Environmental protection | Higher education » Farkas Gábor - Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósítási területei (NKP-II)

Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Környezeti menedzsment rendszerek tárgy beadandó dolgozat Nemzeti Környezetvédelmi Program (TERVEZET) megvalósítási területei (NKP-II) Farkas Gábor Környezetmérnök V. évfolyam Beavatkozások a különleges kezelést igénylő területeken (tematikus akcióprogramok) 1. Környzettudatosság növelése akcióprogram Az akcióprogram átfogó célja a fenntartható fejlődésre való törekvés jegyében a társadalomnak a környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek és az információkhoz való hozzáférésének bővítése, értékrendjének és elvárásainak alakítása, valamint a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. 2. Éghajlatváltozási akcióprogram Az emberi tevékenységek következtében növekszik a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Ez az éghajlatváltozás kockázatának

globális szintű növekedéséhez vezet Az emberiség létfeltételeit is veszélyeztető következmények elkerülése csak nemzetközi összefogással lehetséges, amelyben hazánknak is a közös, de megkülönböztetett felelősség elve alapján kell szerepet vállalnia. E tematikus program alapvető célja a hazai gazdasági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. 3. Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram Kedvező környezeti minőségű, tiszta környezetben javul a lakosság életminősége, egészségi állapota. Ennek eredményeképpen nő az egészségben eltöltött életévek száma és csökkennek az orvosi ellátás, valamint a munkától való távolmaradás költségei. Az emberek káros környezeti hatásoknak való kitettségét csökkenteni kell, ezáltal javul az egészség megőrzésének lehetősége. 4. Városi környezetminőség akcióprogram Az akcióprogram átfogó célja, hogy egy

élhetőbb, kevesebb környezeti eredetű stresszhatást okozó, jobb környezetminőségű település alakuljon ki. Az a város tekinthető környezeti szempontból megfelelőnek, ahol az emberek szeretnek lakni, családjuk egészséges, tiszta, nyugodt, esztétikus, emberhez méltó környezetben él. Környezetvédelmi szempontból is olyan várost kell kialakítani, ahol jó élni (“élhető város”). 1 5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelmi akcióprogram Az akcióprogram átfogó célja az ország biológiai sokféleségének megőrzése és tájainak védelme. A természet az emberi társadalom, kultúra és gazdaság kialakulásának, fejlődésének, jólétének bőséges, de nem korlátlan erőforrása. Magában rejti az egyediség szépségét és a v áltozatosság gazdagságát, a v áltozás, alkalmazkodás és szervezettség képességét. Saját, és az elkövetkező nemzedékek jövőjéért érzett felelősségünk kötelez természeti

örökségünk megőrzésére és fenntartható hasznosítására. 6. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram Az akcióprogram átfogó célja a v idékfejlesztés, a mezőgazdaság, a turizmus és az infrastruktúrafejlesztés összhangjának megteremtése a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítése, valamint a vidéki megélhetés feltételeinek javítása érdekében. 7. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram A vízhasználatok szabályozásának és ellenőrzésének megvalósítása, a vízzel szemben támasztott jelenlegi és jövőbeni, mennyiségi és minőségi igények kielégítése érdekében. 8. Hulladékgazdálkodási akcióprogram Az akcióprogram átfogó célja – összhangban a h ulladékgazdálkodás célrendszerével és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) megfogalmazottakkal – mindenekelőtt a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag- és energiatakarékos,

hulladékszegény technológiák alkalmazása, a v eszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználás. Másodsorban a képződő hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, s végül a nem hasznosuló hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálása. 2 9. Környezetbiztonság akcióprogram A környezeti kockázatok összehangolt kezelése nemzetbiztonsági érdek, mert az okozott károk esetenként egy háborús konfliktuséhoz hasonló nagyságrendűek is lehetnek. Magyarországon a természeti eredetű károkat legnagyobb részt az árvíz okozza. Ugyanakkor számos más, civilizációs eredetű, a biztonságunkat veszélyeztető tényező és folyamat van, melyek egy része globális méreteket ölt, és új, vagy eddig ismeretlen

mértékű veszélyforrást jelent (pl. éghajlatváltozás, ózonlyuk stb) Beavatkozás az ágazatokba A környezetvédelem teendőinek jelentős részét a gazdasági ágazatok környezeti terhelésének csökkentésére tett erőfeszítések teszik ki. Ennek leghatékonyabb eszköze a környezeti megfontolások integrálása az ágazati politikákba és törekvésekbe, azaz az ágazatok környezettudatos "viselkedésének" ösztönzése és segítése. Ahogy a gazdaságpolitika érdekrendszerébe beépítendők a környezeti szempontok, a környezetpolitikában is meg kell határoznunk a környezeti célok más politikákba történő beépíthetőségét. Az NKP-II végrehajtása keretében - a következő tartalmi szempontok figyelembevételével - kell kidolgozni a kiemelt ágazatok tevékenységét segítő eszköztárat: • az ágazat környezetterhelésének felmérése; • a kapcsolódó ágazati programok felmérése, javaslat környezeti szempontú

megerősítésükre; • ágazati környezetközpontú irányelvek, útmutatók, tervezési segédletek kidolgozása; • alágazati (pl. gyógyszeripar, állattenyésztés, tömegközlekedés stb.) környezetfejlesztési stratégiák kidolgozása az érintett gazdasági szövetségek bevonásával. Ágazatok: o Energetika o Közlekedés o Ipar o Mezőgazdaság o Turizmus o Kereskedelem 3 A megvalósítás eszközei és intézményrendszere A program tervezésének és végrehajtásának szereplői • Köz- és államigazgatás • Gazdasági élet szereplői • Tudományos élet szereplői • Nem-kormányzati szervezetek, szakmai szövetségek és érdekképviseleti szervezetek • Társadalom A megvalósítás lehetséges eszközei A kitűzött környezeti célok általában többféle – alkalmazhatóságában és költséghatékonyságában eltérő – beavatkozással, intézkedéssel érhetők el. Ezek közül a környezeti és gazdasági

értelemben bizonyíthatóan leghatékonyabb eszközöket kell kiválasztani. Egy-egy cél eléréséhez olyan eszköztárat kell kialakítani, amely a szemléletformálásra, a környezettudatosság növelésére, a t ervezésre, a jogi szabályozás harmonizálására és hatékony végrehajtására, az önkéntes környezetvédelmi közreműködés jogi, gazdasági és egyéb módon történő ösztönzésére, valamint a megvalósítás nyomon követésére és ellenőrzésére is kiterjed. További fontos szempont, hogy az összetett eszközrendszer elemei jól átláthatók, egyszerűen alkalmazhatók és összehangoltak legyenek. A környezeti célok elérését szolgáló főbb eszközcsoportok a következők: • Környezeti szempontok integrációja a döntéshozásba és a szakmapolitikákba • Közvetlen környezetvédelmi fejlesztések és beruházások • Közvetett környezetvédelmi célú fejlesztések • Jogi és hatósági eszközök • Közgazdasági

eszközök • Innováció és kutatás-fejlesztés • Az önkormányzatok és intézményeik környezetvédelmi teljesítményének javítása • Termékek, szolgáltatások és vállalatok környezeti minősítése • Környezeti információk • Társadalmi részvétel és a környezeti információkhoz való hozzáférés • Környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás 4 A megvalósítás és ellenőrzés intézményrendszere A végrehajtás szervezése A korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. E szerteágazó feladat megoldásához nélkülözhetetlen a t ervezés és végrehajtás intézményi hátterének kialakítása megfelelő intézmények és monitoring rendszerek felállításával, illetve létrehozásával. A környezetpolitika megvalósíthatósága és

a k örnyezeti értékek megőrzése függ más fejlesztési törekvésekben meghatározott elképzelésektől is, ezért a környezetpolitika meghatározott céljait össze kell hangolni és be kell építeni e tervezési dokumentumokba és azok megvalósítási mechanizmusába. A végrehajtás intézményrendszere A programozás, azaz a végrehajtás szervezésének alapvető feladata a középtávú elképzelések gyakorlati megvalósításának menedzselése. Ennek alapvető eszköze a középtávú elképzelések (célok és programok) éves feladatainak meghatározása, azaz az ütemezés. Meg kell határozni az adott évre vonatkozó konkrét beavatkozásokat, azok finanszírozásáért felelős intézményt, valamint a finanszírozás forrását. A természetvédelmi, környezetvédelmi és környezet-orientált feladatok többségének megvalósítása ágazati feladat, a k örnyezet- és természetvédelmi célállapotok elérése több ágazat és érintett

együttműködése révén valósítható meg. A közös középtávú környezetvédelmi célokat szolgáló feladatokat a kilenc tematikus akcióprogram rögzíti. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramjának összehangolására egy magas szintű Tárcaközi Bizottságot kell felállítani, amelynek tagjai szakminisztériumok vezető tisztségviselői. A Tárcaközi Bizottságnak kell döntenie évről-évre a szakmai és pénzügyi prioritásokról. Az előrehaladás mérése és ellenőrzése Az NKP-II és tematikus akcióprogramjai tartalmazzák a nemzeti középtávú környezetpolitika legfontosabb céljait és feladatait. Az NKP-II legfontosabb környezetpolitikai küldetése a számszerűen kitűzött környezeti célállapotok, valamint a tematikus akcióprogramokban kitűzött specifikus és operatív célokból levezetett beavatkozások megvalósítása. A program 5 előrehaladás mérésének fő célja annak meghatározása, hogy a kitűzött feladatok

megvalósítása eredményeként elérhetők-e a megfogalmazott fő célok. Olyan információbázisra van szükség, amely jelzi, hogy a meghatározott feladathalmaz hozzájárult-e a környezeti elemek mennyiségében és minőségében középtávon kitűzött célok eléréséhez. Az Országgyűlés által jóváhagyott NKP-II-ben megfogalmazott feladatok végrehajtásának koordinálása a Kormány feladata. A Kormány a feladatok ütemezett megvalósítása érdekében – a költségvetés tervezésének ütemével összhangban – éves előrehaladási jelentéseiben és végrehajtási tervekben rögzíti az aktuális feladatokat és azok megvalósításának “biztosítékait”, valamint a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló zárszámadással összhangban értékeli a program előrehaladását az előző időszakról. Az előrehaladás vizsgálatának célja az aktualizálás, amely meghatározza az ütemezésben vagy a súlypontokban

szükséges módosításokat. E dokumentum képezi majd a törvényben előírt kétévenkénti beszámoló és ellenőrzés alapját. Az éves előrehaladási jelentés és végrehajtási tervek alapját a tematikus akcióprogramokért felelős albizottságok készítik elő. Az éves előrehaladási jelentés és végrehajtási terveknek lehetőséget kell biztosítaniuk az NKP-II időtartama alatt bekövetkező változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodásra. A Kormány az Országgyűlés részére az 1995. évi LIII tv alapján kétévente beszámolót készít az NKP megvalósításáról. Az Országgyűlés a jelentés alapján javaslatot tesz a m egvalósítás további irányaira. A szerteágazó végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmus kereteit, valamint a jelentéstételi kötelezettség konkrét tartalmát, valamint a feladat ellátásához szükséges informatikai monitoring rendszert a program indulásától számított egy éven belül ki kell dolgozni. Az

előrehaladás mérését megfelelő mutatókészlet alapján kell meghatározni. A mutatók segítségével vizsgálni kell az okok, probléma, cél, beavatkozás, eredmény, hatás folyamatot. Az ellenőrzéshez szükséges megfelelően elemezhető adatok értékelése, azok sokrétűsége és számossága miatt jelentős időt vesz igénybe. Ezért az NKP-II indikátorai alapján ki kell dolgozni a program elindulásától számított két éven belül a környezetpolitikai teljesítmény aktuális mérésére egy összesített makromutatót, amely figyelembe veszi a k örnyezet állapotának alakulását, az ágazatok környezetpolitikai teljesítményét, a s zennyezések, valamint a környezetpolitikai beavatkozások mértékét egyaránt. 6 Finanszírozási stratégia A fejlesztési programokkal összefüggő feladatok koordinációja, mint amilyen az NKP-II is, nehezen illeszthető a jelenlegi államigazgatási hierarchiába és minisztériumi struktúrákba. Különösen

igaz ez olyan finanszírozási mechanizmus esetében, ahol nemcsak egyedi és elkülönült hazai, illetve külföldi források jelennek meg, hanem ezek sokszínű és sokféle érdekeltségű halmaza. A tervezési időszak hat évében a tematikus akcióprogramok megvalósításán keresztül, a megvalósításhoz szükséges ráfordítások biztosításával és a j ogi feltételek kialakításával kell biztosítani a jelen programban meghatározott környezeti célállapotok elérését. A finanszírozás háttere és keretei Az NKP-II megvalósításához rendelkezésre álló források nagyságát egyrészt a g azdasági feltételek, másrészt a t ervezett feladatok forrásigénye határozza meg. A finanszírozási stratégia egy olyan hatéves időszakra szóló pénzügyi terv, amely optimalizálja a szükséges és a rendelkezésre álló forrásokat. A konkrét pénzügyi források a költségvetés tervezésével összhangban, az éves tervezés keretében folyó

iterációs egyeztetések eredményeként alakulhatnak ki. A lehetőségeket és az igényeket összehangoló kompromisszumos terv visszahathat akár a makrogazdasági feltételekre, akár a megoldandó feladatok körére, volumenére. Az NKP-II finanszírozási lehetőségei a középtávú makrogazdasági feltételek előrejelzése segítségével becsülhetők meg, a gazdaság teljesítménye várható változásának és ebből a környezet védelmére fordítható források alakulásának számításával. Az NKP-II feladatainak finanszírozása a különböző szereplők összehangolt közreműködésével oldható meg, a központi költségvetés, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek és a háztartások környezettudatos tevékenysége keretében. Az NKP-II megvalósítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a központi költségvetés forrásainak szerepe. A konkrét környezetvédelmi beavatkozások mellett az NKP-II kiemelt szerepet szán a megelőző

típusú, közvetett intézkedéseknek, amelyek a környezettudatos, jogkövető magatartás, illetve a környezetvédelmi követelményeket tükröző jogszabályi környezet kialakítását szolgálják. A központi költségvetésen kívüli egyéb források (önkormányzati saját források, a gazdálkodók saját forrásai) felhasználásáról a forrás felett rendelkezési jogot gyakorló határoz 7 a tevékenységére érvényes jogszabályi előírások keretei között, feladatainak, érdekeltségének megfelelően. Ezen források felhasználására az NKP-II ajánlásokat tartalmaz A központi költségvetés szerepe Az NKP-II legfontosabb finanszírozási eszközének tekinthető központi költségvetési forrásnak a hatéves időtartamra becsült költségigényét a program tartalmazza az 1117/2001. (X.19) Kormányhatározatnak megfelelően Állami támogatások környezeti szempontjai A közvetlen és közvetett állami támogatások gyakran gazdaságilag alacsony

hatékonyságú és környezeti szempontból káros tevékenységeket finanszíroznak, tehát felülvizsgálatuk mind környezetvédelmi, mind gazdasági és társadalmi szempontból szükséges. Azonosítani és számszerűsíteni kell a támogatásokat, majd meg kell vizsgálni azok hatásait a gazdaságra, a környezetre és a társadalomra. A fentiek miatt mielőbb el kell készíteni a környezetszennyező tevékenységek állami támogatásának mértékét tartalmazó felmérést, amelyet a szennyezés csökkentés megvalósítása érdekében társadalmi vitára kell bocsátani. Jogi eszközök Az NKP-II céljait szolgáló központi költségvetési források kiemelt jelentősége miatt különös fontosságú az NKP-II feladatai és a megoldásukat szolgáló központi költségvetési források közötti, hosszú távú költségvetési kapcsolat kialakítása és intézményesítése. Az NKP-II végrehajtásának irányítása és összehangolása - az országgyűlési

határozatra alapozottan - a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabállyal, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó kormányhatározatokkal történhet, amelyekkel szabályozni kell. Forrás: A 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (TERVEZET) (NKP-II) 8