejelenteni. A bejelentkezési kötelezettséget a KSH Bejelentkezési lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek részére elnevezésű nyomtatványon lehet teljesíteni. A bejelentkezési laphoz további dokumentumot nem kell csatolni. Az állami hatóságokhoz való bejelentkezés a szervezetek mindegyike számára, kötelező, a pénzintézetek csak adó számmal rendelkező szervezetek részére nyithatnak bankszámlát. Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéshez

a szervezeteknek rendelkeznie kell a nyilvántartásba vételét elrendelő jogerős bírósági végzéssel. 2. Bankszámlanyitási kötelezettség A vonatkozó jogszabályok nem teszik egyértelművé a non-profit szervezetek (kivéve a közhasznú társaságot) bankszámlanyitási kötelezettségét. Az Art II/A §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bankszámlanyitásra kötelezett adózónak adószámának közlésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóság felé első megnyitott bankszámláját. E kötelezettség azonban csak I adózóra vonatkozhat. Vannak azonban olyan non-profit szervezetek, melyek - tevékenységükből adódóan - semmilyen adófizetési kötelezettséggel nem rendelkeznek, így ezek a szervezetek nem minősülnek adózónak, és a bankszámlanyitás elhagyása nem szankcionálható. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a bankszámla nyitás a előbb-utóbb kötelezettséggé válik, mert a folyósítandó

költségvetési támogatásokhoz, pályázati támogatásokhoz, esetleges adó-visszatértéshez, vagy a köztartozásokról szóló Igazolások kiállításához közölni kell a bankszámlát, illetve adózóvá kell válni. A bankszámlával kapcsolatos változásokat ugyanúgy be kell jelenteni az illetékes adóhatóság felé, mint bármely más, az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatban bekövetkezett változást! 3. Könyvvezetési kötelezettség Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéskor - a számvitelről szóló 2000. évi C törvény 12. §-a alapján - a szervezetnek nyilatkozni a kell arról, hogy az egyszeres vagy a kettős könyvvezetést választja-e. Erre a bejelentkezési lap 21 pontja ad lehetőséget A számviteli törvény felhatalmazása alapján a 124/2000. (XIT 19) Korm rendelet szabályozza a társadalmi szervezetek, a köztestület, az alapítványok, a köz alapítványok, a közhasznú társaságok beszámoló-készítési és

könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságait. 31 Egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő egyéb szervezet. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet saját elhatározása alapján áttérhet a kettős könyvvitelre bármelyik üzleti év január l-jével. Az áttérést az üzleti évet megelőző év december l5-ig be kell jelenteni az Illetékes adóhatósághoz. Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az olyan egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg. 42 3.2 Kettős könyvvitel Köteles az áttérés a kettős könyvvitel vezetésére akkor, ha a szervezet vállalkozási tevékenységet folytat és két

egymást követő évben a bevétele mindkét évben meghaladta az 50 millió forintot. A hatályos jogszabályok szerint 2004. január 1-jétől csak azok a szervezetek választhatják az egyszeres könyvvitelt, melyek éves árbevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. A közalapítványoknak bevételük nagyságától függetlenül egyszerűsített éves beszámolót kell készíteniük és hozzá kettős könyvvitelt alkalmazniuk. A számviteli szolgáltatás új fogalom a számviteli szabályozásban. Magában foglalja a könyvvizsgálói tevékenységet, valamint a könyvviteli szolgáltatást. Könyvviteli szolgáltatást 2003. január l-jétől kamarai tag, könyvvizsgáló, valamint a vonatkozó kormányrendelet alapján regisztrált mérlegképes könyvelői, illetve a gazdasági felsőoktatásban megfelelő szakon oklevelet szerzett (a mérlegképes könyvelői végzettséggel legalább egyenértékű képesítéssel rendelkező) szakember végezhet. A

nyilvántartásba vételt a törvény feltételekhez köti. A büntetlen előéletű jelentkezőnek a képesítésen túl hároméves - számviteli, pénzügyi, illetve ellenőrzési területen szerzett gyakorlatot is igazolnia kell. A törvény kötelezővé teszi a r észvételt a s zakmai továbbképzéseken A törvény a pénzügyminiszterre bízza a továbbképzés szabályozását A könyvviteli szolgáltatást egyéni vállalkozóként, tagként, vagy alkalmazottként lehet teljesíteni. A munkát olyan cég is végezheti, ahol a feladatot elvégző tag vagy alkalmazott megfelel az előírt feltételeknek. A számviteli törvény szerint csak azoknak a vállalkozásoknak nem kell igénybe venniük könyvviteli szolgáltatást, ahol az éves nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két év átlagában - ennek hiányában, a tárgyévben várhatóan nem haladja meg az ötmillió forintot. A 224/2000. Korm rendelet 18 § -a 2003 j anuár elsejével lép hatályba E

paragrafus (2) bekezdése szerint mentesül a fentiekben előírt kötelezettségek alól a csak alaptevékenységet folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, továbbá az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár) bevétel a tárgyévet megelőző üzleti év átlagában - ennek hiányában, az üzleti évben - az ötmillió forintot nem haladja meg. 3.4 Beszámolókészítési kötelezettség A számviteli törvény a nonprofit szervezetre az egyéb szervezet kifejezést használja az alábbi kötelezettségek megfogalmazásában. . Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a számvitelről

szóló 2000. évi C törvényben és a 224/2000 kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31 A beszámoló formáját az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A könyvvezetéstől és a közhasznú jogállás meglététől függően négyféle beszámoló készíthető el: - egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetek egyszerűsített beszámolója (egyszeres könyvvitelt vezető, nem közhasznú jogállású szervezet); - egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója (egyszeres könyvvitelt vezető, közhasznú jogállású szervezet); - kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója (kettős könyvvitelt vezető, nem közhasznú Jogállású szervezet) 43 - kettős

könyvvitelt vezető egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített éves beszámolója (kettős könyvvitelt vezető, közhasznú-jogállású szervezet) 3.5 Könyvvizsgálati kötelezettség Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában mecl1aladja az 50 millió forintot. Kötelező továbbá a könyvvizsgálat a kormány által létrehozott közalapítványok esetében is, melyek kuratóriumai pályázat útján kötelesek könyvvizsgálót választani (100612001. (1 18) Korm. határozat) Ha jogszabály előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a

jogszabályi előírásoknak megfelelően. bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell - az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt választani. 3.6 Közhasznúsági jelentés A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CL VI törvény 19 § (1) bekezdése szerint lia közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni". A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a.) a számviteli beszámolót, b.) a költségvetési támogatás felhasználását, c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d.) a cél szerinti juttatások kimutatását, e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól

stb. kapott támogatás mértékét, j.) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértékét, g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót A közhasznúsági jelentés egyik mellékleteként csatolni kell a számviteli törvény, illetve a vonatkozó kormányrendelet alapján elkészített, jóváhagyott, kötelező könyvvizsgálat esetén auditált beszámolót. A közhasznúsági jelentésből egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a szervezet a közhasznú feladatai ellátásával összefüggésben milyen közpénzeket használt fel, de a kapott támogatások felhasználására vonatkozó elszámolás módjára nincs kötelező előírás, az lehet szöveges, táblázatos vagy mindkettő. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatási kötelezettség célja, hogy az megbízható és valós képet mutasson a közhasznú szervezet gazdálkodásáról. A kimutatásban célszerű szerepeltetni a k özhasznú szervezet vagyonának

szerkezetét, összetételét és értékét a tárgyév elején, a v agyon szerkezetében, összetételében és értékében év közben bekövetkezett változásokat, valamint a vagyon összetételét és értékét év végén. A közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselőnek minősülő személyek részére a tárgyévben kifizetett juttatások értékét és összegét kumuláltan (a kedvezményezett személyek név szerinti felsorolása nélkül) kell kimutatni. 44 . A közhasznúsági jelentés utolsó része az ún. rövid tartalmi beszámoló, mely ismerteti a szervezet tárgyévben végzett közhasznú tevékenységeit, azok ellátásához Igénybe vett módszerek leírását, a közhasznú célok megvalósítását szolgáló gyakorlati megoldások leírását. A beszámoló térjen ki a s zervezet által elnyert pályázati támogatások felhasználására, egyéb adományok fogadására, valamint eredményességi mutatókra is. Mivel a közhasznúsági

jelentésnek része a számviteli beszámoló, melynek jóváhagyási határideje a tárgyévet követő év 159. napja, ezért- bár közhasznú törvény nem szabályozza a közhasznúsági jelentés elfogadása is erre a h atáridőre esik. Ettől korábbi időpontot megállapíthat az egyéb szervezet számviteli politikájában. 3.7 Az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII 19) Korm rendelet rendelkezik az egyéb szervezet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségéről. A kormányrendelet szerint a cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezetek (pl. közhasznú társaságok) számára kötelező a beszámoló letétbe helyezése a cégbíróságon. Ezen szervezeteknél kötelező a beszámoló közzététele is, amely kötelezettségnek úgy tehetnek eleget, hogy a beszámolójukat megküldik

az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának (a lakásszövetkezeteknek nem kötelező a közzététel). A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget a tárgy évet követő év 150. napjáig kell teljesíteni A közhasznú társaságok tekintetében a hivatkozott kormányrendelet visszautal a számviteli törvényelőírásaira, így a közhasznú társaságoknak a számviteli törvény előírásai szerint kell a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget teljesíteni. (Ez azonos a cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezetek kötelezettségeivel. ) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, Illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a, közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való

megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. nap Az olyan egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." A fentiek közé nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon

belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra Jogosult testülettel (kuratórium, közgyűlés stb.) el kell fogadtatnia. A közhasznú szervezeteknek éves tevékenységük, gazdálkodásuk legfontosabb adatait a létesítő okiratukban meghatározottak szerint kell nyilvánosságra hozniuk (például székhelyén kifüggeszti, szaksajtóban megjelenteti stb.) A köza1apítványok kötelesek - a Ptk. 74/0 §-ának (8) bekezdése szerint - az alapítónak évente beszámolni, és gazdálkodásuk fontosabb adatait is nyilvánosságra kell hozniuk. Kiemelkedően közhasznú szervezetnek a létesítő okirata szerinti tevékenységét, illetve gazdálkodása legfontosabb adatait a helyi vagy az országos sajtó útján nyilvánosságra kell hoznia. (A törvény határidőt nem jelöl meg, javasolt a tárgyévet követő év május 30-ig - vagy mérlegkészítést követő 60 napon belü1ennek a kötelezettségnek eleget tenni.) 45 15.tétel Gazdálkodási szabályzatok A

számvitelről szóló 2000. évi C törvény 14 §-a szerint a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát. Mivel a non-profit szervezeteket e törvény a gazdálkodó forgalomkörébe sorolja, ezért a szabályzat elkészítése valamennyi non-profit szervezetre nézve is kötelező. A számviteli politika keretében - annak mellékleteként - el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és források értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot. A szabályzatok elfogadása a szervezet legfőbb szervének (kuratórium, közgyűlés) kizárólagos jogkörébe tartozik. A, nonprofit (közhasznú) törvény 17. §-a előírja, hogy a b efektetési tevékenységet

folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. A törvény szerint a befektetési tevékenység fogalma: a közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenysége. Azoknak a közhasznú jogállású szervezeteknek, melyek a felsorolt tevékenységek valamelyikét folytatják, befektetési szabályzatot kell készíteniük, melyet a legfőbb szerv (kuratórium, közgyűlés) fogad el. A no-profit szervezeteknek a nyilvántartásba vételüket (jogerős bírósági végzés dátumát) követő 90 napon belül kell elkészíteniük a fent felsorolt szabályzatokat, melyeket a legfőbb szerv fogad el. A számviteli törvény 14. § (9) bekezdése szerint a számviteli szabályzatok elkészítéséért, módosításáért a

gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. 4.1 Számviteli politika A számviteli politika célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (továbbiakban számviteli törvény), a 115/1992. (VII 23) Korm rendelet, valamint a 224/2000 (XII 19) Korm. rendelet előírásainak, és amelyeket érvényre kell juttatni a beszámoló elkészítése és bemutatása, illetve a k önyvvezetés során A számviteli politika egy olyan dokumentum, mely az adott nonprofit szervezet adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg. Mellékletét képezi a szervezet számlarendje, számlatükre A számviteli politikának tartalmaznia kell. hogy a vállalkozás: - milyen típusú mérleg sémát és eredmény-kimutatás sémát készít; - összköltség- vagy forgalmiköltség-eljárással mutatja-e ki az eredményét; - a

választott mérleg- és eredmény-kimutatás séma esetében él-e a továbbtagolás lehetőségével, kíván-e új tételeket felvenni, tételeket összevonni; - mely szempontok szerint sorolja be az eszközöket a befektetett eszközök és forgóeszközök közé, illetve mely okok vezethetnek átsoroláshoz; - milyen szerkezetben és tartalommal készíti a kiegészítő mellékletet. A számviteli politikának a beszámoló tartalmára vonatkozóan ki kell térnie arra. hogy a vállalkozás - milyen időpontot alkalmaz a mérlegkészítés időpontjaként (pl. tárgyévet követő év április 30); - él-e a kiemelt befektetett eszközök piaci értéken történő értékelésének lehetőségével, azaz kimutat-e értékhelyesbítést, értékelési tartalékot; 46 - hogyan határozza meg az immateriális javak és tárgyi eszközök hasznos élettartamát, maradványértékét és az alkalmazott leírási módszert; - hogyan határozza meg a bekerülési érték fogalmát

az egyes eszközfajtáknál; - a törvényben meghatározott esetekben mit minősít jelentősnek, lényegesnek; - melyek a terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések és azok visszaírása elszámolásának esetei; - milyen árfolyamot alkalmaz a valuta- és devizatételek nyilvántartásba vételekor, elszámolásakor és év végi értékelésekor; - mely esetben, hogyan képez céltartalékot. Rögzíteni kell továbbá a számviteli politikában - a jelentős összegű hiba értékét? . - a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértékét; - a maradványérték meghatározásának módszereit, eset1eg nagyságát; - a behajthatatlan követelések esetében azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. A szabályzatban meg kell határozni a fajlagosan kis értékű eszközök nagyságát, a vevőnként, adósonként kis összegű

követelések értékét, a valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős eredményhatás nagyságát, a rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét, az egyéb gazdasági események könyvelésének határidejét. 4.2 Értékelési szabályzat Az eszközök és a források értékelésére vonatkozó számviteli-politikai döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat foglalja össze a szabályzat. A szabályzat bemutatja a szervezet által meghatározott általános értékelési szabályokat, majd részletesen leírja az eszközök bekerülési értékére, értékcsökkenésére, alkalmazott leírási módszerekre, értékvesztésre, értékhelyesbítésre vonatkozó előírásokat. Részletes leírást ad az eszközök és a források értékelésének rendjéről. Az értékelési szabályzat elkészítéséhez a mellékletek között

található minta nyújt segítséget. 4.3 Pénzkezelési szabályzat Tartalmazza a p énzkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a h ázipénztár kialakításával és működtetésével kapcsolatos előírásokat, szabályokat, a pénztárolás és pénzszállítás szabályait, s a pénztári nyilvántartások vezetésének rendszerére vonatkozó leírásokat. A szervezet tevékenységétől, pénzforgalmától függően a jogszabályi előírásoknak megfelelő egyedi szabályokat is ki alakíthat sajátosságait figyelembe véve. A pénzkezelési szabályzat tartalmi elemeit a kiadvány 5. fejezete(nonprofit szervezetek pénzkezelése) mutatja be részletesen. 4.4 Leltározási és selejtezési szabályzat E szabályzat tartalmazza a szervezet eszközeinek leltározás ára, a leltárértékelésre és a feleslegessé vált vagy elhasználódott eszközök selejtezésére, megsemmisítésére vonatkozó előírásokat, szabályokat. A leltározási és selejtezési szabályzat

elkészítéséhez a mellékletek között található minta nyújt segítséget. 47 4.5 Befektetési szabályzat Befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot ,kell készítenie, mely tartalmazza az adott szervezet befektetési stratégiáját, a befektetési tevékenységgel kapcsolatos előírásokat, korlátozásokat, döntési jogkörét, továbbá meghatározza a szervezet tulajdonába került és a működtetés során változó vagyon megőrzésének, működtetésének, gyarapításának kereteit. E szabályzat elkészítésére a közhasznú jogállású szervezetek kötelezettek, valamint azon szervezetek, melyek alapító dokumentuma ezt előírja. A befektetési szabályzat elkészítéséhez a mellékletek között található minta nyújt segítséget. 48 16. tétel A nonprofit szervezetek pénzkezelése A non-profit szervezetek pénzkezelésére a számvitelről szóló 2000. évi C törvény, valamint a társadalmi

szervezetek gazdálkodásáról szóló, J. 1411 992 Kormány rendelet és az alapítványok gazdálkodásáról szóló l15/l992.:KQrrnányrendelc;:t fogalmaz meg szabályokat, előírásokat A pénzkezelésre ugyanaz vonatkozik, mint a gaz9álkodó szervezetekére, amiben eltér az a működési sajátosságukból adódik, ezek a következők: pénzügyi folyamatok rendszeressége, egyes pénzügyi tranzakciók, jogcímek gyakorisága. 1. Bankszámlaforgalom A nonprofit szervezetek - a gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan bármely pénzintézetnél nyithatnak bankszámlát, akár forintban, akár devizában, illetve több bankszámlával is rendelkezhetnek. A bankszámlák megnyitását követő 15 napon belül azonban bejelentési kötelezettséggel tartoznak az illetékes, adóhatóság felé. Amennyiben a bankszámlaszámokban változás következik be, a változásokat is 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóság felé. Általában egy bankszámlával rendelkeznek.

Azoknak a szervezeteknek, amelyek pályáznak és kötelezettséget vállalnak a pályázati pénz külön kezelésére, a főszámla mellet alszámlát nyitnak, pl.: PHARE pályázatoknál Egyes szervezetek - folyamatos külföldi támogatások fogadására - devizaszámlát is vezetnek. Az országgyűlés és a kormány által alapított közalapítványok bankszámlavezetésére az államháztartási törvény (Áht.) fogalmaz meg előírásokat, mely szerint ezek a közalapítványok a Magyar Államkincstárnál kötelesek pénzforgalmi számlát vezetni és más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a K incstár hálózatában értékesített - az értékpapírszámlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók letéti pénzeszközeinek kezelését

térítésmentes szolgáltatásként végzi. A bankszámla megnyitásának feltétele, hogy az adott szervezet rendelkezzen jogerős bírósági végzéssel, valamint adó számmal. A szervezetnek a bankszámla megnyitásához az alábbi dokumentumokat kell benyújtania a pénzintézethez: - alapító dokumentum (alapító okirat, alapszabály, társasági szerződés); - jogerős bírósági végzés másolati példánya; - adóbejelentkezési lap egy eredeti példánya; - alapító dokumentumban meghatározott személy( ek) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya(i); - banki aláírás-bejelentő karton. A bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak személyét általában az alapító dokumentum tartalmazza. A bankszámlára mind átutalással, mind készpénz-befizetéssel érkeznek jóváírások, a nonprofit szervezeteknél igen gyakori még a csekkbefizetés. Támogatások átutalás a vezető szerv határozatba foglaltdöntése alapján történik.

Béreket és azok adó- és járulékterheit a szabályosan megkötött munkaszerződések, megbízási szerződések álapján utalja át a szervezet. Szállítói számlák átutalás a azok utalványozása alapján történhet. Az utalványozás azt jelenti, hogy a szervezet utalványozásra jogosult vezetője a számlán aláírásával igazolja annak jogosságát, illetve a számlában szereplő szolgáltatás, illetve termékértékesítés megtörtént. 49 2. Készpénzforgalom Amennyiben a szervezet készpénzforgalmat bonyolít, úgy pénztárat kell vezetnie. A pénzkezelésre vonatkozó általános és sajátos szabályokat az adott szervezet pénzkezelési szabályzatában kell meghatározni. A házipénztár kezelését megbízott pénztáros látja el. A felelősség kiterjed a házipénztár jogszabályi előírásoknak megtelelő működésére, az elszámolási és nyilvántartási rendjenek kialakítására, valamint ezek betartásának rendszeres

ellenőrzésére. A pénzkezeléssel, foglalkozó munka társakkal ismertetni kell a pénzkezelési szabályzatot, tudomásukra kell hozni, hogy a rendelkezések megszegéséért felelősséggel tartoznak. A készpénzforgalmat a házipénztár biztosítja. 2.1 Pénzkezelési szabályok A pénztáros a házipénztárban köteles kezelni a számlavezető banktól készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a készpénzben befizetett összegeket. Idegen pénzt vagy értéket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés és -tárolás előírt követelményeinek betartására biztonságos tárolási lehetőséget kell kialakítani. A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket és érmeket) fogadhat el a befizetőtől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisnak

látszó bankjegyet, illetve érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania. Az átvett pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, amelyen - bankjegy esetén - fel kell tüntetni annak sorozatát és sorszámát. A hamis vagy hamisítványnak látszó pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a pénzzel együtt át kell adni a banknak. A bank a lefolytatott vizsgálat eredményéről a társaságot és a befizetőt tájékoztatja. 2.2 A készpénz kezelésével kapcsolatos feladatok A szervezet vezetője a pénztárosi munkával összefüggő teendők ellátására arra alkalmas büntetlen előéletű - erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező -személyeket: pénztárost, pénztáros helyettest és büntetlen előéletű pénztárellenőrt bíz meg. 2.21 Pénztáros és helyettese Nem lehet pénztáros és helyettese olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. A pénztáros az

utalványozóval és a pénztári ellenőrrel azonos személy nem lehet Összeférhetetlen továbbá, ha a pénztáros és/vagy a pénztáros helyettes a pénztárellenőrrel és/vagy az utalványozóval közeli hozzátartozói kapcsolatban van egymással. Ugyancsak összeférhetetlen dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk van. A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Két vagy több személy egy id6ben, közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti. 50 2. 22 Pénztárellenőr A pénztárellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés

helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagosan történik. A pénztárellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyévei ellátni. 2.23 Utalványozás A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a pénztáros. Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. A szervezet képviselője általában korlátozás nélkül önállóan utalványoz. A szervezet képviselőjét helyettesítő utalványozási jog korlátozott. 2.3 Házipénztár kialakítása és működtetése, pénzmegőrzés és tárolás A házi pénztárnak külön helyiséget csak jelentős és különösen nagy értékforgalom esetében kell biztosítani. Amennyiben a házipénztárkeret és a forgalom nem jelentős, úgy helyiség részt kell

biztosítani. A pénztárban lévő készpénz megőrzéséről páncélszekrényben (vagy más biztonságos módon) való tárolással kell gondoskodni. 2.4 Pénztári nyilvántartások vezetése A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a. felmerülésük sorrendjében pénztárjelentésbe kell feljegyeznie. A pénztári nyilvántartás céljára szabványnyomtatványt kell alkalmazni. Ebben a nyilvántartásban szerepel az elszámolt kiadási és bevételi tételek bizonylatai, az elszámolás ténye és ezt megjelölő eltávolíthatatlan jel. Pénztárzáráskor meg kell állapítani a pénztárban lévő készpénzállományt, és rögzíteni kell a záró pénzkészletet. Ezt a pénztáros az aláírásával igazolja Az üresen maradt sorokat a pénztárjelentésen át kell húzni. Ha hiány van azt a pénztárosnak be kell fizetnie, ha többlet van be kell vételeznie. Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell felvenni 2.51 A pénztári bevételek és kiadások

bizonylatolása A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadású nyomtatványok, nyilván kell tartani. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a b e- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot kell a pénztárjelentésben szerepeltetni. A bevételezési bizonylatot 3 példányban kell kiállítani, az első példánya könyvelését, a második a befizetőé, a harmadik pedig a tömbben marad. A kiadási bizonylatot 2 példányban kell kiállítani, az első példánya könyvelésé, a második a tömbben marad. Mindkét bizonylatról kiállított tömböket a pénztáros őrzi 51 2.52 Munkabér-kifizetés A pénztáros csak a készpénzben ténylegesen kiadható (nettó) munkabért fizetheti ki a dolgozó részére. A

dolgozónak járó (nettó) munkabért teljes összegében a bérfizetés napján a pénztárnak kiadásba kell helyeznie. Ha nem veszi fel 3 nap múlva vissza kell vételezni azt 2.53 Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: - beszerzésre, szolgáltatás igénybevételére, kiküldetési költségre, kisebb kiadásokra (reprezentációs költség, postaköltség stb.), vám-, illeték-kifizetésre, egyéb, nem átutalással történő kötelezettségek teljesítésére. Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket. Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása, és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve. 2.54 Szigorú számadású nyomtatványok Szigorú számadású nyomtatványokat nyilvántartásba kell

venni, ilyenek az alábbiak: - pénztárjelentés, - kiadási pénztárbizonylat tömbök, - bevételezési pénztárbizonylat tömbök. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását. 2.55 Letétek nyilvántartása és kezelése A készpénzletét befizetésénél és kifizetésénél a pénzkezelési szabályzatban foglalt előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni. A letétek pénztári bizonylataként csak az arra a célra külön használatba adott bevételezési és kiadási pénztárbizonylat tömb szolgálhat. A pénztári nyilvántartást ugyancsak elkülönítetten kell vezetni. Az értékpapírokat megnevezésükkel, sorozat- és sorszámukkal névértékben kell nyilvántartani. A letétek nyilvántartásának és kezelésének rendjére vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzésére felelős személyt kell kijelölni. 2.56 Értékpapírok kezelésének és

nyilvántartásának rendje A nonprofit szervezeteknél a leggyakrabban előforduló értékpapírok: .kötvények, kincstár jegyek (diszkont kincstárjegy), letéti jegyek, pénztárjegyek. A főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan a házipénztárban elhelyezett értékpapírokról mellékletként csatolt analitikus nyilvántartást kell vezetni. 2.57 A pénztári nyilvántartások nyomtatványai Bevételi pénztárbizonylat A készpénz bevételezésekor, készpénz bankszámláról felvételekor bevételi pénz tárbizonylatot kell kiállítani. Előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány Kiadási pénztárbizonylat - Pénz kiadás, pénzfelvét, pénzátadás bizonylatolására a kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. Előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány 52 Időszaki pénztárjelentés - A pénztárban a pénzmozgásokról pénztárjelentést kell készíteni Nonprofit szervezetek általában havonta készítenek pénztárjelentést.

Napi pénztárjelentés - Nagy készpénzforgalom esetén alkalmazható a napi pénztárjelentés. Készpénzigénylés elszámolásra- Ez a nyomtatvány szolgál arra, hogy a szervezet vezetője feljogosítsa a meghatalmazott személyt, hogy a szervezet pénztárából készpénzt vegyen fel, utólagos elszámolásra. Meghatalmazás egyszeri alkalomra 1 Meghatalmazás többszöri alkalomra 2.5 A pénzkezelés ellenőrzése Az alapbizonylatot, amennyiben bérjellegű kifizetésről van szó, mind a bérszámfejtő, mind az utalványozó köteles alaki, tartalmi és számszaki szempontból megvizsgálni. Amennyiben egyéb bizonylatok (például Számlák) ellenértékét fizeti ki a pénztár, az átvizsgálás mind az utalványozó, mind a pénztáros feladata és felelőssége. Alapvető szempont a vizsgálatnál a kiállítás jogosultsága és a bizonylat beválthatóságának érvényessége A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése

utólagosan történik. A pénztárellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyévei ellátni. 5.3 Számlázás Egyes nonprofit szervezetek vagy cél szerinti, vagy vállalkozási tevékenység formájában termékértékesítéssel és/vagy szolgáltatásnyújtással is foglalkoznak. Ezekre a tevékenységekre a vonatkozó jogszabályok számla kibocsátási kötelezettséget írnak elő. A számlakibocsátás történhet számítógépes szoftver alkalmazásával, továbbá az APEH által engedélyezett nyomtatvány tömb felhasználásával. Készpénzes termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás esetén készpénzes számlatömböt kell használni, amennyiben átutalással történik az ellenérték kiegyenlítése, úgy átutalásos számlatömb alkalmazandó. A számlatömbök vásárlásáról és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni. Kötelező előírás, hogy a számlák sorszám szerint időrendi sorrendben kerüljenek

felhasználásra. A kimenő számlákról analitikus nyilvántartást kell vezetni. 53 17. tétel Pályázati tájékoztatások kezelése és elszámolása A non-profit szervezetek céljaikat egyre nagyobb arányban pályázatok útján valósítják meg. Ezzel egyidejűleg az Európai Unió kibővítése, majd a közép-kelet-európai országok csatlakozási szándékának kinyilvánítása új pályázati források megnyílását jelentette a szervezetek számára. A különböző pályázatokon történő részvétel feltételei igen eltérőek, a pályáztatók között. Egyes hazai pénzosztó alapítványok néhány oldalas űrlap kitöltését írják elő a pályázathoz, míg az Európai Unió PHARE-programjához tartozó pályázatok, az adóhatósági igazolásoktól kezdve, az elkülönített bankszámla megnyitásáig, azonnali beszedési megbízás kiállításáig, igen részletes dokumentáció benyújtását kérik. 1. Pénzügyi dokumentumok A pályázatok

benyújtásánál és a kedvezményezettekkel történő szerződéskötéshez a pályázatok kiírói különböző dokumentumokat kémek leggyakrabban az alábbi igazolások, nyilatkozatok benyújtása szükséges a pályázathoz: -pályázati űrlapokon a pályázónak az alapadatai mellett - fel kell tüntetni a vezető pénzintézete nevét, címét, és a bankszámlaszámot. Az alap dokumentumok (alapító okirat, alapszabály, bírósági végzés) mellet csatolni kell a bankszámlanyitást igazoló bankszámlaszerződés egy másolatát, szervezet vezetőjének/képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát is. A számlavezető pénzintézet igazolása arról, hogy a szervezetnek semmiféle tartozása nem áll fenn, valamint a tárgyi évben, sorban álló tétele nem volt. Önerős pályázat esetén a pályázónak nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a saját forrás mekkora összegben áll rendelkezésére. A pályázat egyik

lényeges tartalmi része a pályázott program költségvetése. A költségvetést szabad szerkezetben kell benyújtani. A költségvetésnek tartalmaznia kell a programmal kapcsolatban felmerülő személyi, dologi kiadásokat, továbbá a s aját forrás, más pályázati/támogatási források és az igényelt összegnagyságát is. Elnyert támogatás esetén további feltételek: - A pályázati támogatás fogadására a kedvezményezett pályázónak a számlavezető pénzintézeténél számlát kell nyitnia, egyes támogatásoknál (pl. PHARE) külön bankszámlát kell nyitnia a támogatott program időtartamára. (alszámla / főszámla ) - Egyes adóhatóságoktól igazolás beszerzése arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett szervezetnek nem. áll fenn semmilyen köztartozása Pályázati támogatások kezelése, nyilvántartás A kedvezményezetteket a p ályázati támogatások fogadására és kezelésére általában alszámlanyitási kötelezettség terheli.

Érdemes azonban alszámlát nyitni, és a p ályázati pénzeszközöket elkülönítetten nyilvántartani. Ez később segítséget nyújt az elszámolások teljesítésekor. A pályázati támogatás terhére történő kifizetések bizonylatain (bérjegyzék, szállítói számla, költségtérítés-elszámolás stb.) egy előre meghatározott kódot elnevezést kell feltüntetni, mely tájékoztatja a könyvelőt arról, hogy az adott kifizetés a programmal kapcsolatban merült fel. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a program költségeit a számviteli nyilvántar1ás is elkülönítetten kezelje, és bármikor információt nyújtson az adott időpontig felmerült költségek jogcíméről, összegéről. 54 A PHARE pályázatok további feltételeket is megfogalmaznak a kedvezményetekkel szemben. A kedvezményezett köteles pontos és rendszeres nyilvántartást és könyvelést vezetni a program teljesítéséről egy elkülönített könyvelés alkalmazásával, a

kedvezményezett saját könyvelésének részeként, vagy annak mellékleteként. Minden egyes programra vonatkozóan külön könyvelést kell vezetni és valamennyi bevételt és kiadást részletezni kell. Pontosan azt a kamatot is, amely a támogató által kifizetett pénzek után keletkezik. A dokumentumoknak: könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és oly módon kell azokat tárolni, amely lehetővé teszi azok könnyű ellenőrzését; a kedvezményezett - ellenőrzés esetén köteles közölni a támogatóval annak pontos helyét, ahol azokat tartják. A támogatási szerződés a program pénzügyi-számviteli nyilvántartása helyének ellenőrzésére könyvvizsgálatot ír elő, ekkor könyvvizsgálati jelentést készítenek. 3. Központi költségvetésből nyújtott támogatások utólagos finanszírozásának szabályai A központi, költségvetésből nyújtott pályázati és más támogatások átadása - az elmúlt évek gyakorlata szerint - az utólagos

finanszírozás rendszerében történik:. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. számú (XII 30) Korm rendelet 90. §-a rendelkezik a támogatások folyósításának rendjéről A megítélt támogatás folyósítása a támogató és a kedvezményezett között létrejött támogatási szerződésben foglal t bontásban - jogcímeken - használható fel. Az utólagos finanszírozás keretében a t ámogatás folyósítása teljesítményarányosan bizonylatok alapján történik. A benyújtott bizonylat másolatokat "eredetivel megegyező, hiteles másolat" megjegyzéssel és az aláírásra jogosult kézjegyévei kell ellátni. A bizonylatok mellé analitikát kell készíteni, mely tartalmazza bizonylat keltét, számát, jogcímét, összeget. A támogató a benyújtott bizonylatok ellenértékét- támogatási összeg mértékéig - szerződés szerint 60 munkanapon belül átutalja az Állami kincstáron keresztül a kedvezményezett

bankszámlájára. A kedvezményezettek támogatási szerződés megkötése előtt, ill. a folyósítás megkezdéséhez nyilatkoznia és igazolnia kell, hogy lejárt köztartozása az APEH-nál nincs önkormányzati adóhatóságnál, a V ám- és Pénzügyőrségnél, az Országos Egészségügyi Pénztárnál. A kedvezményezett a támogatási szerződésben egyben hozzájárul ahhoz, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az államháztartásról szóló 1992. é vi XXXVIII törvény (Áht) 13/A § ( 4) bekezdése alapján a kedvezményezett nevét, székhelyét, adószámát, társadalombiztosítási azonosítóját, folyószámlaszámát a t ámogató felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve az adós ág bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez az APEH, a VPOP, az OEP megkeresése érdekében. A támogatás nem folyósítható annak a kedvezményezettnek, akinek az államháztartással szemben meg nem fizetett

köztartozása van. Így a kedvezményezettet terhelő köztartozás összege visszatartásra kerül. A kedvezményezettet a támogatás felhasználásával kapcsolatban számadási kötelezettség terheli. A kedvezményezett a támogatás felhasználásáról- a fentiekben említett bizonylatok hitelesítési záradékolásával ellátott másolatok csatolásával- köteles pénzügyi elszámolást készíteni, és azt a tevékenység összefoglalásáról készített szakmai beszámolóval együtt a támogatási szerződésben feltüntetett határidőig a támogatónak megküldeni. A pénzügyi elszámoláshoz áttekinthető számlaösszesítőt kell készíteni, amely támogatási célonként és ezen belü1 főbb költségfajtánkét csoportosítva tartalmazza a szállítók, szolgáltatók megnevezését, a s zámla vagy számlahelyettesítő bizonylat számát, keltét, a teljesítés megnevezését, összegét. Az összesítőt oly módon kell elkészíteni hogy egy esetleges

tételes ellenőrzés esetén a kifizetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek. 55 Az esedékes támogatásnak: az Áht. 13/ A § (6) bekezdése szerinti visszatartás ára a támogatást nyújtó szerv akkor jogosult; ha a folyósítás felfüggesztésére már legalább három alkalommal sor került. A pénzvisszatartás a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti. Egy program, projekt befejezetnek ill megvalósulásnak: akkor tekinthető, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a szerződésben meghatározottak: szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült, és az érintettek jóváhagyásával a zárójegyzó1cönyv elkészül A támogatás felhasználásával kapcsolatos speciális szabályok Az átutalási megbízások benyújtásával egy időben az Államháztartási Hivatalba (továbbiakban: ÁHH) el kell juttatni a folyósításra, vonatkozó - adatlapot, vagy "az

adatlapon szereplő információkról elektronikusan kell értesíteni az QTMR"t (Országos Támogatási Monitoring Rendszer). A benyújtott átutalási megbízások alapján esedékes támogatást a Kincstár csak azt követően folyósítja, ha az OTMR részére a döntéshozók, elő irányzat kezelők eljutatták a rendelet 81b. és 9 sz. mellékletében meghatározott adatokat adatlapon vagy azonos tartalmú elektronikus adathordozón. A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás kivételével- kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítményarányosan és forrásarányosan történhet. A támogatások folyósítása - a kamattámogatás kivételével- teljesítésigazolás alapján az előirányzattal való rendelkezésre jogosult, ill. jogszabály külön rendelkezése alapján az általa írásban felhatalmazott utalványozása és átutalási megbízása alapján az érintett előirányzat terhére történik a következő módok valamelyikének

megfelelően: - a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként, vagy - a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül, vagy - közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára. Amennyiben a folyósítás során az AHH Monitoring Rendszere észleli, hogy a támogatások, illetve azok halmozódásának: tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett elő irányzatokat kezelő szerveket, amelyek egyeztetve intézkednek a szerződésben meghatározott mértékének betartásáról. Az adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett 60 napon túli köztartozása esetén - a köztartozás fennállásáig - az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását. 56 / 18. tétel A nonprofit szervezetek adózása A közhasznú szervezeteket támogatók adókedvezményei 1. A személyi

jövedelemadó hatálya alá tartozó személyek (magánszemélyek és szja alá tartozó egyéni vállalkozók) kedvezményei Adomány nyújtása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a közcélú adományról a támogatott közhasznú szervezet igazolást adjon. Az igazolásnak tartalmaznia kell a magánszemély és a közhasznú szervezet azonosító adatait, az adomány összegét, a támogatott célt, a közhasznúsági fokozatot. A kedvezmények igénybevételére" a -közhasznú szervezet jogállást állít ki legkésőbb a befizetés évét követő év január 31-ig, ennek egy másolati példányát a szervezetnek őrizni kell. Közcélú adomány fogalma - A közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet, közhasznú tevékenységének céljára, a külön törvényben meghatározott feltételeknek

megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adó évben befizetett (átadott) pénzösszeg. Ha valaki egyaránt támogat kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezetet, egyházat, közérdekű célt, akkor a két limitösszeg összeadódik. Ilyenkor tehát legfeljebb 150000 Ft-tal csökkenthető az adó. Tartós adományozás fogalma Magánszemély támogató által közhasznú szervezet javára legalább négyéves szerződés alapján, évente rendszeresen, azonos vagy növekvő összegben ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. Tartós adományozás esetén a támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg. . Tartós adományozási szerződés meghiúsulásának következményei • Ha a magánszemély az adóévben nem teljesíti tartós adományozásáról szóló

kötelezettségét. • A szervezetet törlik a közhasznúsági nyilvántartásból, jogutód nélkül megszűnik • A magánszemély bármely más ok miatt nem teljesítette a szerződésben vállalt adományozást, akkor a már korábban érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásával egyidejűleg megfizetnie. Közhasznú szervezetek adományok igazolásával kapcsolatos kötelezettsége A magánszemélyek részére kiadott igazolásokról a közhasznú (kiemelkedően közhasznú) szervezetnek az adóévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az elsőfokú adóhatóság részére. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a kedvezményre jogosult nevét, adó azonosító jelét, ennek hiányában nevét, születési helyét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét. 2. A társasági adó hatálya alá tartozó adózók (jogi személyek) adókedvezménye 1. Adomány fogalma A közhasznú szervezet, a kiemelkedően

közhasznú szervezet részére - közhasznú tevékenység támogatására-, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, továbbá a k özérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. 57 Tartós adományozás fogalma Nem magánszemélyt támogató esetében rendszeresen, azonos vagy növekvő összegben az adózás előtti eredménye arányában rögzített mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. Tartós adományozás esetén a támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg. Elszámolható kedvezmény Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány

a.) teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház és. közérdekű kötelezettségvállalás támogatása eseten; b.) másfélszerese, és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén. Az .a) és b) pontokban meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát. A kedvezmény elszámolásának további feltétele Az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a

kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Térítésmentes szolgáltatás adományként A non-profit szervezet - amely közhasznú besorolását kérte és el is nyerte - a részére nyújtott támogatásról csak akkor adhat ki az adózásban kedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást, ha a kapott támogatás adománynak minősül. 2. Adómentes kifizetési jogcímek A hatályos jogszabályok szerint közcélú juttatások körében adómentes: - a. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett összeg, ez lehet pl.: iskolában folytatott tanulmányokra, ösztöndíj, szociális segély, diák- és szabadidősport résztvevője alkalmanként 500 Ft, természetbeni juttatás, évente egy alkalom, 5000

Ft-t meg nem haladó összeg. Ösztöndíjat, szociális segélyt kizárólag közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú minősítést megszerzett alapítványok, közalapítványok fizethetnek ki adó- és járulékmentesen. Adómentes kifizetések korlátozása A kifizetőnek 44% adót kell fizetnie a magánszemély( ek)nek bármely adómentes jogcímen az adó évben kifizetett (juttatott) összeg, (nem pénzbeli vagyoni értek) azon része után, amely meghaladja az érdekképviselettől, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának, valamint az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét. 3. A természetbeni juttatás és a reprezentáció elszámolása Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját

előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér , továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos 58 piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld-juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni. Természetbeni juttatásnak minősül többek között a) a kifizető által harmadik személlyel kötött lízingszerződés alapján megszerzett, és magánszemély

használatába adott olyan vagyontárgy is. b) a kifizető által adott ajándék (tárgyjutalom, szolgáltatás, illetőleg az ezekre szóló utalvány stb.), ideértve a vetélkedő és a verseny díjaként kapott ajándékot azzal, hogy az adómentesnek minősített esetekben az ajándékot nem kell bevételként figyelembe venni; c) az adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szolgáltatás a szerződésben név szerint meg nem nevezett magánszemély(ek)re terjed ki, továbbá a kifizető rendelkezése alapján támogatói adományból, illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az alapok közötti átsorolásból az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár fedezeti alapjának szolgáltatási számláján jóváírt összeg; d) a reprezentáció és az üzleti ajándék. A természetbeni juttatás után az adó 44 százalék, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető

által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg. Kedvezmények a) A kifizetőnek nem kell megfizetnie a reprezentáció értéke után számított adóból azon összeget, amely nem több mint az adó évre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százalékának, de legfeljebb kétmillió ötszázezer forintnak a 44 százaléka. Az adó évben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a (9) bekezdésben meghatározó létszámmal számolva 1500 forint/fő érték 44 százalékát; b) A társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén nem kell megfizetni a reprezentáció és 10000 forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adó évre vonatkozó

beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adó évre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát. A természetbeni juttatások körében teljes körű adómentességet élvez A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel 7.4 Az általános forgalmi adó (áfa) Az áfa alanya az a szervezet, amely bevétel elérése érdekében üzletszerűen gazdasági tevékenységet végez. Nem minősül termékértékesítésnek a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznúszervezet részére, továbbá közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben ezt a társasági

adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvényadóalapot csökkentő tételnek minősíti Adólevonási jog gyakorlásának személyfeltételei Az adólevonási jogot kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti. 59 Alanyi adómentesség A non-profit szervezet választhat alanyi adómentességet, ha a b ejelentés évében várhatóan, továbbá a bejelentést megelőző évben a vállalkozási tevékenység bevétele, illetve a bejelentés évében a vállalkozási tevékenység várható bevétele a kétmillió forintot nem haladja meg. Adóbevallás benyújtásának gyakorisága a.) Havonta, ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adó éves szinten előjelhelyesen - összesített összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, b.) Negyedévente, az alakulás évében, illetve az aj ponttól eltérő esetben c)

Éves bevallás benyújtására jogosult és kötelezett az az adóalany, akinek az áfás árbevétele, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított nettó összege nem haladta meg a 8 millió forintot és az aj pontban megfogalmazott feltételeknek nem felel meg, feltéve, ha az adóév végén nem jelenti be a negyedéves bevallásra történő áttérést. Különleges áfa-visszaigénylési lehetőség Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az alábbi aj pontban felsorolt tevékenységek érdekében felmerült kiadásokra jutó előzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt kérelemre, saját hatáskörben méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet, egyház, valamint alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a.) az állampolgárok széles körét érintő szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti,

környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy évvel korábban ilyen tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették; b.) nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére esetleg keletkező nyereséget nem osztja fel, hanem az aj pont szerinti tevékenység fenntartására, javítására, bővítésére fordítja; c) a vezetője, az igazgatását ellátó személyzete, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből. A c. pontban foglalt feltétel nem vonatkozik arra az esetre, ha a visszatérítés iránti kérelmet szociális vagy egészségügyi feladatot ellátó, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítvány, társadalmi szervezet nyújtja be. [Áfa-törvény 71 § (9) bekezdés] Vámmentes termékimport A

vámtörvény szerint az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén vámmentesen vámkezelhetők: - a Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek, a menekülteket ellátó költségvetési szervezetek, sportszervezetek, tudományos, művészeti vagy más közérdekű feladatot ellátó intézmények, valamint - az alapítványok, köz alapítványok számára beérkező vámáruk (oktatási, gyógyászati eszközök, tudományos műszerek, ajándékok stb.) 5. Egyéb adókkal kapcsolatos kedvezmények, mentességek 5.1 Helyi adók Az alkotmány a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek biztosítja azt a Jogot, hogy törvényben meghatározott keretek között illetékességi területén helyi adókat vezessen be. A helyi adók fajtáit a helyi adókról szóló 1990. é vi C törvény (Htv) határozza meg Az egyes adó alanyok adókötelezettségét az önkormányzat adót bevezető rendelete

keletkezteti, a Htv. önmagában nem állapít meg konkrét adókötelezettséget. is bővítheti a mentességek körét Az adóalanyt az adómentes státus nem mentesíti a b ejelentkezési kötelezettség alól, ezen kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tennie az illetékes önkormányzat felé; 60 5.2 Gépjárműadó A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXTI törvény értelmében az adókötelezettség egyrészt a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművekre és pótkocsikra terjed ki, amelyek a Magyar Köztársaság területén közlekednek. Mentes az adó alól többek között: - fogva tartottak foglalkoztatás a céljára alapított közhasznú társaságok tulajdonában lévő gépjármű, - a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában lévő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyeresége) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, - a motorkerékpár,

ha a hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el, - a 30 napot meg nem haladó időtartamra érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott személyszállító gépjármű. Mentes továbbá bejelentés alapján a kizárólag kommunális célra használt gépjármű. 5.3 Vám A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról az 1995. évi C törvény rendelkezik a végrehajtásáról szóló 45/1996. (III 25) Korm rendelettel együtt A vámmentességek eseteit a törvény 100-124. §-ai tartalmazzák A vámtörvény 111. §-ában foglaltak szerint vámmentes ek a Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek, valamint a menekülteket ellátó költségvetési szervek részére ellenszolgáltatás nélkül érkező, feladatok ellátásához szükséges és az általuk ingyenesen szétosztásra kerülő szokásos küldemények. A vámtörvény 114. §-a az alapítvány és köz alapítvány

részére beérkező várnám vámmentességét mondja ki a következők szerint: - vámmentes az alapítvány és közalapítvány javára az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél teljesítésével kapcsolatban ellenérték nélkül beérkező vámárú - a maximum ötszemélyes személygépkocsi és motorkerékpár kivételével-, amennyiben a kezelő szerv a nyilvántartásba vételt igazolta. Az e jogcímen vámmentesen behozott vámárú a vámkezeléstől számított három éven belül csak a vámkezeléskor érvényes szabályok szerinti vámteher kamattal növelt értékének megfizetése után idegeníthető el, illetve használható vállalkozási tevékenység végzésére. 5.4 Illeték Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény előírásai szerint teljes személyes illetékmentességben részesül a t ársadalmi szervezet, a k öztestület, a k özhasznú társaság, az alapítvány, a k öz alapítvány-abban az esetben, ha a vagyonszerzést,

illetőleg az eljárás megindítás át megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. 5.5 Kulturális járulék A kulturális járulékfizetési kötelezettséget a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény szabályozza A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző- és művészeti alkotások járulékmentesek. Mentesek továbbá a járulék fizetése az eredeti szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások és szolgáltatások, valamint az előadó-művészeti tevékenység. 61 19. tétel Költségtérítések elszámolása 1. Adóelőleg-levonási, -befizetési szabályok Adóelőleg-levonás költségtérítés kifizetése címén A költségtérítés címén kifizetett összeg adó előlegét aszerint kell megállapítani, hogy az a kifizetőtől vagy

munkáltatótól származik. Az adóelőleget csak a jövedelemből lehet levonni, ezért a költségtérítés adóelőlegének meghatározásánál először annak jövedelemtartalmát kell meghatározni: - a kifizetett költségtérítés, költségátalány összegéből a magánszemély által igazolt összeget le kell vonni; - ha kormányrendelet vagy ennél magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét, akkor ezen összegigazolás nélkül figyelembe vehető, a felette levő összeg adóköteles jövedelem; - a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kapott költségtérítés esetén, ha a magánszemély nem igazolja a bevétel költségtartalmát, akkor a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből levonandó adóelőleg meghatározása: - ha a magánszemély nem kíván költséget elszámolni az önálló tevékenység bevételévei szemben, akkor a teljes

kifizetésre a 90%-os szabályt kell alkalmazni; - a magánszemély az önálló tevékenységének bevétel évei szemben a teljes kifizetésre vonatkozóan nyilatkozhat, és ekkor a kifizető az adó előleg megállapításánál ezt legfeljebb a kifizetés 5O%-áig veheti figyelembe; , - a magánszemély a költségtérítést igazolja, önálló tevékenységének bevételével szemben pedig költségelszámolásról nyilatkozik. A kifizető által kifizetett költségtérítés adóelőlege Az szja-törvény szerint a kifizetőnek az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből 40% adó előleget kell levonnia akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az előzőekben megállapított adó előleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magánnyugdíj-pénztári tagdíj kedvezménye. Ettől eltérő mértéket a kifizető akkor alkalmazhat, ha a magánszemélyírásban nyilatkozik arról, hogy az összevont adóalapba

beszámító jövedelme nem éri el az 1 000000 Ft-ot. Ekkor a kifizető az adóelőleget az úgynevezett göngyölítéses módszerrel is kiszámíthatja. 2. Magánszemély használatában, üzemeltetés ében levő járművek hivatali (üzemi, üzleti) célú .használata Költségtérítés fogalma: a törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kapja a magánszemély. Igazolás nélkül elszámolható költségek: - 60/1992. (N 2) Korm rendelet szerint a közúti gépjárművekre vonatkozóan, - munkáltató által magánszemélynek történő saját gépkocsi használata esetén eseti belföldi kiküldetés alkalmával 1995. évi CXVII törvény III melléklete II fejezet 6 pontja alapján 62 3. Munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítése A munkavégzéssel kapcsolatosan felmerült költségeket a kifizető kétféle módon térítheti meg: a.) Bizonylatok alapján kifizeti azok kiadásait, amelyek a munkavégzés során, merültek

fel Ebben az esetben a magánszemélynek nem kell bevételként nyilvántartásba vennie a kapott összeget, és ezekről a kifizetésekről nem kell adatot szolgáltatni az. adóhatóságnak b.}A tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadások megtérítésére költségtérítést fizet - jogszabályon alapuló költségtérítés, - egyéb költségtérítés, illetve költségátalány. Ha a magánszemély a tevékenységével összefüggésben költségtérítést kap, akkor a tevékenység ellenértékéért kapott összeget a hozzá kapcsolódó költségtérítés összegével kell a tevékenység bevételének tekinteni. A költségtérítés címen kifizetett összeg adóköteles bevétel, igazolt költségek vele szemben maximum a költségtérítés összegéig számolhatók el." 4. A nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés A így kapott költségtérítés része a nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek. A

jövedelem megállapítása során levonható a törvény által elismert költség, de csak a költségtérítés összegéig. Ha magánszemély a munkáltatójától a munkaviszonyával kapcsolatosan kap költségtérítést, akkor az is része a bevételnek, és legfeljebb a költségtérítés címen kifizetett összegig az igazolt kiadások elszámolhatók. 5. Önálló tevékenységgel összefüggő költségtérítés Ebben az esetben a költségtérítés része az önálló tevékenység bevételének, és a magánszemély a következő elszámolások közt választhat: - tételes költségelszámolás, - 10%-os költséghányad szerinti elszámolás. 6. A hivatali üzleti utazás Hivatali üzleti utazások azok, amelyeket a m agánszemély a s aját jövedelmének megszerzése érdekében vagy az őt foglalkoztató, megbízó kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében folytat. 6.1 Hivatali üzleti utazások elszámolható költségei Ha

megállapítható, hogy az utazás csak látszólag hivatali vagy üzleti, akkor a költségeket nem lehet figyelembe venni. A hivatali, üzleti utazás jellegzetes költségei az utazási költségek (ezek között a személygépkocsi-használat), szállás költségek, egyéb költségek (napidíjak, költségátalányok). A személygépkocsi-használat elszámolható költségei: a költséget csak útnyilvántartás vagy a megfelelő adatokat tartalmazó menetlevél alapján lehet elszámolni. Üzemanyagköltség elszámolása: az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyag ár, vagy a számlával igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, a hivatali utakon futott kilométer-teljesítmény alapján. 63 Az üzemeltetési költségek elszámolása tételes költségelszámolás alapján: üzemeltetés címén a fenntartási, javítási és felújítási költségek korlátozottan elszámolhatók,,/ számla alapján. Ezeket a kiadásokat

kizárólag üzleti célú használat esetén lehet teljes egészében költségként elszámolni Az általános személygépkocsi-normaköltség: a saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemeltetési költségek számlák alapján történő elszámolása helyett választható ez a módszer. Ekkor a jármű fenntartása, javítása, felújítása címén a magánszemély igazolás nélkül kilométerenként 3 forintot számolhat el. Ekkor azonban számlák alapján már nem számolható el további költség. Egyéb kiadások elszámolása: A költséget csak akkor lehet elszámolni, ha a t evékenység érdekében merült fel. Ilyen költségek: autópálya-használati díj, hídpénz, parkolási díj stb A garázsbérleti díj esetében ha a jármű kizárólag üzleti célú, a garázsbérlet kifizetett összegét a magánszemély elszámolhatja. 8.62 A kiküldetés költségeinek elszámolása a kiküldetési rendelvényalapján A személygépkocsi hivatali

használatának költségtérítése a k iküldetési rendelvényalapján a legegyszerűbb. Így nem számít bevételnek az az összeg, amelyet a munkáltató a b elföldi kiküldetési rendelvényalapján a költségtérítés címén a jogszabályokban meghatározott mértékig fizet. Külföldi kiküldetés költségeinek elszámolása 1. Hivatali gépjármű használatával: ha a személy gépkocsit a külföldi kiküldetés során kizárólag hivatali célból használják, és a belföldi használat is kizárólag hivatali célú, akkor nem kell cégautó adót fizetni. 2. Saját gépjármű használatával: ebben az esetben a törvényben elismert üzem-anyagfogyasztás és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével történhet a k ülföldi kiküldetésben használt gépjármű költségelszámolása. A magánszemély tulajdonában levő jármű javításával kapcsolatban a k ülföldi út során felmerült számlákat meg kell őrizni, és a kapott

költségtérítéssel szemben egyéb számláival összesítve a költségbevallásában érvényesítheti. Ha külföldi utazásra és egyéb szja-törvény által elismert költségekre olyan bizonylattal rendelkezik, amelyek alapján elszámol a kifizetővel, úgy ezek megtérítésére vonatkozóan adófizetési kötelezettség nem merül fel. A vezetendő nyilvántartások a következők: - útnyilvántartás (kivéve, ha cég autó adót fizet - év eleji és év végi kilométer állást kell feljegyezni - vagy ha az 500 km elszámolási lehetőségét választja), - kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény, a tulajdonjog igazolása érdekében. 64 20. tétel Adóbevallási, adó befizetési és adatszolgáltatási határidők A non-profit szervezet mint munkáltatói kifizető által levont személyi jövedelemelőleget /SZJA/, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot valamint a munkáltatói kifizető

társadalombiztosítási járulékát /TB/ és az egészségügyi hozzájárulást /EHO/ befizetni: tárgyhónapot követő hónap 12.-ig bevallani: - negyedéves bevallónál tárgynegyedévet követő hó 20.-ig - éves bevallónál tárgyévet követő év február l5.-ig kell A tárgyévet követő év február 15.-i bevallást azoknak a szervezeteknek is meg kell tenniük akiknek nincs adófizetési kötelezettségük. A munkaadói és munkavállalói járulékot befizetni: tárgyhónapot követő hónap 20.-ig bevallani: - negyedéves bevallónál a tárgynegyedévet követő hónap 20.-ig - éves bevallónál tárgyévet követő év február l5.-ig kell Vállalkozási tevékenységgel összefüggő határidők: Általános forgalmi adó / ÁFA/: befizetni és bevallani: - havi bevalló tárgyhónapot követő hó 20.-ig - negyedéves bevalló tárgynegyedévet követő hó 20.-ig - éves bevalló tárgyévet követő év február l5.-ig kell Társasági adó /TAO/: befizetni

és bevallani: tárgyévet követő év 150. napig kell Azok a szervezetek amelyek nem végeznek vállalkozási tevékenységet és így nem keletkezik nekik TAO- fizetési kötelezettségük a társasági adóbevallást helyettesíthetik egy nyilatkozattal amit a /amúgy is kötelező / február 15.-i általános adóbevalláson tehetnek meg. A non-profit szervezeteknek TAO -előleg fizetési és feltöltési I határideje dec.20 /kötelezettségük nincs Iparűzési adó: előleget befizetni: tárgyév március l5.-ig különbözetet befizetni: tárgyévet követő év május 31.-ig a kivetés II félévi összegét: tárgyév szeptember l5.-ig bevallani: tárgyévet követő év május 31.-ig kell Kulturális járulék: befizetni és bevallani tárgynegyedévet követő hó 20.-ig kell 65 21. tétel A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos tudnivalók A non-profit szervezetek alapvetően nem nyereségorientáltak, nem vállalkozási tevékenység végzésére jönnek

létre, hanem- valamely közérdekű cél megvalósítására. Az előző években jelentősen nőtt azoknak a szervezeteknek a száma, melyek bevételeik gyarapítása érdekében vállalkozási tevékenységet is végeznek. A vállalkozásból származó eredményt nem oszthatják fel, céljaikra kell hogy felhasználják. A non-profit szervezetek 1998. január 01-től a TAO /társasági-adó/ törvény hatálya alá tartoznak ugyan de a törvény figyelembe veszi ezeknek a szervezeteknek a sajátosságait, így ténylegesen csak nagyon kevés szervezetnek van T AO- fizetési kötelezettsége. Az adóalap megállapításánál és az adókötelezettségnél különös szabályokat és mentességeket élveznek. A non-profit szervezetek abban az esetben ha vállalkozási tevékenységből az adóévben nem származott bevételük TAO- bevallásukat kiválthatják a február l5.-i adóbevallásban szereplő nyilatkozattal Amennyiben ezt a nyilatkozatot nem teszi meg akkor a TAO-

bevallást május 31-ig köteles megtenni, de befizetési kötelezettsége ebben az esetben sincs. A társasági adóalap meghatározásánál is alapvető feltétel a kedvezmények igénybevételének hogy a közhasznúság meglegyen. Ennek hiányában a kedvezmények sora szűkebb. A társasági adó alapjának meghatározása: - A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kell kiindulni, amit törvény szerinti csökkentő és növelő tételekkel kell koordinálni. Sajátosságok: a vállalkozási tevékenységhez kizárólag / az ilyen tételeket 100%-ban kell figyelembe venni/ vagy közvetve / a vállalkozási tevékenységnek az összes bevételhez való arányában/ felmerülő tételekkel kell módosítani. - Amennyiben a szervezetek közhasznúak vagy kiemelkedően közhasznúak ebben az esetben további sajátosságokat is figyelembe kell venni. Csak akkor állapítható meg nekik az adóalapjuk, ha a vállalkozási tevékenységükből származó

bevételük: a./ közhasznú szervezetnél nem haladja meg az összes bevétel 10%-át maximum 20 millió Ft-ot. b./ kiemelkedően közhasznú szervezetnél nem haladja meg az összes bevétel 15%-át. Az adomány összege adóalap növelő tétel akkor ha: + a szervezetnek dec.31-én köztartozása van + vállalkozási tevékenység bevétele több a kedvezményezett mértéknél. / 10, 15%/ 66 - Amennyiben a szervezet se nem közhasznú se nem kiemelkedően közhasznú, akkor nem kell adót fizetnie ha a vállalkozásból származó bevétele max. 10 millió Ft és ez nem több mint az összes bevételének a 10%-3. - A TAO törvény szerint kedvezményezett tevékenységek: + az alapító okiratban, alapszabályban nevesített tevékenység és az ehhez kapott támogatás, juttatás és tagdíj. Amely tevékenység nem szerepel az okiratba az vállalkozási tevékenységnek minősül. + a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök,

készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele. + a szabad pénzeszköz lekötéséért járó /bankbetét, kötvény! kamat, hozam olyan arányban ahogyan a cél szerinti tevékenység bevétele aránylik az összes bevételhez. A bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számolni - A közhasznú társaságra vonatkozó speciális szabályok: Adózás előtti eredményét /A.ee/ a számviteli tv alapján határozza meg, ezt az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott támogatás részével lehet csökkenteni. Növelő tételként szerepel a kapott támogatás összege amennyiben a szervezetnek az év utolsó napján köztartozása van. Nem kell az adót megfizetnie a társaságnak az általa adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéknek a kapott adománnyal csökkentett része után olyan arányban, ahogy a

közhasznú bevétel aránylik az összes bevételhez. 67 22. tétel Az l%-os törvény pénzügyi vonatkozásai Az 1996.évi 126tv; /1219-én fogadták el és 19970101-től hatályos/ szól arról, hogy a magánszemély az általa befizetett személyi jövedelemadó 1+1 %-ával saját maga szabadon rendelkezhet. A magánszemély külön-külön nyilatkozik hogy az első 1 %-ot valamelyik társadalmi szervezetnek, alapítványnak adja / ezek legalább 2 éve nyilván vannak tartva a bíróságon, és legalább 1 éve közhasznú, és a további kritériumoknak megfelel. Míg a másik 1 %-ot a lelkiismeret és vallásszabadság nevében valamelyik egyháznak adhatja. A tv. pénzügyi vonatkozásai: A nyilatkozatok nem vonhatók össze, tehát 2 x 1 %-ról szóló nyilatkozatot a SZJA-bevallással együtt kell az APEH-nak eljuttatni. A nyilatkozatokat kisméretű borítékban kell a bevalláshoz mellékelni /ha önbevalló/, bevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás

esetén /ha a munkáltató számolja el / adóévet követő március 25.-ig kell a nyilatkozatokat a munkáltatónak átadni úgy hogy a ragasztott felületen a dolgozó átnyúlóan aláírja. Lehet rendelkezni mindkét 1 %-ról de lehet csak az egyikről is, a rendelkezések nem függnek egymástól. . A kedvezményezettel szembeni további kritériumok: - belföldi legyen a székhelye. - a hazai lakosság, vagy a határon túli magyarság érdekében működjön - nyilatkozzon arról, hogy megfelel a kh. szervezetekről szóló tv4§(l) és ezzel összefüggésben a 26§ d. pontjának - nyilatkozik arról hogy esedékes köztartozása nincs /korábban az adóhatóságtól keIle4 kérniük igazolást miszerint 30 napnál régebbi köztartozásuk nincs, ma már elegendő a nyilatkozata a szervnek/. Olyan szerv is kaphat felajánlást amelyiknek van köztartozása ebben az esetben a szerv nyilatkozik, hogy a felajánlott összegből köztartozásait fizeti meg. - nyilatkozik arról,

hogy alapszabálya, alapító okirata szerinti tevékenységet a nyilatkozatok évét megelőző legalább egy éve folyamatosan végzi. Régen a felajánlható minimum összeg 100.-Ft volt ez most fel van oldva Amennyiben egy szervezet megszűnik és van neki jogutódja, úgy a felajánlott összegek a jogutódot illetik meg. 68 A kedvezményezett feladatai: Az adóhatóság a magánszemélyek /borítékos/ nyilatkozatai alapján minden év szeptember 01-ig értesíti a kedvezményezetteket a felajánlott összegekről, ugyanakkor felhívja a figyelmét, hogy 30 napon belül tegye meg az igénybevételhez szükséges nyilatkozatokat. Korli05an ez a 30 nap Jogvesztő volt, most lehetőség van a késedelem igazolására, így nem vész el számára a pénz. Az adóhatóság a nyilatkozatok, igazolások kézhez vételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb november 30-ig átutalja a kedvezményezettnek az összeget, köztartozás esetén ezzel csökkentett részét. Az

átutalt összeg cél szerinti felhasználásáról a kedvezményezett az átutalást követő év október 31-ig sajtóközleményben nyilatkozik, melynek 1 eredeti példányát 5 évig meg kell őrizni. 20010101-tőllehetőség van a felajánlások tartalékolására, ebben az esetben ezt a tényt és a tartalékolt összeget kell a sajtóközleményben megjelentetni. A számviteli nyilvántartásban jól elkülönítetten kell kezelni az 1 %:-os felajánlásokat és a felhasználását. A megkapott összeget kötelezettségként kell kezelni mindaddig amíg-fel nem használják. A bizonylatokon fel kell tüntetni, hogy "az 1 % terhére" kerültek kifizetésre. Az összeg felhasználásának időpontjában kell az összeget bevételként lekönyvelni. Általában a felajánlás éve és a felhasználás éve nem ugyanaz, ezért a pénzügyi kimutatásban világosan fel kell tüntetni, hogy az 1 % mint bevétel melyik év felajánlásából származik. 69 23. tétel

Pénzügyi tervezés A legtöbb szervezet nem tud pontos és értékálló választ adni arra, hogy mit csinál, kik a szövetségesei, együttműködő partnerei, milyen forrásai vannak, mik a hosszú távú stratégiai céljai. Csak sodródnak a környezeti változások folyamataival, ami nem mindig szerencsés. Ezért fontos hogy minden szervezet legalább évente egyszer definiálja önmagát, önmeghatározását vizsgálja felül, pontosítson. Ez ad majd olyan civil szervezeti erőt, ami lehetővé teszi a szervezet számára, hogy saját környezetét formálhassa. Legfontosabb kérdések: - Az alapítói szándék megfelelően érvényesül a tevékenység során / a múlt értékelése a jelen elemzése és a jövőkép megrajzolása/ - A civil szervezet "küldetése", egyéni küldetéstudat kialakítása. - A szolgáltatást igénybevevők köre változik / szűkül, bővül/. - Van-e versenyhelyzet a működési területen. - Kik a meglévő és lehetséges

szövetségesek a célok megvalósításában. - Kivel van függőségi viszony, mi veszélyezteti a munka eredményességét. - A szolgáltatás "ára" reális-e /túl drága, túl olcsó/ - A tevékenység eléggé hatékony-e ebben a formában. - Elégedettség övezi-e a munkát. - Ellenőrzés folytán milyen hibák merültek fel. - A működési források biztosítása folyamatos-e. - Tagdíjak. - Programokhoz pályázati lehetőségek - Adományszerzési, 1 % felajánlás megszerzéséért folytatott munka. - Önkormányzattól átvállalható feladatok köre. - Alkalmazottak foglalkoztatása, önkéntes segítők szervezése. - Nemzetközi példák, minták megismerése, átvétele, nemzetközi testvérszervezet - Együttműködés határon túli magyar szervezetekkel. - Információs rendszerek, számítástechnikai eszközök használata az irodában. - Jogszabályok változásához szükséges lépések - Kapcsolattartás területi és országos képviseletekkel.

Stabil viszonyok kellenek ahhoz, hogy a működést hosszú távra meg lehessen tervezni. Legnehezebb feladat a bevételek és a kiadások egyensúlyának megtalálása, a vállalható kockázat határának meghatározása. 70 A pénzügyi terv /költségvetés/ elkészítéséhez számba kell venni a szervezet tár év január 01-én meglévő nyitó vagyonát / bankszámlaegyenleg, pénztárkészlet, értékpapír napi értéke, előző évi kötelezettségek, követelések/ Az ingatlanok és a tárgyi eszközök a költségvetésben nem játszanak szerepet, itt a várható bevételek és a várható kiadások nagyságát és összetételét kell megtervezni. A várható bevételek szerkezete: - az alapító éves támogatása - a magánszemélyektől várható adományok - jogi személyektől várható adományok - külföldi támogatások - pályázati támogatások - cél szerinti tevékenység bevétele - vállalkozási tevékenység bevétele /pl. ingatlan bérbeadás/ -

kamatbevételek - 1 %-os felajánlások bevételei - egyéb bevétel A várható kiadások szerkezete - a szervezet által nyújtott támogatások - egyszeri programtámogatások - ösztöndíjak - szociális segély - természetbeni juttatás Személyi jellegű kifizetések: - főállású alkalmazottak bére - megbízási és részmunkaidős alkalmazottak bére tiszteletdíjak - napidíjak /külföldi, belföldi/ - gépkocsi költségtérítés reprezentációs költség - bérjárulékok Anyagköltség: - rezsi költség / víz, gáz, villany/ - nyomtatvány, irodaszer - 50.000-Ft alatti beszerzések Igénybevett szolgáltatások: - bérleti díj - postaköltség - hirdetés, reklám, nyomdaköltség 71 - könyvelési díj könyvvizsgálati díj - szakértői díj - jogi képviseleti díj - rendezvények költsége - újság előfizetés, szakkönyv - fénymásolás Tárgyi eszköz beszerzések: - számítógép - nyomtató - irodabútor - bankköltség - előre nem tervezett

egyéb költség A nyitó vagyon + a várható bevételek - a várható kiadások = várható záró vagyon nagysága. A non-profit szervezetek pénzügyi tervezésében a bevételi oldalon nagyon sok bizonytalanságot hordoz magában, hiszen nem lehet a felajánlások és az adományok nagyságát kitalálni, a pályázati pénzek is eléggé bizonytalan nagyságúak. Az állandó kiadásokat /bér, rezsi/ célszerű az induló vagyon és a már ismert pályázati támogatások figyelembevételével tervezni. A további bevételekből lehet aztán más beszerzéseket, támogatásokat megvalósítani. 72 24.tétel A szociális célú nonprofit szervezetek jellemzői Magyarországon Fejlődésszerkezeti jellemzők: Szociális célú jótékonysági szervezetek és alapítványok, azóta vannak, mióta vannak nonprofit szervezetek. A két világháború közötti időszakban is fontos szerepet töltöttek be. - . - 89’között az akkori egyesületek állami formában működtek

(vk) - kialakultak az alternatív szervezetek. pl Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Rendszerváltás óta megváltozott a nonprofit szervezet helyzete, gazdasági változásokat kísérő jelenségek miatt. - elszegényedés - munkanélküliség - állami szociálpolitika kivonulása a jóléti ellátás területéről A nonprofit szervezet kialakulása: -.- 96’ – közötti a szoc célú nonprofit szervezet száma több mint 1,5 – szeresére emelkedett - aránya a nonprofit szervezeteken belül 12 % -ot tett ki. Szervezetek típus szerint: - alapítványok domináns szerepet játszanak - . – 97’ között a szoc célú nonprofit szervezet fejlődési üteme hullámzó volt Szerkezet: 1997-ben vizsgálta Botz János a szoc. célú nonprofit szervezet 2824 működött alapítványi formában, 1058 pedig társas szervezet formájában. Szoc. alapú nonprofit szervezet száma 1997-ben 2,5-e a társas szervezeteknek A szoc. célú alapítványok adományosztás alapja A

szoc. célú egyesületek érde4kérvényesítő és érdekképviseleti tevékenységet folytat Településtípusonkénti osztályozása: 1994-ben a szoc. célú nonprofit szervezetek közül az alapítványok döntő többsége a fővárosban és megyeszékhelyen volt található - az egyesületek közel azonos arányban vannak a városban és megyeszékhelyen - alacsony a községekben a szoc. célú nonprofit szervezetek aránya Tevékenységi szervezet: 1994-es vizsgálat alapján 7 fő kerületre lehet felosztani: 1.) többcélú és általános szoc ellátás - szociális ellátástól , szolgáltatástól a vállalati , dolgozói szolgáltatáson keresztül a többcélú humanitárius szervezetek működése ill. a közhasznú szoc szolgáltatások 73 2.) Egészségkárosodások támogatása - különböző fogyatékossággal élők - krónikus megbetegedésben szenvedők egyesületei, érdekvédelmi szervezetei 3.) Önsegélyezéssel foglalkozó nonprofit szervezetek

és különböző pénztárak: - önkéntes nyugdíjpénztárak 4.) Gyermek és ifjúságvédelem, családvédelem: - nagycsaládosok rendelkeznek a legnagyobb érdekvédelmi szervezettel - nagycsaládosok szervezetei alaptípusú szervezetek 5.) Idősek és rászorulók: - oka, hogy ezt a tevékenységet támogató szervezetek részesülnek önkormányzati és korm.-i normatív támogatásból Az önkormányzatok szerződést kötnek a nonprofit szervezettel - idős hajléktalan ellátást le akarja passzolni a kormány, így váll. a nonprofitra bízza ezeket a feladatokat Bevétel gazdálkodás - 1994-ben a szoc. nonprofit szervezet aránya 8% volt Ennek ellenére 1994-ben a bevételei 19,5 milliárd Ft volt, ami az összes bevétel 10%-át jelentette. - .-ban a szoc célú nonprofit szervezet bevételei csökkentek, már csak 9,5% Bevételek jellemzői: A szociális szervezeten belül kb. annyit kaptak az alapítványok és egyesületek az államtól, (nagyobb mértékű volt),

mint az egyéb nonprofit szervezetnek nyújtott állami támogatás. Az állami támogatás típusainak belső típusaiban az egyesületek, alapítványok bevételükben eltérések figyelhetők meg. - Az Alapítványok közel ¼-ét a bevételének a nem normatív támogatásból, hanem nagyrészt pályázatokból , szoc. alapítványi támogatásokból, pl. Jóléti Szolg Alapítvány, Hajlék Alapítvány - Az egyesületek esetében a normatív támogatások képezték az 1/6-át. a többi aránya 12%-a - magántámogatások: - alapítványok választási támogatások a legjellemzőbb - egyesületek külföldi támogatás 1/3-ban - az alaptevékenységből származó bevételek nagyon alacsonyak voltak - alapítvány kamat és hozambevételek 28-30% - nagyfokú szóródás figyelhető meg a nonprofit szervezetekben. Alapítványok: - pénzbeni - természetbeni támogatások Egyesületek: - érdekképviselet - tanácsadás 74 25. tétel Egészségügyi nonprofit szervezetek

jellemzői Magyarországon. Egészségügyi Alapítványok vizsgálata ( Esély 2005/1 Náray Márta) - Szalay Júlia foglalkozott vele 1997-ben. Kérdőíves vizsgálat volt - 1995-ben bejegyzett alapítványokból indult ki, kb. 15000 volt akkor, 300-at vizsgált Az EÜ. Alapítványok még csak kialakulóban voltak Szalay Júlia abból indult ki, hogy mikor hozták létre az alapítványt. Területi megosztás: - a nagytöbbsége városokban működik - a közösségi alapítványok alacsonyak voltak, még a sem érték el. - a Főváros. Tevékenységi szerkezet: - a gyógyító munka javítását tekintette céljának, bizonyos betegcsoportok gyógyítása - az Eü.-i kutatások támogatása, műszerbeszerzések anyagi támogatása Adományokat is kapnak, de mértéke alacsony szintű Szalay Júlia értékelése: - pozitív fejlemény az alapítvány létrejötte és racionális gazdálkodása - az Eü-i háttértevékenység a nonprofit szektorban kerülnek elvégzésre. 75

26. tétel Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere A kormányzati és a non-profit szervezetek közötti együttműködésnek számos területe és formája van. Ezek skálája igen széles, az egy ügyre, rendezvényre, konkrét akcióra szerveződő kapcsolatoktól egészen a szerződéses viszonyig, a feladatok intézményesített megosztásáig terjed. A kormányzat és a non-profit szervezetek közötti kapcsolatok formái 1 Közös pályázat Kapcsolattartás, információcsere Kormányzat Társadalmi részvétel Nonprofit hozzájárulá Szerződéses feladatátadás Nonprofit szervezet alapítása Állami támogatás Jogi, gazdasági szabályozás Mint az ábrán feltüntetett nyilak is mutatják, a kormányzati és a nonprofit szektor kapcsolatrendszere nemcsak formailag, hanem irányultságát tekintve is sokrétű. Ezekben a kapcsolatokban az állami szervezetek egyaránt lehetnek támogatók és támogatottak, információk forrásai és

befogadói, játszhatnak aktív szerepet, vagy szorítkozhatnak a civil kezdeményezések befogadására. Társadalmi részvétel, társadalmi ellenőrzés: Az állampolgári vélemények és érdekek képviseletére vállalkozó civil szervezetek eszköztára meglehetősen gazdag. A tiltakozó akciók éppúgy beletartoznak, mint a konstruktív kezdeményezések, a konfliktusos érdekérvényesítés éppúgy, mint a kormányzati, önkormányzati döntéshozókkal való együttgondolkodás, sőt, akár a döntéshozó testületekbe való beépülés és a r észvétel intézményesítése. A lehetséges eszközök közötti választás részben attól függ, hogy a kormányzati oldalon mekkora a "fogadókészség", az állami szereplők hajlandóak-e partnernek tekinteni a. civileket, biztosítják-e számukra a döntések befolyásolásához szükséges jogosítványokat. 1 Forrás: Sebestény István: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata. Központi

Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002.16 o - A szerző engedélyével módosított változat 76 Ilyen jogosítványok lehetnek a t árgyalás, a véleményezés, az egyeztetés, az állásfoglalás, az ajánlások kidolgozása, a közös döntés, a megállapodás és a döntés részleges átengedése. A civil szervezetek támogatói hozzájárulása az állami feladatok ellátásához: Az állami iskolák, kórházak, szociális intézmények, könyvtárak, múzeumok, színházak mellett létrehozott alapítványok olyan támogatókat mozgósítanak, akik más módon nem lennének elérhetőek. Sokszor alapvető fontosságú (például diagnosztikai) eszközök, műszerek megvásárlása, elemi modernizációs tervek (például számító gépesítés) megvalósítása, kiváló programok (például kulturális fesztiválok) megszervezése múlik az alapítványi támogatásokon. Máskor a s zolgáltatások emberibbé tétele, vagy az azokat kiegészítő lelki gondozás

(például "bohócdoktorok" gyerekkórházi látogatása) anyagi alapjai származnak alapítványi forrásokból. Együttműködés, információcsere: A civil szervezetekkel folytatott párbeszédnek kormányzati szempontból több funkciója van: • A civil szféra képviselői fontos jelzéseket adnak a társadalom állapotáról, az állampolgárok gondjairól, igényeiről és véleményéről. • Kezdeményezéseik, problémakezelési kísérleteik gyakran vezetnek új, innovatív megoldások kialakulásához. • A velük folytatott egyeztetések során új szakmai szempontok merülhetnek fel, javulhat a tervezett programok gyakorlati megalapozottsága. • A civil szervezetek arra is alkalmasak, hogy a kormányzati álláspontot közvetítsék az állampolgárok felé, és szükség esetén magyarázattal szolgáljanak, ezáltal növelve az állami kezdeményezések társadalmi elfogadottságát. Közös pályázatok: Az Európai Uniós csatlakozás nyomán egyre

gyakoribbá válnak a nonprofit és a kormányzati szereplők (főleg önkormányzatok) közös pályázatai. Ezek már az eddigiekben is a forrásteremtés fontos eszközei voltak, mert olyan pénzeszközöket tettek elérhetővé, amelyeket egyébként sem az állami, sem a civil oldal nem kapott volna meg. Az ilyen közös pályázatok azonban nemcsak az általuk megszerezhető pótlólagos források miatt hasznosak, hanem azért is, mert az elkészítésük és a róluk folytatott viták során a felek megismerhetik egymás szempontjait. Ideális esetben egyetértésre juthatnak a szűkebb vagy tágabb közösség érdekeit szolgáló célok kitűzésében, és közös cselekvési programot dolgozhatnak ki. Szerződéses kapcsolatok és a kormányzat alapítói szerepvállalása: A közös cselekvés legintenzívebb formája a kormányzati feladatok szerződésben rögzített átadása, illetve ennek kivételes esete, amikor valamilyen állami feladat ellátására a k ormányzat

maga hoz létre nonprofit szervezeteket. A partnerek (illetve a létrehozandó szervezet formájának) megválasztása az átadott feladatok jellegétől függ. Ilyen feladat lehet: • a közszükségletek kielégítése, közjavak, közszolgáltatások biztosítása (például víz- és gázellátás, csatornaüzemeltetés, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások); • állami támogatások pályázati úton történő, politika semleges szétosztása (például a művészetek, az oktatás, az ifjúság, a rászorulók támogatása); • hatósági funkciók betöltése (például működési engedélyek kiadása, szakmai sztenderdek érvényesítése). 77 A kormányzati szervezetek a szolgáltatói szerepkörre elsősorban (de nem kizárólag) közhasznú társaságokat, a támogatóira közalapítványokat, a hatósági jogosítványok gyakorlására pedig köztestületeket szoktak létrehozni. A non-profit szervezetek állami támogatása: A non-profit

szervezetek két igen különböző módon részesíthetők állami támogatásban. A szolgáltatási teljesítményekhez (többnyire az ellátottak számához) kötődő normatív (fejkvótás) támogatásokat kapnak akkor, ha közfeladatokat vállalnak át, de folyamodhatnak alkalmi támogatásokért is. A mai magyarországi szóhasználatban a normatív támogatás nem kizárólag az intézményesült nonprofit szolgáltatások (oktatás, szociális ellátás) fejkvótás finanszírozását jelenti. Azt is normatív támogatásként szokás emlegetni, amikor a non-profit szervezetek bizonyos társadalomszervező funkciók ellátásáért (például gyermekek szabadidős foglalkoztatásáért, diáksportért) kapják a fejkvótás állami hozzájárulást. Szintén az érintettek létszáma alapján részesülnek költségvetési támogatásban egyes gazdaságfejlesztési, gazdaságszabályozási célú szervezetek (például a h egyközségek). Ugyanakkor az állami és

önkormányzati támogatások zöme programokhoz kötődően, egyedi döntések vagy pályázatok útján jut el a non-profit szervezetekhez. Speciális állami támogatási forma az 1 % re ndszere, melynek keretében az adófizetők dönthetnek arról, hogy az általuk fizetett személyi jövedelemadó 1 %-át az adóhivatal melyik non-profit szervezetnek utalja át Általánosságban elmondható, hogy a nonprofit szektor működési szabályok szerinti értelmezése a s zervezeti struktúrára teszi a h angsúlyt és a j ogszabályokra. Európában és ezzel együtt Magyarországon a római jogra épülő kontinentális jog szabályozza le a harmadik szektort. Eszerint jogi személyek a jogrendszerben, a nonprofit szervezet önmaga jogalany, saját maga köthet szerződést, vállalhat kötelezettségeket. Kapcsolat az állammal: A törvényességi felügyeletet látja el. A nonprofit szervezet az önkormányzati elv alapján működik. önmaguk döntenek az alapításról, a

gazdálkodásról, a megszűnésről 78 27. tétel A közhasznú szervezetekről szóló törvény Az 1997. évi CLVI Törvény a közhasznú szervezetekről 1998 január 1-én lépett hatályba Öt fejezetből áll : 1. Általános rendelkezések 2. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei, valamint a közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények 3. A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje 4. A közhasznú szervezetek felügyelete, nyilvántartása, valamint a rájuk vonatkozó bírósági eljárás 5. Záró rendelkezések Magyarországon az elmúlt évtizedben örvendetesen megnőtt a civil szervezetek száma és szerepe. 50000 körül van a nyilvántartott társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok száma. A piacgazdaságra való áttérés, valamint az állami szerepvállalás szükségszerű csökkenésének időszakában különösen fontos, hogy létrejöjjön és működjön az állami

és a piaci szektor közötti úgynevezett nonprofit szektor. Az állami és a magánszféra határán működő szervezetek esetében mindenütt fontos kritérium a profitelosztás tilalma, valamint a politikai szerepvállalás korlátozása. A nonprofit szektor felügyeletét többnyire bíróságok, az ügyészségek és az adóhatóságok látják el. A törvényességi felügyelet az ügyészség feladata, a pénzügyi felügyelet az adóhatóság, a költségvetési támogatások vonatkozásában az ellenőrzést az Állami Számvevőszék, illetve szerződés alapján a támogatást nyújtó fél gyakorolja. A törvény a közhasznúságnak két fokozatát különbözteti meg: közhasznú szervezet és kiemelkedően közhasznú szervezet. Az állami szervek és települési önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatait végző szervek és az emberi jogikat védő szervezetek akkor kerülhetnek magasabb közhasznúsági kategóriába, ha vállalják, hogy a szervezet

adatait évente nyilvánosságra hozzák a sajtón keresztül. 1. Fejezet: leírja a törvény célját, meghatározza a közhasznú szervezetek típusait E szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet b) alapítvány c) közalapítvány d) közhasznú társaság e) köztestület f) sportági országos szakszövetség. II. Fejezet: A közhasznú jogállás megszerzésének feltételeiről, valamint a közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásait igénybe vevőit megillető kedvezményekről szól. • A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy milyen tevékenységet folytat és ebből más is részesülhessen. 79 • Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez. • Az elért profitot, nyereséget nem osztja fel, hanem a létesítő

okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. • Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. A kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántart4sba vételéhez olyan közfeladatot kell, hogy ellásson, amelyről törvény alapján valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, és tevékenységéről, gazdálkodásáról a sajtó útján nyilvánosságra kell kerülnie. Kedvezmények: • Társasági adómentesség • Vállalkozási tevékenysége utáni adókötelezettséget érintő kedvezmény • Helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény • Illetékkedvezmény • Vámkedvezmény Egyéb -jogszabályban meghatározott – kedvezmény III. Fejezet: A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendjéről szól • A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályokról • A közcélú adománygyűjtés szabályairól • A gazdálkodás általános szabályairól • A nyilvántartási szabályokról • A beszámolási

szabályokról IV. Fejezet: A közhasznú szervezetek felügyelete, nyilvántartása, valamint a rájuk vonatkozó bírósági eljárásról szól. • A közhasznú szervezetek felügyelete: adó ellenőrzés - székhely szerinti illetékes hatóság, költségvetési támogatás felhasználásáról és a vezetők vagyonnyilatkozatáról - az Állami Számvevőszék, Törvényességi felügyelet - ügyészség. • A közhasznúsági nyilvántartásba vételre, az átsorolásra és a közhasznúsági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárási szabályokról: benyújtás- bíróság, melyet az ügyészségnek is megküld. • A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása: a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznú fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal. V. Fejezet: Záró rendelkezések, értelmező

rendelkezések, hatályba lépés időpontja A hatálybalépés időpontja: 1998. január l-e Minden olyan szervezetet, amelyet 1997 december 31-ig nyilvántartásba vettek, 1998. január l-jétől közhasznúnak minősül, ha a nyilvántartásba vételi kérelmét 1998. június l-ig benyújtja 80 28. tétel A nonprofit szektor jövője, a fejlődés forgatókönyvei Nárai Márta 2004 ben elhangzott előadásából." A nonprofit szektor jogi kezelésének legalapvetőbb kiindulópontja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint az Alkotmányban egyaránt deklarált egyesülési jog. Az elemi szabadságjogok intézményes gyakorlását a jogrendszer azáltal biztosítja, hogy az állampolgárok önkéntes szerveződéseit önálló, jogi személyként ismeri el. A jogi személyként való elismerés kritériumai a következők: • Alapítótól való függetlenedés . Relatíve tartós működés

• Állandó szervezet, amely a tagok változásától, a dolgozók ki illetve belépésétől függetlenül változatlan. Az állandó szervezet polgári jog szempontjából releváns részét az ügyintéző és képviselő szervek alkotják • A tagok az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezzenek. • Az állam által nem tiltott célra való megszerveződés. Napjainkban két újabb alapelv befolyást gyakorol e szektor szabályozásának alakulására:. 1) A nonprofit szervezetek közhasznúsági foka és az általuk élvezett támogatások illetve kedvezmények összekapcsolásának szükségessége. 2) A közcélokat szolgáló szervezetek szektorsemleges finanszírozásának elve. Az elmúlt tíz egynéhány esztendő szabályozási folyamatában Kuti Éva alapján 5 szakaszt különíthetünk el: 1. szakasz: az ún nyitás időszaka 1987 és 1990 között 2. szakasz: 1991-1994 között, ez az időszak az adókedvezmények általános csökkentése és

új nonprofit formák megjelenése 3. szakasz: 1995-1996: az adókedvezmények szelektív csökkentése, az államközeli nonprofit szerveztek megkülönböztetett kedvezményezése 4. szakasz: a közvetett állami támogatás szelektív növelése 1997 -ben 5. szakasz: paradigmaváltás 1998-ban : a szervezeti forma helyett a közhasznúság válik az adókedvezmények legfontosabb meghatározójává 81 1998-ban hatályba lépett a közhasznú szervezetekről szóló törvény, mely a közhasznú szervezetek két típusát határozta meg: a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezeteket, de ezzel hallgatólagosan definiált egy 3. csoportot is, a nem közhasznú nonprofitok csoportját A közhasznú jogállást a Civil szerveződések (alapítvány, köz alapítvány, egyesület, köztestület és közhasznú társaság kérheti) kérelem alapján bírósági nyilvántartásba vétellel szerezhetik meg, ha megfelelnek a törvény feltételeinek. 1998: Törvény a

társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendelkezéséről: a nonprofit szervezetek tulajdonába kell adni azt a tevékenységükhöz szükséges állami tulajdonú ingatlant, amelyre a korábbiakban ingyenes használati jogot szereztek. A 90-es évek elején a nonprofit szektor jogi és gazdasági szabályozása rendkívül kedvező volt. A kormányzati oldal azonban hamar átlátta, hogy az ellenőrizetlenül igénybe vehető kedvezmények súlyos veszélyeket rejtenek. Ezért adópolitikai szempontból már kezdettől fogva próbáltak különbséget tenni a közhasznú és a közérdeket csak közvetetten szolgáló szervezetek között. Az első időszakban ez a különbségtétel az alapítványok és az egyesületek igen durva megkülönböztetésére épült azon megfontolásból, hogy alapítványt eleve csak tartós közérdekű célra lehet létrehozni. Az adórendszer így a kezdeti időszakban az egyesületek és az egyéb,

tagsági viszonyon alapuló szervezeteket jóval kisebb mértékben támogatta, mint az alapítványokat. Az évek során fokozatosan csökkent az adókedvezmények mértéke, a csökkenés általános tendenciája 1997 -ben, az 1 %-os törvény életbe lépésével fordult meg, majd 1998-ban a nonprofit törvény hatályba lépésével vált rendkívül differenciálttá. Napjaink: 2003-ban a kormány kidolgozta az ún. civil stratégiát, amely a civil szféra jelentős bevonásával készült el. 2003 júniusában elfogadták a Civil Alapprogramról szóló törvényt A törvény célja: a civil szervezetek működéséhez központi költségvetési támogatást biztosítani. Ennek érdekében ún. Civil Alap került létrehozásra: a kormány annyi pénzt ad ebbe, amennyi az előző adó évre vonatkoztatva az SZJA 1 % felajánlásokból a civil szektorba érkezik. A Civil Alapba jutott pénzek elosztását a nonprofit szervezetek képviselői végzik szakmai és területi ún.

kollégiumok létrehozásával. 2004-ben a szféra bevétele az 1 %-os felajánlásokból elérte a 6 milliárd Ft-ot, így Civil Alapba juttatott állami támogatásnak ezt az összeget kell biztosítania. 82 A civil stratégiában a következő elképzelések fogalmazódtak még meg: •Alapítványi törvény megalkotásának kívánalma • Az 1 %-os törvény áttekintése • A magánadományozás és az önkéntesség erősítése, társadalmi presztízsének emelése •A közhasznú szervezetekről szóló törvény felülvizsgálata Ajánlott irodalom: Kuti Éva(1998): Hívjuk talán nonprofitnak. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest 62-990 1997.évi CL VI Törvény a közhasznú szervezetekről 2003 évi L Törvény a Civil Alapprogramról www.nonprofithu - A kormányzat civil stratégiája 83