Geography | Maps » Érd térképe és rövid története

Please log in to read this in our online viewer!

Érd térképe és rövid története

Please log in to read this in our online viewer!


 2000 · 1 page(s)  (301 KB)    Hungarian    87    April 16 · 2008  
       
Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

U. . u. u. u. a u. tak bor Tal a -pa sz lák Ter a ly na bor Tár Da Minaret ny u.adi u. ge ne u. Ko u. Kö RÓ t k. él ÚT MAI Me cse t pá D u út ai u. m u. Érd ÁR Ró Szent Mihály reb- . tér Geye k l . u. ak Ke . rcs r Tá na u . u. ro k Bo Eke ék u. ria lvá Ká ély M a Sz Sziget Csó nak ry cs ik . ede u. k Százhalmok (Földvár) 0 U. u. u. re Kerülõ u. Szapárykastélyrom Mer u. Ar at el k. ó n a u. Hamzsabég u. tér LN atta Tetényi út u. Su gá u. Tala u. Cecilia Borbála u. út ER CS I anna Su gá r c se t Me MO mb õ Kálvária-hegy ly sté . Kua. u u. Kerül halo Hu fA ttil U. G. YI ON RD GÁ ÚT Mécsv. u. Margaré ta u. a zs ró sin rc Po u. c ád pr Po z rví Sá Bianka u. Berta u. u. Mályva u. BALAT ONI iom Kö kö u. rcsin ia u. u. SDI u. u. u. Viola S z Sz ark egfû a lá b Po Sz pr ád al v nc re Fe DIÓ Dóz u. út u. . . s u

Csordás u. z ás n Ka z ö k ikó Cs u. Szá z Ci K. Nó u. ra u. u. u. n et Iré éb zs v irág Re Bé Tur ó s tyán Bu U. ár la izs Bo ld ERCS I Lil Es s C . eu u. p sa nd to or ár lû ve Bo áb Alad a le rs Há Ka da rk u. C Ká rm Fu en rm tõ in t ye kn Ké án yk a lû M Le u. ki ele gt u. en k u. esz Cs ko U. Ádám a Há rsf u. ly tá t us us M u. ad Ügy vívõ u. Ágoston u. Gy e lag u. r on u. ya Ga u. nfa ert yá Gy u. u. u. i ny Ar u. u. ye fa sz ten Ge u. Alm u. fa ác Ak u. ri ha Bi Ag Kass u. Körmöci Korponai u. u. u. afa Avar u. a af m Al u. i u. u. u. Er Lo u. nc u. Alm afa Áf ya on Áf ko egi Komáromi Tücsök u. c u. on ya as ny Ár u. M u. u. u. sor rdõ óe Als Lu Mo h u. To bo z u. u. Szilfa og u. yoró Me fa gg yfa M u. áln a u. M an u. dula fa M ak k u . Lu ga su . a u. G u. Na s u. poly e Tü sk ón ag nfa

atá Pl u. Somogyvári i u. Ma h u. sfa nc Na ra ito u. U. oh ÚT fa a írf TI Ny s Ká ly u. hás IN gy rék Ke Ká rp Kalo Be ned ek u. u. u. rõ ep Ny ár árt ó ys ep rõ Ko vá cs Ké mé n u. óka u . u. ys mé n Ké u. mû Kolozsvári tik u. ve s u. u. ce u. ve zõ Kõ u. ó u. tasz u. u. U t u. Hõsök Ó F A L tere Já k. ro a m p k. Ka k. a sz ár a nt K a Ken K gy la ko Is . k g . e k Ny õ Vet z kö u ás r zto Pás nd Ko batt a u. u. z C sõ s u. s Szá zha lom nyi u. y tó Kesken u. há k Teté án y ken Kes u. Gá Bo s ikó Cs e u. u. Sz Bara-dûlõ i Külsõ Róma Vetõ u. FÕ y örg Gy sa Jó zse f A. u. jtár Állatvásártér U. u. Rövid T em etõ s Széle Ju d Lajta u. Bara-árok Õ LS FE u. k ta pa lák u. A. ef . zs u Judit ú E73 47352 Su J Jó 70 6 23/ Akasztó-domb u. u. u. gy a u. l u. d rná u. u u. u. 2030 . ina

Ildiku. tin sz Ju ö est dap Bu 6 u. a U. la bel 6 Fazekastanya f E73 ÚT E73 au Ern réz Te u. a Júlia - Laborc u. lõ kül Kü u. rös Kõu. rka Keu. s po Kau. ly Ipo . u ágy tob Hor u. u. ród mo Ho g nsá Ha He Árva u. Ed e i-h cs Bé u. Irm Jolán u. õ a u. u. u. a U. Júlia . u. Iza ssz E73 Latorc Nagytétény-Érdliget v.um Nagytétény-Érdliget u. u. 6 u. u. u. u. U. u. Száva Apály BUDAFOKI u. na Ilo lia rné Ko z s lyá Gu u. t u. u. u. li né r Ko u. nka u. Ja u. lán Jo öz k u. u. u T. e Lapály u. U. u. al u. u. u. na Berez yó Béga Berett Barca Dráva Tisza ÚT Csilla u. . Cs. u u. a M Lendv s ed os Arany lga ram Ga Ga ram Ga g Bodro u. u. u. u. u. u. va u. Marc Maro Morva Mura Néva u. Néva er u. VA DL ÚD . u. Olt rond u. Ko u u. ika ilia Em n Iré Ida K. u. m út tag u u. u. u. Láp d Nyitra u. u. Kin ga ella u. Giz

u. J . a u n ka ra u. Kláu. Gulyástanya e P E S T B U D A Zápor Zuha u. ely Csem Ér út i u. u. ny só Vi Zsilip u. Patak u. Er r Szakorvosi rendelõintézet a ztin Szõlõk alatti dûlõ u. u. s u. t Sárré Sárd u. . té Te g Zsil Zala u. Náda os u. Arany 70 u. u. Onda u. u. u. u. u. u. u. u. Sás u. yú tt Ha u. Zsitv.a u Vá or ab Nyárá u. u. u. s Tölté u. Néva Túr Topoly út Za pán sz ki u. u. u. u. u. u. Forrás tér u. u. u. g va Zagy ly rká u. u. l Ta u. ke yõ Holló cs Un Te T Til u. földi pu Bp.-Kelen u. z E ó ink nt Pi u. z s ra s u. u. y án Ha ej u. u. u. g alo u. rcis el ef N a u . C u ny ó íg .R u. té Má k. u. án ár Gy M. de Fü u. lka Za u. u. rj á rm Sá m a DUNA a l Tarca s u. Sajó sk o Pir u. Szõketanya i egy sh Sa Diófa lm Ká th u. ru Dau. lya Guó. mb la Ga u. U. u. u. irózs U.

Rábc Rába Zapán Cs Pré szki ap s zá TO LA BA réb Ve Ná iro d. kos mo út Ho iks ÁR sz 400 m 200 NI t es ap u. zte Es et éb zs Er u. u. u. F. M GY u. u. Õsz u. Tállya Ráko u. es Séd u. e es Em lka e t E Bella u. SÓ AL Enikõ u. a Nõ Ú O rc u. s Teme ÚT u. ula rág pvi Na T G pió Tá u. u. Pa u. u. hi Sárd u. u. Ágota Ell Em u. u. u. S Aranka ira u. Elv Antónia u. Anna u. Angyalka Emõke u. u. Adél u. Rima Seb Sió M Márta u. Matild it u. Marg ella Marc u. in u. Malv Mag. u Sajó a zalajk u. 1:15 000 0 T Ú d Bu ály Siru. ly go Ba CS u. u. rd Szinv. a u os Sza.m u ia án el u. u. E PIPA s sz Érdliget v. m sa óz inr rcs ng u. o P á szp u. Pu . u. u u. u. Sá u. ma u. u. Hé Törpeman rics dula tak u. F. y- y s k R. c j sz u. Ba ilin re u. ZsEnd ey u. u . u u. r tá u. Pa lcs os u. Ha etefû u. inu tu Org o I na u. u. or ihály Õ LS

FE na Ilo dit 70 T TONI BALA rbara R Pem u. Reba án os nd aM dt u. õr Ellenu. in tal Álm t ol Sá Zs u. p Tom Eskü BUDAI Béke tér u. Ho õ rd Fü u. u. a ed Ágnes Érd alsó vá. u. s . u. u. ip Tul u. u. renc t Fe u. k u. AI Kri U. u. u. Lisz Mária Nóra MIHÁLYTELEP b L ez zsa ON AT BA u. ény pk Ró L I u. s ti bel Áko. An la Á u. u ta u. Á u. A l u nyo nd su . . u. u. Ajto ny Szõlõk fölötti dûlõ á élib D lin n Ka Ric d sin óc mK Ko övi ró z u. R rics Hé . u u. u. u. u. u. sa lla ka u. y DI At ni u. õu ny Fe . u. u u. u. rg I D ÓS Árpá z u. Kálvin ÚT tér BUD Kö am Sz s ro a u. u. u. Jáz Aba Érd felsõ v. m ok s a Ma a b Rá D. u. u. Hóvirág õd n vi Er u. yö U. u. kö Széchenyi tér Fõnö u. a olin Kar z Tis áv Dr Sárgaróz sa u. Em u. G la N JÁ án u. u. Erkel F u ivataln Tó D u. u. u. ek El

yu Ba n Vi Zo lt u. u. F eket e Sas dû l õ yalja rág zia gvi lka ran rten Ho Ha d u. G . lõ s õ Terveuz. u. va . su láz G ÖM yõ ÖT sony zõ k Ta H TÖ U. á ap cs Pá H eg u. jna ba Ha aná ér õm u. u. ó I. Dobu. u ály Mih e vis so ác u. ÁCS TOLM u. u. ISTVÁNTELEP ó u. Csa Cs Ed kos u. Imre arty tézõ u. In p Ké n Ta r ká Tit . Tan. u . ztv Tis u. u. Kegyeleti emlékhely TISZTVISELÕTELEP u. rj Fü É u. t ür f na mi Ka min int u. oly g Fo I u. ót r Ba fû u. m io Lil at u. rm Z. y Ha ál d Ló Ko u. u. kk Muskátli i ka Jó Érd (közép) U. 70 u. T Ka U. Pillang ág u. Domo õ ách u. ösm k Elnö . u. s iku u. vir . u. op Dezs u. iel Vör k u. u. lno Tol hn c Te k t in l Bá ku u. p zsó Jác u. ed en Ka u. u. ek u. Szabadság tér mb Dou. U. F. R. Jókai se yi in Zr köz FI TÕ E P u. Hom ok b u. ány u. a a b a r Cs

bo á G Homokbánya ölgy út Li V ge ts Ke zé se pe rûf û u. ag u. úz B Mad Dán u. ÚT N SÁ Ko u. al Isz u. eg d en B U. Jó ka i u. u k u. R ro Ikra Ú y Is na Tó DO a Búz u. . gu Józ u. Du u. a u. DIÓSD u ós d Tu u. u. ó t u. u. Fõnö u. . u. as arv Sz u. virá BA u. H Tüdõgondozó Írno óu Tolmács Õ Z GY olya u. Cs ér nyi dó Elõa. u ó ljár Elõu. r Gépí nok Gya koru. O Bír u. u. Dénes Bikav zse gy. Felü u. án lm. Fogau. u. u. ny u. u. lan ná kö Thö tván hor Bát u. s rvo JE r Be re ly Im eu u. Õzike sz irág . Ibo. u Ínfû u. u. n tvá u. u. ihály gá u. n cá Érd vá. nõ B J nd u. i F ok ürdõ rn Tá út K uty av Kutyavár u. ári ktu Hóv Iglic u. ta er s áno u. elõ önyvu. . K jd Fa a Ber s áno s nt I jos y La ály s kir sy M kác alo üle u. u. Fá . KI ály u. ny J Sze Nag yá Mát Mun u. Cs

em Fül j köz adi EN Huny G . Á u BO R Alisp Ka e u. u. S u. u. - Velencei-tó k rnö Mé u. ke tyõ Pin u. igó r rga . Sá u ély reg Se u. glic Stiu. u. u. SZENTILONATELEP 70 Martonvásár ÚT u. ály Sir u. cán Fá u. u. s Sa sirta agá ó m Vé Pac Pap ajk lyû rc VEL u. u. ly va se Ke u. Rák E u. u. ári Sz ja Hé r Ka ul r Tu lyo Só u. se Holló tér u. ári Kan Kan VÁ ÉR H ó Holl u. e yõk u. Pint ya RI FE rka Sza jú Var u. u. á. v ok Csóka u. u. u. u. k Ka ÚT kály v k uk rk a u. H Har ály u. G. I E C N u. ér AJO s k sz u u. u. u. HL nc ta Hiva Eszperantó u. tér Ügy ész u. Hírnõk Díjnok u. u. de r es Mik . K. u no lia ér mb Tár Gyö u. nok i Er u. ere iF ócz lnok u. u. Kán ke cs Fe Öly gy u. alo Sz bá u. or a nk u. u. u. u. u. P k Rá T ig renc u. HL u. Kise állatImr ly korház ö hök yázó Felv iFe

ócz em u. te UT OSS K U. BE T Ara u. U. u. u. u. oly r ru E L kó Can Bag ke Cin u. Csé z Csí ic Bíb Da E u. Tá m Gé a cs ár . Sz u TÁRNOK rn u. M R köz oly U õfi S Pet u. G Pá l u. u. Mih or ánd N iF cz arty A Szent László tér enc er Bag ö Böl u. at u. g n Bi T J nos i Já yad Hun ó ák ika mb a cs á lik t- Ú S KOS u. lya Kó Pe kú ris Ha u. ca Ru sa ac dk . Va u ZÁ ok M Túz Só OR I s Gó u. D DLÚ VA u. is Har yú Hatt sök Vöc Töröktanya m Gé IMRETELEP U. YÁ ösm L u. oly u. u. . L UTH gorE El án nos Bag u. or ánd Pet u. p u. Cson õd u. rtP é l l e é u. Boro . út ád álm y Já th K ran U éza C szá u. A enc yi G S Mik ny ppá Fer u. õfi S u. lu u. u. u Miklós . u. Vör t n Ko Ko e kF Deá nie u. ly rge Ge n me don u. c ren U u. u. cá Tü Berza-kert u ár yo G Csan El il u.

Gár ly rás rme For k Deá u. T IN u. u. ovic y ve Ke s rtin rg K ikló Ma u. la u. de en ác IM yö yu án ály álm Mih rály jos s ki csy sK László tyá y La Gé n s Ig e. m De u. ú lcs Bu Em u. le yi M Dávid or Nag Má nká yve n u. be ere József G u. u tér Lor án d u. Ke Zrín u. P O S T Á S T E L E P za u. u. un u. Mu Kön s no Já ich an VÁN IST mj Da ZENT S tói u. u. ba T re U. i Ká ok lm án rKn á T á ro ly u. Lip rka Tárnoki os ed u. jó án u. u. aho u. i u. u. okiJán Hu i árnok tv i rad A szn Komló u. u. rn Tá u. Jen õ u. Kra Aradi u. Tárnoki i Mátra B zeg u. i ny ako árki G u. u. Is B Kés m Kõs Fátra út ai u. ri iha u. H Tátra Korompai ki sz án p Za e TöltikÁ. s u zo k u. u. u. Im út u. u. u. u. yalja u. Heg u. U. út G u. u. Aszú R u. ia ics Gl u. er nk u. Borszéki Ba u. Dá i u. Ez Di

ád r Bakaulo . gr cé Fa ol u. Nó u. ty a u. u. Fá Bik u. r Fá u. u. nyhaj alá Árv ilv ói u. u. u. io ad Gl u. u. vé Ászok r b ók a so u. Csom am ml r yi ál u. u. u. lus a õ n rjá jto . Bo u Fo u. icabogár Kat Sz Sz So u. u. De Év ny Szír u. t a rk glá . Bo u Csics Fe u. u. u. u . i rcefû ta a lle u. sz Kárpáti di B ina org e . G . us u sf ru Si . rfe Sá u. sz Sau. Na i ni ná ki zé s or du lgy en rm do u. u. Mók éd C u. u. u. yi ki tó ri sé nc s u. i rán se Lip vá rcs e Tr i y ön rz Bö u. yó Mu ec EI u. CS u. LÕ M õi i u. t u. . zs e r lé Peu. yig el n c B e n u. Vi ada V g ki cs BA ük on izlin J B yi R CS i ó D s YRe ó on. as ZS lló ty orHt Br ez IL Ote Op or. Czabai-kertR IN át i SZ eg éc KY Ra i d i na d i zá u. ks Bi Lú ónia ön u. u. sn u. dr en da h u. Cser há er Cs almi Gy szfû a oz

Sz r To si Tö mö Tö u. ai u. Sz u. Beg lia Dá Al só vö u. u. ép lér ceFl Ilo n i V ac n éli Ciklámen ka a u. Baju oly R U. u. i nc bá o Cs Cserhalmi dn u. u. r i ec Cs Ra u. u. u. fa r lm u. ói g ur u. fa Bazsarózsa ág vir gy r Bo ág vir zû u. ûs Gy u. di ös öly m un rk rg Ür Tö u. i Bu ka t To rá u. ba ke ni ür õlõ od Sz Sz or . u . iu án u. m Ha ra t sz u. tro rb ko Se ci a Ci Dió a Av u. u. Jávorfa u. fa Cserje Bo Bo u. u. Jegenyef u. Ében u. u. u. u. fa u. ári õi br De yi a ók ói lg Sa ck fa ye fa m r Bo u. ogyv u. u. Bodzafa tér ó Es ist mit den beinahe 50000 Bewohnern die größte Agglomerationsgemeinde des Komitats Pest. Das dem Neandertaler Urmenschen ähnlichen Lager, Erdburg aus der Bronsezeit, der römische Weg beweisen, daß es schon früh bewohnt war. Nach der Landnahme gab es in der Gegend mehrere Dörfer, aber ständig bewohnt war nur das Altdorf.

Érd hatte in der Arpadenzeit mehrere Besitzer: Waldheger, Waffenträger, die Familie Berki und die Abtei von Ócsa. Auf dem Gebiet Érdliget ließ König Matthias das Schloß Kutyavár /Hundeburg/ bauen Zum ersten Mal wird Érd- als Erdu- 1243 urkundlich erwähnt. Der erste Gutsherr war der Kapitän aus Preßburg András Sárkány, der in der Schlacht bei Mohács starb Im Juli 1526 hat Ludwig II. die Donau hier übergesetzt, von seiner Frau auf der Insel Csepel Abschied zu nehmen Daran erinnert das LajosDenkmal aus 1926 Im 16 Jh gehörte es den Türken, die hier Bretterzaunburg, Seraj und Moschee bauten, die Minaret ist heute noch zu sehen Am Ende des 17. Jh-s wohnten hier außer Türken Kroaten, Slowaken, Deutschen und Serben Von der Familie Sárkány bekam es die Familie Illésházy, dann im 19. Jh die Barone Sina Sie bauten das Schloß Illésházy im Neorenessaince-Stil um, das dann die katholische Kirche bekam und das Zentrum der Volkshochschule KALOT wurde hier untergebracht. Das

Gebäude ging nach 1945 zugrunde Érd wurde 1772 zum Marktflecken erhoben. Nach dem Überwasser von 1838 wurde der Teil Újfalu/Neudorf /gebaut In den 1930 er Jahren wurde es parzelliert- so ist Parkváros entstanden. In den Stadtteilen sind viele Kunstdenkmäler, geologische Gebilde, Pflanzen, Reste alter Wälder aufzufinden Seit 1983 befindet sich im Zentrum der Stadt das ungarische Erdkunde-Museum. Die Infrastruktur und Verkehrsverbindungen mit der Hauptstadt sind gut lg Égerfa u. r gy ra Cs e tro Ci ói Som Ba u. a ko Bo S O Bo oly u. u. u. lg a vö n sz e ny rke Be Sa u. u. u. Cse irág v Vad ÚT u. fa KY u. SZ IN IL rb lsõ re S -Z i ec u. Fe Juharfa gy a s ve Cs ny erf Fe öz Bo a kré k taf a Ci tro mf a Bo i aj Árv nyh alá ön kk Bü u. SY JC lm I TA u. s Tu Ibo Írisu. lya z u. õfa u. e i u. ny erf zk ibi R i ri u. u. ár ke u. Fe u. y u. BA tõ Se Á OV kó oc u. gv ec ai git r Ha

With its nearly 50 thousand inhabitants its is the largest agglomeration settlement of Pest county and environment of Budapest. Excavated hunting-camp of the Neanderthal man, motte from the bronze-age, Roman road prove that it was inhabited for a very long time. After the Hungarian Conquest there were several villages on the area, but only the present village has been populated continously. During the Kings of Árpád-house it was owned by several landlords: forest-guards, armigers, the Berki- family and the abbot of Ócsa. King Mátyás built a royal castle on the todayÉrdliget-part of the village (Kutyavár - Dogs Palace).Érd was was first mentioned in the register in 1243 (Erdu) First owner of the village was Sárkány András captain of Pozsony, seneschal, who lost his life in the battle of Mohács. In July 1526 King Lajos II crossed the Duna here to Csepel- island to say farewell to his wife. The Lajos-monument erected in 1926 reminds to the event The new owner, Turkish

Hamzsa-bey built a picket-fenced fort and a seraglio (castle) in the XVIth century. Later the Turks built a mosque - its minaret can still be seen today At the end of the XVIIth century beside the Turks Croatians and Serbians, later Germans and Slovaks settled down in the village. From the Sárkány- family the village went to the Illésházy- family, later it was owned by the Sina barons (XIXth century). They rebuild in Neorenaissance style the Illésházycastle which owned by the Catholic church was the KALOT popular academies The building was damaged in 1945 then it perishedÉrd became a market-town in 1772, the flood in 1838 destroyed hard, then the new part was built. In the 1930s there were large morcellements Parkváros was born then. It has been a town since 1979 There are a lot of monuments in its districts On its territory rare geological alluviums, plants, protected plantations of old forests can be observed. The Hungarian Geographical Museum wokrs in the centre of town

since 1983 The infrastructure of town is developing steadily - public transport to Budapest is favourable. õ d r Cégényitanya u. szméte FoKö lyo nd ár Körteufa . Kökén U. sz u. SZ u. u. u. S ge sz r To vá Zengõ fa Ep e R Á u. Ig ttony or d u. ge u. ert Kisk u. y ett k Margitliget u. os ack ár mf Da lói Pu fas E. Bar Ér út Dió ler Rös Un r Ve gy út i zk öz ns rk z pá llé Za nce ár kö d Vi Ká i es u. u. öl Újh egyi u. va Dé zfa Fü fa So V K i di u. u. u. u. a útja ye S õ Sz i y eg lõh va fa Fû u. nd án at Pl Re Börzsönyi út u. u. egy h zõlõ m Te ri -v Zilahi s óz ng SÓ R lyo u. nc ra e Törökbálint - Budapest gy sfa u. A Tis z Fo u. fa Na - lsõ vö lg yi Fa u. ír Ny g ná osás i Füzérvári ilfa ró ri z Pi n u. ce ö u. Dré Sz ÁL KB RÖ ely u. vá ér Fü u. Újhegyi TÁRNOK ári õi á sv

D TÖ dr en Tör c év . u. ok ok t rn on Tá özp K ai iu Fülek TÁRNOK-ÖREGHEGY át Só SK sk ÚT út I . ó u Frakn k B ÚT u. öz i Vízm rádi yom u. Kövir u. Zal agy g Vise Zól . rka . F.mu ar u. Öreg-hegy . 169 O tel ló r em s Tu u. Bérc u da Ka Kökörc sin yi g he egK Ör ert b kei Fu nd ok lia u. Orom Csúcs u. n to la Ba Szig D etvá ri c Vere kn M7 Fra u. dá B. J t a u. tó ny é év u. u. u. u. Bérc i égely E71 õ u. u. alm etõ Ká Sz il u. u. rv ge u. P Dr vgy. si i rvár u. lõ I E Sz u. a- Hollók Sziklás Barlang Kõh ég u. u. ara Fog S út u. Ege u. i rvár Ege Archeológiai terület u. Ajnácskõ sz õ Fe Tö u.lgyf afa u. ere ÚT K ÓS úti Só sk u. okli rlát i Szirtes u. kei d Fun o Vih rád F c Vere u. u. eg Vis u. ci in elv õ u. ná Ak ti Sóskú út út u. u. . su irto F Csókak sz õ mí

He pé Ak ó u. õ én Si Gé u. u. agó Far nász u. Detrek Sz zó u. ltoz fa Asz Írottkõ Sz u. to fal A u. los kõ los tel ed O AR IP u. ágó Asz K . óu oz falt ta Asz Somos Sz u. zta As R u. Kõrisfa kás zõ Érdi csomópont A s Alsó erdõsor tõ Fû U. u. u. P u. Kö rûs zö Kö s u. u. u. u. Ács lõ u. ige Bá o se ác Sz sz nyá gos erc õ y M0 Te k Ta k g ó u. u. tos ka La u. mun nye tõ Fav ó Sz a N Falvitanya õ õsor u. etõ M. M u. s iku Ku b ló zo ég s aro Fuv Föld Fé u. Fes u. u. nár oz eton úti Sósk Tö rök u. u. Me ste r Má én s igá Cs u. u. u. u. Bog Bád bá lin t st pe Tö r u. u. z ze ré s Mû Mû s Sz u. oló Burk fed öv u. B Bu lin bá ök u. tõ ve ze Na ps zá m os Ny om C Te tõ rd Alsó e s aro u. koló Bur t- u. u. sz S z Fuv sis tõ s illé Cs u. ó l zo Fel s u. õerd U. u.

Tím Vá u. ár Vé ujár s . u.nök u. u. r da u. tár sz va Ol dá O u. s pé Gé AR IP õ yez u. VÁR Virágtanya M7 eg e u. s u. kás un Fén U . u. Fû zelõ á Búv SÕ E71 Üv uke Dar FEL i u. ldm Fö ó Foun. tõ Fes ágó kas Fav e Faz os ály terg es ész Fûr u. hegy S O AR IP os var Fu õ u. Esz József-hegy nt Ö f Józse . su vö Öt õ t öv Közel 50 ezer lakosával Pest megye, egyben Budapest környékének legnagyobb agglomerációs települése. A neandervölgyi típusú õsember feltárt vadásztábora, bronzkori földvára, a római út bizonyítják, hogy területe igen régen lakott hely. A honfoglalást követõen több falu is volt itt, de tartósan lakott csak a mai ófalu lett. Földjét az Árpád-házi királyok alatt többen is birtokolták: erdõõrök, fegyverhordozók, a Berki család és az ócsai apát. A mai érdligeti részen Mátyás király kastélyt épített (Kutyavár) Érd neve

oklevélben elõször 1243-ból ismert (Erdu) A falu elsõ nagybirtokosa Sárkány András pozsonyi fõkapitány, országbíró volt, aki a mohácsi csatában vesztette életét. 1526 júliusában II Lajos itt kelt át a Csepel szigetre feleségétõl elbúcsúzni. Erre emlékeztet az 1926-ban felállított Lajos-emlékmû A XVI században a török úr, az új birtokos Hamzsa bég palánkvárat és szerájt (palotát) emelt itt. Késõbb a törökök dzsámit is építettek - minaretje ma is látható A XVII század végén a törökök mellé horvátok és szerbek, majd késõbb németek és szlovákok települtek a faluba. A sárkány családtól az Illésházyak birtokába került a falu, késõbb a Sina báróké (XIX. század) lett Õk építették át neoreneszánsz stílusban az Illésházy kastélyt, amely a katolikus egyház tulajdonába jutva a KALOT népfõiskolák központja volt - az épület 1945-ben megsérült és utána elpusztult. Érd 1772-ben mezõváros lett, az

1838-as árvíz erõsen pusztította, ez után épült fel az Újfalu-i rész. Az 1930-as években területén nagy parcellázások voltak Parkváros ekkor született 1979 óta város. Kerületeiben számos mûemlék található Területén ritka földtani képzõdmények, növények, régi erdõk megmaradt védett facsoportjai tanulmányozhatók. 1983 óta a város központjában mûködik a Magyar Földrajzi Múzeum A város infrastruktúrája erõteljesen fejlõdik tömegközlekedése a fõvárossal jó Zimándy Ignác tér Isk ola TÖRÖKBÁLINT pon Sz s vö Öt Csalogánytanya mó õ Érd Y. U DÓZSA G M0-M7 csomópont fed cso TIHANYITANYA 1 -M Te tõ M0 Róka-hegy . 265 1:15 000 200 400 m