Commerce | Tourism » Nagy-Holló - Barangolás az Őrségben

Miskolci Egyetem Marketing Intézet Barangolás az İrségben! Nagy Katalin Holló Krisztina Miskolc, 2011 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék . 2 Bevezetés . 4 A turizmus rendszere, jellemzıi . 6 Nyugdíjasok térhódítása a turizmusban. 8 İrségi Nemzeti Park. 10 Ökoturizmus az İrségben . 11 İrségi Nemzeti Park Látogatóközpontjai. 11 Kiállító- és bemutatóhelyek . 12 Tanösvények . 14 İrség flórája és faunája . 17 Lepkék, az İrség ékkövei. 17 Ökogazdálkodás Kercaszomoron . 19 Kulturális turizmus . 20 Építészet, az İrség kiemelkedı kulturális öröksége . 21 Gasztronómiai turizmus – ételkülönlegességek az İrségben. 26 İrségi népszokások, hagyományok, programok. 28 İrség Vendégház – Környezettudatos szálláshely és étterem. 34 Programterv – üdülési csomag . 35 1. nap – 2011 július 6 35 2. nap – 2011 július 7 35 3. nap – 2011 július 8 36 4. nap – 2011 július 9 36 5. nap – 2011 július 10 36 6. nap

- 2011 július 11 37 2 7. nap – 2011 július 12 37 8. nap – 2011 július 13 37 9. nap – 2011 július 14 37 10. nap – 2011 július 15 38 11. nap – 2011 július 16 38 Üzleti levél – ajánlattevı levél . 38 Kalkuláció. 39 Forgatókönyv. 40 İrség fejlesztési stratégiája . 41 Nemzeti Parkok látogatottsági adatai . 42 Záró gondolatok. 44 Irodalomjegyzék . 45 Könyvek. 45 Internet . 45 Mellékletek . 47 1. sz melléklet 47 2. sz melléklet 48 3. sz melléklet 51 4. sz melléklet 57 3 Bevezetés Dolgozatom témájának egy konkrét utazás megszervezését választottam. Évek óta magam szervezem bel- és külföldi útjaimat, kirándulásaimat. Nagyon szeretem a világhálót böngészni, útvonalterveket írni, programterveket készíteni. Két évvel ezelıtt átutaztam az İrség néhány községén rácsodálkozva a szoknyás haranglábra, a kódisállásos parasztházra és a dombok, völgyek szépségére. Teljesen elbővölt Magyarország e

csodálatos tája Pár hónappal késıbb a „Hazai turizmus” címő mősor egyik adásában az İrségi Nemzeti Parkot mutatatták be. Az érdeklıdésemet még jobban felkeltve az internet segítségével kezdtem felfedezni a térséget. Dolgozatom témaválasztásánál nem volt kérdés, hogy egy ırségi barangolást, programszervezést fogok választani. Az İrség és környéke rengeteg látnivalót, kulturális emléket, természeti csodát rejteget, amit sajnos még Magyarország lakossága is alig ismer. Úgy gondolom, hogy Magyarország turisztikai adottsága nem csak Budapest látnivalóiból, balatoni partikból, Hortobágyból és gyógyfürdıkbıl áll. Ideje lenne az utazásszervezıknek felismerni, hogy komplex turisztikai csomagok összeállításával Magyarország más területeit is el lehet adni a külföldi utazóknak, turistáknak. Az İrségben számos turizmusfajtát lehet egyszerre igénybe venni. Hatalmas túrákat tehetünk a számtalan tanösvény

egyikén, régi ırségi ételeket kóstolhatunk, megismerhetjük a fazekasok életét, az İrség építészeti emlékeit. Az İrség Magyarország nyugati kapujában a Hármas határ-vidékén található. Nyugat-Magyarországot, Burgenlandot, Stájerországot és Szlovéniát a világ legnagyobb termál övezeteként tartják számon, kiváló gyógy klimatikus környezetet biztosítanak az oda látogatóknak. A térségben több regionális és nemzetközi fesztivál kerül megrendezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. 2007-ben az İrség nem véletlenül nyerte el az Európai Unió által alapított Kiváló Európai Úti Célok Díjat, mint Magyarország legjobban fejlıdı úti célja. 2008-ban megtartott szavazáson a turisták „Magyarország 7 csodája” egyikének választották. Az utazás megszervezésekor figyelembe kellett vennem célcsoportom lehetséges igényeit és utazási szokásait. Az üdülési csomagomat több szempontból is

meg kellett vizsgálnom és kidolgoznom: elég érdekes-e egy külföldi számára, igazán felhívja-e a figyelmet Magyarország, ezen belül is az İrség látnivalóira. Meg kellett találnom az egyensúlyt a kulturális, természeti látnivalók és a felüdülés, pihenés között. 4 Fontosnak találom, hogy egy térség bemutatása után Magyarország egy másik régiójára is hívjuk fel a figyelmet és ezzel kedvet csináljunk a külföldiek számára egy újabb utazáshoz. A Magyar Turizmus Zrt. a 2011-es évet az egészségturizmus évének nyilvánította, ezért programcsomagom utolsó elıtti napján vendégeim eltöltenek egy kellemes napot a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdıben is. Természetesen egy magyarországi programból nem maradhat ki Budapest felfedezése sem. Tanulmányaim alatt több oktatóm is elmondta, hogy egy külföldi turistacsoport számára szervezett útnál, nem lehet kihagyni fıvárosunk látnivalóinak megtekintését. Dolgozatom

utolsó fejezetében az idegenforgalmi fejlesztéseket szeretném bemutatni. Az İrség és környéke nagyon jó kapcsolatokat alakított ki a térség és a környezı országok településeivel. A folyamatos fejlıdés érdekében pályázatokat nyújtanak be, meglévı fesztiváljaikat, eseményeiket fejlesztik. Az utazás szervezésekor törekedtem arra, hogy helyi, autentikus éttermekben legyenek az étkezések, mindenhol valamilyen ırségi étellel várják turistacsoportomat. Dolgozatomban a következı témákat fejtettem ki: • Turizmus fogalma és a turisták motivációi alapján a turizmus fajtái • Célcsoport választás indoklása • İrség bemutatása • Az İrség öko-, kulturális és gasztronómiai turizmusának bemutatása • 11 napos üdülési csomag összeállítása • Kalkuláció és forgatókönyv készítés szabályai • Fejlesztési tervek bemutatása A mellékletekben megtalálható az összeállított utazási program kalkuláció tervezete

1 fıre, az idegenvezetı részére átadandó forgatókönyv és ajánlattevı levél. 5 A turizmus rendszere, jellemzıi A turizmus története az emberiség fejlıdésével folyamatosan és párhuzamosan fejlıdik. Az Ókorban az utazók fı motivációi a vallás, a sport és a kereskedelem voltak. A zarándokok hónapokig gyalogoltak, hogy a Szentföldre vagy Delphibe érjenek. A rómaiak fejlett úthálózatot építettek, amelyek nem csak a légiók gyorsabb elıre vonulását, hanem a kereskedelmet is jótékonyan segítették. A Középkorban a fı utazási motivációk nem változtak. Az angolok Spanyolországba vándoroltak Szent Jakab sírjához. A céhlegények vándorlásai lehettek az elsı tanulmányutak, a hivatásturizmus elıhírnöke. A céhlegényeknek 3 évig híres mestereknél kellett dolgozniuk, ezért beutazták egész Európát. A zarándokok és céhlegények kolostorokban szálltak meg, a szállásért és étkezésért fizettek. Az Újkorban új

közlekedési eszközök jelentek meg, melyek hatalmas lökést adtak a turizmus fellendüléséhez. A postakocsi már 12-15 fıt tudott egyszerre szállítani 1572-ben Bath-ban, Angliában megnyílt az elsı gyógyfürdı. A szakirodalom szerint az elsı lépés a mai tömegturizmus felé a „Grand tour”-ok voltak. I Erzsébet idején a fiatal nemesek 3 évig utazgattak Franciaország, Olaszország, Svájc és Németalföld városaiban, hogy megismerjék a kultúrát, nısülés elıtt szórakozzanak egy kicsit. Második lépés a mai tömegturizmus felé az ipari forradalom vívmányai voltak A gızgép, gızhajó és gızmozdony feltalálása egy újabb lépést tett a világ, a turizmus fejlıdése irányában. A távolságok kezdtek eltőnni, a többnapos utak egy-két napra csökkentek. Harmadik lépést az elsı túraszervezı Thomas Cook jelentette a mai tömegturizmus kialakulásához. İ volt az elsı, aki felfedezte az utazásban rejlı gazdasági elınyöket. 1841-ben

egy teljes vasúti szerelvényt foglalt le, szállást és vacsorát szervezett és 1 fontos egységáron árusítani kezdte. Sikerein felbuzdulva ı nyitotta meg a világ elsı utazási irodáját. Megtette az elsı lépést az utazásszervezés kialakítása felé, hiszen utakat szervezett, jegyeket értékesített és szállást közvetített. A világ folyamatosan fejlıdött tovább, találmányok sora szolgálta a turizmust: kerékpár, fényképezıgép, utazási csekk, sapka, esernyı, útikönyvek. A gépkocsi és a repülıgép feltalálása, az úthálózat fejlıdése, az információs forradalom mind elısegítették és segítik a világ felfedezését, megismerését, az utazások izgalmát és szépségét. „Turizmus magában foglalja a személyek lakó és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” WTO – hágai konferencia, 1989 6 A turizmus célja,

hogy a turisztikai kínálat maximálisan kielégítse a turisztikai kereslet igényeit. A turizmus komplex szolgáltatás, komplex termék A turisták változó és eltérı elvárásainak nehéz megfelelni, minden embernek más az igénye, más az érdeklıdési köre és más szolgáltatásokat igényel. A turizmust két alrendszerre bontja a szakirodalom: alanyi oldal, vagyis a kereslet és tárgyi oldal, vagyis a kínálat. Turisztikai kereslet jellemzıi: • Szezonalitás – a turizmusban dolgozó szakemberek legfontosabb feladata, hogy a szezont meghosszabbítsák • A turizmus érzékenyen reagál minden gazdasági, társadalmi és környezeti változásra • A turisták motivációi sokfélék • A fogyasztói hőség igen alacsony, hiszen az újdonság iránti vágy erısebb • A kiegészítı termékek és szolgáltatások szerepe egyre erısödik Turisztikai kínálat jellemzıi: • Nagy eszközigény, tıkebefektetés • Szolgáltatások halmaza – hiszen

turisztikai termékeket, csomagokat kell összeállítani • Helyhez kötött, nem exportálható, ezért a keresletet kell importálni • Tárolhatatlan, romlandó, mulandó, mert a kihasználatlan kapacitások késıbbi idıpontban már nem értékesíthetıek A turizmust a turisták motivációi alapján csoportosítjuk: hivatásturizmus és szabadidı turizmus. A hivatásturizmus jellemzıi: munkaidıben történik, belsı motiváció a munkával, tanulással, továbbfejlıdéssel függ össze. Hivatásturizmus fajták: üzleti turizmus, kongresszusi turizmus, tanulmányi turizmus, diplomáciai és protokoll látogatások, A szabadidı turizmusnál a belsı motiváció a munkával ellentétes, a turista ki szeretne zökkenni a munkából, a napi rutinból, csendre, nyugalomra vágyik, vagy zajos nagyvárosokban koptatja a múzeumok padlóját. Motivációk alapján a szabadidı turizmusnak nagyon sok fajtája van: üdülıturizmus, körutazás, rokonlátogatás,

egészségturizmus, kulturális turizmus, sportturizmus, falusi turizmus, ökoturizmus, kalandturizmus, borturizmus. 7 Napjainkban a tömegturizmust egyre jobban felváltja a minıségi turizmus, új turisztikai termékek, ágak jelennek meg: falusi turizmus, szelídturizmus, borturizmus. A turisztikai kereslet is folyamatosan változik, a turisták rengeteg információhoz jutnak az internet segítségével, a határok eltőnnek, a televíziós programok egymás után sugározzák az utazási magazinokat. A verseny egyre erısebb, új turisztikai régiók iratkoznak fel a világ turizmusának térképére. Sosem hallott országok, régiók akarnak szeleteket kicsípni a turizmus nagy tortájából. A turizmust számos trend és hatás határozza meg. Mivel dolgozatomban egy adott célcsoportnak szervezek utat, így a következı témakörben részletesebb bemutatom a rájuk vonatkozó trendeket. Nyugdíjasok térhódítása a turizmusban Napjainkban a világ társadalmai két

részre oszlanak: a rendkívül gyorsan növekvı népességszámú fiatalokra és a fogyó népességő elöregedıkre. Ezeket a folyamatokat alaposabban fel kell tárni, hogy korszerő turizmustervezés segítségére legyenek és az idegenforgalom stratégiai tervezését megalapozhassák. A nemzetközi tendenciák azt jósolják, hogy a belföldi turizmus növekedni fog; a 40 év feletti turisták, akik aránya a társadalomban egyre nı, a személyre szabott és tradicionális vendéglátást fogják értékelni. A turisták egyre inkább elvárják a minıséget és egyre kevésbé hajlandóak többet fizetni az extra minıségért. Az idısödı társadalmaknál még inkább megjelenik a külföldi utazások iránti kereslet. A korosodó társadalmak esetében az idısebb korcsoportok igényeinek kiszolgálását kell figyelembe venni. A fejlett gazdaságú országok nyugdíjasai a korlátlan szabadidın kívül diszkrecionális jövedelemmel is rendelkeznek, ami lehetıvé

teszi számukra az aktív idıtöltést, az évi többszöri utazást, nyaralást. Az életkor változásán kívül az európaiak értékrendje is módosulóban van. Míg régen a család állt az elsı helyen, az önfeláldozás, a munka, a kötelesség követték; addig manapság az értékek között elsı helyen magát az embert találjuk, az egyént, ezután következik az öröm, a szabadidı, a tolerancia és a szórakozás. A jövıben az utazók többet fognak költeni, és a költési szint pedig egyenes arányban nı az életkor elıre haladtával. Az idısebb utazók a komfortosabb szálláshelyeket részesítik elınyben és elıtérbe kerülnek a kulturális és társadalmi tevékenységek. A jövıben várhatóan a senior szegmens fog a legnagyobb mértékben tovább növekedni és intenzíven 8 bekapcsolódni a turizmusba, és egyre nagyobb számban használják kiválóan az internetet információszerzésre és utazásaik lefoglalásához. Mindezeket a tényeket

figyelembe véve egy német nyugdíjasklub nyaralását szerveztem meg az İrségi Nemzeti Park páratlan láprétjeire, Pityerszerre, a Vendvidékre, Magyarszombatfára, Körmendre. Utazásuk során megismerik az İrség parasztgazdálkodását, az ısi építkezési szokásokat, wellness-programmal és gasztronómiai kirándulásokkal tarkítva fognak eltölteni felejthetetlen kilenc napot Magyarország kissé elfeledett táján. Utolsó elıtti napon ellátogatnak Sárvár Gyógy- és Wellnessfürdıbe, ahol egy egész napos relaxációs program várja a fáradt utazókat. Sárvárt elhagyva rövid kitérıt tesznek Székesfehérváron, majd az utolsó napon Budapest látnivalóival fognak megismerkedni. A csoport létszáma: 30 fı. 9 İrségi Nemzeti Park Vas megye délnyugati részén található a 2002. március 1-én alapított İrségi Nemzeti Park A honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek, innen ered a táj neve: İrség.

Csodálatos tájban fellelhetık természeti, néprajzi és kultúrtörténeti értékek egyaránt. Az İrségi Nemzeti Parkhoz az İrség, a Vendvidék, a Rába folyó völgye, a Belsı-İrség és Szentgyörgyvölgy környéke tartozik. Összesen 44 település, közel 44 000 hektáron, melybıl 3086 hektár fokozottan védett terület. Az İrségi Nemzeti Park Magyarország legnyugatibb vidéke. Dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyıerdık, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket ırzı láprétek, források és patakok váltják egymást tájképi szépségeket alkotva. A táj hangulatát az apró parcellás gazdálkodás, a kódisállásos parasztházak alakították ki sokszínő változatossággal. A csend és a friss levegı, a változatlan formában megırzött népi hagyományok, szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei vonzzák a látogatókat. A térség egyik legjelentısebb folyója a Zala, ami Szalafıtıl északra ered

és középen szeli át a tájat. A nemzeti park északi határán húzódik a Rába, amely nagyrészt szabályozatlan vadvízi folyó. Az İrség 63%-át borítják erdık, így a természetvédelmi, gazdasági és tájképformáló szerepük meghatározó. A jégkorszak utáni hővös klíma maradványai a tızegmohás lápok és láprétek. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetıen az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. Az erdık mélye és a legelık ízletes vargányát, sárga rókagombát, galambgombákat rejtenek. Az Alpokra jellemzı nedő- és csigagombák is elıfordulnak itt, amelyek igazi ritkaságnak számítanak. Az İrségi Nemzeti Park állatvilága is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkepopulációja él a területen. Az İrségben tizenkét békafaj és mind a négy hazai farkos kétéltő faj védett egyedei is otthonra leltek. A tiszta viző patakokban (Kerka, Kerca, Zala) folyami kagylók és folyami rákok

éldegélnek nyugalomban. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. Az erdıkhöz kötıdı madarak: a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsırő, a süvöltı és a tüzesfejő királyka. A nagyvadállomány is jelentıs, vaddisznók, ızek és gímszarvasok élnek teljes nyugalomban. Az emlısök közül igazi érdekességnek számít a horgasszırő-, a nagyfülő- és a fehérszélő denevér. 10 Az İrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is igen gazdag terület, hagyományaikat ápolják. A falvak településszerkezete egyedi képet mutat, ezek az úgynevezett szeres települések. A szerek a dombtetıkre épült házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát ırzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstöskonyhás házak, az úgynevezett kerített házak. Ezek az épületformák eredeti helyükben és környezetükben Szalafı-Pityerszeren találhatók. A népi építészet remekei közé

sorolhatók a haranglábak is A Vendvidékre a szórvány településszerkezet jellemzı; szép példái Kétvölgy, Orfalu és Apátistvánfalva települések. A történelmi İrségben a kıvárak építése nem volt jellemzı, ezek szerepét az erıdszerő templomok vették át. İriszentpéteren és Veleméren találhatunk mőemlék templomokat. (http://onpnemzetiparkgovhu/az-orsegi-nemzeti-park) Ökoturizmus az İrségben Magyarországon az ökoturizmus az elmúlt években jelentıs fejlıdésnek indult mind infrastrukturális fejlesztésekben, mind szakmaiságban. 2008-ban elkészült az Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia, mely részletesen elemzi az ökoturizmus hazai helyzetét és megfogalmazza a fejlesztési irányelveket. Az ökoturizmus természet alapú turizmus, amelyben az utazót fıleg a természeti szépségek megfigyelése, megcsodálása motiválja; hozzájárul a turisták számára vonzerıt jelentı természeti területek fenntartásához. A

természeti környezetben élı lakóközösségek, szervezetek számára bevetéli forrást jelent, a helyi közösségeknek munkalehetıségeket ad, növeli a természettudatos turisták számát. Az ökoturizmus fejlıdésében jelentıs szerepet vállalnak a nemzeti parkok, az ökoklaszterek. Az ökoturizmus egész éven át kínál vonzerıt, igaz a szabadtér miatt elsısorban a nyári fıszezonhoz kötıdik. İrségi Nemzeti Park Látogatóközpontjai 1. İriszentpéter – Harmatfő Természetvédelmi Központ Nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák helyszíne az Oktatóközpont. Pihenıhelyet nyújt a megfáradt turistáknak, információkkal szolgál, de konferenciáknak, elıadásoknak is helyet ad. Csak elızetes bejelentkezés alapján látogatható 11 2. Kıszeg – Bechtold István Látogatóközpont Az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság az országban egyedülálló koncepcióval és összefogással egy 540 négyzetméter alapterülető

természetvédelmi látogatóközpontot létesített Kıszegen. Az épület célja, hogy a természet szépségeire, illetve a környezettudatos életvitelre irányítsa a kirándulók figyelmét, s hogy Kıszegre hívja az élıvilág titkai iránt érdeklıdıket. Az Európai Unió támogatásával felépült Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban olyan kiállítások látogathatók, melyek hően szemléltetik a környék jellegzetes növény- és állatvilágát. Interaktív kiállítótermükben a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek a természettel. A hét kiállító-egységben a madarak életét kísérhetik figyelemmel, számos érdekesség mellett sötétkamrában hallgathatják az éjszaka madárhangjait, kamera segítségével pedig a siketfajd hétköznapjait is megleshetik. A látás- és mozgássérültek számára is élvezhetı a kiállítás Hanganyag kíséri az ábrákkal, fotókkal bıven ellátott szöveget. A külföldiek két idegen

nyelven, angolul és németül olvashatják az információkat. A látogatók eligazodását és tájékoztatását vezetıfüzet segíti. Kiállító- és bemutatóhelyek 1. Szalafı – Pityerszeri Népi Mőemlékegyüttes Szalafı község területe 27 km2 (2700 ha), melyen egy kisebb város is elférne. Lakossága 230 fı, így a népsőrőség nem éri el a 10fı/km2-t. A pityerszeri épületegyüttes a nevét a településen gyakran elıforduló kismadár, a pacsirta népi nevérıl kapta. A házak egészen az 1970-es évekig lakottak voltak. 1970-ben, az ırségi szeres településforma megóvása érdekében, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 3 portát vásárolt itt meg. A 3926 négyszögöl területen 10 épület található, a hozzátartozó gyümölcsössel és 2 db vízgyőjtı tókával együtt. Falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet szép emlékei, a kerített ház, az emeletes kástu, a kontyos ház. Páratlan élményt és látványt kínál a

látogatóknak. İrség az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A terület szinte lakatlan hatalmas erdıterület volt (63%), ahová határıröket telepítettek a nyugati határ védelmére. A honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek, innen ered a táj neve: İrség. Az ırállók, mint a király népei kiváltságokat élveztek és ezért saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a nyugati határt. Az egykori ırállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki szálláshelyeiket, melybıl szerek jöttek létre. 12 Szalafı faluképi szempontból is védett község, az İrség talán legtöbb népi értékét ırzı települése. Hét szerbıl áll (Alsószer, Templomszer, Gyöngyösszer, Csörgıszer, Papszer, Pityerszer, Felsıszer). Szerei az itt eredı Zala folyó völgyét övezı dombhátakon ülnek A szerek földrajzi elhelyezkedésük vagy a bent lakó

család után kapták nevüket. Az ırségi települések a dombtetıkön épültek. Az egy dombtetın elhelyezkedı, rendszerint összetartozó házcsoportokat, parcellákat együttesen szernek nevezzük. 1. ábra Szalafı község – Hét Szer (Forrás: http://onp.nemzetiparkgovhu/orallok/pictures/szalafo terkepjpg) 2. İriszentpéter – Csörgıalma gyümölcsöskert Csörgıalma Gyümölcsöskertben azokat a régi, helyi, ırségi, vendvidéki, hetési gyümölcsfajtákat mutatják be, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az idıjárás szeszélyeinek, s ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek. A régi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevı gyümölcsös, valamint a házaktól távolabb, a meredekebb domboldalakon kialakított kaszáló gyümölcsös, mely tág hálózatban álló fáival mindmáig a tájkép egyik jellegzetes alkotó eleme. Helyi fajták azért jelentısek, mert elviselik e tájra

jellemzı talaj- és éghajlati viszonyokat, ellenállók a különféle betegségekkel, károsítókkal szemben, így nem kell permetezni ıket. 13 Ezek a régi fajták a génmegırzés szempontjából is fontosak: a fajták kialakulása évszázadok eredménye, a gyümölcsök változatos ízőek, zamatúak, színőek, nagyságúak, érési idejük széthúzódik. Almafajták: Csörgıalma, Vasalma, Egéralma, Eperalma, Mákalma, Batul (narancsalma, üvegalma), Húsvéti rozmaring, Piros pogácsa alma, Jonatán, Masánszki, Cigányalma, Tökalma Körtefajták: Sózókörte, Tüskéskörte, Kisasszony körte, Árpás körte, Lómonyú körte, Vérbélő körte, Császárkörte, Téli macskafej körte, Hodosi téli körte, Hébérkörte, Hosszúnyakú körte, Szilvák – ringlók: Búzaérı szilva, Duránci szilva, Dobzu szilva, Hodosi szilva, Besztercei szilva, Piros-sárga szilva, Sárga szilva, Törökszilva, Piros ringló, Fehér ringló, Piros mirabolán, Egyéb

gyümölcsfajták: Házi berkenye, Fekete áfonya, Szelídgesztenye, Sárga-kétszínő cseresznye, Sárga cseresznye, Nagy szemő ropogós cseresznye, Óriásszemő cseresznye, Parasztbarack Szılıfajták - 1. Kurta noah (sárga, zöld noah) Helyi direkttermı szılıfajta, ami azt jelenti, hogy oltás nélkül, közvetlenül telepíthetı. A fürtje tömött, rövid, a szemek gömbölyőek Október végére érik be, éretten a szemek érintésre lepotyognak. Színváltozata lehet sárga, halványzöld. 2 Kormin (komin) Helyi direkttermı szılıfajta A fürt laza, hosszú, a szemek éretten kékek, hamvasak. A szılıszem héja vastag, a húsa egybeálló Jellegzetes illata van. Mustja, bora halvány rózsaszín, illatos Tanösvények 1. Rezgınyár tanösvény- a Harmatfő Természetvédelmi Oktatóközpont mellett kialakított 400 m hosszú tanösvény tájékoztatást ad az İrség növény- és állatvilágáról, az erdık kialakulásáról, az erdıgazdálkodási módokról,

az erdıszegélyek szerepérıl, a fasorok élıvilágáról, a helybeli ıshonos háziállatokról valamint a tókák élıvilágáról. A tanösvény szabadon vagy elızetes bejelentkezés alapján szakvezetıvel látogatható. (Tóka: kis vízfelülető, azonban meglehetısen mély gödrök a vízgyőjtés ısi eszközéül szolgáltak. Régen a háziállatok itatására, mosásra és tisztálkodásra is szolgált.) 14 2. Sárgaliliom tanösvény - Velemérrıl Magyarszombatfára vezeti át a turistákat 6,2 km hosszan mutatja be a kevésbé ismert és látogatott Belsı-İrség természeti és kulturális értékeit. A tanösvény útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerzı témák alkalmasak arra, hogy az ide látogató turista a szakember vezetése nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket úgy, hogy az érzékeny területek nem sérülnek. A tanösvény szabadon vagy elızetes bejelentkezés alapján

szakvezetıvel látogatható. Állomásai: Veleméri Szentháromság templom, Helyi népi építészet legszebb példái, Szentgyörgyvölgyi-patak élıvilága, Nedves rétek élıvilága, Kisparaszti gazdálkodás, Száraz kaszálórétek világa, Láprétek növényvilága, Gödörházi harangláb, Fazekasság – Magyarszombatfa. 3. Töllös tanösvény - A tanösvény a Szentgyörgyvölgy és Magyarföld közötti erdırészben vezeti be az érdeklıdıket a szálalóerdı csodálatos világába. Tanösvény hossza 2,8 km Állomásai: Szentgyörgyvölgyi szálalóerdı, Szálalás, Vágásos 4. Fürge cselle tanösvény – Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környéke élıvilágát mutatja be az érdeklıdıknek, hossza 3,2 km. Állomásai: Kerca-patak élıvilága, Bükkös-gyertyános tölgyes, Kerca menti rétek élıvilága, Cserjések, İshonos és telepített fafajok, Kerca menti rétek lepkefaunája 5. Szomoróczi tanösvény - A tanösvény bejárásával

egy bájos határ menti falucska Kercaszomor múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe nyerhet a látogató betekintést, mely a magyar-szlovén országhatáron fejezıdik be. Tanösvény hossza 3 km, gyalogosan, kerékpárral, autóval is bejárható. Állomásai: Kercaszomor, a "Legbátrabb Község", Szent Vencel-templom és Szentviszló falu, Harangláb, Sökfás temetı 6. Szala menti tanösvény - A tanösvény Szalafı központjából indul, és İriszentpéteren, az İrségi Nemzeti Park keserőszeri vendégházánál végzıdik. Csak gyalogosan járható be, hossza 3,8 km. Állomásai: Erdıgazdálkodás, Nedves kaszálórétek, Vadgazdálkodás az İrségben, Vízmosások, Vágásterületek növényvilága, Gyephasználati módok, Szala-patak élıvilága, Patakparti égerliget 15 7. Felsıszeri tanösvény - A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az İrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A

szalafı-felsıszeri buszvárótól Szalafı-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsıszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezetı terepi szakasz csak gyalogosan, tanösvény hossza 1,7 km. Állomásai: Kódisállásos ház, Boronaház, Kerekes kút – kútház, Lábas pajta, Pityerszer 8. Körtike tanösvény - Szalafı környékének jellemzı élıhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Szalafı-Csörgıszerrıl indulva, Szalafı-Pityerszerre, a népi mőemlékegyütteshez vezeti át a turistákat. Gyalogosan, kerékpárral, szekéren egyaránt bejárható, hossza 6,2 km Állomásai: İrségre jellemzı termesztett növények, Mezıvédı erdısávok, cserjések; Változások az ırségi tájban, Fenyvesalji mohák, Jellemzı ırségi gombafajok, Keréknyomok, tócsák élıvilága; Egykori szántókon kialakult fenyıelegyes-tölgyesek, Csarabos erdıszegély, Száraz gyepek élıvilága, Kaszáló-gyümölcsösök élıvilága 9. Chercel-kerti

botanikai tanösvény - Kıszeg város nyugati szélén, Címerpajzsnak nevezett dőlıben, a XIX. Század végén hozta létre hazánk híres ornitológusa, Chernel István, a késıbb róla elnevezett botanikus kertet. A tanösvény elsıdlegesen a kipusztulással fenyegetett védett növényeket (kb. 100 faj) mutatja be A parkban az emlékmúzeum és a kiállítás mellett egy madárvédelmi tanösvény is bejárható. Szakvezetés igényelhetı. Szıcei láptér – Szıce település ma is büszke természeti értékeire, a falu címerében tızegmoha látható. A szıcei patakvölgy területe 127 hektár, fokozottan védett láptér A területet Pócs Tamás botanikus fedezte fel; az ország egyetlen tızegkákás lápja, tızegeper elıfordulási helye. A völgyoldalból fakadó jéghideg források sajátos mohatársulásokat hoztak létre és biztosítanak számukra élıhelyet. A patakban mocsárhúr és békalencse él A patak mentén rezgısásos égeres húzódik meg

értékes páfrányfajokkal. A lápsor megismerése érdekében pallósor lett kiépítve, ahonnan biztonságosan figyelhetı meg a láp élıvilága. A lápok jellemzıje, hogy a keletkezett szerves anyag egész évben a víz alatt marad, nem tud lebomlani, ezért felhalmozódik, tızegesedik. A tızegréteg vastagsága 20 cm-tıl 2 m-ig változik. 16 İrség flórája és faunája Az İrség és a Rába-völgye a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik. A patakok mentén égerligetek, szórványosan égerlápok fordulnak elı, élıhelyet teremtve a struccpáfránynak, zergeboglárnak, különféle moha fajoknak, mint a kereklevelő harmatfőnek, a tızegepernek, a vidrafőnek és még számos védett növénynek. A lápréteken elıforduló növények: réti kakukktorma, mocsári gólyahír, kékperje, sárgaliliom, csillagos nárcisz, szibériai nıszirom, kígyógyökerő keserőfő, kenyérbél cickafark, kornistárnics. A lomberdık és

fenyvesek, a kaszálók és a láprétek, a patakvölgyek és a vizes élıhelyek gazdag állatvilágnak adnak otthont. A szitakötık nemzetközi védelem alatt állnak A Rábában, a Zalában és a mellékpatakokban mintegy 30 halfaj él. A sebes pisztráng, a sujtásos küsz és egyedülálló ritkaságként a dunai ingola. Egyes patakok tiszta vizében elterjedt a folyami rák. A terület igen sok a kétéltőfajta élıhelye: sárgahasú unka, gyepi béka, alpesi gıte. Az ugyancsak védett hüllık közül megtalálható itt a vízisikló, az erdei sikló, a rézsikló és a lábatlan gyík. Az énekes madarak közül figyelmet érdemel a sárgafejő és a tüzesfejő királyka, a keresztcsırő, a süvöltı, a csíz és az erdei szürkebegy. A ragadozó madarak közül a darázsölyv a legjelentısebb fajta az İrségben. A templomtornyokban fészkel a fokozottan védett gyöngybagoly. A kisemlısök közül gyakori a csalitjáró pocok és a pirókegér Az alkonyi órákban

találkozhatnak a turisták menyéttel, hermelinnel, nyesttel, nyuszttal és keleti sünnel is. Az İrségben egyetlen, fokozottan védett emlıse a vidra Él itt néhány borz is. A vaddisznó az ız, a szarvas és a róka általánosan elterjedt Lepkék, az İrség ékkövei Az İrségi Nemzeti Park legfényesebb ékkövei a lepkék. A nappali lepkék kb 120 különbözı faja fordul elı az İrségben és a Vendvidéken. A veszélyeztetett hangyaboglárka lepkéknek az egyik legnagyobb európai állománya él itt, de ezen kívül számos más féltett lepke utolsó mentsvára is a nemzeti park. Nem véletlen, hogy az İrségi Nemzeti Park új címerállata is egy lepke, mégpedig a sötét-aljú hangyaboglárka, amely a terület egyik legjellemzıbb védett lepkéje. A hagyományos gazdálkodás során a lepkéknek több fontos élıhelye alakult ki. A patakvölgyek virágokban gazdag láp- és mocsárrétjei szolgálnak a legtöbb ritka lepke élıhelyéül. 17 Itt él a

hangyaboglárkák három faja (a vérfő, a sötét-aljú és a szürkés hangyaboglárka), amelyek hernyói kizárólag egy növényfajon táplálkoznak és csak néhány vöröshangyafaj képes ıket felnevelni. Szintén a nedvesebb réteken találkozhatnak a turisták a narancssárga színben díszelgı nagy és alhavasi tőzlepkével, a lápi tarkalepkével és a lilás fonákú lápi gyöngyházlepkével. A szárazabb dombtetıi réteken, legelıkön és a hagyományos portákra jellemzı kaszáló gyümölcsösökben él a hangyaboglárkák negyedik faja (nagypettyes hangyaboglárka), ami meglehetısen ritka a nemzeti parkban, és itt élt a mára már a kipusztulás szélére sodródott mutatós narancslepke is. Az idıs rezgınyarak adnak otthont hazánk legnagyobb mérető nappali lepkéjének, a nagy nyárfalepkének, ami kékes-lilás színeivel a trópusi lepkéket idézi. De itt élnek a szintén nagymérető színjátszó lepkék is, amelyek irizáló lila és barna

színeik között a fény hatására váltogatnak. Ez a gazdag lepkevilág amellett, hogy a nemzetközi természetvédelem számára kiemelkedı jelentıségő a ritka fajok megırzésében, az İrség és a Vendvidék egyik büszkesége is. A kellemes, üde táj mellett a ritka és értékes lepkék képezhetik a térség egyik meghatározó turisztikai vonzerejét is. Sajnos egyre több rét és legelı marad mőveletlenül, ahol elszaporodnak a gyomok, végül bebokrosodnak, így egyre szőnnek meg a lepkék legfontosabb élıhelyei. Ezzel párhuzamosan az erdıszegélyek és az erdık is kedvezıtlenül változtak az utóbbi évtizedekben. Az élıhelyek fogyatkozása mellett a másik nagy veszély a lepkékre nézve a rétek számukra nem megfelelı kezelése. Egy túl korán, vagy túl késın végzett kaszálás például egész lepke populációkat pusztíthat ki. Az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság igyekszik ezeknek a veszélyeknek a mérséklésére. Lepkevadászat az

İrségben - A túra során a gödörházi nedves réteket és a szılıhegy szárazabb élıhelyeit járják be a természetbarátok és megismerik a rétek színpompás lakóit: tarkalepkéket, boglárkákat, tőzlepkéket, szemes lepkéket. A túra idıtartama kb 3 óra A résztvevıknek lehetıségük van kipróbálni a lepkehálózást is. A túravezetés ingyenes és átlagos kondícióval könnyen teljesíthetı. 18 Ökogazdálkodás Kercaszomoron – Soós Ferenc családi gazdasága. Gazdaságuk teljesen önellátó, tönkölybúzát, rozst, zöldségféléket termelnek. Környéken élık igényeit is kielégítik. A környék kézmőveseivel együtt különbözı kézmőves termékeket árulnak Jelenlegi kínálatuk tönkölypárna és komposztáló ágyásos kertmővelés. Tönkölybúza egyedülálló a gabonák családjában. Ideális beltartalmi értéke, könnyen emészthetısége, egyfajta gyógy-táplálékká tette. A tönkölyszemeket szívós pelyva védi meg a

betegségekkel szemben. Ez a pelyva cséplés után is a szemen marad, ezért külön hántológéppel kell kiszabadítani ebbıl a védıcsomagolásból. Tönkölypárna - „Hogy milyen fekvés esik a tönkölypárnán? Nyak-, fej-, és hátfájósok egyaránt dicsérték, mert a fej jól beágyazódik a párnába, nem túl puha, de nem is kemény. Nyáron nem meleg, és van, (http://tonkolyporta.freewebhu/) aki Párnáik állítja, hogy egyediek, elmulasztotta maximum a fejfájását.” négy-öt darabos sorozatokban készülnek. Csak természetes alapú textíliákat használnak (vászon, lenvászon, karton, damaszt, bársony stb.) Szakemberek is megerısítik, hogy a tönkölypárna véd a káros sugárzásoktól, ugyanakkor jótékony hatású kisugárzása van. A tönkölypárna nemcsak fekvésre, ülésre is kiválóan alkalmas. (különösen aranyér bántalmakban szenvedıknek ajánljuk) kisebb-nagyobb ülıpárnákat, meditációs párnákat is szíves

figyelmükbe ajánljuk. Komposztáló ágyásos kertmővelés - A módszer maga nem új, hiszen a domboságyás, magaságyás, mélyágyás módszere sokak által ismert. Módszerükben az az újszerő, ahogyan az ırségi speciális talaj és idıjárási viszonyokra alkalmazzák. Az İrségre jellemzıek: kötött agyagos talajok, sok csapadék, dús vegetáció, nagy mennyiségő biomassza keletkezése. A komposztáló ágyásos módszer lényege, hogy a környeztükben keletkezı biomassza, fák, bokrok nyesedékei, konyhai zöldséghulladékok, a zöldség és gyümölcsfeldolgozás melléktermékei, a gabona feldolgozásnál, tisztításnál keletkezı pelyva elızetes komposztálás után, vagy közvetlenül az ágyasokba építve elkomposztálják. Így a feltört gyep gyökérzónájában található vékony komposztréteggel indulva, már az elsı évben jól termı zöldségágyasokat tudnak építeni. A természet és az élet minden megnyilvánulása iránti mélységes

tiszteletükkel igényeik szerint közvetlenül felhasználják ezeket az energiákat. A komposztálló ágyásokat néhány évenként szétbontva és felújítva élı kerti földet állítanak elı, amelynek minıségét tovább javíthatják a szakszerően kezelt és teljesen elkomposztált állati trágyával, ásványi anyagokkal, gyógynövény- preparátumokkal, élı baktériumflórák, algakészítmények stb. felhasználásával 19 Kulturális turizmus A turista számára a legfıbb motiváció a kulturális értékek megismerése. A kulturális turizmus megnyújthatja az idegenforgalmi szezont és feltárja, életre kelti a helyi kulturális értékeket, megırzi és ápolja a hagyományokat, tradíciókat. Egyre fontosabb a kulturális turisztikai termékek és szolgáltatások minıségi fejlesztése: attrakciófejlesztés, élményszerőség középpontba állítása, szolgáltatási körök bıvítése. A kulturális turizmus célcsoport jellemzıi:

középkorú, idısebb párok; a 40 év alatti korosztály számára fontos az élmény kipróbálása; a fesztiválokon nagyobb arányban értelmiségi és gyermekes családok vesznek részt. Néhány jellegzetes ırségi kulturális örökséget szeretnénk bemutatni Vendvidék – barangolás Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy falvakban. A Vendvidékre a szórvány településszerkezet jellemzı. Néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát ıriz ez a táj Egy-egy ház külön áll a dombokon, körülötte helyezkednek el a szántók, a kaszálógyümölcsösök, a rétek. Vend nemzetiségőek élnek a vidéken, a hagyományaik építészetben, gazdálkodásban, szokásokban mutatkozik meg. Vendvidék látnivalói:
1823-ban épült orfalui harangláb
templomlátogatás Apátistvánfalván
„tóka”, mely 2-3 méter mély kb. 2 méter széles gödör, esıvízzel töltıdik fel, a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni
kétvölgyi hajlított lakóház: 17.

századi zsúpfedeles, tömésszerkezető, boronafalú parasztház a Fı utca 36. szám alatt
1865-ben épült ritkaházi harangláb
kódisállásos ház, ami elıteret képez a konyha és a pitvar között Viszák ısi falumagja – a maihoz hasonlóan – a patak mellett feküdt. A faluban található szeszfızdét a II. világháború elıtt a község tehetısebb gazdái alapítottak Deportálások után az önkormányzat vette át a szeszfızde irányítását. Több emberöltı óta nagyon sokan jártak és járnak ide fızetni, így lett messze földön híres a viszáki pálinka.
Kitelepítettek faszobra, a Böhm, a Török és a Dávid családok
Pajtaszínház – Szarvas József, a Nemzeti Színház mővésze 2006 óta rendszeresen rendezvényeket szervez.
budapesti Szabadság-szobor modellje, Gál Erzsébet alkotása 20 Építészet, az İrség kiemelkedı kulturális öröksége 1. Füstösház - terület fellelhetı legısibb lakóháztípusa, melynek csak

egyetlen nagymérető, főthetı lakóhelyisége volt - a mai konyhának megfelelı lakótér tüzelıpadkás kemencével és deszkás tolóablakokkal - ami befogadta az akár 20-25 fıt is számláló nagycsalád minden tagját. Viszonylag nagymérető kemencéje egyaránt szolgált főtésre, sütésre, fızésre, a füst elvezetés azonban megoldatlan volt. A kemence szájából kiömlı füst a lakótérbe terjengett és az ajtó felsı részén vagy a felette lévı füstnyíláson, továbbá a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba. Berendezését a kemencével átellenes sarokban lévı durva asztal, falak mentén körbefutó, földbe vert karókra fektetett hálóhelyül szolgáló padok, esetleg a családfı számára egy ácsolt ágy jelenthette. 1. kép Füstösház (Forrás: onp.nemzetiparkgovhu) 2. Kerített ház - a nyugati dombvidéken valaha legáltalánosabban elterjedt háztípus A kerített háztípust a megerısödött állattenyésztı

gazdálkodás alakította ki. A 3 vagy 4 oldalról körülépített, zárt udvarú ház az állatok számára jó védelmet biztosított a tolvajok és farkasok ellen. A XIX század elején épült, keresztvéges boronafalakkal, zsúpfedéssel, csonkakontyos, nyitott oromzattal. Az udvar egyik oldalán szoba, konyha, kamra és pajta, a hátulsó részén két kamra, a harmadik oldalán két ól és egy istálló található. Az istálló mellett favágószín. Az épület U alakban egy belsı udvart zárt körül, melynek közepén egykor trágyadomb volt. A negyedik oldal is zárt volt valamikor, itt egy zsúpfedeles nagykapu állott. 21 2. kép Kerített ház (Forrás: onp.nemzetiparkgovhu) 3. Kódisállás - a kódisállás elıteret képez a konyha és a pitvar között Tulajdonképpen a konyha elé felhúzott kicsi, oszlopokon nyugvó, háromszöges homlokzatú tornác. Azt is mondhatnánk, hogy ez a nemesi kúria formáinak szerény anyagi eszközökkel megvalósított

utánzása. Ez elıtt a nyitott elıtér elıtt pihenhettek meg a régi idık vándorai, "kódisai", itt várhatták meg az esı végét, vagy az éjszaka elmúltát. 3. kép Kódisállásos parasztház (Forrás: http://www.orfaluhu/pages/telepules alaspx?id=1521271) 22 4. Harangláb - Az építmény négyzet A félrevert harang napközben tájékoztatta alakú zárt alsó részét négy tartóoszlop az embereket, ha valamiféle természeti tartja, amelyet deszkával sőrőn borítottak. csapás érte a falut. Erre sátor alakú tetı került, amelyet zsindellyel fedtek. A tetejére építették a harangtartó oszlopot a haranggal, és erre is került egy kis tetı. A falvak kiemelkedı pontján találjuk a templomot, a szegényebb falvak, ha nem tudtak templomot építeni, haranglábakat emeltek. 4 kimerevített tartóoszlopra szerelték a harangtartó ácsolatot, az oszlopokat sátor merevítették ki, alakú amit dúcolással zsuppal vagy

zsindellyel fedtek. Így alakultak ki az úgynevezett szoknyás haranglábak. A harang fontos szerepet töltött be az emberek életében. A hajnali harangszó ébresztette, a déli ebédre hívta, az esti (Úr 4. kép Orfalui harangláb (Forrás: http://www.artlevyhu/kepek/18 orseg/149 Orfalui haranglab .jpg) angyala) haza hívta ıket az erdırıl, mezırıl. 5. Boronaház - Olyan gazdasági épület, amelynek falépcsın megközelíthetı emeleti vagy létrán helyiségében gabonát és élelmet, az alsó egyben mőhelyül is szolgáló részben pedig szerszámokat tároltak. 5. kép Boronaház (Forrás: onp.nemzetiparkgovhu) 23 6. Emeletes kástu - jellegzetes ırségi Belépése és kulcsa csak a gazdának és a épület, amely tulajdonképpen egy gazdasszonynak volt, más oda be nem emeletes kamra. Ez volt tehette a lábát. egyszerre éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény. Az emeletén tárolták az élelmiszereket, az

alsó részén a gabonát, ecetet, szerszámokat stb. A szín alatt a nagyobb eszközök, gépek, pl. kocsi, prés. Régen az egész İrségben általános volt, tehetısebbek maguknak. A de igazán csak a engedhették meg kástunak érdekes társadalmi szerepe volt a patriarchalis 6. kép Emeletes kástu (Forrás: onp.nemzetiparkgovhu) világban. Állandóan zárták Gölöncsér/gerencsér - ısi mesterember, a fazekas helyi megnevezése. A bıséges és jó minıségő agyag tette lehetıvé az ókori fazekasmesterség kialakulását ezen a tájon. Az agyagos talajnak gyenge a termıképessége, ezért a földmővelés, állattartás, erdımővelés nem biztosított kellı megélhetést az itt élıknek. A 20-as 30-as években több mint 100 fazekas dolgozott a Veleméri-völgy falvaiban. „A népi mondás szerint Szombatfán "mindenki gerencsér, csak a biru bugyigacsinyálu" (vizeskorsó).” (http://www.magyarszombatfahu/hun/indexhtml) A gerencsér

abban különbözött a klasszikus értelemben vett fazekasoktól, hogy speciális tőzálló edényeket készített. A faluban meghatározó megélhetési forrás a fazekasság Termékeiket vásárokon, kiállításokon, mőhelyeikben értékesítik. A Fazekas Napok Nemzetközi Fazekas Találkozó 2002 óta a szakma nemzetközi nagyszemléje, kulturális nagyrendezvény a falu és vele a Veleméri-völgy életének, hagyományainak, értékeinek bemutatkozása. A rendezvény fıbb eseményei: • fazekas bemutató, kiállítás, korongozó verseny, • mőhelylátogatások, szakmai elıadások, • kulturális (népzene, néptánc), mővészeti és sportprogramok, • gasztronómiai rendezvények 24 7. kép Gerencsérek Magyarszombatfán (Forrás: magyarszombatfa.hu) Sökfás temetı - Az országban egyedülálló temetkezési szokás emlékét ırzik az ırségi temetık. A sökfa csak az İrségben ismert kifejezés Kercaszomoron, Bajánsenyén, Velemérben és még

néhány ırségi településen látható még egy-egy sökfa, melyeket egykor református halottaknak állítottak. A sökfák fokozatosan elkorhadnak és lehet, hogy a református fejfákból 15-20 év múlva talán egy sem marad. Az egyszerő fejfák ma már legfeljebb turistalátványosságot jelentenek, a szokás végleg kihalt ezen a vidéken. A régi sökfákat kikezdte az idı múlása, újakat pedig nem állítanak, helyükre mindenütt kı síremlékek kerülnek. Körmendi Várkert - A Batthyányi-Strattman kastély mellett lévı park Magyarország egyik legnagyobb kastélyparkja; területe 33,5 hektár. Értékét múltja, nagysága, idıs fái, angol tájképi kert jellege adja. A gyönyörően berendezett Batthyányi-várkastélyban 1944-ig laktak, felbecsülhetetlen régiségek egy része a tulajdonosok elmenekülése után elkallódott. 1965-ben alapították a Rába Helytörténeti Múzeumot, melynek kiállításait a fıépületben tekinthetık meg. Körmend városa,

a Batthyány kastély ideális helyszín, hiszen történelmi múltja és földrajzi fekvése következtében mind a vallási-, mind az örökségturizmusnak megfelel, valamint a természetjárásnak is kedvez. 25
aulában interaktív bemutatóhely, ahol makettek mutatják be a kastély-együttest
fılépcsıházban a fıúri galéria képei
folyosókon digitális idıutazás a család nagyjai között
"Batthyányak nemzetsége" címő állandó kiállítás a kastély dísztermében
"Batthyány Lajos az elsı felelıs magyar miniszterelnök" címmel tablókiállítás
"Nemzedékek öröksége" címő kiállításon Körmend és vidéke természetrajzát, régészeti leleteit, céhtörténeti értékeit, és a 19-20. század fordulójának polgári kulturális emlékeit láthatja az érdeklıdı közönség.
Cipıtörténeti Győjtemény a lábbeli készítés történetét taglalja. Gasztronómiai turizmus – ételkülönlegességek az

İrségben A bor- és gasztroturizmus egyedülálló lehetıségeket kínál az idegenforgalmi szezon meghosszabbításához és a versenyképesség növeléséhez. Az İrségben számos olyan tájtermék, tájétel található, amely egyedülálló. Az ırségi tájételek a hagyományukkal, termesztési és étkezési tradícióktól lettek híresek. İrségi kerek perec – az ırségi ünnepekre, lakodalmakra sütik. Egy édesítés nélküli kalács, amely jól illik az ünnepi borozgatáshoz. Régebben inkább kenyérjellegő volt, nagymérető, amekkora a kemence lapátjára ráfért. Sok helyen ma így kapható: vasi hıkön sütött perec İrségi langalló – azaz a keletlen tésztából sütött kenyérlángos. İrségi árpagyöngyös gombaleves – laktató, ízletes leves, melynek zamatát a vargányagomba, sőrőségét az árpagyöngy adja. Hajdinás vargányaleves - a hajdina tápláló és könnyen emészthetı étel, mely a hideg téli napokon nagyon kellemes leves

formájában, friss vagy szárított vargányával. Vasi paprikás pecsenye – Az elsı fontos lépés a pác elkészítése: a fokhagymát összevágják, és hozzákeverik a tejhez. A paprikakrémet is ebbe a tejbe teszik bele A kiklopfolt húsokat ebben a páclében pár napig állni hagyják. Amikor eleget állt a tejes pácban, kiveszik, megsózzák, főszerpaprikás lisztben megforgatják, és közepes mennyiségő olajban mindkét oldalát megsütik. Tökös-mákos rétes - meghámozzák a fızı- vagy sütıtököt, vékonyra ledarálják, enyhén sózzák, majd kicsavarják. A mákot megdarálják A rétestésztát kihúzzák, zsírral áthúzzák, felületének felére elrendezik a tököt, megszórják cukorral elkevert mákkal és egyenletesen elszórják rajta a mazsolaszemeket. Ezután a rétest felcsavarják, elıbb olvasztott zsírral, 26 majd tojással elkevert tejföllel bekenik. Középesen meleg sütıben megsütik Porcukorral meghintve, forrón, szeletelve

tálalják. Ízes gibanica - a tepsit jól kikenik zsiradékkal, majd belerakják a tésztarétegeket, amelyek közé tölteléket töltenek a következı sorrendben: dió, alma, túró, mák, majd túró, alma, dió. Minden réteget jól megkennek olvasztott zsiradékkal, végül az összeállított gibanicát meglocsolják tejföllel, és forró sütıben kisütik. İrségi gánica vagy dödölle - a burgonyát megtisztítják, feldarabolják és erısen sós vízben megfızik, majd leszőrik, összetörik és visszateszik a levébe. A szalonnát kockára vágják és kiolvasztják. A lisztet zsír nélkül sárgára pirítják A lisztet, tepertıt összekeverik, hozzárakják a burgonyafızetet és egységes masszává dolgozzák. Ezután evıkanállal zsírozott, tőzálló edénybe szaggatják és sütıben átforrósítják. A tök, mint élelmezési és takarmánynövény A tök, mint élelmezési és takarmánynövény a XVI. században került Amerikából Európába, így

Magyarországra is. A tökmagolajat a népi gyógyászatban is világszerte elterjedt, jó terápiás hatása miatt használják kapszulázott formában és folyékony étolajként is. Étkezési és gyógyászati célra a nemesített héjnélküli, szárított magvakat préselik nagynyomáson. A kíméletesen, hidegen sajtolt olajok megırzik a tökmagra jellemzı illatés íz-anyagokat, a vitaminokat, az értékes esszenciális telítetlen zsírsavakat Az olaj színe jellemzıen sötét barnás-zöld, kellemesen zsíros, így az olívaolajok legjobb helyettesítıje. Természetes E-vitaminban gazdag, rendkívül ízes salátaolaj. A gasztronómiához a legjellemzıbben kapcsolódó népi foglalkozás a tökmagolajütés. A mővelet a köpesztéssel kezdıdik, ami a tökmag héjának eltávolítását jelenti. Erre az alkalomra többen összejöttek egy-egy háznál, a közös tevékenység közben beszélgettek, iszogattak, a fiataloknak pedig jó alkalom volt ez az ismerkedésre.

Régi olajütı áll napjainkban is Szalafın, a Csörgıszeren (Jakosa-porta), ahol hétvégenként bemutatják az olaj készítésének módját. İrségi forraltbor - İrségi borok, ízük, aromájuk, alkohol tartalmuk okán különösen alkalmasak forraltbor készítésre. A várakozás heteiben a vásártereken, disznóölések során sokfele kínálnak főszeres melegbort. Ezen a falusias elnevezésen ismerik ezt az italt: melegbor. Nélkülözhetetlen része ma is a disznóvágásoknak Az elsı adagot a perzselés során hozzák az embereknek, mert akkor egy kis lazítás van a munkában. A perzselı 27 perzsel, egy két személy tisztogatja, kapargatja tompa élő késsel a sertés körmöket. Ez a munkamővelet nem igényeli az összes résztvevı együttes koncentrált munkáját, mint például a sertés felbontásakor. Készítés egyik lehetséges módja: három rész borhoz egy rész víz, cukor, szegfőszeg, fahéj, citromhéj. Forrásig hevítik a bort, de nem

forralják folyamatosan, mert az alkohol kipárolog az italból. Falusi vendéglátás – az ırségi turizmus fontos eleme a falusi vendéglátás. Sokaknak a falusi porta ilyen fajta mőködtetése kiegészítı jövedelemforrás, a vendégeknek pedig öröm. Vendégházak sokasága áll rendelkezésre az İrség falvaiban Az İrségbe látogató vendégnek kellemes elszállásolásban lehet részük és segítik a helyi gazdaságot is. A falusi porták külön házrésze, külön bejáratú szobái, vagy egy porta teljes egészében vendégváró és vendéglátóhely. Természeti környezetben kialakított szállás, fürdıszoba, konyha, pihenı kert biztosítja a kikapcsolódás lehetıségét. Kulturális programok, kirándulás lehetısége, kerékpár túrák, fesztivál események változatos tárháza áll rendelkezésre. İrségben nincsenek nagy szállodák, de falusi vendéglátók bıven vannak, és ez adja a terület varázsát - harmóniában a természettel.

İrségi népszokások, hagyományok, programok Az İrségben ma is nagyon sok népszokás él. Az ırségi települések, civil szervezetek tavasztól ıszig számos kulturális eseményt, programot kínálnak az idelátogató turistáknak és a falvakban élı lakosságnak. Magyarországon a vidéki lakosság kitörési pontja lehet a turizmus, a természeti adottságokra és a helyi kulturális örökségekre lehet építeni, jövedelmet kiegészíteni. A hagyományok, népszokások felelevenítése pozitív társadalmi változásokat hoznak, hiszen a helyi lakosság újra felfedezi értékeit, gyökereit. A turisták egyre komplexebb csomagokat igényelnek. Napjainkban nem elég egy szép vendégház a hegyekben, ha a térségben nincs egy jó fesztivál, egy jó étterem, egy tájház, kialakított és gondozott tanösvények, bemutatótermek. A továbbiakban İrség és környéki népszokásokat, programokat, fesztiválokat és vásárokat szeretnék bemutatni.

Rönkhúzás /farsang idıszak/ - a házasságkötést egy hatalmas farönkön tartják. A rönköt az álvılegénnyel és az álmenyasszonnyal együtt a násznép kíséretében végighúzzák a falun, hogy megcsúfolják a közösség fiataljait, amennyiben az évben még nem volt házasságkötés farsang idejéig. A rönkhúzás eredeti funkciója tehát, hogy figyelmeztessék 28 azokat a fiatalokat, akik már elérték a megfelelı kort – és még nem házasodtak meg -, hogy nem teljesítették életkori kötelességüket. Több vendvidéki településen, ha a faluban karácsony és hamvazószerda között senki sem házasodott meg, akkor a fiataloknak farsangvasárnap, büntetésbıl egy farönköt kellett elhúzniuk. Egy szekérre teszik a kivágott rönköt, amit a faluba kell húzniuk a nıtlen fiataloknak. A szekér tetejére egy menyasszonynak és vılegénynek öltöztetett párt ültetnek. A menetet farsangi maskarások és egyéb jelmezesek kísérik. A

ceremóniát a kisbíró irányítja, vagyis kidobolja: a fiatalok erre az egy napra örök hőséget ígérnek egymásnak. Az éneklı lakodalmas menet közben az ördögök lelopják a menyasszonyt a rönkrıl. A vılegény és a vıfélyek futnak a leendı ara után. Majd az állpüspök és állpap összeadja ıket, miközben a ministránsgyerekek szódavízzel szentelik meg a nézıket. Majd elárverezik a rönköt, a pénzt jótékony célra fordítják. Majd irány a kocsma, ahol reggelig mulatnak, mint az igazi lakodalomban 8. kép Rönkhúzás (Forrás: http://www.korpicskalyhahu/oldal/az-orseg) Nagyszombati tőzgyújtás /Húsvétra esı szombat éjjele/ - Nagyszombat éjjelén a faluban több helyen is tüzeket gyújtanak, és reggelig tartó zenés, mókázós estéket tartanak. Fıleg Vendvidékre jellemzı. A tüzeket méteres hasábfával táplálják, régen a nagyszombatot megelızı héten a fiatalabbak az erdıket járták, és tuskókat ástak ki tüzelınek. Az

ismerısök a mulatság éjjelén összegyőlnek, együtt iszogatnak. A fiatalabbak karbiddal durrogtatnak. Ilyenkor festékesdobozba, vagy nagyobb fiatalok kétméteres vaságyúkba karbidot raknak, vizet öntenek rá, majd az ágyú fedelét rákalapálják. A fejlıdı gáz egy kis lyukon tör ki az ágyú másik végén, amelyet a kellı koncentráció elérésekor meggyújtanak, és az hatalmas hanggal elsül, elrepítve az ágyú tetejét. Az éjszakai mulatozás általában 29 hajnalig tart, bár gyakran reggel is vannak még durrogtatók. Szokás, hogy a vasárnapi reggeli misén megjelennek az emberek a szombati mulatság után. 9. kép Nagyszombati tőzgyújtás (Forrás: http://www.korpicskalyhahu/oldal/az-orseg) Májusfa-állítás - április 30 estéje - jelképeként, hanem barátságból Májusfát a kereszténység elıtti idıkben a tiszteletbıl, s fák újjászületésének tiszteletére állítottak. hagyományırzésbıl állítanak májusfát, A

kereszténység idején a májusfa a pl. a kultúrház és a kocsma udvarára közösségi szerelem, tisztelet és vidámság jelképe lett. Májusfaállításra készülnek az ırségi legények április utolsó napján, amikor az erdıben kiválasztottak egy tizenöt-húsz méter magas lucfenyıt, amelyet gyalogosan, szekérrel vagy eketaligával szállítottak el. A törzsét lehántolták, a csúcsát színes szalagokkal díszítették és egy liter bort kötöttek rá. A lányok csak akkor mehettek ki a házból, ha már a májusfa ált, ekkor étellel, itallal kínálták a legényeket. Május 31-én vagy Június 1én döntötték ki, vagyis kitáncolták A 10. kép Májusfa (Forrás: http://www.korpicskalyhahu/oldal/az-orseg) hagyomány néhány ırségi faluban még él azzal a változással, hogy nem a szerelem 30 és Virágzás napjai – İriszentpéter és Szalafı, 2011. június 10 – 13 A négy napos mővészeti fesztivál minden évben, Pünkösdkor

kerül megrendezésre. Az idei lesz a tizennyolcadik alkalom, a fesztivált az İri Alapítvány szervezi. A fesztivál jelmondata: „Emberi találkozó a mővészetek fényénél”. A mővészeti programok kiválasztásánál egyetlen kritérium van: a minıség. Minden elképzelhetı mőfaj és korosztály képviselteti magát. A fesztivál összeköti és kiegyenlíti a kulturális különbözıségeket Nem csak a turistákat próbálja a térségbe csábítani, hanem azokat a helyi lakosokat is meg szeretné nyerni, akik bizalmatlanok az ismeretlen értékekkel szemben. Oldott népünnepély, ahol családi és kézmőves programok, játékok várják az érdeklıdıket a helyi és hagyományos értékek megırzésével. Az İrségi Nemzeti Park Igazgatósága kiegészítı programként tájegység ismertetı túrákkal gazdagítja a programsorozatot. İrségi Vásár – İriszentpéter, 2011. június 25 – 27 A vásárt minden évben, Péter-Pálra esı hétvége idején

rendezik meg, a népi iparmővészek kirakodóvásáraként népi termékekkel, programokkal várják az érdeklıdıket. Az ırségi kézmőves hagyományok bemutatása kulturális programokkal tarkítva. A mesterségek mővelıi a „Vásár-utcában” mutathatják be portékáikat, kínálatukat. A szórakozásról folklór programok és esti utcabál gondoskodik. A vásárt országos „nagyvásárok” között tartják számon, minden évben több tízezer ember keresi fel és ismeri meg az İrséget. Fazekastalálkozó – Magyarszombatfa, 2011. július 8 – 10 A sok évszázados fazekashagyományokkal bíró faluban évente megrendezésre kerül a Nemzetközi Fazekas Találkozó. A találkozón romániai, ausztriai, szlovén és a helyi ırségi mesteremberek részvételével, kirakodóvásárral, szakmai programokkal várják az érdeklıdıket. A látogatókat kézmőves bemutatók, korongozóverseny, népzenei- és néptánc programok várják. Völgyhídi Vásár –

Nagyrákos, 2011. július 16 – 17 Kezdetben a falu mellett lévı vasúti völgyhíd lábánál, néhány éve a felújított tájház környékén megrendezett vásárban fazekasok, bırdíszmővesek, gyöngyfőzık, késkészítık, fafaragók, méhészek kínálják termékeiket, portékáikat. A vásár mindkét napján kézmőves-foglalkozások, játékok, kulturális mősorok szórakoztatják a vendégeket. A gyerekek és felnıttek megtanulhatják a bábkészítés és korongozás fortélyait. 31 Hétrétország – 2011. augusztus 12 – 21 Hétrétország a Szerek és Porták Fesztiválja, az İrség kulturális és néprajzi hagyományaira építve 2002-tıl minden évben megrendezik. A tíz napon át zajló fesztivál célja, hogy bemutassa a mővészek által képviselt kultúrát és a hagyományos ırségi értékeket. Létrehozták a „Nyitott Porták” hálózatot, amelyhez a térség valamilyen helyi értékkel, érdekességgel bíró magánháza, mőhelye,

tanyája csatlakozhat. Nagyon erıs közösségépítı hatása van, a betekintést nyerhetünk a helyiek életébe és egy jóíző beszélgetés mellett kóstolhatjuk meg háztáji ételeiket, portékáikat. Alkotó táborok, képzési programok, irodalmi és színházi elıadások sora várja az érdeklıdıket. 2007-ben a fesztivál Nyugat-Dunántúli Turisztikai Régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai rendezvénye lett. 2009-ben a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minısítési Programtól „jó minısítéső mővészeti fesztivál” címet kaptak. İrségi Nemzetközi Tökfesztivál – İriszentpéter, 2011. október 8 – 9 Ma már a régió kiemelt turisztikai rendezvényeinek egyike, melynek sikerét a hagyományos értékekhez való ragaszkodás, a népi kézmővesség és tájjellegő gasztronómia értékeinek megırzése biztosítja. A fesztivált İriszentpéteri központtal idén már nyolcadik alkalommal rendezi meg a Régiófókusz Kht., amelyre

az idén is 10 ezer látogatót várnak A fesztivált az évek folyamán sikerült térben és idıben is kiterjeszteni és három napossá bıvíteni. İriszentpéter mellé csatlakozott Szalafı, Bajánsenye, Velemér és Magyarszombatfa is. A tök betakarításához idızített rendezvénnyel az idegenforgalmi szezont is szeretnék meghosszabbítani. A fesztivál résztvevıi természetesen a tökkel kapcsolatos programok, játékos vetélkedık, gasztronómiai bemutatók, kézmőves foglalkozások között válogathattak. Az İriszentpéteren, az İrségi Nemzeti Park központjában felállított színpadon a népzenei együttesek, kórusok váltják egymást. A gasztrosátorban tökös ételeket készítenek, bemutatják a Nyugat-Pannon Vásározó Céh termékeit. Készül biosaláta, rábaközi perec és rengeteg kemencés péksütemény is. A fesztiválra látogatók különbözı tökös ételeket kóstolhatnak meg, mint a tökfızeléket, a hagyományos tökös-mákos

rétest, a tökmagolajos krumpli salátát, tökös prószát vagy a tökmagos pogácsát. A nemzeti park igazgatóságának épületében a biotök termesztésrıl, a biogazdálkodás lehetıségeirıl tartanak fórumot. Az ırségi teleházban „Természetesen İrség!”címmel kézmőves bemutatót rendeznek a Zala Megyei Népmővészeti Egyesület tagjai, valamint szlovén és horvát mesterek. 32 Szalafın a tökmagolajütés mesterfogásait mutatják be az érdeklıdıknek, a faluházban megnyílik a tökfızde, ahol tökbıl készült ételeket kínálnak. A környezı települések vendéglıiben kizárólag tájjellegő ételek szerepelnek az étlapon. A résztvevıket évek óta gumikerekes tökvonat szállítja az egyes helyszínek között, a tökfesztivál zárásaként pedig töklámpás felvonulást és hajnalig tartó táncházat tartanak İriszentpéteren. A hétvégi fesztivál az egész családnak kitőnı programokat kínál, a látogatók válogathatnak a

Nyugat-Pannon Vásározó Céh kirakodóvásárán, részt vehetnek ügyességi vetélkedıkön és bepillantást nyerhetnek a tökmagütés folyamatába. A szervezı Régiófókusz Kht. a háziasszonyokat tökbıl, házilag készített falatok, sütemények versenyére invitálja, megteremtve a hagyományos ırségi gasztronómia bemutatkozási lehetıségét. A helyszínre várják a legnagyobb és legérdekesebb tököket, amelyek zsőrizése után ismételten megválasztják a Tökkirályt és a Töklovagokat. Az İrségi Nemzetközi Tökfesztivál a tavalyi évben is elnyerte a Regionális Idegenforgalmi Bizottság által odaítélt a „Nyugat-Dunántúli régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai rendezvénye” címet. 11. kép İrségi Tökfesztivál (Forrás: http://www.umvpeu/?q=hirek/tok-jo-tura) 33 İrség Vendégház – Környezettudatos szálláshely és étterem Az İrség Vendégház idén lett 18 éves. Nyugat Dunántúl Régió Turizmusáért

díjjal tüntették ki a családi vállalkozásban mőködı és folyamatosan fejlıdı falusi vendégfogadót. Hegyi Vilmos 1986-ban meglátott és megszeretett egy öreg, romos parasztházat. A legjobban a kemence tetszett neki 1992-ben kezdtek el építkezni és 1993 június 20-án érkeztek meg elsı vendégeik. Az elmúlt 18 év alatt egy kis utcakép rajzolódott ki épületeikbıl a folyamatos fejlesztések nyomán: egy parasztház, 5 db apartman, étterem, melynek tetıterében 5 db szoba van és 6 db stúdióból álló épület várja a pihenni vágyókat. Az apartmanokat az İrség védett virágairól nevezték el: Sárgaliliom, Tavaszi tızike, Henyeboroszlán, Zergeboglár, Agárkosbor. 12. kép İrség Vendégház utcaképe (Forrás: http://kornyezettudatoselet.hu/oko-szallashelyek/orseg-vendeghaz-es-etterem) Az İrség környezete adja az öko és bio adottságokat, a nyitás óta odafigyelnek a környezetükre, az ételeikre, az energiahasznosításra. Szobáik

belsı borítása fa, és csak lenolajkezelés van rajta. Az ágyaik faragott fa ágyak biofestékkel festve, ágynemőik allergiamentesek. Ételeik alapanyagát a közeli szociális otthon biofarmjáról szerezik be Boraik Kovács Zoltán Szentgyörgy-hegyi bioborásztól származnak. A tökmagolajat – mint Magyarországon egyedüli régió – csak az İrségben használják ételkészítésekhez, sok ételük készül vele. A jövı fejlesztéseit is tudatosan akarják végezni, jelenleg napenergia hasznosításán dolgoznak. Visszatérı vendégeiknek 2010-tıl fızıtanfolyamokat tartanak és gyógynövénygyőjtést szerveznek. Szolgáltatásaik a teljesség igénye nélkül: wellness, kemencében sütés, kerámiakészítés, íjászat, horgászat, tekézés, kerékpárkölcsönzés, vadászat, lovaglás Vendégház címe: 9933, İrimagyarósd, Dózsa György út 35 (http://www.orsegvendeghazhu/) 34 Programterv – üdülési csomag 2. ábra İrségi Nemzeti Park

(Forrás: http://onp.nemzetiparkgovhu) 1. nap – 2011 július 6 10.05: érkezés a Lufthansa LH 1336-os járatával Frankfurtból a Liszt Ferenc Repülıtérre, Budapestre. Utazás autóbusszal İrimagyarósdra Ebéd a Viszi Csárdában Múzeum jellegő nosztalgia csárdában paraszti hagyományok szerint készült ételek fogyaszthatók. 17 óra körül érkezés az İrség Vendégházhoz. 18 órakor egy kis vacsora elıtti ízelítı kemencében sütés – vasi hıkön sült perec és ırségi langalu (kenyérlángos) A sütésben Margit nénik segítenek és garantálják az eredeti ízeket. 19 óra vacsora az étteremben – a vacsorához Szent György hegyi biobort és kemencében sütött fokhagymás kenyérlángost kínálnak. 2. nap – 2011 július 7 9 órakor indulás autóbusszal Szalafıre, a Hét Szer meglátogatása. Szekértúra Pityerszerre A tradicionális ırségi háziállatok megtekintése, szekértúra a legelıkön, közben az İrség természeti értékeinek,

valamint Szalafı-Pityerszeren az İrségi Népi Mőemlék-együttes bemutatása. A szekértúra idıtartama 4 óra Falumúzeum formájában láthatóak a népi 35 építészet szép emlékei, a kerített ház, az emeletes kástu, a kontyos ház. Közben szendvicsek és üdítık fogyasztása a szekéren. 15 óra körül ebéd İriszentpéteren a Bognár Étteremben. 17 óra körül visszaérkezés a szállásra - wellness programok a szálláson: finn szauna, infraszauna, masszázs, aromafürdı és szabadtéri pezsgıfürdı; pihenés a kertben. 19 óra vacsora a vendégház éttermében. 3. nap – 2011 július 8 9 órakor indulás autóbusszal a Vendvidékre – barangolás Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy falvakban. 13 órakor indulás Szentgotthárdra a StGotthard Spa & Wellness Hotelbe, ebéd a hotel éttermében. 15 óra DAY SPA wellness csomag, melynek tartalma: élményfürdı & szaunapark belépı, 25 perces kényeztetı masszázs (Antistressz-, aroma-,

frissítı-, talp-, vagy szárazkefe); 10 perc szolárium; törölközı használat. 18 órakor vacsora a hotel éttermében. 20 óra körül visszaérkezés a szállásra 4. nap – 2011 július 9 9 órakor indulás Magyarszombatfára – Fazekas Napok Nemzetközi Fazekas Találkozó megtekintése - lovászat szerszámai, szíjártók, kádárok, bognárok használati tárgyai, fazekasok munkái, helyi ételkülönlegességek. 13 órakor ebéd – kirakodóvásár ízei és ételei. İrségi Vadászati Kiállítás megtekintése: İrségben elejtett vadak – szarvasagancsok, vadkanagyarak, ızagancsok; İrségben honos madarak és nem vadászható kisemlısök preparátumai; İrség élıvilágába történı bepillantás. 16 óra körül látogatás Buzás Attila Sándor magyarszombatfai kecskefarmjára és sajtüzemébe. Megtekinthetı a gyártás folyamata, az állatok minden napos élete, megtanulható sajttálak készítése, valamint a sajt és bor harmóniája.

Visszaérkezés a szállásra 19 óra körül 20 órakor szalonnasütés a házigazdákkal, borkóstolás a vendéglı boraiból. 5. nap – 2011 július 10 9 órakor indulás Szıcére autóbusszal. A szıcei patakvölgy területe 127 hektár, fokozottan védett láptér. Szakavatott vezetıvel gyönyörködhetünk élıvilágában 11 óra indulás Pankasz településre. Az 1755-ben épült szoknyás harangláb és Helytörténeti Múzeum megtekintése. A buszon frissítıket és szendvicseket szolgálnak fel 14 óra körül ebéd a nagyrákosi Alsószeri Csárdában. 16 óra kirándulás Viszákra, séta a faluban 18 óra körül érkezés a szállásra. 19 órakor vacsora a szálláson, pihenés a kertben 36 6. nap - 2011 július 11 10 órakor gyalogtúra az 1 km-re fekvı Vadása-tóhoz, mely 4 hektár területen, csodálatosan szép környezetben fekszik. Vize kristálytiszta, a tavat 12 forrás táplálja A felsı tó természetes szépségében fogadja a kirándulókat és

horgászokat, az alsó tó a strandolók és sétálók paradicsoma. Délelıtt folyamán az ebéd elkészítése a tó partján - gulyásfızés bográcsban – Margit nénik segítségével! 15 órától szabadprogram a tó körül: horgászás, fürdés, napozás. Igény szerint az idegenvezetıvel a hegyhátszentjakabi XIII században épült, román stílusban épített mőemlék templom megtekintése. 19 órakor vacsora a szálláson, pihenés a kertben. 7. nap – 2011 július 12 9 órakor indulás autóbusszal Körmendi Várkert természetvédelmi területre (kastélypark, Rába Helytörténeti Múzeum, Cipıtörténeti Győjtemény) Ebéd a Berki Vendéglı és Panzióban. Az ételek minıségét Pilnay Zoltán konyhafınök garantálja A Berki Vendéglı és Panzió 2006 után 2007-ben is bekerült a 100 legjobb magyar étterem közé. 16 óra érkezés İrimagyarósdra, ahol délután szabadprogram, a vendégház wellness részlegében pihenés, íjászat, tekézés.

Kívánság szerint vasi hıkön sült perec, ırségi langalu (kenyér lángos) sütése a kerti medencében és borkóstolás a vendégház barátias hangulatú borospincéjében. 19 órakor vacsora a szálláson - kívánság szerinti egytálételek 8. nap – 2011 július 13 9 órakor indulás autóbusszal Kercaszomorra. Álmodjon természetesen! Ökogazdálkodás Kercaszomoron – Soós Ferenc családi gazdasága. Egész napos kirándulás egy zsákfaluba; ismerkedés egy falusi gazda életével Magyarországon. Ebéd az ökogazdaságban megtermelt zöldségekbıl, házi hurka, kolbász, kenyér. 16 óra körül indulás vissza a szállásra, İrimagyarósdra. Készülıdés a holnapi indulásra, pihenés 19 óra búcsúvacsora a szálláson, vendéglátókkal grillezés és borozgatás a kertben. 9. nap – 2011 július 14 9 órakor indulás Sárvárra. Ízelítı egy magyarországi gyógyfürdı kínálatából! Egész napos fürdızés, szaunázás a Sárvári Gyógy- és

Wellnessfürdıben. 13 óra körül ebéd a fürdı önkiszolgáló éttermében, ahol a hagyományos ételek mellett reform és diétás menük is 37 megtalálhatók. A cukrászdában különleges fagylaltkülönlegességek, sütemények csábítják bőnözésre a vendégeket. 16 óra körül szobák elfoglalása, Vitalmed Hotel Sárvár 18 órakor svédasztalos vacsora a hotel éttermében. 10. nap – 2011 július 15 9 órakor indulás Budapestre. Közben Székesfehérvár megtekintése, ebéd a Castrum Lovagi Étteremben. Lakomázás középkori környezetben Érkezés a délutáni órákban Budapestre, buszos városnézés. 18 óra körül érkezés a Hotel Belvedere-be 19 órától folklórmősorral egybekötött vacsora a szálloda éttermében. 11. nap – 2011 július 16 9 órakor indulás autóbusszal a Budai várnegyedhez: Halászbástya, Mátyás templom, Budavári Palota. Ebéd az Alabárdos Étteremben Séta a Duna-parton, a Váci utca megtekintése. 16 órakor

transzfer a repülıtérre 1925-kor indulás Frankfurtba a Lufthansa LH 1341-es járatával. Üzleti levél – ajánlattevı levél Egy üzlet létrejöttét több mozzanat elızheti meg: ajánlatkérés, megrendelés. Ezek az ügyletek többnyire írásban, levélváltások útján jönnek létre. Az idegenforgalomban egy konkrét ajánlat mindig a külföldi partner kérésére és egyedi kívánságainak, igényeinek figyelembe vételével készül el. Az ajánlatkérésben feltett minden kérdésre egyértelmően, kielégítıen válaszolni kell. Célszerő a partner konkrét kívánságain kívül néhány plusz szolgáltatást is felajánlani, pl. borkóstolós vacsora, folklórest, pusztaprogram, magyar fızıtanfolyam. Fontos, hogy az ajánlattevı levél minden esetben valós és teljesíthetı adatokat tartalmazzon. Hiszen, ha egy ilyen levelet megrendelés követ, akkor az utazási irodára nézve a leírt ajánlat kötelezı érvényő lesz. Az üzleti etikett szabálya

szerint, az ajánlatkérı levélre minden esetben válaszolni kell, még akkor is, ha az adott idıpontban nem tudja az utazásszervezı cég az ajánlatkérést teljesíteni. Ajánlattevı levelemet 1-es számú mellékletem tartalmazza. 38 Kalkuláció Utazásszervezéskor nagyon fontos az üdülési csomag árának meghatározása. A kalkuláció kiszámításának pontos lépései vannak. A szállodák és az utazásszervezık mindig rögzítik az árfolyamot, amelyen a szálloda az utazási iroda felé számláz. Elsı lépésben meg kell adni a szálláshely nevét, ágyszámot, az 1 éjszakai szállás árát 1 fıre. A reggeli mindig benne van a szállás árában Az étkezések árát részletezve kell szerepeltetni, ebéd és vacsora megbontásban. Ha az étkezés valamilyen programban szerepel, például valamilyen mősoros est kíséri, akkor ezt a programok közt kell szerepeltetni. Az autóbusz költségeinél alternatív díjszámítást kell figyelembe venni

Minden esetben ki kell számolni a kilométerdíj, az óradíj és a minimális díjtétel összegét és a legmagasabb összeget kell alkalmazni. Telephelytıl telephelyig szükséges a fuvaridıt számolni, amennyiben egy vidéki telephelyő autóbuszt veszünk igénybe, a gépkocsivezetınek szállást és étkezést is kell biztosítani. Az autóbusz tételnél 10 % biztonsági tartalékot is fel kell számolni. A programoknál belépıket, különbözı komplex csomagokat kalkulálunk ki. A fakultatív programokat nem lehet itt szerepeltetni Az idegenvezetı munkabére lehet óradíj vagy napidíj. Az idegenvezetı bérét és az autóbusz költségeit minden esetben 25 % ÁFA terheli. Az idegenvezetı munkabére mellett szállást és étkezést is kap, ha nem helyi és követi a csoportot. Repülıs útnál a repülıjegyét és reptéri illetékét is a csoport fizeti. Egyéb járulékos költségek is felmerülhetnek: hordár, idegenvezetı taxija, ajándék a

vendégeknek, virág. Az összes költséget összeadva megkapjuk a vetítési alapot. A szervezési díj a vetítési alap bizonyos százaléka, beutaztatás esetén általában 8-12 % között, kiutaztatás esetén 12-25 % között mozog. A szervezési díjra minden esetben fel kell számolni az ÁFA-t is, mely jelenleg Magyarországon 25 % a hatályos jogszabályok szerint. A vetítési alapot, a szervezési díjat és az ÁFA-t összeadva kapunk egy összeget, melyet kerekítve kiajánlási árnak hívunk. Egyágyas felárat mindig ki kell számolni, hiszen minden csoportban van 1-2 turista, aki szeret egyedül utazni és aludni. Félpanziós, teljes panziós vagy all inclusive felárat is meg kell állapítanunk, ha az utazási programban az utazási irodánk felajánlja ezeket a lehetıségeket. A fakultatív programok kínálatát és árait részletezve kell szerepeltetni a kalkuláció végén. Utazási csomagom részletes kalkulációját a 2-es számú melléklet

tartalmazza. 39 Forgatókönyv A forgatókönyvet a csomagot szervezı utazási iroda állítja ki az idegenvezetı részére, tulajdonképpen egy részletes eligazítás. Szerepelnie kell benne minden adatnak, amire az idegenvezetınek szüksége lehet: telefonszámok, buszrendszámok, sofırök neve, szálláshelyek adatai, éttermek címe, utazásszervezı elérhetıségei. Az utazási referensnek mindenre oda kell figyelnie, van-e cukorbeteg a csoportban, mely utasokra kell jobban odafigyelni. A forgatókönyv tartalmazza a tartózkodás részletes, napra, órára bontott menetét, minden szolgáltatóhely nevét, címét, a kontaktszemélyek nevét és telefonszámát. A forgatókönyvtıl az idegenvezetı csak az utazási referens engedélyével térhet el. A forgatókönyv 3 fı részbıl áll: 1. Fejléc - a csoport azonosítására szolgáló adatok: küldı partneriroda neve, csoport pozíciószáma, tervezett létszám, a szálláshely megnevezése, címe, szobaelosztás

részletezése, érkezések és távozások pontos ideje. 2. Program – részletes program, napra, órára lebontva 3. Megjegyzések – technikai utasítások, információ az utasokról, elszámolás rendje, fakultatív programlehetıségek és árai, címek, telefonszámok, kontaktemberek, referens telefonszáma, belépıjegyek. Az idegenvezetınek megírt forgatókönyvem a 3-as számú mellékletben olvasható. 40 İrség fejlesztési stratégiája A turizmus fejlesztése feltétlenül szükséges a térségben mőködı gazdasági társaságok és a helyi turizmusból élı vállalkozások számára. Turisztikai termékfejlesztés nélkül az adott desztináció versenyképessége fokozatosan csökkenni fog. A turisztikai kereslet egyik fontos jellemzıje, hogy a turisták fogyasztói hősége igen alacsony, keresik az újdonságokat, ezért a vonzerı leltár folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. Az İrségnek szerencséje van, a helyi lakosok, a Nemzeti Park

Igazgatósága, a vállalkozók, az önkormányzatok, mind azon dolgoznak, hogy folyamatosan pályázzanak és keressék a lehetıségeket az infrastrukturális és turisztikai fejlesztésekre. „İrségtıl a Vendvidékig” – Az İrségi Nemzeti Park Igazgatósága tájegységi, öko- és aktív turisztikai programok megvalósítására pályázott sikerrel. A 247,8 millió forintot nyert projektjük támogatási szerzıdése 2010. március 29-én került aláírásra A projektben a helyi értékek, a népi mesterségek bemutatását szolgáló fejlesztések és az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások - tanösvények, pihenıhelyek, információs pontok és kilátók központi helyet foglalnak el. A projekt célja a természeti, táji, néprajzi értékek, a hagyományos gazdálkodás és a népi mesterségek élményszerő bemutatása. Nyugati kaput és Keleti kaput alakítanak ki a nemzeti park területén. A Nyugati kapu a hármas határon, a szlovén és az osztrák

határ mentén épül fel, egy egységes ökoturisztikai bemutatási rendszer részeként, amely a határ menti natúrparkokkal - az osztrák Raab és a szlovén Goricko Natúrparkkal - közösen járul hozzá a helyi természeti értékek megırzéséhez és bemutatásához. A Hármashatár-hegy környékén gyalogos turistautak fejlesztésébe, turistabarát kiszolgálóegységek kialakítására és kilátók építésébe fognak. Az új turistaútvonal Felsıszölnök határában épül ki, ahol többnyelvő információs táblák, térképek, kiadványok segítik eligazodni a turistákat. A településen a templom mellett pedig egy természeti és ökoturisztikai témapark épül fel. Még két ugyanilyet terveznek: egyet Alsószölnökre, a másikat İriszentpéterre. A Vendvidék egy másik pontján, Apátistvánfalván másik jelentıs beruházást hajtanak végre: a teljesen lepusztult határırlaktanyából ökoturisztikai információs centrumot hoznak létre, ahol

kerékpárkölcsönzésre is lehetıség nyílik, valamint az ott dolgozók túraútvonalakat ajánlanak a betérı kirándulók számára. 41 Keleti kapu, csónakkikötı - A Keleti kaput az İrségi Nemzeti Park keleti részén, a Vadása-tó környéki településeken alakítják ki, ahol többnyelvő, korszerő információs egységeket hoznak létre. Turistabarát pihenıhelyek felépítése is megtörténik Vízi turisztikai fejlesztés is megvalósul a pályázati pénzbıl. Új tanösvény épül İrimagyarósd és a Vadása-tó között. Hegyhátszentjakab térségében csónakkikötıt és stégeket alakítanak ki A Vadása tó az İrségi Nemzeti Parkban található tavak leglátogatottabbika, de infrastruktúrája romló, fejlesztésre szorul, látogatottsága évrıl évre csökken. A turisztikai fejlesztések, a tanösvény-létesítések, az infrastruktúra kialakítása a helyben töltött idı kulturált, tartalmas eltöltéséhez járulnak hozzá,

megnövelve a térségben eltöltött vendégéjszakák számát. Jelen projekttel egy idıben zajlik az Igazgatóság NYDOP-2.21/B keretében támogatást nyert "Kulturális értékek megırzése az İrállók földjén" címő projektje. (http://www.westpahu/cgi-bin/westpa/newscgi?view=ck&tID=168&nID=6568) Magyarlaki Kalandpark - A turisták májusban vehetik birtokba a magyarlaki holt-Rába ágon készülı kalandparkot és kikötıt. Az engedélyek beszerzése után a napokban elkezdıdött a látványosabb, építési munka is a Szentgotthárd melletti település határában, ahol nem csak vadvízi kikötıt, de pihenıhelyet, mászófalat, és kötélen vezethetı bödöncsónakpályát is kialakítanak. A település abban bízik, hogy a vízitúrázás adta lehetıségek kihasználásával be tudják csalogatni a turistákat. A vízi létesítmény mőködésének kialakítását egyébként egykori magyarlaki szokások is motiválták, hiszen az itt élı

emberek a megemelkedett víz miatt több alkalommal készítettek köteles hajópályát. (http://www.gotthardtvhu/ujsite/cikkcgi?id=3141) Nemzeti Parkok látogatottsági adatai A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben a Zöld Út témaévet választotta a tematikus évek sorába A kampányév hosszú távon is hozzájárult a magyar lakosság zöldturizmussal kapcsolatos attitődjeinek megváltoztatásához. A nemzeti parkok látogatói körében 2007 óta minden évben elvégeznek egy egységes kérdıíves felmérést. A következıkben a 2008-as kérdıíves felmérés eredményeit szeretném ismertetni. A hazai nemzeti parkok látogatói, turistái körülbelül fele-fele arányban elıször járnak a parkokban vagy már évrıl évre visszatérı vendégeknek számítanak. Az İrségi Nemzeti Park esetében a területet elsı alkalommal felkeresık aránya magasabb; a válaszadók 42 64,6%-a nemmel válaszolt a „Járt már korábban a most felkeresett nemzeti parkban?” címő

kérdésre. A látogatók közel fele családjával érkezett, kb. 30%-a pedig szervezett csoportos kiránduláson vett részt, kb. 23%-a a barátaival érkezett A szervezett csoport tagjaként utazók aránya az İrségi Nemzeti Park esetében magasabb az átlagosnál. Elmondható, hogy ebben a parkban a turisták 58%-a egynél több napot töltött el vagy fog eltölteni. Ezzel az İrség az összes többi nemzeti parkot maga mögé utasította, pl Aggteleknél ez az arány 46%, Bükkinél 42%, Hortobágynál pedig csak 15% volt. Látogatók motivációja és igénybe vett szolgáltatások - A turisták több mint kétharmada utazásának fı célja a nemzeti park meglátogatása volt, egyharmadukat más motiváció vezérelte. A 15-24 évesek alig hattizedének volt a fı motiváció a nemzeti park meglátogatása, míg az 55-64 éveseknél a látogatók 70%-a kimondottan a park miatt indult útnak. A látogatók többsége saját maga szereti felfedezni a nemzeti parkok

látnivalóit. A leggyakrabban említett tevékenységek: sétálás, túrázás (62,3%); tanösvények és bemutatóhelyek felkeresése (48,3%); szervezett szakvezetéses programok (34,6%); kerékpározás (13,8%); passzív pihenés (12,8%); és hagyományos ételek kipróbálása, borkóstolás (10,4%). Az İrségi Nemzeti Parkban végzett tevékenységek megoszlása: sétálás, túrázás 64%, tanösvények, bemutatóhelyek 53%, szervezett, szakvezetéses program 38%. Az İrségi Nemzeti Park munkatársai nagyon jól végzik munkájukat, szervezett túráik nagyon sikeresek, hiszen a vendégek itt érdeklıdnek a legjobban a szervezet túrák iránt. A turisták következı látogatásuk alkalmával a vadon élı állatok megfigyelésével (48,5%) és a szervezett túrákon való részvétellel (41,5%) szeretnék szabadidejüket eltölteni. Érdekes programnak tartják még és legközelebb szeretnének rajta részt venni: vadon élı növények megfigyelés (32,4%); barlangi

overallos túra (27,2%); lovaskocsikázás (23,9%) régi magyar háziállatok megfigyelése (20,6%); közet és ásványmegfigyelés (19,9%) és természetismeret gyerekeknek (18,3%). Elégedettség - Minden 100 látogatóból 98-an elégedettek a parkok kínálatával és szolgáltatásaival. Az İrségi Nemzeti Park esetében az elégedettség majdnem 100%-os, hiszen itt minden válaszadó teljes mértékben (77,1%) vagy többnyire elégedett (22,9%) volt. Újbóli látogatást tervezık aránya az İrségben a legmagasabb, a válaszadók 92,9%-a szeretné még itt eltölteni szabadságát. 43 Záró gondolatok Az İrség sokszínő, érdekes és természetes. Rengeteg programot, fesztivált, vásárt, rendezvényt kínál. Az İrségi Nemzeti Park munkatársai, túravezetıi egész évben azon fáradoznak, hogy a kirándulók, a turisták minél jobban megismerjék a táj növény- és állatvilágát, építészeti értékeit, parasztgazdálkodását. Az İrségi Nemzeti Park

önálló turisztikai vonzerıként is megállja a helyét, látogatói elégedettek a park által nyújtott szolgáltatásokkal és a folyamatos termékfejlesztések meghozzák a kívánt eredményt. Az İrség joggal nyeri a turisztikai díjakat Az utazásszervezés folyamán öröm volt, olyan éttermek, vendégházak és szolgáltatók honlapjait olvasni, akik óriási lelkesedéssel írtak saját kínálatukról, termékeikrıl és rendezvényeikrıl. A falusi turizmus, az ökoturizmus és a kerékpárturizmus lendületesen fejlıdik a térségben, a turizmus, mint komplex termék jelenik meg. A program szervezésekor egyetlen nehézségbe ütköztem, nagyon kevés szolgáltató tud nagyobb csoportot fogadni, elszállásolni, étkeztetni. Mivel kimondottan helyi lakosok által üzemeltetett szolgáltató helyeket kerestem, sokszor kellett változtatnom a tervezett program útvonalán. Úgy gondolom, hogy ilyen lelkes emberek, mint Hegyi Vilmos, Soós Ferenc, Buzás Attila Sándor

példáján felbuzdulva egyre többen fognak turizmussal foglalkozni. A térség önkormányzatai évek óta lelkesen és példamutató összefogással szervezik rendezvényeiket, eseményeiket. Ezeken a rendezvényeken nem csak a turisták érdeklıdésére számítanak, hanem a helyi lakosságra is. A „Nyitott Porták” alkalmával büszkén mutogatják portáikat, házi készítéső termékeiket és állataikat. Az önkormányzatok és civil szervezetek tudatos közösségépítı munkát folytatnak. Dolgozatommal be szerettem volna bizonyítani, hogy Magyarország mennyi értéket tartogat számunkra. Járjuk a világot, keressük az izgalmakat, közben pedig annyi csoda és szépség van országunk minden táján. Az İrség és a Vendvidék mindenképp megér egy kirándulást, hiszen egy tartalmas, életre szóló élménnyel lehetünk gazdagabbak. 44 Irodalomjegyzék Könyvek 1. Ferner, Fritz- Karl: Idegenforgalmi marketing, Mőszaki Könyvkiadó, 1994 2. Kovács

Péter: Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban, Kodolányi János Fıiskola, 2004 3. Kozma Boglárka: Turizmus marketing, Fıiskola jegyzet, BGF Kereskedelmi Vendéglátó- ipari és Idegenforgalmi Fıiskola Kar, 2003 4. Dr Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, KIT Képzımővészeti Kiadó, 1994 5. Mundruczó Györgyné- Graham Stone: Turizmus- elmélet és gyakorlat, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996 6. Dr Puczkó László- Dr Rácz Tamara: Az attrakciótól az élményig- A látogatómenedzsment módszerei, Geomédia Szakkönyvek, 2000 7. Dr Puczkó László- Dr Rácz Tamara: Turizmus történelmi városokban, Turisztikai Oktató és Kutató Kkt., 2003 8. Dr Puczkó László- Dr Rácz Tamara: A turizmus hatásai, AULA Kiadó, 2002 9. Tasnádi József: A turizmus rendszere, AULA Kiadó, 2002 Internet http://onp.nemzetiparkgovhu/ http://www.utazzitthonhu/fazekas-napok-2010-nemzetkozi-fazekas-talalkozohtml

http://ec.europaeu/enterprise/sectors/tourism/eden/themesdestinations/countries/hungary/o rseg-region/index hu.htm http://www.orseghu/node/163 http://utazas.sk/tavasz-az-orsegben-viragzas-napjai-2010/ http://www.programturizmushu/tdestination-orsegi-vasar-kiallitas-fesztival-nepzenekirakodovasar-tura-koncert-terzene-bal-oriszentpeterhtml?f0=0&fc=5 http://zsupfedeleshaz.extrahu/programhtml http://orsegiszallashely.hu/indexphp?pg=programok http://kornyezettudatoselet.hu/oko-szallashelyek/orseg-vendeghaz-es-etterem http://utazas.sk/farsangi-ronkhuzas-az-orsegben/#more-11548 http://www.vitalmedhotelhu/ http://www.alabardoshu/ 45 http://www.belvederehotelshu/ http://www.lufthansacom/hu/en/Online-timetable-Result http://www.zalavolanhu/utazasi iroda http://onp.nemzetiparkgovhu/az-orsegi-nemzeti-park http://tonkolyporta.freewebhu/ http://www.orsegvendeghazhu/latnihtml http://www.viszicsardahu/rolunkhtm http://www.orfaluhu/pages/telepules alaspx?id=1521271 http://www.artlevyhu/kepek/18

orseg/149 Orfalui haranglabjpg http://orsegivendeghaz.hu/indexphp?pg=kepgaleria http://www.magyarszombatfahu/hun/indexhtml http://www.szentgotthardhu/lpk/kistersegphp http://www.tarhu/vadaszatikiallitas/ http://www.agrolandhu/?hir=2359 http://csinyalohaz.hu/latnivalokhtm http://www.orsegitelehazhu/indexphp?page=falvak http://www.vitalmedhotelhu/vendeglatas http://www.sarvarfurdohu/szallashelyek a furdoben http://www.vasihorgaszhu/vizek/5htm http://www.savariamuseumhu/kormend/hIntezmenyphp http://www.hotelberkihu/?base=static&type=restaurant http://castrumlovagietterem.hu/menuhtml http://www.westpahu/cgi-bin/westpa/newscgi?view=ck&tID=168&nID=6568 46 Mellékletek 1. sz melléklet Üzleti levél Frankfurt Reisebüro 60311 Frankfurt Kaiserstr. 22 Tárgy: Barangolás az İrségben! Tisztelt Müller Úr! Köszönettel vettük február 20-i ajánlatkérı levelüket, melyre a következı ajánlatot tesszük utazási irodájuknak. Idıpont: 2011. július 6 – 16 ( 11 nap /

10 éjszaka ) Létszám: 30 fı Szállás: İrség Vendégház (9 éj), Vitalmed Hotel Sárvár (1 éj), Hotel Belvedere (1 éj) Az İrségben található vendégház minden igényt kielégítı, jól felszerelt, környezettudatos szálláshely. A sárvári és budapesti szállodák 4 csillagosak A szálláshelyek prospektusait, melyek részletes leírást tartalmaznak, a mellékletek között találják meg. Részletes programjavaslatunkat is a melléklethez csatoljuk. Package ár 2 ágyas szobában 930 € / fı 1 ágyas szobában 1 080 € / fı Az árak valamennyi, a programajánlatban felsorolt szolgáltatást és programot tartalmazzák, az autóbusz és idegenvezetı költségeit is beleértve. Az étkezéseknél figyelembe vettük, hogy utasaik meg szeretnék ismerni a magyar és ırségi konyhamővészet sajátosságait. Opció: 2011. március 20 Kötbérmentes lemondási idı: 60 nappal érkezés elıtt, 2011. május 6 Fizetési feltételek: a teljes részvételi díj 40%

-át foglaláskor, a fennmaradó összeget 2011. június 6-ig kérjük banki átutalással kiegyenlíteni. Kérjük, jelezzék, ha bármilyen kérdés, módosítás felmerül Önökben. Bízunk benne, hogy ajánlatunk megnyeri utasaik tetszését és várjuk mielıbbi szíves megrendelésüket. Szentgotthárd, 2011. február 22 Tisztelettel Holló Krisztina Utazási referens İrség Tours Mellékletek: 3 db szálláshely prospektus, 1 db programajánlat 47 2. sz melléklet Kalkuláció Út neve: Barangolás az İrségben! Küldı iroda: Frankfurt Reisebüro Csoport pozíciószáma: HU/17-23 Létszám: 30 fı Dátum: 2011. július 6 – 16 Szállás: İrimagyarósd, İrség Vendégház; Sárvár, Vitalmed Hotel Sárvár és Budapest, Hotel Belvedere Árfolyam: 1 Euro = 275 Ft 1. Szállás İrimagyarósd, İrség Vendégház 25 € x 8 éj = 200 € x 275 Ft / € = Sárvár, Vitalmed Hotel Sárvár 50 € x 1 éj = 50 € x 275 Ft / € = Budapest, Hotel Belvedere 50 € x 1 éj =

50 € x 275 Ft / € = 2. Étkezés Ebéd – Viszi Csárda Vacsora – İrség Vendégház Ebéd – Bognár Étterem Vacsora – İrség Vendégház Ebéd – St.Gotthard Spa & Wellness Hotel Vacsora – Hotel éttermében Ebéd – Magyarszombatfa Ebéd – Alsószeri Csárda Vacsora – İrség Vendégház Vacsora – İrség Vendégház Ebéd – Berki Vendéglı Vacsora – İrség Vendégház Ebéd – Sárvári Gyógy és Wellnessfürdı Ebéd – Castrum Lovagi Étterem Ebéd – Alabárdos Étterem 3. Közlekedés autóbusz 1. nap 520 km x 280 Ft / km = 2. nap 8 óra x 5 000 Ft / óra = 55 000 13 750 13 750 82 500 82 500 Ft / fı 3 000 2 500 3 000 2 500 3 000 3 000 3 000 3 000 2 500 2 500 4 000 2 500 3 000 3 000 4 000 44 500 44 500 Ft / fı 145 600 40 000 48 3. nap 11 óra x 5 000 Ft / óra = 4. nap 10 óra x 5 000 Ft / óra = 5. nap 9 óra x 5 000 Ft / óra = 6. nap minimális díjtétel 7. nap 7 óra x 5 000 Ft / óra = 8. nap 8 óra x 5 000 Ft / óra = 9.

nap minimális díjtétel 10. nap 240 km x 280 Ft / km = 11. nap 310 km x 280 Ft / km = 10 % biztonsági tartalék + ÁFA (25 %) Gépkocsivezetı napidíja 11 nap x 8 000 Ft / nap = Gépkocsivezetı szállása Gépkocsivezetı étkezése 4. Programok Kemencében sütés İrségi Népi Mőemlék együttes Szekértúra Pityerszerre St.Gotthard Spa & Wellness Hotel Kecskefarm és sajtüzem Szalonnasütés és borkóstolás Szıcei kirándulás Fızés a Vadása-tónál és horgászás Körmendi Várkert Múzeum Kercaszomor – ökogazdálkodás Grillezés és borkóstolás Folklórest Belépık Budapesten 5. Idegenvezetı Munkabér 11 nap x 15 000 Ft / nap = Munkabér ÁFA (25 %) Idegenvezetı szállása Idegenvezetı étkezése 55 000 50 000 45 000 25 000 35 000 40 000 25 000 67 200 86 800 614 600 61 460 676 060 169 015 845 075 88 000 82 500 44 500 1 060 075 / 27 fı 39 262 Ft / fı 1 500 500 4 000 8 900 2 000 4 000 1 500 4 000 1 000 5 000 4 000 7 000 4 000 47 400 47 400 Ft /

fı 165 000 41 250 82 500 44 500 333 250 / 27 fı 12 343 Ft / fı 49 Vetítési alap Szervezési díj – 10 % Szervezési díj ÁFA (25 %) 226 005 Ft 22 601 Ft 5 650 Ft 254 256 Ft Kiajánlási ár – 254 900 Ft / fı, 930 € Egyágyas felár İrség Vendégház Vitalmed Hotel Sárvár Hotel Belvedere 35 € - 25 € = 10 € x 8 éj = 80 75 € - 50 € = 25 € x 1 éj = 25 95 € - 50 € = 45 € x 1 éj = 45 150 € / fı 50 3. sz melléklet Forgatókönyv beutazó csoport idegenvezetıje részére Csoport pozíciószáma: HU/17-23 Csoport neve: Barangolás az İrségben! Partneriroda: Frankfurt Reisebüro Dátum: 2011. július 6 – 16 Csoport létszáma: 30 fı + 1 fı idegenvezetı + 1 fı gépkocsivezetı PROGRAM 1. nap /július 6/ szerda A csoport a Lufthansa LH 1336-os járatával érkezik, Budapest Liszt Ferenc Repülıtérre 10.05 órakor Az autóbuszt a Zala Volán Utazási Irodától rendeltük, a busz 1000-re áll ki a reptérre. Transzfer

İrimagyarósdra 13 órakor ebéd a Viszi Csárdában 17 óra körül érkezés az İrség Vendégházba, szobák elfoglalása (14/2 és 2/1 szoba áll rendelkezésre). A vacsorára felszolgált menük ismertetése és összeírása 18 órakor Egy kis vacsora elıtti ízelítı - kemencében sütés – vasi hıkön sült perec és ırségi langalu (kenyérlángos). A sütésben Margit nénik segítenek és garantálják az eredeti ízeket. 19 órától vacsora az étteremben A Menü: Tavaszi zöldségleves, Kemencében sült oldalas, tört krumpli, savanyúság, Piskótakekercs B Menü: Tárkonyos pulykaragu leves, Csıben sült brokkoli, Almás pite C Menü: Csülkös babos káposzta, Túrós táska Mindegyik menühöz Szent György hegyi biobort és kemencében sütött fokhagymás kenyérlángost kínálnak. 2. nap /július 7/ csütörtök Ízelítı a reggelik tartalmából: házi abált szalonna, parasztkolbász, felvágottak, napraforgómagos pástétom, majonézes saláta,

tojástekercs sajttal, almás répa, halpástétom, körözött, tökmagolajos krumpli saláta, padlizsánkrém, bundás kenyér, tejbedara, sajtok, müzlik, méz, dzsem. 51 A busz 8.45-re áll ki a vendégházhoz 9 órakor indulás Szalafıre, a Hét Szer meglátogatása. Szekértúra Pityerszerre A tradicionális ırségi háziállatok megtekintése, szekértúra a legelıkön, közben az İrség természeti értékeinek, valamint SzalafıPityerszeren az İrségi Népi Mőemlék-együttes bemutatása. A szekértúra idıtartama 4 óra Közben szendvicsek és üdítık fogyasztása a szekéren, melyeket az İrség Vendégház készít el és pakolja az autóbuszba reggel. Belépıket az İrségi Népi Mőemlék-együttesbe és a szekértúrára az idegenvezetı fizeti. 14.30-kor indulás İriszentpéterre 15 órakor ebéd İriszentpéteren a Bognár Étteremben 16.30-kor indulás a vendégházhoz, kb 17 órától fakultatív wellness programok a szálláson: finn szauna,

infraszauna, masszázs, aromafürdı és szabadtéri pezsgıfürdı; pihenés a kertben. Árak változóak, utasok fizetik 19 órakor vacsora a szálláson A menü Csontleves finommetélttel, Pörkölt dödöllével, káposztasaláta, Tökös-mákos rétes B menü Fokhagymakrém leves, Vasi pecsenye, vegyes körettel, Kukorica málé C menü Zöldborsóleves, Töltött csirkecomb rizzsel, savanyúság, Túrós rétes Mindegyik menühöz Szent György hegyi biobort és kemencében sütött fokhagymás kenyérlángost kínálnak. 3. nap /július 8/ péntek 8.45-kor a busz kiáll a vendégházhoz 9 órakor indulás Vendvidékre – barangolás Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy falvakban: orfalui harangláb, templomlátogatás Apátistvánfalván, kétvölgyi hajlított lakóház, ritkaházi harangláb és kódisállásos parasztház. Belépıdíjak nincsenek 13 órakor indulás Szentgotthárdra a St.Gotthard Spa & Wellness Hotelbe, 13 30-kor ebéd a hotel éttermében. 15

órától DAY SPA wellness csomag, melynek tartalma: élményfürdı & szaunapark belépı, 25 perces kényeztetı masszázs, 10 perc szolárium; törölközı használat. A belépık kifizetve, a masszázsokat elıre lebeszéltük a partner irodán keresztül és az idıpontokat lefoglaltuk. 18 órakor vacsora a hotel éttermében. 19.30-kor indulás vissza a szállásra, érkezés kb 20 órakor 52 4. nap /július 9/ szombat A busz 9.15-kor áll ki a szálláshoz 930-kor indulás Magyarszombatfára 10 órától Nemzetközi Fazekastalálkozó Magyarszombatfán - Fazekas Napok Nemzetközi Fazekas Találkozó a szakma nemzetközi nagyszemléje, kulturális nagyrendezvény a falu és vele a Veleméri-völgy életének, hagyományainak, értékeinek bemutatkozása. A falu jellegzetes népi étkezési kultúrájának megismerése: tökmagolaj, pálinka. 13 órakor ebéd – kirakodóvásár ízei és ételei. Az ebédet az idegenvezetı fizeti 14 órakor séta İrségi Vadászati

Kiállítás épületéhez. Belépı ingyenes 16 órakor séta Buzás Attila Sándor magyarszombatfai kecskefarmjára és sajtüzemébe. Megtekinthetı a gyártás folyamata, az állatok minden napos élete, megtanulható sajttálak készítése, valamint a sajt és bor harmóniája. A program ki van fizetve 19 órakor indulás vissza a szállásra, érkezés kb. 1930-kor 20 órától szalonnasütés a házigazdákkal, borkóstolás a vendéglı boraiból 5. nap /július 10/ vasárnap A busz 8.45-kor áll ki a vendégházhoz 9 órakor indulás Szıcére, a szıcei láp felfedezése. 11 órakor indulás Pankasz településre. Az 1755-ben épült szoknyás harangláb és Helytörténeti Múzeum megtekintése. Belépı ingyenes A buszon frissítıket és szendvicseket szolgálnak fel. 13.30-kor indulás Nagyrákosra 14 órakor ebéd a nagyrákosi Alsószeri Csárdában 16 órakor indulás Viszákra, érkezés után séta a faluban, a viszáki pálinka története. 18 órakor indulás

vissza a szállásra, érkezés kb. 1820-kor 19 órától vacsora a szálláson. A menü Daragaluska leves, töltött paprika, İrségi mákos lepény B menü Gulyásleves darás tésztával C menü Babgulyás pogácsával Mindegyik menühöz Szent György hegyi biobort és kemencében sütött fokhagymás kenyérlángost kínálnak. 53 6. nap /július 11/ hétfı 10 órakor gyülekezı az étterem elıtt és gyalogos kirándulás az 1 km-re fekvı Vadásatóhoz. Horgászás és strandolás, közben a tó partján gulyásfızés bográcsban – Margit nénik segítségével. Kb 13 órakor ebéd 15 órától szabadprogram a tó körül: horgászás, fürdés, napozás. Igény szerint az idegenvezetıvel a hegyhátszentjakabi XIII. században épült, román stílusban épített mőemlék templom megtekintése. 18 órakor séta vissza a szálláshoz. 19 órától vacsora a szálláson A menü Tavaszi zöldségleves, Kemencében sült oldalas, tört krumpli, savanyúság,

Piskótatekercs B menü Csontleves finommetélttel, Pörkölt dödöllével, káposztasaláta, Tökös-mákos rétes C menü Fokhagymakrém leves, Vasi pecsenye, vegyes körettel, Kukorica málé Mindegyik menühöz Szent György hegyi biobort és kemencében sütött fokhagymás kenyérlángost kínálnak. 7. nap /július 12/ kedd 8.45-kor a busz kiáll a szálláshoz 9 órakor indulás a Körmendi Várkert természetvédelmi területre: Batthyányi-várkastély, Rába Helytörténeti Múzeum, interaktív bemutatóhely, a fıúri galéria képei, "Nemzedékek öröksége" címő kiállítás és Cipıtörténeti Győjtemény megtekintése. 13 órakor indulás a Berki Vendéglı és Panzióhoz, ebéd 13.15-tıl Ebéd után indulás vissza a szálláshoz. 16 óra körül érkezés İrimagyarósdra, ahol délután szabadprogram, a vendégház wellness részlegében pihenés, íjászat, tekézés. Kívánság szerint vasi hıkön sült perec és ırségi langalu (kenyér

lángos) sütése a kerti medencében. Borkóstolás a vendégház barátias hangulatú borospincéjében. 19 órakor vacsora a szálláson - kívánság szerinti egytálételek 8. nap /július 13/ szerda A busz 8.45-kor áll ki a szálláshoz 9 órakor indulás Kercaszomorra 10 órától - Ökogazdálkodás Kercaszomoron – Soós Ferenc családi gazdasága. Egész napos kirándulás egy zsákfaluba; ismerkedés egy falusi gazda életével Magyarországon. 54 13 órakor ebéd az ökogazdaságban megtermelt zöldségekbıl, házi hurka, kolbász, kenyér. 16 órakor indulás vissza a szállásra, érkezés kb. 17 órakor Pihenés a kertben, a wellness részlegben. 19 órától búcsúvacsora a szálláson, vendéglátókkal grillezés és borozgatás a kertben 9. nap /július 14/ csütörtök A busz 8.30-kor áll ki a szálláshoz 9 órakor indulás Sárvárra Érkezés kb. 10 órakor a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdıbe Belépıjegyek mellékelve 13 órakor ebéd a Gyógy-

és Wellnessfürdı önkiszolgáló éttermében. 14 órától szabadprogram a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdıben 16 és 17 óra között szobák elfoglalása a Vitalmed Hotel Sárvárban (18/2, 2/1 felosztásban) 18.30-kor találkozó a szálloda elıterében 19 órától svédasztalos vacsora a szálloda éttermében 10. nap /július 15/ péntek A busz 8.45-kor áll ki a szállodához 9 órakor indulás Budapestre. 11 óra körül érkezés Székesfehérvárra, rövid városnézés. Belépıket az idegenvezetı fizeti 13 órától ebéd Székesfehérváron a Castrum Lovagi Étteremben 14.30-kor indulás Budapestre, érkezés kb 16 órakor Buszos városnézés (Hısök tere, Andrássy út, Szent István bazilika) 18 óra körül érkezés Hotel Belvedere-be, szobák elfoglalása (18/2, 2/1 felosztásban) 19 órától folklórmősorral egybekötött vacsora a szállodában. 11. nap /július 16/ szombat 8.45-kor a busz kiáll a szálloda bejáratához 9 órakor indulás a Budai

Várnegyedhez: Halászbástya, Mátyás templom, Budavári Palota. 13 órától ebéd az Alabárdos Étteremben. 14.30-tıl séta a Duna-parton és a Váci utcában 16 órakor találkozás a busszal és 16.15-kor indulás a reptérre 2 órával az indulás elıtt kell a reptéren lenni, a szombati elutazás miatt több idıt szántam a transzferre. A csoport a 1925-kor utazik el a Lufthansa LH 1341-es járatával Az autóbusz az idegenvezetıt hazaviszi Zalaegerszegre. 55 Megjegyzések: - Múzeumi belépıkre 100 000 Ft-ot vehet fel az idegenvezetı az iroda pénztárában. A felvett pénzzel a csoport elutazását követı 48 órán belül el kell számolnia számlákkal igazolva. - Az étkezés-megrendelıkön szereplı esetleges további italfogyasztást a vendégek saját maguk fizetik ki, erre külön fel kell hívni a figyelmüket. - 2 fı, Klein asszony és Straub úr vegetáriánusok, részükre mindenhol külön menüt kértünk, idegenvezetınek kell róla gondoskodni,

hogy ez rendben menjen. Az İrség Vendégház speciális menüt állított össze nekik. Fontos telefonszámok: İrség Vendégház – 06-30/473-3417 Zala Volán Utazási Iroda – 06-92/503-600 Viszi Csárda – 06-85/327-076 Szalafı - Pityerszer – 06-30/467-7022 Bognár Étterem – 06-94/428-027 St.Gotthard Spa & Wellness – 06-94/553-553 Buzás Attila Sándor – kecskefarm és sajtüzem – 06-70/641-0888 Berki Étterem – 06-94/594-015 Kercaszomor – Soós Ferenc ökogazdálkodó – 06-94/444-287 Vitalmed Hotel Sárvár – 06-95/523-600 Hotel Belvedere – 06-1/202-1234 Alabárdos Étterem – 06-1/356-0851 Castrum Lovagi Étterem – 06-22/505-720 Köszönöm és jó munkát kívánok! Szentgotthárd, 2011. június 24 Holló Krisztina Utazási referens Telefonszám: 56 4. sz melléklet İrségi Nemzeti Park kiadványai 57