Geography | Physical geography » A földrajzi övezetesség

A földrajzi övezetesség A földrajzi övezetesség kialakulásának alapvetően két oka van: a Föld gömb alakja és a Föld tengelyferdesége. Gömbalak következményei: az egyenlítő környékén a napsugarak beesési szöge (délben) a 90 fokhoz, míg a sarkvidékeken a 0 fokhoz közelít. Mivel a levegő felmelegedésének legfontosabb tényezője a beesési szögek mértéke, ezért az egyenlítő vidékétől a sarkok felé haladva fokozatosan csökken a hőmérséklet. Tengelyferdeség következményei: a tengelyferdeség miatt a merőleges delelési pont nem mindig az egyenlítőnél van, hanem vándorol a térítők között. A térítőket évente egyszer érinti, a köztük lévő területen viszont kétszer halad át. A két térítő között emiatt magas hőmérséklet alakul ki, ezért ez a forró, trópusi övezet. A sarkkörökön belül évente legalább egy napig nem kel fel a nap illetve nem nyugszik le. A sarkpontok felé haladva ez az idő egyre

hosszabbodik, ami a sarkponton már fél éves nappalt és fél éves éjszakát jelent. Ez az állapot a nappali időszakot egy kicsit melegebbé, az éjszakait hidegebbé teszi, mint ami a tengelyferdeség nélkül kialakulna. A sarkkörökön belül alakul ki a hideg éghajlati övezet. A két övezet között átmeneti zóna található, ezt nevezzük mérsékelt övezetnek. A fent leírt 3 övezet jelenti a szoláris (nap által meghatározott) éghajlati övezeteket. Valós éghajlati övezetek: A napsugarak beesési szöge által kialakított éghajlati övezeteket befolyásolják egyéb tényezők is pl. óceánok hatása, domborzat stb (részletesebben lásd: Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését c. tételt) Emiatt a v aló éghajlati övezetek nem esnek teljesen egybe a s zoláris égh. övezetekkel, határaik nem egyenes, hanem görbe vonalakkal jellemezhető. Földrajzi övezetesség: Az eddig felsoroltak az éghajlati

övezetességet jelentik, az éghajlat viszont alapvetően befolyásolja a talaj tulajdonságait, az állat és növényvilágot, vízjárást, de még a felszínformálást is. Ezért vezették be a földrajzi övezetesség fogalmát, ami nemcsak az éghajlati elemeket foglalja magába, hanem az előzőekben felsorolt többi tulajdonságot is. Elnevezésük megegyezik az éghajlati övezetekével, vagyis hideg, forró és mérsékelt övezet. Minden övezet további részterületekre bontható ugyanezen jellemzők alapján, ezeket nevezzük földrajzi öveknek (ha körbefutnak a Földön), vagy vidékeknek (ha nem)