Content extract
Magyarország az ezredfordulón ZÖLD BELÉPŐ MTA Stratégiai Kutatások EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Bakoss Géza - Toldy Ferenc - Zsebik Albin A kommunális energiafelhasználás hatékonyságának növelése a környezetszennyezés csökkentése érdekében Témavezető: Zsebik Albin Sorozatszerkesztő: Kerekes Sándor és Kiss Károly Budapest, 1998. november 1 65. számú füzet A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával készült Kiadja: BKE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7 tel/fax: 217-95-88 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 4 2. A KOMMUNÁLIS SZEKTOR ENERGIAFELHASZNÁLÁSA ÉS SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSA . 6 2.1 A KOMMUNÁLIS SZEKTOR ENERGIAFOGYASZTÁSA 6 2.2 A KOMMUNÁLIS SZEKTOR SZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁSA 7 2.3 A JELENLEGI HELYZET ELEMZÉSE 13 3. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NEHÉZSÉGEI A KOMMUNÁLIS SZEKTORBAN 14 3.1
A KÖZELMÚLT 14 3.2 A JELEN 16 4. ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK 18 4.1 KIINDULÓ ADATOK 18 4.2 ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK 21 5. AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁSA 23 5.1 FORGATÓKÖNYVEK 25 5.2 AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER 26 5.3 AZ ELÉRHETŐ ENERGIAFOGYASZTÁS CSÖKKENÉS 27 5.4 32 AZ ELÉRHETŐ KÁROSANYAG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉS . 32 5.5 MEGVALÓSÍTÁSRA ÉRDEMES INTÉZKEDÉSEK 39 6. A MEGVALÓSÍTHATÓ MEGTAKARÍTÁSOK 42 6.1 A MEGVALÓSÍTÁS AKADÁLYAI 42 6.2 TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁK 43 6.3 A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE 45 7. ÖSSZEFOGLALÁS 50 3 1. BEVEZETÉS Napjainkban Magyarországon az energiafelhasználás több mint 15 %-a a kommunális fogyasztókra jut. A kommunális energiafelhasználás ilyen nagy aránya mind a lokális, mind a globális környezetvédelemi szempontok miatt különös figyelmet érdemel. Elemzésre szorul a felhasználás gazdaságossága, megvizsgálandó a hatékonyság növelésének ill. a felhasználás csökkentésének
lehetősége. Lokális érdeknek tekinthető az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatermeléssel illetve felhasználással járó a levegőszennyezés csökkentése, globális érdek a hosszú távú légköri transzport miatt a környező országok légköri szennyezésének csökkentése, a globális felmelegedés, a savas esők és más, a környezetre káros hatások csökkentése. Az EU-hoz való csatlakozás szempontjából fontos az energiapolitika és környezetvédelmi előírások folyamatos közelítése az EU energiapolitikájához és környezetvédelmi elvárásaihoz, amely az ún. Zöld ill Fehér Könyvben [14] került megfogalmazásra Fontos ugyanakkor azért is, mert a kommunális energiafelhasználás nagyobb része közteherként terheli a lakosságot, s közös érdek, hogy a közintézményekben a megkívánt hőkomfort és világítás biztosításához csak a s zükséges energiát használják fel. Az Energia Charta [12],[13] külön
függelékben foglalkozik az energia hatékonysággal és annak környezetvédelmi szempontjaival. Az EU energiapolitikájának legfontosabb elvei közé tartozik, hogy • az energiaellátás biztonságos és hatékony legyen, • a jelenlegi monopol helyzet felszámolásra kerüljön (nyitott piacok létrehozása és a szabad hozzáférhetőség megteremtése, az egyes tagországok számára), • a környezetvédelem költségeit az energiaárakban vegyék figyelembe, • a törvényalkotás legyen áttekinthető, a szabályozás a szükséges igényeket a legkevesebb megkötéssel valósítsa meg, • közös legyen a szabványosítás és egységes az adózás, • ösztönözzék a beruházási kedvet, s a hálózatfejlesztést egyre nagyobb arányban magánforrásból biztosítsák. Az 1997 júliusában készült "Agenda 2000" [11],[15] című országtanulmány - amely tartalmazza az EU Bizottság véleményét Magyarország csatlakozásáról - az energetikával
foglalkozó részben megállapítja, hogy a magyar energiapolitika céljai összhangban vannak az EU alapvető célkitűzéseivel [11]. 4 Az Országgyűlés által 1993 áprilisában elfogadott és azóta felülvizsgált magyar energiapolitika főbb célkitűzései valóban összhangban vannak az EU energiapolitikájával. Fő szempontként szerepel • az ország energiaellátási biztonságának megőrzése az energiabeszerzés diverzifikálása révén, • az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása, • a rugalmas rendszerfejlesztés, • a fokozott környezetvédelem. Fontos szerepet kap benne olyan gazdasági és jogi környezet megteremtése is, amely az energiagazdálkodást közvetetten ösztönzi az EU által támasztott követelmények kialakítására. Az energiapolitikában megfogalmazott szándék és törekvés ellenére a j ogalkotásban határozatlanság és bizonytalanság is tapasztalható. Jellemző a döntések halogatása, s a nem
megfelelő előkészítés miatt a sikertelen kezdeményezés. Ha megvizsgáljuk az ÁNTSZ 1994-95. évi adatait, láthatjuk, hogy a nyári periódusban a nitrogén-oxidok kibocsátási határértékét lépik túl, míg a szállópor értékek téli túllépése háztartási szilárd tüzelésről tanúskodik. Ez is azt támasztja alá, hogy a k örnyezetvédelmi irányelveknél sokkal nagyobb jelentősége van az energiatakarékossági és energiahatékonysági irányelveknek. Tanulmányunkban az EU-hoz való csatlakozás előkészítéséhez kapcsolódva a kommunális energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeit és környezetvédelmi hatásait vizsgáljuk. A jelenlegi helyzetből kiindulva áttekintjük az energiafelhasználás csökkentését eredményező intézkedéseket, megbecsüljük azok várható beruházási költségét, majd rangsoroljuk azokat a megtérülési idő alapján. Olyan német és osztrák példákat ismertetünk, amelyek ösztönzően hatottak
ismertetünk az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére. 5 2. A KOMMUNÁLIS SZEKTOR ENERGIAFELHASZNÁLÁSA ÉS SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSA 2.1 A kommunális szektor energiafogyasztása A kommunális energiafelhasználás és a vele szorosan összefüggő levegő szennyezés elemzését célszerűnek láttuk több év távlatából megvizsgálni. A szennyezőanyag kibocsátás vizsgálatánál nem mindegy ugyanis, hogy mekkora arányt képvisel a kommunális szektor az ország „energia kosarában” és ez az arány hogyan változott a közelmúltban. Magyarországon a kommunális szektor végső energiafogyasztása az elmúlt években az 1. táblázat adatai szerint alakult. A változást az 1 ábra szemlélteti Szektor Kommunális 1 Lakosság Közlekedés Ipar Mezőgazdaság Egyéb Összesen 1200000 1985 75572 271326 56838 436963 70882 89147 1000728 1990 1992 1994 82683 85920 107107 269423 254394 242237 45244 105939 105946 358718 271615 264194 52349 33228
30555 108313 13975 18371 916730 765071 768410 1. táblázat A különböző szektorok végső energiafelhasználása Forrás: [1] adatok : TJ/év 1995 1996 110667 123625 253406 265005 103115 97641 264700 269916 30246 32504 24897 18687 787031 807378 TJ/év 1000000 800000 Ipar 600000 Mezõgazdaság 400000 Egyéb Közlekedés Lakosság 200000 Kommunális 0 1985 1990 1992 1994 1995 1996 1. ábra A különböző szektorok végső energiafelhasználásának változása Forrás: [1] 1 A kommunális szektor energiafelhasználását a közlekedésre fordított energiahordozóktól (benzin és gázolaj) nélkül vizsgáljuk, ezeket a közlekedési szektorban célszerű figyelembe venni. 6 Tekintettel arra, hogy az egyes szektorok súlyát az előállítási és elosztási veszteségektől megtisztított, ún. végső energiafelhasználás szemlélteti igazán, a fejezet további elemzéseihez ezeket az adatokat használtuk fel. Az 1. táblázat és 1 ábra adatai alapján
az alábbi következtetésekre juthatunk: 1. A rendszerváltást követően az ipar energiafelhasználása jelentős mértékben visszaesett Míg az 1990-es évek előtt az energia 44%-át az ipar használta fel, addig 1996-ban ez az arány csupán 33% 2. Mivel az 1995-1996-os évektől az ipari termelékenység növekedése figyelhető meg, részben a szerkezetváltásnak és ennek eredményeként a korábbi energiaigényes iparágak (kohászat, nehézipar, alumíniumipar stb.) visszaesésének, részben az új, „zöldmezős” ipari beruházások számának növekedése következtében az ipari szektor energiahatékonysága javult. 2. A kommunális szektor fogyasztása fokozatosan nő, így súlya az ágazati energiafelhasználásban egyre jelentősebb. Ez az arány az 1985-ös 7,5%-ról 1996-ra 15,3%ra nőtt, tehát a szektor súlya gyakorlatilag megduplázódott A fentiekből következik, hogy a kommunális szféra az energiagazdálkodás szempontjából különösen az
utóbbi pár év tekintetében - igen jelentős. Energiafelhasználása az inflációt meghaladó energiaár emelések ellenére gyakorlatilag folyamatosan növekszik. 2.2 A kommunális szektor szennyező anyag kibocsátása Az energia felhasználással szorosan összefüggő levegőszennyező anyagok: • • • • • széndioxid (CO 2 ), kéndioxid (SO 2 ), nitrogénoxidok (NO x ), szénmonoxid (CO), por. Az energiafogyasztásból származó károsanyag kibocsátást nem csupán az energiafogyasztás mértéke, hanem a felhasznált primer 3 energiahordozók összetétele is jelentősen befolyásolja 4, amiből az következik, hogy, hogy az összes energiafelhasználás mértéke nem feltétlenül arányos a szennyezőanyag kibocsátás mértékével. Elképzelhető, hogy kevesebb 2 1997-re az energia felhasználás enyhe növekedése várható, de ennek mértéke nem haladja meg az 1-2%- 3 Primer energiahordozók alatt a különböző végfelhasználói -
átalakított - energiafajták (villamos energia és os értéket. távfűtés) előállításához szükséges energiahordozókat (szén, olaj, földgáz, tűzifa, megújuló energiaforrások) értjük. 4 Pl. a földgáz általában nem tartalmaz kenet, így eltüzelésekor nem keletkezik SO2 7 szennyezőanyagot bocsátunk ki, mint amennyit a felhasznált energia mennyisége alapján becsülnénk. A következőkben megvizsgáljuk a szennyezőanyag emisszió időrendi alakulását 2.21 A szennyezőanyag kibocsátás alakulása A különböző szennyező anyagok kibocsátása a kommunális szektorban 5 - összehasonlítva az országos kibocsátásokkal - a 2., 3, 4, 5 é s 6 táblázatban, valamint a 2, 3, 4 és 5 ábrán bemutatottak szerint alakult: Kommunális szektor kibocsátása (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) Kommunális szektor indexe (%) Országos index (%) Kommunális szektor aránya az összes kibocsátásban (%) 1985 95.2 1990 93.0 1992 110.6 1994 113.4
1995 109.5 1403.6 100 1010 98 827.3 116 741 119 704.9 115 100 6.8 72 9.2 59 13.3 53 15.3 50 15.5 2. táblázat A kéndioxid kibocsátás alakulása, Forrás:[1], [2] 140 kt % Részarány 16.0 14.0 120 12.0 Kibocsátás 100 10.0 80 8.0 60 6.0 40 4.0 20 2.0 0 0.0 1985 1990 1992 1994 1995 2. ábra Az éves kéndioxid-kibocsátás alakulása 5 A kommunális szektor kibocsátásánál a közvetlenül felhasznált (fűtés, főzés, melegvíz készítés) energiahordozókhoz, a kommunális szektorban elfogyasztott villamos energia és távhő előállításához szükséges energiahordozó mixhez tartozó kibocsátások összességét vettük figyelembe. 8 Kommunális szektor kibocsátása (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) Kommunális szektor indexe (%) Országos index (%) Kommunális szektor aránya az összes kibocsátásban (%) 1985 15.2 1990 14.4 1992 12.7 1994 14.6 1995 14.4 262.5 100 238 94.7 183.2 83.5 187.5 96.0 190 94.7
100 5.8 90.7 6.0 69.8 6.9 71.4 7.8 72.4 7.5 3. táblázat A nitrogénoxidok kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 20 18 kt % Részarány 8.0 7.0 16 6.0 Kibocsátás 14 5.0 12 10 4.0 8 3.0 6 2.0 4 1.0 2 0 0.0 1985 1990 1992 1994 1995 3. ábra A nitrogénoxidok éves kibocsátásának alakulása 9 Kommunális szektor kibocsátása (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) Kommunális szektor indexe (%) Országos index (%) Kommunális szektor aránya az összes kibocsátásban (%) 1985 N/A 1990 N/A 1992 5.34 1994 5.73 1995 5.85 N/A N/A N/A N/A 835.9 100 774.3 107 761.3 110 N/A N/A N/A N/A 100 0.6 93 0.7 91 0.8 4. táblázat A szénmonoxid kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 8 kt % Részarány 0.8 0.7 7 Kibocsátás 6 0.6 5 0.5 4 0.4 3 0.3 2 0.2 1 0.1 0 0.0 1992 1994 4. ábra A szénmonoxid éves kibocsátásának alakulása 10 1995 Kommunális szektor kibocsátása (kt/év) Országos
kibocsátás (kt/év) Kommunális szektor indexe (%) Országos index (%) Kommunális szektor aránya az összes kibocsátásban (%) 1985 27.7 1990 16.0 1992 15.4 1994 14.8 1995 10.6 491.6 100 205.0 57.7 159.6 55.6 155.4 53.4 154.5 38.2 100 5.6 41.7 7.8 32.5 9.6 31.6 9.5 31.4 6.9 5. táblázat A por kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 30 kt % 10.0 9.0 Részarány 25 8.0 7.0 20 6.0 Kibocsátás 15 5.0 4.0 10 3.0 2.0 5 1.0 0 0.0 1985 1990 1992 1994 1995 5. ábra A por éves kibocsátásának alakulása 11 1994 1995 Kommunális szektor 11426 11266 kibocsátása (kt/év) Országos kibocsátás (kt/év) 63952 63446 Kommunális szektor 100 98.5 indexe (%) Országos index (%) 100 99.2 Kommunális szektor aránya 17.9 17.8 az összes kibocsátásban (%) 6. táblázat A CO 2 éves kibocsátásának alakulása Forrás: [1], [2] 2.22 A fajlagos szennyezőanyag kibocsátások meghatározása a kommunális szektorban Az előző fejezetben
ismertetett kibocsátások abszolút értéke mellett a jelen tanulmány végső célja szempontjából elengedhetetlen a f ajlagos kibocsátások vizsgálata (a kommunális szektorban végrehajtható energiatakarékossági intézkedések hatása a szennyezőanyag emisszióra). Fajlagos kibocsátás alatt a k ommunális szektor egységnyi energia végfelhasználására eső szennyezőanyag kibocsátását értjük 1985 1260 201 N/A 367 N/A 1990 1992 1994 1124 1287 1058 174 148 137 N/A 62 53 194 179 138 N/A N/A 106679 7. táblázat A kommunális szektor fajlagos levegőszennyezésének alakulása SO 2 NO x CO Por CO 2 1400 kg/TJ kg/TJ 1995 990 130 53 96 101803 SO2 1200 1000 800 600 400 200 Por NOx CO 0 1985 1990 1992 6. ábra A kommunális szektor fajlagos levegőszennyezésének alakulása 12 1994 1995 2.3 A jelenlegi helyzet elemzése Míg az országos szintű energiafogyasztási és szennyezőanyag kibocsátási idősorok esetén különösen az utóbbi
tekintetében - nagy mértékű csökkenés figyelhető meg, addig a kommunális szektorban a helyzet éppen fordított: az energia felhasználás növekedett, a szennyező anyag kibocsátás pedig - a por kivételével - vagy stagnált, vagy pedig ugyancsak nőtt. Ez a tendencia különösen markánsan jelentkezik a kommunális szektor fogyasztásainak és kibocsátásainak az országos értékekhez viszonyított súlyában, illetve az egyes szennyezőanyag kibocsátások indexében. Míg országos szinten a kéndioxid kibocsátás az 1985-ös érték felére, az NO x kibocsátás kevesebb, mint háromnegyedére, a szénmonoxid kibocsátás az 1990-es érték 90 százalékára esett vissza, addig a kommunális szektorban a kéndioxid kibocsátás az 1985-ös szintet 15%-kal haladta m eg, a nitrogénoxid kibocsátás csupán 5%-kal csökkent, a szénmonoxid kibocsátás pedig 1990-hez képest 10%-kal nőtt. A por esetében a szektorban a kibocsátás indexe magasabb, mint a hasonló
országos érték. A kommunális szektor energiafelhasználásának növekedése ugyanakkor a fajlagos értékek területén kisebb-nagyobb mértékű javulást eredményezett, bár a nitrogénoxidok és a szénmonoxid esetén az utóbbi időkben inkább a stagnálás jellemző. Az országos szintű kibocsátás csökkenéseket az energiaigény visszaesése mellett további két tényező magyarázza: • Egyrészt a villamos energia termelésben 1985-höz képest jelentősebb hányadot képvisel a nukleáris forrásból származó villamos energia, amelynek levegő szennyező hatása nincs. • Másrészt a 90-es évektől a földgázellátás bővítését szolgáló intenzív program folyik az országban, ami ugyancsak a szennyezőanyag kibocsátás csökkenés irányába hat. A kommunális szektor - különösen a rendszerváltás óta - mind arányaiban, mind abszolút mértékben egyre nagyobb szerepet tölt be az ország energiamérlegében. Szennyezőanyag kibocsátása az
országosan megfigyelhető csökkenő tendenciákkal szemben nő. A fentiekből következik, hogy növekvő energiaigényű, és ezzel párhuzamosan növekvő levegőszennyezést produkáló szektorról van szó, ahol az energiahatékonyság növelésétől jelentős emissziócsökkenést várhatunk. 13 3. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NEHÉZSÉGEI A KOMMUNÁLIS SZEKTORBAN 3.1 A közelmúlt A rendszerváltozás előtti időkben az energiahatékonyság javítását célzó programok központi elhatározásból születtek, finanszírozásuk közvetlenül, vagy közvetetten (pl. tanácsokon keresztül) költségvetési juttatásból történt. A központilag irányított és támogatott energiaracionalizálás 1954. évben kezdődött annak felismerése után, hogy az ország energiaellátási gondjai hatékonyabban csökkenthető a takarékossági intézkedésekkel, mint új bányák megnyitásával, az import fokozásával. E programok keretében elsősorban az ipar területén
valósultak meg jelentősebb beruházások. Ezekkel - a rendszeresen elvégzett utólagos ellenőrzések tapasztalatai szerint - több százezer tonna olajegyenértéknek megfelelő energiamegtakarítás volt elérhető, az ipar számára azonban jelentőségüket az adta, hogy lehetőséget teremtett, ha korlátozottan is, az 50-100 éves technológiák korszerűsítésére, esetleg lecserélésére. E technológiai korszerűsítések biztosíthatták az önköltség, az anyagfelhasználás csökkenését és nem egyszer a termelési volumen növelését, melyek alakulása a vállalatok és vezetőik felső szintű megítélésénél jelentős tényező volt. A nagy távfűtő rendszerek kiépítését a lakásépítési programok megvalósíthatósága követelte meg. A távfűtés biztosította az építés alatt, vagy előtt lévő lakótelepek hőellátásának legkisebb költséggel való megoldását. A tervezők törekvése a minél nagyobb hőteljesítményű és
kihasználású rendszerek megépítése volt, így lehetőségük nyílt gőzturbinás megoldású kapcsolt villamosenergia-termelés megvalósítására is. A rendszer kihasználásának fokozására a fűtőerőmű körzetébe eső ipari üzemeket, közintézményeket is távfűtésre állították át, melyek saját - többnyire korszerűtlen széntüzelésű - hőtermelő berendezéseiket leállították. Az energiagazdálkodási szakemberek, a tervezők törekvése nem mindig járt eredménnyel. Több nagyteljesítményű új fűtőmű építése, majd a meglévők bővítése elsősorban pénzhiány miatt 50-100 MW teljesítményű forróvíz kazánok felhasználásával történt 6, ami energiagazdálkodás szempontjából fontos és hatékony kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés későbbi megvalósítását is korlátozta. Több lakótelepi hőellátásba a közeli nagy ipari vállalatokat is bevonták, kazántelepüket fűtőművé, esetenként fűtőerőművé
alakították át. Ez nem csak a távhőellátás kisebb költséggel való kialakítását tette lehetővé (meglévő infrastruktúra, kiképzett személyzet rendelkezésre állása), hanem az érdekelt ipari üzem hőtermelő berendezéseinek korszerűsítésével is járt. A 6 Ennek okai között a forróvíz kazánok rendkívül alacsony ára mellett a későn meghozott döntések következtében előállt rövid megvalósítási határidők, a rendkívül alacsony olajárak és a külkereskedelmi lobby érdekeltsége is megtalálhatók. 14 többnyire szénhidrogén bázisú távhőellátás elterjedése elsősorban a lakótelepeket (a kereskedelmi és szolgáltató létesítményekkel együtt) és a k özelükben, vagy a t ávvezetéki nyomvonalon lévő nagyobb közintézményeket érintette. A települések nagyobb hősűrűségű központi részének fűtési módjában radikális változás a ‘70-es években, az úgynevezett szénhidrogén program kapcsán kezdődött
meg. Ennek keretében az ipari üzemek szénkiváltása mellett nagy súlyt képviselt a lakossági és kommunális szektor alacsony hatásfokú, nagy környezeti szennyezéssel üzemelő szilárd tüzelésű fűtőberendezéseinek cseréje, esetenként átalakítása. E program is, miként az energiaracionalizálás és a távfűtés kialakítása többnyire központi irányítással és költségvetési juttatásokkal valósultak meg, a saját erőforrás (ha volt is ilyen) bevonásához az alacsony energiahordozó árszínvonal biztosította jövedelmezőség általában nem bizonyult elég vonzónak, s a környezetvédelem iránti elkötelezettség sem volt igazán elterjedt. A ‘70-es évektől kezdve a költségvetési források beszűkültek, az energia–racionalizációs tevékenység lelassult. Mivel a bekövetkezett árrobbanás(ok) hatása az országban közvetlenül nem jelentkezett, s az illetékesek is úgy vélték, hogy annak a későbbiekben sem lesz jelentősebb
hatása, a h irtelen bekövetkezett energiahordozó áremelkedés hatásainak kivédésre a felkészülés (ami elsősorban a felhasználás hatékonyságának fokozását jelentette volna) nem kezdődött el. Sőt, a piacgazdálkodásra történő áttérés gondolatának felvetődésével az energiatakarékosságot azonnal a piaci kategóriába sorolták. Történt ez akkor, amikor az energetika területén egyáltalán nem voltak piaci árak, s még az energiahordozók egymás közti árarányai sem voltak értékarányosak. A kommunális szektor energiagazdálkodását a rendszerváltás annyiban érintette, hogy az önkormányzati szektorban a korábban központi és megyei szintű feladatok egy része az ilyen irányú tapasztalattal, szakemberrel nem rendelkező helyi önkormányzatokhoz került. A kialakult helyzetre jellemző, hogy az „országos energiatakarékossági, illetve az energiahatékonyság-növekedést elősegítő koncepció” is csak a rendszerváltást
követő negyedik évben készült el. Ebben az időszakban a központi támogatást egyedül a földgázellátás kiterjesztésének célhitelekkel történő elősegítése, illetve a „német szénsegély” egy részének felhasználásával az energiatakarékossági beruházásokat finanszírozó „német szénsegély hitel” 1991. é vi létrehozása volt. Ez a kedvezményes kamatozású hitel „szektor-semleges”, felhasználásával több energiahatékonyság-növelő beruházás valósult meg a vizsgált szektorban (elsősorban középületek fűtése, valamint a közvilágítás korszerűsítése) [10]. 15 3.2 A jelen A kommunális szektorral kapcsolatos energiahatékonysági problémák elsősorban az önkormányzatoknál jelentkeznek. A szektor piaci területen, a szolgáltatásban működő szereplői ugyanis vagy nagy súlyú, tőkeerős, jórészt külföldi tulajdonban lévő vállalatok (bankok, szállodák, áruházláncok stb.), ahol a s zükséges
energiatakarékossági fejlesztések megvalósítása vagy nem jelent gondot, vagy nem tulajdonítanak neki jelentőséget, vagy pedig kisvállalkozások, ahol az energiatakarékossági intézkedésekkel kapcsolatos problémák jellege inkább a lakossági szektorhoz hasonlíthatók. A rendszerváltozás egyik fontos eleme volt az önkormányzatok, ezen belül elsősorban a települési önkormányzatok politikai, gazdasági szerepének növelése. Ezek az önkormányzatok korábban a közigazgatási piramis alsó élén elhelyezkedve elsősorban végrehajtó szereppel rendelkeztek: azt kellett végrehajtaniuk, amit járási, megyei vagy országos szinten számukra meghatároztak. A rendszerváltozás hatására a települési önkormányzatok jelentős önállóságra tettek szert, saját településük ügyeiben döntési, gazdálkodási jogokhoz jutottak. Az önkormányzatiság elvének európai hagyományoknak megfelelő elismerése kétségkívül pozitív folyamat. A korábbi
központi irányítású rendszerből az új rendszerbe való átmenet azonban bizonyos - remélhetően átmeneti - nehézségekkel jár. A z önkormányzati gazdálkodáshoz szükséges szakértelmet ugyanis korábban a közigazgatási hierarchia központi egységeinél koncentrálták. Az 1990-ben megszerveződő önkormányzatok képtelenek voltak ehhez a s zakértelemhez az egyik pillanatról a másikra hozzájutni. Tovább fokozta a nehézségeket, hogy a r endszerváltozás kapcsán olyan feladatok megoldásának a szükségessége is elkerülhetetlenné vált, amelyekkel kapcsolatban korábban senkinek sem volt alkalma tapasztalatokat gyűjteni. Mindez az önkormányzatok energiagazdálkodására is igaz. A korábbi tanácsok szakmai szempontból az akkori körülményeknek megfelelően jól működő megyei főenergetikusi szervezetre támaszkodhattak, a megyei szinten jóváhagyott, vagy elhatározott feladatokhoz szükséges kereteket központi forrásokból megkapták.
Az önkormányzatok ezzel szemben mindkét területen magukra maradtak. Szakemberhiány miatt jelentős részük nem érzékeli az energiagazdálkodás jelentőségét, az energiahatékonyság növeléséből származó előnyöket és azok súlyát a költségvetési gazdálkodásban. Az önkormányzatok jelentős része alulértékeli az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit. Nem alkalmaz energetikust, nem működtet energetikai figyelő rendszert, az energiaszámlákat alaposabb elemzés nélkül kifizeti. Szakemberek hiányában az energiagazdálkodásban járatlan pedagógusoktól, könyvtárosoktól stb. várják el, hogy jó 16 szolgáltatási szerződéseket kössenek, alkalmazzák egy dinamikusan fejlődő szakma új eredményeit, vagy helyesen válasszanak a k ülönféle energetikai szolgáltatásokat, berendezéseket kínáló vállalkozók és ügynökök között. A szakértelem hiány a képviselő testületben, mint a legfőbb
önkormányzati döntéshozó szervben is súlyos problémákat okoz. A legtöbb testületben vagy egyáltalán nem, vagy csak elvétve találhatók műszaki szakemberek. Így az energiahatékonysággal kapcsolatos problémák megoldása, az esetleges energiahatékonysági beruházások megvalósítása elhanyagolható szerepet játszik. A fenti vezetési, szervezési és emberi problémákon túl az önkormányzatok energiagazdálkodással kapcsolatos gondjait tovább súlyosbítja az örökölt infrastruktúra leromlott állapota. A helyzet további romlásához vezet, hogy az intézmények a működtetésükhöz szükséges forrásokat az önkormányzat költségvetéséből kapják. Ez a költségvetés bázis szemléletű, azaz az új költségvetési évben az intézmények működéséhez szükséges költségeket - így az energiaköltségeket is - az előző év adataiból határozzák meg. Így az egyes intézmények nem érdekeltek a takarékosságban, hiszen
ezáltal a következő évben a részükre biztosított költségvetési hányad csökken. A motiváció hiánya jellemzően az intézményekben energiapazarló üzemeltetési és felhasználói gyakorlat kialakulásához vezetett. A nálunk jobban szervezett országokban erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a fogyasztókban növeljék az energiatudatosságot, őket információval, demonstrációs példákkal, kivitelezői kapacitásokkal és más mechanizmusokkal segítik. Minden ipari országban - és mára a legtöbb volt szocialista országban is - intézményeket működtetnek a kommunális szintű energiaracionalizálás szervezésére. Ezek a mechanizmusok nálunk még hiányoznak 17 4. ENERGIATAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK A fenti problémák részletesebb elemzéséhez a t ovábbiakban megkíséreljük azok számszerűsítését. Meghatározzuk a kommunális szektor energiahatékonyságát célzó intézkedések körét, az egyes intézkedésekkel elérhető
megtakarításokat, az intézkedések költségvonzatát és gazdaságosságát, illetve az elérhető káros anyag emissziócsökkenés mértékét. 4.1 Kiinduló adatok Annak érdekében, hogy a későbbiekben ismertetésre kerülő energiahatékonysági intézkedésekkel elérhető károsanyag kibocsátást meghatározhassuk, elsősorban a kommunális szektor primer energiafelhasználásából kell kiindulni. Ez nem jelent mást, mint hogy a szektor által felhasznált átalakított energiahordozók - a villamos energia és a távfűtés - tüzelőanyag igényét is meg kell határozzuk. A szennyezőanyag kibocsátás ugyanis a p rimer energiaforrások - azaz a tüzelőanyagok - eltüzelésével arányos. Az átalakított energiahordozók előállítása során - a termelési és szállítási veszteségek miatt - azok tényleges energiatartalmánál jóval több tüzelőanyagot kell felhasználni. Távfűtés esetében a szorzószám kb. 13, azaz 1 GJ hőt 13 GJ
tüzelőanyag felhasználásával tudunk előállítani Villamos energia felhasználás esetén ez az arány kb. 4 A kommunális szektor energiafogyasztáshoz tartozó primer energiahordozó mixet az alábbi táblázat tartalmazza: Energiahordozó Szilárd Földgáz Gázolaj és HTO Fűtőolaj Egyéb Összesen Felhasználás (TJ/év) 34185 74771 3985 22402 221 135564 8. táblázat A kommunális szektor primer energiafelhasználása 1995-ben Forrás: [1] 18 Fûtõolaj 16.5% Egyéb 0.2% Gázolaj és HTO 2.9% Szilárd 25.2% Földgáz 55.2% 7. ábra A kommunális szektor primer energiafelhasználásának megoszlása 1995-ben A fenti energiamennyiség végfelhasználói célok 7 szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Felhasználási terület Fogyasztás (TJ) Egyedi és központi fűtés 59417 Távfűtés 6587 Közvetlen használati melegvíz termelés 4580 Távfűtéssel előállított használati melegvíz 537 Villamos energia 61235 Egyedi tüzelőanyaggal
történő főzés 3208 Összesen 135564 9. táblázat A kommunális szektor primer energiafelhasználása 1995-ben felhasználói területenként Forrás: [1] 7 Az előzőek szellemében itt is a végfelhasználói célokhoz rendelt primer energiahordozó felhasználást elemezzük. 19 Villamos energia 45.2% Közvetlen fõzés 2.4% Távfûtéssel elõállított használati melegvíz 0.4% Közvetlen melegvíz termelés 3.4% Távfûtés 4.9% Egyedi és központi fûtés 43.8% 8. ábra A kommunális szektor primer energiafelhasználásának megoszlása felhasználói területenként 1995-ben A fenti alapadatokat tekintve az egységnyi energiahordozó megtakarítás eredményezte károsanyag csökkenést két módon határozhatjuk meg: 1. Meghatározhatjuk, hogy az intézkedés hatására a kommunális szektorban felhasznált primer energiahordozó mix egyes elemeinek (különféle szénfajták, tűzifa, olaj, gáz stb.) felhasználása milyen mértékben csökken.
Sztöchiometriai 8 számításokkal ezek után megállapítható, hogy az egyes tüzelőanyagok csökkenéséhez milyen mértékű károsanyag kibocsátás redukció tartozik. 2. A szennyezőanyag emisszió csökkenést statisztikai adatok feldolgozásával határozzuk meg. Ehhez rendelkezésünkre áll három különböző területen (közvetlen tüzelőanyag felhasználás és használati melegvíz termelés, távfűtés és villamos energia fogyasztás) az éves szinten keletkező károsanyag kibocsátás mennyisége, valamint az ezen területeken elfogyasztott primer energia mennyisége. A kettő összerendeléséből kapjuk meg az egységnyi energiahordozó megtakarításra jutó károsanyag kibocsátás csökkenését A első módszer szerinti eljárás során (elméleti úton) - számítható kibocsátások nagysága számos olyan tényezőtől függ (tüzelőanyag összetétel, légfelesleg stb.), melyekkel 8 Valamely tüzelőanyag elégetése során keletkező füstgáz
összetevőinek (CO2, SO2, NOx, H2O, hamu stb.) meghatározására szolgáló számítások. 20 kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok 9, ezért tanulmányunkban a második módszert alkalmaztuk. Az ismertetett három fő terület adataiból kiszámíthatók az egyéb részterületek fajlagosai is, az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza: Felhasználási terület Kód Primer energia (TJ/év) Szennyezőanyag kibocsátás fajlagosok (kg/TJ) EKF TF ÖF V VMV 59417 6587 66003 61235 1470 CO 2 57581 65825 58403 79039 79039 SO 2 229 204 227 1819 1819 NO x 71 66 71 170 170 EMV 4580 57581 229 71 27 91 TMV 537 65825 204 66 21 23 6587 63041 582 93 37 72591 58824 259 73 27 10. táblázat Felhasználói célok szerinti primer energia fogyasztás és szennyezőanyag fajlagosok Forrás: [1], [2] 83 84 10 Egyedi és központi fűtés Távfűtés Összes fűtés 11 Villamos energia Villamos energiával termelt használati melegvíz Közvetlenül termelt
használati melegvíz Távfűtésből származó használati melegvíz Összes használati melegvíz Összes hőfelhasználás ÖMV ÖH CO 27 21 26 76 76 Por 91 23 84 82 82 A fenti táblázatban látható csoportosítást a következőkben részletezett energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatban kellett megtennünk. Ezeket az intézkedéseket hasonlóképpen kategorizálva ugyanis egyértelmű megfeleltetést tudunk létesíteni az energia megtakarítás és a károsanyag kibocsátás között. 4.2 Energiatakarékossági intézkedések A jelentősebb károsanyag emisszió csökkenést eredményező energiatakarékossági beavatkozásokat főbb témaköreit és a beavatkozási szinteket az alábbi táblázat tünteti fel. Az EU-hoz való csatlakozásunk időpontja 2002-2005 között - tehát 10 éven belül - várható. Az elképzelhető intézkedések közül a rövid távú, a mai magyar műszaki-gazdasági és társadalmi 9 Csupán a széntüzelés esetén
például ismerni kellene, hogy mennyi kokszot, brikettet, különböző minőségű barnaszeneket stb. használt fel a kommunális szektor fűtésre, tüzeltek el az erőművekben vagy a fűtőművekben villamos energia termelés vagy hőtermelés céljából, és milyen körülmények között történt az elégetés. 10 Beleértve a villamos fűtést is. 11 A fajlagos kibocsátásokat csak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésére vonatkoztattuk. Feltételezhető, hogy az igények csökkenése során nem a nukleáris, hanem az alacsony hatásfokú, elöregedett fosszilis tüzelőanyag bázisú erőműveket állítják le. 21 viszonyok között reálisan megvalósíthatókat vizsgáljuk 12. A táblázatban az egyes beavatkozásokat kódszámmal láttuk el, melyek a vizsgálat eredményét bemutató további táblázatokban a témák azonosítását teszi lehetővé. 1 1.1 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.2 1.21 1.22 1.23 1.25 1.27 1.28 1.29 1.210 1.211 1.212 1.214 1.3 1.32 1.33
1.4 1.41 2 2.1 2.11 2.12 2.2 2.22 2.23 12 HŐENERGIA FELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK Tetők, falak és aljazatok utólagos szigetelése Panelhézag tömítés Hőtükör a radiátorok mögé Ablak felújítás Ablakcsere FŰTÉS Távfűtés - hőforrások Ipari hulladékhők hasznosítása távfűtési céllal Kazánházak energiahatékony felújítása (égőcsere, vagy beállítás, energiahatékony szivattyúk, füstgáz hőhasznosítás, vezérlés, javítás, hőszigetelés, kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások) Új kazánházi berendezések Biomassza használata meglévő hőforrásokban Távfűtés - elosztórendszer Változó tömegáram bevezetése A hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével Távfűtés - hőközpontok A szabályozás tökéletesítése és egyéb felújítási jellegű beavatkozások Rendszerkorszerűsítés DDC-szabályozás, központi adatgyűjtés stb. bevezetésével
Központi fűtés - kazánházak Kazánházak energiahatékony feljavítása Szén, vagy olaj kiváltása földgázzal Központos fűtési rendszerek szekunder oldala - elosztás Égtáj szerint tájolt szabályozás HASZNÁLATI MELEGVÍZ Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák Aktív napenergiás fűtőrendszerek HMV készítésre SZELLŐZÉS Hőhasznosítás mesterséges szellőzésnél VILLAMOS ENERGIA FELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Világítás Több kompakt izzó Armatúracsere HMV Jobb hatásfokú villanybojlerek Kifolyáskorlátozás 11. táblázat Energiatakarékossági intézkedések A vizsgált intézkedések körébe nem kerültek bele a h azánkban jelenleg kis realitással bíró, de az E U országokban kiemelten kezelt megoldások, (pl. szélkerekek, napenergiával termelt villamos áram, hőszivattyúk stb.) Ugyancsak kihagytuk a kapcsolt hő- és villamos energia termelést, mert ez ö nálló tanulmány tárgyát képezi, és a lakossági szektorra
- az erőművi korszerűsítéseken keresztül - csak áttételesen hat. Az egy házat, vagy háztömböt kiszolgáló kis gázmotoros kogenerációnak a jelen hazai körülmények között kicsi a realitása. 22 5. AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁSA Az országos szinten elérhető eredmények meghatározásához az első lépésben a rendelkezésre álló statisztikai kimutatások, a témakörökkel kapcsolatos egyéb források és a szerzett tapasztalataink alapján meghatároztuk az előző fejezetben ismertetett intézkedések lehetséges volumenét, nevezetesen azt, hogy ezek a meglévő épület- és berendezés-állomány hány százalékát érinthetik. Az így megállapított volumenhez hozzárendeltük a jelenlegi energiafogyasztás mértékét, mégpedig valamennyi intézkedés esetében az előző fejezetben ismertetett végfelhasználói kategóriák szerint lebontva. A következő lépésben meghatároztuk, hogy az egyes intézkedésekkel országos szinten mekkora
energiamegtakarítást tudunk elérni. A lehetséges potenciál számításakor az előzőekben leírt megfontolások alapján elsősorban az állami és önkormányzati szektort vettük figyelembe. A számítás lépéseit a legtöbb esetben az alábbi séma szerint építettük fel: • a várható megtakarítás konkrét intézkedésre vonatkozó meghatározása, • az érintett volumen ismeretében a m egtakarítás kiterjesztése az országosan elérhető szintre, • ugyancsak az érintett volumen, az energiahordozó összetétel és az országos szinten elérhető megtakarítás ismeretében a primer energiahordozó felhasználás csökkenésének meghatározása. A további számítások így meghatározott, kiinduló adatbázisát a 12. táblázat tartalmazza A táblázat oszlopainak értelmezése a következő: 1. Az intézkedés kódja a 10 táblázatban ismertetett beavatkozások azonosítására szolgál 2. A terület kód a 9 táblázatban ismertetett
végfelhasználói területekre utal 3. A bázis ugyancsak a 9 táblázatban szereplő területekhez tartozó jelenlegi országos méretű primer energiahordozó felhasználás. 4. Az energiahordozó megtakarítás az intézkedés végrehajtásából származó országos szintű megtakarítás, naturáliában és százalékos mértékben. 5. A beruházás ugyancsak a végrehajtáshoz szükséges országos szintű beruházási költség 6. A megtérülés a beruházásból, valamint az adott területen jelentkező különféle energiahordozók jellemző árainak figyelembe vételével képzett költségmegtakarításból számítható egyszerű megtérülési idő. 23 Intézkedés kódja 1 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.21 1.22 1.23 1.25 1.27 1.28 1.29 1.210 1.211 1.212 1.214 1.32 1.33 1.41 2.11 2.12 2.22 2.23 Terület kódja 2 ÖF ÖF ÖF ÖF ÖF TF TF TF TF TF TF TF TF EKF EKF EKF ÖMV ÖMV ÖF V V VMV VMV Bázis (TJ) 3 66003 66003 66003 66003 66003 6587 6587 6587 6587 6587 6587
6587 6587 59417 59417 59417 6587 6587 66003 61235 61235 1470 1470 Energia megtakarítás Beruházás Megtérülés TJ/év % (MdFt) (év) 4 5 6 18816.27 28.51 262.66 16.6 167.21 0.25 4.54 23.0 741.45 1.12 4.25 6.9 14339.00 21.72 230.36 19.7 20559.15 31.15 333.73 19.3 48.86 0.74 0.08 2.7 20.56 0.31 0.07 4.9 43.24 0.66 0.26 8.1 795.82 12.08 4.04 8.2 108.48 1.65 0.35 4.7 157.86 2.40 6.09 92.8 78.93 1.20 0.25 5.2 220.10 3.34 3.94 28.7 1083.37 1.82 9.03 10.1 156.75 0.26 1.08 0.4 431.54 0.73 1.44 4.1 1535.28 23.31 4.63 3.0 142.27 2.16 43.21 142.3 1108.89 1.68 11.56 6.97 1095.78 1.79 5.19 3.2 7446.61 12.16 138.29 12.7 93.75 6.38 3.28 40.8 440.89 30.00 0.56 1.5 12. táblázat Az intézkedésekkel elérhető energiahordozó megtakarítások Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti táblázat adatai a t ényleges energiahordozó megtakarítások megítéléséhez az alábbiak miatt csak kiindulásként használhatók. A beavatkozási lehetőségek között szerepelnek olyanok is, melyek
egymást kölcsönösen kirekesztik, azaz az egyik beavatkozás megvalósítása értelmetlenné teszi egy másik beavatkozás végrehajtását. Például a meglévő épületek ablakainak teljes cseréjénél (115 sz téma) ugyanezen ablakok felújítása (114 sz téma) nem jöhet szóba Ezért a vizsgált témakörök figyelembe vételével két forgatókönyvet állítottunk össze, melyek közül az egyik elsősorban a felújítás jellegű, a másik a csere és rekonstrukció jellegű beavatkozásokat tartalmazza. Az azonos (pl. egyedi és központi fűtés), illetve az egymással kapcsolatban lévő (pl összes fűtés/távfűtés) végfelhasználói területeken jelentkező beavatkozások eredményeit csak az egymásra gyakorolt hatásuk figyelembe vételével számszerűsíthetjük. Így pl ha az épületek hőszigetelése csökkenti a fűtési hőigényeket, akkor a jobb hatásfokú hőforrásokkal elérhető megtakarítás számításánál már ezeket a csökkentett
igényeket kell figyelembe venni. Az egymásra ható intézkedések végrehajtása során lehetséges energia megállapításánál az intézkedések valamilyen sorrendjét kell felállítanunk. 24 megtakarítások A továbbiakban az egyes forgatókönyveket, illetve a hozzájuk tartozó sorrendezés módszerét ismertetjük. 5.1 Forgatókönyvek Az előzőekben említett két forgatókönyvet a hő- és villamos jellegű beavatkozásokra bontva az alábbi táblázatok tartalmazzák. Az egyes forgatókönyvekhez a megfelelő oszlopokban megjelölt intézkedések tartoznak. Intézkedés 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.21 1.22 1.23 1.25 1.27 1.28 1.29 1.210 1.211 1.212 1.214 1.32 1.33 1.41 Felújítás 1. forgatókönyv Tetők, falak és alapok utólagos szigetelése Panelhézag tömítés Hőtükör a radiátorok mögé Ablak felújítás Ablakcsere Ipari hulladék hők hasznosítása távfűtési céllal Kazánházak energiahatékony felújítása (égőcsere, vagy
beállítás, energiahatékony szivattyúk, füstgáz hőhasznosítás, vezérlés, javítás, hőszigetelés, kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások) Új kazánházi berendezések Biomassza használata meglévő hőforrásokban Változó tömegáram bevezetése A hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével A szabályozás tökéletesítése és egyéb felújítási jellegű beavatkozások Rendszerkorszerűsítés nagyhatékonyságú technológiák bevezetésével (nagyteljesítményű hőcserélők, DDC-szabályozás, központi adatgyűjtés stb.) Kazánházak energiahatékony feljavítása Szén, vagy olaj kiváltása földgázzal Égtáj szerint tájolt szabályozás Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák Aktív napenergiás fűtőrendszerek HMV készítésre Hőhasznosítás mesterséges szellőzésnél 13. táblázat Hőoldalon értelmezett forgatókönyvek X X X X X X X Csere 2. forgatókönyv X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
X 25 Intézkedés Felújítás 1. forgatókönyv X X X 2.11 Több kompakt izzó 2.22 Jobb hatásfokú villanybojlerek 2.23 Kifolyáskorlátozás Csere 2. forgatókönyv X 14. táblázat Villamos oldalon értelmezett forgatókönyvek X 5.2 Az alkalmazott módszer Tekintettel arra, hogy a témák között több olyan is szerepel, melyek megvalósítása a többi beavatkozás eredményére közvetlen hatással van, megvalósítási sorrendet kellett felállítanunk. A sorrend felállításához további adatokra volt szükségünk, nevezetesen: • az egyes intézkedésekkel végfelhasználói szinten realizálható költségcsökkenésre, • a beruházások megvalósításához szükséges, országos szintű összes beruházási költségre és • fentiekből az egyes intézkedések megvalósításához szükséges beruházások megtérülési idejére. A sorrend felállításánál feltételeztük, hogy a beavatkozások a növekvő megtérülési idő irányában
valósulnak meg. Ezzel a feltételezéssel elkerülhető volt, hogy az egyes beavatkozásokra kalkulált energiahordozó megtakarítások az előzőleg már elért eredmények miatt torzak és össze nem adhatók legyenek. Mint már említettük, a beavatkozások láncában az azonos, vagy az egymással összefüggésben lévő végfelhasználói területeken minden egyes következő elem hatása kisebb, mintha az elemeket külön-külön vizsgáljuk. Ugyanakkor ez a hatás nem jelentkezik az olyan területeken, melyek nem állnak egymással kapcsolatban. (Pl a villamos oldali megtakarítások nincsenek hatással a hőoldalon megvalósuló megtakarításokra.) Első lépésként tehát azt kell tisztázni, hogy mely végfelhasználói területek között van kapcsolat. Ezeket foglalja össze a következő mátrix: EKF TF ÖF V VMV ÖMV EKF X X TF X X ÖF X X X V VMV ÖMV X X X X X X X 15. táblázat A felhasználói területek hatásmátrixa 26 A sorrendbe
állított intézkedések hatására elérhető energiahordozó megtakarítások számításánál az alábbi elv szerint jártunk el: • Minden egyes intézkedésnél már ismert az annak hatására elért megtakarítás, mégpedig felhasználói terület szerinti bontásban (E i ) • Ismert a kommunális szektorra jellemző kiinduló energiafogyasztás, ugyancsak végfelhasználói területenkénti bontásban. (B 0 ) • A két fenti adatbázisból képezhetjük a s zázalékos megtakarítások értékét. (R i = E i /B 0 ) • Az egymást követő intézkedések megvalósítása során azokon a területeken, melyek között hatáskapcsolat áll fenn, egyre csökken a kommunális szektor országos szintű fogyasztása. Az új bázis meghatározása (B i ) a következő összefüggéssel történik: B i = (1-R i ) x B i-1 Az egyes stratégiákra ily módon számított konkrét eredményeket a következő fejezetben foglaltuk össze. 5.3 Az elérhető energiafogyasztás csökkenés
5.31 Felújítás jellegű forgatókönyv Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése érdekében a javasolt felújítás jellegű intézkedéseket a megtérülési idő szerint rangsorolva a 16. táblázat szerinti sorrend alakult ki Intézkedés kódja 1.212 2.23 1.21 1.32 2.11 1.27 1.22 1.29 1.13 1.41 1.211 2.12 1.14 1.12 2.22 1.28 1.33 Összesen Terület kódja Szén vagy olaj kiváltása földgázzal Kifolyás korlátozás Ipari hulladékhők hasznosítása távtávfűtési céllal Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák Több kompakt izzó Változó tömegáram bevezetése A hőtermelés hatékonyságának növelése (égőcsere, vagy beállítás, energiahatékony szivattyúk, füstgáz hőhasznositás, vezérlés, javítás, hőszigetelés, kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások) A szabályozás javítása és egyéb felújítási jellegű beavatkozások Hőtükör a radiátorok mögött Hőhasznosítás mesterséges szellőzésnél Kazánházak
energiahatékony feljavítása (központi fűtés) Armatúracsere Ablak felújítása Panelhézag tömítés Jobb hatásfokú villanybojlerek Hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével Akti napenergiás fűtőrendszerek HMV késztésére 16. táblázat Felújítás jellegű forgatókönyv - az intézkedések sorrendje név szerint 27 A sorrendet megtartva, a felújítás jellegű intézkedések és a beavatkozási területek kód szerinti jelölésével a 17. táblázatban országos szinten az intézkedéshez tartozó beruházási költséget, a megtérülési időt, megtakarított energiát, a göngyölt beruházási költséget valamint az intézkedést követően az országos szinten a kommunális szférában várható energiafelhasználást (maradék energia) foglaltuk össze. Intézkedés kódja Bázis 1.212 2.23 1.21 1.32 2.11 1.27 1.22 1.29 1.13 1.41 1.211 2.12 1.14 1.12 2.22 1.28 1.33 Összesen Terület kódja EKF VMV TF ÖMV V TF TF TF ÖF
ÖF EKF V ÖF ÖF VMV TF ÖMV Beruházás Megtérülési idő MdFt év 1.08 0.56 0.08 4.73 5.29 0.35 0.07 0.25 4.33 11.80 9.03 141.08 235.02 4.63 3.23 6.09 44.09 471.70 0.4 1.5 2.7 3.1 3.2 4.7 4.9 5.2 6.9 7.1 10.1 13.0 19.8 23.0 40.8 92.8 145.8 Energia megtak. TJ/év 0 157 433 49 1535 1118 108 20 77 753 1111 1053 7307 13929 127 65 115 112 28068 Göngyölt beruházás MdFt 0.0 1.1 1.6 1.7 6.5 11.7 12.1 12.2 12.4 16.7 28.5 37.6 178.7 413.7 418.3 421.5 427.6 471.7 Maradék energia TJ/év 135564 135407 134974 134925 133390 132272 132164 132144 132067 131314 130203 129149 121843 107914 107787 107723 107608 107496 17. táblázat Felújítás jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások A 9. ábrán az egyes felújítás jellegű intézkedések által országos szinten elérhető energiafelhasználás csökkenések láthatók a göngyölt beruházási költségek függvényében. Az ábrán megjelöltük az 5, illetve a 10 éves megtérülési időn belüli
beruházások, valamint az összes beruházás megvalósítása során elérhető energiamegtakarítás százalékos értékét. 28 TJ/év 140000 135000 2.6% 4.8% 130000 125000 120000 t=10 év 115000 21% t=5 év 110000 105000 MdFt 100000 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 9. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások 5.32 Csere jellegű forgatókönyv Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése érdekében a javasolt csere jellegű intézkedéseket a megtérülési idő szerint rangsorolva a 18. táblázat szerinti sorrend alakult ki Intézkedés kódja 1.212 2.23 1.21 1.32 2.11 1.27 1.41 1.23 1.25 1.211 2.12 1.11 1.15 1.210 1.28 1.33 Összesen Terület kódja Szén vagy olaj kiváltása földgázzal Kifolyás korlátozás Ipari hulladékhők hasznosítása távtávfűtési céllal Víztakarékos kifolyók és zuhanyrózsák Több kompakt izzó Változó tömegáram bevezetése Hőhasznosítás mesterséges
szellőzésnél Új kazánházi berendezések Biomassza használata meglévő hőforrásokban Kazánházak energiahatékony feljavítása Armatúracsere Tetők, falak, alapok utólagos szigetelése Ablakcsere Rendszerkorszerűsítés nagyhatékonyságú technológiák bevezetésével (nagyteljesítményű hőcserélők, DDC-szabályozás, központi adatgyűjtés) A hővédelem javítása új, előre szigetelt vezetékek lefektetésével Aktív napenergiás fűtőrendszerek HMV készítésére 18. táblázat Csere jellegű forgatókönyv - az intézkedések sorrendje név szerint A sorrendet megtartva, a csere jellegű intézkedések és a beavatkozási területek kód szerinti jelölésével a 19. táblázatban országos szinten az intézkedéshez tartozó beruházási költséget, a megtérülési időt, megtakarított energiát, a göngyölt beruházási költséget valamint az intéz29 kedést követően az országos szinten a kommunális szférában várható
energiafelhasználást (maradék energia) foglaltuk össze. Intézkedés kódja Bázis 1.212 2.23 1.21 1.32 2.11 1.27 1.41 1.23 1.25 1.211 2.12 1.11 1.15 1.210 1.28 1.33 Összesen Terület kódja EKF VHMV TF ÖHMV V TF ÖF TF TF EKF V ÖF ÖF TF TF ÖHMV Beruházás Megtérülési idő MdFt év 1.08 0.56 0.08 4.73 5.29 0.35 11.80 0.26 4.04 9.03 141.08 267.96 340.47 3.94 6.09 44.09 840.85 0.4 1.5 2.7 3.1 3.2 4.7 7.1 8.1 8.2 10.1 13.0 16.7 19.4 28.7 92.8 145.8 Energia megtak. TJ/év Göngyölt Maradék beruházás energia MdFt TJ/év 0.00 135564 157 1.08 135407 433 1.64 134974 49 1.72 134925 1535 6.45 133390 1118 11.74 132272 108 12.09 132164 1125 23.89 131039 41 24.15 130997 759 28.20 130239 1062 37.23 129176 7307 178.30 121869 15056 446.27 106813 11760 786.73 95053 78 790.67 94975 54 796.76 94921 112 840.85 94809 40755 19. táblázat Csere jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások A 10. ábrán az egyes csere jellegű intézkedések által országos szinten
elérhető energiafelhasználás csökkenések láthatók a göngyölt beruházási költségek függvényében. Az ábrán megjelöltük az 5, illetve a 10 éves megtérülési időn belüli beruházások, valamint az összes beruházás megvalósítása során elérhető energiamegtakarítás százalékos értékét. 140000 TJ/év 135000 2.6% 4.8% 130000 125000 120000 115000 t=5 év 110000 30% t=10 év 105000 100000 95000 MdFt 90000 0 100 200 300 400 500 600 700 10. ábra Csere jellegű forgatókönyv - megtakarítások és beruházások 30 800 900 A megtakarítások és beruházások nevű táblázatokban található adatok értelmezése a következő: • Az első két oszlop az intézkedések, és a hozzájuk tartozó területek kódját tartalmazza. • A harmadik oszlop az intézkedés megvalósításához szükséges beruházások összege országos szinten. • A negyedik oszlop a megtérülési időket tartalmazza. Ezek szerint határoztuk meg a
beruházások sorrendjét. • Az ötödik oszlopban az egyes intézkedésekkel országos szinten elérhető primer energiahordozó megtakarítások szerepelnek. • A hatodik oszlop a beruházási költségeket göngyölten tartalmazza, azaz a beruházások megvalósulása sorrendjében fellépő egyre növekvő beruházási költségeket. Ez az oszlop nem más, mint a diagramok vízszintes tengelye. • A hetedik oszlop az intézkedések folyamatos megvalósulása eredményezte egyre kisebb mértékű éves kommunális energiafelhasználást mutatja. Ez az oszlop a diagramok függőleges tengelye. • A táblázatok sorai a megtérülési idők sorrendjében következnek egymás után. Vízszintesen három tartományra osztottuk fel a táblázatot: az első a gyorsan megtérülő (5 évnél kisebb megtérülési idejű) beruházásokat tartalmazza, színe fehér. A világosszürke terület az 5 és 10 év közötti megtérülési időkkel rendelkező beruházásokat tartalmazza,
míg a sötétszürke területen a gazdaságtalan beruházások helyezkednek el. Hasonlóképpen állítottuk össze és értelmeztük a táblázatokat és diagramokat a következő fejezetben, ahol a kibocsátás csökkenését vizsgáljuk. 31 5.4 Az elérhető károsanyag kibocsátás csökkenés 5.41 Felújítás jellegű forgatókömyv Intézk. Térülés Göngy kódja beruh. év Bázis 1.212 2.23 1.21 1.32 2.11 1.27 1.22 1.29 1.13 1.41 1.211 2.12 1.14 1.12 2.22 1.28 1.33 Össz. 0.4 1.5 2.7 3.1 3.2 4.7 4.9 5.2 6.9 7.1 10.1 13.0 19.8 23.0 40.8 92.8 145.8 CO2 SO2 NOx CO Por csökk. marad csökk marad csökk marad csökk marad csökk marad MdFt kt kt kt kt kt kt kt kt kt kt 0.0 0 7626 0 127.50 0000 15520 0 6.531 0 11.009 1.1 9.0 7617 0.04 12746 0011 15509 0004 6527 0014 10995 1.6 34.3 7583 0.79 12667 0074 15435 0033 6494 0036 10959 1.7 3.2 7580 0.01 12666 0003 15432 0001 6493 0001 10958 6.5 96.8 7483 0.89 12577 0142 15290 0057 6436 0128 10830 11.7 88.4 7394 2.03 12373
0190 15100 0085 6351 0092 10738 12.1 7.1 7387 0.02 12371 0007 15093 0002 6348 0002 10736 12.2 1.3 7386 0.00 12371 0001 15091 0000 6348 0000 10735 12.4 5.1 7381 0.02 12369 0005 15086 0002 6346 0002 10733 16.7 44.0 7337 0.17 12352 0053 15033 0020 6327 0063 10670 28.5 64.9 7272 0.25 12327 0078 14955 0029 6297 0094 10576 37.6 60.6 7211 0.24 12303 0075 14880 0028 6269 0096 10481 178.7 5775 6634 1329 10974 1242 13638 0555 5713 0599 9881 413.7 8135 5820 3.15 10658 0982 12656 0368 5346 1173 8708 418.3 7.4 5813 0.03 10655 0009 12647 0003 5342 0011 8698 421.5 5.1 5808 0.12 10644 0011 12636 0005 5337 0005 8692 427.6 7.6 5800 0.02 10641 0008 12628 0002 5335 0003 8690 471.7 7.0 5793 0.06 10635 0010 12618 0004 5331 0009 8681 1832.8 21.15 2.902 1.200 2.328 20. táblázat Felújítás jellegű forgatókönyv - kibocsátások csökkenése kt/év 8000 7500 3.2% 5.4% 7000 24% 6500 t=5 év t=10 év 6000 MdFt 5500 0 50 100 150 200 250 300 350 11. ábra Felújítás jellegű
forgatókönyv - CO 2 kibocsátás csökkenés 32 400 450 500 kt/év 130 3.0% 125 3.5% 120 17% 115 t=5 év t=10 év 110 MdFt 105 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 12. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - SO2 kibocsátás csökkenés kt/év 16 16 2.8% 4.1% 15 15 14 19% 14 t=5 év 13 t=10 év 13 MdFt 12 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 13. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - NOx kibocsátás csökkenés 33 kt/év 6.6 2.8% 6.4 4% 6.2 6.0 5.8 18% t=5 év 5.6 t=10 év 5.4 MdFt 5.2 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 14. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - CO kibocsátás csökkenés kt/év 11.5 11.0 2.5% 4.8% 10.5 10.0 21% 9.5 t=5 év t=10 év 9.0 MdFt 8.5 0 50 100 150 200 250 300 350 15. ábra Felújítás jellegű forgatókönyv - por kibocsátás csökkenés 34 400 450 500 A táblázatok értelmezése a következő: • Az első oszlop az
intézkedések kódját tartalmazza. • A második oszlop a megtérülési időket tartalmazza. Ezek szerint határoztuk meg a beruházások sorrendjét. • A harmadik oszlop a beruházási költségeket göngyölten tartalmazza, azaz a beruházások megvalósulása sorrendjében fellépő egyre növekvő beruházási költségeket. Ez az oszlop nem más, mint a diagramok vízszintes tengelye • A negyediktől a tizenharmadik oszlop az egyes beruházásokkal elérhető szennyező anyag kibocsátás csökkenést, valamint az intézkedések folyamatos megvalósulása eredményezte szennyező anyagok egyre kisebb mértékű éves emisszióját mutatja a különböző levegőszennyező anyagok mindegyikére. Ez az oszlop a diagramok függőleges tengelye • A táblázatok sorai a megtérülési idők sorrendjében következnek egymás után. Vízszintesen három tartományra osztottuk fel a táblázatot: az első a gyorsan megtérülő (5 évnél kisebb megtérülési idejű)
beruházásokat tartalmazza, színe fehér. A világosszürke terület az 5 és 10 év közötti megtérülési időkkel rendelkező beruházásokat tartalmazza, míg a sötétszürke területen a gazdaságtalan beruházások helyezkednek el. A diagramokban az egyes beavatkozások által elért kibocsátás csökkenéseket vittük fel a göngyölt beruházási költségek függvényében. Megjelöltük bennük az 5, illetve a 10 éves megtérülési időn belüli beruházások, valamint az összes beruházás megvalósítása során elérhető kibocsátás csökkenések százalékos értékét 35 5.42 Csere jellegű forgatókönyv Intézk. Térülés Göngy kódja beruh. Bázis 1.212 2.23 1.21 1.32 2.11 1.27 1.41 1.23 1.25 1.211 2.12 1.11 1.15 1.210 1.28 1.33 Össz. év 0.4 1.5 2.7 3.1 3.2 4.7 7.1 8.1 8.2 10.1 13.0 16.7 19.4 28.7 92.8 145.8 MdFt 0.00 1.08 1.64 1.72 6.45 11.74 12.09 23.89 24.15 28.20 37.23 178.30 446.27 786.73 790.67 796.76 840.85 CO2 SO2 NOx CO Por csökk.
kt 0.0 9.0 34.3 3.2 96.8 88.4 7.1 65.7 2.7 49.9 61.2 577.5 879.3 686.8 5.1 3.6 7.0 2577.7 marad csökk. marad csökk marad csökk marad csökk marad kt kt kt kt kt kt kt kt kt 7626.1 0 127.50 0000 15520 6.531 0 11.009 7617.1 0.04 12746 0011 15509 0004 6527 0014 10995 7582.8 0.79 12667 0074 15435 0033 6494 0036 10959 7579.6 0.01 12666 0003 15432 0001 6493 0001 10958 7482.8 0.89 12577 0142 15290 0057 6436 0128 10830 7394.4 2.03 12373 0190 15100 0085 6351 0092 10738 7387.4 0.02 12371 0007 15093 0002 6348 0002 10736 7321.6 0.25 12346 0079 15013 0030 6319 0095 10641 7318.9 0.01 12345 0003 15011 0001 6318 0001 10640 7269.0 0.15 12329 0050 14961 0016 6302 0017 10622 7207.8 0.24 12305 0075 14885 0029 6273 0097 10526 6630.3 1329 10976 1242 13643 0555 5718 0599 9927 5750.9 3.41 10635 1061 12581 0398 5320 1268 8659 5064.1 2.66 10369 0829 11752 0310 5010 0990 7668 5059.0 0.02 10367 0005 11747 0002 5008 0002 7667 5055.4 0.01 10366 0004 11744 0001 5007 0001 7665 5048.4 0.06 10359 0010 11733 0004
5003 0009 7656 23.90 3.787 1.528 3.353 21. táblázat Csere jellegű forgatókönyv - kibocsátások csökkenése kt/év 8000.0 3.1% 7500.0 5.5% 7000.0 6500.0 34% 6000.0 t=5 év 5500.0 t=10 év 5000.0 MdFt 4500.0 0 100 200 300 400 500 600 16. ábra Csere jellegű forgatókönyv - CO2 kibocsátás csökkenés 36 700 800 900 130 kt/év 3.0% 125 3.5% 120 115 19% 110 t=5 év t=10 év 105 MdFt 100 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 17. ábra Csere jellegű forgatókönyv - SO2 kibocsátás csökkenés 16.0 kt/év 15.5 2.8% 15.0 4.0% 14.5 14.0 13.5 13.0 24% 12.5t=5 év 12.0 t=10 év 11.5 MdFt 11.0 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 18. ábra Csere jellegű forgatókönyv - NOx kibocsátás csökkenés 37 7.0 kt/év 6.5 2.8% 4.0% 6.0 24% 5.5 t=5 év t=10 év 5.0 MdFt 4.5 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 19. ábra Csere jellegű forgatókönyv - CO kibocsátás csökkenés 11.5 kt/év 11.0
2.5% 4.4% 10.5 10.0 9.5 30% 9.0 8.5 t=5 év 8.0 t=10 év 7.5 MdFt 7.0 0 100 200 300 400 500 600 700 800 20. ábra Csere jellegű forgatókönyv - por kibocsátás csökkenés A táblázatok és diagramok értelmezése megegyezik a felújítás jellegű forgatókönyvben leírtakkal. 38 900 5.5 Megvalósításra érdemes intézkedések Az áttekinthetőség kedvéért foglaljuk össze a következő táblázatban az eddigi elemzések eredményeit: Gyorsan megtérülő beruházások (megtérülés<5 év) Beruházás Az összberuházás arányában Energia megtakarítás CO 2 redukció SO 2 redukció NO x redukció CO redukció Por redukció Beruházás Az összberuházás arányában Energia megtakarítás CO 2 redukció SO 2 redukció NO x redukció CO redukció Por redukció MdFt % TJ/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % MdFt % TJ/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % kt/év % Kiegészítve a közepes megtérülésű beruházásokkal
(megtérülés 5-10 év) Felújítás jellegű forgatókönyv 12.2 37.6 2.5 8.0 Kiegészítve a gazdaságtalan beruházásokkal (megtérülés>10 év) 471.7 100 3420 2.5 241 3.2 3.8 3.0 0.4 2.8 0.2 2.8 0.3 2.5 Csere jellegű forgatókönyv 12.1 1.4 6415 4.7 415 5.4 4.5 3.5 0.6 4.1 0.3 4.0 0.5 4.8 28068 20.7 1833 24.0 21.2 16.6 2.9 18.7 1.2 18.4 2.3 21.2 37.2 4.4 840.9 100 3400 2.5 239 3.1 3.8 3.0 0.4 2.8 0.2 2.8 0.3 2.5 22. táblázat Az eredmények összefoglalása 6388 4.7 418 5.5 4.4 3.5 0.6 4.1 0.3 4.0 0.5 4.4 40755 30.0 2578 33.8 23.9 18.8 3.8 24.4 1.5 23.4 3.4 30.1 A forgatókönyvek elemzéseiből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: Mindkét forgatókönyv esetében a növekvő beruházásokkal elérhető energiafogyasztás és kibocsátás csökkenés görbéje exponenciális, melynek aszimptotája vízszintes. Ez azt jelenti, hogy elvi korlátja van az energiafogyasztás és a vele összefüggő kibocsátások redukálásának. Ha a beruházás-igényes
második forgatókönyvet vizsgáljuk, ez az elvi határ - figyelembe véve, hogy a vizsgált intézkedések körébe csak a jelenleg műszaki és társadalmi realitással bíró 39 megoldások kerültek be - kb. 30%-ra becsülhető, azaz a kommunális szektor energiafelhasználásának és károsanyag kibocsátásának elvileg a harmada takarítható meg. Mindkét forgatókönyvnél a görbék meredeken indulnak. Ebből az következik, hogy az indulási szakaszba tartozó intézkedések kis beruházási költséggel jelentős megtakarítást és kibocsátás csökkenést eredményeznek. Ezeket az intézkedéseket tartalmazza az 5 évnél kisebb megtérülési idejű tartomány. Ebben a tartományban - a „könnyen leszakítható gyümölcsök körében” - kis ráfordítással nagy eredményeket lehet elérni. A két forgatókönyvhöz tartozó intézkedések itt - egy-két kivételtől eltekintve - megegyeznek egymással. A megtakarítás és kibocsátás csökkenés mértéke
kb. 2 -3% A görbék elemzése azt mutatja, hogy a kis beruházással megvalósítható intézkedések tekinthetők gazdaságosnak. Az összefoglalóból látható, hogy ezeknél az intézkedéseknél az összes beruházási költségek - forgatókönyvtől függően - 2-4 %-ával 2-3%-os energiamegtakarítás és kibocsátáscsökkenés érhető el. A kommunális szektorban tehát a gazdaságos beruházásokkal elérhető energiamegtakarítási és károsanyag kibocsátás csökkentő potenciál igen csekély. A forgatókönyvek közötti markáns eltérések a 10 évnél hosszabb megtérülési idejű, gazdaságtalannak tekinthető beruházások forgatókönyvben szereplő csere területén jellegű jelentkeznek. beruházások Itt a összességükben második 30% energiamegtakarítást eredményeznek, szemben a felújítás jellegű forgatókönyv kb. 21%-os összes megtakarításával. A kumulált beruházási költség (841 MdFt) a 2 forgatókönyvnél ugyanakkor
közel a duplája az 1. forgatókönyv esetében számított 471 MdFt-nak A megtérülési időkön kívül érdemes megvizsgálni az energiahatékonysági beruházásoknál használt másik mutató, az 1 millió forint beruházásra eső GJ-ban mért primer energiahordozó megtakarítás alakulását. Ez a m utató az adott beruházás energiahatékonyságának mértékét fejezik ki. Megtérülési idő 5 évnél kisebb 5 és 10 év között 10 évnél nagyobb GJ/év/MFt 1. forgatókönyv 2. forgatókönyv (felújítás) (csere) csoportonként együttesen csoportonként együttesen 280 280 281 281 118 170 119 171 50 60 43 48 23. táblázat A fajlagos energiahatékonysági mutatók A 2. forgatókönyv szerinti beruházások a leggyorsabban megtérülő első csoport kivételével kevésbé hatékonyak, mint az 1. forgatókönyv szerinti beruházások Ez a megállapítás a három 40 csoportot külön-külön vizsgálva, illetve a csoportokat a beruházások megvalósításának
sorrendjében összevonva 13 is érvényes. A fajlagos energiahatékonysági mutató vizsgálata során azt is tisztázni kell, hogy mekkora a gazdaságos energiamegtakarítás szempontjából elfogadható érték? A jelenlegi hazai gyakorlat szerint ez 200 és 300 GJ/év/MFt közé tehető 14. A mutató alapján csak az 5 é vnél kisebb megtérülési idejű beruházások egyértelműen pozitívak. 13 Az összevonás azt jelenti, hogy ha pl. a l eggazdaságosabb (0-5 éves megtérülésű ) és a kevésbé gazdaságos (5-10 éves megtérülésű) beruházások együttesen valósulnak meg, akkor a kettőre együtt számítjuk ki a fajlagos energiahatékonysági mutatót. 14 Ez az érték az 1990 óta működő, energiahatékonysági beruházásokra adható kedvezményes kamatozású „német szénsegély” energiatakarékossági hitelkonstrukció mintegy 600 pályázatának értékeléséből adódik. Jelenleg csak azok a pályázatok részesülhetnek a kedvezményes hitelben,
melyeknél a mutató meghaladja a 200 GJ/év/MFt értéket. 41 6. A MEGVALÓSÍTHATÓ MEGTAKARÍTÁSOK 6.1 A megvalósítás akadályai A tanulmány eddigi fejezeteiben a kommunális szektor energiafelhasználásának és az ezzel összefüggő levegő szennyezés különböző szintű csökkentési lehetőségeit kizárólag elméleti szempontból vizsgáltuk. Megkülönböztettük azokat az intézkedéseket, melyek végrehajtása a jelenlegi viszonyok között pusztán gazdaságossági szempontból racionális, megfontolandó, illetve irracionális. A leggazdaságosabb, azaz 5 éven belül megtérülő beruházásokkal elérhető megtakarítások mértéke igen csekély. Míg a lakossági szektorban ezekkel a beruházásokkal a szektor energiafogyasztásának kb 10%-a takarítható meg, addig a kommunális szektorban ez a hányad csak 2.5% Ennek okai a következőkben keresendők: 1. A kommunális szektorban számos olyan intézkedés, amely a lakossági szektorban
egyértelműen pozitív gazdaságossági mutatókkal rendelkezett, vagy szóba se jöhet, vagy jóval kisebb volumennel vehető csak számításba Ilyenek pl a szekunder oldalon bevezetett intézkedések (programozható fűtés, termosztatikus radiátorszelepek és költségosztók, egyedi fűtés és melegvíz mérések kiépítése, a tudatosságfejlesztés). A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy - különösen az állami és önkormányzati - intézmények hiába hajtanak végre energiatakarékossági beruházásokat, ha az ott dolgozók és az üzemeltető személyzet ebben közvetlenül nem érdekelt. 2. A szektor energia végfelhasználói szerkezetében a l akosságénál majd kétszeres súllyal szerepel a villamos energia felhasználás. Az itt végrehajtható beruházási lehetőségek száma kisebb, és zömük kevésbé gazdaságos, mint a fűtés területén megvalósítható intézkedéseké. 3. A szektor tőkeerős hányada részben már megvalósította a gazdaságos
energiahatékonysági intézkedéseket, az utóbbi időben újonnan épült épületek pedig általában megfelelnek a kor követelményeinek. 4. A szektor számára több kedvező támogatási forrás (ld később) áll rendelkezésre, mint a lakossági szektor esetében Ezek a források a gazdaságos beruházásokat támogatják, igénybevételük folyamatos, így az ilyen jellegű megtakarítási lehetőségek száma szűkül. Az utolsó pontból következik, hogy ha a kommunális szektorban az energiahatékonyság területén javulást akarunk elérni, akkor - a lakossági szektorral szemben - éppen a gazdaságtalan beruházások támogatására lenne szükség. A támogatás mértékének, formájának 42 eldöntése nem ennek a tanulmánynak a feladata. Néhány gondolat azonban talán segíthet a döntésekben: 6.2 Támogatási stratégiák A támogatásban részesített beruházások körének meghatározásakor több stratégia közül választhatunk. 1. Az első
stratégia a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátást eredményező intézkedések támogatása, függetlenül attól, hogy ezek gazdaságosak-e, avagy nem A kommunális szektor esetében ilyenek például az épülethatároló szerkezetek hővédelmének fokozását szolgáló beruházások (hőszigetelés, nyílászáró felújítás, vagy csere), illetve a belső világítás korszerűsítése. 2. A második stratégia egyes központilag kiemelt területek - elsősorban a környezetvédelemmel kapcsolatos energetikai intézkedések - támogatása (pl. megújuló energiaforrások hasznosítása, távhőellátás kiszélesítése, kapcsolt hő és villamos energia termelés, alacsony energiaigényű épületek stb.) A támogatás megítélése során nem vizsgálják a projekt gazdaságosságát. Ezt a gyakorlatot követik jelenleg az EU országok 3. A harmadik stratégia - ami tulajdonképpen ellentmond a közgazdasági racionalitásnak - a gyorsan megtérülő
beruházások támogatása. Ez a forrásszegény és tudatlan lakossági szektornál volt járható út, a kommunális szektor viszont rendelkezik ilyen jellegű támogatásokkal és az elérhető megtakarítási potenciál nem túl nagy. Mint arra már az előzőekben utaltunk, az energiahatékonysági intézkedések megvalósításához a kommunális szektor számára több kedvezményes forrás áll rendelkezésre: 1991. augusztusa óta áll rendelkezésre az energiatakarékossági beruházások támogatására létrehozott ún. „ német szénsegély” kedvezményes hitelkeret A kedvezmény a csökkentett kamatokban rejlik: a hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat fele + 3.5% A hitel szektorsemleges, így többek között a kommunális szektor szereplői is igénybe vehetik. A hitel felső korlátja 50 MFt, igénybe vételéhez 20% önrész szükséges, futamideje nem lehet hosszabb 6 évnél, és az előzőekben definiált fajlagos energiahatékonysági mutató
értékének meg kell haladnia a 200 GJ/év/MFt-ot. További feltétel, hogy a beruházás belső megtérülési rátájának kell elérnie a mindenkori jegybanki alapkamat 80%-át. A kommunális szektor ebből a forrásból finanszírozott energiahatékonysági beruházásai az alábbi táblázat szerint alakultak: 43 Ágazat Témák száma Szolgáltatás Önkormányzatok Összesen Beruházás MFt Hitel MFt 62 79 141 Energia megtakarítás TJ/év 1060 402 1464 1857 1129 1041 801 2898 1930 24. táblázat A „német szénsegély” hitel igénybevétele a kommunális szektorban Forrás: EIÜ, 1997. október Hatékonysági mutató (GJ/év/MFt) 570 386 505 A kommunális szektor beruházásainak aránya az ezen forrásból megvalósított összes beruházáshoz képest kb. 40% volt 15 A másik forrást az 1997. év közepén indult Energiatakarékossági Hitel Program biztosítja A program az IKIM és a KTM közreműködésével 800 millió Ft hitelkerethez nyújtott
kamattámogatást. A program kizárólag az önkormányzati intézmények energiaköltség csökkentő beruházásaihoz nyújt támogatást, max. 8 év lejáratú, kedvezményes kamatozású (a jegybanki alapkamat fele+3%) hitel formájában, maximum 30 millió Ft-ig. A hitel igénybevételéhez 15% önrész szükséges. A pályázati feltételek között nem szerepel a „német szénsegély” hitelnél előírt 200 GJ/év/MFt energiahatékonysági mutató teljesítésének követelménye, csupán a beruházás belső megtérülési rátájának kell elérnie a mindenkori jegybanki alapkamat 70%-át, ami jóval enyhébb feltétel. A program 1998-ban tovább folytatódik, de alapja már 1 M dFt lesz. Az önkormányzatok ebből a forrásból finanszírozott energiahatékonysági beruházásai 1997-ben az alábbi táblázat szerint alakultak: Témák száma Beruházás MFt 74 1061 Hitel MFt Energia megtakarítás TJ/év 256 Hatékonysági mutató (GJ/év/MFt) 242 781 25.
táblázat Az Energiatakarékossági Hitel Program igénybevétele Forrás: Energiatakarékossági Hitelprogram Tárcaközi Bizottság Titkársága, 1998. január A fenti két programot összehasonlítva látható, hogy míg a szigorúbb gazdaságossági és energiahatékonysági követelményeket támasztó „német szénsegély” hitelkeretet 6 év alatt a kommunális szektor 141 pályázója vette igénybe, addig az enyhébb feltételrendszerű, kevésbé gazdaságos projekteket is támogató Energiatakarékossági Hitel Programra fél év alatt - a kommunális szektoron belül csak az önkormányzatok köréből - 74-en pályáztak, a rendelkezésre álló keretet 98%-ban, azaz gyakorlatilag teljes egészében igénybe véve. 15 A lakosság számára a hitel elvileg ugyan rendelkezésre áll, de a pályázat elkészítése olyan fokú szakértelmet igényel, ami egyéni szinten reménytelen, ezért a forrás másik hányadát az ipari szektor vette igénybe. 44 A két
gyakorlati példa is igazolni látszik azt a gondolatot, hogy a kommunális szektorban - a lakossági szektorral éppen ellentétben - a kevésbé gazdaságos beruházások szorulnának támogatásra. Ha ezeken a területeken nő meg a beruházási kedv, úgy a szektoron belül az energia megtakarítás és a szennyezőanyag kibocsátás csökkenés mértéke is a jelenleginél jóval magasabb lehet 16. 6.3 A támogatás mértéke Talán nem érdektelen, hogy a g azdaságilag fejlettebb EU országokban milyen gyakorlat alakult ki a k érdéses szektor energiahatékonysági és környezetvédelmi beruházásainak támogatása tekintetében: 6.31 Németország A támogatások túlnyomó többségének deklarált célja a környezetvédelem fokozása. Akár a megújuló energiaforrások felhasználásáról, akár az energiahatékonyság növeléséről legyen szó, az intézkedés elsősorban a levegőminőség javítása, a károsanyag emisszió csökkentése érdekében kap
támogatás. A támogatásokat részben szövetségi szinten (17 különféle energiahatékonysági és környezetvédelmi támogatás) részben tartományi szinten (tartományonként 2-7 támogatásfajta) nyújtják. A támogatottak körét a kis- és közepes vállalatok, a l akosság és az önkormányzatok képviselik. A legtöbb támogatási lehetőség – a támogatásfajták 79%-a a v állalatok számára nyílik, ezután következik a lakosság 48%-kal, végül az önkormányzatok 33%-kal. Az önkormányzatok tekintetében a támogatásban részesíthető intézkedések az alábbi témakörök szerint csoportosíthatók: 16 • önkormányzati intézmények energiahatékonysági beruházásai, • megújuló energiahordozók felhasználása, • épületfelújítás energiatakarékosság céljából, • helyi és regionális energiakoncepciós tanulmányok, • távhőellátás, a távhőellátásra történő csatlakozás, • energiahatékonysági
átvilágítás, tanácsadás és oktatás. A szektorban a g azdaságos és a „még elviselhető” gazdaságossági mutatókkal rendelkező beruházásokra eddig - a kedvezményes források igénybe vételével - elköltött beruházási összeg mintegy 4 MdFt volt. Ugyanakkor az ezeken a területeken számított beruházási potenciál kb. 37-38 MdFt-ra tehető, ami azt jelenti, hogy ezek a lehetőségek még korántsem merültek ki. 45 A megújuló energiák kiemelt szerepet játszanak: szövetségi szinten és valamennyi tartományban támogatásban részesülnek az ilyen jellegű projektek. A támogatások formája vagy kedvezményes hitel, vagy egyszeri és vissza nem térítendő juttatás. Előbbi inkább a szövetségi szinten nyújtott támogatásokra, utóbbi pedig az egyes tartományokra jellemző A kedvezményes hitelek kamata jellemzően 4,5-5,5% (a piaci kamatláb 6-7% között mozog). A kamatkedvezménynél talán még nagyobb csábítást jelent a hitelek
futamideje: jellemzően 10-15 év, de nem ritka a 25-30 éves futamidő sem. A hitelekkel általában a beruházások 50100%-a finanszírozható, a jellemző hányad 70-80% A vissza nem térítendő támogatások mértéke és nagyságuk meghatározásának módja változó: történhet fajlagos értékek alapján (pl. napkollektor felületre, beépített teljesítményre stb eső összeg), fix összeg megállapításával, illetve a p rojektköltségek százalékában. Mindezeket gyakran egy maximális összeggel korlátozzák. Számunkra legtöbbet a projektköltség támogatott hányada mond: ez 10-100%-ig terjedhet, de a leggyakoribb a 30 -50%-os támogatás. A támogatásoknak nincsenek gazdaságossági feltételei. Ez a források bőségére utal: nincsen szükség a keret szűkössége miatt a pályázatokat különböző kritériumrendszer alapján (pl. a projekt gazdaságossági mutatói, egységnyi beruházásra eső energia megtakarítás mértéke stb.) minősíteni. 6.32
Ausztria A támogatások túlnyomó többségének - hasonlóan, mint Németországban - a környezetvédelem fokozása a célja. A támogatottak körét a kis- és közepes vállalatok, a lakosság és az önkormányzatok képviselik. A legtöbb támogatási lehetőség, a támogatásfajták 63%-a a vállalatok számára nyílik, ezután következik a lakosság 52%-kal, végül a kommunális szektor 34%-kal. A támogatásban részesíthető intézkedések témakörei megegyeznek a németországiakkal, kiegészítve az önkormányzati szektorban megvalósított demonstrációs beruházások támogatásával. 46 A megújuló energiák kiemelt szerepet játszanak: szövetségi szinten és valamennyi tartományban támogatásban részesülnek az ilyen jellegű projektek. A támogatások formája túlnyomórészt egyszeri és vissza nem térítendő juttatás. Kedvez– ményes hitellel csak néhány esetben találkoztunk. A vissza nem térítendő támogatások mértéke
és nagyságuk meghatározásának módja változó: történhet fajlagos értékek alapján (pl. napkollektor felületre, épület négyzetméterre, beépített teljesítményre stb. eső összeg), fix összeg megállapításával, de a leggyakoribb a projektköltségek százalékában meghatározott mérték Mindezeket gyakran egy maximális összeggel korlátozzák Számunkra legtöbbet a projektköltség támogatott hányada mond: ez 10-100%-ig terjedhet, de a leggyakoribb a 20-30%-os támogatás. A kedvezményes hitelek kamata jóval kedvezőbb, mint Németországban: általában 3-5 százalékpontnyi kamattámogatásban részesülnek (a piaci kamatláb itt is 6-7% között mozog). A hitelek itt is hosszú távúak, futamidejük jellemzően 10-25 évig terjedhet., de nem ritka a 2530 éves futamidő sem A hitelekhez jutás feltételeként jellemzően nem írnak elő saját forrást A támogatásoknak Ausztriában sincsenek gazdaságossági feltételei. 6.33 A hazai lehetőségek A
kommunális szektor energiahatékonyságának javítása terén két, egymástól gyökeresen különböző lehetőséget kell megvizsgálnunk. Először nézzük meg a gyorsan megtérülő (a térülési idő 5 év alatt van), vagy a „még gazdaságosnak tekinthető” (a térülési idő 5 és 10 év között van) megoldásokat. A hazai tapasztalatok alapján úgy találtuk, hogy ezen intézkedések körében a rendelkezésre álló támogatások - különösen az enyhébb gazdaságossági kritériumokhoz kötött, kizárólag az önkormányzatok számára rendelkezésre álló Energiatakarékossági Hitel Program - igen nagy beruházási aktivitást ébreszt. A konkrét adatok alapján a szükséges beruházási igény ezen a t erületen mintegy 40 MdFt-ra tehető, ugyanakkor a rendelkezésre álló forrás 1998-ban csak 1 MdFt. A forrást kereskedelmi bankok biztosítják, a központi támogatás csupán a kamatkedvezményben nyilvánul meg. A konstrukció sikerét tekintve -
óvatos becsléssel - a kedvezőnek mondható (10 évnél rövidebb) megtérülésű beruházások mintegy 80%-ának realizálódását várhatjuk. E cél eléréséhez 10 éves időhorizontot vizsgálva kb. évi 36-4 MdFt-ra kellene a j elenlegi keretet kibővíteni. Ennek hatására ezen idő alatt az országos primer energiafelhasználás és a szennyezőanyag kibocsátások csökkenése az alábbiak szerint alakulna: 47 Energia megtakarítás (TJ) 5100 CO 2 kibocsátás csökkenés (kt) 332 SO 2 kibocsátás csökkenés (kt) 3.6 NO x kibocsátás csökkenés (kt) 0.48 CO kibocsátás csökkenés (kt) 0.24 Por kibocsátás csökkenés (kt) 0.4 26. táblázat Gazdaságos beruházások támogatásával elérhető energiamegtakarítások és kibocsátás csökkenések 0.48 % 0.52 % 0.51 % 0.25 % 0.03 % 0.26 % A táblázatban a s zázalékos értékek az országos összes energiafogyasztáshoz, illetve kibocsátáshoz viszonyított csökkenéseket mutatják. Jóval nagyobb
megtakarítási potenciál rejlik a 10 évnél hosszabb megtérülésű beruházások területén a belső világítás korszerűsítésben, az épületszigetelésben és a nyílászáró felújításban, illetve cserében. A 19 táblázat adatai alapján ezek az intézkedések a következőképpen alakulnak: • A felújítás jellegű forgatókönyv esetén a belső világítás korszerűsítéshez, illetve a nyílászáró felújításhoz összesen 376 MdFt beruházási költségre van szükség, melynek eredményeként 21236 TJ energiamagtakarítás érhető el, ha mindkét intézkedés megvalósításra kerül, az összevont megtérülési idő 16.6 év • A csere jellegű forgatókönyv esetén a belső világítás korszerűsítés, a nyílászáró csere és az épületek hőszigetelésének beruházási költség igénye 750 MdFt, ami 34123 TJ energiamagtakarítást eredményez és ha mindhárom intézkedés megvalósításra kerül, az összevont megtérülési idő 16.9 év
A két forgatókönyv szerint ezekkel az intézkedésekkel a kommunális s zektor energiafelhasználásának felújítás esetén 15.7%-a, csere esetén pedig 252%-a takarítható meg Az ehhez szükséges központi támogatás meghatározásánál az előzőekben ismertetett kedvezményes hitelek tapasztalataiból indulunk ki. Az Energiatakarékossági Hitel Programban előírt feltételek szerint a beruházás gazdaságosságának mutatójaként szolgáló, 12 év élettartam 17 mellett számított belső megtérülési rátának a mindenkori jegybanki alapkamat 70%-át kell elérnie. A hitelkonstrukció - mint láttuk - ilyen feltételek mellett igen sikeres volt Azonos gazdaságossági követelmény18 figyelembe vételével, de a b eruházások élettartamát a jellegükhöz inkább illeszkedő 20 évre becsülve mind a felújítási, mind pedig a csere jellegű forgatókönyvhöz kb. 65-66 év megtérülési idő tartozik Ez azt jelenti, hogy ilyen megtérülési 17 Az
élettartamba nem számít bele a beruházás megvalósításához szükséges idő. A vizsgált intézkedések esetén ez jellemzően maximum 1 év. 18 48 Azaz a jegybanki alapkamat 70%-ának megfelelő 14%-os belső megtérülési rátával kalkulálva. idők mellett a felújítás jellegű forgatókönyv belső világítás korszerűsítési és nyílászáró felújítási beruházásai 150 M dFt-ból, a cs ere jellegű forgatókönyv világítás korszerűsítési, nyílászárócsere és épület hőszigetelési beruházásai 290 MdFt-ból lennének megvalósíthatók. Mivel a két forgatókönyvre számolt összes beruházási költségek összege rendre 376 é s 750 MdFt, így az intézkedések maradéktalan véghezviteléhez szükséges támogatás az egyes forgatókönyvek esetében 226 MdFt (60%) és 460 MdFt (62%). Óvatos becsléssel ilyen mértékű támogatás mellett a beruházások kb. 80%-a valósulhat meg A támogatások összegét, és a hatásukra
realizálódó energiafogyasztás és kibocsátás csökkenések volumenét forgatókönyvenként az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: Beruházás Támogatás Energia megtakarítás CO 2 redukció SO 2 redukció NO x redukció CO redukció Por redukció Felújítás jellegű forgatókönyv Csere jellegű forgatókönyv MdFt 301 MdFt 181 TJ 17000 % 1.6 kt 1113 % 1.8 kt 13.2 % 1.9 kt 1.78 % 0.9 kt 0.74 % 0.1 kt 1.4 % 0.9 27. táblázat Nagy megtakarításokat hozó intézkedések eredményei és támogatás igénye 80%-os megvalósulási szint esetén 600 372 27300 2.6 1715 2.7 15.5 2.2 2.5 1.3 1.0 0.13 2.3 1.5 A táblázatokban a százalékos megtakarítások az országos szintű primer energia felhasználás, illetve szennyezőanyag kibocsátáshoz képesti csökkenésre vonatkoznak. 49 7. ÖSSZEFOGLALÁS Az 1990-es évekkel kezdődően mind az ország primer energiaigénye, mind a károsanyag kibocsátás mértéke örvendetes mértékben csökkent (ennek
mértéke az 1990-es évhez viszonyítva a primer energiahordozó felhasználás tekintetében 12%, a szennyező anyagok kibocsátásának tekintetében pedig 20-30%). Az utóbbi egy-két évben a cs ökkenés mértéke lelassult, az energiafogyasztás tekintetében inkább az igen enyhe mértékű növekedés figyelhető meg. A szennyezőanyag kibocsátás mértéke azonban tovább csökkent, kivéve a közlekedési szektorral szorosan összefüggő egyre erőteljesebb NO x kibocsátást. Az országos szintű kibocsátás csökkenéseket az energiaigény visszaesése mellett további két tényező magyarázza: egyrészt a villamos energia termelésben 1985-höz képest jelentősebb hányadot képvisel a nukleáris forrásból származó villamos energia, amelynek levegő szennyező hatása nincs, másrészt a 9 0-es évektől a földgázellátás bővítését szolgáló intenzív program folyik az országban, ami ugyancsak a szennyezőanyag kibocsátás csökkenés irányába hat. A
kommunális szektorban a helyzet éppen fordított: az energia felhasználás növekedett, a szennyező anyag kibocsátás pedig vagy stagnált, vagy pedig ugyancsak nőtt. A szektor különösen a rendszerváltás óta - mind arányaiban, mind abszolút mértékben egyre nagyobb szerepet tölt be az ország energiamérlegében. Szennyezőanyag kibocsátása az országosan megfigyelhető csökkenő tendenciákkal, a „tisztább” energiaforrás szerkezetre történő átstrukturálódással szemben nő. Fentiekből következik, hogy növekvő energiaigényű (a szektor súlya az ágazati energiafelhasználásban 1985 óta megduplázódott, az akkori 7.5%-os szintről 1996-ra 153%-ra nőtt), és ezzel párhuzamosan növekvő levegőszennyezést produkáló szektorról van szó, ahol az energiahatékonyság növelésétől jelentős emissziócsökkenést várhatunk. A kommunális szektorral kapcsolatos energiahatékonysági problémák elsősorban az önkormányzatoknál jelentkeznek.
Tapasztalataink szerint a gondok gyökere alapvetően a szakértelem és motiváció hiány, az ebből fakadó helytelen üzemeltetési gyakorlat, illetve a leromlott infrastruktúra állapota. Tanulmányunk célja a k ommunális szektor energiamegtakarítási potenciáljának, valamint az megtakarítást célzó beruházásokhoz szükséges költségek felmérése volt. Ennek meghatározásához összegyűjtöttük a jelentősebb volumenben megvalósítható károsanyag emisszió-csökkenést eredményező energiatakarékossági beavatkozásokat, szám szerint 23-at. Az EU-hoz való csatlakozásunk időpontja 2002-2005 között - tehát 10 éven belül - várható, 50 ezért az elképzelhető intézkedések közül a rövid távú, a mai magyar műszaki-gazdasági és társadalmi viszonyok között reálisan megvalósíthatókat vizsgáltuk meg. A beavatkozások között egyesek kölcsönösen kizárják egymást, ezért két intézkedéssorozatot, azaz két
forgatókönyvet állítottunk fel: egy kevésbé beruházás igényes, felújítás jellegű forgatókönyvet és egy beruházás igényesebb, csere jellegű forgatókönyvet. Az elemzések alapján az alábbi eredményekhez jutottunk: • számszerűsítettük az egyes intézkedésekkel megvalósítható energiafelhasználás és károsanyag kibocsátás mértékét, valamint • számszerűsítettük az ezek megvalósításához szükséges beruházási költségeket. Ezek alapján meghatározható az intézkedések gazdaságossága. A két forgatókönyvben szereplő intézkedéssorozat egészének hatását az egyes intézkedések megtérülési idő szerinti sorba állításával vizsgáltuk. Mindkét forgatókönyvre felállítottuk az energiafelhasználás és az egyes káros anyagok csökkenésének költségfüggvényeit, azaz mekkora beruházással mekkora felhasználás és kibocsátás megtakarítás érhető el. A függvények szerint a beavatkozások három jól
definiálható csoportra oszthatók: a gyorsan (5 éven belül) megtérülő, a közepesen gazdaságos (5-10 év közötti megtérülésű) és a gazdaságtalan (10 év fölött megtérülő) beruházások. A gazdaságos beruházások csoportja a két forgatókönyvben majdnem megegyezik, hatásukra kis költséggel (országos szinten kb. 12 MdFt) a s zektor energiafelhasználása és károsanyag kibocsátása durván 2.5%-kal csökkenthető. A forgatókönyvek közötti eltérés a gazdaságtalan beruházások területén jelentkezik. A felújítás jellegű forgatókönyv beruházásai összességükben 472 M dFt-ot igényelnek és a s zektor energiafelhasználását kb. 21%-kal csökkentik, a csere jellegű forgatókönyv beruházásai pedig 841 M dFt mellett a szektor energia igényeinek kb. 30%-os csökkentését teszik lehetővé. A károsanyag kibocsátás csökkenések aránya a fentiekhez hasonló mértékű. A gyorsan megtérülő beruházásokra jelenleg két támogatási
forrást is igénybe vehetnek a kommunális szektor szereplői: az ún. „német szénsegély alap” és az Energiatakarékossági Hitel Program által nyújtott kedvezményes hiteleket. Mindkét forrás esetén a támogatott beruházásoknak olyan gazdaságossági feltételeket kell kielégíteniük, hogy az 5-6 évnél hosszabb megtérülésű energiahatékonysági beavatkozások már nem részesülhetnek a támogatásban. A gyorsan megtérülő beruházások országos potenciálja és az igen magas szintű érdeklődés a kevésbé szigorú Energiatakarékossági Hitel Program által jelenleg évi 1 MdFt-os 51 forrásának 3.6-4 MdFt-ra történő növelését is igényelné Ez országos szinten kb 10 év alatt 0.5%-os energiafogyasztás és szennyezőanyag kibocsátás csökkenést eredményezne Nagyobb - már országos méretekben is jelentősnek mondható - energiafogyasztás és káros anyag emisszió csökkenést a 10 éven túl megtérülésű beruházások közül a
belső világítás korszerűsítéstől és az épületek hővédelmének fokozásától lehet remélni. Elsősorban a működő kedvezményes hitelkonstrukciók elemzéseiből, másodsorban két EU tagország (Ausztria és Németország) gyakorlatából kiindulva meghatároztuk a fenti intézkedéseknél a beruházási kedv felkeltéséhez szükséges támogatás mértékét. Úgy találtuk, hogy kb 60% -os támogatás hatására a beruházások legalább 80%-ban megvalósulhatnak. A szükséges pótlólagos forrás forgatókönyvtől függően - kb 180 és 370 MdFt közé tehető, melynek hatására országos szinten 1.6-26%-os energiafogyasztás és károsanyag kibocsátás csökkenést várhatunk 52 Felhasznált források [1] Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv (EIÜ, 1990-1996) [2] Nemzeti Környezetvédelmi program, 1996 [3] Magyar Statisztikai Évkönyv 1995 (KSH) [4] Magyar Távhő Évkönyv ‘97 (MATÁSSZ, 1997) [5] Energiapolitika, Magyarország 1995
évi felmérés (IEA) [6] Épületfenntartási K+F Alapítvány: Lakóépületek energiamegtakarítási lehetőségei Magyarországon (Tanulmány, 1993) [7] Bundesministerium für Wirtschaft - Förderdatenbank 1997 (Deutschland) [8] Energiespar Föredrungen (Energie Verwertungsagentur, Österreich) [9] A „német szénsegély hitel” és az Energiatakarékossági Hitel Program adatai (EIÜ, MEH) [10] Pintér A.: Tájékoztató a "német szénsegély"-ből létrehozott Energiatakarékossági Hitel Alapként működő pályázati rendszer főbb eredményeiről. Gazdaság és energia IX évf 4-5. sz 1997 [11] Sík A.: Az EU-hoz való csatlakozás elvárásai Magyar Villamos Művek Közleményei 97/6. 8-11 old The Energy Charter Treaty, Liszabon, 1994. XII17 http://www.encharterorg/ [12] Clive J.: The European Energy Charter Reciel Vol 1 No2 IAEE Newsletter, Sommer 1995. [13] White Paper for a Community Strategy and Action Plan http://europa.euint/en/comm/ [14] EU
Policies and Legislation: AGENDA 2000, Brussels, 1997. július 15 http://europa.euint/comm/agenda200/indexhtm 53