Economic subjects | Globalization » A globalizáció sajátosságai a világgazdaságban

A globalizáció sajátosságai a világgazdaságban Technológiai kapcsolatok terén mutatkozó különbségek Még a legfejlettebb országok is vesznek át technológiát egymástól. Tényezők:  Az ország milyen technikai fejlettségű  Az ország technikafejlesztésének mértéke  Milyen ágazatokra összpontosítanak a fejlesztések  Saját fejlesztésű technika export-képessége  Export-import aránya (technikai) Az egyoldalú technikai függőség igen költséges: folyamatos behozatal, működtetés, monopolár megfizetése. Az exportőr feltételeket szabhat, ami hátrány Veszély: a nem megfelelő technológia átvétele (azon a helyen nem alkalmazható, elavult technika). A függő országban korlátozódnak a hazai kutatók körülményei, lehetőségei Munkaerő-függőség Egy ország rászorul a külföldi munkaerőre. Nem mindegy, hogy milyen szektorban, milyen mélységben. Nem feltétlenül vannak a fejlett országok jobb helyzetben, ott

szakmunkásokra, betanított munkásokra van szükség. Munkaerő-mozgás  Munkaerőhiányt csökkent  Az otthoniak megélhetését segítik  Csökken az otthoni munkanélküliség  Szakképzettnél: segíti a korszerű módszerek terjedését  A küldő ország munkaerőpiaci helyzete függeni fog a fogadó ország gazd-i helyzetétől  Jövedelmi differenciákat okozhat a küldő országban  Otthoniak ellátásának szociális terhei a küldő országra maradnak  Magasan képzettek kivándorlása visszaveti a küldő ország K+F-ét Országcsoportok a világgazdaságban Régen az első ilyen csoportosítás: gyarmat-gyarmattartó ENSZ definiálta az országcsoportokat. Először: a. Fejlett országok (fejlett piacgazdaság) b. Szocialista országok (központilag tervezett gazdaság) c. Fejlődő országok A b. csoport mára megszűnt, a másik két csoport felé indultak Fejlett országok  GDP kb. 15-20000 $  OECD Nemzetközi Gazdasági

Együttműködési és Fejlesztési Szervezet  Csak fejlett piacgazdaságú ország léphet be (Ny-Európa, Magyarország, USA, Japán, stb.) Fejlődő országok 1. legkevésbé fejlett országok  legszegényebb országok  nincs mit fejleszteni, segélyekre szorulnak  GDP kb. 2-300$ évente  Kb. 30 ország, zömmel Afrika, Afganisztán, Haiti 2. közepes jövedelmű fejlődő országok  legalább 1 ágazat van, valóban fejlődnek  elég sok ilyen ország 3. olajexportáló országok köre  exportjában min. 50% az olaj  nem mind gazdag, pl. Irán  nemcsak az Arab-öbölbeli országok, Venezuela, Niger 4. újonnan iparosodó országok  Ezt a meghatározást régen használták  Átfogó gazdaságfejlesztéssel kitörtek a szegénységből  Pl. Hong-Kong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és Mexikó (ma már OECD tagok), Argentína, Brazília, Marokkó, Chile, Thaiföld Fejlettségi mutatók  Statisztikai mutatókGDP, GNP  Strukturális

mutatókminél nagyobb a szolg. aránya, annál fejlettebb  Dinamikus mutatókhogyan nő a gazdaság  Exportteljesítmény  Világpiaci részesedés  Nem gazdasági mutatókéletszínvonal, kulturális fejlettség, egészségügy Világgazdaság a. Fejlett országok  Nyitottság  Centrális szerep  Egymással szimmetrikus, más országokkal előnyösen aszimmetrikus Belső gazdaság:  Belsőleg integrált, egységes nemzeti piac  Fejlett infrastruktúra  Gazd-i és politikai pluralizmus (többközpontúság) b. Fejlődő országok  Részben nyitott, korlátozzák egyes szektoraikat  Periférikus helyzetben vannak, igazodniuk kell a centrumhoz  Hátrányos függőség a centrumokkal szemben  Általában alkalmazkodó, passzív szerepet töltenek be a nemzetközi kapcs-ban  Sokszor csak egy-két szektor fejlett Belső gazdaság:  Részleges fejlődés  Torz infrastruktúra  Nagy arányú tőkehiány  Állami szektor

súlya nagy  Nincs meg a pluralizmus Globalizáció sajátosságai a világgazdaságban Nincs egységes fogalma, régóta zajló folyamat, egyidős a világgazdaság kialakulásával. Egyesek szerint a globalizáció a nemzetek eltűnése, a világot a nagyvállalatok irányítják, uralják nemzetek helyett. Lényege: a világgazdaság szerves egységgé való fejlődése. Szereplőit már nemcsak kereskedelem köti össze, hanem a tőke-, és a munkaerő-áramlás. A rendszer tagjai közt kölcsönös függés van 2 irányú fejlődés, terjedés: a. Horizontális: világgazdaságba való nagyobb bekapcsolódás, egyre több ország csatlakozása (’90-ben a volt szocialista országok) b. Vertikális: mélyülés, a világgazdaságban mind inkább erősödik a kölcsönös függés Integráció: tudatos összekapcsolódás, összefonódás, irányított Különbség: a globalizáció a Föld egészét érinti, az integráció behatárolt területen van Globalizáció

felgyorsulásának okai:  II. vh utáni technikai fejlődés: a vh adta meg a lökést ott stratégiai kérdés volta fölény 60-as-70-es években fejlődési hullám, szállítás, közlekedés fejlődése, könnyebb az utazás informatika, távközlés (a nap bármely idejében bonyolítható üzletkötés, tőzsdei kereskedelem fejlődése)  Dominánssá vált a l iberális gazdaságpolitika: a fejlett országok számára szűkösek saját piacaik, exportpiac kellett, különösen az USA szerepe meghatározó  Nagyvállalatok uralkodóvá válása: folyamat, 70-80-as években meghatározó szerepre tört, ő érdekük, hogy ne kelljen alkalmazkodni az egyes országok feltételeihez, nekik az a jó, ha mindenhol ugyanolyanok a feltételek  Demonstrációs hatás: fogyasztói oldalról is igény van a dolgokról, igények hasonlóak, akár tudatlanul is Globalizáció hatásai: Egyértelmű elhatárolás nincs, hogy jó-e vagy rossz. 2 tipikus tévhit: a.

Hatásokat összemossák a körülményekkel, melyek közt azok zajlanak Pl. elmaradott országban a munkanélküliség növekedése ráfogható a globalizációra, holott csak azért, mert pl. diktatúra van, vagy nem megfelelő a gazdaság versenyképessége. Hasonlít az egykori gép-romboló mozgalomhoz b. Hatásokat olyan elméleti modellekben elemzik, amelyek nem valósak (Globalizáció hatásai) 1) Gazdasági területen a) Kereskedelmi liberalizáció hatásai - Önmagában ez nem gyorsítja fel a világgazdaság fejlődését, mert megfelelő nemzetgazdasági feltételek megléte is kell - Fokozott versenyhelyzetet eredményez, ami elvileg hatékonyabbá teszi a termelést - Előmozdítja a specializációt az országok között, mert ha nincsenek vámok, határok, akkor ez szükséges a fennmaradáshoz - Gyorsítja az ismeretek terjedését - A világgazdasági hatékonyság az, ami nőezekhez racionális kormányzati politikai háttér kell - Nehéz úgy liberalizálni,

a külkereskedelmet, hogy megmaradjon az egyensúly, mert az import hamar liberalizálódik, az export viszont nehezebb, mert versenyképesebbé kell válni b) Pénzügyi liberalizáció hatásai (szabad tőkemozgás) - A nemzetközi tőkeáramlás elvileg segít kiegyenlíteni a fejlettségbeli különbségeket, manapság azonban a fejlett országok között mozog a tőke - Nemcsak a működőtőkét mozgatja, hanem a spekulatív (tőzsde, értékpapírok) tőkét is, ez utóbbi nagyobb arányú, ami veszélyes, mert könnyen otthagyhatja az országot krízis esetén, eladósodáshoz vezethet - Önmagában a tőke liberalizációja nem elég ahhoz, hogy valaki bekapcsolódjon a világgazdaságba, ehhez megfelelő fogadóképesség is kell - Működőtőke-beruházásnál inkább a „zöldmezős-beruházás” legyen a felvásárlásokkal szemben, mert ez azt sugallja, hogy tényleg termelni akar c) Technológia-áramlás hatásai az új technológia kifejlesztői egyre inkább

megnehezítik a szellemi szabadalmak elterjedését - A technológia-áramlás sokszor csak látszat, mert ugyanazon vállalat között áramlik, csak új telephelyen - A technológiai szakadék nem egyértelműen csökkensok múlik a fogadóterületen, fontos a helyi kapcsolatok kiépítése, ki kell használni a helyi lehetőségeket - Bérszínvonal-emelkedés is csak elvben van, bár magas technológia kezeléséhez magasabb kvalifikációra van szükség, ergo magasabb bérfizetésre, de ha az adott országban nincs ilyen szakember, akkor külföldi szakembereket hoznak be, az itteni bérszínvonal nem nő 2) Nemzeti önállóság területe Szűkül az állam hatalma, ez kb. így van, ez negatívum, de pozitívum is lehet, mert a vg törvényszerűségei lehet, hogy hatékonyabb működés meghozatalára kényszeríti az államot Ez diktatúrákat is lerombolhat, ami jó. 3) Szociális terület a) Elszegényedés b) Munkanélküliség növekedése: nagyvállalatok

terjeszkedése, de azonnal továbbállnak, ha jobbat találnak c) Szociális védőháló gyengülése d) Jóléti szolgáltatások piacosítása és nemzetközi forgalomba kerülése (eü, oktatás, stb.) 4) Kulturális hatás a) „kulturális gyarmatosítás” pl. étkezési kultúra amerikanizációja Huntington: Civilizációk összeütközésea glob. folytonos civilizációs összeütközés b) viszont könnyebbé vált egymás kultúrájának megismerése c) globális felelősségérzet 5) Politikai hatás a) új világrend, melyben 1 ország uralja a világot, és az általa befolyásolt világszervezetek b) a Ny-i civilizáció értékei azért szabadságot garantálnak a diktatúrákkal szemben Integrációs folyamatok Integráció: általános fogalom, összeolvadást, egyesülést jelent Gazdasági integráció: önálló gazdasági egységek kapcsolódnak egy magasabb szintű egységgé, pl. a német egység kialakulása, EU Állapot pl. az EU értelmezésében, de

inkább folyamatot értünk alatta Ezek jellegzetességei:  történelmi folyamat, hosszú távú, pl. birodalmak szélesítése  objektív folyamat: nem egyes politikusok elhatározása, akkor valósulhat meg, ha a társadalmi körülmények megfelelőek. Az integráló országok rendszeresen kritériumokat fogalmaznak meg, pl. ’93-as Koppenhágai kritériumok  komplex folyamat: gazdasági alapjai vannak, de áthatja az élet más területeit is (pénzügyi, kulturális, stb.)  kétszintű tárgyalási folyamat: egyszerre zajlik mikro (vállalati szint)- és makroszinten (nemzetgazdaságok összekapcsolódása, pl. közös pénz, vámhatárok megszűnése) Okai:  a nagyobb egységeknek jobb kilátásai vannak a versenyben világszinten  túl szűk nemzeti piacok lassítják a gazd-i növekedést, a széles piac a költséghatékony  a mai modern technológia óriási vállalati hálózatot igényel, hogy jól működhessen  világpolitikai

érdekérvényesítés hatékonysága így nő  történelmileg összetartozó civilizációs egységtörekvés, összetartozás érzése Hatásai:  nő a nemzetközi kapcsolatok intenzitásajelentős mennyiségi (statisztikai adatok) és minőségi növekedés (egyre több területre terjed ki)  erősíti a piaci liberalizmustegyre kevesebb akadály merül fel összességében, bár hoznak létre új akadályokat is (külső-belső piac védelme)  új intézményeket hoznak létrepl. Európai Parlament, Bizottság, stb Felvállalhatnak fontos ügyek megoldását, pl. környezetvédelem Szubszidiaritás: problémák kezelése a legalacsonyabb szinten  erősíti a kölcsönös függőségetakadályok elhárításával jobban megéri együttműködni  hozzájárul globális racionalizáláshozkönnyebb nemzetközi munkamegosztás Az integrációs folyamatnak van pozitív és negatív oldala.  Új intézményekkel, együttműködési formákkal 

Épít  Gátló tényezőket rombol le Formák: a. Szabadkereskedelmi övezet Az együttműködés a ker-i akadályok lebontása egymás között, áruk és szolgáltatások áramlása. Kötetlen forma, egyszerű megállapodás, kifelé semmi egységesítés Pl EFTA (1960) b. Vámunió Belül szabadker-i övezet, különbség: kifelé egységes ker-i politika, külső vámhatár, pl. EGK c. Közös piac A tőke- és a munkaerő-áramlás is szabad d. Egységes piac Úgy működik, mint egy nemzetgazdaság belső piaca, minden (fizikai, technikai, pénzügyi) akadály elhárul e. Gazdasági unió A tagországok összehangolt gazdaságpolitikát folytatnak. Ismerve a közös pénz léte f. Politika unió Hatalom egységesítése is megvalósul, pl. USA Világon zajló integrációs folyamatok:  NAFTA (É-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet)  EU – 25 ország  MERCOSUR (D-Amerikai szervezet)  ASEAN (DK-Ázsiában) Információs társadalom Nincs pontos definíció. Az

ember túljutott az ipari forradalmon, az információ birtoklása, kezelése befolyásolja az egyének és a vállalatok lehetőségeit a piaci versenyben. Kialakulási körülmények: 1. Hidegháború lezárása A világ politikai berendezkedése megváltozott, kiszámíthatatlan világ felé mozdult el. Ez az instabilitás azt eredményezte, hogy rugalmasabbnak kell lennünk. 2. Új gazdasági modell A fejlett világban a II. vh után 2 f éle gazd-pol-i irány: szociáldemokrata jellegű, és konzervatív. Ez a kettő korszakhoz kötődik, az első a jóléti államok megteremtését tette lehetővé, 1950-60-as évek. Ez a rendszer nem hatékony, lassítja a fejlődést70-es években konzervatív fordulat, főleg USA, GB, Németország. Jelentősen csökken az állam szerepe, privatizáció, adócsökkentés. Jóléti juttatások csökkenése, nőtt a társ megosztottsága A két korábbi irány keveréke. 1992 Bill Clinton új lendületet vitt az USA gazd-ba: folytatta a

privatizációt, adók mérséklése, megreformálta a szociális ellátórendszert. Tony Blair is ezt tette. 3. Új technikai fejlődési szakasz A 90-es években nem jelentek meg új, forradalmi technikák, a korábbi technológiákat kombinálják. Összekapcsolódott a kommunikáció és a számítástechnika Javul a számítógépek hatékonysága is. Az internet kilépett a tudomány világából, ’93-tól megkezdődött üzletiesedése. Jellemzők:  Infókhoz való hozzájutás szabadságfokának növekedése  A világot mind jobban átszövő kommunikációs hálózatok  Tudás alapú gazd. fejlődése, tudás-centrumok  A világ változékonyabb, demokratikusabb, nehezebb eltitkolni dolgokat  Megváltozik az idő és a tér szerepe, érzékelésea gazd-i folyamatok gyorsabban zajlanak, gyorsabban kell dönteni, munkaidő-szabadidő kategóriák változnak, néha összemosódnak, sokminden intézhető interneten, nem kell kimozdulni A mindennapi életet

változtatja meg. Hatásai: 1. gazdasági hatások a. makrogazdasági:  mára az információs ipar a világgazd. vezető ágazata  beruházásokban nagy információtechnológia (IT) részesedés  sajátos kölcsönhatása GDP növekedése segíti az IT ipar növekedését  új iparágak születése: pl. net kiszolgálása a hagyományos iparágak is átalakulnak, rugalmasabbá válnak, átszövi az informatika  új munkalehetőségek (közben tűnnek is el régiek)  csökken az anyag-és energiahasználat b. mikrogazdasági:  élesedik a verseny (könnyebb összehasonlítani a cégek árait)  átalakul a vállalatok termelése (számítógépes és olcsóbb lesz)  marketingtevékenység átalakulásae-kereskedelem  vevőszolgálat átalakulásatermékek, szolg-k testreszabása Feltételek az e-gazdaságban való helytálláshoz:  kritikus tömeg eléréseakkor válik gazdaságossá, ha elegendő vásárlót nyerünk meg  stratégiai

partnerség kiépítéseközös fejlesztés, gyártás, szolg.  nagyfokú rugalmasságvevők igényeihez való igazodás  c. munkaerőpiac: lehetővé válik a távmunka Nem mindig jelent hatékonyabb munkavégzést, amennyiben költséges az internet-kapcsolat, gondot jelent az ellenőrzés. Viszont csökkenti az agyelszívás kockázatát d. Elektronikus kereskedelem megjelenése: nem találkozik fizikailag az eladó és vevőInternet Formái: (résztvevők szerint)  Vállalatok közötti: beszerzések intézése (szállítóktól a neten rendel), nagyrészt ez alkotja az e-kereskedelmet  Vállalat és fogyasztó: kiskereskedelem, mindent meg lehet venni a neten (kevesen élnek vele)  Vállalat és állam: állam-közbeszerzés, cég-adóvisszatérítés  Fogyasztó és állam: juttatások, adó bevallása, adóvisszatérítés  Fogyasztók közötti: online árverések 2. politikai hatások  állam szerepe csökken több területen: állami

információk korlátozottsága csökken  régebbi funkciók kikerülnek az állam kezéből: pl. eü, oktatás, telekommunikáció Állam funkciói:  felhasználóként jelenik meg, gyorsítja a fejlődést  szabályozás: akkor jó, ha a versenynek használ  információszolgáltatás, jogszabály-alkotás  szponzoráció: K+F-re komoly forrás Megvalósul az elektronikus kormányzás. 3. társadalmi és kulturális hatások IT-hoz való hozzájutás polarizálhatja a t ársadalmataki nem fér hozzá, hátrányba kerül Kialakulóban egy globális kultúrakulturális összefonódás, szórakozást is befolyásolja, újfajta időeltöltési formák Kulturális fogyasztás átalakul    átalakulóban a nyelvhasználat (az angol jelentősége, nemzeti nyelvek védelme) csökken a kulturális igényességinternet nem késztet a magas kultúra tanulmányozására szélsőséges nézetek könnyebben teret nyernek