Education | Pedagogy » A nevelés-oktatás stratégiái, módszerei és eszközei

Dr. Bakó András - Multimédia Alapjai Analóg: az anyagi világ. Digitális: - folytonosan változik a feszültség, ami számjegyekkel leírható, racionális számjegyek Multimédia: Információt közöl – írott sajtó, rádió, tv, interneten keresztül Digitális Multimédia: digitálisan kezeljük a 3 területet: kép, hang, mozgókép A multimédia különböző területeinek formáival foglalkozik. 1, Médiaelemeinek digitális előállítása 2, Multimédia szerkesztése, manipulációja, feldolgozása 3, Előállított digitális anyagok végtermék készítése I, Hangfeldolgozás Input – analóg Output- digitális: számítógépről, cd-ről – számjegyekből áll Mintavételezési ráta: minél sűrűbb,annál jobb 5000-től 20.000-ig a m intavételezés, cd esetén 1 mp alatt 44000-t mérnek – 16 bites a cd minősége High Fidelity: HIFI 20 Hz- 20.000 Hz –hifi minőség Digitalizálás: Hang magasság Megmérnek egy feszültségértéket 5000-200.000-szer

mérik meg másodpercenként, CD esetén 44.000/sec Az intervallu -mokat diszkrét értékekre bontottuk fel t Felosztják egyenlő intervallumokra és megmérik a mintákat Mintavételezési arány=Samhlius Rate • Érték attól függ, hogy 1 darab hang/? bit 1 Kvantálás 1,Kvantálás: A valós értékhez közeli pontot vesszük, hány különböző hangot vagyunk képesek a műszerrel felvenni. 4-8-12-16 bit 2, Szerkesztő : zeneszerkesztő szoftver output cd, dvd, hd Számítógépen hangbemenet szoftver digitalizálja 3, Output: Rádió, lemezjátszó, mikrofon, telefon analóg jel digitális jel Digitalizáló berendezések: Pinacle k ártya: amely az analóg hangból, vagy analóg képről digitálist állít elő Output: összes analóg input tároló berendezések II, Képfeldolgozás 1, analóg (film, dia, papírkép) 2, digitális film, kamera, telefon, fényképező 4-8 bit szürkeárnyalatos kép (256) Színes RGB (red- green- blue, 8-8-8 bit) True color

10 v. 12 bit R Red 8bit 256 érték* G Green 8bit 256 érték* B Blue 8bit 256 érték= 16,4millió különböző szín Digitalizálás történhet: a, reprodukálással b, szkennelésel analóg anyagból vagy papírképből digitális képet csinálnak, erre a műveletre általában a szkennereket alkalmazzák Szkennerek: - felbontóképességét dot per inch-ben mérik. Jellemző méret : 300-6400 ig Input: papírkép300 pont per inch ( 1 db 2,5 cm-ről 300 képpontot vesz fel) 1 inchen lévő képpontok száma: DPI (dot per inch) 1 inch – 2,5 cm Két féle felbontása van: - optikai: fizikailag hány pontot képes felbontani - digitális: a meglévő pontok közé újabb pontokat szúr be. 2 A felbontóképességet lehet állítani akár szoftverből is. Azt hogy milyen felbontóképességet érdemes beállítani a céltól függ. Legegyszerűbb az OCR OCR- optical caracter recognizer (optikai karakter felismerő) (Recognita szoftver) Raszter- „szöveg”( TXT, DOC)

150- 600 DPI- t érdemes ha szöveget szeretnénk szkennelni 600- 1200 DPI-t érdemes beállítani ha papírképet, fényképet szeretnénk majd belőle nyomtatni. Nyomdai célokra pedig általában az 1200-2400 DPI felbontás használatos Szkennelés: - pozitív képek (általában A4-es) - film (600-6400 DPI) - pozitív + film (A4-es általában, adnak keretet hozzá) 6400 DPI optical resolution Pl. ha egy 24 x 36- os diát be szeretnék szkennelni a tömörítetlen állomány (TIFF, BMP), amely minden egyes képpontot tartalmaz nagyon nagy méretű ~ 150 Mbájt . Egy veszteséges tömörítéssel (pl. JPG join picture group) ezt a 150 M bájtot le lehet kicsinyíteni 6-10 Mbájtra A digitális képek fajtái: - negatív: színes, fekete-fehér - pozitív Érzékelők: White Balance (fehér egyensúly állítás) 5500 K –Napfény 2500 K – Neon fény 1500 K – gyertya fény 1, Analóg: film: - fekete-fehér - színes: kültéri-beltéri - Dia 2, Digitális: Ár Fogyasztás

Dinamika Képzaj Kiolvasás - CCD (Charge Couple Device) – itt töltés keletkezik - CMOS - itt feszültség keletkezik CCD CMOS Magas Alacsony Magas Alacsony Magas Alacsony Túlcsordul-a töltés alacsony Nagy Hosszú idejű Rövid idejű CCD – fény hatására kapacitás töltéstöltés kiolvasásanalóg átalakításfeszültségdigitális jel Töltés kiolvasásátalakítástisztítás (RAW) sűrítéstárolás(JPG) RAW- digitális kép negatívja Kicsi a zaj, jó minőségű színvisszaadás digitális CMOS – Nagyobb zaj, általában nem olyan jó a színrajzolata, viszont az en ergiafogyasztás kisebb, olcsó előállíthatóság, komolyabb képfeldolgozó eljárás. A kiolvasás szinte egyszerre történik. Minden pixel tartalmaz erősítő és kiolvasó egységeket 3 Fényképezőgép kiválasztás: 1, Felállás mennyi idő alatt lesz működésre kész 2, képfeldolgozás ideje (újraindíthatóság) 3, Kereső Kereső: - keret kereső (távoli tárgyaknál

alkalmazható) - optikai kereső - matt üveg kereső - D5 digitális kereső - D6 LCD panel - D7 tükörreflexes Érzékelő nagysága: Megapixel Szám Méret pl. 3x4 mm Profi 24x36mm 10-20 mpixel 3-4-5 : széria 8-10-18: profi 30-40: műtermi Felbontás: 1800x2400 = 4.3 millió pixel Fénykép minőség minimum 300 DPI 1800/300 = 6 2400/300 = 8 6x8 Inch 15x20 cm Cserélhető : Analóg – digitális Nem cserélhető. Analóg- digitális Mekkora legyen a fókusz Fényképezőgép: Objektív: cserélhető, fix(compact) Lencsék típusai: - Nagylátószögű - Normál - Teleobjektív Normál objektív: a látószöge nagyjából megegyezik a szem látószögével, előszeretettel használják. 35 mm esetén nagyjából a látószög 40-45 fok, a fókusztávolság 50 mm Szorzószám: 1.7-szoros , ha van egy normál optikám, ami 50 mm-es az 50 x 17=85 mm-es a fókusztávolság Nagylátószögű: - nagylátószögű - ultra nagylátószögű (halszem optika) 30-5 mm – 5mm> 180 °

Látószög: 60° 200° Ott használjuk, ahol nincs elég hely, közelről is elég nagy területet tud befogni. 4 Teleobjektív: 1200 mm f>80m - „kis” tele 80< < 200 : általában portré készítéséhez használják -„nagy”tele > 1200 mm :elsősorban állatfelvételeknél, sporteseményeknél használják 20 szoros a nagyítása a normál optikához képest. Úgy fényképez, mintha 4 méterre állnánk az eseménytől. Az egymástól távol eső tárgyakat közel hozza egymáshoz, összenyomja A legkisebb látószög kb 2-3° Lencsék tulajdonságai: - Fókusztávolság - Fényerő: f F= d , f: fókusztávolság, minél nagyobb az átmérő(d), annál kisebb számot kapunk ⇒ minél kisebb, annál jobb a fényereje Legjobb:1,1.2,14,18,12,25,56 közül az 1es - Blende - Mélységélesség - Cserélhető lencsék - Fókusztávolság - Nagylátószögű lencsék - Halszemoptika: magunk mögé is látnak 6-35mm=fókusztávolság Normál optika 35-80mm

Teleobjektív <80-1m20cm Gumi optikák: 3 x zoom, 20-60mm 3,5-5,6 Sose éri el a fix fokusztávolságú lencsék minőségét. Arra használjuk, hogy ne kelljen mindenféle méretű optikát magunknál tartani. Motoros zoom, kézzel vezérelt zoom Tüköroptikák: Fényerő és fókusztávolság rögzített! 900 mm(lemez 4-5kg) 300 mm (tükör 1-15 kg) Makrofotózás: A tárgy nagysága nagyobb vagy egyenlő a kép nagyságánál. Pl cserebogár legalább akkora, mint a valóságban, vagy virágokról, stb. 1, Lehet csinálni speciális vagy úgynevezett makro objektívvel Fókusz normál vagy tele pl. 130 mm 2, Gumioptika esetén :Macro 3, Közgyűrű : a gép és a lencse közé beépített, különböző nagyságú, attól függ milyen közel akarunk menni a tárgyhoz. - automatikával felszerelt - nincs automatikával felszerelve: pl fénymérést nekünk kell elvégezni Előtétlencsék, segédlencsék III, Filmezés: 8 mm, 16 mm, 36 mm 5 Film jellemzői: - Frame Rate –

egy másodpercenkénti kockák száma pl. 16, 18, 20 koc ka / 1 mp Analóg: Video Home System VHS – kicsi a felbontó képessége 12 mm 8mm-es sony Digitális: érzékelő – ccd – 1 ccd, 3 ccd Tároló : DV szalag, DVD lemez, Memória kártya 6 emutatás, személyes példaadás C, meggyőzésformálás módszereként: előadás, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája Közvetett (indirekt) módszerek: A, beidegzés közvetett módszereként: közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezése, perspektívák megszervezése, hagyományok kialakítása B, magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerként: személyes nevelői részvétel a közös munkában, pozitív egyéni és közösségi minták kiemelése C, meggyőzésformálás módszereként: közvetett felvilágosítás, vita Természetesen nem csak a nevelésben alkalmazunk úgynevezett módszereket, hanem a tanítás-tanulás folyamatában is. A jó

pedagógus pályája során nem elkülönítve, hanem egymást kiegészítve használja, munkája során felváltva alkalmazza ezeket az eljárásokat. A tanítás-tanulás módszerének nevezzük 4 részint a nevelő tanítást irányító munkáját, részint pedig a tanulók önálló munkáján alapuló pedagógiai eljárásokat, amelyeknek alkalmazásával a tanulók ismereteket szereznek, jártasságot és készségeket alakítanak ki, továbbá képességeket fejlesztik. Ezeket az eljárásokat a nevelő tudatosan és tervszerűen választja meg a tanítási-tanulási folyamatban egy-egy didaktikai feladat megoldására. A módszereket három nagyobb csoportba sorolhatjuk aszerint elkülönítve, hogy melyik fél – a tanuló, vagy a pedagógus – ’aktiválja’ a helyzetet: Nevelő munkáján alapuló módszerek: - szóbeli ismeretközlés - szemléltetés Nevelő és a tanuló közös munkáján alapuló módszerek: - megbeszélés - gyakorlás - ismétlés -

ellenőrzés - értékelés Tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: - megfigyelés - kísérlet - gyakorlati munka - szövegek tanulmányozása - tanuló munkája a programokkal, feladatlapokkal, munkafüzetekkel, oktatógépekkel Mind a nevelési, mind pedig a tanítási-tanulási folyamatban megválasztható módszereknél és eljárásoknál fontos figyelembe venni a választás kritériumait, vagyis a módszerek megválasztásának szempontjait: 1. nevelés, oktatás célja 2. nevelés, oktatás tartalma 3. a gyermek életkori sajátosságai, képességei 4. nevelő személyisége, pedagógiai és módszertani kultúrája 5. a neveléshez adott tárgyi feltételek figyelembevétele A nevelőmunka sikeressége nagyrészt attól függ, hogy a pedagógus mennyire tud magatartási normákat érékként elfogadtatni, és azokat belsővé, személyessé tenni. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a legelemibb, úgynevezett szociális technikákról sem, amelyek a

mindennapi életünk során is előfordulnak. Ilyenek például a metakommunikáció – ezen belül a testhelyzet, a külső megjelenés, a mozdulatok, az arckifejezés – és a verbális kommunikáció – szóhasználatunk változatossága, nyelvünk sokszínűsége, egyéb fonetikai ’kellékek’ (hangsúly, hangszín) – sajátos eszközei. Egészében elmondható az egyes pedagógiai módszerekről, hogy sohasem egymagukban vannak jelen a nevelés folyamatában, hanem kapcsolatban 5 vannak-, kiegészítik-, átfedik egymást. Mint ahogyan a nevelésről és az oktatásról is elmondhatjuk azt, hogy az emberi léptéket megőrizve sohasem jelennek meg egymás nélkül életünk színpadán, hanem karöltve, egymást kiegészítve, egymásra épülve és építve találkozhatunk velük. Véleményem szerint csak a tudományos pedagógia palettáján, és tankönyveiben szerepelnek elkülönítve egymástól. Felhasznált irodalom: Németh András – Nevelés, gyermek,

iskola /Eötvös József kiadó 1997./ Bevezetés a pedagógiába /Eötvös József kiadó 1996./ Dr. Szántó Károly – Pedagógia /Tankönyv Kiadó 1985./ Kozma Béla – Pedagógia /Managerpress 1993./ 6