Information Technology | ERP systems » Szikora Béla - Vállalatirányítási rendszerek

Vállalatirányítási Rendszerek VállalatIrányítási Rendszerek Integrált Vállalatirányítás szakirány dr. Szikora Béla szikora@ett.bmehu Megj.: amit pirossal írtam, az még tisztázandó Deák Viktor Markó Csaba Tertsch Ágnes Készítették Demjén Ádám Nagy Péter 2002 1 / 68 Friedmann Tamás Szegedi Miklós Vállalatirányítási Rendszerek TARTALOM TARTALOM . 2 BEVEZETÉS . 5 1. INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK 6 1.1 Rendelésfeldolgozás 7 1.11 A rendelésfeldolgozás folyamata 7 Rendelés elfogadás. 7 1.12 Fogalomtár 9 1.2 Szükségszámítás, ütemezés 10 1.21 A szükségszámítás és ütemezés folyamata 10 MRP . 10 1.22 Elterjedt rendszerek 11 1.23 Jelzési szintek 11 1.24 Fogalomtár 11 1.3 Beszerzés 12 1.31 A beszerzés folyamata 12 Szállítók és a beszerzési javaslatok összerendelése . 12 1.32 VIR számára nélkülözhetetlen adatok 13 1.33 Fogalomtár 14 1.4 Árubeérkeztetés 15 1.41 Az árubeérkeztetés folyamata 15

Árubeérkeztetés. 15 Minőségvizsgálat. 15 Áruátkönyvelés/szállítás a szabad készletek közé . 15 1.42 Dokumentumok élettörténete 16 1.43 Fogalomtár 16 1.5 Számlavizsgálat 18 1.51 A számlavizsgálat folyamata 18 (Szállítói) számla ellenőrzése. 18 Számla fizetése. 20 1.52 Fogalomtár 20 1.6 Számla kifizetése 21 1.61 A számla kifizetésének folyamata 21 Szállítói számla kifizetése . 21 1.62 Fogalomtár 23 1.7 Kiszállítás és számlázás 24 1.71 A kiszállítás és számlázás folyamata 24 Szállítólevél elkészítése. 24 Szállítás . 25 Számla elkészítése. 25 1.72 Fogalomtár 25 1.8 Fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez 26 1.81 A fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez folyamata 26 Számla könyvelése . 26 Fizetés beérkezés könyvelése és számlaleszámítolás. 27 1.82 Bizonylatok életciklusa 28 1.9 Előleg- és részletfizetés 29 2 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.91 Az előleg- és részletfizetés

folyamata 29 Részletfizetési követelmény könyvelése. 29 Előlegfizetés . 29 Vevői végszámla elkészítése és könyvelése. 30 Szállítói végszámla fogadása és könyvelése . 31 1.92 Bizonylatok életciklusa 32 1.93 Fogalomtár 32 2. VÁLLALAT ÖTRÉTEGŰ MODELLJE 33 2.1 A modell 34 2.11 Rétegek 34 2.2 Tervezés ötrétegű megközelítésben 35 2.21 A tervezés módszere 35 2.22 A tervezés lépései 35 2.23 Tervező csoport 35 2.24 Inputok meghatározása (a fentiek alapján) 36 2.25 Rétegek funkciói 36 2.3 Tervezési stratégiák 37 2.31 Teljeskörű konkurens tervezés 37 2.311 A modell 37 2.312 Jellemzők 37 2.313 Előnyök és hátrányok 37 2.32 A feldolgozó funkciók és az informatikai funkciók konkurens tervezése 38 2.321 A modell 38 2.322 Jellemzők 38 2.323 Előnyök és hátrányok 38 2.33 A feldolgozó funkciók és az informatikai funkciók sorrendi tervezése 39 2.331 A modell 39 2.332 Jellemzők 39 2.333 Előnyök és hátrányok 39

2.34 Más stratégiák 39 2.4 Az információs funkciók és az irányítási réteg tervezése 40 2.41 Az információs funkciók rétege, rendszere 40 2.42 Irányítási réteg 41 2.421 A réteg feladata 41 2.422 A réteg működése 41 2.43 Megvalósítás hierarchikus rendszerben 43 3. INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (IVIR) 44 3.1 Az IVIR helye a számítógéppel integrált gyártásban 45 3.11 A CIM indulása 45 3.12 Első projektek 46 3.121 US Air Force Integrated Computer Aided Manufacturing – ICAM 46 3.122 Európai projektek 46 3.13 CIM felfogások 47 3.131 A CIM négy fő területe 47 3.132 A CIM kerék 48 3.133 A termékspecifikus és vevőspecifikus folyamatok találkozása 49 3.134 Üzleti adatfeldolgozó rendszerek 50 3.135 Vállalatirányítási rendszer bevezetésének legnagyobb problémái, akadályai 50 3.2 Döntéstámogatás és a vállalatirányítási rendszerek 51 3.21 Döntési szintek 51 3 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek

3.22 Rendszerek 52 3.23 Következő generáció 52 4. STANDARD INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK 54 4.1 Felépítés 55 4.2 Többrétegű architektúrák és felosztásuk 56 4.21 A mainframe és az X-windows stílus 56 4.22 Oracle stílus 56 4.23 Megosztott alkalmazási réteg (Dun & Bradstreet) 57 4.24 Leválasztott adatbázis réteg 57 4.25 Megosztott adatbázis funkciók 57 4.26 Háromrétegű modell 58 4.3 Az SAP R/3 rendszer 59 4.31 R/3 System Landscape (Tipikus telepítésű rendszer) 59 4.32 CTS (Correction and Transport System) 60 4.33 Az SAP felügyeleti funkciói 61 4.331 Feldolgozás felügyelet (Processing Controls) 61 4.332 Interface felügyelet 61 4.333 Alkalmazás felügyelet 62 4.334 Adatbevitel felügyelet 62 4.34 A rendszer felépítése 63 4.341 Kommunikáció 63 4.342 Futtatási környezet 64 4.35 Az SAP főbb moduljai 66 4.36 Az R/3 tulajdonságai 66 4.4 ABAS-EKS 67 4.41 Réteges felépítés 67 4.42 Rendszertérkép 67 4.43 Az

ABAS-EKS felügyeleti funkciói 67 4.431 Feldolgozás felügyelet 67 4.432 Interface felügyelet 68 4.433 Alkalmazás felügyelet 68 4.434 Adatbevitel felügyelet 68 4 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek BEVEZETÉS A VIR lényege A vállalkozás szereplői (szállító, termelő, vevő stb.) között játszódó folyamatokat számítógépesíteni lehet. Rugalmas gyártórendszer Olyan termelő rendszer, ahol az előállítandó termék paraméterezéssel változtatható. A VIR jövője Számítógéppel integrált gyártás. ! input: file ! output: késztermék ! nincs emberi munkaerő-felhasználás Kéne még pár mondat ide. 5 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1. INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK A fő folyamatnak 5 lépése van: 1. Rendelésfeldolgozás ! Vevő rendelésének elfogadása (árajánlat) ! Saját kockázatú beruházások 2. Szükségletszámítás és ütemezés ! Szükséges cikkeknek, ezek mennyiségének és a szükséglet felmerülés

időpontjának meghatározása ! Készletszintek szabályozása (ne legyen szükség nagy raktárkészletre) 3. Beszerzés ! A vásárolt alkatrészek, anyagok mennyiségi biztosítása adott határidőre 4. Gyártás ! A gyártott cikkek mennyiségi biztosítása adott határidőre 5. Kibocsátás és számlázás ! A végtermék elosztása a vevők között ! Ellenérték megszerzése 6 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.1 RENDELÉSFELDOLGOZÁS 1.11 A rendelésfeldolgozás folyamata Vevők Vevői rendelés Vevői rendelések Rendelés elfogadás: ! Teljesíthetőség vizsgálat ! Hitelképesség vizsgálat Ütemezési adatok Vevői rendelés (elfogadott) Vevői primer szükséglet Rendelés elfogadás Indulhat vevői érdeklődésre adott válasszal (ajánlattal). Saját kockázatú megrendelés estén piackutatás előzi meg. Ajánlat A rendelésfeldolgozás ajánlat adásával indul, amely egy adásvételi szerződés kötésére vonatkozó egyoldalú nyilatkozat.

Tartalmazza a kötendő ügyek minden lényeges elemét: megnevezés, mennyiség, minőség, ár, szállítási határidő, szállítási mód, paritás (az ár hol értendő: pl. gyárkapun való kihozatalkor, célállomáshoz érkezve, stb) Ezen kívül az ajánlattevő kikötéseit: kötelezettség nélkül, időközbeni eladás joga fenntartva, érvényességi idő. Nem szabad viszont túl sok részletet kiadni, hiszen az ajánlat a konkurencia felé is publikus. Változtatás nélküli elfogadása esetén létrejön a kétoldalú szerződés. Ez kötelezettségekkel jár, az ajánlatban foglaltakat teljesítenünk kell. A vevő ellenajánlattal is élhet, ekkor meg kell egyezni és szükség esetén új ajánlatot adni. Az ajánlat ellentéte a vevői megrendelés, ami viszont a vevőre nézve egyoldalú szerződés (itt persze semmiféle kötelezettségünk nincs – dönthetünk, hogy teljesíthető-e a rendelés, és ha igen, visszaigazoljuk). Szerződés Két-, vagy

többoldalú jogügylet, a felek egymás közötti viszonyát meghatározó nyilatkozat. Szóban, vagy írásban köthető (erre utaló magatartással is). A szerződésből bírói úton érvényesíthető jogok és kötelezettségek származnak, amelyek tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Jogszabályba ütköző szerződés érvénytelen Az egyoldalú szerződés is lehet kétoldalú, mert az egyik fél csak jogosítva, a másik csak kötelezve van a szerződés tárgyában. A szerződésből folyó kötelezettség megszegése (pl. hibás, vagy késedelmes teljesítés) szerződésszegés. 7 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek A szerződés részei: ! Kötbér Előre meghatározott pénzösszeg, melyet felróható szerződésszegés esetén kell a szerződésszegőnek fizetnie, függetlenül attól, hogy a szerződésszegésből a másik félnek származott-e ilyen mértékű kára. Alapulhat szeződésen és jogszabályon. A kötbér megfizetése nem zárja ki a

kártérítést, ha a kár bizonyíthatóan meghaladja a kötbért. ! Kártérítés Jogellenesen okozott kár, vagy szerződéssel vállalt kötelezettségből eredő kötelezettség, a jogellenes károkozás szankciója. Jogosságát illetve mértékét megállapodással, vagy bírói úton állapítják meg. A kár lehet tényleges, vagy elmaradt haszon. ! Elmaradt haszon A károsult vagyonának a jogellenes cselekmény következtében elmaradt gyarapodása. Jogcím lehet szerződés szerint és szerződésen kívül. ! Akadályközlés A szerződő felek kötelezettsége, hogy előre nem látható, elháríthatatlan akadályok esetén tartoznak a másik felet a jogszabályban előírt módon a szerződésben foglaltaknak teljesíthetetlenségéről értesíteni. Ez azonban nem mentesít a kötbérfizetés alól, viszont elmulasztása szerződésszegésnek minősül. ! Árjegyzék Az árupropaganda legelterjedtebb eszköze. Tartalmazza az áru leírását, választékát, árát,

eladási feltételeit stb. ! Alapár Adott termelési illetve szolgáltatási feltételek mellett kialakított állandó jellegű árak összefoglaló neve. ! Árengedmény Az áru előzetesen megállapított, vagy kikötött árából elengedett, vagy visszatérített összeg. Az árengedmény oka lehet rosszabb minőség (defenzív ok), nagyobb mennyiség (offenzív ok), kedvezőbb szállítási illetve fizetési feltételek. Formái: • Skontó (vagy kasszaskontó) Pénztári engedmény kedvezőbb fizetési mód alapján. Pl részletfizetés helyett készpénz, vagy fizetési határidő lejárta előtt teljesített fizetés, vagy nagyösszegű készpénzes vásárlás. • Rabat Árjegyzéki árakból árengedmény az állandó, vagy rendszeres vevőknek. 8 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek A rabat fajtái: o Mennyiségi rabat A vásárlás nagysága szerint meghatározott százalékos árengedmény. o Káló rabat Száradó, vagy párolgó súlyveszteséggel járó

árut is árengedménnyel számolják el. A termelési folyamat során a veszteség összegét a termelési költségek között, a vállalati Általános költségek rovatban számoljuk el normán belüli mérték esetén. o Teremson rabat Tapadós, ragadós anyagok szállításakor a csomagolóanyaghoz tapadt mennyiségre vonatkozó árengedmény. o Fusti rabat Az áru szennyezettségének megfelelően előre kikötött nagyságú árengedmény. ! Árrés A beszerzési és az eladási ár közötti különbözet, amely fedezi a forgalmi költségeket és a nyereséget. Meghatározása (legtöbbször) az értékesítés nettó ár százalékában történik, vagy abszolút értékben. Jellemzően cikkekre, vagy cikkcsoportokra megállapított árrést használnak. A rendelés elfogadásának lépései: 1. Teljesíthetőség vizsgálat, az abban szereplő cikk mennyiség, határidő, ár vonatkozásában (ezt a lépést az ajánlat kibocsátásakor is el kell végezni) 2.

Visszaigazolás (szükség szerint) Az eseményvezérelt folyamatlánc olyan cselekedetek sora, amelyet az indítójelére kell végrehajtania a stabil és a céloknak megfelelő válasz előállítása érdekében. 1.12 Fogalomtár Ellenajánlat Az ajánlat címzettje változtatásokkal fogadja el a kapott ajánlatot. (Másik jelentése: konkurenciától kapott ajánlat). Adásvétel Dolgok, tevékenységek mozgása az eladótól a vevőig pénz ellenérték fejében. Az áru és a pénz mozgása történhet egyidejűleg (készpénz) és eltérő időben (hitelügylet). Jogilag: szerződés, amelynek alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot meghatározott időben átadni; ugyanakkor a vevő köteles a dolog átvételére és a vételár megfizetésére. Az eladót jogszavatosság terheli azért, hogy harmadik félnek az árun nincsen olyan joga, amely a vevő tulajdonszerzését megakadályozhatja (korlátozhatja). Másfelől

kellékszavatosság szerint felelős, hogy az áru rendeltetésszerű használatra alkalmas, megvannak a szerződésben kikötött tulajdonságai. 9 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.2 SZÜKSÉGSZÁMÍTÁS, ÜTEMEZÉS 1.21 A szükségszámítás és ütemezés folyamata Ütemezési adatok Vevői primer szükséglet MRP (Net change) ! Bruttó, nettó számítás ! Darabjegyzék feloldás ! Határidőzítés Cikktörzs Beszerzési javaslatok Gyártási javaslatok Darabjegyzék A szükségszámítás és ütemezés célja: ! Készletszintek szabályozása ! Határidőfigyelés ! Termelési terv kialakítása a termelési rendszer kapacitásaira (gépeire) MRP Indító esemény: Vevői primer szükséglet, ami késztermékre vonatkozik. Cikkek: késztermékek és ezek alkatrészei. A Darabjegyzék megmutatja, hogy egy szülő tétel milyen alkatrészekből áll. Lehet strukturált Az MRP meghatározza a darabjegyzék segítségével a másodlagos szükségletet és a

szükséglet felmerülésének időpontját az átfutási idők alapján. A szállítást a Net change (nettó változások) elve szerint csak azokra a cikkekre végzi el, amelyek Ütemezési adataiban, vagy gyártási programját érintő tényezőiben változás történt. Először bruttó, azután nettó szükségletet számol a raktárkészlet figyelembe vételével az adott (jövőbeli) időpontban. A lekérdező programok cikkenként megvizsgálják, összehasonlítják ! valamely szintjét, ! raktárkészletét, és jelentést készítenek. Ez a komparatív lekérdezés is Beszerzési javaslatot állíthat elő A szükségletszámítás eredménye: ! Gyártási javaslat a gyártott cikkekre (cikk, mennyiség, határidő adatokkal) ! Beszerzési javaslat a vásárolt cikkekre (cikk, mennyiség, határidő adatokkal) 10 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.22 Elterjedt rendszerek ! MRP (Material Resource Planning) Közepesen fejlett rendszer. Gépi

erőforrásmenedzsmenttel nem foglalkozik, viszont a következőkkel igen: • Cikkek • Darabjegyzékek • Beszerzési idők ! MRP II (Manufacturing Resource Planning) Az időtengelyen visszafelé haladva (a kész termék mért szállítási időpontjából kiindulva) tervez. Ez a legfejlettebb módszer Foglalkozik: • Cikkek • Strukturált darabjegyzékek • Gépek • Művelettervek: előírják, hogy egy szülő cikk hogyan készíthető alkatrészeiből, milyen gépen, milyen időfelhasználásokkal • Időadatok (beszerzési- és különféle műveleti idők) ! DRP (Distribution Resource Planning) Szállítással (is) foglalkozó vállalkozások használják. Foglalkozik: • Cikkek • Beszerzési helyük • Szállítóhálózat leírása (honnan, hova, mit) • Időadatok (szállítás, beszerzési idő) 1.23 Jelzési szintek Kereskedő vállalkozásokra cikkenkénti jelzési szinteket és lekérdező programokat használnak. ! Maximális készletszint: ennél több ne

legyen ! Jelzési készletszint: ha ennél kevesebb, figyelmeztet ! Minimális/biztonsági készletszint: vevőmegtartás biztonsága érdekében fenntartott szint 1.24 Fogalomtár „Net change”-elv Nettó változások szerinti rendelés vagy gyártás (ami még kell a készlethez képest). „Diszpozíció (diszpó)”-elv A lehető legrövidebb ideig legyen lekötve a vállalat tőkéje. 11 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.3 BESZERZÉS 1.31 A beszerzés folyamata Beszerzési javaslatok Beszerzési adatok Anyagok, vagy cikkek és a lehetséges szállítók összerendelése Szállítók és a beszerzési javaslatok összerendelése Korábbi beszerzési adatok Beszerzési rendelések Szállítók Beszerzési adatok is törzs? A beszerzés célja a szükséglet kielégítése ! megfelelő mennyiségben, ! megfelelő időben, ! megfelelő minőségben, ! megfelelő áron, ! (megfelelő szállítótól). Szállítók és a beszerzési javaslatok összerendelése A

szükséglet minden cikkre vonatkozóan mennyiségi és határidő adatot jelent. A szükségletszámítás és határidőzés által előállított Beszerzési javaslat tartalmazza. A Beszerzési adatok alapján a lehetséges szállítókat és a beszerzési javaslatokat össze kell rendelni. Beszerzési javaslat születhet ! szükségletszámítás és ütemezés, ! komparatív lekérdezés, ! közvetlen megadás/bevitel útján. Ez utóbbi cikktörzsben nem szereplő cikkre vonatkozhat. Beszerzési adatok: a szállítók ajánlatai alapján állítjuk elő és az adatokat folyamatosan karbantartjuk. Részei: ! Szállítók törzsadatállománya ! Cikkek (tételek, anyagok) törzsadatállománya ! Szállítói ajánlatok, vagy szerződések cikkekre ár és szállítási idő megadásával (de tartalmaz egyéb feltételeket is) A Szállítók törzs kiépítése történhet piackutatással és beszállítói hálózat felépítésével. (Hasonlóan az értékesítési folyamathoz).

Korábbi beszerzési adatok: a szállítók eddigi szállítási adatai (csúszás, minőség). Az adatokat folyamatosan karban kell tartani (naprakészség)! 12 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Szállítói hálózat felépítése: Potenciális szállítók felkutatása Ajánlatkérés a potenciális szállítótól Szállítói ajánlat rögzítése Keretszerződés megkötésének rögzítése Érvényes árak és szállítási feltételek Szimmetrikus üzenetkezelés valósítandó meg vevői és szállítói oldalon. További feladat az engedmények kezelése, legtöbbször a mennyiségi rabat kezelése, esetleg összevontan (pl. 1 millió Ft rendelés felett mindenre 5% engedményt kap) Jóváhagyás: A beszerzendő cikkek és a szállítók összerendelése optimalizáció után. A jóváhagyás jogosultsági rendszerhez köthető, globálisan, értékhatártól vagy szállító csoportjától függően. Az eredmény beszerzési megrendelés a szállítók

felé. Várható reláció a rendelés visszaigazolása, és később megérkezik az áru egy szállítólevél kíséretében, majd a számla is. 1.32 VIR számára nélkülözhetetlen adatok ! Ár ! Szállítási/beszerzési idő A megrendeléstől a raktárba kerülésig szükséges munkanapok száma (időtartam jellegű szám). Egyszerűbb rendszerek nem tartalmazzák, vagy nem kezelik. Ekkor a szakemberek által becsült szükséglet alapján meghatározott jelzési szinttel, vagy minimálkészlettel kezelhető a probléma, lásd Szükségletszámítás és ütemezés. Az adatokat (ár, szállítási határidő cikkenként) rögzíthetjük. ! Adatok • Szállítókhoz kötve A szállítók által szállított cikkek adatai egy táblában (árlista) rögzítve. ☺ Karbantartás egyszerű (pl. áremelésnél) # Plusz lista kell a konkurenciával történő összehasonlításhoz • Cikkekhez kötve Cikktörzsben megadva minden potenciális szállítót, annak árát, idejét.

☺ Konkurencia gyorsan összehasonlítható # Az adatok karbantartása nehezebb, vagy plusz funkciót igényel 13 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.33 Fogalomtár Beszerzési ár Az áru vételárát és a beszerzés összes költségtényezőjét arányosan tartalmazó ár. A figyelembe vehető költségtényezők a következők: ! vám, ! környezetvédelmi díj, ! szállítási költség. A beszerzési ár az elő- és utókalkulációban figyelembe vehető anyagköltség alapja termelő vállalkozásnál. Kereskedelmi vállalatoknál az eladott áru beszerzési értéke (ELÁBÉ) Keretszerződés A szállítási-, vagy hitelszerződés olyan változata, mely meghatározott, rendszerint ! nagyobb volumenű, ! részletekben teljesítendő és ! hosszabb időre szóló (legalább negyedév) munkák, illetve ügyletek folyamatos lebonyolítására szolgál. Szólhat időtartamra, valamely körülírt munkára és ügyletre (pl. építkezés) 14 / 68

Vállalatirányítási Rendszerek 1.4 ÁRUBEÉRKEZTETÉS 1.41 Az árubeérkeztetés folyamata Vizsgálati előírások Árubeérkeztetés megtörtént jelentés Rendelés Szállítólevél Felszabadítás jelentés Minőségvizsgálat Árubeérkeztetés bevételezés az idegenáru raktárba JIT áru jelentés Raktárkészlet Áruátkönyvelés / Anyag rendelkezésre szállítás a szabad állás jelentés készletek közé Az árubeérkeztetés feladatai: ! A szállítás jogosságának ellenőrzése: megrendeltük-e azt a cikket és mennyiséget, arra a határidőre, attól a szállítótól, olyan minőségben? ! Mennyiségi átvétel (ha a fentiek mindegyike OK) A tényleges és a nyilvántartási mennyiségnek egyeznie kell (raktáros felelőssége). Árubeérkeztetés Szállítólevél indítja a műveletet. Az árubeérkeztetésnek az alapja a kibocsátott megrendelés Bevételezés az idegenáru raktárba, bevét könyvelése Bizonytalan minőség esetén az áru az

idegenáru raktárba kerül, jelzéssel ellátva (sárga zöld/piros). Árubeérkeztetés megtörtént jelentés generálódik Garantált minőség esetén JIT (Just In Time, azonnal) áru jelentés születik, ami automatikus átkönyvelést indít a szabad/felhasználható készletek közé. Anyag rendelkezésre állás jelentés generálódik. Minőségvizsgálat Árubeérkeztetés megtörtént jelentés indítja a Minőségvizsgálat eljárást. A minőségvizsgálatot előírt eljárásrend szerint kell elvégezni. Eredménye a műbizonylat és döntés a megfelelésről Megfelelés esetén Felszabadítás jelentés születik. Nem megfelelés esetén az árut zárolni kell, és a tényállást a szállítóval tisztázni kell. Áruátkönyvelés/szállítás a szabad készletek közé Felszabadítás jelentés indítja az áru átkönyvelését a szabad/felhasználható készletek közé. Az átkönyvelés eredménye a raktárkészletek változása, és (ismét) Anyag

rendelkezésre állás jelentés születik. A szállítólevél elkönyvelése készletkönyveléssel jár. A könyvelés mennyiségi könyvelést jelent. Az Anyag rendelkezésre állás jelentés a gyártásban, vagy a kész áru terjesztésében indít újabb folyamatokat. 15 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.42 Dokumentumok élettörténete Előzmények, követő bizonylatok, archiválás, állapot. Ez a sor mit jelent? Ajánlat Megrendelés (Visszaigazolás) Szállítólevél (Raktárak közti szállítólevél). Állapotok: ! Aktív: mindent lehet módosítani ! Kész: lezárva, semmi sem módosítható ! Archív: feladatát elvégezte, további teendő aktuálisan nincs vele Az ajánlat egy idő múlva archiválja önmagát. Szállítólevél (könyvelési következményei vannak) csak akkor archiválhatja a megrendelést (jogi következményei vannak), ha az egész szállítmányt leszállítottuk. 1.43 Fogalomtár Szállítmányozás Áruk eljuttatásának

megszervezése más földrajzi helyre, harmadik fél megbízásával (vagyis nincs saját szállítóeszköze). Fuvarozás Saját eszközzel történő áruszállítás szárazon, vízen és levegőben. Szállítólevél / fuvarlevél A szállított áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő/igazoló okmány/bizonylat. Okmány Bírósági perben bizonyítási eszközként alkalmazható irat. Bizonylat A gazdasági műveleteket, ill. megtörténtüket hitelt érdemlően igazoló okmány Általános elv: a gazdasági eseményekről bizonylatot kell kiállítani, könyvelni csak bizonylat alapján szabad. Minden bizonylatot könyvelni kell; ez a „bizonylati elv” Tartalmi kellékei: 1. Bizonylat megnevezése (pl „Szállítólevél”), vagy a gazdasági esemény leírása 2. A kiállító és a partner pontos megnevezése 3. Kiállítás kelte, a gazdasági esemény, vagy teljesítés kelte (Számlán ezeken kívül a fizetési határidő is kell). 4. A gazdasági esemény

tárgyának megjelölése, mennyisége, értéke (pozíciók) 5. A gazdasági műveletben résztvevők aláírása Alaki kellékei: 1. Előzetes szigorú sorszámozás 2. Tartósság: a kiállítás megváltoztathatalansága 3. Javítás nélküli kiállítás Ha mégis javítani kell, akkor is olvashatónak kell maradnia az eredeti feljegyzésnek. 4. Követő bizonylatban hivatkozás az előzményre 5. Ha számítógéppel készül (számítógépes bizonylat): program azonosítója (adattár azonosítója), kódjegyzék közlése (használt kódok feloldása, hogy átlagemberek is megérthessék). 16 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Bizonylati rendszer A bizonylatok kiállításának, alkalmazásának, kezelésének, ellenőrzésének, továbbításának rendjére vonatkozó előírás. Minőségi bizonyítvány Az áru minőségét igazoló mindenfajta okirat. Minőségellenőrző intézet, vagy osztály igazolása az áru minőségének ellenőrzéséről. Műbizonylat A

vállalat saját minőségi bizonyítványa. Garancia Feltétlen felelősség az áru hibamentességéért az ún. garanciális időn belül Jótállás Majdnem feltétlen felelősség, mert megállapodáshoz kötött. Ebben határozzák meg az időtartamot, ami rendszerint hosszabb a szavatosság időtartamánál, és a törvényi kötelezettségeknél többletfelelősséget vállalnak – kötnek ki. Szavatosság Az eladó törvényi felelőssége az eladott áru jogi és fizikai hiányosságaiért saját gyártás esetén. Termékfelelősség A szállító felel a nem általa gyártott termék hibájáért is. Storno, stornírozás Az eredeti állapot visszaállítására szolgáló eljárás. Követelménye a nyomon követhetőség biztosítása. Ezért nem jelenthet fizikai megsemmisítést, viszont az összes hatást vissza kell csinálni. Pl. szállítólevél stornozása: ! Az eredetileg archivált megrendelés visszaállítása aktívvá ! Áru visszavétele az idegenáru

raktárból, készlet adminisztráció ! Szigorú számozású jegyzőkönyv, ezért nem töröljük 17 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.5 SZÁMLAVIZSGÁLAT 1.51 A számlavizsgálat folyamata Fizetési feltételek Szállítói számla Számlaellenőrzés ! Rajta szereplő tételek ellenőrzése ! Számla zárolása, vagy szabaddá tétele könyvelésre és kifizetésre Rendelés Nyitott feladás Számla fizetése betű szerint, Fizetési rendelés vagy levonással Árubeérkezés (Szállítói) számla ellenőrzése Kettős funkciója van: 1. Szereplő tételek ellenőrzése Megvizsgáljuk, hogy nekünk szól-e, kitől jött, fizetési feltételek megfelelnek-e a szerződésben foglaltaknak, hogyan kérték, milyen határidőre kérték, stb. Az összehasonlítás alapja a Rendelés és az Árubeérkeztetés adatai. 2. Szabaddá tétel kifizetésre Szükségtelen a számla azonnali kifizetése, kivéve, ha a korábbi fizetéshez valamilyen kedvezmény kapcsolódik.

Ráadásul, ha az áru például minőségi problémák miatt az idegenáru raktárból nem kerül át a készletraktárba, fizetés sincsen. Ilyen esetekben a válasz lehet engedmény kérése, az áru visszaküldése, vagy vita. A. Számlavizsgálat A beérkező szállítói számla jogosságának, helyességének megállapítása, a számla rögzítése, feladása és könyvelése. Ezt a szállítólevél alapján gyártja a szállító A számla ellenőrzése történhet: ! Rendelés alapján, ha nincs készletkönyvelés (rezsi számla) ! A megfelelő árubeérkeztetés könyvelése és a kikötött fizetési feltételek ellenőrzésével ! A számla minden tételére vagy pozíciójára vonatkozóan Ha az összehasonlítás egyenlege nulla, vagy egy előre meghatározott tűréshatáron belül van, akkor a számlát kifizetésre meg kell nyitni. Különben a számlát zárolni kell, és a tényállást a szállítóval tisztázni kell. Az újbóli megnyitás jóváhagyással

történik. 18 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek B. Számla könyvelése Folyószámla könyvelés, vagy pénzügyi könyvelés lépései: 1. Ellenőrzés Van-e a szállítónak folyószámlája? Ha nincs, akkor létre kell hozni, pl.: 4 Források 45 Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök 4541 Belföldi szállítók 4541 002233 Remény Kft. szállítói folyószámla Ez a szám a rendszerben sztringként tárolódik. 2. A számla bruttó összegének könyvelése a szállító folyószámláján a Követel oldalra 3. A számla nettó összegének könyvelése 2 Eszközök 261 Készletek beszerzési áron, Tartozik 4. Áfa könyvelések 4 Források 46 Adó jellegű kötelezettségek 466 Előzetesen felszámított forgalmi adó 4661 Belföldi beszerzések előzetesen felszámított forgalmi adója 46612 Előzetesen felszámított ÁFA (25%), Tartozik Bankszámla T 3841 K Bruttó szállítói számla összege Szállító (Remény Kft.) T 45410002233 K Bruttó összeg

Bruttó összeg Készletek beszerzési áron T 261 K Nettó összeg Előzetesen felszámított ÁFA 25% T K 46612 Nyitott feladás Átmenet a kereskedelmi és a pénzügyi rész között. Az esemény a számla jóváhagyásakor következik be a szállítói számla könyvelésével (a skontírozás bruttó értéket tartalmaz a szállító számlája alapján, amit a Szállítói főkönyvi számla Követel oldalán, a nettó értéket a Raktári számla Tartozik oldalán, míg az ÁFA értékét az Előzetesen megfizetett forgalmi adó számla ugyancsak Tartozik oldalán könyvelhetjük el). A számla a pénzügyi könyvelés szabályaival könyvelődik el, és megindítja a kifizetés folyamatát. 19 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Számla fizetése Döntés a számla összegének kifizetéséről, az időpontról és az összegről a kedvezmények mérlegelésével. Eredménye a fizetési rendelés: a számla fizetendő és ez az adatbázisban vagy az ügyviteli

rendszerben utasításként jelenik meg. A példában itt a 3841-es bankszámla jelenik meg, és annak a Követel oldalán illetve a szállítói főkönyvi számla Tartozik oldalán könyveljük el a kifizetést. Fizetési mód Fizetési kötelezettség teljesítésének formája (vevőspecifikus). Típusai: ! Átutalás Az adós utasítására a bankszámlájáról fizet a bank. ! Beszedési megbízás (inkasszó) A szállító (jogosultja) bízza meg a vevő bankját, hogy a követelését jóváírja, amit a bank az adós hozzájárulásával tesz meg. ! Elszámolási utalvány A kibocsátó megbízza a bankot, hogy az utalványon szereplő összeget írja a kedvezményezett javára. ! Fizetési meghagyás Fizetési kényszer, melyet az adós jóváhagyása nélkül is teljesít a bank. ! Készpénzfizetés Fizetés azonnal készpénzzel. Ide tartozik a postai utánvétes kiegyenlítés is, amely készpénzes, az áru kézhezvételekor azonnali készpénzes fizetés. ! Akkreditív

A vevő megbízásából a bank ígéri meg a fizetést. A bank itt tulajdonképpen kölcsönadja az üzleti jó hírnevét térítés ellenében. Az összeget a vevő számlájáról egy zárolt számlára vezetik. Kifizetést csak az ügylettel kapcsolatban konkrétan meghatározott okmányok ellenében teljesítik, de akkor azonnal. (Létezik nem azonnali is). 1.52 Fogalomtár Számla Az áru szállításakor, vagy szolgáltatás teljesítésekor a teljesítésről szóló elszámolást és az érte fizetendő összeget tartalmazó kereskedelmi okirat (bizonylat), amely szerint történik meg az ellenérték kifizetése. 20 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.6 SZÁMLA KIFIZETÉSE Kifizetés 1.61 A számla kifizetésének folyamata Fizetési rendelés Szállítói számla kifizetése ! Szállítói számla ellenőrzése ! Fizetőképesség ellenőrzése ! Banki adatok ellenőrzése ! Számla kifizetése Kifizetés jelentés Kifizetés könyvelés és

számlaleszámítolás ! Jelentés ellenőrzése és könyvelése ! Nyitott eladások összerendelése Pénzeszközök Szállítók Bankok Szállítói számla kifizetése Szállítói számlák A kifizetés átutalással, vagy készpénzfizetéssel történik (ritkább esetben csekkel vagy egyéb eszközzel). Fizetés előtt a kötelezettséget és a teljesítőképességet meg kell vizsgálni: ! Szállítói számla ellenőrzése • Nincs-e kifizetve: rendezetlen tételek között van, és átutalási megbízást még nem adtunk ki. • Van-e tartozása: vásárolhatott is tőlünk. Ha van tartozása, akkor egyenleget kell képezni, és a különbséget fizetjük vagy követeljük meg. ! Fizetőképesség ellenőrzése A kifizetés (jövőbeli) időpontjában a cég pénzügyi helyzetének elemzése (cash-flow management típusú tevékenységek). A Pénzeszközök (38), Számlák valamelyikéről ki kell fizetnünk: • Készpénzfizetés esetén a Házipénztárból (381),

• Átutalás esetén az Elszámolási betétszámláról (3841 - MKB bankszámla). ! Banki adatok ellenőrzése • Szállítói számla helyes-e? (A bank neve másodlagos, csak tájékoztató jellegű, mert a bankszámla száma egyértelmű azonosító – 2 x 8 vagy 3 x 8 karakter). • Elszámolási betétszámlákhoz rendelt bankszámlaszám kiválasztása, amelyről fizetni akarunk. A kiválasztás vezetői döntést igényel ! Számla kifizetése A kifizetett összeg lehet a korábbi döntés alapján „betű szerint” vagy kedvezményt igénybe vevő, továbbá tartozással csökkentett összeg. 21 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek A funkció eredménye a Kifizetés és a Kifizetés jelentés megérkezése. Fizetési módozat szerint ezek kétféle formában következhetnek be: ! Készpénzfizetéssel A kifizetés: a házipénztárból elviszi a pénzt. A kifizetés jelentés: egy pénztárkiadási bizonylat születeik, amit a szállító aláírt, elismerve, hogy a

pénzt átvette. Mindkettő azonnal megtörténik. ! Átutalással A bankoknak szóló utasítást papíron és elektronikusan küldhetjük el. • Papír használatakor a rendszerben rögzíteni kell a bizonylat adatait (szám, összeg, dátum, számlaszám). • Elektronikus átutalásnál a rendszerből elő kell állítani a banki terminál által megkövetelt formában az átutalási megbízás filet. (Ma ez bankonként, és forint-deviza vonatkozásban is különbözik). A file tartalmát importálni kell, a banki terminálprogramhoz, kapcsolatfelvétel és authentikálás után az utasítást el kell küldeni. Megbízás teljesítése A bank a megbízást a társbankokkal együttműködve háromféle rendszer egyikében teljesíti: ! GIRO (zsiró) Egy központi bankba (a zsiróbankba) küldi a napi átutalási megbízásokat, és az összeget a bankszámlánkon vezeti. A zsiróbank a bankok közötti átutalások között egyenleget képez, és a különbséget írja jóvá

vagy terheli meg a bankok nála vezetett bankszámláját. A szállító bankja és a mi bankunk másnap értesít az ügyletről, a teljesítésről. Ez az értesítés a bankkivonat, amely több ügyletet is tartalmazhat. Azonosító száma van, ami a bankkal, évvel, ügyféllel együtt egyértelműen azonosítja a bizonylatot. Az értesítés elektronikusan elérthető, de a bank papíron is postázza. (Elektronikus másolatból nem lehet könyvelni, ezt csak akkor tehetjük meg, ha megérkezett papíron is). ! VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) A jóváírás-terhelés a vevő-szállító bankszámláján azonnal (max. 1-2 perc alatt) megtörténik. Nagyon költséges, ritkán élnek vele Értesítés elektronikusan azonnal, papíron pedig naponta postázva történik. ! SWIFT (Society for Worldwide Information bank and Financial Telecommunication) Devizás átutalás külföldi bankoknak speciális titkosított, nagy biztonságú protokoll segítségével. A

végrehajtás-értesítés ugyanúgy történik, mint a GIRO-nál A Kifizetés jelentés feltétele mindhárom esetben a bankkivonat papíron történő megérkezése. Az elektronikus letöltés a könyvelésnek csak a technikai részét támogatja, könyvelni mindig bizonylat alapján kell. A Kifizetés esemény a szállítói oldalon a bankszámla megterhelését (Tartozik), a vevő oldalon a bankszámlán történő jóváírást (Követel) jelenti. 22 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.62 Fogalomtár Bankszámla A pénzeszközök elhelyezésére, pénzforgalom lebonyolítására szolgáló banki nyilvántartás. Könyvvitelben: a bankokkal szemben fennálló követelések, illetve tartozások nyilvántartására szolgáló főkönyvi számla. Bankkivonat A bank által a számlatulajdonos nála vezetett számláit érintő változásokról készített hiteles könyvelési bizonylat. Értesítés a bank által vezetet számlán lebonyolított forgalomról, illetve a

számla egyenlegéről. Bankköltség A bankműveletek és a banki ügyletek lebonyolításáért számított jutalék és költség összege. Jóváírás Valamely összeget a számla Követel oldalára könyvelni, pl. az átutalás vagy kifizetés megtörténtének elismeréséül (könyvviteli kifejezés). Terhelés Valamely összeget a számla Tartozik oldalára könyvelni, pl. az átutalás fogadásának vagy a pénz megérkezésének elismeréséül. Zsiró (GIRO) Fizetés pénz nélkül, aláírásos teljesítés. Pénzforgalmat kikapcsoló fizetési mód, a bankok közötti kölcsönös átutalással való elszámolás. Zsiróbank Olyan bank, amely az átírásra (zsirálásra) szakosodott. 23 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.7 KISZÁLLÍTÁS ÉS SZÁMLÁZÁS 1.71 A kiszállítás és számlázás folyamata Raktár Vevői rendelés Anyag rendelkezésre állás jelentés Szállítólevél elkészítése Szállítólevél másolata Szállítás ! Kiszállítás

! Kiszállítás könyvelése Kiszállítás könyvelés jelentés Számla elkészítése Számla másolata Számla Szállítólevél Szállítólevél elkészítése A Vevői rendelés és az Anyag rendelkezésre állás jelentés indítja. Lényege: vezetői döntés a megrendelés teljesítéséről. Kritikus döntés, ha az összes rendelési igény nagyobb, mint a rendelkezésre álló anyag mennyisége. Részszállítás lehetséges Szállítólevelet a megrendelés alapján készítünk az adatok átmásolásával. Az átmásolt adatok módosíthatók (pl. részszállítás esetén), kiegészíthetők (előzetes megegyezés alapján) A teljesítés időpontját nem szabad módosítani! Szigorú számozású bizonylat. Elkészülte után jóvá kell hagyni, ami ! lezárja a szállítólevelet (nem lehet módosítani), ! foglalja az árut (nem lehet másnak eladni), ! archiválja a megrendelést (részben vagy egészen), és ki kell nyomtatni. A szállítólevél kíséri az

árut a vevőhöz, és ott bevételezést indít. A szállítólevél másolata indítja a Szállítást. 24 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Szállítás Kettős feladata van: 1. Kiszállítás Az áru útnak indítása. Feladata az áru összeszedése a készáruraktárakban alkalmas módon, és kitárolása. Ez a komissiózás Tényezők: ! Raktározási technológia Hol találjuk az árut, hogyan szedjük ki és vigyük ki a rakodótérbe. ! Fuvarszervezés Megrendeléseken szereplő szállítási címek látogatási sorrendje, ha több szállítási címre kell szállítani (egy, vagy több megrendelés alapján). ! Szállítás és az átvétel jellemzői Hogyan szállíthatók, rakhatók fel és le (súly- és térfogatkorlát, stb.) 2. Kiszállítás könyvelése Az árukiadás után a foglalt készleteket ki kell könyvelni, azaz csökkenteni kell a készletet a kiszállított mennyiséggel. A folyamat eredménye a szállítás lezárása, a Kiszállítás

könyvelés jelentés elkészítése. Számla elkészítése A kiszállított árut leszámlázzuk (feltételezzük a szállítás és áruátvétel terv szerinti végrehajtását. A számla a szállítólevél alapján, az azon lévő adatok átmásolásával készül. Tárolni kell a szerkesztés alatti számlát is. Elkészülte után jóvá kell hagyni, ami ! lezárja a számlát, ! archiválja a szállítólevelet, és ! feladja a könyvelésnek. A kész számlát ki kell nyomtatni (bizonylat), két példányban. Az eredeti számla a vevőhöz megy, a másolat a könyvvitelünk bizonylata. A feladott számla (a másodpéldány), a folyamat eredménye indítja a pénzügyi könyvelést. 1.72 Fogalomtár Komissiózás A megrendelés szerinti áruválaszték összeállítása a tárolási egységekből (egy, vagy több raktárból és egy, vagy több tárolóhelységből) és kitárolása. Részfeladatai: keresés, azonosítás, kiszedés, ellenőrzés. A raktár ellátási

funkciójának ez a legkritikusabb tevékenysége, mert a dolgozók erős szellemi és fizikai igénybevétele miatt nagy a hibalehetőség. 25 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.8 FIZETÉS BEÉRKEZTETÉS A KÖNYVVITELHEZ 1.81 A fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez folyamata Számla (adós) könyvelése Nyitott feladás Fizetésbeérkezés Számla másolata Fizetés beérkezés könyvelése és számlaleszámítolás ! Nyitott feladások összerendelése ! Engedményvizsgálat ! Határidővizsgálat Számla könyvelése A könyvelés ! a Vevő folyószámlájára (adós könyvelés), ! az Árbevétel és ! az ÁFA számlára történik az alábbi példa szerint. T Árbevétel 911 K Számla Követelés belföldi áruszállításból (Gipsz Kft.) T K 311001 Számla Bankszámla T K 3841 Számla Számla Fizetendő ÁFA 25% T K 46712 A könyvelési tételt és állapotát azonosítani kell tudni, utólag is. Ezért nyilvántartjuk ! a számla számát

(vevőét), ! keltét, teljesítési és fizetési dátumát, ! hivatkozását (pl. szállítólevél száma), ! összegét, ! kiegyenlített vagy kiegyenlítetlen állapotát és a kiegyenlített összeget (+/-), ! főkönyvi ellenszámláját, ! időbélyegét. 26 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Folyamat azonosítása Aonosítani kell a könyvelés folyamatát az ellenőrzés és visszakereshetőség érdekében. Ez az alábbiak szerint történik: ! Folyamat jellege: könyvelési napló (pl. VB = belföldi vevő) A napló leírja a könyvelés menetét, az aktuálisan használandó főkönyvi számlákat, vagy azok kiválasztási algoritmusát, valamint esetenként a könyvelési oldalt. Példa algoritmus (VB): 1. A tételen van vevő, vedd az azonosítóját! 2. Keresd meg a folyószámláját! Ha nincs, hozasd létre, vagy engedélyezés után hozd létre! 3. A Vevői számla végösszegét írd a Tartozik oldalra a többi adattal, mint attribútummal együtt (folyamat

azonosítók, tétel- és állapotazonosítók)! 4. Nézd meg a vevő adózási besorolását! a. Ha nem ÁFA-köteles, ne könyvelj ÁFA-t! b. Ha ÁFA-köteles, keresd ki a Vevői számlán lévő ÁFA összesítő kulcsaihoz rendelt számlákat, és írd be az összegeket rendre a Követel oldalra! 5. Írd be a nettó összeget az Árbevétel számla Követel oldalára! ! Folyamat időbeli hovatartozása: hónap (az év automatikusan adódik a könyvelési évből) Ezt minden naplóra külön-külön nyitjuk meg és vezetjük, tehát folyamaton belül igaz. ! Folyamat sorszáma: szám (vagy string) Azonosítja, hogy a naplón belül adott hónapban hanyadikként futott le a folyamat és került könyvelésre az adott tétel. Tipikus folyamatok: ! Belföldi vevőszámla (VB) könyvelése ! Külföldi vevőszámla (VK) könyvelése ! Belföldi szállítói számla (SB) könyvelése ! Külföldi szállítói számla (SK) könyvelése ! Banki kivonatok könyvelése (BA) ! Házipénztár

könyvelése (HP) ! Vegyes könyvelés (VE): minden más, ami nem a fentiek közé tartozik Ezeket külön-külön alkalmas módon kell megírni. Fizetés beérkezés könyvelése és számlaleszámítolás A fizetés tipikusan készpénzben, vagy átutalással történik (esetleg másként). A könyvelés ennek megfelelően a Házipénztárba (3811), vagy Bankszámlára (3841) történik, Tartozik oldalra. Számlaleszámítolás (kipontozás, kiegyenlítés): a beérkezés könyvelése után a Vevői számlán lévő nyitott tételt ki kell egyenlíteni. 27 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Több számla elkönyvelése: ha több vevői számla egyösszegű kifizetése történik meg, akkor technikai számlát lehet nyitni és azon lehet bontani a beérkezett összeget. Követelés belföldi áruszállításból (Gipsz Kft.) T K 311001 Árbevétel, ÁFA Számla1 Számla2 Házipénztár T K 3811 Számla1 Számla1 Számla2 Házipénztár technikai számla T 3818

Számla1 Számla2 Számla2 K Számla1 Számla2 A fizetés beérkezés után össze kell vetni a kikötött fizetési határidőt, fizetési feltételeket és az összegeket az egyik oldalon, valamint a kapott összegeket és az érkezés időpontját a másikon. Ha az egyenleg nem nulla, akkor az eltéréseket kezelni kell. Példák: ! Engedmény alapján kevesebbet fizet: a különbséget a Vevőnek utólag adott engedmények főkönyvi számlára való könyveléssel ki kell egyenlíteni. ! Többet fizet határidő túllépése miatt: a többletet máshova (pl. Egyéb bevételek alá) kell könyvelni. ! Határidőn túl mérleges összeg érkezett: késedelmi kamatot lehet reklamálni, ha ki volt kötve. A reklamáció nem a rendszer feladata! ! Egyébként a tényállást tisztázni kell. A többletutalást vissza kell utalni, mert benne van a banki könyvelési bizonylatban. 1.82 Bizonylatok életciklusa A fizetés beérkezés könyvelése újabb rendezetlen tételt, vagy

nyitott tételt generál. A vevői számla és a fizetés beérkezés egymáshoz rendelése mindkettőt archiválja (pontos egyezés esetén). Ezzel lezárul a vevői rendelés teljesítésének teljes folyamata. 28 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.9 ELŐLEG- ÉS RÉSZLETFIZETÉS 1.91 Az előleg- és részletfizetés folyamata Részletfizetési követelés könyvelése Rendelés a szállító felé Előlegfizetési követelmény Vevői számlázás Fizetésbeérkezés Vevői rendelés Előlegfizetés Előlegfizetés Kifizetés elküldése Szállítói számlázás Végszámla könyvelése és előlegfizetés átkönyvelése Részletfizetési követelmény könyvelése Előleg- és részletfizetési követelmény szállítói és vevői oldalon egyaránt felmerülhet. Előlegfizetés történik, ha a pénzmozgás megelőzi a gazdasági eseményt. Részletfizetés történik, ha a gazdasági esemény után, több kisebb részletben fizetik meg az ellenértéket.

Előlegfizetést kötnek ki, követelnek meg, ha a vevő hitelképessége nem elég nagy. Részletfizetési engedményt adhatnak, ha a vevő hitelképessége nagy. Előlegfizetés kikötésének eredményeként a szállító tétlen marad az előleg beérkezéséig, és megindul az előlegkérés és előlegfizetés folyamata. Eredménye: előlegfizetési követelmény Részletfizetési engedményt a Számlavizsgálatban és a Számlázásban kezeljük. Ellenőrző nyilvántartást kell vezetni a tartozások követéséhez. Előlegfizetés Vevő felé Szállítótól Előlegbekérő kiállítása (okirat, de nem könyvelési bizonylat) Előlegbekérő fogadása (okirat, de nem könyvelési bizonylat) Előlegfizetés beérkezése és könyvelése Előlegszámla kiállítása (könyvelési bizonylat) Előlegszámla könyvelése Szükség esetén ismétlés Szükség esetén ismétlés A folyamat vevői és szállítói oldalon egyaránt értelmezett. Funkciói: Előlegfizetés

és könyvelése Előlegszámla fogadása (könyvelési bizonylat) Előlegszámla könyvelése Eredmény: Előlegfizetés jelentés (indítja a Szállítást és a Végelszámolást) 29 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Vevői végszámla elkészítése és könyvelése ! Kiszállítás könyvelése és ! Előlegfizetés események indítják. Előáll a végszámla a fentiek szerint Ehhez össze kell gyűjteni az előlegeket. A végszámlának tartalmaznia kell az alábbiakat: ! fejléc ! tételek: nettó, ÁFA, bruttó ! teljes összeg: nettó, ÁFA, bruttó ! 1. előlegszámla: nettó, ÁFA, bruttó . n. előlegszámla: nettó, ÁFA, bruttó ! fizetendő: nettó, ÁFA, bruttó Szükség esetén az ÁFA részletezve is fent kell legyen. Informatikai rendszer szempontjából követelmény végszámla készítésekor a rendezetlen előlegszámlákat felajánlani. A kezelő ezekből választhatja ki a rendezendőket A teljes könyvelés (előlegek beérkezésével):

Követelés belföldi áruszállításból (Gipsz Kft.) T K 311001 Vevői előlegek T K 453 Előleg számla T Előleg számla Árbevétel 911 K Előleg számla Végszla összes maradék Fizetendő ÁFA 25% T K 46712 2 Előleg számla 3 Végszla összes maradék 4 Előleg pénz Bankszámla T K 3841 Előleg pénz 1 1 Előleg fizetés beérkezése (vevőtől) Bankkivonatba könyvelve 2 Előlegszámla könyvelése 3 Végszámla könyvelése 4 Előlegszámla átkönyvelése Előleg számla stornózásnál az előleg számlákat érintett főkönyvi számlák másik oldalán is meg kell jeleníteni. Végszámla stornózásnál az előleg számlákat is vissza kell könyvelni az eredeti állapotára. 30 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Szállítói végszámla fogadása és könyvelése ! Nyitott feladás és ! Előlegfizetés jelentés eseménykre történik meg a számla könyvelése. Ez is két lépésből áll, mint a vevői végszámla könyvelése: 1.

végszámla könyvelése, 2. előlegfizetések átkönyvelése A teljes könyvelés (előlegfizetéssel): Szállító (Remény Kft.) Bankszámla T K 3841 Szállítói előlegek T K 353 T 45410002233 K Előleg pénz 1 Előleg pénz Előleg számla Végszla összes maradék Előleg számla 2 Előleg számla 4 Ráfordítások, ELÁBÉ 3 T 811 K Előleg számla 1 Előleg bekérőre utalt pénz 2 Előlegszámla könyvelése 3 Végszámla könyvelése 4 Előlegszámla átkönyvelése Végszla összes maradék Előzetesen felszámított ÁFA 25% T K 46612 Mind vevői, mind szállítói könyveléskor a kiegyenlítéseket vagy tartozásokat is el kell végezni, végszámla és előlegszámla vonatkozásában egyaránt. A Végszámla könyvelés és az Előlegszámla átkönyvelés, valamint a kipontozások eredményei: ! Vevői számlázás, ha az egyenleg nem nulla. ! Kiegyenlített (kipontozott) számlák, ha ∑Előleg = Végszámla összege. Vevői oldalon

nyitott feladás keletkezik, szállítói oldalon fizetési rendelés keletkezik. Mindkettő kiegyenlítésre vár. 31 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 1.92 Bizonylatok életciklusa archiválja Előlegbekérő kiegyenlíti, de nem archiválja Előlegfizetés archiválja (átkönyvelés) archiválja Megrendelés Előlegszámla Végszámla Maradék megfizetése archiválja 1.93 Fogalomtár Előleg Jövőbeli teljesítésért kifizetett illetve felvett összeg. Típusai: ! Áruelőleg A megvásárolt, de át nem vett áru vételárára felvett összeg. ! Gyártási előleg Nagy befektetést igénylő anyagára, költségére stb. felvett összeg ! Adóelőleg Adózónak előre fizetett összege, később megállapítandó adója előzetes törlesztésére. ! Fizetési előleg Bér terhére folyósított kölcsön. Előlegszámla Áruátvétel előtti fizetés céljára kiállított számla Részletfizetés Az adásvétel olyan fajtája, melyben a vevő az árut azonnal

birtokba veszi, de a vételárat csak később, meghatározott időpontokban, részletekben egyenlíti ki. 32 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2. VÁLLALAT ÖTRÉTEGŰ MODELLJE A modellalkotás célja az összetettség csökkentése. A vállalatot több nézetben ábrázoljuk, vizsgáljuk. A nézetelemeken belül a kapcsolatok erősek, a nézetek között lazábbak. A lazulás hibás modellezéshez vezethet, ezt meg kell előzni. 33 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.1 A MODELL 2.11 Rétegek Input anyagok Berendezések Dolgozók 1. Anyagfeldolgozó réteg Termék Művelettervek 2. Feldolgozó funkciók rétege Szervezeti modellek 3. Szervezeti réteg Információs folyamatok Input információ 4. Információ funkciók rétege Output információ Berendezések Dolgozók 5. Irányítási réteg Kapcsolat a rétegek között 1. Anyagfeldolgozó réteg Gyártógépeket és gyártóberendezéseket, operátorokat és ezek elhelyezkedését írja le. 2.

Feldolgozó funkciók rétege A termelő berendezésekkel elvégezhető anyagátalakítási folyamatokat írja le, ún. művelettervekkel. 3. Szervezeti réteg Az emberek egységbe rendeződését, a szervezeti kapcsolatokat, egymáshoz való viszonyukat írja le. 4. Információs funkciók rétege A rendszer minden számítógépes és nem számítógépes információs funkcióit és folyamatait írja le. 5. Irányítási réteg Az információt áramoltató és rendszervezérlő hardware-eket (berendezéseket, számítógépeket), operátorokat és ezek elhelyezkedését írja le. 34 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.2 TERVEZÉS ÖTRÉTEGŰ MEGKÖZELÍTÉSBEN 2.21 A tervezés módszere Fokozatos átalakítással, fejlesztéssel közelítünk a végleges rendszerállapot felé. Átalakítás/fejlesztés Kiértékelés Tanulság 2.22 A tervezés lépései Visszacsatolás/Tanulás Vállalati célok AS-IS rendszer CIM felfogások TO-BE rendszer Átmeneti állapotok

Referenciák Környezet megismerés ! ! ! ! ! ! ! Vállalati célok megismerése A vállalat megismerése, amennyire csak lehet (AS-IS) A környezet és a versenytársak megismerése Referenciák, példarendszerek megismerése Tervezés: a célrendszer tulajdonságainak meghatározása (TO-BE) Lehetséges átmeneti állapotok sorának és a tanulás módszerének megtervezése Átmeneti állapotok irányítása a „kísérlet-kiértékelés-tanulás” ciklikus végrehajtásával 2.23 Tervező csoport ! Csak a vállalat vezetőségének lehet alárendelve ! Képesnek kell lennie minden réteg kezelésére/tervezésére, az információk begyűjtésére és döntéshozásra 35 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.24 Inputok meghatározása (a fentiek alapján) ! Vállalati célkitűzések: pl. gyártandó termékek, gyártási volumen, költségek csökkentése, profit növelése ! EZ VAN (AS-IS) rendszer ! Környezeti hatások, kölcsönhatások ! Tervezési alapelvek

(pl.: CIM – Computer Integrated Manufacturing) és mintarendszerek ! Tanulás: az átmeneti állapotok vizsgálata, értékelése, következtetések levonása 2.25 Rétegek funkciói Az 1. és 5 réteg a vállalat fizikai modellje, ami leírja a rendszer látható tulajdonságait (gépeket, berendezéseket, számítógépeket, rendszereket, dolgozókat – operátorokat). A 2. és 4 réteg azt írja le, amit a rendszer csinál, megmutatja a termelőberendezésekkel elvégezhető anyagátalakító folyamatokat és a rendszer információs folyamatát. Reprezentálja a tudást, ami a rendszer működtetéséhez kell, amit a rendszer tud. 36 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.3 TERVEZÉSI STRATÉGIÁK 2.31 Teljeskörű konkurens tervezés 2.311 A modell (átalakítás) (átalakítás) 1. réteg 2. réteg Input Pénzügyi kiértékelés 3. réteg 4. réteg Output optimális TO-BE rendszer és átmeneti állapotok 5. réteg 2.312 Jellemzők ! Először inputok

meghatározása ! A tervezés egyidejűleg folyik minden rétegre és a köztük lévő kölcsönhatásokra nézve 2.313 Előnyök és hátrányok ☺ Egyidejűleg folyik minden réteg tervezése, ezért gyors ☺ Minden összhangba hozható ☺ Hatékony HA kivitelezhető (?) HA van módszer a csoportok tökéletes összhangjának biztosítására # Nehéz az összhang, a kommunikáció, az alkotókedv fenntartása # A csoportoknak a rájuk tartozó minden információt fel kell dolgozniuk, ami máshol felmerült # Gyakran megbukik 37 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.32 A feldolgozó funkciók és az informatikai funkciók konkurens tervezése 2.321 A modell (átalakítás) (átalakítás) 1. réteg 2. réteg Pénzügyi kiértékelés Input 4. réteg Output optimális TO-BE rendszer és átmeneti állapotok 3. réteg 5. réteg 2.322 Jellemzők ! ! ! ! ! Először inputok meghatározása A tervezést a funkcionális rétegek (2, 4) párhuzamos tervezésével

végezzük A kölcsönhatásokat csak a 2. és 4 réteg között ütköztetjük, elemzzük Az 1. és 5 réteget inputként, kényszerként kezeljük A 3. réteget csak a pénzügyi kiértékelés alatt tervezzük meg, az összes többi ismeretében ! Iterálás egy optimális megoldás előállításáig Az 1-2., valamint a 4-5 réteg tervezése egyidejűleg folyik, de korlátozott a kommunikációs kényszer. 1. réteg a 2 réteggel tervez: a fizikai berendezések kényszere beépül a feldolgozó funkciók tervébe. 5. réteg a 4 réteggel tervez: a számítógépek kényszere beépül az informatikai funkciók tervébe. 2. és 4 réteg együttműködik: a funkcionális tervek összhangja biztosított Minden réteg eredménye a pénzügyi kiértékeléshez kerül, és ekkor megtervezik a szervezetet. 2.323 Előnyök és hátrányok ☺ Az egyidejűleg felmerülő kommunikációs kényszer csökken ☺ A tervezési feladatok egyszerűbbek, jobban körülhatároltak # Iterációra van

szükség a 2. és 4 réteg között, ezért több időt igényel # Nem minden szempont (?) kerül bele a végső tervbe 38 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.33 A feldolgozó funkciók és az informatikai funkciók sorrendi tervezése 2.331 A modell (átalakítás) (átalakítás) 1. réteg Input 2. réteg 4. réteg Pénzügyi kiértékelés 5. réteg Output optimális TO-BE rendszer és átmeneti állapotok 3. réteg 2.332 Jellemzők ! Először inputok meghatározása ! A tervezés a feldolgozó funkciók tervezésével kezdődik, az 1. réteg kényszere alatt (esetenként azzal párhuzamosan, konkurens módon) ! Az eredmény alapján történik az informatikai funkciók tervezése, konkurens módon az 5. réteggel, vagy annak kényszere alatt ! A 2. és 4 réteg iteratív fejlesztése az optimális műszaki megoldás kidolgozásáig ! Pénzügyi kiértékelés a 3. réteg fejlesztésével ! Iteráció az optimális megoldás megtalálásáig 2.333 Előnyök

és hátrányok ☺ A kommunikációs kényszer tovább csökken, mert az 1-2. és a 4-5 réteg közötti összhang kidolgozásásán van a hangsúly # Több iterációra van szükség a 2. és 4 réteg között, ezért még több időt igényel # Minden szempont nem kerül bele a végső tervbe Működőképes stratégia! 2.34 Más stratégiák ! A 4-5. réteg tervezése után van, vagy nincs 1-2 réteg ! 3. réteg 1-2 réteg 4-5 réteg ! stb. 39 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.4 AZ INFORMÁCIÓS FUNKCIÓK IRÁNYÍTÁSI RÉTEG TERVEZÉSE ÉS AZ Meg kell tervezni a rendszert, azaz a vállalatot és benne a ! műszaki tervezés, ! gazdasági tervezés, ! gyártás, a definiált feldolgózó funkciók, ! az üzleti folyamatok, valamint ! a minőségirányítás informatikai modelljét, és a ! modell működését támogató berendezéseket, valamint a ! modell előírt működését kikényszerítő irányító hálózatot. 2.41 Az információs funkciók

rétege, rendszere Az információs modell előállítása - ennek eszköze az ARIS. Nem használható az ARIS: ! Az üzleti folyamatok újraszervezésésre, ennek irányítására ! Az információs technológia (IT) tervezésére ! Az információs rendszerek (IS) tervezésére ! A minőségirányításra Szükség esetén iterációval a gyártási és az informatikai funkciókat összhangba kell hozni. A célrendszert megvalósító modellt meg kell tervezni (az átmeneti rendszerekkel együtt) és meg kell valósítani, vagy a meglévő piaci kínálatból ki kell választani a komponenseket és ezeket össze kell hangolni. Ha a cél a számítógépek alkalmazása, a nagyfokú automatizálás, akkor a számítógéppel integrált gyártás (CIM) alapelveit célszerű használni. 40 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.42 Irányítási réteg 2.421 A réteg feladata ! információ áramoltatása, ! annak biztosítása, hogy az operátorok és a berendezések

végrehajtsák a kívánt feladatokat, beleértve a ! menedzsment funkciók kielégítését. 2.422 A réteg működése Számítógépes hálózat számítógépes információ áramoltatására Operátori információ áramlás (szóban, papíron) Beavatkozás Érzékelés Számítógép Operátor Irányítás/Működtetés Feldolgozó, vagy anyagkezelő berendezés Automata berendezés Az irányítás és a működtetés megkülönböztetése az absztrakció szintjétől függ. Az irányítás és a működtetés két részből áll: ! Érzékelés Számítógép, vagy operátor érzékeli a berendezés jelzéseit. ! Beavatkozás Számítógép, vagy operátor beavatkozik a berendezés működésébe (mozgat, hőmérsékletet emel stb.) 41 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Hatáslánc 1. Irányítási réteg – Operátor – Berendezés – Anyag(változás) 2. Irányítási réteg – Számítógép – Berendezés – Anyag(változás) 3. Irányítási réteg –

Operátor – Számítógép – Berendezés – Anyag(változás) 4. Irányítási réteg – Számítógép – Operátor – Berendezés – Anyag(változás) Interfészek jellemzői Operátori „interfészek”: ! Irányítási réteg felé/felől (1., 3 hatáslánc) • Szóbeli utasítás: nyelv, szakkifejezések ismerete szükséges • Írásbeli utasítás papíron vagy számítógépen: további ismeretek kellenek ! Berendezés felé/felől (1., 4 hatáslánc) Ezt a táblát még alakítgatni kéne Berendezés interfészei Helyi parancs és irányítás fogadására Állapot és/vagy teljesítmény kijelzésére Operátori képességek Gyakorlat és műveleti szabályok ismerete Állapotok és eredmények megfigyelése, értékelése Az operátoroknak szóló információ épít azok gyakorlatára és szakmai ismeretére. Automata berendezések interfészei (számítógép és berendezés egyben van): ! Állomány letöltés A műveleti utasítások fogadására. !

Állomány feltöltés A műveleti eredmények és állapotok visszajelentésére, módosított műveleti utasítások tárolására szolgál. ! Műveleti utasítások módosítása a berendezésen, közvetlenül a letöltés után ! Események naplózása ! Távoli parancsok fogadása, parancs- és vezérlésátadás 42 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 2.43 Megvalósítás hierarchikus rendszerben Az ICAM definició (1981. US Air Force: Integrated Computer-Aided Manufacturing) szerint 5 réteg van: Réteg # 4. réteg 3. réteg 2. réteg 1. réteg 0. réteg Szint Funkció Pénzügyi tervezés, felszerelés/gyár tervezés, Vállalat terméktervezés, vállalatirányítás Termelésirányítás, ütemezés, karbantartás, Üzem (alrandszer) minőségirányítás Gépcsoport vezérlése, menedzselése, Cellák (terület) megfigyelése, felügyelete NC, robot, PLC, AGV vezérlők, Gépek (eszközök) folyamatirányítás Termékmegmunkálás, termelésgépesítés,

Érzékelők és beavatkozók folyamatirányítás A megoldások főbb jellemzői az egyes hálózati szinteken: Hálózati szint Vállalat Üzem Cella Gép Topológia Közegelérési Felsőbb rétegek protokoll protokolljai Érzékelők Sín Kidolgozottság MHS, FTAM, átbocsátó adatbázisok, képesség alkalmazások magas/közepes Ethernet, tokenes FTAM, grafika, átbocsátó adatbázis képesség magas Ethernet, tokenes Tokenes Lekérdezés, tokenes FTAM, MMS, válaszidő adatbázis MMS válaszidő MMS válaszidő részhalmaza Részleges * (Bármi) összeköttetés Sín, gyűrű, hurok, részleges Sín, gyűrű, hurok Sín Legfontosabb jellemzők, tulajdonságok 43 / 68 közepes/magas közepes alacsony/közepes Vállalatirányítási Rendszerek 3. INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (IVIR) Helyük és feladatuk meghatározása kétféle megközelítésben: ! CIM megközelítésben, amely a számítógépek vállalati alkalmazásának legmagasabb

szintű rendező elve ! Üzleti döntéstámogatás szemléletű megközelítés 44 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 3.1 AZ IVIR HELYE INTEGRÁLT GYÁRTÁSBAN A SZÁMÍTÓGÉPPEL A CIM-mel kapcsolatos kutatások megindulása: Olajárrobbanás Erőfeszítések a CIM definiálására és támogatására ICAM Állami kutatások Szakmai szervezetek ESPRIT IBM PC megjelenése 1970 1980 1990 2000 3.11 A CIM indulása J. Harrington Jr: Computer Integrated Manufacturing, New York Industrial Press, 1973 Ez a könyv a következőket írja le: ! A gyártó vállalatok növekedésének logikus iránya, a számítógépek fokozott alkalmazása. ! Az optimális vállalati működés nem érhető el lokális maximumokon keresztül, hanem totális optimumot kell elérni. A magasszintű automatizálás bevezetésekor felül kell vizsgálni a múltban kialakult és most is működő munkamegosztást. ! A vállalatoknál bevezetett számítógépes rendszerek képesek a totális

optimum létrehozását kierőszakolni. Ellenállás: a menedzsment nem értett az új technológiához (a számítógépekhez), nem értette meg a kihívást. Ezért nem mozdult 1980-ig 45 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 3.12 Első projektek 3.121 US Air Force Integrated Computer Aided Manufacturing – ICAM Célja: számítógépes technológia strukturált alkalmazási módszerének kifejlesztése a gyártásban, a termelékenység lehető legmagasabb szintre való emelésére. Eredménye: 3 modellezési módszer kifejlesztése ! A gyártó rendszer és környezetének funkcionális modellezése ! A rendszer és környezetének információs modellezése ! A rendszer időben változó tulajdonságainak dinamikus modellezése ICAM DEFinition – IDEF írja le ezeket. Sok szoftver támogatja, mert jól dokumentált Egysége: Rendszer kényszere Rendszer input Vízesés-modell A1 Aktivitás megnevezése A0 A2 A3 Rendszer output A4 Rendszer erőforrás 3.122

Európai projektek European Strategic Planning for Research in Information Technology (ESPRIT). ! Pilot projekt: ESPRIT – CIM 5.1/34 (Design Rules for Computer Integrated Manufacturing Systems) Javasolt modellezési módszere: • Az általános CIM modellt funkcionális alrandszerekre bontjuk • Minden alrendszerre létrehozunk egy funkcionális folyamatábrát A folyamatábrák támogatják a megértést, de ez nem könnyíti a CIM megértését. ! ESPRIT 688 AMICE Consortium (1984-88) (AEG – D; BULL – F; DIGITAL – D; FIAT – F; Volkswagen – D; HP – F; IBM – D; ICL – GBR; Philips – B; Achen University stb.; összesen 21 cég) Kiindulási helyzete: sok inkompatibilis számítógép működik minden vállalatnál. Célja: Kompatibilis rendszerek fejlesztése a CIM részére. Eredménye: CIM – OSA Architecture Description: AD/05 dokumentáció 46 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 3.13 CIM felfogások A felhasználók, a szállítók és a témát

elméletileg megközelítők felfogásai egymástól különböznek, még csoporton belül is. Azonosak az elképzelések ! a számítógépek fokozott alkalmazásában, ! növekvő automatizálásban, de a célok és a súlyponti területek eltérőek. A szakirány célkitűzése ! a filozofikus elméleti megközelítéshez, ! a központi adatbázishoz, melyet ! gyári, irodai hálózaton keresztül érnek el a felhasználók, és ! az integrált üzleti rendszerhez áll legközelebb. 3.131 A CIM négy fő területe Üzleti folyamatok irányítása Rugalmas rendszerek Tanulás a múltbéli sikerek/kudarcok alapján Tanulás a múltbéli sikerek/kudarcok alapján Számítógéppel segített gyártás Számítógéppel segített tervezés Tanulás a múltbéli problémák alapján Tanulás a múltbéli problémák alapján ! Üzleti folyamatok irányítása ! Számítógéppel segített tervezés CAD (Computer Aided Design), CAE (Computer Aided Engineering), CAPP (Computer

Aided Process Planning), CAQ (Computer Aided Quality assurance), stb. ! Számítógéppel segített gyártás CAM (Computer Aided Manufacturing), CAP, CAQ, stb. ! Rugalmas rendszerek FMS (Flexible Manufacturing System), FAS (Flexible Assembly System), stb. 47 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 3.132 A CIM kerék anyagfeldolgozás tervezés felügyelet, ellenőrzés, tesztelés elemzés és szimuláció szerelés dokumentálás anyagkezelés Integrált rendszerek folyamattervezés műhelyirányítás minőségtervezés anyagbiztosítás eszközök tervezése ütemezés A CIM legfontosabb tényezői: ! Emberi tényezők ! Termelékenység növelése ! Számítástechnika alkalmazása ! Oktatás/szakmai továbbképzés folytonos igénye A CIM termékspecifikus feladatai: ! Mérnöki tervezés ! Gyártástervezés ! Gyártásirányítás ! Gyár-automatizálás 48 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 3.133 A termékspecifikus és vevőspecifikus folyamatok

találkozása Ez az anyagmegmunkálás fázisában történik. Felvevőpiac Vállalati vezetés Modellezés, szimuláció (CAE) Adatbázis Termékspecifikus feladatok Tervezés (CAD) Gyártástervezés (CAPP) Termeléstervezés és Termelési program tervezése irányítás (PPS) Átfutástervezés Rendelésfeladás Vevőspecifikus feladatok Gyártás (CAM) Minőségbiztosítás (CAQ) 49 / 68 Rendelésteljesítés ellenőrzése Vállalatirányítási Rendszerek 3.134 Üzleti adatfeldolgozó rendszerek A vevőspecifikus folyamatokat és a vállalat belső ügyintézését/ügyvitelét a vállalatirányítási rendszerek (üzleti adatfeldolgozó rendszerek) támogatják. Főbb moduljai: beszerzés, értékesítés, gyártás, készletgazdálkodás, pénzügy-számvitel. Számítógéppel segített gyártás Projekt tervezés Gyártástervezés Műszaki tervezés Folyamattervezés Gépészeti Software NC gépek, robotok stb. programoz. Elektromos Hidraulikai

CAQ control (.) Belépési pont Marketing, trendek Eladás, rendelésfeldolgozás Eladás becslése Ütemezés Terméktörzs Műszaki adatok Könyvvitel Eladások könyvelése Tételes könyvelés Leltári könyvelés Vásárlások könyvelése Leltározás Vásárlás MRP Anyagjegyzék Műv. tervek Idők stb. Raktárgazdálkodás Egyéb analízis Műszaki tervek Állóeszközök Műhelyirányítás FMS irányítás Gyártási költségek Gyártás adatbázis Szerszám Részprogram Kellék stb. Gépkarbantartás Munkabérek Szállítás Késztermék Számítógéppel segített tervezés Rugalmas gyártórendszer Üzleti adatfeldolgozó rendszer 3.135 Vállalatirányítási rendszer bevezetésének legnagyobb problémái, akadályai ! ! ! ! ! ! ! Ellenállás: 11 % Megértés: 23 % Követelmények: 7 % Pontos kép: 9 % Műszaki támogatás: 15 % Lebecsülő megközelítés: 15 % Vezetői támogatás hiánya: 20 % 50 / 68 Vállalatirányítási

Rendszerek 3.2 DÖNTÉSTÁMOGATÁS ÉS A VÁLLALAT- IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A kezdetek: ! Totális rendszerek megvalósításának nem voltak meg a szükséges feltételei ! Részleges információs rendszerek: elszigetelt rendszerek szűk vállalati funkciók támogatására Fejlődés: Felsővezetők ESS EIS Elemzők DSS DSS DSS Funkcionális középvezetők Végrehajtók MIS EDP Döntési szintek MIS EDP MIS EDP Rendszerek (részleges fejlesztések) Tranzakcióorientált integrált irányítási rendszerek Következő generáció 3.21 Döntési szintek ! Végrehajtók, operatív irányítók Szűk területen, elemi tranzakciók adattárából dolgoznak ! Funkcionális középvezetők Vállalati szinten összetettebb információk birtokában döntenek ! Elemzők (controlling, marketing) A vállalat minden tevékenységét elemzik, a lehetséges stratégiai döntéseket készítik elő. A külvilág kevésbé strukturált információit összevetik a vállalat

több területéről statisztikai módszerekkel nyert adataival (átlag, eltérés, trend stb.) ! Felsővezetők Eseti stratégiai döntéseket hoznak összevont vállalati adat birtokában, sok bizonytalan külső információ alapján. Ezekhez a szintekhez fejlesztettek rendszereket, megvolt a tudás és a hardware is. 51 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 3.22 Rendszerek ! EDP (Electronic Data Processing – Számítógépes adatfeldolgozás) Célja: a manuális munka kiváltása, automatizálása. ! MIS (Management Information System – Vezetői információs rendszer) Adott formátumú jelentések (pl. forgalom, nyereség) rendszeres elkészítése funkcionális középvezetők részére. ! DSS (Decision Support System – Döntéstámogató rendszer) Félig strukturált döntési helyzetek, bizonytalan választási lehetőségek támogatása. Módszerei: modellezés, szimuláció, statisztikai elemzések táblázatkezelőkkel és szakértői rendszerekkel. ! ESS

(Executive Support System – Felsővezetőket támogató rendszer) Vállalatra és személyre szabott rendszer, a vállalat múltbeli működéséből nyert összevont információk előállítása. Ezek a rendszerek egymástól elkülönítve működtek funkcionálisan és vezetési szintenként is. # Többször kell beírni ugyanazt az adatot # Nem menedzselhető a változás Következmény ! Az eltérő adatok alapján nem lehet következetes vezetői döntéseket hozni ! A vállalati folyamok nem követhetők végig 3.23 Következő generáció Megoldás: tranzakcióorientált vállalatirányítási rendszerek. ! Horizontálisan minden funkcionális és üzleti tevékenységre kiterjednek ! Vertikálisan a régi értelemben vett EDP és MIS típusú rendszereket foglalják magukba Jellemzők: ! Moduláris felépítés, őrzik a funkcionális specializáció nyomait ! A modulok átjárhatók ! Közös adatbázisra támaszkodnak (ezért minden adatot csak egyszer, a keletkezés

helyén kell bevinni) ! A folyamatok teljesen lekövethetők bennük ! EDP-MIS összeolvadt, nincs szükség külön EDP-re (kivéve pl. ELMŰ számlázás) ! Integrálják a DSS-t ! Megvan a lehetőség az elemzők és a felsővezetők igényeinek kielégítésére is: EIS eszközöknek (Executive Information System) szokás nevezni (eltérő célok és feladatok, de azonos számítógépes rendszer) ! Döntéstámogató rendszerek átalakultak • Intézmény-specifikussá váltak • Nagygépről kisgépre, vagy PC-re kerültek át • Új technológia jelent meg $ „Ad hoc” lekérdezésre lehetőség $ „Mi lenne, ha .” szimulációk $ DSS generátorok 52 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek • • Kialakultak a csoportos döntéstámogató rendszerek (GDSS – Group Decision Support System), a kollektív bölcsesség felhasználására (olyan számítógép alapú információs rendszer, amely képes nem strukturált problémák megoldásához segítséget

nyújtani, döntéshozók együtt dolgozó csoportjának; HW, SW, hw – humanware – módszerek együttese) Szakértői rendszerek is továbbfejlődtek, speciális területeken használatosak 53 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4. STANDARD INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK Kész szoftverek, melyek valamilyen vállalatmodellt feltételezve íródtak és a vállalatmodell alapján működnek. Vállalatmodell Annak leírása, hogy hogyan mozog az anyag és az információ a vállalat működése alatt. A standard szoftvert a felhasználó alapjaiban nem módosíthatja, de „testreszabhatja”, sőt testre is KELL szabnia törzsadatokkal (statikus adatok) és tranzakciós adatokkal (egy-egy folyamat erejéig élnek). A testreszabás annak meghatározása, hogy milyen adatokat tárol a rendszer és ezeket hogyan dolgozza fel. 54 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.1 FELÉPÍTÉS Modulok Az integrált rendszerek egy-egy jól körülhatárolt része,

melyek támogatják a vállalat horizontális és vertikális munkamegosztásából eredő feladatok végrehajtását. ! Horizontálisan: az egymást követő tranzakciófeldolgozási feladatokat (értékesítés – beszerzés – termelésirányítás – készletgazdálkodás – pénzügy – számvitel – tárgyieszköz – stb.) ! Vertikálisan: az egymásra épülő vezetői szintek információellátási és döntéstámogatási feladatait (SAP szerint: modulok ← komponensek ← funkciók) Alkalmazáslogika A modulokba összefogott függvénykészlet, azaz a teljes rendszer adatbázis nélkül. Rendszertechnikai modell ! Adatbázis az adatbáziskezelővel együtt ! Adatbázisinterfész (köztes szoftver) – esetenként el is maradhat ! Alkalmazás futtató rendszer (interpreter) – elmaradhat ! Alkalmazáslogika ! Kezelői felület Ezekből néhányat el is hagyhatunk, a megcélzott piaci szegmenstől függően. 55 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.2

TÖBBRÉTEGŰ ARCHITEKTÚRÁK ÉS FELOSZ- TÁSUK A felosztás lényege: hol húzzuk meg a határvonalat a különálló gépek között. X-windows Oracle Financial D&B Sybase + Powerbuilder PC Xbase Adatbázis Adatbázis Adatbázis Adatbázis Adatbázis Funkció Funkció Funkció Funkció Funkció Megjelenítés Megjelenítés Megjelenítés Megjelenítés Megjelenítés 4.21 A mainframe és az X-windows stílus Adatbázis Funkció Megjelenítés Mainframe + terminálok (számítások a központi gépen) ☺ Standard adatbázist használhat ☺ Szabványos eszközök (Motif, Openlook) # Az adatbázis nem cserélhető # Teljesítményproblémák keletkezhetnek a háttérben # Mainframe-es megoldás GUI-s bővítéssel 4.22 Oracle stílus Adatbázis Funkció Megjelenítés Alkalmazás logika + adatbázis együtt ☺ Leválasztott megjelenítés ☺ Különböző kliens gépek használhatók # Az adatbázis nem változtatható # Teljesítmény problémák

keletkezhetnek a háttérben # Mainframe-es megoldás hátrányait viseli 56 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.23 Megosztott alkalmazási réteg (Dun & Bradstreet) Adatbázis Az adatbázis teljes egészében, az alkalmazási réteg részben a háttérben fut; az alkalmazási réteg másik része a kliensen fut. Funkció ☺ A kliens sok terhelést átvehet a szervertől ☺ Szabad a választás (a rendszer megírásakor): mi fusson a háttérben, mi a kliensen (skálázhatóság) Megjelenítés # Teljesítményprobléma keletkezhet a kliens gépen # Adatbázis nem választható vagy változtatható # A két rész csak egymással tud együttműködni 4.24 Leválasztott adatbázis réteg Adatbázis Az alkalmazási és megjelenítési réteg összeépül, egy gépen fut. Az adatbázis réteg a háttérben helyezkedik el. Funkció ☺ Szabványos felületű adatbázisok alkalmazhatók, választhatók (pl. Sybase Powerbuilder, MS Access MS SQL Server)

Megjelenítés # Erős kliens kell # Integrációs problémák keletkezhetnek # Migrációs problémák keletkezhetnek # Biztonságot az alkalmazásban kell garantálni 4.25 Megosztott adatbázis funkciók Adatbázis Funkció Megjelenítés Az adatbázis marad a háttérben, a kezelését a kliensen futó program veszi át. A kliensen fut az alkalmazás és a megjelenítés is Pl. Xbase: dBase, Clipper, FoxPro illetve ezek Windowsos változatai: Visual FoxPro, Visual dBase stb. Adatbázis: dbf; Text: dbt; Index: ntx; ☺ Elterjedt, sokan és sokat tudnak róla ☺ Mindent meg lehet oldani PC-n # Nagy problémák keletkezhetnek vonatkozásában a kliensen # Nem ipari szabvány az adatbázis # Integrációs problémák keletkezhetnek # Biztonsági problémák keletkezhetnek 57 / 68 teljesítmény és memória Vállalatirányítási Rendszerek 4.26 Háromrétegű modell Adatbázis Funkció Megjelenítés Egymástól függetlenül, más-más gépeken futtatható a három

fő komponens; ezek szabványos területen kommunikálnak. ☺ Létező szabályokon nyugszik (pl. SQL, DCE – Distributed Computing Environment) ☺ Nagyon jól méretezhető ☺ Kiemelkedően hibatűrő ☺ Biztonságos ☺ Jól integrálható ☺ Könnyű a migráció ☺ Nagy eszközkészlete van # Bonyolult a rendszer # Nagy hibaterjedésű hálózatban bonyolult a telepítése Biztonság A réteges felépítésnek megfelelően 5 szinten kell vizsgálni és garantálni az adatok és programok biztonságát: ! Felhasználó megjelenítési szintjén ! Alkalmazói program szintjén ! Adatbázis szinten ! Operációs rendszerek szintjén ! Hálózati szinten 58 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.3 AZ SAP R/3 RENDSZER Az R/3 ügyfélkiszolgáló környezetben működő üzleti alkalmazásmodulok integrált készlete. Minden modul 1000-nél több üzleti folyamatot tartalmaz. A rendszer 10000-nél több konfigurációs táblát tartalmaz. Árképzése rugalmas, függ a

konkurens kezelők és a modulok számától. 4.31 R/3 System Landscape (Tipikus telepítésű rendszer) Működő példány (éles rendszer) (Production Instance) Javítás és átvezetés rendszer (CTS – Correction and Transport System) Fejlesztői példány (Development Instance) Megelőző példány (tesztpéldány) (Preproduction Instance) Production Instance Rendszerkonfigurációs táblák CTS ABAP/4 fejlesztő rendszer (Development Workbench) Vezérlőtáblák Repository Editor Dictionary R/3 alkalmazás Törzsadattáblák Development Instance R/3 alkalmazás Eszközök a tesztelésre, debuggolásra és optimalizálásra (Tools for testing, debugging and optimizing) Tranzakciós adattáblák Rendszerkonfigurációs táblák Ezek definiálják a rendszer struktúráját: ! használható táblatípusokat, ! átvezetendő javítások leírását. Csak az SAP módosíthatja. Vezérlőtáblák A kezelők tevékenységét vezérlik. A vállalat hierarchikus

struktúráját irják le: ! vállalati kódokat, ! telephelyeket, ! összefüggéseket: melyik telephely melyik másikkal áll kapcsolatban, milyen értékesítési szervezet melyik termékét értékesíti. SAP tanácsadók is módosíthatják. Törzsadattáblák Ritkán változó adatok, pl. cikktörzs, vevőtörzs Ezekre hivatkoznak a tranzakciós adatok Tranzakciós adattáblák Egy-egy üzleti feldolgozás állapotának megfelelő, gyorsan változó adatokat tartalmaz. Pl vevői rendelés, beszerzési megrendelés. 59 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek Az R/3 rendszereknek négy fő csoportjuk van: ! Integrated Systems (eredeti rendszer) Az SAP saját rendszere. A rendszer jele SAP, ebben végzik a fejlesztést Innen származnak a kibocsátott rendszerek, új verziók. ! Development Systems (fejlesztő rendszer) Opcionális rendszer, ahol az eredeti rendszertől (SAP) függetlenül végezhetnek fejlesztéseket (a tanácsadók). ! Consolidation Systems (végleges rendszer)

A legfontosabb; a működő rendszer éles használatban. Ennek fejlesztése a célja mindkét fejlesztő csoportnak. ! Recipient Systems (gyakorló, teszt rendszerek) A változásokat ezek is megkapják automatikusan. A változások és a működés tesztelésére, a kezelők gyakorlatoztatására szolgál. 4.32 CTS (Correction and Transport System) A CTS kezeli a változásokat/változtatásokat egy R/3-ban. Az alábbi elemeket tudja kezelni, átvinni egyikből egy másikba: ! ABAP programok ! SAP táblastruktúrák (sémák) ! SAP táblabejegyzések (rekordok) ! Adatelemek (mezők) ! Mezők értékkészlete (domainek) Az átvezetés menete: 1. Javítások elkészítése (ABAP program vagy objektum módosítása) 2. Javítások feladása az átvezetés kérés rendszerhez 3. Átvezetés kérés továbbítása: a szükséges információk adott formátumban (UNIX) fileba íródnak 4. A javító file lezárása után azt a célrendszer CTS komponense megnyitja, és elvégzi az

előírt módosításokat Kivételkezelés javításban: az idő szűkössége vagy más tényezők nem teszik lehetővé a szalagos CTS eljárás használatát. Ekkor magasabb prioritásban, karbantartás (repair) módban lehet a változtatásokat véghezvinni. „Formabontás” forrásadat mindig SAP jelű (eredeti) rendszerből származik (exportálódik), és csak egy rendszer a cél. 60 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.33 Az SAP felügyeleti funkciói 4.331 Feldolgozás felügyelet (Processing Controls) Prológus és update felügyelete Az adatbázist két lépésben frissíti a rendszer. Párbeszédes üzemmódban a felhasználó megadja a módosító adatokat. Ezek várakozási sorba kerülnek A párbeszédet és a várakozási sort az SAP Dispatcher vezérli. Az adatbázisba írásra váró adatokról egy bejegyzés készül a DBLOG táblázatba. A frissítés (update) ez alapján történik Probléma támad, ha a felhasználó párbeszéde rendben lezárult

(committált), de a frissítés nem történik meg. Szükség esetén erről értesítés megy az adatbázis adminisztrátornak Batch feldolgozás felügyelete (BTC – BaTCh Control Session) Kötegelt feldolgozást két esetben végez az SAP: ! Külső rendszerből adatátvétel ! Adatátvitel az SAP egyik részéből a másikba Az adatátvitelt többnyire kézzel kell indítani. A feldolgozást az alábbi okok valamelyike meghiúsíthatja: ! Jogosultsági hozzáférés megtagadva ! Nem indult el a feldolgozás automatikusan: ilyenkor kézzel kell kijavítani a hibát, és elindítani a feldolgozást ! A batch feldolgozás nem fejeződött be az előírt idő alatt, mert • téves feldolgozás indult • hiba keletkezett a helyes batch-ben • az adatbázisban átmenetileg törlődött vagy módosult egy rekord Az SAP nem ad hatékony segédeszközöket a részletek felderítéséhez. Ilyeneket a felhasználóknak kell fejleszteni. 4.332 Interface felügyelet Az SAP rendszer

bemeneti/kimeneti interfészeit is a BTC felügyeli, és a futásokról jelentést készít: ! Az átvitel eredményéről: átvett/visszautasított rekordok száma, vevők/szállítók száma (ha értelmezett) ! Kilistázza a meghívott ABAP/4 jelentéskészítő függvények (riportok) azonosítóit és bemeneti paramétereit ! Ellenőrző rutint indít egy nem update-elő interfész programot, hogy az input helyességét ellenőrizze és a tényleges tranzakciót csak ezután indítja el ! Nevek egyediségét biztosítja file generálásakor: beírja • az interface típusát, • létrehozás dátumát, • időpontját, • futás azonosító számát. Megakadályozza a kétszeri feldolgozást, keveredést. Fokozatosan tesztelik, kikérik a felhasználók jóváhagyását telepítés előtt. 61 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.333 Alkalmazás felügyelet Az üzleti követelmények teljesítését programozott módon lehet garantálni (pl. azt, hogy a vevő a

hitelkeretét ne lépje túl). Ezt a feladatot valósítja meg az alkalmazás felügyelet Táblavezérelt rendszer, amelyet testreszabáskor kell felépíteni. Pl. 1 Vásárláskor ellenőrizhető a vevő hitelkerete (kredit pontjai) ! Figyelmeztető üzenetet küld új tétel felvételekor ! Megakadályozza a számla elmentését ! Elfogadja, de csak megrendelésként és megakadályozza a szállítást Választható az igényelt és az igénybe vett hitelkeret alapja: ! Megrendelt, de még le nem szállított érték ! Szállított, de még le nem szállított érték ! Számlázott, de ki nem fizetett összeg Pl. 2 Beszerzési rendelés jóváhagyása értékhatárhoz kötve, tételsor szintjén, vagy végösszeg szintjén ! Jóváhagyási stratégia: a beszerzési igény elfogadásának menetét írja le; értékhatártól függően nyolcszintű értékhatár definiálható ! Jóváhagyási feltételek: a rendszer a stratégiát a számla típusától, az anyagcsoporttól, vagy

telephelytől függően választja ki ! Jóváhagyás jelzése: az igénylés státuszát jelzi, határozza meg, pl. a tétel mennyiségét, vagy szállítási határidejét meg lehet változtatni 4.334 Adatbevitel felügyelet Az adatbevitel helyessége kritikus, mert minden adatot csak egyszer viszünk be. A bevitt adatok alapján a rendszer elágazásokat végez, különösen a törzsadatok állományába bevitt adatok alapján. A helyes adatbevitelt az SAP a következőképpen támogatja: ! Matchcode (kulcsok): pontos azonosításhoz, pl. értékesítési megrendelésben a vevők és a kért tételek kódját tárolja ! Adattáblák: gyakran használt közös adatok tárolására, pl. árfolyam ! Felhozott alapértelmezett adatok átírásának engedélyezése, pl. szállítási áru (vevőtörzsből), szállítási határidő (vevőtörzsből), ÁFA (kombinálva a vevőtörzsből és cikktörzsből, vagy egyéb táblázatból), fizetési feltételek (vevőtörzsből, vagy egyéb

táblázatból), árfolyam, értékesítési ár A kezelő ezeket a bizonylat készítésekor felülírhatja, ha a rendszert úgy definiáltuk a testreszabás során, személyhez kötötten. Erről jelentést kell készíteni, különösen ha a hierarchikus szervezetet „laposítják”, ahogy ezt egy SAP-bevezetés kierőszakolja. 62 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.34 A rendszer felépítése 4.341 Kommunikáció Hálózati protokoll TCP/IP, LU6.2 (IBM hálózati protokoll mainframe-re) Megjelenítési protokoll SAP Presentation Protocol a rendszer és a felhasználó között (szabványos, a platformfüggetlenség miatt) Programok közti kommunikáció CPI-C (Common Programming Interface Communication) ABAP/4 nyelvű programok között; kétféle: ! Szinkron CPI-C: a kommunikáció fix idő alatt végbemegy ! Aszinkron CPI-C: nem ismert a végrehajtási idő, mert • a két processt a társgépen kell elindítani • a társgép pillanatnyilag nem tud adatot

fogadni/küldeni Kommunikáció várakozósoron keresztül Q-API (Queued Application Programming Interface) Az ütemező, vagy a vevő gép elérhetősége dönti el, hogy az adatok várakozósorba kerülnek először, és később kerülnek át a célgépre. Adatformátumok: ! Batch output format: az adatok közvetlenül felismerhetők és bevihetők az R/3 rendszerbe normál interaktív tranzakciókkal ! Egyedi formátumok, melyeket a vevő program határoz meg Tárolt eljárás- és függvényhívások RPC, RFC (Remote Procedure/Function Call) Az SAP ABAP/4 nyelvű interpretációja a szabványos RFC-nek. Felülről kompatibilis vele, mert meghívhatók vele ! R/3 speciális könyvtári függvények, ! ABAP/4-ből külső programok, ! más gépeken lévő függvények. Támogatja a szabványos RFC-t is, pl. C nyelven írt programok hívását Dynamic Program (Dynpro) Kommunikáció a felhasználókkal. Adatok bevitele és megjelenítése párbeszédes formában (interaktív

form-okon). ABAP/4-ben íródtak, nincsenek lefordítva, interpreter hajtja végre. SAP LUW (SAP Logical Unit of Works) Egy SAP üzleti tranzakció több LUW-ból áll. Egy LUW egy vagy több tranzakcióból áll Lezárása: commit work. X.400/X500, MAPI (Messaging Application Programming Interface), EDI (Electronic Data Interchange) Levelezés, elektronkus üzenetküldő rendszer külső rendszerek felé. 63 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.342 Futtatási környezet Az R/3 runtime rendszer ANSI C nyelven íródott, compilált (fordított) rendszer. Az R/3 alkalmazói programok ABAP/4-ben íródtak, nincsenek lefordítva. User Session Modes Egy kezelő egyidejűleg több kapcsolatot nyithat meg az R/3 rendszer felé, és a kapcsolatokban egymástól függetlenül adhat ki parancsokat, futtathat Dynpro-kat vagy lekérdezéseket, batcheket. Ezek a módusok, melyek különálló ablakban futnak Application Dispatcher Alkalmazás vezérlő. Az R/3 runtime rendszer az

oprendszer felől nézve párhuzamosan futó processzek összessége. Minden alkalmazás a központi vezérlőhöz (Dispatcher) jelentkezik be, ami egy vagy több feldolgozó folyamatnak adja át (work process). Egy feldolgozó folyamat több feladattal is foglalkozik, több task-handlert kezel. A feldolgozó folyamatok típusai: ! DIA (Dynpro Interpreter): párbeszéd feldolgozó ! UPD (Update Processzor): adatbázis frissítő ! BTC (Background Batch Processzor): interpreter a dialógust nem használó ABAP/4 feladatok végrehajtására ! SPO (Spool Processzor): nyomtatósor vezérlő és feldolgozó ! ENQ (Enqueue Lock Service): zárkezelő; az R/3 sok feladatot átvesz az adatbáziskezelőtől: alkalmazás szinten kezeli a zárakat is a saját SQL feldolgozás támogatására – így adatbázis-független a megoldás !!!Ábra!!! A feldolgozó folyamatokból a rendszerszervező (System Controller) a terheléstől függő mennyiségben indít el (pl. 6 db DIA fusson) APPC (Advanced

Program-to-Program Communication) A diszpécser beépített modulja szerver feladatkörrel. A feldolgozó folyamatok kapcsolatait kezeli, felügyeli, szükség esetén más gépek felé is az átjárón keresztül Gateway: Az átjáró kezeli a TCP/IP és a LU 6.2 alapú kapcsolatokat Párbeszéd-feldolgozás menete: 1. A felhasználó el akar indítani egy Dynpro-t 2. A diszpécser a kérést és a Dynpro-t egy várakozósorba teszi, a párbeszédet felügyelő folyamat feladatainak sorába (DIA sor) 3. Egy szabad DIA sorból kiveszi a következő feladatot, értelmezi, és végrehajt egyetlenegy lépést a párbeszédből, majd visszateszi a várakozósorba 4. A végrehajtáshoz átadja a diszpécsernek a kért kisegítő feldolgozás azonosítóját (UPD) és az adatokat; fogadja a választ 5. A párbeszéd-felügyelő a feldolgozott lépés eredményeként létrejött üzenetet a feladatazonosítóval (task handler) átadja a diszpécsernek, ami az azonosító alapján kiválasztja

a párbeszédet végző kezelői módust, és megjelenítésre továbbítja felé az eredményt 64 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek ABAP/4 Adatszótár (Data Dictionary) Minden R/3 adatstruktúra definíciója, az R/3-ban definiált sémák (és adatmodellek). Kétféle módon lehet adatot bevinni, szinkron és aszinkron módon: ! Synchronous Update Az adatbázisfrissítés a felhasználó párbeszédével egyidőben megy végbe. A képernyő elhagyásakor megtörténik az update. ! Asynchronous Update A frissítés a commit work után történik, a DBLOG táblázat alapján, miután a felhasználó rendben befejezte az üzleti tranzakciót. A DBLOG táblázatba bejegyzésre kerül az adatelemek frissítésének szintje is (ezt a Dynpro határozza meg): • Primary adatelemek Időkritikus vezérlőadatok, melyeket a lehető leggyorsabban frissíteni kell a fizikai (központi) adatbázisban. Egy update komponens egy tranzakcióhoz tartozó adatelemek csoportja pl.

helyfoglalás vagy anyag rendelkezésre állás változást érintő adatok. • Secondary adatelemek Nem fontos a gyors frissítésük, nincs meghatározó szerepük. Update komponensek itt is vannak, pl. statisztikai kiértékelések eredménye Frissítések prioritása: • Mechanikus-sürgős frissítés: Primary Update U1 Először a primary adatelemek frissítése történik meg. A diszpécser magasabb prioritással indítja az U1 processzt, amely az összes primary adatelemet frissíti a fizikai adatbázisban. Egyidejűleg több U1 processz is futhat. • Nem sürgős frissítés: Secondary Update U2 Csak az összes primary adatelem frissítése után indul a secondary adatelemek frissítése. Több U2 processz is működhet párhuzamosan Adatkonzisztencia A rendszer az U1 update komponensekre és egy LUW-ban keletkezett U1 update komponensek összegére is fenntartja az adatbázisban a konzisztenciát. A feladatot egy belső központi zárkezelő oldja meg (Central Lock

Manager). A zárkezelő egy adatbázisszerverre vagy egy alkalmazás szerverre telepíthető. ??? ! Értesítés sikertelen frissítésről (nem ad sok információt a hibáról) ! Bejegyzést vezet a frissítendő rekordok állományába ! Sikertelen frissítés esetén a felhasználó is kaphat üzenetet Központi sorkezelő (Enqueue Central Lock Manager): a relációs adatbáziskezelők sorkezelési mechanizmusa nem felel meg a komplex üzleti objektumok követelményének. A feladatot egy belső központi zárkezelő oldja meg (Central Lock Manager). Egy dialógust több processz visz végig, minden vele foglalkozó processz megkapja a kihelyezett zárakat is. A zárakat az update processzek távolítják el 65 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.35 Az SAP főbb moduljai !!!Ábra!!! 4.36 Az R/3 tulajdonságai 1980-as évek technológiája: ! Kliens-szerver architektúra ! Nem objektum-orientált Használ objektumokat az ügyfél oldalon: ! Grafikai megjelenítéshez !

Munkafolyamat szervezésére Háromrétegű modellt feltételezve íródott. Ügyfélre nem bíz sokat: buta terminál Az alkalmazásszervereket elosztott mainframe-ként kezeli, és funkcióhívásokkal elégíti ki az ügyfél kéréseit nem tárolt eljárásokkal, melyek nagyobb adatbiztonságot igényelnek. Tárolt eljárás Az adatbázisszerver része. Funkcióhívás Az ügyfél által írt program. Elosztott adatbáziskezeléshez nem replikációs technikát használ, hanem kétfázisú jóváhagyást az alkalmazásban. Az adatokat meghatározott szerveren tárolja Nem elég rugalmas. Az üzleti folyamatok és funkciók erősen központosítottak, ami nem felel meg mindenkinek. Pl. a struktúra nem változtatható olyan gyorsan, amilyen gyorsan a cég változik Támogatja a központi ellenőrzést, de az eltérő módon üzemelő üzleti egységeket nem eléggé. A megoldás a SAP ALE (Application Link Enabling): meghívhatók külső folyamatok, de azonos adatbázisra. Nagyon

bonyolult. 66 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek 4.4 ABAS-EKS Integrált vállalatirányítási rendszer. Egyedi: kissorozatú és sorozatgyártású vállalatok részére készült. Vállalatmodellek: összeszerelő (pl. kerékpár), összeállító (folytonos anyagokból készülő gyártás: pl csokoládé) Kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik 4.41 Réteges felépítés Háromrétegű architektúra: 1. Adatbáziskezelő + bázisfunkciók (Oracle + saját) Saját programozási felület (interpreter). Szabványos illesztő felület (ODBC). 2. Alkalmazás réteg Interpretált üzleti logika. FOP nyelv rugalmas felhasználói felület. 3. Megjelenítési réteg ! Karakteres: Telneten keresztül elért terminál emuláció ! Grafikus: Win9X, gombok, menük Vékony klienst igényel, ezért a terhelésmegosztás alacsony. Önálló központi rendszer futtatja az adatbáziskezelőt és az alkalmazáslogikát. Az alkalmazásszerver és az adatbázisszerver szétválasztható,

de ekkor megnövekszik a hálózati forgalom. Támogatás: Linux, NT, Intel, PowerPC. Protokollok: ODBC, DDE, Java, Telnet. 4.42 Rendszertérkép Egy gépen egy adatbázisban több, egymástól függetlenül működő cégek adatait képes tárolni (külön-külön zárt főkönyvi könyvelés) és kezelni. Környezetfüggő súgó. Testreszabás három szinten: ! Rendszerkonfiguráció: modulok kiválasztása ! Adatbázis konfiguráció: adattípusok, táblák, maszkok, indexek elhelyezése ! Felhasználói felület konfigurálása: maszkok (dialógus ablakok), menürendszer, súgórendszer 4.43 Az ABAS-EKS felügyeleti funkciói 4.431 Feldolgozás felügyelet A rendszer funkciói menün és közvetlen parancsokon érhetők el. ! Közvetlen parancsok: funkcióbillentyűk ! Menürendszer: egyszerű A funkciók kétfajták lehetnek: ! Adatbázismódosító funkciók 67 / 68 Vállalatirányítási Rendszerek ! Lekérdezési funkciók A végrehajtható funkciók makrózhatók.

4.432 Interface felügyelet Adatbevitel külső rendszerből az EKS nyelvén megírt FOP programokkal lehetséges. 4.433 Alkalmazás felügyelet Az üzleti funkciók üzleti szempontból való helyes lefutását eseményvezérelt programokkal lehet ellenőrizni. Ötfajta eseményt lehet megkülönböztetni: 1. Maszkesemények (belépés egy maszkba, adatok elmentése, maszk elhagyása) 2. Mezőesemények (ráléptünk egy mezőre, módosítottuk) 3. Funkcióbillentyűkhöz rendelt események 4. Gombokhoz rendelt események 5. Táblázati részhez adható események (dialógusablakon belül: insert, delete) 4.434 Adatbevitel felügyelet A kiválasztott objektumokat (pl. cikkeket) kulcsokon keresztül tartja nyilván (hivatkozási szint). Keresőszó rendszer: nem egyértelmű azonosító; ha ez alapján keresünk, akkor az eredmény egy lista lesz, amiből ki kell választani a szükséges rekordot. A kiválaszott rekord további adatai a hivatkozás helyére bemásolódnak; ezek az

értékek (default) módosíthatók. 68 / 68