Geography | Society geography » Az USA északi iparvidékének gazdasága

Az USA északi iparvidékének gazdasága (Észak-Atlanti partvidék, Nagy-tavak vidéke, Közép-Nyugat) Természeti adottságok: Ez a t erület magában foglalja a keleti partvidéket, a z Appalacheröghegységét, valamint a Mississippi-alföld északi részét. A terület éghajlata kontinentális, amely befelé haladva egyre szárazabb, észak felé pedig egyre hidegebb. A hőmérséklet amúgy is alacsonyabb az ezen a szélességi körön megszokottnál, mert a k eletei partot a Labrador-áramlás hideg vize hűti. Természetesen ez beljebb már nem érvényesül, itt viszont a kontinentalitás fokozódása teszi hidegebbé a teleket és melegebbé a nyarakat. Legnagyobb folyója a Mississippi, amelyet csatornák kötnek össze a Missourin keresztül a Nagy-tavakkal és a Szent-Lőrinc folyóval. Ez lehetővé teszi a Mexikói-öböl és a Nagy-tavak közötti belvízi hajózást. A természetes növényzet a p artvidéken és az Appalache-ben lombhullató erdő, beljebb

kiterjedt füves területek az ún. prérik vannak Gazdasági élet: Ez a terület hagyományosan az amerikai gazdasági élet központja. Kiépülését a bevándorlások eredményezték, hiszen itt szálltak partra az európai telepesek. Az utóbbi időben jelentősége valamelyest csökkent az újonnan iparosodó Déli- és Nyugati-körzet miatt. A területnek 3 fő része van: Észak-Atlanti partvidék: Itt léptek partra az első telepesek és hozták létre városaikat, melyek mára annyira megnövekedtek, hogy sok helyen egybeérnek. Egy óriásváros alakult ki a parton 40-50 millió lakossal (New York, Boston, Philadelphia, Washington). A nagy lakosság és a magas szintű képzés miatt olyan iparágak telepedtek meg, amelyek sok szakképzett munkaerőt igényelnek: ilyen pl. a műszergyártás, az elektronika, a precíziós gépgyártás. Az ehhez szükséges alapanyagokat a kikötőkön keresztül hozzák be, a helyi alapanyagtermelés nem túl jelentős. Ugyanakkor a

kezdetben olcsó munkaerőt foglalkoztató iparágak elsorvadtak, ilyen pl. a textilipar Mivel itt alakultak ki az első ipari üzemek, ezért az első bankok, biztosítótársaságok is ide települtek, ezért itt jött létre az ország kereskedelmi és szolgáltatási központja (New York –Manhattan). A városok területfoglalása miatt elsorvadt a mezőgazdaság is, ami maradt az főleg a lakosság friss élelmiszerekkel történő ellátását szolgálja (zöldség, tej). Nagy-tavak vidéke: Ez a hagyományos iparágak területe, vagyis a kohászaté és a gépiparé. Kialakulását elsősorban a helyi ásványkincsek tették lehetővé, ugyanakkor a kitermelés helyének változása miatt a központok a körzeten belül változtak. Kezdetben az Appalache-hg Szenére települt az ipar Pittsburgbe és környékére. A Felső-tó melletti vasérctelepek felfedezésekor a s úlypont eltolódott a N agy-tavak partján kialakuló városokba (Detroit, Chicago, Cleveland). A

vasérctelepek kimerülésével szintén vándorolniuk kellett volna, de a behozatal a Szent- Lőrinc folyón és a Nagy-tavakon keresztül megoldható. A városok közül a legfontosabb Detroit, itt található a három amerikai autógyár központja (GM, Ford, Chrysler). A körzet mezőgazdasága főleg tejtermeléssel és az ehhez kapcsolódó takarmánytermesztéssel foglalkozik. Közép-Nyugat: Tipikus mezőgazdasági körzet, a ráépülő malom- és húsiparral (központjai: Kansas City, Minneapolis, St. Louis) A körzetben elsősorban nagy területeket elfoglaló szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, főleg búzával, kukoricával és szójával. Ezeket takarmányként felhasználva jelentős a sertés és vágómarha-tenyésztés