Architecture | Bridges » Bordás közúti vasbeton híd számítása

Datasheet

Year, pagecount:2005, 22 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:151

Uploaded:August 08, 2013

Size:190 KB

Institution:
[BME] Budapest University of Technology and Economics

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke BORDÁS KÖZÚTI VASBETON HÍD SZÁMÍTÁSA Segédlet a HÍDÉPÍTÉS c. tárgy gyakorlataihoz v2.5* Összeállította: Dr. Huszár Zsolt, Kovács Tamás, Péczely Attila Budapest, 2005. szeptember 8 * Nem véglegesített szöveg. További bővítések és hibajavítások után az anyag frissíthető a http:/wwwvbtbmehu/oktatas/hidep oldalról KH 2000 -1- TARTALOM I. A FŐTARTÓ SZERKEZET ERŐTANI SZÁMÍTÁSA 1. 2. 3. 4. II. Kiindulási adatok 1.1 Geometriai adatok 1.2 Felhasznált szabványok 1.3 Anyagjellemzők 1.4 Terhek 1.5 Teherkombinációk A felszerkezet igénybevételei 2.1 Kereszteloszlás 2.2 Hajlítónyomatékok 2.3 Nyíróerők 2.4 Igénybevételek összefoglalása Teherbírás határállapotok 3.1 Együttdolgozó lemezszélesség 3.2 Méretezés hajlításra 3.3 Méretezés nyírásra Használhatósági határállapotok 4.1 A repedéstágassági

követelmények ellenőrzése 4.2 Lehajlási követelmények ellenőrzése A SARUK MÉRETEZÉSE 1. 2. 3. 4. Méretezés függőleges teherre Méretezés elfordulásra Méretezés hídtengely irányú vízszintes hatásokra Méretezés hídtengelyre merőleges irányú vízszintes terhekre EUROCODE KH 2000 EUROCODE -2- I. A FŐTARTÓ SZERKEZET ERŐTANI SZÁMÍTÁSA 1. KIINDULÁSI ADATOK 1.1 Geometriai adatok Hosszmetszet: vátl 1:3 15 30/2 30 ~ 40 40 40 Keresztmetszet: a feladatlap szerint veendő fel Pályaszerkezet: 4 cm kopóréteg 4 cm kötőréteg 4 cm védőbeton 1 cm szigetelés 20-25 cm vasbeton pályalemez 1.2 Felhasznált szabványok Út 2-3.401 Út 2-3.414 MSZ EN 1991-2 EN 1992-1-1 KH 2000 EUROCODE -31.3 Anyagok, anyagjellemzők BETON C25/30 C30/37 Nyomási határfeszültség bH [N/mm2] 17,5 20,5 Húzási határfeszültség hH [N/mm2] 1,6 1,8 30500 31900 Kezdeti rugalmassági modulus Eb0 [N/mm2] BETON C25/30 C30/37

Nyomószilárdság karakterisztikus értéke fck [N/mm2] 25 30 Húzószilárdság várható értéke fctm [N/mm 2] 2,6 2,9 30500 31900 Rugalmassági modulus (szelő) várható értéke Ecm [N/mm2] Alakváltozási tényező a tartós terhekhez (~2,0 – kúszási tényező végértéke) Ebt = Eb0/(1+) Alakváltozási tényező a tartós terhekhez (~2,0 – kúszási tényező végértéke) Ec.eff = Ecm/(1+) Határösszenyomódás bH [‰] Törési összenyomódás cu [‰] 2,5 2,5 Kiegészítő csökkentő tényező: Beton biztonsági tényezője: BETONACÉL Határfeszültség sH [N/mm2] Határnyúlás sH [‰] Rugalmassági modulus Es [N/mm2] B50. 36 310 25 200000 3,5 =0,85 c=1,5 B360B B500B 420 Folyáshatár karakterisztikus értéke fyk [N/mm2] 360 500 25 Határnyúlás karakterisztikus értéke uk [‰] 35 35 200000 200000 B60.50 200000 BETONACÉL Rugalmassági modulus Es [N/mm2] Betonacél biztonsági tényezője:

s=1,15 3,5 KH 2000 EUROCODE -4- 1.4 Terhek 1.41 Állandó terhek 1.411 Önsúly Sűrűségek: beton, vasbeton: aszfalt: szigetelés: korlát: föld, talaj: 25 kN/m3 24 kN/m3 0,25 kN/m2 0,5 kN/m 18 kN/m3 A felszerkezet állandó terhét fél km-re kell megállapítani (egy főtartóra jutó állandó teher) 8 4 7 3 6 5 2 1 Állandó terhek biztonsági tényezője: g,inf = 0,90 ha kedvező a vizsgált hatás szempontjából g,sup =1,10 ha kedvezőtlen a vizsgált hatás szempontjából g1: a híd teherhordó szerkezetének súlya g2: kiemelt szegély, burkolat, korlát, hídtartozékok súlya g = g1 + g 2 vasbeton ((1-8)): . szigetelés: . burkolat: . korlát: . összesen: g = . Állandó terhek biztonsági tényezője: G,inf = 1,00 ha kedvező a vizsgált hatás szempontjából G,sup =1,35 ha kedvezőtlen a vizsgált hatás szempontjából Azonos tehercsoportosításon belül csak az egyik biztonsági tényező alkalmazható. Azonos

tehercsoportosításon belül csak az egyik biztonsági tényező alkalmazható. KH 2000 EUROCODE -5- 1.42 Esetleges terhek Hasznos teher A kocsipálya sávokra való felosztása a teljes szélesség alapján: a) egyenletesen megoszló teher - Az útpálya szélessége (b) kocsipályán: (a jármű által elfoglalt terület kivételével): p A kocsipálya szélessége [m] 8 10 12 15 18  b < 5,4 m 5,4 m  b < 6 m 6mb Megoszló teher [kN/m2] 4,00 3,65 3,40 3,15 3,00 A névleges forgalmi sávok száma nl = 1 nl = 2 nl = int(b/3) Egy névleges forgalmi sáv szélessége 3m b/2 3m A maradó terület szélessége b–3m 0 b – 3 nl A sávok keresztirányú elhelyezkedését úgy kell megválasztani, hogy a vizsgált tehermodell hatása a legkedvezőtlenebb legyen. Hasznos teher (1. tehermodell) - kocsipályán (QiQik, qiqik és qrqrk) 2 - kiemelt szegélyen: pszeg=1,0 kN/m , (nincs szegélykorlát a kocsipálya és a kiemelt szegély között)

1. sáv 2. sáv 3. sáv Többi sáv Maradó terület (qrk) b) járműteher (Gk) B jelű 400 kN 1,5 1,5 6,00 2,5 2,0 Ikertengely (TS) Qik tengelyterhek [kN] 300 200 100 0 0 Megoszló teher (q) qik (vagy qrk) [kN/m2] 9,0 2,5 2,5 2,5 2,5 A Qik, qik és qrk sávterhekhez rendelt, és az egyes terhelési osztályokban azokat csökkentő Qi, qi és qr terhelési osztályba sorolási tényezők a feladatlap alapján veendők fel. 1,5 0,5 0,30 1,7 0,60 1,40 0,60 3,00 0,30 1,90 7,50 3,0 1/3 200 kN 2/3 200 kN 2 x 160 kN 0,30 3,50 2,70 0,80 1,90 0,80 1,5 1,7 80 kN 4 x 200 kN 6,00 3,0 0,30 1,5 2,0 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 C jelű 200 kN 0,5 A jelű 800 kN Hely Elhelyezés és geometria 3,0 m sávszélesség esetén: KH 2000 Osztály Jármű összsúlya [kN] EUROCODE -6- Első tengely Többi tengely keréksúly kerékfelfekvés [kN] szélessége [m] "A" 800 100 0,80 "B" 400 40 0,30 "C" 200 100/3 0,30 A

kerékfelfekvés a haladás irányában 0,20 m keréksúly [kN] 100 80 200/3 kerékfelfekvés szélessége [m] 0,80 0,60 0,50 10 m-nél nagyobb támaszközű hidakon mindegyik kéttengelyű járműmodell mindegyik sávban helyettesíthető egy azonos súlyú, egytengelyű modellel. Dinamikus tényező: Nincs, mivel e hatást a alapértékeikben tartalmazzák. hasznos terhek már A járműteher  csökkentő tényezője, amennyiben a megoszló teher a kocsipálya jármű által elfoglalt területén is működik: Osztály Jármű összsúlya [kN] "A" "B" "C" 800 400 200 Dinamikus tényező:  = 1,05 + 5   L m 5 Csökkentő tényező, ha az egyenletes teher 4 kN/m2 3 kN/m2 0,90 0,92 0,78 0,83 0,70 0,78 Vízszintes terhek Vízszintes teherként csak a fékező és gyorsítóerőt kell figyelembe venni (valamint ívben fekvő hidakon a centrifugális erőket). - Fékező és gyorsítóerők A Qlk fékező és gyorsítóerő az

útburkolat szintjén, a kocsipálya tengelyében hat.  1,4 Qℓk = 0,6 Q1 (2 Q1k) + 0,10 q1 q1k w L, Hasznos teherből származó egyéb esetleges terhek - Fékező és indítóerő Ff L 0,03  L  b  p Ff = max  0,3   F Az Ff fékezőerő az útburkolat szintjén, a kocsipálya tengelyében hat. - Oldallökő erő O ahol F a jármű (Gk) koncentrált kerékterhe - kiemelt szegélyen: qszeg = 1,0 kN/m2 O = Fmin de 180 Q1 [kN]  Qℓk  900 kN KH 2000 EUROCODE -7- Szélteher Szélteher A figyelembe veendő szélteher az alábbi két eset kedvezőtlenebbike. Jelenleg nem foglalkozunk vele. a) Szélnyomás 2,0 m psz=0,8 kN/m2 burk.sz b) Széllökés psz=3,0 kN/m2 Esetleges jellegű egyenletes hőmérsékletváltozás Esetleges jellegű egyenletes hőmérsékletváltozás Értéke az állandó jellegű egyenletes hőmérsékletváltozáson túlmenően: 20 0C Jelenleg nem foglalkozunk vele. A teherbírás vizsgálatakor

esetleges teherként csak a függőleges hasznos terhet vesszük figyelembe: A teherbírás vizsgálatakor esetleges teherként csak a függőleges hasznos terhet vesszük figyelembe: Hasznos terhek biztonsági tényezője: h = 1,30 Hasznos terhek biztonsági tényezője: Q = 1,35 Hasznos terhek kombinációs tényezői: 0,q = 0,40 0,TS = 0,75 KH 2000 EUROCODE -8- A hasznos teher üzemi értéke a) megoszló teher kocsipályán: (a jármú által elfoglalt terület kivételével): pü=1,0 kN/m2 b) járműteher (Gk) "A" terh. osztályban: max [0,4×Gk("A"); 0,75×Gk("B")] "B" terh. osztályban: 0,75×Gk("B") "C" terh. osztályban: 0,75×Gk("C") A járműteher (összevont) ü csökkentő tényezője, amennyiben a megoszló teher a kocsipálya jármű által elfoglalt területén is működik: Osztály "A" "B" "C" Járműteher [kN] 800 400 200 Csökkentő

tényező 0,374 0,694 0,680 1.5 Teherkombinációk 1.5 Teherkombinációk Jelen feladat során: Jelen feladat során: Mértékadó teherkombináció: Üzemi teherkombináció: g,sup Yg +  h (Ymegoszló+  YGk) Yg +  (Ymegoszló,üzemi+ ü YGk)  Mértékadó teherkombináció: γ G,sup YG  γ Q Ψ 0,q Yq  Ψ 0,TS YTS max  0,85γ G,sup YG  γ Q Yq  YTS Kvázi-állandó kombináció: YG + (2qYq + 2Q YTS), ahol 2q = 2Q = 0    KH 2000 EUROCODE -92.-A FELSZERKEZET IGÉNYBEVÉTELEI 2.1 Kereszteloszlás bszeg b 0,5 bszeg Az egytengelyes modellt használva: bszeg t p 0,5 F 2,0 Q1Q1k 2,0 Q1Q1k maradó terület 0,5 q2q2k Q2Q2k b - 2×3,0 m qrqrk Q2Q2k 2 1 1,0  0,5 0,5 q1q1k qszeg bszeg 2. sz sáv: 3,0 m 1. sz sáv: 3,0 m pszeg F b  1 1,0 2 3 4 Az egy főtartóra redukált megoszló teher: pred = p Ap + pszeg Aszeg [kN/m] Az egy

főtartóra redukált jármű tengelyteher: Fred = F (1+2) ahol: Ap Aszeg F - [kN] a kereszteloszlási ábra megoszló teher alatti területe a kereszteloszlási ábra kiemelt szegélyteher alatti területe a megfelelő kerékteher Az egy főtartóra redukált megoszló teher: qred = qi qik Aqi + qr qrk Aqr + qszeg Aszeg [kN/m] Az egy főtartóra redukált járműteher: Qred = Q1Q1k (1+2) + Q2Q2k (3+4) [kN] - a kereszteloszlási ábra i-edik sáv alatti területe ahol: Aqi Aqr - a kereszteloszlási ábra maradó terület alatti területe Aszeg - a kereszteloszlási ábra kiemelt szegély alatti területe KH 2000 EUROCODE - 10 - 2.2 Hajlítónyomatékok Vizsgálandó a K jelű keresztmetszet Vizsgálandó a K-jelű keresztmetszet. Hosszirányú leterhelés (pl. az "A" jelű jármű esetén): Hosszirányú leterhelés (az egytengelyes modell esetén): g önsúly g önsúly K L K L Mg Mg MgK=gL2/8

hasznos megoszló UDL pred ;(pü,red) MGK=gL2/8 qred K K Mp; Mpü MpK=predL2/8 jármű Mq MqK=qredL2/8 TS 4×Fred(Fred,ü) Fred K 1 2 K (Mk)  2 1 (Mk) =L/4 max=L/4 MGkK=2Fred(1+2) Mértékadó nyomaték: MMK = g,sup MgK + h  (MpK +  MGkK) Üzemi nyomaték: MüK = MgK + (Mp,üK + ü MGkK) MTSK=Fred  γ M K  γ Ψ M K  Ψ 0,TS M K TS Nyomaték tervezési értéke: MSdK = max  G,sup G Q 0,q q  0,85γ G,sup M K  γ Q M K  M K G q TS     KH 2000 EUROCODE - 11 - 2.3 Nyíróerők Vizsgálandók az A, A` és a B jelű keresztmetszetek Vizsgálandók az A, A` és a B jelű keresztmetszetek Hosszirányú leterhelés az A és az A` jelű keresztmetszetekre („A” jelű jármű esetén): Hosszirányú leterhelés az A és az A` jelű keresztmetszetre (az egytengelyes modell esetén): Fred 4×Fred pred g A` km-re: 4×Fred Fred g, pred A km-re: A 1,0 A

km-re: A` 0,75ht qred g A` km-re: g, qred A d L L (TA) 1 2 3 (VA) 1,0 (TA`) 1 2 3 4 (VA`)  Hosszirányú leterhelés az B jelű keresztmetszetre: Hosszirányú leterhelés az B jelű keresztmetszetre: Fred 4×Fred qred pred g g L/4 B L/4 L 1 2 3 4 (TB) Mértékadó nyíróerő: TMA,A`,B = g,supTGA,A`,B + h  (TpA,A`,B +  TGkA,A`,B) L  (VB) VB TB TMB B VSdB KH 2000 Nyíróerő tervezési értéke: VSdA,A`,B= max γ V A, A`, B  γ Q Ψ 0,q V A, A`, B  Ψ 0,TS V A, A`, B q TS  G,sup G  A,A`,B A, A`, B A, A`, B 0,85γ G,sup VG  γQ V V q TS      - 12 - EUROCODE KH 2000 EUROCODE - 13 - 2.4 Igénybevételek összefoglalása Nyomatékok Nyomatékok Igénybevétel megnevezés Alapérték Mértékadó Üzemi Állandó K B K B K MgK MgB Hasznos megoszló MpK MpB MMK MMB MüK Hasznos jármű MGkK MGkB Alapérték MGK MGB Hasznos

megoszló MqK MqB MSdK MSdB Hasznos jármű MTSK MTSB Hasznos megoszló VqA VqA` VqB VSdA VSdA` VSdB Hasznos jármű VTSA VTSA` VTSB Nyíróerők Igénybevétel megnevezés Mértékadó Állandó Tervezési Nyíróerők Alapérték Igénybevétel megnevezés Állandó A A` B A A` B TgA TgA` TgB Hasznos megoszló TpA TpA` TpB TMA TMA` TMB Hasznos jármű TGkA TGkA` TGkB Igénybevétel megnevezés Alapérték Mértékadó teherbírásra Állandó A A` B A A` B VGA VGA` VGB KH 2000 EUROCODE - 14 3. TEHERBÍRÁSI HATÁRÁLLAPOTOK 3.1 Együttdolgozó lemezszélesség A számításba vehető együttdolgozó lemezszélesség: b = bg + j + b ahol: b ill. j - közbenső lemez esetén: min (0,15L; 6v) - konzollemez esetén: min (0,15L; 4v) v - a pályalemez átlagos lemezvastagsága (itt: v = 22 cm) Az együttdolgozó lemezszélesség közbenső bordánál: beff = bw+1/5l0, szélső borda esetén (ha csak egyik oldalon van öv): beff = bw+1/10l0,

ahol: l0 - a nyomatéki 0-pontok távolsága (itt a támaszköz) Fő szerkesztési szabályok: Fő szerkesztési szabályok: Betonfedés: c = 30 mm Főacél:   10 mm Kengyel: k  8 mm Minimális vasmennyiség Betonfedés: c = 40 mm Főacél:   10 mm Kengyel: k  8 mm Minimális vasmennyiség KH 2000 EUROCODE - 15 3.2 Méretezés hajlításra Teherbírási határállapot alapján, az alábbi - diagramok felhasználásával: Beton: Beton: b c fcd bH c [%] b [%] 0,07 0,135 0,25 0,05 Betonacél: Betonacél: s 0,35 s fyd sH Es=200000 N/mm2 2 Es=200000 N/mm sr s [%] s [%] sH Hasznos magasság felvétele: h  ht-c-k--10 mm A szükséges vasalás mezőközépen: se uk Hasznos magasság felvétele: d  h-c-k--10 mm A szükséges vasalás mezőközépen: MM =x bbH (h-x/2)  x = . As = x b bH/sH = .kiosztás, elhelyezés a szerkesztési szabályok szerint MSdK=x

beff  fcd (d-x/2)  x = . As = x beff  fcd/fyd = .kiosztás, elhelyezés a szerkesztési szabályok szerint. Ellenőrzéskor: h pontosan számítandó; s  sH feltétel teljesülése ellenőrizendő. MHK=. MMK; MHB=  MMB (vaselhagyások!) Ellenőrzéskor: d pontosan számítandó; s  uk feltétel teljesülése ellenőrizendő. MRdK=. MSdK; MRdB= MSdB (vaselhagyások!) K Teherbírási határállapot alapján, az alábbi - diagramok felhasználásával: KH 2000 EUROCODE - 16 3.3 Méretezés nyírásra Nyírási vasalásként csak kengyeleket alkalmazunk! Nyírási vasalásként csak kengyeleket alkalmazunk! a) Vizsgálat az "A" és az A` keresztmetszetekben: Adatok: THf = 0,25 b h bH  TMA THa = 0,5 b h hH  TMA` A bevasalhatóság feltétele: Szükséges nyírási vasalás, ha: hatékonysági tényező:  = 0,7- fck/200  0,5 [N/mm2] A fenti feltételek teljesülése esetén a beton becsült nyírási

teherbírása: mérethatás tényezője: k = 1 (az alsó vasalás több, mint fele el van hagyva) k=1,6-d [m] 1,0 (egyébként)  TM A`   THa THb  1    T Hf   hosszanti vashányad: l = Asl/(bw d) ; Asl - lehorgonyzott hosszvasalás az adott km.-ben A kengyelekre jutó nyíróerő: THk = TMA` - THb nyírószilárdság terv. értéke: Rd = 0,30 N/mm2 (C25/30 esetén) Rd = 0,34 N/mm2 (C30/37 esetén) A szükséges kengyeltávolság: sk = 0,85 h A sk sH  salk = .( kiosztás a szerk szabályok szerint) THk Ellenőrzés: THk = 0,85 h  THb = 1   A sk sH sk THk THf   Tha  a) Vizsgálat az "A" és az "A`" km.-ekben A bevasalhatóság feltétele: VRd2 = ½  fcd bw 0,9 d  VSdA Szükséges nyírási vasalás, ha: VRd1= [Rd k (1,2 + 40 l)] bw d  VSdA` A km. teherbírása: VRd3 = Vcd + Vwd= VRd1 + Asw fyd 0,9 d/s  VSdA` TH = .  TMA` A b) Vizsgálat a

"B" keresztmetszetben: ugyanúgy, mint fent, de a felső korlátot nem szükséges ellenőrizni. b) Vizsgálat a "B" keresztmetszetben: ugyanúgy, mint fent, de a felső korlátot nem szükséges ellenőrizni. Táblázat a KH szerinti határnyomatékok és a határnyíróerők összefoglalásáról! Táblázat az EC szerinti nyomatékok és nyíróerők összefoglalásáról! KH 2000 EUROCODE - 17 - 4. HASZNÁLHATÓSÁGI HATÁRÁLLAPOTOK 4.1 A repedéstágassági követelmények ellenőrzése A repedéstágasságot az üzemi teherkombinációból kell számítani a következő összefüggés alapján: aM - 2 1 σ sII d Φ      aH , ahol: 2 σ bI α E s =1,0 sima acélbetéteknél =2,0 periodikus acélbetéteknél; sII a szélső húzott acélbetétben II. feszültségi állapotban számított feszültség ; bI a beton szélső húzott szálában I. feszültségi állapot feltételezésével számított fiktív

húzófeszültség; d - a húzott szélső betonacélok átmérője tapadási tényező, értéke   1 χ Φ  2  1  χ   1  0,5  χ   1   1,0 ;  δ  1  0,5  χ   σs σ χ  bI és δ  bI σ sII σ hH  sbI - ugyanaz, mint  bI , csak a szélső húzott acélbetét súlyvonalában  helyettesíthető  -vel, ahol:     1   hH >0,5, a húzott beton merevítő hatását veszi figyelembe 3  bI  =1,0 gyakran ismétlődő terheknél Határérték: aH = 0,2 mm (általában, nem agresszív környezetben) A repedéstágasságot a kvázi-állandó teherkombinációból kell meghatározni az alábbiak szerint. A repedéstágasság értéke: wk= srmsm  wd , ahol:  - az átlagos és a tervezési repedéstágasság aránya (most = 1,7) sm - átlagos acélnyúlás a húzott beton merevítő hatásának figyelembe vételével: 2  σ sr   σs  

 , ahol: ε sm   1  β1  β 2   Es   σr     s - a szélső húzott acélban II. fesz állapotban számított acélfeszültség kvázi-állandó teherből; sr - a szélső húzott acélban II. fesz állapotban számított acélfeszültség a repesztőnyomatékból 1 - együttdolgozási tulajdonságok tényezője (1=1,0 - bordás acél) 2 - terhek tartósságára vonatkozó tényező (2=0,5 - ismételt teher) srm- a végleges repedéskép átlagos repedéstávolsága: srm =50+0,25k1k2/r [mm] , ahol:  - a szélső húzott betonacél átmérője mm-ben; k1 - együttdolgozási tulajdonságok tényezője (k1=0,8 - bordás acél) k2 - feszültségeloszlás alakjára vonatkozó tényező (k2=0,5 - hajlítás) r - hatékony vasszázalék; r=As/Ac,eff , ahol: As - a húzott betonacélok összes keresztmetszeti területe Ac,eff - a hatékony húzott betonfelület: Ac,eff = 2,5 b(h-d) ≤ b (h-xII)/3

Határérték: wd = 0,2 mm (általában, nem agresszív környezet) KH 2000 EUROCODE - 18 - 4.2 A lehajlási követelmények ellenőrzése A vizsgálatot a dinamikus tényező nélküli hasznos terhek alapértékére kell elvégezni. eM = ep + eGk  4 2 L 5 p red  L 5,5 M Gk  L  eH = ,  400 384 E b0  I b 48 E b0  I b hatások, valamint keresztmetszeti és anyagjellemzők figyelembe vételével. A lehajlást a kvázi-állandó teherkombinációból kell meghatározni az alábbiak szerint. ahol: ek = eG = Ib - a repedésmentesnek feltételezett betonkeresztmetszet inercianyomatéka az acélbetétek elhanyagolásával Ic - Túlemelés: A dinamikus tényező nélküli üzemi teherkombinációból származó lehajlás értékére célszerű tervezni t= időpontbeli terhek és A továbbiakban feltételezzük, hogy a túlemelés az önsúlyból származó lehajlásokra készül. (lásd saruméretezés) II. A SARUK MÉRETEZÉSE A saruk méretezését csak

a KH alapján végezzük el, a kiosztott sarutáblázatok alapján. w hídtengely b  a Megjegyzés: A sarutípus méretezésekor (kiválasztásakor) a terhek alapértékével (a hasznos terhek esetén a dinamikus tényezővel növelt alapértékkel) kell számolni a szükséges mennyiségeket (DIN-hez „kalibrált” sarutáblázat). 5 4 gL 384 E c.eff  I c  ed = L 500 a repedésmentesnek feltételezett betonkeresztmetszet inercianyomatéka az acélbetétek elhanyagolásával KH 2000 - 19 - 1. Méretezés függőleges teherre T A Követelmény:  1,2 S [N/mm2], ahol S= ab ahol: - TA a, b S t ab 2t a  b  a terhek din. tényezővel növelt alapértékéből számított reakció a saru alaprajzi méretei alaki tényező a műgumi réteg vastagsága (1 rétegé) Megjegyzés: A megengedett reakcióerők a sarutáblázatból közvetlenül kiválaszthatók. 2. Méretezés elfordulásra   eng Követelmény: (saruelfordulásra

vonatkozó korlát) A  saruelfordulás a saru felső felületének vízszintessel bezárt szögét jelenti. Az önsúlyra tervezett túlemelés esetén saruelfordulást csak a függőleges hasznos terhekből kell számítani. A végkeresztmetszet elfordulása (negyedfokúnak feltételezett lehajlás függvény alapján) a mezőközépi lehajlásból (wmax) a biztonság javára történő közelítéssel a következőképpen számítható: 4 w max = L/2  5 p red  L4 5,5 M Gk  L2   A wmax lehajlás értéke jó közelítéssel: wmax     384 E  I  48 E  I  b0 b b0 b   A eng (a sarutáblázatban a jelöli) értékek a már adott alapterületű saru felvett vastagságának függvényében választhatók ki a sarutáblázatból. Megjegyzés: 3. Méretezés hídtengely irányú vízszintes hatásokra 3.1 Követelmény: ahol: w weng - w  weng (kényszermozgásokra vonatkozó eltolódási korlát) a saru hídtengely irányú,

terhelő mozgásokból származó eltolódása - a saru megengedett eltolódása EUROCODE KH 2000 - 20 - Azonos sarukat feltételezve: w =  t L/2, ahol t = 20 0C (hőmérséklet-változás) és  = 10-5 1/0C. A híd sarukra helyezését követően lejátszódó zsugorodás hatásaitól eltekintünk. A weng (a sarutáblázatban V jelöli) értékek a már adott alapterületű saru felvett vastagságának függvényében választhatók ki a sarutáblázatból. Megjegyzés: 3.2 Követelmény:  ahol: - tan   0,7 (szögtorzulásra vonatkozó korlát) a sarun fellépő, hídtengely irányú eltolódásból származó szögtorzulás  értéke három hatásból tevődik össze (4 db azonos sarut feltételezve): - állandó + esetleges hőm. változás: tan 1 = - fékezőerő: tan 2 = w/T - függőleges lehajlás miatti végkeresztmetszet elfordulás: Ff /4 Gab tan 3 =  ya/T ahol: w - a terhelő mozgásokból származó eltolódás

(ld. a 31 pontot) T - a saru „hasznos” magassága (a sarutáblázat jelölése szerint) G = 1,0 N/mm2 , a saru anyagának nyírási rugalmassági modulusa  - a végkeresztmetszet elfordulása (ld. a fenti 2 pontot) ya - a végkeresztmetszet súlypontjának és a saru felső síkjának a távolsága A fentiek értelmében (kis szögek): tan  = tan 1 + tan 2 + tan 3. 4. Méretezés hídtengelyre merőleges irányú vízszintes terhekre Követelmény: tan   0,7 (szögtorzulásra vonatkozó korlát) A vizsgálat elve ugyanaz, mint a fenti 3.2 pontban, csak a vizsgálatot a hídtengelyre merőleges irányú vízszintes terhekre kell elvégezni. EUROCODE KH 2000 - 21 - Összetevők: - - oldallökő erő (a támasz feletti helyzetben) : szélteher: tan 1 = tan 2 = O/2 Gab p h L/4 sz sz Gab hsz értékét a kedvezőtlenebb szélteher esethez kell megállapítani. A fentiek értelmében tan  = tan 1 + 0,8 tan 2 tényező). (ahol 0,8 az

egyidejűségi EUROCODE