Economic subjects | General economics » Bevezetés a mikroökonómiába előadás

Tananyag Paul A. Samuelson – William D Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK – Kerszöv Budapest, 2000,2003,2005 (a tematikában feltüntetett oldalszámok) Büttl Ferenc: Bevezetés a mikroökonómiába példatár (BKF jegyzet, 2007) 1 A mai előadás témái: Bevezetés: a közgazdaságtan tárgya, módszerei, gazdasági rendszerek típusai Szűkösség, hatékonyság, termelési lehetőségek határa Piac, ár – alapfogalmak Kereslet, kínálat – alapfogalmak Kereslet és fogyasztói magatartás: Hasznosság, határhaszon, jövedelmi és helyettesítési hatás,  ár- és jövedelemrugalmasság, különleges jószágok  Közömbösségi görbék, költségvetési egyenes 2  A közgazdaságtan tárgya és módszerei Definíciók helyett néhány kérdés Miért vásároltak japán autókat az olajválság idején? Miért reklámoznak az autógyártók és miért nem a gabonatermesztők? Miért kell a lazac és miért nem kell a birkák kihalása miatt

aggódnunk? Miért teljesítenek jobban a piacgazdaságok, mint a központosított rendszerek? Miért rossz az, ha egyetlen vállalat uralja a piacot? Mi határozza meg, hogy hányan dolgoznak az IT iparban és hányan az egészségügyben? 3 Közgazdaságtan Az emberek gazdasági tevékenysége során felmerülő döntési alternatívák és az aktuális döntések gazdasági, társadalmi következményeinek, vagyis a gazdasági folyamatok tudományos igényű leírásával, elemzésével és előrejelzésével foglalkozó társadalomtudomány. 4 A közgazdaságtan története Adam Smith 1776 „Nemzetek gazdasága”, termékárak, föld, munka, tőke, Alfred Marshall 1890, „Közgazdaságtan alapelvei” , kereslet-kínálat, piaci árak John M. Keynes 1936 „foglalkoztatás, kamat, pénz” Makroökonómia – mikroökonómia 5 Részterületek elméleti közgazdaságtan: mikroökonómia     önálló gazdasági szereplők (kis egységek: fogyasztó,

termelő) magatartásának, tevékenységének az elemzése az egyes piacok/piactípusok működésének elmélete árelmélet jövedelem-elosztási elmélet makroökonómia világgazdaságtan, stb. gyakorlati (alkalmazott) közgazdaságtan: piackutatás, pénzügy, kontrolling, költségvetés, marketing, stb. 6 Mikro- és makroökonómia Mikroökonómia Makroökonómia  A gazdasági  A gazdaság szereplőkre, mint individuumokra fókuszál  Több szereplő esetén a kölcsönhatások is érdeklik Vizsgált döntési helyzetek például:  Milyen termékből és mennyit termeljen a vállalat  Az alkatrészeket vásárolja vagy gyártsa a vállalat  Mekkora fizetésért érdemes elvállalni egy munkát egészének viselkedését vizsgálja  Aggregálás  főbb témakörei az infláció, GDP, munkanélküliség, árfolyam Jellemző kérdésfelvetések például: Miért szabadulnak el néha az árak nemzetgazdasági szinten?  Mi határozza meg a

forint árfolyamát?  Milyen hatásai vannak az állami túlköltekezésnek? 7 Közgazdaságtan és határterületei Matematika – Statisztika (ökonometria) - Számvitel Pszichológia (szociálpszichológia) Mikroökonómia Piacszerkezetek, Vállalat-gazdaságtan, Vállalati pénzügytan, Szervezet- és vezetéselmélet, Marketing, stb. Szociológia Makroökonómia Állami szabályozás, Pénzügytan, Közszolgáltatások, Gazdaságpolitika, stb. 8 Módszertan modellek és feltételek ceteris paribus elemzési technika táblázatok, képletek, függvények, ábrázolás statisztikai törvények 9 Gazdaságszervezés, gazdasági rendszerek A gazdaságszervezés alapkérdései: Mit? Hogyan? Kinek? Gazdasági rendszerek: Tiszta piacgazdaság (laissez faire) Tiszta tervgazdaság Mai valóság: vegyes gazdaság 10 Gazdasági koordinációs mechanizmusok Koordinációs mechanizmusok: a gazdasági szereplők közötti kapcsolat hogyan szerveződik Karl Polányi

szerint: Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Reciprocitás (hagyomány, szokások) Agresszív koordináció (Kornai János szerint) 11 Szűkösség és hatékonyság A gazdasági tevékenység inputjai (termelési tényezők): Föld (A), Munka (L), Tőke (K), Vállalkozó (E), Információ, A létrejövő outputok: termékek és szolgáltatások Szűkösség: A termelési tényezők szűkösen állnak rendelkezésre. Hatékonyság: Hogyan kell úgy működtetni a gazdaságot, hogy a szűkös javakat a leghatékonyabban használjuk fel? Technikai hatékonyság (műszaki értelemben!) Gazdasági hatékonyság (milyen áron?) 12 Termelési lehetőségek határa görbe (PPF) hatékony Ágyú Á2 hatékony Á1 V2 V1 Vaj 13 Termelési lehetőségek határa B Ágyú Á3 A nem elérhető Vaj V3 nem hatékony 14 Összefoglalás közgazdaságtan fogalma gazdasági rendszerek részterületei és határterületei módszertana „Mit, hogyan, kinek?”

szűkösség koordinációs mechanizmusok hatékonyság termelési lehetőségek határa 15 Piac, piaci ár, „tökéletes” versenypiac, hatékonyság 16 A piac Az eladó és a vevő találkozásának színtere. A (közgazdasági értelemben vett) piacok összegyűjtik a jószág vevőit és eladóit, így a csere tranzakciós költségei jelentősen csökkennek. Mechanizmus, amely működése során a vevők és eladók kapcsolatának eredményeképpen meghatározódik egy termék vagy szolgáltatás ára és a belőle cserélni kívánt mennyiség. Fő piacok: termékek és szolgáltatások piacai, termelési tényezők piacai (munkaerőpiac, tőkeés pénzpiac). 17 Az ár („piaci ár”) Az árak képezik a fogyasztói és a termelői döntések bázisát! (Ár = információ.) Az ár változik: emelkedhet vagy süllyedhet különböző események hatására. Piaci egyensúly: adott ár mellett (csak egy ilyen ár van, ez az egyensúlyi ár) ugyanakkora a

keresett (vásárolni kívánt) mennyiség, mint a kínált (eladásra szánt) mennyiség. 18 A „tökéletes” piac Adam Smith: „láthatatlan kéz” elve: Az önérdeküket követő egyének a közjót valósítják meg! A tökéletes piac jellemzői:      a javak homogenitása, vagyis az egyes jószágegységek között nincsenek minőségbeli különbségek; átláthatóság (transzparencia): a piac minden szereplője tisztában van az összes lényeges információval; racionális piaci szereplők, akik hasznosságuk maximalizására törekszenek; nincsenek időbeli és helyi különbségek (ha vannak, akkor már nem egy piacról beszélünk); a szereplők azonnali reakciója követ minden piaci változást. 19 Pareto és az ő hatékonysága Vilfredo Pareto olasz közgazdász (XX. szd eleje) Ha a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztását úgy változtatjuk meg,  hogy legalább egy szereplő jóléte javul  anélkül, hogy bárki

más jóléte csökkenne,  Pareto-javítást hajtunk végre. Pareto-hatékony állapot: Ahol már nem lehet Pareto-javítást eszközölni. 20 Parciális (részleges) és általános piaci egyensúly kínálat Termelési tényezők piacai kereslet Fogyasztó(k) kereslet Termékek piacai kínálat Termelő(k) (vállalatok) Általános egyensúly: Minden piacon kereslet = kínálat Lehet csak részleges (nem minden piacra kiterjedő) egyensúly is. 21 A jóléti közgazdaságtan két tétele Léon Walras (1870-es évek) általános egyensúlyelmélete: matematikai eszközökkel vezette le, hogy tökéletes verseny mellett a keresleti és kínálati folyamatok minden piacon egyensúlyt eredményeznek. A jóléti közgazdaságtan I. tétele: az (elméletben létező) tökéletes versenypiacon kialakuló egyensúly (walrasi egyensúly) Pareto-hatékony, akármilyen is a javak kezdeti eloszlása.  Ez persze nem jelenti azt, hogy a walrasi egyensúly egyben igazságos

is. A jóléti közgazdaságtan II. tétele: bármely Paretohatékony elosztás létrehozható egy kezdeti jószágelosztás walrasi egyensúlyaként. 22 Az állam gazdasági beavatkozása Hatékonyság növelése miatt (market failures):  Monopólium, egyéb tökéletlen verseny szituációk  externáliák, közjavak  információs kudarcok Igazságosság, méltányosság miatt:  Túlzottnak ítélt jövedelmi és vagyoni különbségek esetén újraelosztás: adózás, transzferek (disztribúció – redisztribúció)  nemzedéken belüli és nemzedékek közötti újraelosztás 23 Konjunkturális stabilizáció, illetve a növekedés miatt:  cél a gazdasági ciklusok tompítása  növekedés kontrollja Egyéb okok: biztonságpolitika, vallási / etikai megfontolások   Pl. fegyverek, Pl. alkohol, kábítószer 24 Összefoglalás Piac • fogalma • fajtái „tökéletes” piac Hatékonyság •Pareto •Walras piaci ár egyensúly

„mégsem tökéletes”: az állam gazdasági beavatkozása Miért? 25 Kereslet, kínálat 26 A kereslet és a kínálat alapvonalai Kereslet: Az ár és a keresett mennyiség közötti viszony, amelyet függvényként értelmezünk. Ha csökken az ár, akkor (általában) növekszik a vásárlások száma. A keresleti görbe meredeksége negatív. ÁR 10 5 2 MENNYISÉG 25 40 50 P DEMAND Q ( p) = a − bp Q D 27 Ha emelkedik egy jószág ára, akkor (általában) csökken a belőle vásárolt mennyiség. Miért? Helyettesítési hatás – jövedelmi hatás Egyéni keresleti görbe – piaci keresleti görbe horizontális összegzéssel kapjuk meg ÁR M1 8 0 4 2 M2 2 10 M3 1 6 MP 3 18 28 Az árváltozás hatása: jövedelmi hatás ha p X , akkor egyúttal csökken a reáljövedelem (nominális jövedelem / árszínvonal), tehát X-ből kevesebbet tudunk vásárolni helyettesítési hatás ha több termék is kielégíti az adott szükségletet, és p

X , akkor X és Y áraránya megváltozik, Y-nal helyettesítem X terméket 29 A keresleti görbén való elmozdulás Ha az ár változik, akkor a keresett mennyiség változik, de a kereslet, mint függvény, nem változik! P P1 A B P2 Demand Q1 Q2 Q 30 A keresleti görbe elmozdulása Jövedelem változása miatt Szezonális hatás miatt Helyettesítő termékek miatt Kiegészítő termékek miatt Divat, stb. Eltérő mennyiség ugyanazon ár mellett! p D D’ p Q1 Q2 Q 31 A kínálat Kínálat: Az ár és a kínált mennyiség közötti viszony, amelyet függvényként értelmezünk. Ha növekszik az ár, akkor nőni fog az előállított és értékesített termékek száma. A kínálati görbe meredeksége pozitív! ÁR 2 7 MENNYISÉG 25 50 32 Egyéni kínálati görbe – piaci kínálati görbe horizontális összegzéssel P SUPPLY Q ( p ) = a + bp D Q 33 A kínálati görbe változása A legfontosabb tényező a termelés költsége

Példák a termelési költségek megváltozására:      fejlődő technika drágább nyersanyag növekvő bérköltségek adóemelés hatékonyabb munkaszervezet, stb. Az időtáv hatása a keresleti és kínálati görbe alakjára 34 A kínálat változását befolyásoló tényezők 1. A termelési tényezők árai technológia 3. a vállalatok száma A termelői várakozások 4. 5. 6. Adók és szubvenciók A jószág saját ára ha pl. a bérköltség emelkedik, ugyanazon mennyiségekhez magasabb árak tartoznak: A technológia fejlődésével csökken a költség, alacsonyabb áron is hajlandó eladni Egyre többen: kínálat megnő Ha pl. áremelkedésre számítanak, raktáron tartják, tehát a jelenlegi kínálat csökken Adó nő: Változatlan a kínálat, csak a kínált mennyiség változik Kínálati görbe mozgása a kínálati görbe felfelé tolódik jobbra felfelé tolódik Jobbra tolódik Balra tolódik Kínálatot változtatják meg

2. Mozgás Balra felfelé tolódik Nem!! csak az eredeti kínálati görbén mozdul el - 35 Egyensúly a piacon p Demand Supply pe Qe Q Az egyensúlyi árat piactisztító árnak is nevezik: ezen ár mellett a keresett és kínált mennyiség éppen megegyezik. 36 Szőlő ára (Ft/kg) Akkor a keresett Akkor a kínált mennyiség mennyiség Kínálat és kereslet különsége 350 5 27,5 22,5 Túlkínálat 300 7,5 22,5 15 260 9,5 18,5 9 200 12,5 12,5 0 egyensúly 150 15 7,5 -7,5 Túlkereslet 120 16,5 4,5 -12 90 18 1,5 -16,5 Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termékből keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Szokás piactisztító árnak is nevezni kereslet és kínálat ábrája: Marshall-kereszt: metszéspont az egyensúlyi helyzet 37 Egyensúlyi árat és mennyiséget kiszámolhatjuk a keresleti és kínálati görbék egyenletével. Egyenlővé kell őket tenni: QD(p)=22,5-0,05p QS(p)=0,1-7,5 egyensúlyban: 22,5-0,05p=0,1p-7,5

p=200 és QD(200)=QS(200)=12,5 A piaci szereplőknek az árak változásához való folyamatos alkalmazkodása megteremti az egyensúlyi helyzetet: túlkínálat esetén csökkentik az árakat túlkereslet esetén emelik az árakat. 38 Túlkereslet a piacon p p Demand Supply túlkereslet QS(P) QD(P) Q A fogyasztók közötti verseny áremelkedést okoz. 39 Túlkínálat a piacon p p Demand túlkínálat QD(P) Supply QS(P) Q A termelők közötti verseny árcsökkenést eredményez. 40 A kereslet és/vagy a kínálat eltolódásainak hatása P P S1 S1 P S2 P D2 D1 Q1 Q2 Q D1 Q1 Q2 Q Kereslet növekedése vagy kínálat növekedése: figyeljük meg az új egyensúlyi árat! 41 Összefoglalás Kereslet •A keresleti görbe eltolódása (Miért? Hogyan?) Kínálat •A kínálati görbe eltolódása (Miért? Hogyan?) egyensúly kialakulása az áremelkedés hatása jövedelmi hatás helyettesítési hatás 42 Kereslet és fogyasztói

magatartás 43 Kereslet és fogyasztói magatartás Fogyasztás: egyéni választás, autonóm módon hozott racionális döntés eredménye Mi alapján?: szükségletek, vágyak A termékek és szolgáltatások különböző hasznossággal (U) bírnak számunkra, attól függően, hogy hogyan elégítik ki a jelentkező szükségletet. A fogyasztó az elérhető hasznosságot maximalizálja = a legkedveltebb fogyasztói kosarat választja! 44 Teljes haszon és határhaszon teljes haszon (TU): egy termék esetén a fogyasztás növelésével szerzett összes hasznosság határhaszon (MU): a következő egység elfogyasztásával elért hasznosságnövekedés Csökkenő határhaszon elve: egy termék fogyasztásának növekedésével az összhasznosság egyre lassuló ütemben növekszik, a termék határhaszna tehát csökken.  Hány szelet tortát tudsz megenni? A csökkenő határhaszon elve magyarázza meg a keresleti görbe negatív meredekségét is. 45

telítettségi pont U U q q* q* A csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye) q TU max MU = 0 46 Előnykiegyenlítődés elve Hogyan döntsön a fogyasztó, ha több jószágból szeretne fogyasztani, de – pénzbeli vagy időbeli – korlátba ütközik?  Akkor érheti el a legnagyobb hasznosságot, ha úgy határozza meg az egyes javakból elfogyasztandó mennyiségeket, hogy az utolsó pénzegységre (időegységre) jutó határhasznaik egyenlőek legyenek. Ez Gossen II. törvénye MU X MU Y MU Z = = = . pX pY pZ 47 A kereslet árrugalmassága A keresett mennyiség százalékos változása, az ár százalékos változásához viszonyítva. ε( D px ) mennyiség % − os változása = ár % − os változása Az árrugalmasság általában negatív előjelű, mert az ár és a mennyiség között fordított arányossági kapcsolat van. 48 Az árrugalmasság értelmezése Ha az adott tartományban ε (D ) < 1, árrugalmatlan a kereslet ε (D )

> 1, árrugalmas kereslet ε (D ) = 1, egységnyi rugalmasságú p p p Befolyásolja: • mennyire nélkülözhető • mennyire helyettesíthető • milyen időtáv áll rendelkezésre 49 Hogyan reagálnak a fogyasztók, ha a szőlő árát 350Ft-ról 300 Ft-ra csökkentjük. A keresett mennyiség 5 tonnáról 7,5 tonnára nő. Az árrugalmasság képlete szerint számítsuk ki az ár és a keresett mennyiség százalékos változását. p1: 350 Kérdés, hogy a százalék meghatározását az eredeti vagy a p2: 300 változott mennyiségekhez képest mérjük? Q1: 5 A közgazdasági számításokban használatos megoldás szerint a két adatot Q2: 7,5 egyszerűen átlagoljuk A szőlő keresett mennyiségének 7,5ezer kg-5ezer kg=2,5ezer kg változása: 2,5 A szőlő keresett mennyiségének = 0,4 azaz 40% változása %-osan (5 + 7,5) / 2 Szőlőár változása Szőlőár változása %-osan A szőlő keresletének árrugalmasságát a fenti két %-os változás

hányadosaként számíthatjuk 300 Ft/kg-350 Ft/kg = -50Ft/kg −50Ft / kg = -2/15?-0,133 azaz 13,3% (300Ft / kg + 350Ft / kg ) / 2 ε= szőlő keresett mennyiségének % - os változása 0,4 = = −3 szőlőár % - os változása − 2 / 15 50 Jövedelemrugalmasság A keresett mennyiség százalékos változása, a jövedelem százalékos változásához viszonyítva. A jövedelemrugalmasság általában pozitív (normál jószágoknál), vagyis a jövedelem növekedésével a fogyasztás nő. ε( ) D I Q2 − Q1 I 2 − I1 ÷ = (Q1 + Q2 ) / 2 ( I1 + I 2 ) / 2 51 Különleges jószágok – Giffen-jószágok Keresleti görbéjük pozitív meredekségű, vagyis ha egy Giffen-jószág ára nő, a belőle keresett mennyiség is növekedni fog. Ebből következően árrugalmasságuk pozitív. Nem igaz, hogy a Giffen-javak mindenféle körülmények között keresletnövekedéssel reagálnak az árnövekedésre; ez a tulajdonság általában csak bizonyos árszinteken és

bizonyos fogyasztói csoportoknál jelentkezik.   Pl.: XIX szd-i írországi szegények és a burgonya Pl.: gazdagok és különleges borok 52 Különleges jószágok – inferior jószágok Az inferior jószágokból elfogyasztott mennyiség csökken, ha a fogyasztók jövedelme nő, és fordítva. A jövedelemrugalmasság tehát negatív. Az árváltozás jövedelmi hatása az árváltozással azonos irányú (magasabb ár alacsonyabb reáljövedelem magasabb fogyasztás az inferior jószágból). Az inferior javak többsége csak bizonyos jövedelemszinteken és bizonyos fogyasztói csoportok esetében rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Az inferior javak gyakran – de nem mindig – Giffen-javak is egyben. 53 Fogyasztói többlet Ugyanazt az árat fizetjük a piacon minden egyes darab termékért (egyensúlyi ár), de nem mindegyik darab ér ugyanannyit számunkra. (lásd csökkenő határhaszon törvénye!) Rezervációs ár: amennyit hajlandó vagyok adni

az adott, valahányadik darab termékért. A fogyasztó „nyeresége” (fogyasztói többlet): rezervációs ár – piaci ár Fogyasztói többlet a piacon: egyéni fogyasztói többletek összege 54 Piaci egyensúly – fogyasztói és termelői többlet 55 Fogyasztói többlet, példa p* p*, ahol QD = 0 A fogyasztói többlet (piaci) a p* - pe - Qe háromszög területe! S pe D Qe Q Q = 1000 − 2 * p D QS = 3* p p* = 500, pe = 200, Qe = 600 Fogyasztói többlet = (500 − 200) ∗ 600 2 = 90 000 56 Fogyasztói magatartás – közömbösségi görbék a hasznosság nem mérhető, de a fogyasztó képes rangsorolni, hasznosság szerint, hogy az adott szükségletét mely termék elégíti ki jobban/kevésbé Jószágkosarak Preferenciarendezés     képesség a megkülönböztetésre teljes tranzitív dominancia: több = jobb Preferenciarendszer közömbösségi görbe 57 Közömbösségi görbék Az egymással megegyező hasznosságot

képviselő kosarakat reprezentáló görbe a közömbösségi görbe! Y B C A U1 Minden ponton egy görbe mehet keresztül Végtelen számú görbe létezik Negatív meredekségűek Az origóra nézve konvexek U2 X 58 Helyettesítési ráta  8 Az összhaszon a helyettesítéssel nem változik! B C 5 U2 U1 2 4  A görbe meredeksége csökken („laposabbá válik”): minél kevesebb van egy jószágból, annál nagyobb a relatív helyettesítési értéke. 59 Helyettesítési határráta (MRS)  8 dy ∗ MU Y + dx ∗ MU X = 0 B C 5 dy MU X MRS = − = dx MU Y U2 U1 2 4  A közömbösségi görbe meredeksége. Azt mutatja meg, hogy mennyivel kell hogy változtassunk az 1. jószágból fogyasztott mennyiségen, ha a 2. jószágból eggyel többet kívánunk fogyasztani 60 Költségvetési korlát költségvetési egyenes = a jövedelem (I) teljes elköltésével megvásárolható jószágkosarak halmaza I = p X * X

+ pY Y Y I/py I I/px X 61 csoki ára szőlő ára pénze p: 150 p: 225 I: 1800 keressük meg mindazon kosarakat, amelyeket meg tud venni csak csoki: max: 1800/150= 12 csak szőlő: max: 1800/225= 8 le kell mondani a csak csokis kosárból valamennyiről, ha szőlőt is akar. 225/150=1,5-szöröse a szőlő ára a csokinak 1800=225x+150y 150y=225x-1800 ebből y=12-1,5x 62 A fogyasztó választása Azt a jószágkombinációt választja, amely az adott (költségvetési) korlát mellett a legmagasabb hasznosságot jelenti számára. A görbe meredeksége és az egyenes meredeksége az adott pontban megegyezik. Y B A YO ( MRS =) p X MU X = pY MU Y O U1 XO U2 X Az optimum a költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontja. 63 hasznossági függvényt ismerjük: költségvetési korlátot ismerjük: U=x*y 1800=225x+150y Mennyi a U=x-y függvény maximuma az y=12-1,5x feltétel mellett? A hasznossági függvénynek két változója van,

de a korlátozó feltételt behelyettesítve egyváltozós lesz dU U=x*y= x(12-1,5x)=12x-1,5x2 dx ennek a függvénynek a szélsőértéke: ahol a derivált függvény=0 dU/dx=12-3x= 0 x=4 és y=6 64 Költségvetési egyenes elmozdulásai Mi történik,ha változik a fogyasztó jövedelme? Mi történik, ha változik az egyik termék ára? 65 A jövedelemváltozás hatása Jövedelemváltozás esetén párhuzamosan eltolódik a jövedelmi egyenes. Y I/py I I2 I1 X I/px 66 Jövedelemváltozás hatása Az optimális jószágkosarak halmaza a jövedelemfogyasztás görbe (ICC). Egy termékre a jövedelemváltozás hatását az Engel-görbe mutatja. I Y I3 I2 I3 ICC I2 I1 U1 U2 Engel görbe I1 U3 X X X1 X2 X3 67 Y Árváltozás hatása PCC U3 U2 U1 I/px1 I/px2 I/px3 X p P1 p2 p3 Egyéni keresleti görbe Ha az egyik termék ára megváltozik, módosul a költségvetési egyenes meredeksége. d X 68 Összefoglalás (1.) Fogyasztói

magatartás: haszonmaximalizálás  Határhaszon csökkenő határhaszon törvénye  Előnykiegyenlítődés elve (Gossen törvényei) Árrugalmasság, jövedelemrugalmasság Különleges jószágok (Giffen, inferior) Fogyasztói többlet 69 Összefoglalás (2.) Jószágkosarak hasznossága közömbösségi görbe  Közömbösségi térkép  Helyettesítési határráta Költségvetési egyenes optimumpont meghatározása (érintő) Költségvetési egyenes változásai  Jövedelemváltozás hatása  Árváltozás hatása 70 A termelés mikroökonómiai jellemzői, termelési függvény 1 Üzleti szervezetek jellemzői Vállalat: egy jövedelmi célokat követő, fejlődő rendszer, amely a ráfordítások megelőlegezésével erőforrásokat (termelési tényezőket) alakít át kibocsátásokká. Vállalatok típusai, csoportosítása Társasági forma Tulajdon Tevékenységi kör, ágazat Méret (foglalkoztatottak, elért nyereség, saját tőke,

stb.) Stb. A közös bennük, hogy bármely vállalat a profitmaximalizáló célt követi! 2 Vállalatok célrendszere A vállalat főbb céljai (hierarchikusan): 1. Jövedelmezőség, profit; 2. Vagyon megtartása; 3. Növekedés, fejlődés; 4. Piaci pozíciók megtartása, javítása; 5. Korszerűsödés és termelékenység növelése; 6. Fizetőképesség, likviditás; 7. Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése; 8. Vezetői külön célok 3 Időtávok a termelésben Nagyon rövid (piaci) időtáv: a vállalat nem tud változtatni a tényezőfelhasználáson. Rövid táv: a vállalat bizonyos termelési tényezők felhasználásán változtatni tud, de lesz legalább egy, amin nem. Hosszú táv: a vállalat valamennyi termelési tényező felhasználását változtatni tudja. Nagyon hosszú táv: maga termelési eljárás változik meg, a technológia változásának hatására! 4 A termelési függvény A termelésben felhasznált inputok (termelési

tényezők) és az output közti függvényszerű kapcsolat. A termelési függvény megmutatja, hogy adott inputból mennyi output lesz. Q = f(K, L, A, E, ) egyszerűsítve Q = f(K, L) például: Q = 2 ∗ L ∗ K A termelési függvény a termelés hosszú távon értelmezett összefüggéseit mutatja. (Bármely tényező felhasználása változhat!) 5 Parciális termelési függvényről beszélünk, ha csak egy inputtényező változásának termelésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. A parciális termelési függvény a rövid időtáv termelési összefüggését mutatja. Például a munka szerinti parciális termelési függvény: Q = 2∗ L∗4 ahol K = 4 a változatlan tőkeállomány, míg L a változó munka. 6 A termeléssel kapcsolatos fogalmak (összes termék, határtermék) Összes termék (TP Total Product) a termelés outputja (=Q) Átlagtermék (AP Average Product) megtermelt mennyiség / tényezőfelhasználás pl. a munka átlagterméke = Q/L

Határtermék (MP Marginal Product) termelésváltozás / tényező-felhasználás változása dQ pl. a munka határterméke = MPL = dL 7 Átlagtermék, határtermék – példa Q K 10 100 24 100 40 100 L 1 2 3 APL 10 12 13,33 MPL 10 14 16 8 inflexifós pont Q 150 maximum pont 100 termelés 50 0 α 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 L TP maximuma ott van, ahol MP = 0 Q 30 MPL APL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 -20 L Termelési függvény grafikusan Az össztermelés egy darabig gyorsulva nő (ekkor MP nő), aztán lassulva nő (ekkor MP már csökken), majd eléri maximumát, ahol a határtermék 0. 9 A termelési tényezők csökkenő hozadékának törvénye Ha fokozatosan növeljük a termelési tényezőből felhasznált mennyiséget, akkor a tényező határterméke előbb-utóbb csökkenni kezd és attól kezdve folyamatosan csökkenni fog.  Az újabb és újabb felvett munkás már csökkenő mértékben járul hozzá a termelés növekedéséhez. Csak csökkenő

hozadék van? nem! 10 Mérethozadék [return to scale] (skálahozadék, volumenhozadék) Hogyan változik a termelés, ha a felhasznált tényezők mennyiségét azonos arányban növeljük? Ennél az aránynál jobban növekszik = növekvő hozadék Ezzel az aránnyal megegyező mértékben növekszik = állandó hozadék Ennél az aránynál kisebb mértékben növekszik = csökkenő hozadék Parciális mérethozadék (pl. MPL), amikor csak egy tényező felhasználásának változásánál vizsgáljuk a termelés alakulását. 11 Termelékenység A termelékenység = ráfordításegységre jutó kibocsátás (Q / összes ráfordítás) Növekvő mérethozadék = növekvő termelékenység, csökkenő darabköltség (termelés jobban nő, mint a költségek) Állandó mérethozadék = stagnáló termelékenység, állandó darabköltség Csökkenő mérethozadék = csökkenő termelékenység, növekvő darabköltség (költségek jobban nőnek, mint a termelés) 12 Az

optimális üzemméret problémája A vállalat méretének növekedésével kezdetben általában a darabköltség csökken, vagyis a növekvő mérethozadék szférájában vagyunk.  Adott indulási és egyéb fix költségek, pl. étterem beindításánál az ételek számának növelésével az egy ételre jutó költség csökken. Addig érdemes növelni az üzemméretet, amíg a darabköltség csökken, vagyis a méretgazdaságosság növekvő!  Egy méreten túl a kiegészítő költségek – ellenőrzési, koordinációs, adminisztratív, stb. gyorsabban nőhetnek, mint a termelés. 13 Kiboc sátás (Q) Technikai optimum 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 növekvő hozadék 40000 20000 csökkenő hozadék 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Munk afelhas ználás (L) technikailag nem hatékony tartomány Határ - és átlagter m ék MPL 4000 APL 2000 0 0 -2000 -4000 -6000 10 20 30 a változó tényező technikai optimuma 40 50

60 70 80 90 100 Munk afelhas ználás (L) a változó tényező technikai maximuma, a fix tényező technikai optimuma 14 Összefoglalás Gazdálkodó szervezetek általános jellemzői Időtávok a termelésben Termelési függvény, parciális termelési függvény Átlagtermék, határtermék – hogyan változik a termelés növekedésével? Mérethozadék: növekvő, stagnáló, csökkenő Termelékenység 15 A vállalatok költségei 16 Költségek fajtái A termelés összes költsége: TC (Total Cost). Fix költség FC (Fixed Cost): a termelés mennyiségétől (q) függetlenül felmerülő költségek, főképp az állóeszközök amortizációja. Változó költség VC (Variable Cost): A termelés nagyságától függő költségelem. TC = FC + VC q 0 100 200 FC 200 200 200 VC 0 50 100 TC 200 250 300 17 Átlagköltség-fajták Átlagköltség, AC (Average Cost), az egy darabra jutó összköltséget mutatja meg. AC = TC / q Átlagos fix

költség, AFC (Average Fixed Cost) az egységre jutó állandó költséget mutatja meg. AFC = FC / q Átlagos változó költség, AVC (Average Variable Cost) az egységre jutó változó költség nagyságát mutatja. AVC = VC / q 18 Határköltség Határköltség, MC (Marginal Cost): egy további termékegység előállításának költségét mutatja meg. MC = ∆TC / ∆q Az összköltség változása (∆TC) a változó költségekkel esik egybe: dTC dVC MC = = dQ dQ 19 Számpélda Példák q 0 5 8 FC VC TC MC AC AVC AFC 200 0 200 200 75 275 15 200 144 344 23 48 q 5 8 13 TC 750 1020 1600 55 43 15 18 40 25 MC – 270/3 = 90 580/5 = 116 20 Még egy példa Függvényekkel: 2 FC = 200, VC = q + 10q ebből pedig tudjuk, hogy 2 TC = q + 10q + 200 AC = q + 10 + 200/q AVC = q + 10, AFC = 200/q MC = 2q + 10 21 Költségek grafikusan Ábrázolás: Ft TC = FC+VC VC FC FC Ft q MC AC AVC AFC A növekvő skálahozadék tartományában az

átlagköltség csökken, a csökkenő skálahozadék tartományában az átlagköltség növekszik. q 22 A termelés optimuma Ábrázolás: Ft TC = FC+VC VC FC FC Ft q MC AC AVC AFC Az átlagköltség (AC) és a határköltség (MC) függvények metszéspontját adott technológiai feltételek mellett az üzem technikai optimumának nevezzük, mivel itt a legalacsonyabb az egy termékre jutó összköltség. q 23 Költségminimalizálás és határtermék Hogyan határozza meg a vállalat az optimális inputkombinációt, amelynek minimális lesz az összköltsége? Megvizsgálja, mennyibe kerülnek egyes inputok határtermékei, pontosabban az 1 pénzegységért vehető határtermékek, és ezeket egyenlővé teszi. (Vegyük észre a hasonlóságot a fogyasztói előnykiegyenlítődés elméletével!) Például a munka határköltsége felől megközelítve: dVC d (L ∗ p L ) dL 1 MC = = = ∗ pL = ∗ pL dQ dQ dQ MPL 24 Számviteli költségek A számvitel

és a költségek: explicit költségek    bérköltség anyagköltség rezsiköltség, stb implicit költségek elszámolható része: az értékcsökkenés implicit költségek el nem számolható része: az alternatív költség Alternatív költség: elmaradt jövedelem (opportunity cost). 25 Költségek – áttekintés Termelés számviteli költségei + a feláldozott haszon (alternatív költség) = gazdasági költség Figyelem! A tankönyvben a gazdasági költség = az alternatív költség! 26 Összefoglalás Átlagok: Összköltség TC = AC Határköltség MC Változó költség VC AVC + Fix költség FC AFC Optimum: az AC minimumában MC = AC metszéspontnál Költségminimalizálás: határtermék és ár hányadosa Költségek fajtái (számviteli, implicit, alternatív, gazdasági) 27 Piactípusok, kibocsátás tökéletes verseny esetén 28 Piactípusok jellemzői – tiszta verseny Homogén termék Sok vevő és eladó A piac

méretéhez képest kis szereplők Szabad ki- és belépés Tökéletes informáltság Végtelenül rugalmas kereslet (vízszintes egyedi keresleti görbe) A piacon kialakuló egyensúlyi ár mellett bármennyi terméket értékesíteni tud. Az ár konstans! Árelfogadó magatartás 29 Piactípusok jellemzői – tökéletlen verseny Homogén vagy differenciált (egyedi) termék Egy, néhány vagy sok szereplő Nagy vállalati méret Korlátozott ki- és belépés (kivéve monopolista verseny) Korlátozott informáltság Negatív lejtésű egyedi keresleti görbe Az értékesítési mennyiség befolyásolja (meghatározza) a piaci árat. Az ár változik a vállalati termelés függvényében! Ármeghatározó, árbefolyásoló magatartás 30 A tökéletlen verseny változatai tiszta monopólium egy eladó, közeli helyettesítő termék hiánya (pl. vízmű) tiszta oligopólium néhány termelő, homogén termék (pl. mobilszolgáltatók) differenciált oligopólium néhány

termelő, differenciált termékek (szórakoztató elektronika) monopolisztikus verseny nagyszámú eladó, differenciált termék (játékszoftverek piaca) domináns vállalat piaca egy ármeghatározó nagy cég, versenyző „szegély” (pláza – kiskereskedők) 31 A tökéletlen verseny okai méretgazdaságossági hatások: szélsőséges eset: folyamatosan növekvő hozadék (csökkenő AC) 1 vállalatot „termel ki” = természetes monopólium jogi korlátok: szabadalom, koncessziós jog, importkorlátok, jogosultság magas belépési költségek: magas K+F igény, magas állóeszközigény, magas reklámköltség termékdifferenciálás, márkahű fogyasztók 32 Tökéletes verseny – a vállalatok viselkedése 33 A versenyző vállalat árelfogadó magatartása Tegyük fel, hogy a termék piaca (hosszú távú) egyensúlyi állapotban van, az aktuális piaci ár = az egyensúlyi árral. Vállalatunk most lép be a piacra; milyen áron kínálja termékeit?

  Lehet-e a versenypiac által kialakított egyensúlyi árnál magasabb áron terméket eladni? Érdemes-e az aktuális piaci árnál alacsonyabb áron kínálni a termékeket? A versenyző vállalat a piaci egyensúlyi áron értékesíti termékeit, számára az ár adottság. A versenyző vállalat egyéni keresleti görbéje P iparági kereslet és S kínálat P egy vállalat egyéni keresleti görbéje Pe D Q q ha a vállalatok száma nagyon sok, egyetlen vállalat piaci részesedése elenyésző egyetlen vállalat kibocsátásának változása nem befolyásolja érdemben a piaci kínálatot, s így a piaci egyensúlyi árat sem a vállalat a piaci áron elvileg bármekkora mennyiséget értékesíthet a vállalat egyéni piaci keresleti görbéje vízszintes A versenyző vállalat kínálata a termékek előállításához erőforrások felhasználására van szükség az erőforrások felhasználása költségekkel (TC) jár a vállalat által

előállított termékek értékesítésével árbevétel (TR = P·q) érhető el a vállalat által realizált gazdálkodási eredmény az árbevétel és a költségek különbsége π = TR – TC a vállalat célja a profit maximalizálása (π max) az optimalizáló vállalat olyan kibocsátásra törekszik, amely mellett maximális profit realizálható 36 A profitmaximumot biztosító kibocsátás meghatározása Árbevétel: Határbevétel: TR = P·q dTR MR = dQ Ha π = TR – TC, akkor π max. MR – MC = 0 ebből MR = MC ha MR > MC az összprofit nő, ha növeljük a termelést ha MR < MC az összprofit csökken, ha növeljük a termelést Általános szabály: addig érdemes a termelést tovább növelni, amíg az utolsó darab eladásából származó bevétel nagyobb, mint az utolsó darab gyártásának költsége! 37 A versenyző vállalat optimális kibocsátása az általános optimumfeltétel: MR = MC tökéletesen versenyző vállalat esetén MR =

P, tehát az optimumfeltétel MC = P P piaci ár MC profit csökken profit nő q1 qopt q2 Pe q Példa Legyen TC = 2 q2 – 21 q + 20; legyen p = 7 TR = p x q = 7 q Ebből MR = 7 (deriválás) Ha TC = 2 q2 – 21 q + 20, akkor MC = 4 q – 21 Feltételünk: MR = MC, azaz 7 = 4 q – 21 28 = 4 q q=7 39 A profitmaximalizáló termelési szint meghatározása grafikusan Ft MC AC AVC q* MR = p q A profitot az ár és az AC viszonya mutatja. 40 Fedezeti pont és a termelés megszüntetése Ft AC pontban termel üzembezárási árf fedezeti pontban termel MC AVC árü qü qf q Fedezeti pont: AC minimumpontja, ahol TR = TC Üzembezárási pont: AVC minimumpontja, ahol TR = VC Fedezeti pontban nincs gazdasági profit (nyereség), de 41 normálprofit van, ami nem más, mint az alternatív költség! A versenyző vállalat kínálata Az MC függvény üzembezárási pont feletti szakasza a vállalat kínálati függvénye. Ft MC = s AC AVC ár q* q 42

Piaci kínálat A vállalati kínálatok (kínálati függvények) horizontális összegzése. S = s1 + s2 + s3 + Rövid táv a kompetitív piacon Rövid távon a vállalatok gazdasági profitot (nyereség vagy veszteség) realizálhatnak. Hosszú táv a kompetitív piacon A szabad mozgás eredményeképpen a piaci ár a belépők / kilépők miatt változik. Nyugalmi állapot a fedezeti pontos árnál áll be. Ez a piac egyensúlyi pontja (nincs kilépő, nincs belépő), vagyis a vállalatok hosszú távon a fedezeti pontban termelnek. Nincs gazdasági profit! 43 Összefoglalás Tökéletes verseny:   Árelfogadó magatartás A vállalat egyéni keresleti görbéje vízszintes A vállalat kínálata:   π = TR – TC MR = MC Az árelfogadó helyzet miatt MR = P, tehát MC = P Fedezeti pont: MC = AC (TR = TC) Üzemszüneti pont: MC = AVC (TR = VC) Iparági kínálat, rövid és hosszú távú profitlehetőségek 44 A monopólium 45 A monopólium

jellemzői A tiszta monopólium piaci szerkezet jellemzői: egy szereplő, a termelő által kínált árunak nincs alternatívája, belépési korlátok, a vállalat egyedi keresleti görbéje azonos a piaci keresleti görbével (negatív meredekségű!) ármeghatározó pozíció (a termelt mennyiség meghatározásán keresztül) A monopólium is profitmaximalizálásra törekszik. Hogyan határozza meg, milyen áron és mekkora mennyiséget termeljen? 46 Ár, mennyiség, bevétel P „d” keresleti függvény MR P Q TR összbevétel Q A monopóliumnál az összbevétel (p x Q) a mennyiség növekedésére először nő, aztán egy maximumpont után csökkenni kezd. A határbevétel nem konstans, hanem szintén a termelési mennyiség alakulásától függ. Egyenes keresleti függvény esetén MR szintén egy egyenes lesz, meredeksége 2-szerese a keresleti függvényének. 47 Teljes bevétel és határbevétel monopóliumnál TR = p*Q p kifejezhető a keresleti

függvényből Legyen a keresleti függvény: QD = a – b*p Ebből p (inverz keresleti függvény): p = a/b – 1/b *Q TR ezek után: TR = p*Q = (a/b – 1/b Q)Q = a/bQ – 1/b Q2 MR = dTR/dQ vagyis MR = a/b – 2*1/b Q Hogy néz ki ez grafikusan? 48 Teljes bevétel és határbevétel monopóliumnál Ft inverz keresleti fv. p = a/b – 1/b *Q MRMON D MR = a/b – 2*1/b Q Q MR ≠ p, hanem függvény! Ha a keresleti függvény lineáris, akkor MR-t megkapjuk a keresleti függvény átrendezése után: a konstans marad, a meredekség megkétszereződik! 49 A monopólium termelése A monopólium is profitmaximumra törekszik, vagyis követi az általános szabályt: MR = MC Ft MC MR AC D Q* Q 50 A monopólium profitja és kínálata A profitot az ár és az AC viszonya mutatja. Ft Nyereség MC p* AC (Q*) MR Q* AC D Q A monopóliumnak nincs kínálati függvénye, csak kínálata. Hosszú távon is lehet gazdasági profitja. 51 Személyes adatainak védelme

érdekében a PowerPoint megakadályozta a külső helyről származó kép automatikus letöltését. A kép letöltéséhez és megjelenítéséhez kattintson az üzenetsáv Beállítások elemére, majd a Külső tartalom engedélyezése elemre A monopólium káros hatása A termelt mennyiség alacsonyabb, a piaci ár pedig magasabb, mint azonos költségviszonyok között működő tökéletes verseny esetén. A fogyasztói többlet csökken, holtteherveszteség képződik! Árdiszkriminációra való képesség 52 Árdiszkrimináció Elsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció A vállalat minden egyes vevőjétől a rezervációs árát kéri. Így a teljes fogyasztói többlet a monopolista profitjává válik. Másodfokú árdiszkrimináció Ha a vállalat a termék egységárát a vásárolt mennyiségnek, esetleg a jószág minőségének függvényeként szabja meg. Harmadfokú árdiszkrimináció A vásárlói célcsoport jól elkülöníthető alcsoportokra

bontható (szegmentálás). 53 Egyéb profitnövelési technikák Árukapcsolás A vállalat a termékeket „kötegekben” árusítja: egy viszonylag nagy rugalmasságú terméket csak egy rugalmatlan keresletűvel összekapcsolva lehet megvenni. Kétrészes árképzés Bizonyos javakat (több „összetevőből”) együtt árulnak; kérdés, hogy a javakért külön-külön, vagy pedig együttesen kelljen-e fizetni, illetve ha külön, akkor milyen arányban legyen az áruk egymáshoz. 54 Érvek a monopólium mellett Költséghatékonyság: a természetes monopólium költségei jóval alatta lehetnek a tökéletes verseny költségeinek. nagyobb K + F képesség a tőkekoncentráció miatt nagyobb növekedési potenciál állami akarat, állami tulajdon (pl. vasút, közútfenntartás) A monopólium működését (hogy az előnyöket megtartva a hátrányokat kiküszöbölje) az állam szabályozza. 55 Összefoglalás A monopolpiac jellemzői A monopolista

vállalat egyéni keresleti görbéje, összbevétele és határbevétele  Miben különbözik MR a tökéletes verseny esetén érvényestől? Profitmaximalizálás: MR = MC, gazdasági profit realizálható, hosszú távon is A monopólium hátrányai: csökkenő fogyasztói többlet termelői többlet és holtteher-veszteség A monopólium előnyei Árdiszkrimináció és egyéb profitnövelési technikák 56 I. A tőkéletlen verseny A tökéletlen verseny okai 1. méretgazdaságossági hatások  2.  3.  szélsőséges eset: folyamatosan növekvő hozadék (csökkenő AC) 1 vállalatot „termel ki” = természetes monopólium jogi korlátok: szabadalom, koncessziós jog, importkorlátok, jogosultság magas belépési költségek: magas K+F igény, magas állóeszközigény, magas reklámköltség, termékdifferenciálás, márkahű fogyasztók 1 A tökéletlen verseny változatai tiszta monopólium egy eladó, közeli helyettesítő termék hiánya

(pl. vízmű) tiszta oligopólium néhány termelő, homogén termék (pl. mobilszolgáltatók) differenciált oligopólium néhány termelő, differenciált termékek (szórakoztató elektronika) monopolisztikus verseny nagyszámú eladó, differenciált termék (játékszoftverek piaca) domináns vállalat piaca egy ármeghatározó nagy cég, versenyző „szegély” (pláza – kiskereskedők) 2 Oligopólium és monopolisztikus verseny 3 Oligopólium és monopolisztikus verseny versenyző oligopólium / duopólium-modellek A stratégia válik fontossá, a másik vállalat lehetséges döntéseinek előzetes ismerete. összejátszásos oligopólium kartell: kooperatív magatartás a verseny kiküszöbölése érdekében (informális vagy formális) A kartell úgy optimalizál, mint a monopólium. Verseny vagy összejátszás? Mi éri meg? 4 „2002 áprilisában a budapesti multiplexeket üzemeltető vállalatok néhány mozi (Csepel Plaza, Új Udvar, Corvin, Pólus

egyes előadásai) kivételével, egyöntetű, 100Ft-os áremelést hajtottak végre (VJ-70/2002). A budapesti mozipiacon a kínálat jelentősen átalakult a hagyományos filmszínházak jelentős részének megszűnésével, és a többtermes multiplex mozihálózat kiépülésével. A kereslet változásához képest, a lendületes bővülés nyomán jelentős túlkapacitások alakultak ki, melyek a négy nagy multiplex hálózatot üzemeltető vállalatot nehéz helyzetbe hozták, tekintettel arra is, hogy a moziüzemeltetésben magas az állandó költségek aránya, a szolgáltatások igénybevétele nagyon egyenetlen, miközben a fogyasztói kereslet árrugalmassága kicsi. Az összehangolás ösztönzöttségét erősíti még az is, hogy a piac oligopolisztikus szerkezetű, könnyen átlátható, homogén a kínálat (a szolgáltatási színvonalban nincsenek érdemi eltérések), s a terjesztés megszervezése érdekében a filmeket forgalmazó vállalatok piaci

koordinációt is végeznek, de a moziműsorokat ismertető újságok heti megjelenése miatt is rendszeres az információáramlás. Bizonyos külső körülmények esetén (pl új sikerfilmek megjelenése) a fogyasztói kereslet még kevésbé árérzékeny, ezért ezekre az időszakokra szokták időzíteni a vállalatok az áremeléseiket. Az előző alkalmak során a piaci szereplők, az oligopolisztikus viselkedés egy megszokott stratégiáját, az árkövető magatartást folytatták, azaz a piacvezető vállalat árváltoztatását követték. Ebben az időszakban azonban - a feltárt dokumentumok alapján bebizonyíthatóan - ezen a gyakorlaton túlmutatóan előzetesen megállapodtak mind az áremelés mértékében, mind időpontjában. Erre a megállapodásra az adott okot, hogy a szolgáltatási árak elérték, a lélektanilag fontos korlátot jelentő 1000 Ft-os határt, amelyet minden egyes vállalkozás félt önmagában túllépni. Az alkalmat pedig az adta, hogy

jelentős sikerfilmek (Skorpió király, Star Wars II) bemutatása előtt álltak a mozik. A Versenytanács a jogsértés miatt összesen 203 millió forint bírságot szabott ki a résztvevőkre (Budapest Film 37 MFt, Intercom 83 MFt, a Ster Century és az UCICE egyetemlegesen 83 MFt).” http://www.gvhhu/indexphp?id=3406&l=h, 154 pont 5 A kartell kialakulásának okai A kartell működése nem váltja ki nem-kartell tagok versenyét (pl. nem lesz új belépő) Kicsik a tranzakciós költségek A várható büntetés kisebb, mint a várható haszon A kartell fenntartásának költségei kicsik A kartellt a versenytörvény tiltja! 6 Autópálya-kartell: a bíróság helybenhagyta a GVH határozatát 2006. január 24 , 10:08 FigyelőNet A Fővárosi Bíróság 2006. január 23-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004. júliusában hozott határozatát, egyben a felperesek keresetét elutasította. A GVH közleménye szerint a

janauár 23-án tartott tárgyaláson hozott ítéletében a Fővárosi Bíróság elutasította az öt útépítő vállalkozás keresetét. Az ítélet nem jogerős Az érintett cégek a bírság befizetésének felfüggesztésére is kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, melyet a Fővárosi Bíróság 2005. december 8-án elutasított A kivetett bírságot (Betonút Rt. – 2 212 000 000 forint, DEBMÚT Rt – 496 000 000 forint, EGÚT Rt. – 496 000 000 forint, Hídépítő Rt – 1 371 000 000 forint, Strabag Rt – 2 468 000 000 forint) a cégek 2005 decemberében, illetve 2006 januárjában befizették. A versenyhatóság korábban megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt) által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon részt vevő vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt, az EGÚT Rt, a Hídépítő Rt és a Strabag Rt. – versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek Ennek keretében egymás

között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópálya-szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartellmegállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő vállalkozások befizettek. 7 További piaci szerkezetek monopolisztikus verseny szabad ki- és belépés,sok szereplő,a másik ára adottság,a termék differenciált  a vállalatok hosszú távon normálprofitot érnek el, fedezeti pontban termelnek  domináns vállalat piaca  egy nagy és sok kisebb vállalat vesz részt, együttesen alkotják az iparágat, homogén termék 8 II. Piaci hatékonyság, piaci egyensúly 9 A piaci hatékonyság Adam Smith: „láthatatlan kéz” – az elmélet bizonyos korlátozó

feltételezések melletti érvényességét bebizonyították Adott piacon a tökéletes verseny feltételei között létrejön az egyensúlyi ár, a piac egyensúlyba kerül. Ha minden részpiac kompetitív, akkor a piacok részleges egyensúlya általános egyensúlyhoz vezet. Pareto-hatékonyság (allokációs hatékonyság ) (ld. első előadás) 10 A versenyző piacokon kialakul a Pareto-hatékony állapot, ha 1. homogén jószágok piacáról van szó 2. az árak rugalmasak 3. profitmaximalizáló vállalatok 4. haszonmaximalizáló fogyasztók 5. állandó vagy csökkenő mérethozadék 6. nincs torzító tényező (externália, közjószág, belépési korlát, stb.) 7. tökéletes az informáltság, azonnali reakció Vagyis minden piacon tökéletes verseny folyik! A termékek árai ekkor az előállítás társadalmi határköltségét és a fogyasztás során jelentkező határhasznokat tükrözik. 11 A piacok általános egyensúlya 1. 2. 3. 4.

Termékpiacok: kereslet-kínálat kölcsönhatása meghatározza az árat és a mennyiséget. Piaci keresleti görbe a termékek határhasznából vezethető le. Kínálati görbe: a termékek előállításának határköltsége alapján A vállalatok profitmaximalizáló kínálata kialakul: a termékek határköltsége és a termelési tényezők határtermék-bevétele alapján 12 5. 6. 7. Termelési tényezők származékos kereslete: a határtermék-bevételek összegzésével valamennyi vállalatra vonatkozóan. Föld, munka és tőke származékos kereslete és kínálatának kölcsönhatása meghatározza a tényezőárakat: a földjáradékot, a munkabért és a kamatlábat. A tényezőárak és mennyiségek visszavezetnek a termékek iránti kereslet meghatározásához. 13 Részpiacok kölcsönhatása Fogyasztói kereslet (határhasznok és jövedelem alapján) Termékpiacok: Termékek/szolgáltatások ára és mennyisége Iparági kínálat (határköltség =

ár) Vállalatok: a ráfordítást és kibocsátást összekapcsoló termelési függvények Háztartások: jószágok hasznossága, hasznossági függvények Tényezőpiacok: Termelési tényezők ára és mennyisége Tényezőkínálat (választás munka és szabadidő, jelenbeli és jövőbeni fogyasztás között) Származékos kereslet (határtermék-bevételek arányában) 14 Fogyasztói és termelői egyensúly Fogyasztói egyensúly Előnykiegyenlítődés elve (Gossen II. törvénye) MU X MU Y = pX pY MU X p X = átrendezve MU Y p Y Termelői egyensúly mivel MCX = pX és MCY = pY MC X = p X MC Y pY 15 Tényezőpiaci egyensúly a versenyző inputpiacon a felhasználás szabálya: határtermék-bevétel = input ára pX * MPL = pL, stb. (addig növeljük egy tényező felhasználását, amíg nagyobb mértékben növeli bevételünket annak alkalmazása, mint kiadásainkat) p X * MPL p L = p X * MPK p K MPL pL = egyszerűsítés után: MPK pK Az inputok

relatív árai megegyeznek azok határtermékeinek arányával. 16 Korlátozások a modell érvényesülésében a versenypiacok egyensúlya dinamikus egyensúly túl erősek a feltételek, a gyakorlatban problémás a teljesülésük piaci kudarcok     tökéletlen informáltság növekvő mérethozadék (természetes monopólium) externáliák közjavak az eredmény nem feltétlenül igazságos (elosztás – újraelosztás) nem feltétlenül biztonságos (veszélyes termékek) 17 III. Piaci kudarcok – az állami szabályozás lehetőségei, módjai 18 Az állami szabályozás típusai A szabályozás (reguláció) a vállalat gazdasági környezetének, ezáltal közvetve-közvetlenül a vállalat termelési, értékesítési, árképzési döntéseinek befolyásolása. A szabályozás típusai: utasítás (előírás)  pl. fogyasztóvédelmi, repülésbiztonsági, építésügyi előírások, egészségügyi határértékek, gyógyszerbiztonság,

stb. piaci ösztönzők  pl. környezetvédelmi termékdíj, árkiegészítés közlekedési vállalatoknak, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmények, károsanyag-kibocsátási piac, stb. 19 A szabályozás lehet: ár- (és tarifa-) szabályozás minőségi szabályozás mennyiségi szabályozás be- és kilépés szabályozása Szabályozó hatóságok PSZÁF, ÁNTSZ, stb. 20 A szabályozás az alábbi területeket érinti: monopólium  probléma: a verseny hiánya a fogyasztókat hátrányosan érintheti  megoldások: a monopólium elleni fellépés  a természetes monopólium szabályozása  externália: külső gazdasági hatás (ld. később) információs kudarcok (információs aszimmetria, korlátozott információk)  probléma: a döntés eredménye nem optimális  megoldás: információ-szolgáltatási kötelezettség, stb. 21 Átlagköltségen (AC) alapuló árképzés: p = AC p D p* AC Q Q* p D veszteség/ darab AC p* Q*

MC Q Természetes monopóliumok szabályozása Határköltség (MC) alapú árképzés: p = MC Tartós veszteséget eredményezne. 22 Monopóliumok árszabályozása Megoldás lehet MC alapú árképzés ártámogatással; kombinált árképzés (FC fedezésére havidíj + fogyasztás után díjtétel MC alapján) Az árszabályozás problémája, hogy hogyan ösztönözzön innovációra (költségcsökkentésre). Új szabályozási típus: teljesítményalapú szabályozás (ársapka–szabályozás) pl. nem emelheti a vállalat az árat úgy, ahogy a költségei nőnek, csak költségnövekedés -1%-kal 23 A szabályozás költségei Hatékonysági nyereség vagy veszteség inkább hatékonyságveszteség jövedelemátcsoportosítás a gazdasági szereplők között Szabályozók leépítése: dereguláció (lásd áramszolgáltatók deregulációjának példája a könyvben) Kinek jó a szabályozás? A szabályozás érdekcsoport elmélete szerint a szabályozás

gyakran a szabályozott ágazatban már bent lévő szereplők érdekeit védi,a piacra lépés megnehezítésével. 24 Trösztellenes politika Az USA-ban a XIX – XX. sz fordulóján jelentek meg a trösztellenes törvények Általában tiltott dolgok:       A kereskedelem monopolizálása (kizárólagos értékesítési feltételek) a verseny csökkentése érdekében, Ragadozó árképzés (termelési költség alatti), Árukapcsolás, Árdiszkrimináció, árrögzítés, Összekapcsolt igazgatóságok, Vállalatfelvásárlások és egyesülések a verseny korlátozása érdekében 25 Piaci szerkezet: a nagy eleve rossz? 1. megoldás: Vállalatok kötelező felbontása Nem annyira a méret számít (a szerkezet), hanem a tényleges tevékenység. 2. megoldás: Fúziókontroll (előzetes engedélyhez kötés) Magyarországon a GVH végzi.  horizontális fúzió azonos terméket gyártó, ugyanazon a piacon tevékenykedő vállalatok egyesülése

 vertikális fúzió termelési folyamat eltérő szakaszán lévő vállalatok egyesülése  konglomerátum fúzió egymástól távol álló cégek egyesülése 26 IV. Közjavak, externáliák, a természeti erőforrások gazdaságtana 27 A növekedés korlátai, pesszimista jóslatok? A természeti javak korlátossága az emberiség számbeli növekedése kapcsán gazdaságipolitikai problémává válik. Népességnövekedés – Malthus (1798) jóslata:   a népesség exponenciálisan növekszik (korlátokkal) az élelmiszertermelés ezzel nem tud lépést tartani (csökkenő hozadék a termelésben) A jóslat nem teljesült, mert   a gazdag országok népessége nem növekszik (sőt!) nem érvényesült a csökkenő hozadék Lehet-e ma hasonló jóslatoknak hitelt adni? (pl. kőolaj, földgáz) 28 Közjavak problémája magánjavak – vegyes javak – közjavak A közjavak fogyasztásukban oszthatatlanok. Ebből adódik, hogy a

fogyasztók nem kizárhatóak, és nem rivalizálnak – „potyautas” probléma A közjavak piaci termelése nem jön létre – nincs mit szabályozni sem. finanszírozni / termelni vagy finanszírozni / megrendelni kell. (közvilágítás, honvédelem, stb.) 29 A potyautas probléma Eltitkolt preferenciák, nem kizárható fogyasztó: potyautas jelenség (free rider problem). Magánjavak: a vásárlások ténye (mit, mennyit, mennyiért) egyértelműen megmutatja a fogyasztói preferenciákat Közjavaknál a rivalizálás hiánya (mindenkinek egyformán jut belőle) feltáratlan preferenciákat eredményez: nem derül ki, hogy mennyit kellene termelni belőle! Az eltitkolást ösztönzi, hogy a tiszta közjavaknál a fogyasztót nem lehet kizárni a fogyasztásból. 30 Természeti erőforrások elsajátíthatóság szerint elsajátítható  Pl. faállomány, termőföld, kőolaj, földgáz Jól működő, kompetitív piacok esetén számíthatunk arra, hogy ezek

árképzése és allokálása hatékony. nem elsajátítható    pl. halállomány, levegőminőség, éghajlati jellemzők, egy táj szépsége, A piacok helytelen jelzéseket adnak (nem hatékony működés) – túl kevés termelés, túl nagy fogyasztás 31 Természeti javak fenntarthatóság szerint megújítható: kínálatuk adott, de újratermelhető (nem kimerülő) nem megújítható: kínálatuk adott, legfeljebb csökken (kimerülés) részben megújuló pl. talajtermelékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás 32 Fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. továbbfejlesztett definíció: az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartó képességének határain belül maradunk.   tágabb értelmezés szerint fenntartható

gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődés, szűkebb értelemben környezeti szempontból fenntartható fejlődés (fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket) 33 A fenntartható fejlődés követelményei A megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezést befogadó képességének mértékével; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme,   amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. 34 Valóban szűkösek-e a természeti erőforrások? A fenntartható fejlődés követelményeinek megsértése erőforrás-szűkösséghez vezet, feltéve, hogy: a

környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára; léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között; a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli. 35 A tudomány fejlődésébe vetett bizalom A természeti erőforrások csak egy termelési tényező a sok közül, vagy speciális tőkét jelentenek-e? Nem speciális, mert helyettesíthető – de vajon korlátlanul? Lehet-e a helyettesítő erőforrások megkeresését a piacra bízni? Nem, mert a piac nem keresi a helyettesítőket, amíg olcsó a jelenlegi erőforrás. 36 A tudomány megoldja a helyettesítést? A tudományba vetett bizalom fontos, de nem lehet korlátlan. nem biztos, hogy van tudományos megoldás nem biztos, hogy időben rendelkezésre áll (kockázat!) ráadásul vannak olyan természeti tőkejavak, amelyek nem helyettesíthetők semmivel,

pl. a kipusztult állatfajok 37 Az externáliák problémája, megoldási lehetőségek 38 Mi az externália? Externália (külső gazdasági hatás): a termelés vagy fogyasztás olyan költségeket vagy hasznokat okoz, amelyek a termelésben/fogyasztásban részt nem vevő, külső szereplőket is érintik. negatív externália: a piaci tevékenység (csere) káros hatással van a „harmadik félre”, a társadalmi határköltség nagyobb az egyéni határköltségek összegénél (MSC > Σ MC) pozitív externália: a piaci tevékenység pozitív hatással van a „harmadik félre”, a társadalmi határhasznosság nagyobb az egyéni határhasznok összegénél (MSB > Σ MU) 39 Az externália mennyisége A piaci optimum ≠ társadalmi optimum, azaz a piac nem Pareto-hatékony. negatív externália: a piaci mennyiség nagyobb, mint a társadalmi optimum  megoldás: a költségek érzékeltetése (adó, bírság, díj) pozitív externália: a piaci mennyiség

kisebb, mint a társadalmi optimum  megoldás: a hasznok érzékeltetése (támogatás, adókedvezmény) A környezetszennyezés negatív externália! Nehéz megállapítani az externália pénzben kifejezett kárértékét. 40 Negatív externália – ábrázolás p SC MPC = S D Qet Qep Q A társadalmi határköltség (marginal social cost) nagyobb, mint az egyéni határköltségek összege. cél: a mennyiség csökkentése, eszköz: adókivetés 41 Pozitív externália – ábrázolás p S = MSC SB Qep Qet MPB = D Q A társadalmi határhaszon (marginal social benefit) nagyobb, mint az egyéni határhasznok összege. cél: a mennyiség növelése, eszköz: támogatás 42 A szennyező termelés haszna és költségei a társadalom szemszögéből szabad verseny esetén 43 Lehetséges megoldások Szabályozási eszközök utasítás és ellenőrzés (határértékek és/vagy adott technológia előírása)    Nem veszi figyelembe a különböző

technológiákat, visszafogja az innovációt; Gazdaságilag nem hatékony, mert a határhasznok és határköltségek összevetése nélkül szabályoz; Nincs tekintettel a vállalkozás méretére Piacihoz közelítő szabályozás (a külső költséget belsővé – a vállalat által érzékelhetővé – teszik). szennyezési bírság   HA jól választják meg mértékét, hatékony lehet Ismerni KÉNE hozzá az egyéni határköltséget és a társadalmi határhasznot 44 Lehetséges megoldások – adó kivetése A. Pigou szerint a termelésre kivetett adó készteti a vállalatot a társadalmi költség figyelembe vételére.  Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális (társadalmi hasznosság és költség egyensúlya) szennyezési szinthez tartozó társadalmi határköltséggel. Gyakorlati problémák:  Információhiány (egyéni és társad. költségek, hasznok), információs asszimmetria az adó kivetésekor  feltételezi, hogy

egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár – eltérő (jobb) technológiákat, skálahozadékot nem veszi figyelembe  Ha nem a termelést, hanem a szennyezést adóztatjuk, azt folyamatosan mérni kell  Az irreálisan nagy adó társadalmilag elfogadhatatlan 45 Lehetséges megoldások – piackonform módszerek szennyezési engedélyek kereskedelme az állam által megállapított felső korlát (országra) szennyezési jogok eredeti leosztása Kereskedelem: akik legolcsóbban tudják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, azok a „fölösleges” kvótájukat eladják Az engedélyek árfolyamát a piaci kereslet-kínálat alakítja ki, a technológiai fejlődés mellett csökken a szennyezés-visszafogás költsége 46 Coase tétele – megoldás piaci (tárgyalásos) úton Egyértelmű és érvényesíthető tulajdonosi jogok, valamint egyértelmű felelősségi szabályok esetén piaci (tárgyalásos) úton megoldódik az externália probléma.

Problémát okoz, ha: nagyszámú érintett van, költséges az eljárás, nem egyenlőek a felek (pl. információs aszimmetria), vagyis, ha magasak a tranzakciós költségek. 47 A jövedelem piaci elosztása és állami újraelosztása 48 Mottó: „A jövedelem egy-egy forintja tehát nem arányosan és nem azonos módon járul hozzá az egyének, illetve családok jólétéhez.” „Az ugyanolyan rendszerességgel rendelkezésre álló ugyanakkora jövedelem sem biztosít egyforma életminőséget, jólétet az emberek számára még azonos értékrend és fogyasztói racionalitás mellett sem.” 49 Rendelkezésre álló személyes jövedelem Ez az a jövedelemtömeg, amely a háztartás fogyasztási kiadásait és megtakarításait fedezi. Három fő elemből áll: piaci (munka-, vállalkozói, illetve tulajdonosi) jövedelmekből, társadalmi jövedelmekből és az egyéb jövedelmekből levonva az ezeket terhelő adókat és járulékokat. 50 A

jövedelemszerzés formái A modern gazdaságban a jövedelemszerzés elsődleges színtere a piac. Az input piacokon a háztartás a tulajdonában lévő termelési tényezőt (munka, tőke, föld, vállalkozási készség, információ) bérbe adja, ezáltal jövedelemre tesz szert.   Munkajövedelmek tulajdonosi jövedelmek (kamat, osztalék, járadék, stb.) A másodlagos jövedelmek forrása az elsődleges jövedelmek egy részének állami újraelosztása. 51 Az egyenlőtlenség forrásai A termelési tényezők tulajdonlásának eloszlása egyenlőtlen, nem követ semmilyen „igazságosnak tartott” mintát. Munkajövedelmek egyenlőtlensége:    képességek, készségek teljesítmény foglalkozási ág (eltérő befektetés az emberi tőkébe, eltérő körülmények) Tulajdonosi jövedelmek egyenlőtlensége:    eltérő mértékű megtakarítások vállalkozó szellem (tudás és/vagy szerencse) örökség 52 Az egyenlőtlenség

mérése A népesség adott része (tizede – decilis) az összes jövedelem hány százaléka felett rendelkezik. Teljes egyenlőség = minden tized a jövedelem 10%-a felett rendelkezik. A jövedelem-egyenlőtlenségek kisebb, míg a vagyoni egyenlőtlenségek nagyobb mértékűek. Lorenzgörbe Népesség %-os megoszlása Kis mértékű egyenlőtlenség Teljes egyenlőség Nagy mértékű egyenlőtlenség Jövedelem %-os megoszlása 53