Legal knowledge | Economical law » Gazdasági jog kérdések és válaszok

I./I Mit jelent a hatalommegosztás elve? El kell különülnie egymástól, és kiegyensúlyozott arányban kell működnie a 3 hatalmi ágnak: a törvényhozói, végrehajtói és bírói ágnak. (Magyar Köztársaság alkotmányában) országgyűlés (tvhozói hat.), kormány (végrehajtó hat), bírói szervezet Hogyan csoportosíthatók a köztársaság elnökének jogosítványai? Többé-kevésbé autonóm módon gyakorolt jogosítványok, miniszteri ellenjegyzés mellett megvalósítható jogok. Milyen módon választják az országgyűlési képviselőket? A választópolgárok az országgyűlést 4 évi időtartamra választják általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. Sorolja fel az országgyűlés feladatait! Megalkotja a magyar kt. Alkotmányát, törvényeket alkot, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását, meghatározza a k ormányzás szervezetét, irányát, feltételeit, ennek keretében dönt a

kormány programjáról, megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, megválasztja a közjogi méltóságokat (kt-i elnök, miniszterelnök), közkegyelmet gyakorolhat, országos népszavazást rendelhet el. Milyen önkormányzatokat különböztetünk meg? Helyi önkormányzatok (a, települési önkorm. – községi, - városi, - fővárosi kerületi, b, megyei (fővárosi ) önkormányzatok), kisebbségi önkormányzatok Mi a Kormány szerepe és kik a tagjai (nem név szerint)? A végrehajtó hatalom, ill. az államigazgatás (közigazgatás) legfőbb szerve a kormány, mely miniszterelnökökből és miniszterekből áll. Milyen ügycsoportok különböztethetők meg a bíróság munkájában? A rendes bíróságok tevékenysége 3 egymástól jól elkülöníthető ügyfajtára terjed ki, ezek: polgári jogi jellegű ügyek, büntetőjogi ügyek, közigazgatási (államigazgatási)

döntések elleni jogorvoslatok. Milyen szinteket különböztetünk meg a bírósági szervezeti rendszerben? Az új bírósági szervezet négyszintű: helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság, megyei bíróság (ide tartozik a Fővárosi Bíróság is), táblabíróság (az ítélőtábla szervezeti kialakítása még csak elkezdődött), Legfelsőbb Bíróság Milyen szerepet tölt be az Alkotmánybíróság? Az Alkotmánybíróság két alapfeladata: az alkotmányos alapjogok védelme a törvényalkotásban, ill. a törvényekbe ütköző alacsonyabb jogforrási szintű jogszabályok intézményes kiszűrése. Mi jellemzi az országgyűlési biztos eljárását? Országgyűlési biztos nem hatóság, szankciókat nem alkalmazhat, rendelkezésre álló leghatékonyabb eszköz a nyilvánosság. I./II Határozza meg a jog fogalmát! A jog az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező, kikényszeríthető magatartási szabályok

összessége. Jellemezze az állam és a jog egymáshoz való viszonyát! Az állam és a jog szorosan összefonódó intézmények: az állam létezését a jog legitimálja, az állami szervek működésének jogi keretei vannak; a jogot viszont az állam jellemzően saját szervei útján alkotja és juttatja érvényre. Milyen jogképződési módokat ismer? A jogtörténet 3 jogképződési módot különböztet meg: szokásjog, bírói jog, törvényhozási jog (állami jogalkotás) Mi a különbség a belső és a külső jogforrás között? A belső jogforrás körébe azok a szervek tartoznak, amelyek a jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak (pl. országgyűlés, kormány stb) A külső (alaki) jogforrás pedig az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül (pl. törvény, kormányrendelet stb) A jogforrási hierarchia szerint ismertesse a jogszabályokat! A jogforrási hierarchia

az állami hierarchia megfelelője. Az elv szerint a jogszabályoknak meghatározott rangsora van; alacsonyabb szintű jogszabály tartalmilag nem lehet ellentétes, vagyis nem ütközhet egy magasabb szintű jogszabályba. A törvényhozás elsősorban akkor tudja befolyásolni a végrehajtó hatalmat, ha a törvények felsőbbrendűek a rendeletekhez képest. Jogforrási hierarchia működésének kiegészítő eleme 4 alapvető jogtétel: törvényeknek általánosnak kell lennie, azaz nem vonatkozhat meghatározott személyre; azonos szintű, de később meghozott jogszabály alkalmazhatatlanná teszi a korábbit, vagyis mindig az utolsó parancs az érvényes; különös és az általános szabály közül az időrendre tekintet nélkül a különös alkalmazandó; rendelkezéseknek főszabályként nem lehet visszaható hatálya, mert különben a jogszabályoknak egyáltalán nem lenne kötelező ereje Miért nevezik az Alkotmányt a „törvények törvényének”? Az

Alkotmány az írott jog legmagasabb szintű jogszabálya. Milyen két fő területet szabályoz az Alkotmány? Az Alkotmány két fő szabályozási területe: az állami berendezkedésre (hatáskör, működés) vonatkozó főbb szabályok; a legalapvetőbb emberi- és állampolgári jogok és kötelezettségek. Mit jelent a jogszabály érvényessége? A jogszabály érvényességének együttes feltételei: a kibocsátásra jogosult szerv hozza meg; ne legyen ellentétes magasabb rendű jogszabállyal; az adott jogszabály meghozatalára előírt eljárási szabályokat be kell tartani; a jogszabályt az előírt helyen és módon ki kell hirdetni. Sorolja fel a jogszabály hatályának csoportjait! A jogszabály hatályossága általánosságban azt jelenti, hogy az adott jogszabály alkalmazandó (ellentétben egy már hatályon kívül helyezett jogszabállyal). Minden jogszabálynak van területi, időbeli és személyi hatálya. Mit jelent a jogszabály időbeli hatálya? A

jogszabály időbeli hatálya azt jelenti, hogy a jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. A kezdő időpont általában a kihirdetés (a Magyar Közlönyben való megjelenés) napja. A kihirdetés napja gyakran megegyezik a h atálybalépés napjával, több esetben viszont a jogszabály nem a kihirdetés napján, hanem csak egy későbbi időpontban lép hatályba. A demokratikus jogállamokban alapvető jogi követelmény a jogszabály visszamenőleges hatálybalépésének tilalma. Sorolja fel a jogszabály szerkezeti elemeit! 3 eleme van: tényállás (hipotézis) azon körülményeket írja le, amelyeknek bekövetkezése esetére a j ogszabály meghatározott magatartást parancsol; rendelkezés (diszpozíció), amely meghatározza a követelendő magatartást a tényállás bekövetkezése esetére (diszpozíció jellege alapján kógens vagy diszpozitív szabályok); jogkövetkezmény, amely kétféle lehet: szankció vagy joghatás. Mi a

különbség a kógens és a diszpozitív jogszabály között? Kógens szabály feltétel nélkül kötelez (eltérni nem lehet tőle), attól függetlenül, hogy a felek rendelkeztek-e adott kérdésben, sőt a kógens jogszabály a felek eltérő akarata ellenére is érvényesül. A diszpozitív szabálytól az eltérés megengedett, ez csak akkor érvényesül, ha a felek másképpen nem rendelkeztek. A diszpozitív szabályok jelentős része a szerződésed körére vonatkozik. Milyen jogágakat ismer? Államjog, polgári jog, polgári eljárásjog, munkajog, pénzügyi jog, közigazgatási (államigazgatási) jog, büntetőjog, büntető eljárási jog, nemzetközi magánjog. I./III Mire adnak választ a nemzetközi magánjog szabályai? A nemzetközi magánjog szabályai adják meg a választ arra, hogy a külföldi elemeket is tartalmazó jogvitában melyik állam anyagi jogát kell alkalmazni, és milyen eljárási szabályok szerint kell majd eljárni. Soroljon fel 3

kapcsoló elvet a nemzetközi magánjog területéről! A nemzetközi magánjog az alkalmazandó jog meghatározását az ún. ka pcsoló elv segítségével végzi el. Néhány fontosabb kapcsoló elv: állampolgárság; lakóhely; jogi személy honossága (székhely); dolog fekvése helyén érvényes jog; lobogó joga (hajó, repülőgép); jogcselekmény létrejöttének helyén érvényes jog; fizetésre kikötött valuta; eljáró bíróság joga; felek által választott jog Hogyan alkalmazhatók a közösségi (EU) jogszabályok a tagállamokban? A közösségi jog által szabályozott kérdésekben a közösségi jog minden más jogi normával szemben elsőbbséget élvez, beleértve az egyes tagállamok belső jogszabályait is. A közösségi jog normái nagy többségükben közvetlenül hatályosak és azokat a n emzeti bíróságok közvetlenül is alkalmazzák. EU nem jogegységesítésre, hanem jogharmonizációra törekedett A nemzeti jogok megőrzése mellett, a

tagállamok nemzeti szabályozásainak egymáshoz hasonlóvá tétele, túlságosan nagy eltérések elkerülése. Közigazgatási és gazdasági jogot a nemzeti jogokból vettek át. Pl fejlett közigazgatási joggal rendelkező francia és német jogrendszerekből. Ellenkező irányú tendencia pl tagállamok bíróságai növekvő mértékben közvetlenül is alkalmazzák a közösségi képzésű joganyagokat. Mi a Társulási Megállapodás (1994- évi I. törvény) célja? Rendszerváltást követő évektől az Európai Közösséghez való tervezett csatlakozásunk vált a jogfeljődés meghatározó elemévé, ennek jogi kereteit biztosítja a Társulási Megállapodás. A társulás célja, hogy: megfelelő keretet adjon a felek között olyan politikai párbeszédhez, amely szoros politikai kapcsolatok kifejlesztését teszi lehetővé; Fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a K özösség közt, amely lényegében a közöttük folyó

kereskedelem egészét átfogja; Haladást érjen el közöttük azoknak az egyéb gazdasági szabadságoknak a megvalósításában, amelyeken a Közösség alapul; Új szabályokat, politikákat és gyakorlatot létesítsen, amelyek Magyarországnak a Közösségbe történő integrációja alapját képezik; Előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést a lehető legszélesebb alapon; segítse Magyarországnak a gazdaság fejlesztésére, valamint a p iacgazdaságra való átállás befejezésére irányuló erőfeszítéseit. II./I Milyen részekből áll a Polgári Törvénykönyv? Hat részből áll a Ptk. (azon belül alcímekből és fejezetekből): 1 Bevezető rendelkezések (polgári jog alapelvei); 2. A személyek (polgári jog alanyai); 3 A tulajdonjog; 4 Kötelmi jog (szerződések); 5. Öröklési jog; 6 Záró rendelkezések A polgári jog alapelvei közül említsen hármat! Vagyonhoz és a személyhez fűződő jogok védelmének elve; A

tulajdon védelmének és a károk megelőzésének elve; A kölcsönös bizalom alapelve; Az együttműködési kötelezettség elve; A rendeltetésszerű joggyakorlás elve; Az „utaló” magatartásért való helytállás elve; A törvényben biztosított alanyi jogok védelmének elve. Mi jellemzi az ember jogképességét? Az ember jogképessége azt jelenti, hogy polgári jogviszony alanya lehet, vagyis polgári jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az ember jogképessége általános, egyenlő és feltétlen. Mi a vélelem? A vélelem egy jogszabály szerkesztési módszer. A vélelemhez a j og a v aló tényállás jogkövetkezményeit fűzi, anélkül, hogy az be lenne bizonyítva. Mit jelent jogi értelemben a cselekvőképesség? Jogi értelemben vett cselekvőképesség lényegében érvényes jognyilatkozat tételi (szerződéskötési) képességet jelent. A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját

akarat-elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ismertesse a cselekvőképesség kategóriáit! Három csoport létezik: teljesen cselekvőképesek; korlátozottan cselekvőképesek; cselekvőképtelenek Kik számítanak cselekvőképtelennek? 14. életévét be nem töltött kiskorú; akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg teljesen hiányzik (alkoholos, kábítószeres állapot) Mi jellemzi az állam, polgári jogalanyiságát? Az állam a polgári jog szabályai szerint a polgári jog más alanyaival egyenrangú, előjogokat nem élvez, ugyanolyan szabályok szerint felel és ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi személy. Sorolja fel a jogi személyek általános jellemzőit! A jogi személy olyan jogképes szervezet, amelyet jogszabály annak nyilvánít vagy az adott szervezeti típust a j ogszabály jogi

személyként elismeri és a s zervezet jogképességgel ruházza fel. Jogi személy főbb ismérvei: jogi személynek az alapítóktól viszonylag elkülönült szervezete van; az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezik; szervezet relatíve tartósan működik; állam által elismert céllal rendelkezik; létrejöttéhez valamilyen hatósági aktusra is szükség van II./II Mit értünk személyhez fűződő jogok alatt? Személyhez fűződő (személyiségi) jogok alatt azokat az abszolút szerkezetű alanyi jogokat értjük, melyeknél fogva – törvények és mások jogainak korlátjainak között - személyiségét, egyéni integritását mindenki szabadon érvényesítheti, és igényelheti azt, hogy őt ebben senki se háborítsa. Említsen meg három ”klasszikus” személyiségi jogot! névviselés joga; jó hírnévhez fűződő jog; képmás és hangfelvétel védelme; személyes titok védelme; magánlakás védelme; személyes adatok védelméhez

való jog A szellemi alkotásokat jogvédelmi oldalról milyen 2 csoportra osztjuk? A szellemi alkotásokat jogvédelem szempontjából két fő csoportra osztjuk: szerzői jog és az iparjog védelem területére. Említsen meg az iparjogvédelem részterületei közül hármat! Szabadalmi jogviszony; védjegy oltalom; ipari minta oltalma; használati minta oltalma; származás- és eredet-megjelölés oltalma; mikroelektronikai félvezető termékek (chipek) topográfiájának oltalma Milyen tevékenység tartozik a szerzői jogvédelem alá? Szerzői jogvédelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül pl. irodalmi (pl szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; nyilvánosan tartott beszéd; számítógépi programalkotás és a hozzátartozó dokumentáció; színmű; zenemű; rádió- és a televíziójáték; filmalkotás és más audiovizuális mű; rajzolás, festés, szobrászat; fotóművészeti;

iparművészeti alkotás és terve Kik a szomszédos jogi jogosultak a szerzői jogban? A szerzői jogi törvény kiterjed az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, valamint a filmelőállítók teljesítményeinek a védelmére is. E teljesítmények a szerzői művek felhasználásához kapcsolódnak, ezért honosodott meg a védelmükből eredő jogok megnevezéseként a „szomszédos jogok” kifejezés. A szerzői jog a mű előállítóját, alkotóját védi, addig a szomszédos jogi jogosultak általában a szerzői mű közvetítői, előadói, vagyis ezek a személyek vagy szervezetek mintegy interpretálják a művet a nagyközönség felé. A szerzőt a vagyoni és a személyhez fűződő jogok teljessége illeti meg Szomszédos jogi jogosultak csak a törvényben kifejezetten meghatározott engedélyezési jogokat gyakorolhatják, és (előadóművészeket leszámítva) a személyhez fűződő jogaik is

korlátozottabbak. Sorolja fel a szerző személyhez fűződő jogait! A mű nyilvánosságra hozatalának joga; a név feltüntetéséhez való szerzői jog; a szerzői minőség elismeréséhez való jog; a mű integritásához való jog. A szerző a személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Milyen hosszú a védelmi idő a szerzői jogra? A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven keresztül részesülnek védelemben. A védelmi idő elteltével a felhasználó engedély és díjfizetés nélkül jogosult a felhasználásra, mivel a mű közkinccsé vált. Mi a felhasználási szerződés szerepe a szerzői jogban? Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználásra, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A felhasználási

szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Amennyiben a felhasználó engedély nélkül, vagy díjfizetés nélkül használja fel a művet, a törvényben foglalt joghátrányok alkalmazhatók vele szemben, és ha ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt is megvalósít. Mi a szerzői jog két fő korlátja? A szabad felhasználás esetei; a közös jogkezelés területe. Sorolja fel a szerzői jogban a szabad felhasználás leggyakoribb eseteit! A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Esetei: idézés; oktatási célú felhasználás; magáncélú másolás; művek szabad eladása. Mikor részesül jogi védelemben a szoftver? Szoftverről és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárról nem készíthet akárki másolatot, akkor sem ha a j övedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve nem szolgálja. A szoftver magáncélú másolása nem tekinthető

szabad felhasználásnak, ezért engedély kell hozzá. Mikortól sorolja a szoftvert a magyar jog a szerzői jog körébe? A szoftveralkotásokat a magyar jogszabályok már 1983-tól a szerzői jogi védelem alá tartozó művek közé sorolták. Másolható-e magán célra a szoftver a szabad felhasználás körében? Nem. Kizárólag a szerző engedélyével másolható csak magáncélra a szoftver Mi a különbség a bérlet és a haszonkölcsön szerződés között? A szoftver ingyenes átengedése baráti, családi körben (jogi nyelven haszonkölcsön szerződés) nem a nyilvánosság számár hozzáférhetővé tétel, nem forgalomba hozatal, ezért szerzői jogsértést nem jelent. A haszonkölcsön (bérlethez hasonlóan) más tulajdonában van, vagy a használat tekintetében időlegesen más rendelkezése alatt álló dolog időleges használatát jelenti. Alapvető különbség a bérlet és a haszonkölcsön között, hogy a bérlő a bérleti díj fejében adja át a

dolog időleges használatát másnak, míg a haszonkölcsönbe adó a használatért nem igényel ellenszolgáltatást, a haszonkölcsön ingyenes jogügylet. Milyen sajátos szabály vonatkozik a munkaviszonyban alkotott szoftverre? A munkaviszony ill. más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében alkotott szoftvernél a szerző külön díjazásra nem lesz jogosult, ha a munkáltató harmadik személynek (pl. másik cégnek) engedélyezi a felhasználást Mi a BSA? Business Software Alliance (BSA) a legnagyobb szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömörítő, a világ 60 országában működő nemzetközi szervezet, amelynek célja a szoftver jogi védelme és az illegális szoftverhasználat visszaszorítása. Ennek érdekében BSA két irányú fő tevékenysége: felvilágosító és ismeretterjesztő kampányokat szervez; a jog által biztosított eszközökkel küzd az illegális szoftverek használata és kereskedelme ellen. II./III Mi lehet a

tulajdonjog tárgya? A tulajdonjog tárgya valamilyen birtokba vehető dolog lehet. Csoportosítsa a dolgokat forgalomképesség szempontjából! Forgalomképesség szerint megkülönböztetünk: forgalomképes dolgokat; korlátozottan forgalomképes dolgokat (lőfegyver, sugárzó anyag); forgalomképtelen dolgokat (állami tulajdon kizárólagos tárgyai). Mi a mellékdolog? Mellékdolog az alkotórész és a tartozék. Alkotórész: mindaz, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (autó kormánya). Tartozék: mindaz, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (autónál az elakadásjelző) Hogyan csoportosítjuk a tulajdonos jogait (hagyományos triász)? A tulajdonjog tartalmát, a tulajdonost megillető

alanyi jogokat az úgynevezett „hagyományos triász” elnevezéssel is szokták kifejezni. 3 jogosultsági csoport: birtoklás joga; használat és a hasznok szedésének joga; rendelkezési jog. Melyek a tulajdonos használati jogának törvényi korlátjai? Szomszédjog; szükséghelyzet; közérdekű korlátozás. A használati jogoknak milyen önállósult formáját ismeri? A használati jogok két közismert önállósult fajtája: a haszonélvezet és a telki szorgalom. Mi a haszonélvezet lényege? A haszonélvezeti jog személyhez kötött használati jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában levő dolgot (rendeltetésének megfelelően) birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A haszonélvező oldalán a haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvezeti jog nem örökölhető és nem ruházható át. Hogyan keletkezhet a haszonélvezeti jog? Szerződéssel; jogszabály rendelkezése folytán (özvegyi jog); bíróság vagy hatósági

rendelkezésnél fogva. Milyen eredeti tulajdonszerzési módokat ismer? Az eredeti tulajdonszerzés esetén új tulajdonjog keletkezik: ez a tulajdonjog a korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független, tehát önálló új tulajdoni jogviszony jön létre. Főbb esetei: hatósági határozat vagy árverés; elbirtoklás; gazdátlan javak elsajátítása; találás; kisajátítás (ingatlannál). Mi az elbirtoklás? Az elbirtoklásnál az eredeti tulajdonos tulajdonjoga a maga egészében megszűnik; ugyanakkor az elbirtoklással új tulajdonjog keletkezik. Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként 10 évig birtokolja. Elbirtoklási időt megszakítja, ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul; a tulajdonos a dologgal rendelkezik (elajándékozza); a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt 1 éven belül nem szerzi vissza és bírósághoz sem

fordul. Mi a kisajátítás? Kisajátítás az ingatlan tulajdonjogának eredeti jogszerzési módja, részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. A kisajátítás jellemzője, hogy rendkívül erősen sérti a tulajdonosi jogosítványokat, hiszen az ingatlan tulajdonosa szándéka ellenére veszti el tulajdonjogát. Ezért hatályos jogunk a kisajátítást csak kivételes eszközként, szigorú feltételek mellett teszi lehetővé: kisajátítani csak az állam vagy a helyi önkormányzat részére lehet tehát elvileg csak e szervek kérelmére indítható meg a kisajátítási eljárás; csak a törvényben meghatározott közérdekű célra lehet kisajátítani; a kisajátítás ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár; az eljárásra csak kivételesen kerülhet sor, akkor, ha az ingatlan tulajdonjogát adásvétellel nem lehetett megszerezni. Melyek a leggyakoribb származékos szerzésmódok? A származékos jogszerzés alapvető eleme, hogy

senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. Tehát főszabályként a tulajdonjogot csak a tulajdonos ruházhatja át másra. Az ingó dolgok és ingatlanok esetén egyaránt a l egelterjedtebb származékos szerzési mód az öröklés és az átruházás. Mit jelent a közös tulajdon? Közös tulajdonról akkor van szó. Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A közös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint, tehát nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között, hanem a dologra vonatkozó tulajdonjog. Milyen módon lehet megszüntetni a közös tulajdont? A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani Osztható dolog esetén a tulajdoni hányadok szerinti megosztást jelenti. Ha a dolog természetben nem

osztható (gépkocsi), akkor a bíróság a tulajdonmegosztásnak azt a módját is alkalmazhatja, hogy a dolgot megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja. Végül, ha a közös tulajdon más módon már nem szüntethető meg vagy a természetbeni megosztás értékcsökkenéssel járna a k özös tulajdon tárgyának értékesítésére kerül sor. Ilyenkor a vételárat kell a tulajdonostársak között tulajdoni hányaduk arányában elosztani. A bíróság azonban nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének azt a módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. II./IV Milyen kötelem keletkeztető tényeket ismer? A különböző kötelem keletkeztető tények közül a leggyakoribbak: szerződés; szerződésen kívüli jogellenes károkozásból keletkező felelősség; jogalap nélküli gazdagodás. Mikor jön létre egy szerződés? A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, kölcsönös és

egybehangzó akaratnyilatkozata. Az egybehangzó akaratnyilatkozathoz fűződik a joghatás: a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az akaratnyilatkozat a f elek szabad döntésének a k övetkezménye, ezért a f elek között mellérendeltségi jogviszony van. Kivételes esetben az akaratnyilatkozat szabadsága nem, illetve csak korlátozottan érvényesül; jogszabály kötését kötelezővé is teheti. Mit jelent a szerződési szabadság elve? Szerződési szabadság elve alapján a szerződő felek szabadon dönthetnek abban: kívánnak-e szerződést kötni (kötési szabadság); kivel akarnak szerződést kötni (partnerválasztási szabadság); milyen fajta szerződést kívánnak kötni (típusszabadság elve); milyen tartalommal akarnak szerződést kötni (tartalmi szabadság). Mi a jogügylet? Azokat az akaratnyilatkozatokat, melyek valamilyen meghatározott jogi hatás elérését

célozzák, jogügyletnek nevezzük. Melyek a szerződés lehetséges létszakaszai? Szerződés létrehozásának folyamata; teljesítési határidőig terjedő szakasz; teljesítés szakasza; szerződésszegés szakasza. Mit jelent az ajánlati kötöttség? Az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig állni köteles ajánlatát. Egyoldalúan nem léphet vissza, és az elfogadó nyilatkozatra nem mondhatja azt, hogy időközben meggondolta magát, eredeti ajánlatát már nem tartja fenn (ajánlati kötöttség). Az ajánlattevő sem maradhat hosszabb ideig bizonytalanságban ajánlatának sorsa felől, függő jogi helyzet csak kötött ideig tarthat. Ezért az ajánlattevő az ajánlati kötöttség idejét maga határozhatja meg. Ennek hiányában a jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetén az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot azonnal nem fogadja el. Milyen alakban, módon köthető meg egy szerződés? Szóban;

írásban; ráutaló magatartással (önkiszolgáló bolti vásárlás). Sorolja fel az írásba foglalt szerződés formáit! Egyszerű írásbeli forma; minősített írásbeli forma (2 tanú aláírása kell, más esetben ügyvédi ellenjegyzés kell); közokirati forma (bíróság, közjegyző vagy más állami hatóság által kiállított okirat), ez a leghitelesebb okirat, amely pótolja az egyszerű vagy minősített írásbeli alakot. Mi az előszerződés? A felek megállapodhatnak abban is, hogy egy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Ezt a Ptk előszerződésnek nevezi Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. Mi a fő különbség a szerződés érvénytelenségének két csoportja között? Az érvénytelenségi oknak mindig a szerződés megkötésekor kell fennállnia, hogy a szerződés érvénytelenségét okozza. Az érvénytelenségnek 2 na gy csoportja van: semmisség, megtámadhatóság. Semmis szerződés

esetén az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget, a semmis szerződés tehát a törvény erejénél fogva érvénytelen. A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat és azt a bíróság vagy más hatóság külön kérelem nélkül, hivatalból veszi figyelembe. A megtámadható szerződés viszont mindig csak feltételesen érvénytelen. Érvénytelensége attól függ, hogy az érvénytelenségi okra hivatkozva a törvényes határidőn belül az erre jogosított személy megtámadja-e, ha nem, akkor az érvénytelenség feltétele nem áll be és a szerződés érvényes marad. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik (kezes). A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni. Soroljon fel három semmis szerződést! A semmisség főbb esetei: cselekvőképtelen személy jognyilatkozata; színlelt szerződés;

tréfából tett jognyilatkozat; kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés; képviseleti jogkör hiánya; lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés; jogszabályba ütköző vagy a jogszabály megkerülésével kötött szerződés. Soroljon fel három megtámadható szerződést! Tévedés; megtévesztés; jogellenes fenyegetés; feltűnően nagy értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között. Milyen következménye lehet egy érvénytelen szerződésnek? Az érvénytelenség legáltalánosabb következménye az eredeti állapot helyreállítása, ilyenkor a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet kell visszaállítani. Sorolja fel a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket! Ptk-ban fajtái: foglaló; kötbér; jótállás; bankgarancia; jogvesztés kikötése; zálogjog; óvadék; kezesség. Mi a foglaló? A foglaló a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül és biztosítékául átadott

pénzösszeg vagy más. Mi a kötbér, és miért célszerű alkalmazni? A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényen kikötni. A kötbér a szerződésszegés minden esetére vonatkozik A kötbérnek szerződésszerű teljesítésére ösztönző szerepén túlmenő gyakorlati előnye, hogy szükségtelenné teszi a kár bizonyítását. Mi a különbség a kézi zálogjog és a jelzálogjog között? Kézi zálogjogról akkor beszélünk, ha a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül, jelzálogról, ha csupán a zálogtárgy megjelölése történik. Mit lehet óvadékba adni? Az óvadék pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása (dologi biztosíték) a jogosultnak, azért hogy a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az

óvadékösszegből közvetlenül kielégítse, vagyis a jogosnak tartott követelés az óvadék összegéből levonható. A kezességnek milyen fajtáit ismeri? A kezesség személyi biztosíték és járulékos kötelezettség, mely valamilyen főkötelezettséget feltételez. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni Az ún egyszerű kezesség ill készfizető kezesség a két fajtája. Sorolja fel a szerződésszegés főbb eseteit! Kötelezett késedelme; jogosult késedelme; hibás teljesítés; teljesítés lehetetlenné válása; teljesítés megtagadása. Mit követelhet a jogosult a kötelezett hibás teljesítése esetén (szavatossági jogok)? Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet; ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozzák meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve, ha a hiba rövid idő alatt

értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges; ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges -, a jogosult elállhat a szerződéstől. Hogyan lehet egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetni egy szerződést? Felmondással és elállással. Miben különbözik a követelés engedményezése a tartozásátvállalástól? Az engedményezés olyan szerződés, mellyel a jogosult követelését másra ruházza át. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell, de nem az engedélye. Tartozásátvállalás esetén valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja. A tartozásátvállaló köteles a jogosult

hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe kell hoznia, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. II./V Mi a polgári jogi kártérítési felelősség általános szabálya? A polgári jogi felelősség általános szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. (Ptk 339§) Az elvárható magatartás, azaz a v étlenség a polgári jog területén az általános zsinórmérték. Sorolja fel a polgári kártérítési felelősség négy tételét! A polgári jog feltételei: jogellenes magatartás; kár; okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között; vétkesség. A károkozás jogellenességét mely körülmények zárják ki? Károsult beleegyezése; jogos védelem; szükséghelyzet; jogi felhatalmazás. Sorolja fel a vagyoni kár eseteit! A felmerült kár és

értékcsökkenés; indokolt kiadások, melyek a kár összegének csökkentése vagy a következmények enyhítése érdekében merülnek fel; az elmaradt vagyoni előny, azaz érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna akkor, ha a károsító magatartás nem következett volna be. Mi a nem vagyoni (erkölcsi, eszmei) kár? A nem vagyoni kár esetén pénzben számszerűsíthető vagyoni kárról nincs szó, de a károkozás következtében a károsult természetes személy életének minősége kedvezőtlen irányba változott. Nem vagyoni kára nem csak természetes személynek lehet, például egy cég is elszenvedheti üzleti hírneve vagy hitelképessége elvesztése következtében. Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség? A polgári jogi felelősség körében a Ptk. a károsultra is ró kötelezettséget Ez az ún kárenyhítési kötelezettség: a károsultnak a kár elhárítása, ill. csökkentése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben

általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségnek nem tett eleget. Mi a veszélyes üzemi felelősség? Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. Ennek bizonyítása a veszélyes tevékenység folytatóját terheli A felelősség megállapításának feltétele ebben az esetben is a jogellenesség, a kár felmerülése és a kettő közötti okozati összefüggés, csak a vétkesség vizsgálata mellőzhető. Ennél a felelősségi

formánál a károkozó magatartás veszélyes tevékenység folytatásával valósul meg. II./VI Hogyan csoportosíthatók a szerződésfajták? Visszterhes és ingyenes szerződésfajták. Milyen visszterhes szerződéseket ismer? Adásvétel és csere; szállítási és közüzemi szerződés; vállalkozás; bérlet; letét; megbízás, megbízás nélküli ügyvitel; fuvarozás; bizomány; szállítmányozás; bank- és hitelviszonyok; biztosítás; társaság. Sorolja fel az adásvételi szerződés különös nemeit! Megtekintésre vagy próbára való tétel; minta szerinti vétel; részletre való vétel; elővásárlási jog; visszavásárlási jog; vételi jog (opció). Mit jelent az elővásárlási jog? Elővásárlási jog lényege, hogy ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, azt elsősorban az elővásárlási jogosultnak kell felajánlani, aki egyoldalú nyilatkozatával vásárolhatja meg azt. Ha az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat elfogadására

általában megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, akkor a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett bárkinek eladhatja. Az elővásárlási jog keletkezhet jogszabály alapján vagy a felek megállapodása alapján. Milyen fő kötelezettségei vannak a vállalkozási szerződést kötő feleknek? A vállalkozási szerződés legfőbb sajátosság, hogy eredménykötelem, tehát vállalkozásról csak akkor lehet beszélni, ha a k ötelezett valamely eredmény létrehozását vállalja. A vállalkozó fő kötelezettsége tehát az eredmény létrehozása (mű előállítása), a megrendelő fő kötelezettsége pedig a díj megfizetése. Sorolja fel a vállalkozási szerződés főbb fajtáit! Építési szerződés; szerelési szerződés; tervezési szerződés; kutatási szerződés; utazási szerződés. Ismertesse a bizományi szerződés legfontosabb jellemzőit! Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás

ellenében köteles a megbízó javára, de saját nevében adásvételi szerződést kötni. A bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállal kötelezettséget. A bizományra a m egbízás szabályait kell alkalmazni. Ha a bizományos kedvezőbb feltételekkel köt adásvételi szerződést, mint amit a bizományi szerződésben vállalt, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg. Ha a bizományos a bizományosi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak a különbözetet megtéríteni, kivétel ha bizonyítani tudja, hogy az adásvételi szerződést nem lehetett az áron megkötni, megbízót időben értesíteni nem tudta. Megbízó nincs kapcsolatban a harmadik személlyel. Sorolja fel a biztosítási szerződés fajtáit! Vagyonbiztosítás; felelősségbiztosítás; életbiztosítás; baleset-biztosítás; viszontbiztosítás. Milyen sajátossága van az ajándékozási szerződésnek? Az ajándékozásnál a

jogviszony befejezetté válásához az is szükséges, hogy a megajándékozott a neki szánt juttatást elfogadja. Ingyenes szerződés alaptípusa az ajándékozási szerződés. Mi a lízing? A lízing a tipikus szerződés, tartalmában bérlet és az esetek többségében részletvétel is, amely tartós jogviszonyt keletkeztet. A szerződés során a tulajdonjog a lízingbeadóé marad, a használat ideje alatt a kárveszély a lízingbevevőt terheli. A szerződés lejárta után a lízingbevevő lehetőséget kap a használt eszköz tulajdonjogának csökkent ill. jelképes áron való megvásárlására, a tulajdonjog megszerzésére. Mi a franchise? Magyarországon a franchise szerződésre nincs vonatkozó jogszabály, ezért a Ptk. szabályai az irányadók, kiemelkedő szerephez jut a felek megállapodása. Franchise szerződés alkalmazására jellemzően az ismert nagyvállalatok és kisebb vállalkozók között, a nagyvállalatok termékeinek forgalmazása esetén

kerül sor. A szerződés alapján a vállalkozó a nagyvállalat jól bevezetett márkájával működik és árusítja annak termékeit. Az áruszállításról, marketingről a nagyvállalat gondoskodik. A vállalkozó meghatározott ellenértéket fizet a franchise átadónak. A frnachise átvevő belépti díj és/vagy folyamatos díj fizetése ellenében engedélyt kap arra, hogy szigorúan meghatározott feltételek mellett a franchise átadót megillető jogokat korlátozott mértékben gyakorolhassa. Az együttmáködés jellemzője a felek tartós kapcsolata, továbbá az átadó és az átvevő a szerződés létrejötte után mind jogilag, mind gazdaságilag független marad. Franchise terjedésének fő oka, hogy az átadó számára számottevő befektetés nélkül a hálózat bővülését és újabb piacokra való bejutást jelent, az átvevő pedig részesül a jól bevált megjelölés használatának előnyeiből. Milyen a Ptk.-tól eltérő szabályok

érvényesülnek a külkereskedelmi szerződések körében? A külgazdasági kapcsolatok körében a szerződés a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség miatt nem támadható meg. A külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződés megszegése esetében a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető. A felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják, a kártérítést a bíróság (választott bíróság) is mérsékelheti. A követelés teljesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg. A károkozó azt a kárt köteles megtéríteni, amely magatartásának közvetlen következménye, és amellyel a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegés lehetséges következményeként előre számolhatott. III. fejezet Melyek a bírósági úton nem érvényesíthető követelések? A polgári jogi jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére, ha törvény

másként nem rendelkezik általános hatásköre a bíróságoknak van. A bírósági úton nem érvényesíthető követeléseknek két fő csoportja van: az elévült követelések és bizonyos járadékszerű követelések; szűkebb értelemben vett természetes kötelmek. Mit jelent az elévülés a polgári jogban? Elévülésnél a k övetelés fennmarad ugyan, de az csak a k ötelezett önkéntes teljesítésével rendeződhet az elévült követelést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet! Ilyen jellegű követelések eredetileg bírói úton érvényesíthetők lettek volna, de a jogosult hosszabb ideig nem élt jogával, ezért az időmúlásra tekintettel már nem fűződik társadalmi érdek az állami kényszer, rendelkezésre bocsátásához. Az időszakonként előre teljesítendő járadékszerű követelések (tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék) 6 hónapnál nem régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részletei bírósági

úton többé nem követelhetők. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a követelések év alatt évülnek el (általános elévülési idő). Mi a különbség a polgári peres és a nemperes eljárások között? Polgári peres eljárás az elsődleges, a tipikus. A polgári peres eljárás szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény (Pp) tartalmazza Fő jellemzője, hogy az eljárás kereset benyújtásával indul, a felek meghallgatása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után az ügy jogerős bírói ítélettel fejeződik be. Nemperes eljárásnál nincs kereset, nem minden esetben kerül sor a felek meghallgatására (tárgyalásra), az ügyet pedig nem ítélettel, hanem végzéssel fejezik be. A nemperes eljárások általában egyszerűbbek, gyorsabbak és kezdeményezésük kevésbé költséges, mint a peres eljárásoké. Nemperes eljárás (fizetési meghagyásos eljárás, cégbírósági eljárás, hagyatéki eljárás,

felszámolási eljárás, csődeljárás, végelszámolás) az eljárási szabályokat ezekben az ügyben rendszerint külön jogszabály tartalmazza. Ha az egyes nemperes eljárásokra vontakozó jogszabály másként nem rendelkezik a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni Milyen nemperes eljárásokat ismer? Fizetési meghagyásos eljárás, végbírósági eljárás, hagyatéki eljárás, felszámolási eljárás, csődeljárás, végelszámolás. Mit jelent a bíróságok hatásköre és illetékessége? A szűkebb értelemben vett hatáskör alatt az ügyeknek a különböző szintű bíróságok közötti megosztását értjük, vagyis azt, hogy egy adott jogvita eldöntése a helyi vagy a megyei bíróság feladatkörébe, hatáskörébe tartozik. Az illetékesség az ügyek megoszlása az azonos hatáskörű bíróságok között; azt határozza meg, hogy konkrétan melyik bíróság előtt indítható el az adott jogvita. Milyen perek tartoznak a megyei bíróság

hatáskörébe? Azon vagyoni perek, melyek tárgyának értéke 10 millió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével Közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak.Szerzői jogi és iparvédelmi perek Nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek. Cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek. Azon közigazgatási perek, amelyekben bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó első fokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed. A választott-bírósági ítélet vagy egezség érvénytelenítése iránti perek. Azok a perek, amelyeket a törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal Hogyan nevezik a polgári perekben a peres feleket? Két fél van. A felperes, aki indítja a pert, aki valakivel szemben valamilyen követelést

támaszt. Az alperes, aki ellen a per indul, akitől a felperes valamit követel Ismertesse a polgári per folyamatát! A pert a felperes keresettel indítja meg. A perre hatáskörrel rendelkező írósághoz kell benyújtani. A keresetnek az előírt tartalmi követelmények szerint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet kell tartalmaznia. A bíróság ellenőrzi a kereset alkalmas-e a tárgyalás lefolytatására. Ha hiányos, hiánypótlás miatt visszaküldi a f elperesnek, meghatározott esetekben pedig elutasítja. Ha ilyen intézkedésre nincsen jog, tárgyalást tűz ki, és arra a feleket a kereset másolatának kézbesítésével megidézi. A tárgyalás elmulasztásának súlyos következményei lehetnek. A tárgyalás a számbavétellel kezdődik A bíróság elnöke megnyitja a tárgyalást; megállapítja, hogy a felek, tanúk, megidézett szakértők megjelenteke; megvizsgálja a képviselőként megjelent személyek meghatalmazását. Ezt követően

kereset ismertetése és az alperes kérelme. A bíróság az érdemi tárgyaláson folytatja le a bizonyítási eljárást. Bizonyítási kötelezettség, azt jelenti, hogy főszabály szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Eskünek a perben helye nincs Különleges esetekben szakértőt kérnek, rendelnek ki. Milyen bizonyítási eszközöket ismer? Felek előadása; tanúvallomások; szakértői vélemények; szemle; okiratok; tárgyi bizonyítékok. Milyen perorvoslatokat ismer? Két fő csoportja van. A jogerőre nem emelkedett bírósági határozatok megtámadására szolgáló rendes perorvoslat; a fellebbezés. A jogerős bírósági határozatok megtámadásának eszköze a rendkívüli perorvoslat: ilyen a perújítás és a felülvizsgálat. Melyek a választott bírósági eljárás előnyei? Az eljárás gyorsabb. A döntéshozatalban a felek bizalmát élvező

személyek vesznek részt A szabályok többsége diszpozitív (eltérést engedő), a felek a vita eldöntésének kereteit zömmel maguk alakíthatják ki. Az ítélet külföldön történő végrehajtása egyszerűbb Az eljárás nem nyilvános, ez a körülmény a gazdálkodó szervek számára a titokvédelem miatt előnyös lehet. Milyen két fajtája van a választott bíróságoknak? Eseti választott bíróság; állandó választott bíróság. Milyen értékű, a csak fizetési meghagyással érvényesíthető pénz követelés? Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a 200000 forintot nem haladja meg. Mi történik az ellentmondással nem támadott fizetési meghagyással? Ha a f izetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, tehát rendkívül fontos, hogy a követelés vitatása esetén

ellentmondással kell élni. Melyek a végrehajtható okiratok? Pl. végrehajtási lap, végrehajtási záradék Ismertesse a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait! A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az ily módon csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot (pl. gyerektartás) lehet levonni Mi a csődeljárás célja? A gazdaság működésében természetszerű, hogy a vállalkozások egy része nem tud megfelelni a piaci követelményeknek és tönkremegy. Az ilyen vállalkozásokat mielőbb fel kell számolni, vagy úgy kell újjászervezni, hogy beilleszkedhessenek az üzleti életbe. Ezt az utóbbi célt szolgálja a csődeljárás

jogintézménye. Csődeljárás célja, hogy lehetőleg rövid időn belül az adós és a hitelezői között egezség jöjjön létre. A fizetési haladék jogintézménye elsősorban ennek előkészítésére szolgál. A legfontosabb célkitűzés a fizetőképesség helyreállítása a cég működése érdekében. A csődeljárás nem vezet a cég jogutód nélküli megszüntetéséhez. Ki kezdeményezheti a felszámolási eljárást? Az adós maga ellen, ha fizetésképtelen, és nem kíván élni, vagy nem élhet a csődeljárás kezdeményezésének lehetőségével. Hitelező adós ellen akkor, ha az adóst fizetésképtelennek tartja. A kérelemben röviden ismertetni kell, hogy az adóst miért kell tekinteni fizetésképtelennek és az állítás bizonyításához szükséges iratokat a kérelemhez csatolni kell. Végelszámoló adós ellen, ha a végelszámolás során az adós fizetésképtelenségét észleli. A cégbíróság a cég felszámolására illetékes

bíróságot értesíti, ha a céget megszűntnek nyilvánítja. Milyen okkal kezdeményezheti egy hitelező az adós cég felszámolását? Az adós: nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egezség ellenére nem teljesítette. Mi a felszámolási eljárás célja? A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Mi a felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend? Felszámolás költségei. Zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább 6 hónappal kikötötték. A gazdálkodó szervezetet terhelő baleseti járadék

jellegű követelések. A magánszemély nem gazdasági tevékenységéből eredő követelései A tb Tartozások, adók, és az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint víz- és csatornadíjak. Egyéb követelések Késedelmi kamat és pótlék, továbbá az adóhatósághoz fizetendő póték és bírság. Mikor kerül sor végelszámolásra? A végelszámolás a fizetőképes, de tevékenységét megszüntető gazdasági társaságok megszűnésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti. IV. fejezet Ismertesse a munkaügyi szabályozás rendszerét! Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény Közalkalmazottak jogállásáról (1992. évi XXXIII Törvény) Köztisztviselők jogállásáról (1992 évi XXIII törvény) Munkaügyi ellenőrzésről (1996. évi LXXV törvény) Mi a

kollektív szerződés szerepe a munkaügyi szabályozás rendszerében? A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet. A kollektív szerződés a törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól azonban általában eltérhet, feltéve, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, munkavégzés helyét. Milyen alaki szabályok vonatkoznak a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokra? A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba

kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. Milyen időtartamra létesíthető munkaviszony? Határozott (maximum 5 év) és határozatlan időtartamra. Mi a próbaidő? A próbaidő tartama 30 nap, de kollektív szerződés illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt állapíthatnak meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő legfontosabb jogkövetkezménye, hogy a munkaviszonyt a próbaidő alatt a munkavállaló és a munkáltató egyaránt megszűntetheti azonnali hatállyal. Hogyan szűnik meg (szűntethető meg) a munkaviszony? A munkaviszony külső körülmények miatt vagy a felek jognyilatkozata következtében is megszűnik ill. megszűntethető Főbb esetek: munkavállaló halála, munkáltató jogutód nélküli megszűnése, határozott idő lejárta, munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése, rendes ill. rendkívüli felmondás Ismertesse a rendes felmondás szabályait! Határozatlan idejű

munkaviszonyt mindkét fél felmondással megszűntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Munkáltató köteles írásba foglalni és megindokolni ezt Munkavállaló képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a m unkáltató működésével összefüggő ok lehet. Felmondás okának egyértelműnek és világosnak kell lennie, munkáltatónak bizonyítania kell azt is, hogy a felmondás oka valós és okszerű volt. Az okok helytállóságát, valóságát a munkaügyi jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania. Munkáltató nem köteles megindokolni a rendes felmondást, ha a munkavállaló öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot. Mikor alkalmazható rendkívüli felmondást? Valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi. Másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Mit jelent a

munkáltató utasítási joga? A munkaszerződésben lényegesebb feltételeket rögzítik (pl. mely munkahelyen és munkakörben köteles foglalkoztatni a munkavállalót). Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni, de az utasítás teljesítését nem tagadhatja meg. Abban az esetben köteles megtagadni, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Milyen pihenő időre (szabadságra) lehet jogosult a munkavállaló? Évi rendes szabadság, (alap-és különböző jogcímen járó pótszabadság), fizetés nélküli szabadság Hogyan alakul a munkavállaló kártérítési

felelősségének mértéke? Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg. Gondatlan károkozás esetén a t eljes kárért felel a p énzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni Munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket álladóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A pénztáros, pénzkezelő vagy értékkezelő teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Leltárhiány Ismertesse a munkáltató

kártérítési felelősségét! A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel (ún. objektív felelősség) Munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a dologi kárát; indokolt költségeit; elmaradt jövedelmét; nem vagyoni kárát. Hol, és hogyan kezdeményezhető munkaügyi jogvita? A munkavállaló, a szakszervezet, illetve az üzemi tanács a törvény rendelkezései szerint a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) ellen, valamint a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt kezdeményezhet munkaügyi jogvitát. Ezekben a munkaügyi bíróság jár el Egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, ezt írásba kell foglalni. Az egyeztetés

kezdetétől számított 8 napon belül nem születik eredmény munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. V./I Milyen formákban hozható létre gazdasági társaság? Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: közkereseti és betéti társaság; jogi személyiségű gazdasági társaság: közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Ismertesse a gazdasági társaság alapítására (taggá válásra) vonatkozó jogi korlátokat! Egy ember (természetes személy) egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlan felelősségű tagja (kkt., bt); Ptk szerint korlátozott cselekvőképességgel rendelkező kiskorú személy egyáltalán nem lehet közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja; Egyéni vállalkozásról szóló törvény tiltja, hogy egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak korlátlan felelősségű tagja legyen. Mit kell kötelezően tartalmaznia egy társasági szerződésnek? Társasági

szerződésben meg kell határozni: gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; gazdasági társaság tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével; gazdasági társaság tevékenységi körét; társaság jegyzett tőkéjét, jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; cégjegyzés módját; vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják, valamint mindazt, amit e törvény az egyes gazdasági formáknál kötelezően előír. Milyen előírások vonatkoznak az apportot szolgáltató tag felelősségére? A nem pénzbeli hozzájárulás elvileg minden vagyoni értékű forgalomképes dolog, szellemi alkotás vagy jog lehet. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át felel a gazdasági társaság irányába azért, hogy apportjának értéke nem haladja meg a szolgáltatás

idején fennálló forgalmi értéket. (Az apport túlértékelése általános jelleggel tilos.) Mi az előtársaság? Az előtársaság alapvetően a létrehozni kívánt gazdasági társaság szabályai szerint működik, de az ún. alapvető stratégiai döntések meghozatalára nem kerülhet sor Az előtársasági lét a társasági szerződés ellenjegyzésétől kezdődik és a cégbejegyzésig, avagy a cégbejegyzés elutasításáig tart. Ha a cégbíróság a társaságot jogerősen bejegyezte az előtársasági jelleg megszűnik. Ismertesse a cégvezető jogállására vonatkozó új törvényi előírásokat! A cégvezetőt a gazdasági társaság legfőbb szerve választja. A cégvezető általános képviseleti joggal felruházott munkavállaló, cégjegyzési joga éppúgy önálló, mint a vezető tisztségviselőké. A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelmények megfelelően irányadóak. A cégvezető a vezető tisztségviselőknek

alárendelten, de önállóan látja el feladatát. Felelőssége ennek megfelelően a Munka Törvénykönyvének megfelelően alakul. Ha a társaság a székhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, a legfőbb szerv több cégvezetőt is jelölhet. Mikor kötelező a felügyelő bizottság létrehozása? Kötelező a felügyelő bizottság létrehozása: részvénytársaság esetén; korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a társaság törzstőkéje 50 millió Ft-nál nagyobb összegű; bármely gazdasági társaság esetében, ha a társaság munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. A felügyelő bizottság köteles minden lényeges üzletpolitikai jelentést, illetve minden olyan ügyre vonatkozó előterjesztést, amely a legfőbb szerv ülése előtt megvizsgálni és arról véleményt nyilvánítani. Mikor kötelező felügyelő bizottság választása egy gazdasági

társaságnál? Kötelező a felügyelő bizottság létrehozása: részvénytársaság esetén; korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a társaság törzstőkéje 50 millió Ft-nál nagyobb összegű; bármely gazdasági társaság esetében, ha a társaság munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. A felügyelő bizottság köteles minden lényeges üzletpolitikai jelentést, illetve minden olyan ügyre vonatkozó előterjesztést, amely a legfőbb szerv ülése előtt megvizsgálni és arról véleményt nyilvánítani. Mit jelent a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre? A cégbíróságnak a t ársaságokkal kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedésére hivatalból és kérelmére egyaránt sor kerülhet. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra

okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Hogyan zárható ki a gazdasági társaság tagja? A részvénytársaság kivételével minden társasági formánál sor kerülhet kizárásra. Törvény kimondja, hogy 2 s zemélyes kft-ből nincs kizárás és a stratégiai többséggel, tehát 75%-kal rendelkező tagot sem lehet kizárni. Új szabályként a törvény olyan megoldást választott, hogy a taggyűlés csak a kizárásra irányuló perindításról dönt, a kizárást csak a bíróság mondhatja ki. A taggyűlés határozata alapján a társaságnak 15 napos jogvesztő határidőn belül kizárási pert kell indítani az érintett tag ellen. A

keresetindítás jogalapja: a tagnak a társaságban való maradása a t ársaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kismértékű tagi mulasztás kizárási jog címéül nem szolgálhat. Milyen korlátjai vannak a gazdasági társaság átalakulásának? A törvény általános rendelkezések között taglalja az gazdasági társaságok egymás közti átalakulását. Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a g azdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. A Gt-ben meghatározott esetekben kötelező a gazdasági társaság átalakulása más gazdasági társasággá. Természetesen ilyenkor átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnést is választhatja. A gazdasági társaság az átalakulásról hozott döntését két egymást követő Cégközlönyben közzé kell tenni, melyben a hitelezők figyelmét fel kell hívni arra, hogy az átalakuló társaságtól a döntés második közzétételét követő 30

napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. Hogyan alakul a közkereseti társaságba belépő és onnan kiváló tag felelőssége? A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagával azonos. Megszűnés rendes felmondással, határozott időre alapított társaságnál 3 hónapnál írásban fel lehet mondani. Ha alkalmatlan időre esik ez az időpont a többi tag ezt az időt max. 3 hónappal még meghosszabbíthatja Azonnali hatályú felmondással írásban és csak kivételesen szüntetheti meg, feltéve, hogy erre alapos oka van. Természetes személy tag halálával tagsági jogviszonya megszűnik, örököse csak a többi taggal való megállapodás alapján válhat a társaság tagjává. Mi a különbség a bt. bel- és kültagjának felelőssége között? A beltag felelőssége

korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges; a kültag felelőssége korlátozott, tehát a k ültag a társaság tartozásaiért csak a v agyoni betétjével felel, újabb befizetésre nem kötelezhető. Milyen esetben lehet korlátlan a kft. tagjának a felelőssége a társaság tartozásaiért? A korlátolt felelősségű társaságnál csak a tagok felelőssége korlátozott, maga a társaság a hitelezők irányában teljes vagyonával, korlátlanul felel. A törvény rendelkezései 3 olyan kivételt is tartalmaznak, amikor a tag felelőssége korlátlanná válik, azaz teljes magánvagyonát is érintheti. A nem pénzbeli betétet szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelelt. Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk

ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatják el a társasággal, vagy akik létesítés során egyébként csalárd módon jártak el. Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, hogy a tagoktól elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti, szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő károkért. Milyen előírások vonatkoznak a kft. törzstőkéjére és az egyes tagok törzsbetéteire? Törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió Ft-nál. A társaságnak tevékenysége megkezdéséhez pénzre is szüksége van. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc %-ánál és 1 millió Ft-nál. A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével a társaság már belátása szerint szabadon gazdálkodhat. A tagok törzsbetétei különböző mértékáek

lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál Milyen előírások vonatkoznak a kft. tag üzletrészének átruházására? A kft. tagjai üzletrészeiket egymás között szabadon ruházhatják át Ha a tag egy kívülálló harmadik személyre kívánja adásvételi szerződés útján átruházni részét, a többi tagot, a társaságot, illetve a taggyűlés által kijelölt harmadik személyt elővásárlási jog illeti meg. (Átruházási szándék bejelentésétől 15 napon belül nem élnek az elővásárlás jogával, úgy kell tekinteni nem éltek a joggal.) Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a t agsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tag halálával vagy megszűnésével főszabályként üzletrésze átszáll a jogutódra. Milyen részvénytípusokat ismer? Bemutatóra szóló és névre szóló részvény. Milyen részvényfajták vannak?

Törzsrészvény; elsőbbségi részvény; dolgozói részvény; kamatozó részvény. Milyen előírások vonatkoznak a saját részvény megszerzésére? Nem önálló részvényfajta, de a részvény megkülönböztetett tulajdonjogi helyzete miatt a társasági jogok elvi és gyakorlati ellenérvek miatt korlátozzák, hogy egy gazdasági társaság saját maga tulajdonosa legyen, saját üzletrészt vagy saját részvényt szerezzen. Fontosabb jogszabályi korlát: Tilos azoknak a r észvényeknek a m egszerzése, amelyek névértéke, ill. Kibocsátási értékét még nem fizették be; az rt. Saját részvényét csak az alaptőkén felüli vagyonából szerezheti meg; az rt. Tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke 10 %-át; részvénytársaság a megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat; saját részvényt egy éven belül el kell idegeníteni. Ismertesse a részvénytársaság

nyilvános alapításának főbb szakaszait! A nyilvános alapításhoz tervezetre, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott tájékoztatóra és nyilványos ajánlattételre van szükség. Az rt nyilvános alapításának következő szakasza a részvényjegyzés. (Aluljegyzés esetén is kerülhet sor lejegyzésre, ha a lejegyzett részvények névértékének összege elérje a tervezett alaptőkének az alapítási tervezetben előre meghatározott százalékát.) Több részvény jegyzésekor az alapítók az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról. Törvény szerint az eredményes részvényjegyzéstől számított 60 napon belül kell, hogy sor kerüljön az alakuló közgyűlés megtartására. Az alakuló közgyűlést követően teljesítendő feladatai közül a legfontosabb az rt. alapszabályának elfogadására vonatkozó döntés. Az alapítás

meghiúsulása esetén a részvényjegyzés során befizetett összeget a befizetést teljesítő részére 15 napon belül, levonás nélkül kell visszafizetni. Miért van szükség a konszernjogi szabályozásra? A konszernjog alapvető értelme, hogy a kisebbség számára módot ad a többség kialakulásának megakadályozására, ill. már megszerzett többség esetén igyekszik meggátolni a kisebbség törvényes érdekeinek sérelmét. V./II Melyek az egyéni vállalkozókkal szembeni kizáró okok? Akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységre. Aki egyéb jogszabályban meghatározott tevékenységre előírt foglalkozási tilalom alá esik. Aki

gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (kkt., bt beltag) Akinek korábban vállalkozói igazolványát amiatt vonták vissza, mert saját hibájából egyévi befizetési kötelezettségét meghaladó összegű társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékát vagy adóhátralékát felszólítás ellenére nem fizette meg, ha viszont e kötelezettségét rendezi, úgy a vállalkozásra, illetve a vállalkozói igazolvány kiadására a joga megnyílik. Akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van. Melyik gazdasági társaságnak nem lehet tagja az egyéni vállalkozó? Közkereseti társaság, betéti társaság beltagja. Milyen az egyéni vállalkozó felelőssége? Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Mikor szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának jog? Megszűnik a vállalkozói tevékenység folytatásának joga, ha az egyéni

vállalkozó igazolványát visszaadja; az igazolványt a hatóság visszavonja; az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszíti, kivéve, ha a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Mi az egyéni cég? Az egyéni vállalkozónál nem kötelező a cégbejegyzés, de kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Ez az igény a gyakorlatban akkor merül fel, ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé vagy egyszemélyes rt-vé kíván átalakulni, ezt ugyanis csak a cégjegyzékbe bejegyzett egyéni cég teheti meg. Az egyéni cég nem jogi személy, felelőssége természetesen ugyanúgy korlátlan marad, mint az egyéni vállalkozóé. VI. fejezet Sorolja fel a szövetkezet kötelező szerveit! Közgyűlés, igazgatóság és a felügyelő bizottság. Sorolja fel a szövetkezet fakultatív

önkormányzati szerveit! Küldöttgyűlés, helyi önkormányzati egységek és az egyeztetőbizottság. Milyen mértékig felel a szövetkezet tagja a szövetkezet tartozásaiért? A tag saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Sorolja fel a társadalmi szervezetek külön jogszabályokban szereplő főbb fajtáit! Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Jellemezze röviden a társadalmi szervezet általános fogalmát! A

társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Milyen szervezetek minősíthetők közhasznú szervezetté? Közhasznú társaság ún. non profit társaság, mert alapvetően nem üzletszerű, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységre, hanem közhasznú tevékenységre hozható létre. A Ptk 57 § s zerint „ a közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat.” A közhasznú tevékenység mellett kizárólag annak elősegítése érdekében és kiegészítő jelleggel folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet a kt., azzal azonban, hogy a tevékenységéből származó nyereséget nem

osztja fel tagjai között Ismertesse a közhasznú társaság legfontosabb jellemzőit! A közhasznú társaság jogi személy. Alapítására, szervezetére a kft-re vonatkozó rendelkezések az irányadók. A közhasznú társaságot jellemzi a vagyonszerzési célzat hiánya, ezért a közhasznú társaság megszűnése esetén sem következhet be a tagok tényleges vagyoni gyarapodását eredményező helyzet. Megszűnéskor a tagok csak a törzsbetétjük alapításkori értékére tarthatnak igényt, ezt meghaladóan a vagyont közhasznú célra kell fordítani. A társaság törléssel szűnik meg. Mi történik a kht. vagyonával megszűnéskor? Megszűnéskor a tagok csak a törzsbetétjük alapításkori értékére tarthatnak igényt, ezt meghaladóan a vagyont közhasznú célra kell fordítani. Ki hozhat létre közalapítványt? Közalapítványt kizárólag az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzat képviselőtestülete létesíthet. A közalapítvány

mindig nyitott, ahhoz feltétel nélkül bárki csatlakozhat. Az alapító okirat előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kuratórium elfogadása szükséges. VII. fejezet Sorolja fel a társadalombiztosítás alapelveit! Kötelező részvétel elve; korlátozott biztosítási elv; arányosság elve; járulék; hozzájárulás; tagdíj fizetési kötelezettség elve; foglalkoztató együttműködési kötelezettsége; célhoz kötött személyes adatközlés elve; állam mögöttes felelőssége Kikre terjed ki a Tb. törvény hatálya? A törvény személyi hatálya elsődlegesen a biztosítottakra terjed ki. Biztosítottnak minősül, akik munkaviszonyban vagy törvény által a munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszony keretében végzik tevékenységüket. Sorolja fel az egészségbiztosítási ellátásokat! Egészségügyi szolgáltatás; pénzbeli, baleseti ellátások; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz és járadék. Sorolja fel a

nyugdíjbiztosítási ellátásokat! Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj; rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj; hozzátartozói nyugellátás; özvegyi nyugdíj; árvaellátás; szülői nyugdíj; baleseti hozzátartozói nyugellátások. Mi a tb. baleseti ellátás jellegzetessége? A társadalombiztosítási ellátások körében szereplő baleseti ellátások közös jellemzője, hogy csak üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járnak és nem feltételük hosszabb biztosítási idő. Ismertesse a tb. felelősségi szabályokat! Nyugellátás jogalap nélküli felvétele, 90 n apon belüli visszafizetés, ha írásban kötelezték a 90 napon belül. A foglalkoztató és egyéb szerv is kötelezhető a nyugellátás megtérítésére, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának a következménye. Akkor is köteles a foglalkoztató a baleseti rokkantsági

nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset a munkavédelmi szabályzat előírásainak nem tett eleget. Az esedékességtől számított 5 éven belül fizetési meghagyással érvényes VIII. fejezet Mit jelent az időgép funkció a jogszabályok számítógépes nyilvántartásánál? Időgép funkció segítségével a jogszabályoknak nemcsak a CD záráskor hatályos szövege, hanem bármely előző időpont hatályos joganyaga előhívható. Köti-e határidő a cégbíróságokat a cégbejegyzési, (változás-bejegyzési) kérelmek elbírálásakor? A cégbíróság köteles a változás-bejegyzési ügyekben a kérelem érkezésétől számított 30 napon belül (kkt, bt), 60 napon belül (jogi személy cégek esetén) Milyen területeken érvényesül a cégnyilvántartás nyilvánossága? Új törvény kiemelkedő jelentősséggel biztosít a cégnyilvánossága és közhitelessége követelményének. A cégnyilvánosság nyilvánossága 3 t

erületen érvényesül: cégjegyzék (cégbíróság), Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (Igazságügyi Minisztérium szervezetén belül), Cégközlöny (Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja). A cég milyen adatait tartalmazza a cégjegyzék? Cég cégjegyzékszáma, neve, székhelye, tevékenységi köre, jegyzett tőkéje, cégjegyzés módja, cég adószáma, tb folyószámla száma, statisztikai számjele. Ki és milyen feltétellel tekintheti meg a cégjegyzékben egy cég bejegyzett adatait? A cégbíróságon az egyes cégekre vonatkozó nyilvántartásokat meg lehet tekinteni és az ott szereplő adatokról feljegyzés készíthető. A cégjegyzék adatairól hiteles közokirat formájában cégmásolat, cégkivonat, illetve cégbizonyítvány kérhető. A cégnyilvánosság kiteljesedését jelenti az az új szabály is, melynek értelmében már nem csak a cégjegyzék adatairól, hanem a cégiratok közül a létesítő okiratról, ill. annak

hatályosított szövegéről, valamint a cégek éves beszámolóiról is kérhető ki hiteles másolat. Milyen előnnyel bír a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat? Cégnyilvántartási és Céginformációs szolgálat, figyelemmel arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium számítógépes rendszere biztosítja az egyes cégbíróságok számítógépes cégnyilvántartásának működését. A közös számítógépes rendszer segítségével ezért valamennyi cég cégjegyzékének adata rendelkezésre áll, ideértve a b ejegyzés alatt álló cégadatokat is. Amikor az egyes cégbíróságokon a cégadatokat számítógépen rögzítik, azok egyidejűleg megjelennek a Szolgálat számítógépes rendszerében is. Mennyi időn belül kell közzétennie a Cégközlönynek a cégekre vonatkozó közleményeket? Az igazságügyi Minisztériumba történő beérkezést követő 30 napon belül a Cégközlönynek nyilvánosságra kell hoznia. Ki kezdeményezheti a

cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását? Ügyész, cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője, illetékes kamara tisztségviselője, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. Milyen szankciókat alkalmazhat a cégbíróság? Írásbeli felhívás, pénzbírság, cég - vezető testületének összehívása, cég működésének felfüggesztése, cég megszűntnek nyilvánítása. Mikor vehető igénybe a polgárok személyi adataira és lakcímére vonatkozó nyilvántartási adatszolgáltatása? A nyilvántartás szolgáltatását akkor vehetik igénybe, ha az eljáráshoz szükséges adat az érintett polgártól nem szerezhető be, vagy az általa közölt adatok nem alkalmasak az azonosításra. A nyilvántartás szervei a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén adatot szolgáltatnak. Az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartás közhitelűen tanúsítja a

nyilvántartásba vett adatokat és azok változását: az adatszolgáltatás kívülállók számára megjelenő írásbeli formája pedig közokiratnak minősül. Minek minősül az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartás adatszolgáltatása? Az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartás közhitelűen tanúsítja a nyilvántartásba vett adatokat és azok változását: az adatszolgáltatás kívülállók számára megjelenő írásbeli formája pedig közokiratnak minősül. Sorolja fel az ingatlan-nyilvántartás alapelveit! Bejegyzés elve, nyilvánosság elve, közhitelesség elve, kérelemhez kötöttség elve, rangsor elve, okirat elve. Milyen jelentősége van a közhitelesség elvének az ingatlan-nyilvántartásban? Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, ill., ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Mit tartalmaz az ingatlan-nyilvántartás? Önálló

ingatlanod adatait, jogosultak beazonosítására szolgáló adatokat, ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket. Nevezzen meg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezjető jogok közül hármat! Haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog, elő- és visszavásárlási a v ételi jog; tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog. Nevezzen meg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezjető tények közül hármat! Jogosulttal szemben megindított felszámolási vagy végelszámolás eljárás, kisajátítási eljárás megindítása, bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, telekalakítási és építési tilalom elrendelése, elidegenítési és terhelési tilalom, törvény meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása. Milyen részekből áll az ingatlan-nyilvántartás? Tulajdoni lap, tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke, ingatlan-nyilvántartási térkép, okirattár. Kinek kell kérnie az ingatlan

tulajdonjog változásának bejegyzését a földhivataltól? A bejegyzést, ha a jogszabály rendelkezéséből vagy tény megállapodásból más nem következik, annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (adásvételnél vevőnek). Kérheti az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. A kérelmet szerződés keltétől 30 napon belül kell körzeti hivatalhoz benyújtani. Kötelező bejelentés alá tartozik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének, lakcímének megváltozása is. Említsen három olyan jogot, melyet csak közokirat vagy ü gyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján jegyez be a földhivatal! Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Mi a széljegy a tulajdonlapon? A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy az

ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. A kérelem elintézése után a széljegyet törölni kell Milyen területeket foglal magába az iparjogvédelem? Találmányok szabadalmi oltalma, használati minta oltalma, ipari minta oltalma, védjegyoltalom, származás- és eredet-megjelölés oltalma, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, újítások oltalma. Mikor szabadalmaztatható egy találmány? Ha új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Mikor jön létre és mennyi ideig tart a szabadalmi oltalom? A szabadalmi oltalom a b ejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart. A szabadalmi oltalom alapján a

szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A szabadalmi oltalomból eredő jogok (feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével), átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők Mi lehet a védjegyoltalom tárgya? A védjegyoltalom tárgya olyan grafikailag ábrázolható megjelölés lehet, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más áruktól vagy szolgáltatásoktól. Mennyi ideig tart a védjegyoltalom? A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik és a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A védjegyoltalom további 10-10 éves időtartamra megújítható Milyen területei vannak a belkereskedelmi tevékenységnek, és melyikbe tartozik a reklámtevékenység? Nagykereskedelem, kiskereskedelem, vendéglátás, idegenforgalmi szolgáltatások, kereskedelmi szolgáltatások. Kereskedelmi szolgáltatás különösen az üzletszerű reklám- és

hirdetési tevékenység. Milyen érdekeket kíván megvalósítani a reklám jogi szabályozása? A reklámra vonatkozó jogi szabályozásnak két alapvető érdeket kell megvalósítania: a fogyasztói érdekek védelmét, a p iaci verseny fenntartását, a verseny és az üzleti tisztesség biztosításával. Kire terjed ki a reklám törvény alanyi hatálya? A törvény alanyi hatály kiterjed mindenkire, illetve minden szervezetre, aki, vagy amely gazdasági reklámtevékenységet végezhet. A reklámtevékenység résztvevőit a törvény egységesen vállalkozásnak minősíti. Mire terjed ki a reklám törvény tárgyi hatálya? A törvény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság területén a reklámtevékenységben résztvevők által végzett gazdasági reklámtevékenységre terjed ki. Határozza meg a reklámozó, a reklámszolgáltató, és a reklám közzétevője fogalmát! Reklámozó, akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját

érdekében a reklám közzétételét megrendeli. Reklámszolgáltató, aki érdekében a reklám körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. A reklám közzétevője, aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi. Milyen feltétellel tehető közzé egy reklám? Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató részére mutatja, aki azokat regisztrálja és egy évig megőrzi. A külön jogszabályban meghatározott, előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá eső árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak

alapján az áru, forgalomba hozható. Nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé Az okirat és tanúsítvány meglétéért a felek egyetemlegesen felelnek, míg az adat, az okirat és a tanúsítvány tartalmáért és valódiságáért egyedül annak birtokosa felel. A reklámot csak a reklámjelleg felismerhető feltűntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni. Mely általános reklámtilalmak kapcsolhatók az alkotmányos alapjogok védelméhez? Az általános reklámtilalmak közvetlenül az alkotmányos jogok védelmét szolgálják. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely személyhez fűződő jogokat sért, erőszakra buzdít, illetve károsító magatartásra ösztönöz, félelemérzetet kelt, gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. Mely általános reklámtilalmak irányulnak a fogyasztók megtévesztése ellen? Megtévesztő reklámok védik a fogyasztókat. Burkolt reklám; olyan

áruk reklámozása, amelyeknek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik; pénzügyi szolgáltatások olyan reklámozása, hogy az ahhoz kapcsolódó adóelőnyt domborítja ki, illetőleg az adóelőny vonatkozásában félrevezető; olyan reklám közzétételét, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget. A törvény megengedi az összehasonlító reklámok közzétételét, de csak ha azok nem ütköznek a versenytörvényben meghatározott korlátozásokba. Mely áruk vonatkozásában állapít meg a törvény külön reklámtilalmakat és korlátozást? A törvény tilalmakat, illetve korlátozásokat határoz meg a részben, vagy egészben forgalomképtelen áruk vonatkozásában, illetve az egészség védelme érdekében. Az alábbi árukra: fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok; közbiztonságra különösen veszélyes eszközök; kizárólag orvosi vényre kiadható, vagy kizárólag

fekvőbeteg gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett gyógyszerek; dohányáru; alkoholtilalmú italok. Ismertesse a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII Törvény megsértése esetén a felelősség általános szabályait! A Tpt. (1996 LVII törvény); Államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény (1957 IV); Polgári perrendtartásról szóló törvény (1952. III) A reklám felügyeleti eljárásnak a speciális részletszabályait a reklámtörvény vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. Milyen marasztaló határozat hozható a reklám-felügyeleti eljárásban? Elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését; megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását; bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorba kell

behajtani. Mikor lehet bírósághoz fordulni reklámügyekben? A reklám felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelemre, ha a g azdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. A törvény lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg, az eljárás megindítására a f ogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezetek is jogosultak legyenek. Határozza meg a „Tisztességtelen piaci magatartás és a ve rsenykorlátozás tilalmáról szóló jogszabály” (Tpt.) hatályát! A törvényi hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A külföldön tanúsított versenykorlátozó piaci magatartásra és a külföldön létrejött vállalati

összefonódásrais, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. Mit jelent a tisztességtelen verseny általános tilalma (generálklauzula)? A tisztességtelen verseny általános tilalma: tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül (különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően) folytatni. Sorolja fel a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartásokat (tilalmakat)! Tisztességtelen verseny általános tilalma; Hírnévrontás tilalma; Üzleti titoksértés tilalma; „Bojkott felhívás” tilalma; A látszatkeltés (szolgai utánzás) tilalma; Üzleti manipulálás tilalma. Mi az üzleti titok? Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a

jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Mit jelent a bojkott felhívás tilalma? Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. Nevezzen meg egy, a fogyasztók megtévesztésének tilalmába ütköző magatartást! Áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. Elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek. Áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

Különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik. Mondjon három esetet a gazdasági erőfölénnyel visszaélés tipikus fajtái közül! Üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. Termelést, forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni. Indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. Másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Ismertesse a Gazdasági Versenyhivatal jogállását! A törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. Milyen szakaszokból áll a Gazdasági Versenyhivatal eljárása?

Vizsgáló eljárás, Versenytanács eljárása, utóvizsgálat, végrehajtás. Mikor és milyen összegű bírságot szabhat ki a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa? Akinek törvénysértését az eljáró versenytanács megállapította, azzal szemben bírságot szabhat ki. A bírság összegét a törvény nem szorítja határok közé, azt az eset körülményeire tekintettel kell kiszabni. A törvény felhatalmazza az eljáró versenytanácsokat, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hivatalos lapjában határozataikat nyilvánosságra hozzák. Ismertesse a bíróság verseny felügyeleti eljárással kapcsolatos jogkörét! A bíróság a v ersenytanács határozatát megváltoztathatja. A törvény szerinti esetekben a Gazdasági Versenyhivatal is fordulhat a bírósághoz, ha működése során észleli, hogy valamely közigazgatási határozat a verseny szabadságát sérti. A bíróság hatáskörébe tartoznak a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások

miatt indított eljárások. Ki kezdeményezheti a „közérdekű pereket”! A fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet, Gazdasági kamara, Gazdasági Versenyhivatal pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. IX. fejezet Mi a közigazgatási (államigazgatási) ügy fogalma? Államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv: ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez. Nevezzen meg három olyan ügyfajtát, ahol másodlagos jogforrásként az államigazgatási eljárási törvényt kell alkalmazni? Honvédelmi, külkereskedelmi, igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, árak megállapításáról szóló törvényekben megállapított ügyekben, biztosítási tevékenységről

szóló törvényben meghatározott ügyekben, és adó- és jövedéki ügyekben. Milyen általános illetékességi szabály érvényesül az államigazgatási eljárásban? Az általános illetékességi szabály szerint, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra az a k özigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye van. Jelöljön meg egy ügyfajtát, ahol sajátos illetékességi szabály érvényesül az államigazgatási eljárásban! Ingatlanra vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv jár el, amelynek területén az ingatlan van. Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. Több illetékes közigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. Milyen határidő vonatkozik az államigazgatási ügyeknél a

határozathozatalra? Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított 30 napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat csak törvény, vagy kormányrendelet állapíthat meg. Melyek a leggyakoribb bizonyítási eszközök az államigazgatási eljárásban? Ügyfél nyilatkozata, irat, tanúvallomás, szemle és szakértői vélemény. Mikor tagadható meg a tanúvallomás az államigazgatási eljárásban? Ha a t anú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója; az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú sajátmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Tanúként nem hallgatható meg az, akitól bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható illetve államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól nem kapott felmentést. Mi az ügyfél

teendője az igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg? Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Ha a k özigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosíthatja vagy visszavonhatja. Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a k érelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul. Milyen „egyszerűbb” határozatokat hoz a közigazgatási (államigazgatási) szerv? Közigazgatási szerv egyszerűbb határozatának tekinthető: Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartás. A hatósági ellenőrzés során milyen intézkedéseket hozhat a közigazgatási szerv? A közigazgatási szerv jogszabálysértés megállapítása esetén köteles a szükséges intézkedésedet megtenni, így különösen: az ügyfél vagy a

felettes szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre; hatósági jogkörét a törvény szerint gyakorolni; más közigazgatási szervet intézkedés végett megkeresni: fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni. Ismertesse a közigazgatási határozatok elleni jogorvoslatok fajtáit! A közigazgatási határozatok elleni jogorvoslatok fajtái: a határozat módosítása és visszavonása; fellebbezés; felügyeleti intézkedés; bírósági felülvizsgálat. Mi teheti szükségessé a k özigazgatási (államigazgatási) határozat azonnali végrehajtásának elrendelését? A felsorolt ügyekből látható, hogy a határozat azonnali végrehajtásának kimondására azért lehet szükség, mert nem minden esetben lehet súlyos vagy éppen helyrehozhatatlan következmények nélkül megvárni a jogorvoslati lehetőség miatt elhúzódó ügy befejezését. A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell

mondani, és külön meg kell indokolni. Hol és mikor lehet kérni a II. fokú közigazgatási határozat felülvizsgálatát? Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva (ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik) az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a megyei bíróságtól. A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. Sorolja fel a közigazgatási határozat végrehajtási formáit! Pénzösszeg behajtása; meghatározott cselekmény végrehajtása; meghatározott ingóság kiadása. X. fejezet Jelölje meg a tágabb értelemben vett büntetőjog részterületeit! A büntetőjog tágabb értelemben az alaki büntetőjogot, az anyagi büntetőjogot és a büntetésvégrehajtási jogot foglalja magába. Mi a bűncselekmény? A bűncselekmény az a

szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a t ársadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A Btk bűncselekménynek főszabályként a szándékos elkövetést tekinti, a gondatlanságból megvalósított különös részbeli cselekményt tehát csak akkor bűncselekmény, ha ezt a törvény kifejezetten elrendeli. A Btk szerint a bűncselekmény súlyának megfelelően bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. Mi a különbség a bűntett és a vétség között? A Btk. szerint a bűncselekmény súlyának megfelelően bűntett vagy vétség Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség Vázolja a

szándékos bűncselekmény időbeli megvalósításának lehetséges mozzanatait! A gondolati elhatározás; az előkészület; a kísérlet; a befejezett bűncselekmény. Milyen jelentőséggel bír a szándékosság és a gondatlanság a büntetőjogban? A szándékos kifejezés a t örvényi tényállások szövegében hallgatólag benne rejlik, a jogszabály külön csak a gondatlan elkövetésre tér ki. Mi a különbség a bűncselekmény tettesei és részesei között? Elkövetett alatt a Btk a t etteseket és a részeseket érti. A részesekre is a t ettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbújtó és a bűnsegéd (részesek). Ismertesse a büntethetőséget kizáró okokat! Gyermekkor; kóros elmeállapot; kényszer és a fenyegetés; tévedés; cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka; jogos védelem; végszükség; magánindítvány hiánya. Ismertesse a

büntethetőséget megszüntető okokat! Elkövető halála; elévülés; kegyelem; cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása. Milyen főbüntetések szabhatók ki a bűncselekmények elkövetőivel szemben? Főbüntetések: szabadságvesztés; közérdekű munka; pénzbüntetés. Milyen mellékbüntetéseket ismer? Közügyektől eltiltás; foglalkozástól eltiltás; járművezetői eltiltás; kitiltás; kiutasítás; pénzmellékbüntetés. Sorolja fel a büntetőjogban kiszabható intézkedéseket! Megrovás; próbára bocsátás; kényszergyógykezelés; alkoholisták kényszergyógyítása; elkobzás; pártfogó felügyelet. Mi a szabálysértés? A szabálysértések a bűncselekményhez hasonlóan társadalomra veszélyes cselekmények, de kevésbé, mint a bűncselekmények, ezért a jog a büntetőjogban alkalmazottnál enyhébb jogkövetkezményeket helyez kilátásba a szabálysértés elkövetőivel szemben. Vázolja a

szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok fórumrendszerét! Általános hatáskörű szabálysértési hatóság a helyi önkormányzat jegyzője. Mindez annyit jelent, hogy a községi, városi, megyei jogú városi, illetve a fővárosi kerületi jegyző első fokon jár el minden olyan szabálysértési ügyben, amelyet külön jogszabály nem utal más szabálysértési hatóság körébe. A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. Magyarországon ténylegesen előforduló mintegy évi négyszázezer szabálysértési feljelentés döntő többségét a rendőri szervek bírálják el. A vám- és deviza-szabálysértés, valamint az adóügyi jogszabályok jövedékre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése miatt a vám- és pénzügyőrség szervei járnak el. Milyen büntetések és intézkedések szabhatók ki a szabálysértés elkövetőire?

Elzárás, pénzbírság – büntetések. Járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kiutasítás, figyelmeztetés – intézkedések