Physics | Studies, essays, thesises » Merksz Péter - Nincs Coriolis erő

Nincs Coriolis erő! Tisztelem Corioli munkásságát, értékelem azt a munkát, és értékelem azt a formába öntött matematikai képletet, melyet kidolgozott, s melynek felhasználásával ma is pontosan meg lehet határozni a forgó test egyes pontjainak meghatározása után a forgó test forgási szögsebességének ismeretében meghatározható a forgó test adott pontjának kerületi sebessége. Amit a fizikában a Coriolis erőnek tulajdonít a tudomány, és azok a forgások, melyeket ennek révén magyaráznak, nem az úgynevezett Coriolis-„erő” hatására jönnek létre. Coriolis maga is kimondta, hogy az általa Coriolis-erőnek nevezett hatás nem egy valóságos vonzó vagy taszító erő, Newton munkája értelmében. Coriolis-nak ebben is van igaza, de téved is, hiszen a forgást valóban Newton munkássága szerinti erők hozzák létre. Tegyük fel, hogy a Föld egy adott pontján, egy téren, magas épületekkel körbe véve egy légtömeg teljes

nyugalomban van a környezetéhez képest, azaz szélcsend van. A Coriolis általa felállított egyenletek alapján pontosan megállapítható, hogy a teljes szélcsendben lévő légtömegnek milyen kerületi sebessége van. A szemléletesebb példa érdekében tételezzük fel, hogy nyár van, felhő nincs az égen, a magas házak által körülölelt tér szilárd burkolatú, mely felforrósodott. A lakók érekében a szilárd burkolatot locsolóautókkal lehűtenek. Emiatt a nyugalomban lévő légtömeg a bele kerülő pára, és a melegedés hatására kitágul, és emelkedni kezd. Miután szélcsend van, a légtömeg függőlegesen kezd emelkedni. Emelkedés során megtartja azt a kerületi sebességet, mely a Föld alsó, un súrlódási rétegében, a teret ölelő épületek hatására megszerzett. Miután oldalirányú erő nem hat rá, a szélcsend miatt, emelkedés során nem változik a légtömeg kerületi sebessége, melyet a súrlódási zónában megszerzett. Az

állandó szögsebesség mellett egy kerék küllőjének a kerékagynál lévő kerületi sebessége kisebb, mint a kerék futófelületének sebessége. Az emelkedő légtömegnek nem csak sebessége, tömege is van, mozgási energiával rendelkezik, Ez a sebesség, és az energiamennyiség megmarad, míg nem hat rá más erő. Miután azt a sebességet, melyet az emelkedő légtömeg megszerzett, melyet a Coriolis képlet alapján számolhatunk ki, a lokáció változása befolyásolja. Az egyenlítői érték a legnagyobb, a forgástengelynél a számítások szerint a kerületi sebesség értéke nulla. A ciklonok mérete több száz kilométer kiterjedésű. A ciklonok kialakulásához szükséges, hogy a légköri emelkedő mozgás több helyen történjen meg. Az egymáshoz viszonyítottan északra, illetőleg délre lévő emelkedő légtömegek eltérő kerületi sebességgel rendelkeznek. Amennyiben ezek a légtömegek egyszerre emelkednek el a Föld légkörének

súrlódási rétegéből, kialakul egy olyan légtömeg, melynek az északabbra lévő része más kerületi sebességgel rendelkezik, mint a déli. Ha egy testnek, egy tömegnek az egyik vége kisebb, a másik vége nagyobb sebességgel halad, szükségszerűen kialakul a forgó mozgás. Különösen igaz ez akkor, hogyha a lassabb sebességgel haladó, északi részt eléri egy az északi (déli) sarkokról érkező hidegebb légtömeg, melynek nincs, vagy minimális a kerületi sebessége. A ciklonok forgó mozgásának kialakulásának fenti magyarázata figyelembe veszi, és támaszkodik mind Coriolis munkásságát, kidolgozott számítási egyenleteit, de szinkronban van Newton tételeivel is, az energiamegmaradásra vonatkozó állításaival is. Merksz Péter