Economic subjects | Finances » Kovács Ildikó - Szociális korporatizmus

Ny ír eg y há zi F ő i s ko la Ga z dá l ko dá si s za k SZOCIÁLIS KORPORATIZMUS K és zít e t t e: K O V ÁC S I LD IK Ó Lev ele ző t a g o za t I I. év f o ly a m „ A” c so po rt Szociális korporativizmus A korporativizmus elmélete az 1970-években került előtérbe, a társadalomtudomán y csak ekkor kezdet, mint tudományággal foglalkozni. Tulajdonképpen történelmi előzményeire visszatekintve, már a középkori céhes rendszerek idején megjelentek az alapvető jellemzők, majd a fejlődés során egyre több helyen fedezhető fel, jelennek meg a társadalom különböző szférájában (il yenek például a városok, a választókörzetek, az egyházak, kórházak, társadalmi célú szervezetek, stb.) A korporatizmus vagy korporativizmus ugyan azt jelentik, tulajdonképpen kialakítható ol yan állami szervezet, amelyben a kormányzat, a munkaadók és a szakszervezetek érdekei összeolvadnak. A gazdaságpolitikában, ez elsősorban a

foglalkoztatási politika területén figyelhető meg a legjobban A Korporatizmus fogalmának egyik meghatározása a Magyar nagylexikon (XI. kötet, 359 oldal) szerint: „Korporatizmus <lat.>: (közg) ol yan gazdaságitársadalmi (politikai) rendszer, amel yben az állam és a társadalom között közvetítő érdekérvényesítő, a tagságuk fölött meghatározott szabál yozási jogosultsággal rendelkező szervezetek, korporációk (testületek) működnek.” A politikai gazdaságtan kisszótárra (236. oldal)szerint: „Korporatizmus: azoknak a szervezeteknek, szövetségeknek, az ún. korporációknak a rendszere, amel yek a különböző társadalmi rétegeket foglalkozási ágak, hivatások és szakmák szerint egyesítik.” A Európában korporatizmus. a második világháború Kialakulásában lényeges után alakult szerepe ki volt a a szociális keeynesi elméleteknek, illetve a keeynesi gazdaságpolitikának. A korporatizmus

elméletével sokan foglalkoztak, többek Katzenstein is, aki szerint a korporatizmus két részre osztható: közözz 1. demokratikus korporatizmusra Jellemzői: -szociális partnerség -gazdasági érdekcsoportok centralizált és koncentrált rendszere -politikai alkuk a gazdaság szereplői között. 2. autoritariánus (fasiszta) korporatizmusra A demokratikus korporatizmuson belül további két csoportot különítet el: 1. liberális korporatizmus (il yen rendszer működött Svájcban, Belgiumban, Hollandiában) 2. szociális korporatizmus (ez volt jellemző Ausztriára, Norvégiára, Dániára, Svédországra, Németországra) Fő jellemzői: • nemzeti tőke • centralizált, erős szakszervezetek • nemzeti alkalmazkodás • állami kompenzáció • intézmén yi szerkezete centralizált • fontosnak tartja a beruházás és a foglalkoztatás kérdését • tárgyalásos rendszerek ⇒ háromoldalú ( állam, munkaadók, munkavállalók)

• szűkíti a szereplők közötti politikai egyenlőtlenséget Az első il yen korporativista rendszer a 20-as években, Olaszországban, az olaszországi fasiszta uralom alatt épült ki Benito Mussolinink és társainak közreműködésével. Ennek első lépése, hogy 1927-ben kihirdették a C arta del Lavoro-t (lényege: a sztrájkok megtiltása). 1934-ben ezt követte a 22 ko rporáció létrehozása – ez felölelte a gazdaság valamennyi területét -, illetve néhány évvel később, 1939-ben a fasiszta törvényhozó szervezet megszervezése, kialakítása. A korporációk alig kezdtek működni, mikor kitört a II. világháború és a korporatív rendszer fölbomlott. Ausztria A Korporatizmus igen jelentősen éreztette hatását Ausztriában. Legfőbb szószólója Adam Müller filozófus volt. Müller eljutott a modernizált rendi állam koncepciójáig. Jellemzője: szakszervezeteknek és a baloldali pártoknak fontos szerepük van a döntéshozatali fol

yamatokban, mint a liberális korporatizmus országaiban. Fejlődés a II. világháború után: - egyedülálló fejlődési pál ya - 1973-80 (világpiaci válság): Ausztria. kiemelkedő gazdasági eredményeket ér el a munkanélküliségi és az inflációs ráta a legalacsonyabb - fejlett országok közül csak Japán, kis korporatív országok közül csak Norvégia előzte meg - 1989-94: gazdasági teljesítmény átlagon felüli - Ausztria gazdasága: n yitott gazdaság - Siker oka: külgazdasái kapcsolat fejlesztését és integrációs fol yamatok erősítését szolgáló politika - Ausztria fizetési mérlege több évtizede kiegyensúl yozott - beruházási ráta legmagasabb az OECD országai között - magas a hazai megtakarítási ráta külföldi kölcsönök nélkül oldotta meg a problémát - külkereskedelem: 1960-92 meghaladta a világkereskedelem növekedését Ausztria. 1995 jan óta az EU tagja, ez elősegítette további fejlődését,

erre szükség is van, mert az osztrák ipar strukturális gyengéi felszínre kerültek:  feldolgozó ágazatok súl ya nagy, a technológia-intenzív ágazatok aránya kicsi  ipar nemzetköziesedésének foka alacsony  ipar specializációs foka alacsony  hián yoznak a hazai nagyvállalatok  ipar túl nagy hán yada áll állami védelem alatt  pénzügyi gyengeség jellemzi, főleg a külföldi tőke dominál a finanszírozás központjában Szociális partnerség intézménye A szociális partnerség alapjai itt Ausztriában a múlt századra nyúlnak vissza, de igazából csak 1945 után alakultak ki. Ez az időszak volt a nagy államosítás ideje, s mind ez kedvező feltételeket teremtett a munkavállalók érdekszerveinek megerősödéséhez, illetve az egységes szakszervezetek létrejöttéhez. CHAOLUPEK szerint: „a munkavállalók és a m unkáltatók érdekképviseleti szövetségei és a kormán y közötti együttműködésnek

azt az átfogó rendszerét értik, amel yben az együttműködés valamennyi fontos gazdaságpolitikai és szociálpolitikai kérdésre kiterjed.” A gazdasági életére jellemző, hogy a legfontosabb kérdésekben a szociális partnerek tárgyalás során alku formájában döntenek, ebbe a kormány nem szólhat bele. Ez azt vonja maga után, hogy a kormány felelősségvállalása igen csekél y. A Paritásos Bizottságnak fontos szerepe van, ez a szociális partnerség intézménye. Magánúton jött létre, minden jogi alap nélkül, a n yilvánosság kizárásával, informálisan működik. A munkavállalók és a munkáltatók a parlament kizárásával, a kormány és a közigazgatás részleges bevonásával döntenek alapvető gazdasági és szociális kérdésekről. Felépítése: A tőke-oldal érdekeit két kényszertagságú kamara képviseli: • BWK (Bundeswirtschaftskammer) Szövetségi Gazdasági Kamara: ez a gazdasági és kereskedelmi kamarákat fogja össze;

mind a 9 s zövetségi tartományban van szervezete; kötelező jelleggel tagja az összes magán- és államosított vállalkozás. • PKLWK (Präsidentenkonferenz der Landwirtschaftskammern) Mezőgazdasági Kamarák Elnöki Konferenciája: hasonló a felépítése az előzőhöz; • VÖI (Vereinigung Österreichischer Industrieller) Osztrák Iparosok Egyesülete: ipari magánvállalkozók szabad tagságú szervezete • ÖGB Osztrák érdekeket Szakszervezeti képviseli; 16 Szövetség: tagszervezete munkavállalói ágazati alapon szerveződött; taglétszáma igen jelentős • ÖAKT (Österreichischer Arbeiterkam- mertag) Munkás- és Alkalmazotti szervezéséhez Kamarák és Hálózata: biztosítja képviseletéhez szükséges az érdekek tudományos apparátust. Paritásos Bizottság résztvevői: • Szövetségi kancellár, mint elnök, • a gazdasági kérdésekért felelős miniszterek, • munkavállalói oldalról az ÖGB és az

ÖAKT vezetői, • munkáltatói oldalról pedig a BWK és a PKLWK képviselői. Szavazati joga: csak a négy érdekszövetségnek van ("négy nagy") Eredetileg az infláció leküzdésére hozták létre, de végül az osztrák politikai rendszer legerősebb stabilizáló intézményévé vált. Szervezeti felépítés: • legfelsőbb fórum a közgyűlés, 3 albizottsága van: 1. bér-albizottság: Az összes béregyezményt ellenőrzi 2. ár-albizottság: kiegészítő feladatot lát el a bér-albizottság mellett 3. nemzetközi ügyek albizottsága: 1992-ben hozták létre, szoros összefüggésben Ausztria európai integrációs törekvéseivel. Legfőbb feladata: értékelje a nemzetközi fol yamatokat és ezek alapján szakértői véleményeket terjesszen elő. • A Paritásos Bizottság sajátos intézménye: gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó tanács. 1963-ban hozták létre Alapvető feladata az egyes érdekszervezetek elnökeinek

megbízásából szakvélemén yeket, javaslatokat készítsen el átfogó gazdasági kérdésekről. Németországi korporatizmus A korporatizmus Németországban is éreztette hatását. A német szakszervezetek már az 1900-as évek elején létrehozták az első szövetségüket. Megalakult a munkáltatók szövetsége is, továbbá ennek köszönhetően a bérek illetve a munkafeltételek főbb kérdéseiben a munkavállalók illetve a munkaadók tárgyalásokon egyeztek meg. További jellemzőik: - javuló életkörülmén yek, - rögzítetek a munkavállalók jogait, - rögzítették a munkaadók jogait, stb. Ezek eredmén yeként 1920-ra létrehozták a németországi korporatizmus alapjait. A második világháborút követően egyre erősödött a korporatizmus rendszere. Több egyesület, szervezet jött létre, megalkották a bértarifa autonómiát, a bér- és jutalomképzést, a munkakörülmények szabál yozását, a szociális kérdések főbb

problémáit, stb. A korporáció, mint szervezet egyfajta védőhálót biztosít, amel y az egyedi vállalatok működését meghatározza. Azt a látszatott kelti, hogy minden szakma, illetve minden társadalmi réteg megfelelő befol yással rendelkezik, és részt vesz a politikai élet irán yításában. A korporációs államelmélet a fasiszta gazdasági elmélet egyi k eleme volt. Felhasznált irodalom Magyar Nagylexikon XI. kötet Akadémiai kiadó 1993 Bara Zoltán – Szabó Katalin: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények Aula kiadó, 2000 Összehasonlító gazdaságtan: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Aula kiadó, 2000 Nagy Józsefné: Közgazdasági kislexikon Kossuth kön yvkiadó, 1972 Munkásmozgalom-történeti lexikon Kossuth kön yvkiadó, 1972 Politikai gazdaságtan kisszótára Kossuth kön yvkiadó, 1981 Görtemaker Manfred: A Német Szövetségi Köztársaság története: az alapítástól napjainkig Korona kiadó, 2003 Arató Krisztina:

Szociális párbeszéd az európai unióban http://www.libbkehu/phd/arato krisztinapdf