Legal knowledge | Economical law » Jog tételek, 2007

1.tétel Határozza meg a jog lényegét, röviden ismertesse kialakulásának folyamatát! Értelmezze a jogforrást, mutassa be a magyar jogforrási hierarchiát! Értelmezze a jogviszonyt, jogágat, jogrendszert! A jog fogalma: • • • • A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összesége, amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankciónálja, amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. A jog két fő funkciója:  Normatív funkció: e szerint a jogi szabályozás valamilyen társadalmi rendezettség fenntartására irányul.  Politikai funkció: a jog a hatalmi viszonyok megerősítését, érvényesítését is szolgálja. A jog keletkezése, a jogforrások, a jogforrások

rendszere és hierarchiája A jog egyik történetileg is jelentős forrása a társadalmi gyakorlat, a szokás. A jog másik jelentős forrása az állami szervek jogalkotó tevékenysége során keletkező jogszabályok.  A szokás a társadalom tagjai közötti érintkezések, viszonyok révén kialakuló, rendszeresen ismétlődő magatartás. A szokásoknak jogként való érvényesülése részint úgy következik be, hogy az állami szervek (pl. bíróságok) a jogalkalmazó tevékenységük során figyelembe veszik a kialakult társadalmi szokásokat A bíróságok az ilyen szokást megerősítik, ezzel a szokások elismertetését állami kényszerrel is biztosítják. Így alakul ki és érvényesül a szokásjog.  A jog másik meghatározó keletkezési módja, forrása az arra feljogosított állami szervek által alkotott jogszabályok. Jogforrás: - belső jogforrás: jogszabályt létrehozó szervek - külső jogforrás: az a forma amelyben a jogszabályok

megjelennek A jogszabályok történelmileg két fő formában jöhetnek létre: - Az egyik a törvényhozási úton történő jogalkotás. Ezt nevezzük írott jognak - A jogképződés másik formáját ajogalkalmazó szervek gyakorlatában kialakuló normák jelentik. (ide tartozik a szokásjog, és a bíró alkotta íratlan jog). Jogalkotó hatáskör: A képviseleti és a közigazgatási szerveket részben az alkotmány, részben más jogszabályok jogalkotó hatáskörrel ruházzák fel. A jogforrások rendszerében vannak magasabb és alacsonyabb rangú jogszabályok Az alacsonyabb rangú jogforrás rendelkezése nem lehet ellentétes a magasabb rangúéval. A jogforrás rangját döntően az határozza meg, hogy mi a kibocsátó szerv helye az állami szervek rendszerében A módosított alkotmány a következő szerveket ruházza fel jogalkotó hatáskörrel: az országgyűlést, a kormányt, a miniszterelnököt és a kormány tagjait, valamint a helyi önkormányzatok

képviselő-testületeit. Ezek bocsáthatnak ki jogszabályokat Jogforrási hierarchia: Alapelve: A jogforrási hierarchiában az alacsonyabb szinten álló jogforrás nem ütközhet a magasabb szinten álló jogszabállyal. Törvény: a jogforrási hierarchia csúcsán az Országgyűlés által alkotott törvény áll. Ezt követi a kormányrendelet. A kormánynak önálló jogalkotói hatásköre van, de jogforrása nem lehet ellentétes a hatályos törvényekkel. A miniszteri rendelet csak olyan tárgyban jelenhet meg, amely a m iniszter (minisztérium) hatáskörébe, feladatkörébe tartozik, illetve amire törvény, (korábbról: törvényerejű rendelet) vagy kormányrendelet adott felhatalmazást. Az önkormányzati rendelet a hierarchia legalsó szintjén helyezkedik el. Az önkormányzat helyi képviseleti szerv, ennek megfelelően jogosult arra, hogy eredeti módon szabályozzon életviszonyokat, de csak a saját működési területén (pl. állattartás rendje,

nyitvatartási idő stb) A különböző jogszabályok kihirdetésére szolgáló közlönyök közül a legfontosabb a Magyar Közlöny, a Magyar Köztársaság hivatalos lapja. Itt kell közzétenni az összes jogszabályt a.) jogforrások: Törvény Rendeletek (kormányrendelet és miniszteri rendelet) Önkormányzati rendeletek b.)Speciális jogforrások Nemzetközi egyezmények Legfelsőbb Bírósági jogegységi határozatok Szokásjog c.) Állami irányítás Határozat egyéb jogi eszközei Utasítás Statisztikai közlemény Jegybanki rendelkezés Bankfelügyeleti rendelkezés Jegybanki iránymutatás Jogviszony: Olyan kölcsönös – jogi szempontból értelmezhető és értékelhető – társadalmi viszony amelyet egy adott jogszabályban megfogalmazott és körülhatárolt, jogosult és kötelezett (mint jogalanyok) között jön létre. Jogrendszer: Egy adott állam jogszabályainak összessége. A jogszabályok az egységes jogrendszeren belül jogágakba

rendeződnek. Az egyes jogágakon belül jogintézmények alakultak ki és különülnek el Így pl az alkotmányjogon belül igen fontos jogintézmény az állampolgárság, a választójog, a polgári jogon belül a tulajdon, a szerződés stb. Közjog A felek nem egyenrangúak egymással. Egyik fél minidg az állam, vagy államhatalom. A köv. jogágak tartoznak ide: - Közigazgatási jog - Szabálysértési jog - Büntetőjog - Nemzetközi jog - Európai jog Magánjog A felek egyenrangúak, azonos jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, az állam mint magánfél jelenik meg. Ez az a jogterület, ami ténylegesen a mindennapi életünket szabályozza. - Polgárjog - Gazdasági jog (kereskedelmi jog) - Családjog, Földjog, Munkajog Mindennek a közepén ül az ALKOTMÁNY. Ebből származik minden jogterület Minden olyan jogszabály, ami egy állam berendezkedését, állampolgáraihoz való viszonyát, ill. az állampolgárok egymáshoz való viszonyát szabályozza.

2.tétel Határozza meg az állam lényegét, sorolja fel funkcióit! Mutassa be az állami szervek rendszerét! Sorolja fel az Országgyűlés és a kormány legfontosabb feladatait! Az állam lényege Az állam a szuverenitás letéteményese, adott állam határain belül a főhatalom gyakorlója. Olyan az emberektől és társadalomtól elkülönült, szuverenitással (önállósággal) rendelkező közhatalom, amely a társadalmi fejlődés meghatározott fejlődési fokán, objektív társadalmi szükségletként jött létre és az adott társadalmi struktúra fennmaradását, továbbfejlődését szolgálja. Az állam funkciói − A társadalom és a természet viszonyának befolyásolása (a természeti csapások elhárítása, a természeti környezet védelme) − A gazdasági funkciók (tulajdonviszonyok és elosztási viszonyok védelme, a gazdasági tevékenységek gazdaságpolitikai eszközökkel, így többek között adó- és vámkivetéssel, hitel- és

pénzpolitikával való befolyásolása) − Politikai – igazgatási funkciók (népesség – nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, közrend és közbiztonság védelme) − Ideológiai – kulturális funkciók (az adott társadalmi forma törvényes formációként való elismertetése, iskolarendszer kialakítása, a tudomány és a művészet támogatása) − Külpolitikai funkciók (az állam katonai erejének biztosítása, szövetségi kapcsolataink kialakítása) − Nemzetközi együttműködési funkciók (külkereskedelem, nemzetközi kulturális együttműködés, nemzetközi környezetvédelmi együttműködés) Állami szervek rendszere − − − − − államhatalmi szervek (parlament, köztársasági elnök, helyi önkormányzatok) államigazgatási szervek (élén a Kormány) bíróságok igazságszolgáltatás szervei ügyészségek egyéb szervek pl. Állami számvevőszék Országgyűlés legfontosabb feladatai − − − − − −

Törvények alkotása A kormány programjának elfogadása Nemzetközi szerződések kötése Hadiállapot kinyilvánítása, békekötés, szükségállapot kinyilvánítása A Legfőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek megválasztása Az Alkotmánybíróság tagjainak, az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének megválasztása Kormány legfontosabb feladatai − − − − Törvények végrehajtásának biztosítása A minisztériumok munkájának irányítása Nemzetközi szerződések kötése Feladatai ellátása érdekében rendeletek alkotása, határozatok hozatala 3.tétel Fogalmazza meg a bíróság és az ügyészség legfontosabb feladatait! Ismertesse a bírói és az ügyészi szervezet felépítését! Sorolja fel és értelmezze az igazságszolgáltatás alapelveit! A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A törvény kimondja, hogy a bírák függetlenek: a jogszabályok alapján

meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel A bírósági eljárás nyelve a magyar, vagyis a bírósági eljárásban mindenki a saját anyanyelvét használhatja. A bíró köteles az előállított személyt meghallgatni és írásbeli indoklással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről, vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Mindenki jogorvoslattal élhet az olyan döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti A bírósági tárgyalás nyilvános. A bíróság határozatát indokolni köteles A bírósági szervezet felépítése: - Helyi bíróságok és munkaügyi bíróságok ( általános

hatáskörrel rendelkezik, minden bírósági útra tartozó ügyben 1fokon jár el, ha ezt jogszabály másként nem rendeli) - Megyei bíróságok (19+a Fővárosi Bíróság, eljárhat 1 és 2. fokon is) - Ítélőtáblák (5 van, kizárólag fellebbviteli szinten jár el. Jogorvoslatokat bírál el) - Legfelsőbb Bíróság (Ítélkezik, ellátja az igazságszolgáltatás elvi irányítását, 2. fokon jár el azokban a fellebbezéssel megtámadott ügyekben, amelyekben a megyei bíróságok és a katonai bíróságok 1. f okon hoztak határozatot) Felülvizsgálati eljárásokat folytat. Országos Igazságszolgáltatási Tanács: ellátja a bíróságok igazgatásának kp-i feladatait. Létszáma 15 fő (igazságügy m, legfőbb ügyész, magyar ügyvédi kamara elnöke, 9 bíró, stb) Ügyészség: A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint "A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről." Az ügyészség a közérdek védelmezője, és ezáltal közreműködik az egyéni jogok érvényre juttatásában. 1. védi az Alkotmányban és más jogszabályokban biztosított jogokat; 2. fellép az Alkotmány, a törvények, az egyéb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei megtartása érdekében; 3. üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket; 4. részt vesz az Alkotmány és más jogszabályok iránti tisztelet erősítésében, a jogsértések, a bűnözés megelőzésében 5. Az ügyészség legismertebb tevékenysége, hogy képviseli a vádat a bírósági eljárásban A Magyar Köztársaság ügyészi szervezete: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, a fellebbviteli

főügyészségek, a megyei főügyészségek, (illetve a Fővárosi Főügyészség), a helyi ügyészségek (városi, illetve fővárosi kerületi), a Katonai Főügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek Igazságszolgáltatás alapelvei: 1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróság útján történhet, 2. Bíróság előtti egyenlőség elve, 3. Anyanyelv használatának elve, 4. Közvetlenség, 5. Szóbeliség, 6. Nyilvánosság, 7. Képviselethez való jogosultság elve, 8. Társas bíráskodás elve, 9. Népi ülnökök részvétele, 10. Bírói függetlenség elve, 11. Szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve 4.tétel Fogalmazza meg a polgári jog és a polgári jogi jogszabály lényegét! Sorolja fel és értelmezze a polgári jogi jogszabály elemeit! Értelmezze a polgári jogi jogszabály érvényességét és hatályát! A közjog a hagyományos (klasszikus) állami, társadalomszervező

funkciók ellátására hivatott, addig a magánjog az autonóm cselekvés jogterülete. Legfontosabb közjogi jogágak: az alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog, szabálysértési jog, pénzügyi jog és a nemzetközi közjog. A legfontosabb magánjogi jogágak: a polgári jog, családjog, munkajog, társasági jog, agrárjog és a nemzetközi magánjog. Polgári jog: Biztosítja és törvényilge garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, a személyiség szabad kibontakozását, önmegvalósítását és a vagyonával való szabad rendelkezést. A polgári jog a jogrendszernek, azon belül a magánjognak az az ága, amely a törvény által jogalanyisággal felruházott személyeknek a vagyoni és egyes személyi viszonyait az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével szabályozza. Polgári jogi alapelvek: - Ésszerűség elve - Igazságosság elve - Jogbiztonság elve - Autonóm mozgástér védelme - Rendeltetésszerű joggyakorlás -

Joggal való visszaélés tilalma - Jóhiszeműség és tisztesség elve - Együttműködés elve - Elvárható magatartási mérték elve - Jogfejlesztő értelmezés elve Polgári jogi jogszabály: A polgári jog is jogszabályok halmazából áll, ezeket polgári jogi jogszabályoknak nevezzük. Egy-egy jogszabály több jogi normából áll. A jogi norma: magatartásszabály Egy polgári jogszabály három fő szerkezeti elemből épül fel: - tényállásból (hipotézis): azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, amelyek megléte esetében kell/vagy tilos a jogalkotó által meghatározott magatartást tanusítani. - rendelkezésből (diszpozíció): ez tartalmazza azt a követendő magatartást, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír akkor, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak. - szankcióból.(jogkövetkezmény): ha a jogalanyok a hipotézisben leírt feltételek megvalósulása esetén valamyely parancsot nem teljesítenek, azt

az állami szerveknek ki kell kényszerítenie. Jogköv lehet szankció, jutalom, vagy joghatás beállása. Polgári jogi jogszabály érvényessége: - jogalkotó szerv az adott jogforrás kibocsátására jogosult legyen - jogszabály meghozatalára vonatkozó eljárási rendet a jogalkotó betartsa - a jogszabályt a megfelelő helyen és módon hírdessék ki Hatályossága: - Időbel hatály: kezdő időpont a kihírdetés napja; addig amíg hatályon kívül nem helyezik, vagy nem születik helyette másik jogszabály - Területi hatály: az ország területén élő és tartózkodó minden jogalanyra kiterjed. Magyar konzulátus területére is külföldön! - Személyi hatály: magyar állampolgárokra, mindegy hol vannak éppen. - Tárgyi hatály: a jogszabályt milyen körben kell alkalmazni. 5.tétel Határozza meg a tulajdon és a tulajdonviszony lényegét, sorolja fel a tulajdonviszony elemeit! Fejtse ki, kik (mik) lehetnek a tulajdonviszony

alanyai, mettől meddig! Fogalmazza meg a jogképesség és a cselekvőképesség közötti különbséget! Tulajdon: egy dolog feletti teljes hatalom. A tulajdoni rend adott társadalomban az összes rendelkezésre álló javak , és annak a szabályozása, hogy ezek a javak kiknek a tulajdonában állhatnak. A tulajdonjog alanya a tulajdonos, tárgya a dolog. A tulajdonjog dologi jog, mert dologra irányul Tulajdonviszony: Olyan társadalmi viszony, melynek tartalma a tulajdonlás. Tulajdonviszony elemei: - birtoklás, használat, hasznosítás, - rendelkezés, - terhek viselése. Tulajdonviszony alanyai: bármely jogképes személy (állam, jogi személy , természetes személy), szervezet, önkormányzatok. A tulajdonjog alanya a tulajdonos, aki a jog által meghatározott módon szerezhet tulajdont és akinek a tulajdonjogát a jog erre irányított különleges eszközökkel alapozza meg és rendeli védeni. A személyek polgári jogi jogképessége magában foglalja azt a

képességüket is, hogy tulajdonjogviszony alanyai legyenek, ill. hogy tulajdont szerezzenek A tulajdonjog fajtái: - magántulajdon: hagyományos, abszolút szerkezetű jogviszony, melynek jogosultja ember, egy meghatározott természetes személy. - köztulajdon: kisebb-nagyobb közösségek tulajdona. Az egyes emberek, mint a közösség tagjai az alanyai. A két legfontosabb köztulajdoni forma az állami és a helyi önkormányzati tulajdon tipikusan egy A tulajdonjog a tulajdonos a tulajdon tárgyához kapcsolódó pozitív hatalmi viszonya és mindenki mással szembeni negatív-kizáró hatalmi viszonyát jeleni. Vagyis a tulajdonjog a tulajdonra vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. 1. A tulajdonjog tárgya a dolog: minden dolognak minősül, ami birokba vehető 2. Jogok és kötelezettségek: • Jogok: birtoklás, birtokvédelem, használat, hasznok beszedése, rendelkezés • Kötelezettségek: terhek viselése, kárveszély viselése, okozott kár

viselése 3. Tulajdonszerzés: mindazon eseteket jelenti, amelyekben valamely dologra nézve tulajdon keletkezik A jogalany (attól jogalany, hogy) jogképes: jogviszonyokban jogokat élvez, és kötelezettségek terhelik. (Büntetőjogi jogalanyiság; közjogi jogalanyiság: az állampolgárság) A jogképesség a jogalanyok azon képessége, hogy jogviszony alanyai lehessenek, azaz jogokat szerezhessenek, és kötelezettségeket vállalhassanak. Születéssel kezdődik és halállal ér véget az ember (természetes személy) jogképessége. Jogi személy (szervezet) is jogképes A cselekvőképesség az embernek az a képessége, hogy saját akarat-elhatározásából, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Mindenki cselekvőképes, akinek cselekvőképességét törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. A cselekvőképesség korlátozását vagy hiányát a jog részben életkorhoz, részben mentális állapothoz köti. • • Korlátozottan

cselekvőképes a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú (18 év alatti), aki nem cselekvőképtelen; illetve az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be; az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; illetve gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik. 6.tétel Értelmezze a tulajdonviszony tárgyát és tartalmát! Fejtse ki a tulajdon megszerzésének és megszűnésének módjait! Tulajdonviszony: Olyan társadalmi viszony, melynek tartalma a tulajdonlás. Tulajdonviszony elemei: - birtoklás, használat, hasznosítás, - rendelkezés, - terhek viselése. Tulajdonviszony alanyai: bármely jogképes személy (állam, jogi személy, természetes személy), szervezet, önkormányzatok. A

tulajdonjogviszony közvetlen tárgyai emberi magatartások, melyeket a jogosult tulajdonjoga alapján (tulajdonosként) tanúsíthat vagy tanúsítani köteles, ill. azok a magatartások, melyeket vele szemben a kívülállók, mint kötelezettek tanúsíthatnak vagy tanúsítani kötelesek. A tulajdonjog tárgya a dolog: jogi értelemben minden, ami tulajdon tárgya lehet; ebben az értelemben a testetlen energia is dolog. A tulajdonjog hagyományos magyar jogi szinonímája a dologi jog A tulajdonjogviszony tartalmát jogosultságok és kötelezettségek alkotják. A tulajdonjog részjogosítványai:      a birtoklás joga a használat joga a hasznok szedésének joga a hasznosítás joga a rendelkezés joga A birtoklás joga alapján a tulajdonosnak jogában van a dolgot hatalmában tartani, a birtoktól való megfosztás vagy zavarás ellen pedig a birtokvédelem eszközeivel élni. A birtok a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti A használat joga alapján a

dolgot a tulajdonos maga és családja szükségleteinek kielégítésére fordíthatja, termelő tevékenységet folytathat vele vagy egyéb célokra felhasználhatja. A tulajdonos jogosult a dologból folyó hasznokat szedni. A tulajdonos maga dönt a dolog hasznosításának módjáról. A tulajdonjog részjogosítványai közül kiemelkedően a legfontosabb a rendelkezési jog. A tulajdonosnak az a legtágabb értelemben vett joga, hogy a dologra nézve polgári jogi jogviszonyokat létesítsen, ill. hogy a tulajdonjogát megszüntesse. A tulajdonjogviszonyon belül a tulajdonos kötelezettségei a következők: a terhek viselése; a kárveszély viselése; a szükséghelyzetben okozott kár tűrése. A tulajdonjog megszerzésének esetei: 1. Átruházás: feltételei: az átruházó személy a dolog tulajdonosa; átruházásra irányuló szerződés, vagy más jogcím fennállta; a dolog átadása. 2. Elbirtoklás: útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki az ingatlant

sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. 3. Öröklés: az örökölt ingatlan tulajdonjogát az örökhagyó halála pillanatában, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg. 4. Tulajdonszerzés gazdátlan javakon: ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. 5. Találás: ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talált, és annak tulajdonára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha mindent megtett, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa; a tulajdonso a találástól számított 1 éven belül nem jelentkezett. 6. Hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzimeg: akkor tulajdonossá válik 7. Kisajátítás: az ingatlanok tulajdonszerzésének speciális esete Ingatlant kisajátítani kivételesen, közérdekből, törvényben megállapított esetekben, módon és célokra lehet. A tulajdon megszűnésének módjai: Tulajdonjog átszállása (jogutódlás): A tulajdonjog

megszűnésének egyik módja a tulajdonjog megszerzése más által. Ilyenkor a dolog "gazdát cserél", a tulajdonjog megszűnése az előző tulajdonosra nézve egyúttal a tulajdonjog keletkezését is jelenti az új tulajdonos javára. A tulajdonjog más általi megszerzése történhet eredeti vagy származékos módokon, élők között vagy halál esetére szólóan (öröklés útján). Dolog megsemmisülése: A dolog természeténél fogva megszűnik mindenféle tulajdonjog akkor, ha annak tárgya, a dolog megsemmisül. A dolog tulajdonával való felhagyás: Az ingó dolgokon fennálló tulajdonjog megszűnik akkor is, ha a tulajdonos a dolgot a tulajdonjog feladásának szándékával elhagyja (felhagyás a tulajdonnal: derelictio). Szemben a más általi megszerzéssel, ez abszolút megszűnési mód, mert a tulajdonjog senkire át nem szállván, mindenkire nézve megszűnik. Az elhagyott dolog gazdátlanná válik, és bárki által elsajátítás (foglalás:

occupatio) útján megszerezhető. Ingatlanok tulajdonjogával azonban nem lehet felhagyni A szabály indoka, hogy amíg az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel valaki, addig a tulajdonjog fennáll, még ha nem is gyakorolják. A tulajdonjog törlését pedig egyoldalúan kérni nem lehet, mert ez az előzőleg bejegyzett tulajdonos tulajdonjogát "élesztené fel", annak tudtán és akaratán kívül. Természetszerűleg nem lehet felhagyni az állami tulajdon kizárólagos tárgyai feletti tulajdonjoggal és a helyi önkormányzatok törzsvagyona feletti tulajdonjoggal sem, ezek ilyen módon való "elidegenítése" semmis. 7.tétel Sorolja fel a gazdasági szervezeti formákat! Ismertesse az egyéni vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének alapvető szabályait! Értelmezze az egyéni vállalkozó felelősségét! GAZDASÁGI SZERVEZETI FORMÁK Gt hatálya alá tartozó cégek Gt hatálya alá nem tartozó cégek

Közkereseti társaság (KKT) egyesület Betéti társaság (BT) Köztestület (KT) Közös vállalat (KV) párt Korlátolt felelősségi társaság (KFT) alapítvány Részvénytársaság (RT) közalapítvány egyesülés egyház szövetkezet Egyéni vállalkozó Közhasznú társaság (KHT) Oktatói munkaközösség Vízgazdálkodási társulat Állami vállalat Egyéni vállalkozás: A devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. A gazdasági tevékenység: az üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség és vagyonszerzés céljából folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenysége. A belföldi természetes személyekkel szemben támasztott követelmények: • • • cselekvőképesség, lakóhely, nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A külföldi természetes személy akkor alapíthat egyéni vállalkozást, ha: • • • • nemzetközi

szerződés a vállalkozás alapítást lehetővé teszi, vagy nemzeti elbánást biztosít a külföldi állam polgárai számára. cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából A vállalkozó tevékenységét a vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg. A vállalkozói igazolvány iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a vállalkozó székhelye illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (okmányiroda) adja ki. A kérelemhez mellékelni kell: • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn, • hatósági erkölcsi bizonyítványt, • a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, ha a kérelmező képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni, • jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály

hatósági engedélyhez köti, • a kérelmező nyilatkozatát az adószámról, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges adatokról. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez kötheti. Az egyéni vállalkozó ebben az esetben csak a hatósági engedély birtokában tevékenykedhet. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor lehet végezni, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek az egyéni vállalkozó megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki rendelkezik az előírt képesítéssel. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni

vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért a teljes vagyonával, korlátlanul felel. A korlátlan felelősség következtében a hitelezők védelme érdekében a vonatkozó törvény előírja, hogy a természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja sem. Az egyéni vállalkozó székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: • az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja, • az igazolványt akörzetközponti jegyző a meghatározott okok fennállása esetén

visszavonja, • az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. (Az egyéni vállalkozó özvegye, örököse; illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője - ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek - a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a kamarának történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.) Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését. Az egyéni cég nem jogi személy A bejegyzés előnye abban rejlik, hogy a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint hogy a

bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. 8.tétel Fogalmazza meg a gazdasági társaság lényegét, sorolja fel a gazdasági társaságok közös szabályait! Fejtse ki az alapítással kapcsolatos feladatokat! Nevezze meg az egyes gazdasági társaságok legfőbb szerveit, vezető tisztségviselőit, ismertesse a vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvető szabályokat! Gazdasági társaság: A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, pert indíthat és perelhető. Célja: Üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása. Gazdasági társaságok közös szabályai: - alapítás, - társaságok testületeire, - vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok, -

törvényes képviselet, cégjegyzés, - törvényes működés biztosítékai, - társaság megszűnése, - társaság jogutódlással történő megszűnése. Alapítás feladatai: A gazdasági társaság csak az erről szóló törvényben meghatározott formában alapítható. A gazdasági társasági formák a következők: • • • • • közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat. A gazdasági társaság alapítása társasági szerződés megkötésével, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaságnál alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig alapszabály elfogadásával történik. Kötelező elemei: - társaság cégneve, székhelye, - társaság tagjai, - tevékenységi kör, - jegyzett tőke, - cégjegyzés módja, - vezető tisztségviselők neve - gazdasági társaság időtartama, - mindazt, amit a

törvény egyébként előír. A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak(alapítónak) alá kell írnia. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el. A létesítő okiratot - társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt - közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat megkötésétől, elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cég székhelye szerinti megyei (fővárosi) cégbíróságnak. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Addig előtársaságként működik: vagyis üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat. A gazdasági társaság alapvető ismérve a társasági vagyon. Kötelező szabály, hogy a gazdtársaság alapításához

valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás lehet: pénzbeli és nem pénzbeli (apport). Az egyes gazdasági társaságok legfőbb szervei: Gazdasági társaságok Legfőbb szerv Vezető tisztségviselő Közkereseti és betéti társaság Tagok gyűlése Üzletvezetésre jogosult tag Közös vállalat Igazgatótanács igazgató Korlátolt felelősségű társaság Taggyűlés ügyvezető Részvénytársaság közgyűlés igazgatóság Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvető szabályok: 1.) Vezető tisztségviselő e minőségében nem utasítható, csak természetes személy lehet, képviseletnek nincs helye, 2.) Magasabb az elvárhatósági-gondossági mérce, 3.) A legfőbb szerv utasításait hajtja végre, 4.) Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek 5.) Határozott időre, legfeljebb öt évre választják, 6.) Vezetői megbízás az

elfogadással jön létre, 7.) Díjazásban részesülhet, 8.) Vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, a bejelentés késedelméből, annak elmulasztásából származnak. 9.) Egy személy legfeljebb 3 gazdasági társaságnál lehet vezető tisztségviselő 9.tétel Határozza meg a korlátolt felelősségű társaság (kft.) lényegét, ismertesse a törzstőkére, törzsbetétre, ill. az üzletrészekre vonatkozó szabályokat! Emelje ki az alapítás, ill működés specifikus elemeit! Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): A korlátolt felelősségű társaság, röviden kft. a gazdasági társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa, jogi személy. A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája bel- és külföldön Fogalma: • Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló

törzstőkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Kft ügyvezetöje viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos károkozás esetén. • Inkább személyegyesülés jellegű társaság, részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki. Törzstőke: törzsbetétek összege, Törzsbetét: a tag vagyoni hozzájárulása (pénzbeli, nem pénzbeli) Üzletrész: kifejezi a törzsbetét összegét és a törzsbetét alapján a tagot megillető társasági jogokat. Alapítás: - Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 3 000 000 Ft törzstőke szükséges, amelyből legalább 1 500 000 Ft avagy 50% kell alapításkor meglegyen, és a tagok hozzájárulása fejenként legalább 100 000 Ft. Nyilvános felhívás útján tagokat gyűjteni TILOS!! - A társaság tagja lehet nagykorú, cselekvőképes magánszemély, vagy egy másik gazdasági

társaság. - Társasági szerződést kell készíteni. - Minden tagnap egy törzsbetéte van. A kft. alapításához szükséges iratok: • • • • • • • • • • ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat vagy társasági szerződés tagjegyzék, amely tartalmazza a tagok nevét, adatait, törzsbetéteinek összegét (készpénz, apport), az elővásárlási jogot és az esetleges pótbefizetéseket közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány elfogadó nyilatkozat a vezető tisztségviselő részéről banki igazolás ügyvédi meghatalmazás közzétételi csekk a törzstőke 2%-ára vonatkozó eljárási illeték cégnyomtatvány, amely a társasági szerződésben foglalt legfontosabb adatokat tartalmazza apportlista Működés: Társaság szervei: taggyűlés, ügyvezető(k), ellenőrző szervek - taggyűlést évente 1X össze kell hívni, másju 31-ig kell összehívni a beszámoló elfogadására, ill. lényeges kérdések

eldöntésekor. - a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok és a törzstőke legalább fele képviselve van, - taggyűlést az ügyvezető hívja össze, az ügyvezető látja el a társaság ügyeinek intézését, köteles a társaság adatairól a tagoknak felvilágosítást adni. - taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni, - a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, - a határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet. 10.tétel Fogalmazza meg a részvénytársaság lényegét! Ismertesse az rt. alapításának módjait és szabályait! Jellemezze az egyes részvényfajtákat! Emelje ki a közgyűlés működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat! A részvénytársaság a jogi személyiségű gazdasági társaságok egyik fajtája, olyan tőkeegyesítő gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul és amelynél a részvényes

kötelezettsége az Rt-vel szemben a r észvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Alapítás: zárt körben vagy nyilvánosan. Az rt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál és a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál és 10 millió Ft-nál. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek felelőssége csupán a saját részvényeik értékéig terjed. Zártkörű rt.: A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a tulajdonosok köre zárt, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba. Magyarul, sem tőzsdén, sem másutt nem lehet részvényeket venni csak a tulajdonosi körtől magától. Ők meghatározhatják például azt, hogy azok kiknek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek elővásárlási joguk van kívülállókkal szemben. A zártkörűen működő

részvénytársaságok meghatározhatják, korlátozhatják a részvények elidegenítését. Zártkörű alapításnál az alapítók az alapító okiratban arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő rt. valamennyi részvényét átveszik. A zártkörű alapításnál az alapítók részvényesek lesznek, az alaptőkét képező összes részvényt át kell venniük. - alapító okiratot fogadnak el, - a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és befizetik a s zükséges hányadot Nyilvánosan működő rt.: A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan céget jelöl, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával nyilvánosan kerülnek forgalomba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piacnak kínálják, a nyomtatott sajtóban megjelentetett csatlakozási felhívás formájában. Az ott megjelölt időben és

helyen bárki jegyezheti, megvásárolhatja őket Az egész nyilvánosan történik, amint a részvénytársaság elnevezése is tükrözi ezt a működési formát. Cégek részvényei általában jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Tulajdonoskörük a tőzsde alakulása folytán kis mértékben folyamatosan változik. A nyílvános alapítás lényege a részvényjegyzés, amely ún. alapítási tervezet alapján folyik Az alapítási tervezetben kell rögzíteni az alapítók esetleges többletjogait, valamint az aluljegyzés, ill. túljegyzés esetén követendő eljárást. Az alapítók eredményes részvényjegyzés esetén a zárónaptól számított 60 napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. Részvényfajták: A részvénytársaság részvényeseinek tagsági jogait a részvény mint értékpapír testesíti meg. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Részvényfajták:

• a törzsrészvény, • az elsőbbségi részvény (osztalékelsőbbségi rv., likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség, szavazati elsőbbség, elővásárlási jogot biztosító rv.), • a dolgozói részvény, • a kamatozó részvény, • a visszaváltható részvény. A részvényhez fűződő szavazati jogot a részvény névértéke határozza meg. Törszrészvénynek: nevezzük a részvény alapfajtáját, amely azonos tagsági jogokat biztosít tulajdonosainak. A törzsrészvényt szokás közönséges részvénynek is nevezni. Elsőbbségi részvény: a részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Dolgozói részvény: az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy kedvezményes áron - dolgozói részvény

bocsátható ki. Kamatozó részvény: az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az alaptőke 10 százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható. Visszaváltható részvény: az rt. közgyűlése az alaptőke 10 százalékát meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. Kibocsátható olyan visszaváltható részvény is, amely mind a vételi, mind az eladási jogot megtestesíti. KÖZGYŰL A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: • • • • • • • • • • • • • döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és

módosításáról; döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; a Gt.-ben meghatározott kivétellel az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről; döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról; az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az átváltoztatható vagy jegyzési jogot

biztosító kötvény kibocsátásáról; döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke felemeléséről; döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke leszállításáról; döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A közgyűlést - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze. 11.tétel Sorolja fel a vállalkozás megszűnésének lehetséges módjait! Határozza meg a csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás célját, és mutassa be a három eljárás közötti különbségeket! Vállalkozás megszűnésének lehetséges módjai: 1. a társasági

szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; 2. elhatározza jogutód nélküli megszűnését; 3. elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); 4. tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; 5. a cégbíróság a törvényben meghatározott okok miatt megszünteti; 6. a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; 7. a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; 8. jogszabály így rendelkezik A megszűnési okok mellett a gazdasági társaságok megszűnéséhez szükség van még a cégbíróságnak a társaság törlését elrendelő jogerős végzésére, illetve a cégjegyzékből való tényleges törlésre. A megszűnés időpontja főszabályként a törlés időpontja. Csődeljárás: A cég szerződésben vállalt vagy egyéb kötelezettségét

esedékességkor bevételeinek csökkenése vagy elmaradása miatt nem tudja teljesíteni, az adós a székhelye szerinti megyei bíróságnál csődeljárást kezdeményezhet. Csődeljárást az átmenetileg likviditási gondokkal küszködő gazdálkodó szervezetek kezdeményeznek maguk ellen gazdasági helyzetük rendezése, jogutód nélküli megszűnésük elkerülése érdekében. Felszámolási eljárás: Fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon és sorrendben kielégítést kapjanak. Végelszámolási eljárás: A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti. Fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli

megszűnése esetén végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Nincs helye végelszámolásnak fizetésképtelenség esetén (ilyenkor a gazdálkodó szervezet felszámolás alá kerül), illetve ha a jogutód nélküli megszűnés nem saját elhatározásból, hanem a cégbíróság hivatalból történő törlési eljárása folytán következik be. Különbségek: Végelszámolás Csődeljárás Felszámolás Csak a cég kezdeményezheti Csak a cég kezdeményezheti Más személy kezdeményezheti A cég fizetőképes fizetésképtelen fizetésképtelen Jogutód nélküli megszűnés Nem szűnik meg a cég Jogutód nélküli megszűnés is 12.tétel Határozza meg a kötelem lényegét, jellemzőit, keletkezésének alapvető módjait! Határozza meg a szerződés fogalmát, vezesse végig a szerződéskötés folyamatát! Egy-egy konkrét példával mutassa be a szerződés kötésének módjait! Értelmezze a képviselet lényegét és fajtáit! Kötelem:

Meghatározott személ yek között fennálló polgári jogviszony, ami alapján a kötelezettnek a jogosult javára valamil yen magatartást kell tanúsítania. Jellemzői: - relatív szerkezet: a felek egyenrangúak, mindkét fél jogosult és kötelezett is egyszerre. a kötelem tárgyának mindig vagyoni értéke van. a kötelem 1 jogosultság és egy kötelezettség egysége. A kötelem keletkezésének módjai: szerződés károkozás jogalap nélküli gazdagodás közhatalmi aktus egyoldalú jogügylet egyéb törvényben meghatározott esetben. Szerződés fogalma: Két (vagy több) személ y egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratn yilatkozata. Szerződéskötés folyamata: - ajánlat készítése, - ajánlati kötöttség szakasza, - ha a másik fél elfogadja: a szerződés létrejön, ha módosít rajta: új ajánlatnak minősül. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Szerződéskötés

módjai: Szóban Írásban és a) Magán okirat a) egyszerû írásbeli (amikor a fél nem sajátkezüleg írja, csak aláírja) b) minõsített írásbeli: b.1 a fél sajátkezüleg írja, és alá is írja b.2 amikor nem sajátkezû de aláírt és két tanú is aláírja ( akik tanúsítják azt hogy ki írta , vagy sajátjának ismerte az aláírást) b.3 Ügyvédi ellenjegyzéssel (ingatlan tulajdon, haszonélvezet, Gazdasági. Társaság alapító okirat) ahol az ügyvéd készíti az okiratot és felelõséget vállal a tartalomért. b.4 közjegyzõi hitelesítés ( közjegyzõ elõtt írjuk alá az iratot) b) Közokirat Közokiratforma (bíróság, közjegyzõ, vagy más állami hatóság által kiállított okirat). A közokirati forma a leghitelesebb okirat, amely pótolja az egyszerû vagy minõsített írásbeli alakot is. Ráutaló magatartással (pl. önkiszolgáló bolti vásárlás) kötött szerzõdésekrõl · Kétséget kizáróan megállapítható a fél

magatartásából a szerzõdés kötési szándék. A szerződés lényeges tartalmi elemei:  A szerződés tárgya  Az ellenszolgáltatás  A felek személye  Azok az elemek, melyek valamely fél részére lényegesnek minősülnek. A felek megállapodhatnak abban is hogy késõbbi idõpontban kötnek egymással szerõdést. Ezt a Ptk Elõszerzõdésnek nevezi. Az elõszerzõdés alapján a felek kötelesek a szerzõdést megkötni Szerződések alaptípusai:  DARE (tulajdonátruházó szerződések): - adásvétel (tulajdonjog átszállása a lényeg, ellenérték mindig pénz - csere: olyan adásvétel ahol az ellenérték egy dolog - ajándékozás: olyan tulajdonátruházás, ahol nincs ellenérték  FACERE (tevékenységkifejtő kötelmek): - vállalkozási szerződés ( a vállalkozó vlmilyen eredmény létrehozására vállalkozik, a megrendelő ezért díjat fizet) - megbízás (a megbízó megbízza a megbízottat vlmilyen ügy ellátásával és

ezért a megbízó díjat fizet) - fuvarozás - letéti szerződés (1 ember rábíz 1 dolgot egy másikra, akinek azt őriznie kell, ezért pénzt kap)  PRAES TARE (helytállási típusú): - bérlet (az egyik fél időlegesen a másik fél használatára ad vlmit, a másik fél ezért pénzt fizet) - kölcsön - lízing - biztosítás Képviselet lényege: A képviselő cselekménye által a képviselt fél válik jogosítottá vagy kötelezetté. Képviselet fajtái: - törvényes képviselet, - szervezeti képviselet, - meghatalmazotti képviselet. 13.tétel Nevezze meg és értelmezze a szerződés érvényesítését szolgáló eszközöket! Hasonlítsa össze a foglalót és a kötbért, állapítsa meg a kettő közötti hasonlóságokat, illetve különbségeket! Értelmezze a szerződési biztosítékot! Csoportosítsa a biztosítékokat, jellemezze az egyes csoportokba tartozókat! A szerződés megkötésekor mindkét fél megígér bizonyos dolgokat, amelyeket

teljesíteni fog a szerződés értelmében. A szerződés biztosítékai arra szolgálnak, hogy a felek teljesítsék azokat a feltételeket amelyekre a szerződésben vállalkoztak. Szerződés megerősítésének eszközei:  Foglaló: A szerződés megkötésének jeléül és biztosítékául átadott pénzösszeg, vagy más dolog. Szerződés megkötésekor kell átadni, csak akkor minősül foglalónak ha az a szerződésből kitűnik. A foglaló biztosítékul szolgál, a szerződés valamelyik fél hibájából bekövetkező meghiúsulása esetére. Szerződés meghiusulása esetén: - ha a foglalót adó fél miatt, akkor a foglaló a másik felet illeti - ha a foglalót kapó miatt, akkor vissza kell adnia a foglaló 2-szeresét - ha egyik fél sem hibás, akkor a foglaló visszajár - ha teljesítik a szerződést, akkor is visszajár, ekkor a vételárat csökkenti, ha pénz volt.  Kötbér: A szerződés vétkes nem teljesítése vagy nem szerződésszerű

teljesítése esetén kikötött pénzösszeg. Csak írásban lehet kikötni. Nem szerződésszerű teljesítés pl: késedelem, hibás teljesítés Van késedelmi kötbér, meghiúsulási kötbér, minőségi kötbér. A kötelezett vétlenség bizonyításával mentesülhet a kötbér alól. Bíróság mérsékelheti, mint a foglalót Szerződésben ezt is ki kell kötni A foglalótól abban különbözik: - nem a szerződés megkötésekor adják át, hanem amikor a szerződésszegés bekövetkezik, - nem csak a teljesítés lehetetlenné válása esetén, de a szerződésszegés más eseteiben is szankcióként szerepel, és általánykártérítést biztosít a jogosultnak.  Jogvesztés kikötése: A szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Pl részletfizetésnél, ha késlekedik a vevő elveszti részletfizetési kedvezményét és teljes összegben kell fizetnie. Csak írásban köthető ki

Bíróság mérsékelheti.  Tartozás átvállalás Szerződési biztosítékok: A szerződés biztosítékai erősíthetik a teljesítési képességet és a teljesítési készséget egyaránt. A biztosítékok lehetnek dologi vagy személyi biztosítékok.  Jótállás (garancia): Jótállást (garanciát) bármelyik szerződő fél vállalhat általában a szerződésszerű teljesítésért. Jótállás vállalását egyes esetekben jogszabály kötelezővé teheti, pl a tartós fogyasztási cikkeknél. Szerződésben a jótállás mértékét és módját meg kell határozni  Bankgarancia: (személyi). A bankgarancia azt jelenti, hogy díj ellenében a bank vállal jótállást az egyik fél fizetési kötelezettségének teljesítéséért a másik fél (kedvezményezett) irányában. A bankgarancia-szerződésben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján a bank a fizetést teljesíti, így különösen: egy esemény beállta vagy elmaradása,

okmányok benyújtása, határidő és összeghatár stb.  Óvadék: Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is. Az óvadékot a jogosult csak a követelés kielégítésére használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Óvadékot a pénztári és leltárfelelősséggel járó

jogviszonyokban, illetve dolgok kölcsönzése (pontosabban: bérlete) kapcsán szoktak kérni. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.  Zálog: Zálogjogot csak forgalomképes dolgon lehet létesíteni. Ha a kötelezett nem teljesít, akkor a jogosulté a zálogtárgy. Leggyakrabban járulékos jog: zálogjog átszállhat új jogosultra 2 fajtája van: - kézizálog: a zálogtárgyat a jogosult birtokába adják. - jelzálog: megjelölik a zálogtárgyat, pl. ingatlant  Kezesség: személyi biztosítéka a szerződésnek. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, ő teljesít helyette a jogosultnak. Lehet: - Egyszerű: ha a követelést a kötelezetten és korábbi kezeseken próbálták behajtani, de nem sikerült. - Készfizető: a jogosult nemteljesítése esetén azonnal a

kezeshez fordulnak. 14.tétel Fejtse ki a szerződés módosításának formáit! Sorolja fel és értelmezze a szerződés megszűnésének eseteit, a szerződésszegés fajtáit! A szerződés módosítható vagy módosulhat. A módosulás a felek akaratán kívül eső tény, a módosítás a felek akaratából következik be. Változás következhet be a szerződés: alanyában, tárgyában, tartalmában A szerződés módosítás lehetséges: - felek akaratán kívüli okból, pl. halál - szándékolt módosítás: - egyesség - bíóri szerződés-módosítás Felek akaratából (egyesség): Ahogy szerződést köthetnek a felek, ugyanúgy a már megkötött szerződést elvileg bármikor közös megegyezéssel módosíthatják is (módosító szerződés). Gyakorlatilag csak a huzamosabb időn át fennálló és egy későbbi időpontban vagy időszakonként visszatérően teljesítendő szerződéseket lehet módosítani. A módosítás lehetőségére előre is

utalhatnak a felek a szerződésben, de enélkül is kezdeményezheti bármelyik fél (módosítási ajánlat tételével), ha a módosítás csak utóbb vált szükségessé. A szerződésnek bármilyen lényeges vagy nem lényeges eleme módosítható. A módosítási ajánlat elfogadásával (a módosításban való megegyezéssel) a szerződés a módosított részekben új szerződésnek tekintendő, a nem módosított részek azonban a régi, változatlan szerződésként kötelezik a feleket. Bíróság, hatóság határozata: Kivételesen azonban kialakulhat olyan helyzet, hogy a szerződési igazságosság elve vagy egy jogszabályi rendelkezés (az abban megnyilvánuló közérdek) megköveteli a bírói beavatkozást. Ennek a törvényben van egy általános és néhány speciális esete. Az általános szerződésmódosító jogkör keretében a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott

körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A bíróság a szerződést csak akkor módosíthatja, ha mindhárom törvényi feltétel - a jogviszony tartóssága, az előre nem látható jelentős változás és a lényeges jogos érdeksérelem - egyidejűleg, együttesen fennáll. A bírói szerződésmódosítás csak a szerződés tartalmát érinti, a jogcímét nem változtatja meg. A szerződés megszűnésének fajtái: A szerződés rendes megszűnési módja a teljesítés. Nem teljesítés esetén megszűnik a szerződés: - a felek akaratából megszüntető és felbontó szerződéssel, - elállással (egyoldalú visszamenőleges szerződésmegszűnés) - felmondással (rendes, rendkívüli) - hatósági intézkedés, vagy bírósági rendelkezés folytán - más esemény következtében Szerződésszegés fajtái: 1.) kötelezett a szolgáltatást időben nem teljesíti (kötelezett késedelme), 2.) jogosult a

szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy elmulasztja azokat az intézkedéseket, melyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek (jogosult késedelme) 3.) a teljesítés egyébként nem szerződésszerű 4.) a teljesítés valamilyen okból lehetetlenné válik (lehetetlenülés), 5.) a kötelezett a teljesítést megtagadja, 6.) további magatartások, melyek az együttműködési kötelezettség sérelmét jelentik 15.tétel Sorolja fel a vállalkozások közötti legfontosabb szerződésfajtákat! Mutassa be az adásvételi szerződés legfontosabb tartalmi elemeit! Hasonlítsa össze a megbízási és a vállalkozási szerződést! Legfontosabb szerződésfajták:  Adásvételi szerződés  Vállalkozási szerződés  Megbízási szerződés  Letéti szerződés  Ajándékozási szerződés Adásvételi szerződés tartalmi elemei: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog

tulajdonjogát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Tárgya: - dolog, - külön alkotórész és tartozék, - olyan dolog is tárgya lehet, mely a szerződés megkötésekor még nincs az eladó tulajdonában, vagy még létre sem jött. Adásvételi szerződés megköthető: - szóban, írásban, ráutaló magatartással. Adásvételi szerződés alaki kellékei: - a felek adatai (név, szül.hely, idő, anyja neve, szigszáma, adószáma, címe) az ingatlan alapterülete, típusa, címe vételár (ft-ban, kiírva) fizetés módja birtokba bocsátás ideje aláírás, dátum, tanuk aláírása is Megbízási szerződés: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. - a megbízott főkötelezettsége a rábízott ügy ellátása, - a megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekeinek megfelelően kell ellátni, - a megbízott jellemzően

személyesen köteles eljárni, bizonyos esetekben jogosult más személyt igénybe venni, - megbízott mellékkötelezettsége, - megbízás lehet visszterhes és ingyenes, - gondossági kötelem, - az ügy ellátásával kapcsolatosan felmerült költségek a megbízót terhelik, - díj és kötelezettségek erejéig a megbízottat törvényes zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain Megbízás a meghatalmazás - meghatalmazás csak képviseletre szól, a meghatalmazás tágabb körű, mindenfajta ügy ellátása ide tartozik. Megbízás a megbízó-megbízott belső ügye a meghatalmazás külső viszony Megbízás szerződés a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat. Vállalkozási szerződés Vállalkozási szerződés alapján valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, munkával elérhető más eredmény létrehozására vállalkozik, a megrendelő a szolgáltatás

átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződés eredménykötelem. Vállalkozási szerződés típusok: - fővállalkozás, - építési szerződés, - szerelési szerződés, - tervezési szerződés, - kutatási szerződés, - utazási szerződés. 16.tétel Fogalmazza meg a biztosítás lényegét! Sorolja fel a biztosítás lehetséges alanyait! Értelmezze a veszélyközösség, a biztosítási esemény, a biztosítási díj és a kárrendezés fogalmakat! Határozza meg a biztosítási szerződés lényegét, nevezze meg kötelező tartalmi elemeit! Biztosítás: A biztosító meghatározott jövőbeni (biztosítási) esemény bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított (szerződő fél) pedig díj fizetésére kötelezi magát. Formája: Önkéntes és kötelező A törvény három biztosítási fajtát nevesít, ezzel a biztosítási szerződéseket három

fő kategóriába sorolja: 1. vagyonbiztosítás, ahol a biztosítási esemény valamely, a szerződésben meghatározott károsító esemény (pl.: tűz, betörés, árvíz, földrengés) bekövetkezte; 2. életbiztosítás, amelynél a biztosító a biztosított halála vagy bizonyos életkor elérése esetén fizet; 3. balesetbiztosítás, ahol a biztosító helytállási kötelezettségét a biztosítottat ért baleset váltja ki 4. felelősségbiztosítás: a biztosított által okozott kár megtérítésére irányul A szerződés alanyai A biztosítási jogviszonyban az egyik oldalon a kockázatot elvállaló biztosító áll. Minden biztosítási szerződés szükségképpeni alanya a biztosított, vagyis az, aki (amely) biztosítás hiányában a veszélyt viselné, tehát akinek az érdekeit a biztosítás védi. A legtöbb esetben a biztosítást maga a biztosított köti meg, azonban nincs akadálya annak, hogy az ő javára harmadik személy kössön szerződést. Ezt a

harmadik személyt nevezzük szerződő félnek. Az ilyen más javára kötött szerződések többnyire akkor jönnek létre, amikor a szerződő fél maga is érdekelt a biztosítás megkötésében (pl. a lízingbe adott vagy részletfizetéssel eladott járműre a lízingcég vagy a bank köt biztosítást a tulajdonos javára). Ilyen esetben a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosított szerződésbe történő belépéséig (vagyis addig az időpontig, amíg a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződéses kötelezettségeket magára vállalja) a biztosítás főkötelezettjének a szerződő felet kell tekinteni. Veszélyközösség: Az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja, vagyis a biztosítottak közössége. Biztosítási esemény: A szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Biztosítási díj: a biztosítási

szerződés alapján fizetett díj. A biztosító kockázatviselésének ellenértéke, összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Kárrendezés: A káresemény bekövetkeztét követő eljárás. Biztosítási szerződés: A biztosítási szerződés alapján a biztosító bizonyos jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetére meghatározott pénzösszeg megfizetésére vagy egyéb szolgáltatás nyújtására köteles. A biztosított (szerződő fél) ezzel szemben a szerződésben meghatározott biztosítási díjat köteles megfizetni. Kötelező tartalmi elemei: csak írásban lehet kötni.         A biztosító mindenekelőtt jogosult az ellenérték, a biztosítási díj követelésére. A biztosító jogosult arra is, hogy a szerződő féltől vagy a biztosítottól adatokat kérjen. A biztosító törvényben meghatározott esetekben egészben vagy részben mentesül teljesítési kötelezettsége alól. A

biztosítót megilleti a rendes és a rendkívüli felmondás joga. A biztosító fő kötelezettsége, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztét követően a szabályzat által megállapított időn belül az általa szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítése. A szerződő fél jogosult arra, hogy a biztosított, valamint a kedvezményezett személyét megjelölje. A szerződő fél fő kötelezettsége az esedéke biztosítási díj megfizetése. A biztosított jogosultsága, hogy követelheti a biztosító teljesítését, ha a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezett. A biztosítottat terheli a biztosító teljesítéséhez szükséges együttműködési kötelezettség. 17.tétel (18-asban)! Fogalmazza meg a munkaviszony lényegét, nevezze meg alanyait! Sorolja fel a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit! Fejtse ki, milyen időre, milyen feltételekkel köthető munkaszerződés! Munkajog: egyenrangú felek között jön

létre. A munkaviszony olyan társadalmi viszony, mely közvetlenül emberi munkaerő felhasználásával jön létre, - saját elhatározás alapján, - más számára végzett munka, - más személy irányítása és ellenőrzése mellett, - ellenszolgáltatás fejében végzett munka. Munkaviszony alanyai: munkavállaló és a munkáltató. Munkavállaló: az a természetes személy, aki nem önállóan, hanem bizonyos függőséggel és lekötöttséggel a munkáltató utasításai szerinti munkavégzést vállal, vagy a munkaerejét bocsátja a munkáltató rendelkezésére. Munkaszerződés: általában tartós jellegű szerződés, amellyel a munkavállaló a munkáltató szolgálatában munkavégzésre kötelezi magát. A 2 fél között így létrejön egy jogviszony, mely a munkaviszony Ez alapján a munkavállaló a munkáltató részére munkavégzésre köteles, a munkáltató pedig ellenszolgáltatással tartozik. Munkaszerződés tartalma:  alapbér (bruttó) 

munkavégzés helye, ideje  munkáltató és munkavállaló adatai  az alkalmazás határozott vagy határozatlan időre történik e  munkakör  munkavszony kezdete  minden olyan kérdés, amiben még megállapodni kívánnak. A munkaszerződés határozott vagy határozatlan időre jön létre. Próbaidő: kollektív szerződés, ill. a felek 30 napnál rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. Próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Munkaviszony megszünése: - halál - lejár a határozott idő - felmondás: - rendes - rendkívüli Munkaviszony alanya lehet minden 16. életévét betöltött természetes személy Munkajog általános elvei: - Együttműködési kötelezettség: a munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymással együttműködni. A munkáltató a szakszervezettel is köteles együttműködni. - Rendeltetésszerű joggyakorlás:

a munkajog is tiltja a joggal való visszaélést. - Diszkrimináció tilalma: pl. nem, kor, nemzetiség, faj stb szerinti megkülönböztetés - Formátlanság elve: munkaszerződést írásba kell foglalni, ill. annak módosítását is - Érvénytelenség: ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályra vagy egyébként jogszabályba ütköző megállapodás semmis. A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen 18.tétel (19-esben) Sorolja fel a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének lehetséges módszereit! Ismertesse a rendes, illetve rendkívüli felmondás alapvető szabályait, emelje ki a kettő közötti különbségeket! Megszűnés: - halál, - jogutód nélküli megszűnés, - határozott idő lejárta Megszüntetés: - közös megegyezés, - rendes felmondás, - rendkívüli felmondás, - azonnali hatállyal próbaidő alatt. Munkáltatói felmondás határidő Felmondási tilalom és korlátozás Időbeli hatály Felmondási idő

végkielégítés rendes Nincs korlátozás Figyelembe kell venni rendkívüli 15 nap max 1 év Nem érvényesül Felmondási idő lejárta Van Van Azonnal nincs nincs A rendes felmondás indokolása Rendes felmondás esetén a munkavállalónak nincsen indokolási kötelezettsége, a munkáltató - főszabály szerint - köteles felmondását megindokolni oly módon, hogy abból a a felmondás okának világosan ki kell tűnnie . A bírói gyakorlat szerint eleget tesz ennek a követelménynek az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (pl. az a szervezeti egység, amelyben a munkavállaló a munkáját végezte, megszűnt) A törvény alapján a rendes felmondást az alábbiak alapozhatják meg: 1. a munkavállaló

képességei, 2. a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, 3. illetve a munkáltató működésével összefüggő okok Rendkívüli felmondás: mind a munkáltató, mind a munkavállaló rendkívüli felmondással megszüntetheti a határozott és a határozatlan időre szóló munkaviszonyt is, ha a másik fél • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltatói rendkívüli felmondást indokolni kell, az indokolásból ki kell tűnnie a felmondás valódi okának. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól

nem várható el. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Rendkívüli felmondás esetén nem alkalmazhatók a felmondási időre, a felmondási tilalmakra és korlátokra, valamint a végkielégítésre vonatkozó szabályok. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet kifizetni, amennyi a rendes felmondása esetén járna, továbbá végkielégítés is jár a munkavállalónak, és felmerült kárának megtérítését is követelheti