Economic subjects | Finances » A nyilvánosság bevonásának feladatai az infrastrukturális projektek előkészítésébe

A nyilvánosság bevonásának feladatai az infrastrukturális projektek előkészítésébe c. előadás anyaga 2003. február 25 Készítette: Bozsó Tamás Tartalomjegyzék I. rész: A nyilvánosság bevonásának feladatai az infrastrukturális projektek előkészítésébe 3 I. Bevezetés 4 Mit jelent a nyilvánosság fogalma? . 4 A közjog, mint alapja a nyilvánosság vélemény nyilvánításának. 4 A nyilvánosság bevonására vonatkozó jogi szabályozás az Európai Unióban . 5 A nyilvánosság bevonásának hazai szabályozása. 6 A nyilvánosság bevonása az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos döntésekbe. 8 A nyilvánosság bevonásának alapelvei döntéshozatali folyamatokba. 8 1. Meg kell határozni az érdekeltek, az érintett nyilvánosság körét 8 2. Az együttműködés kialakítása 9 3. Miért, mikor és hogyan kell bevonni az érdekelt nyilvánosságot? 9 A konzultációs lépések a következők egy átlagos projektnél . 12 A

nyilvánosság részvételének céljai a projektek környezeti értékelésének fő szakaszaiban . 13 A projekt kijelölése. 13 kezdeti vita a projekt lehetőségeiről . 13 A kiindulási koncepció . 13 a projekt kereteinek meghatározása. 13 Környezeti hatástanulmány készítése . 13 Második értékelő fázis. 13 közvélemény-kutatás . 13 Végső környezetértékelés, . 13 döntés . 13 A nyilvánosság döntéshozatalba történő bevonásának módszerei. 14 1. A közönség tájékoztatásának módjai – egyirányú módszer 15 2. A nyilvános információcsere módjai– kétirányú módszer 15 3. A részvétel megtervezésével – párbeszéd, dialógus 16 A párbeszéd, dialógus. 16 A párbeszéd, a dialógus célja . 16 Alapfogalmak jegyzéke . 17 II rész: Tájékoztatási terv. 20 I. Bevezetés 21 II. Alapelvek, követelmények 22 III. A tájékoztatás, a nyilvánosság bevonásának módszerei, eszközei 24 1. Általános tájékoztatás 24 2.

Speciális tájékoztatás 24 Jelentések. 24 Havi tájékoztatás . 24 Eseti tájékoztatás . 24 IV. Műszaki fázisokhoz rendelt feladatok 26 1. A nyilvánosság előzetes tájékoztatása a távlati elképzelésekről 26 2. A kiválasztott alternatíva megvalósításának eldöntését követő tájékoztatás 26 3. A kivitelezés során történő tájékoztatás 28 4. A kivitelezés után történő tájékoztatás 28 V. Az EU tájékoztatása 30 Az EU projektekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek az egyes projektfázisokban . 31 Javaslatok, stratégiák a nyilvánosság bevonásának gyakorlati lebonyolítási folyamatában. 33 Az engedélyező hatóságok közötti együttműködés . 33 A hatóságok közötti együttműködés megszervezésének módjai . 33 Tapasztalatok a beruházók és a tervezők részére. 34 2 I. rész: A nyilvánosság bevonásának feladatai az infrastrukturális projektek előkészítésébe 3 I. Bevezetés

Magyarországon nincs nagy hagyománya a nyilvánosság bevonásának a beruházások lebonyolításánál. A rendszerváltás előtt még kevésbé volt az Gondoljunk itt arra – akik még emlékeznek rá – az első nagy szinte rendszerváltó tömegeket megmozgató demonstrációra a dunai vízlépcsők ellen. A beruházások lebonyolításában, a beruházói és a hatósági oldalról nincs még kellő gyakorlat és tapasztalat. Hiányoznak a módszertani ismeretek, és maguk a lebonyolító szervezetek, a felelősük, a nyilvánosság közreműködésével történő infrastrukturális beruházások lebonyolításában. Mit jelent a nyilvánosság fogalma? A nyilvánosság egy vagy több természetes vagy jogi személy, továbbá a nemzeti joggal vagy a gyakorlattal összhangban azok szövetségesei, szervezetei és csoportjai, érdekcsoportjai. Az érintett nyilvánosság a nyilvánosság azon része, melyet a döntéshozatal befolyásol, vagy valószínűen befolyásol, vagy

ahhoz érdeke fűződik A nem kormányzati szerveket is ide kell sorolni, mint érdekelt szervezeteket. Az érdekcsoportok a) közigazgatás részvevői: különböző hatóságok és hivatalok, mint a környezetvédelmi, közlekedési, műszaki biztonsági felügyelőségek, vízügyi és közmű szakhatóságok, geológiai és tisztiorvosi szolgálatok. települési önkormányzatok tűzoltóságok, kulturális örökségvédelmi hivatal, nemzeti parkok, bányakapitányságok stb. b) lakosság, és a tulajdonosok érdekeit védő szervezetek: lakóbizottságok, egyesületek, környezet, természet, műemlékvédő és más általános érdekeket képviselő bizottságok stb. c) vállalkozók: kisvállalkozások, nagyvállalatok, áruforgalmazók, üzletláncok stb. A fenti összeállításból látszik, hogy egy projekt lebonyolításába bevonandók köre, a nyilvánosság rendkívül széles, a konzultációkba bevonandók száma nagy. A nyilvánosság bevonásának hiányából

fakadó problémák: Felmerülhet jogosan a kérdés. Nem fogja e döntéshozatalt akadályozni, késleltetni a hatékony és határozott bonyolítást, nem lesz e túlságosan drága? A válasz röviden igen, ha hagyományosan gondolkozunk. Más oldalról nézve, ha egy projekt több éves előkészítés után nem tud megvalósulni a nyilvánosság ellenállása miatt, vagy csak több éves bírósági procedúra után, akkor mondhatjuk igazán, hogy drága és késedelmes volt megvalósítás. A nyilvánosság bevonásának céljára kialakított szilárd jogi rendszer a kormányzat és a beruházás lebonyolítói számára előnyökkel jár. Ezek az előnyök a széleskörű társadalmi megalapozottságban jelentkeznek, ennek eredményeképpen a kölcsönös egyetértés kialakítható a projektek előkészítésében és lebonyolításában. A közjog, mint alapja a nyilvánosság vélemény nyilvánításának Egy demokratikus társadalomban a szólásszabadság a társadalom

egyik alapeleme. Ezt az emberi alapjogot a Magyar Köztársaság alkotmánya is rögzíti ez kötelezettséget ró, a kormányzatra. A dialógus létrejötte a politikai akaratból származik és az állami hatóságokra, vagyis a választott képviselőkre és közigazgatásra hárul alkalmazásának ellenőrzése. Egy 4 privát projektmenedzsernek konzultálnia kell az illetékes hatóság képviselőjével, aki megfelelően tájékozott a projekttel kapcsolatban és vele kell meghatároznia a dialógus feltételeit. Az egészséges, harmonikus környezet is emberi alapjog, de ezt így konkrétan megfogalmazva még nem jelenik meg sehol, de nemzetközi fórumokon már elismerik. A szólásszabadságból, mint közjogból következik az állampolgárok • Informálódás joga • A részvétel joga • Észrevételezési joga • Jogi intézkedések kezdeményezési joga A véleménynyilvánítás jogát törvények, rendeletek nem szabályozzák. A nyilvánosság

részvételét kifejezési formák nem kötik a törvények szerint. A véleménynyilvánításnak több lehetősége van, például • Érdekvédő szervezetek alapítása • Elektronikus vagy írott sajtóhoz eljuttatott levél • Hirdetmények, körlevelek, szórólapok készítése • Politikusokhoz intézett levelek • Tiltakozások • Demonstrációk Az állampolgárok közjogaiból származó véleménynyilvánítás lehetősége, egy rosszul előkészített, rosszul kommunikált projekt megvalósításánál jelentős késedelmet okozhat, vagy kockáztatja a megvalósítást, ha nagy társadalmi elutasítást vált ki. A demokratikus országokban felismerték már, hogy a környezetszennyezés a természet kizsákmányolása hátrányos hatásokkal jár. Az egykori Szovjetunió jelszava volt, hogy „leigázzuk a természetet” valószínű, hogy ezek hatásait még sokan és sokáig nyögik. A fejlődő országokban, ahol a társadalom fejlettsége nem

demokratikus, rövid távú gazdasági érdekek miatt katasztrofális hosszú távú környezeti károkat okoznak, melyek egyes esetekben visszafordíthatatlanok. A nyilvánosság bevonására vonatkozó jogi szabályozás az Európai Unióban Tekintsük át az infrastrukturális projektek létesítésénél a nyilvánossággal folytatott konzultáció jogi szabályozását. az Európai Unióban Az EU tagországaiban nincsen olyan konkrét törvény, amely előírná, hogy a közlekedési infrastruktúrák fejlesztéséhez a nyilvánosság bevonására van szükség. Az 1980-as években elfogadták a nyilvánossággal történő konzultáció általános keretét, melynek célja az információgyűjtés és a tájékoztatás volt, a végleges döntések előtt. Az 1985-ben kiadott Tanácsi irányelv, a 85/337/EEC számú Direktíva alapot adott a nyilvánosság bevonására egyes állami és magán projektek környezetre gyakorolt hatásának értékelésénél. A direktíva viszont

még nem határozta meg, hogyan kell a konzultációt végrehajtani. 5 A 97/11/EC Direktíva, mely módosítja 85/337/EEC számú Direktívát már konkrétabban előírja a nyilvánosság bevonásának részletes rendszereit. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development – EBRD) amelyben az EU és tagállamai 51%-os többségi tulajdonnal rendelkeznek szintén a környezetvédelmi eljárásokat szabályozza a hitelnyújtás egyik feltételeként. Előírja a nyilvános párbeszédet, és a konzultációt a nyilvánossággal, úgy hogy lehetőségeik legyen nézeteik esetleges aggodalmuk kifejezésére, mielőtt a finanszírozással kapcsolatos döntések megszületnének. A nyilvánosság bevonásának módszereit, az információ és a konzultáció módját is meghatározza, és Környezeti Hatástanulmány (Environmental Impact Assesmant-ETA) ír elő a szükséges esetekben. A Világbank, mely 1944-ben alakult és ma

már öt tagból álló banki vállalatcsoporttá szélesedett, hitelnyújtásának feltételei között határozza meg a nyilvános konzultációt a projektek előkészítésénél. Előírja, hogy a környezetértékelési eljárás során a kölcsönkérőnek több fordulós párbeszédet kell folytatni a nyilvánossággal az előkészítés során, és a megvalósítás során is folyamatosan konzultálni szükséges az érintett nyilvánossággal. A projekttel kapcsolatos dokumentációkat, adatokat a megfelelő formában és nyelven nyilvánossá kell tenni, és a szükséges Környezeti Hatástanulmányt is a nyilvánosság és a civil szervezetek részére elérhetővé kell tenni. Az Európai Unió a csatlakozás előtt álló országoknak, köztük Magyarországnak különböző előcsatlakozási segély programokat nyújtanak. A PHARE program 2000-től már nem ad befektetési támogatást a közlekedés, a környezetvédelem és a vidékfejlesztés támogatására, hanem a

gazdasági és szociális és intézményfejlesztési feladatokra összpontosít. Ezért most nem részletezzük az előírásait A SAPARD programot 2000-ben hozták létre a régiókban megvalósuló mezőgazdasági, élelmiszeripari, és turisztikai projekteket megvalósítani kívánó kisvállalkozások számára. Ezért ezt a programot sem részletezzük. Az ISPA programozási szakaszában az Európai Bizottság a csatlakozásra váró országoktól kértek programot a közlekedésre és a környezetvédelemre vonatkozó stratégiákra. Az ISPA keretében megvalósuló közlekedési projekteknek a transz-európai hálózat (TEN TransEuropean Networks) bővítését kell szolgálni, vagy az Európai Bizottság által javasolt fő közlekedési folyosók egyikének, vagy ahhoz csatlakozó útnak kell lennie. kell lenni A projekteknek illeszkedniük kell az érvényes nemzeti környezetvédelmi, és közlekedési stratégiákhoz. A környezetvédelmi programoknál prioritást kapnak

a nagy tömegek számára előnyt biztosító városi projektek is. Az ISPA támogatásával megvalósuló beruházásoknál a szerződő partnerek kötelezettséget vállalnak, hogy a megfelelő nyilvánosságot biztosítanak az EU előírásainak megfelelően. A részletes követelményeket az Európai Unió arculati Kézikönyve, és a Támogatási Megállapodás határozza meg. A nyilvánosság döntéshozatali folyamatokban történő bevonását a környezeti ügyekben az Aarhus-i egyezmény fogalmazza meg. Az Aarhus-i egyezményt Magyarországon a 2001 évi LXXXI törvény keretében hirdették ki. Ezzel elértünk a hazai szabályozásokhoz A nyilvánosság bevonásának hazai szabályozása 1995. évi LIII törvény-t „a környezet védelmének általános szabályairól” címmel az Országgyűlés az alkotmánnyal összhangban megalkotta. A törvény a természeti örökség és a környezeti értékek védelmét célozza, hogy az emberi tevékenység és a természet

közötti harmónia megbontása ne veszélyeztesse a jelen generáció egészségét, és a jövő generáció létét. 6 A törvény célja az ember és környezetének harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas színtű és összehangolt védelme. A törvény elősegíti többek között az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját, és a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását. A törvény kiterjed az emberi tevékenység által alakított környezetre, a környezete igénybe vevő tevékenységre, természetet használó természetes és jogi személyekre, akik tevékenységet folytatnak. 20/2001. (II 14) Kormányrendelettel „a környezeti hatásvizsgálatról” címmel a Kormány elrendelte „a környezet védelmének általános szabályairól” című 1995évi LIII. Törvény

alapján, a környezeti hatásvizsgálatok elkészítésének szükségességét, hatályát, módját. Meghatározza a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységeket, a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listáját. Előírja a hatásterület meghatározásának szabályait, meghatározza a közreműködő szakhatóságokat, és a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. 2001. évi LXXXI törvény „a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételről, és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. Június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről” címmel az Országgyűlés törvényt alkotott. A törvény meghatározza a nyilvánosság környezeti ügyekben történő bevonását. Kötelezővé teszi a hozzáférés lehetőségének biztosítását a környezeti információkhoz, előírja

a környezeti információk összegyűjtését és terjesztését. A törvény részletezi a nyilvánosság részvételét egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalokban, biztosítja a nyilvánosság részvételét a környezettel kapcsolatos tervek, programok és irányelvek kidolgozásában. Az Egyezmény a környezeti ügyekben a környezetvédelmi hatóság feladataként határozza meg az információk szolgáltatását. A nyilvánosság döntéshozatalban történő bevonásának feladatát részben a kérelmet benyújtónak, részben a hatóságnak szükséges végezni. Az Egyezmény törvényként való megjelenése fontos előrelépést jelent az eddigi magyar szabályozásban, amely idáig az EU előírásaitól jelentősen eltért. Ezzel a törvénnyel a magyar és az EU jogharmonizációja megtörtént a nyilvánosság bevonására az infrastrukturális projektek előkészítésében és megvalósításában. A nyilvánosság elvárásainak teljesítéséhez a

megfelelő szigorú jogszabályháttér rendelkezésre áll a megrendelők, a beruházók, és a mérnöki tanácsadás számára. Az Egyezményt aláíró országok nemzeti kultúrákban, társadalmi jólétben, társadalmi hozzáállásban, szokásokban, magatartásformákban különböznek. Az egyes országok gazdasági fejlettsége, a gazdasági élet szereplőinek felépítése és az államigazgatási szervek struktúrája is más és más ezért az EU előírásainak adaptálásánál a kifejezések értelmezésénél, ezt figyelembe kell venni. Az EU jogforrásai alapján a különböző pénzintézetek, és különböző programok finanszírozó szervezetei, más és más kifejezéseket használnak, a nyilvánosság bevonása során szükséges feladatok végrehajtására megjelölt szereplőkre. Az egységes értelmezés miatt ez magyarázatra szorulnak a leggyakrabban használt kifejezések. „A szponzor” az a szervezet, amely a tervezett projekt összefogója,

irányítója. Nem megfelelője a magyar beruházóval. Magyarországon nincs megfelelője (Lehetséges például egy multinacionális vállalat által finanszírozott és lebonyolított infrastrukturális projekt esetén) 7 „A kedvezményezett” kifejezés jelenti magát az országot, ahol a projekt létesül. „A kölcsönfelvevő, kérelmező” jelenthet országot, és egy konkrét szervezetet, vállalatot is. „A hatóság, beruházó” egyértelmű magyar nyelvnek is megfelelő kifejezés. A továbbiakban hatóság és beruházó a kifejezéseket használjuk a közérthetőség kedvéért. A nyilvánosság bevonása az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos döntésekbe A hatóságok és polgárok viszonya a különböző országokban eltérő. Az egyes országokban kialakult megfelelő módszerek egy az egyben nem használhatók a másik országokban Magyarországon, a projektek kezdeményezői, irányítói, lebonyolító beruházói, és az illetékes

államigazgatási szervek a nyilvánossággal kezelésével kapcsolatos tárgyi, jogi ismeretei hiányosak még, ezért vonakodnak belekezdeni a nagyközönség bevonásának a folyamatába. A nyilvánosság bevonása a döntéshozatalokba terhesnek látszik a beruházók részére, mert hiányzik még a kellő tapasztalat. A projekt megvalósítóinak, beruházónak saját érdeke, hogy a nagyközönség igényeinek megfelelő intézkedéseket tegyen, esetleg többet, mint a törvényi előírások megkövetelnek és olyan feladatot is végezzen, amelyeket törvények nem határoznak meg konkrétan. A nyilvánosság bevonásának alapelvei döntéshozatali folyamatokba A többféleképpen használt kifejezés a nyilvánosság bevonása, a nyilvánosság részvétele, a nyilvánosság együttműködése ugyan azt jelenti a gyakorlatban. A mennyiben az előkészítési, tervezési, döntéshozói folyamatokba bevonjuk a nyilvánosságot, a megvalósuló projektet közös

erőfeszítésként fogja értékelni a nagyközönség. A döntés eredmény minden résztvevő munkájának összegzése, minden egyes résztvevő, legyen az hatóság, beruházó tervező, vagy a nagyközönség, vagy abból egyes személyek magukénak fogják érezni. A nyilvánosság közvetlen, személyes bevonásának lehetőségei a döntéshozatali folyamatokba a közmeghallgatás, a nyilvános konzultáció, a nyilvános párbeszéd. A nyilvánosság fogalmát már korábban meghatároztuk, és megállapítottuk, hogy az érdekeltek száma nagyon nagy akár milliós nagyságrendű is lehet. Az első probléma az, hogy kiket kell bevonni a folyamatba. 1. Meg kell határozni az érdekeltek, az érintett nyilvánosság körét A közigazgatás Az érdekcsoportok a közigazgatás azon részeit is jelentik, mint a környezetvédelmi hatóságok települési önkormányzatok, egészségügyi szolgálatok, a tömegközlekedéssel foglalkozó közlekedési hatóságok,

közműhatóságok. Célszerű a hatóságok bevonása már a projekt előkészítési fázisában, a tervezési diszpozíció kialakításába is. Ezáltal elkerülhető, hogy a hatóságok az engedélyezési eljárásnál találkozzanak először a problémákkal, melynek következménye a hosszú időt igénylő többszöri áttervezések utáni engedélyezési eljárások bürokratikus időszaka. A környezetben élők 8 Egy másik fontos érdekcsoport a projekt környezetében lakók érdekeit képviselő szervezetek, egyesületek, társasházak közös képviseletét ellátó képviseletek, a lakástulajdonosok egyesülete. Általános érdekeket képviselők Általános érdekeket képviselő csoportok, a természetvédő környezetvédő, műemlékvédő, vagy lokálpatrióta egyesületek, társaságok, vagy egy közös cél érdekében alakult polgári akcióbizottságok. Ezen kívül természetesen igen fontos érdekcsoport a vállalkozóké, akik közé tartoznak a

kisvállalkozások, a nagyvállalatok, az üzletláncok. az áruforgalmazók, fuvarozók stb. Projekt miatt létrejövők Egyes érdekcsoportok pontosan a tervezett projekt miatt létesülnek. Ezekre az a érdekcsoportokra időben fel kell figyelni, és menetközben bevonni őket az aktív együttműködésbe. Az érdekelt nyilvánossága számára legfontosabb, hogy őszintén elmondjunk mindent a projektről, mit és miért építünk, és hogy ez hogyan fogja őket befolyásolni az építés alatt és a megvalósítás során. 2. Az együttműködés kialakítása Az érintett nyilvánosság körének meghatározása után célszerű az együttműködést már a tervezés folyamán kialakítani, lehetőséget biztosítani a megnyilvánulásukra. Ezzel el lehet kerülni egy olyan helyzetet, hogy az érdekcsoportok az engedélyezés, és a kivitelezés folyamatát akadályozzák, lassítsák. Ez az akadályoztatás nagyon költséges tud lenni, akár a projekt létesítését is

meghiúsíthatja. 3. Miért, mikor és hogyan kell bevonni az érdekelt nyilvánosságot? Az infrastrukturális projektek megrendelő építtetői, a lebonyolítást végző beruházói vagy annak megbízottja a „Mérnök” érdekeltek abban, hogy a projektek határidőre, az előirányzott költségkereten belül közmegelégedésre elkészüljön. Ezért érdekük a nyilvánosság bevonásának megszervezése a folyamatokba. A nagyközönség bevonásának sajnos legáltalánosabb módja a nyilvánosság tiltakozásával kezdődik és ezután, talán csak a tervezés utolsó fázisaiban reagál a fejlesztő valamifajta vitafolyamat elindításával, vagy egy közlemény megjelentetésével, amiben elmondja, hogy miről is van szó, és közvetetten kifejti a nyilvánosságnak, hogy jogosan félnek. A következmény két ellentétes oldal létrejötte – a projekttel szembenálló nagyközönségé és a projekt mellett álló építtetőé. Ez a helyzet a legártalmasabb A viták

nem lesznek produktívak, hanem a konfliktus még jobban el fog mélyülni. Mikor történjen a lehetséges érdekcsoportok és a kérdések körének meghatározása? A nyilvánosság produktív bevonását már korán el kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy már akkor meg kell kezdeni, amikor a projekt szükségességét tárgyalják. Természetesen a projekt építtetőjének először meg kell határoznia, hogy indokolt-e bármit is tenni. De amint a projekt szükségessége meghatározható (például hogy jobb tömegközlekedési szolgáltatási szintet kell biztosítani, a nehézjármű forgalmat csökkenteni kell), meg kell határoznia, hogy melyek a 9 lehetséges érdekcsoportok és kérdéscsoportok amelyek a megoldandó problémákhoz kapcsolódnak. Hogyan történjen az érdekcsoportok megkeresése? Ezt követően a projekt építtetője, beruházója, vagy annak megbízottja felkeresheti ezeket a csoportokat, cikket jelentethet meg egy újságban, leveleket küldhet

szét, telefonálhat és elbeszélgethet emberekkel az utcán – minden célszerű eszközt igénybe vehet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezektől az emberektől nem azt kell megkérdezni, hogy elfogadják-e, hogy egy új utat, vagy vasutat kell építenie, hanem az, hogy ezt a problémát hogyan lehet megoldani érdekelt csoportokkal közösen. Az együttműködés megszervezése A következő lépés az együttműködés megszervezése és az együttműködési szabályokkal kapcsolatos egyetértés kidolgozása. Ezt megelőzően megállapodásra kell jutni azt illetően, hogy a konfliktusokat hogyan kezeljék. Mert az szinte teljesen bizonyos, hogy lesznek konfliktusok. Túlságosan késő a teendőket akkor meghatározni, amikor a vita már megkezdődött. Mikor kerüljön sor a projekt tervezésére? A gyakorlat az, hogy általánosságban az építtetők, a beruházók túlságosan hamar kezdik el a tervezési munkákat. A tervezés szintjének megszokott részletessége

ebben a korai fázisban felesleges. A régi rossz beidegződésektől nehéz szabadulni A régi rossz beidegződések miatt nem szívesen alkalmazzák a komoly energiát igénylő folyamatot a megrendelők, beruházók többsége. Az EU által elvárt rendszernél a követelmény azonban az, hogy a nyilvánosságot már a tervezés korai fázisában be kell bevonni. Kétségtelenül igaz az, hogy a nyilvánosság aktív bevonása több munkát igényel, ám ezzel az eljárással számos olyan alternatíva kiküszöbölhető, melyek későbbi fázisban történő vizsgálatára így már nincs szükség. Az alacsonyabb költségszintű tervezési fázisban eldőlnek már lényegi kérdések, a részletes drágább tervezés már csak egy kiforrott, mindenki konszenzusával elfogadott alternatívára terjed ki. A nyilvánosság kezelését szakértőkre kell bízni. A tervezőket általában nem képezték ki megfelelően arra, hogy hogyan kell a nyilvánossággal együttdolgozni, mert

ez a módszer sokban eltér azoktól a műszaki tantárgyaktól, amelyeket az egyetemeken oktatnak. Az eddigi gyakorlatuk során sem volt szükség rá Sok országban ezért szakmai tanácsadókat alkalmaznak, akik segítik a projekt megvalósítóit ebben a munkában, különösen a nagy projektek esetében. Hogyan kell dönteni? A nyilvánosság bevonásának egy másik zavaró eleme az, hogy az előkészítési folyamat rendszerint hosszabb időt vesz igénybe és így nehezebb is egy döntést meghozni. Ennél a folyamatnál, ha sikerült a döntést, meghozni az olyan döntés lesz, ami a projekttel érintett minden egyes érintett emberre vonatkozni fog. A gyors és pontos döntés – amit az építtetők elgondoltak – csak saját döntésük lesz és ez az, amit el kell kerülni. A döntésben részvevőknek a döntéséért a felelősséget vállalnia kell A nyilvánosság bevonásának értéke abban rejlik, hogy ilyenkor ezt a döntést, az összes érdekcsoporttal együtt

és nem azok ellenében hozták meg. A nyilvánosság bevonása a döntések felelősséget nem csökkenti. 10 A döntés nem mindenki számára kedvező Egy döntés nem lehet mindenki számára, minden tekintetben kedvező. Számos olyan konfliktus van, amivel kapcsolatban egyszerűen nem lehet kompromisszumra jutni, de valamilyen módon meg kell oldani. Ha valakitől földet sajátítunk ki, hogy utat, vasutat építsünk rajta, akkor ez a személy bizonyára nem lesz boldog. Ha valaki elé egy játszótér épül, vagy egy mélygarázs bejárata, nagy forgalmú tömegközlekedési megállóhely, biztos nem fog örülni. Nem tud mindenki akarata teljesülni. A nyilvánosság bevonása esetén sem tud mindenki akarata teljesülni, hanem ez inkább egy közös alap keresése az elkerülhetetlen konfliktusok kezelésére. Még ha az ember nem is kaphatja meg azt, amit akar, de elfogadhatja azt a módot, ahogy a döntést hozzák. A közösen hozott kompromisszumos megoldás

mindenki számára elfogadható, úgy kell éreztetni, hogy mindenki nyert valamit. Így a nyilvánvaló kellemetlenség is elviselhetővé válik Az emberek még a kedvezőtlen döntéseket is elfogadják, ha részt vettek annak meghozatalában, és ismerik a döntés okait. 11 A konzultációs lépések a következők egy átlagos projektnél A PROJEKT KIJELÖLÉSE Konzultáció a célokról ↓ A KIINDULÁSI KONCEPCIÓ A projekt meghatározása ↓ Helyszíni konzultáció ↓ Tervezési diszpozíció ↓ Előzetes alternatívák kialakítása ELSŐ ÉRTÉKELŐ FÁZIS Konzultáció az érdekcsoportokkal ↓ Fő alternatívák kiválasztása ↓ VÉGSŐ ÉRTÉKELÉS Fő alternatívák kiértékelése ↓ Csoportos megbeszélések ↓ DÖNTÉSI FOLYAMAT Konzultáció ↓ Végleges alternatíva kiválasztása, tervezése ↓ HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS A nyilvánosság bevonását mutató eljárásnál a tervezési szakaszok és a konzultációs fázisok egymáshoz

szorosan kapcsolódva jelennek meg. Több értékelő és konzultációs fázis is lehetséges. A nagyobb projektek esetében azonban ez az eljárás sokkal bonyolultabb lehet, de az elv mindenképpen azonos. 12 A nyilvánosság részvételének céljai a projektek környezeti értékelésének fő szakaszaiban A projekt környezetértékelésének szakaszai A nyilvánosság részvételének alapvető céljai A projekt kijelölése kezdeti vita a projekt lehetőségeiről A lehetséges érintett nyilvánosság körének meghatározása A fő környezetvédelmi feladatok meghatározása A kiindulási koncepció a projekt kereteinek meghatározása Az érintett nyilvánosság bevonása a környezeti hatáselemzés feladatai meghatározásába Az érdekcsoportok meghatározása álláspontjának Az alapvető információ összegyűjtése, vagy előterjesztése A társadalmi elfogadottság értékelése Környezeti hatástanulmány készítése A nyilvánosság által

megjelölt alternatívák és változatok megfontolása, fő alternatíva kiválasztása első értékelő fázis Konszenzuskezelés Az értékelés megfelelő minőségének biztosítása Elfogadható és esetenként egyszerűsített / enyhített intézkedések keresése. Második értékelő fázis közvélemény-kutatás Adott problémákkal kapcsolatos ellenintézkedések kezdeményezése A fő alternatíva kiértékelése A projektintegrálás meghatározása Végső környezetértékelés, döntés megoldásainak A nagyközönség tájékoztatása a hatásokat enyhítő intézkedések alkalmazásáról. 13 A nyilvánosság döntéshozatalba történő bevonásának módszerei 1. a közönség tájékoztatása – egyirányú módszer 2. nyilvános információcsere – kétirányú módszer 3. a részvétel megtervezésével – párbeszéd Vizsgáljuk meg gyakorlatban a nyilvánosság részvételének megszervezésére szolgáló módszereket A hangsúly azonban azon

van, hogy a különböző tervezési szakaszokban és helyzetekben különböző módszereket kell alkalmazni. Alapszabályok A közvélemény tudatosságának növelését a részvételi módszerek integrált részének kell tekinteni. A nagyközönség informálását, vagy az információcserét szolgáló módszerek alkalmasak lehetnek a részvétel előmozdításához is. Rendszerint ezek az első lépések a részvétel megtervezéséhez. Mivel egyesek - rendszerint a középkorúak - vagy idősebbek nagyobb készséget mutatnak a részvételre, ezért szükséges lehet más jellegű csoportokat is ösztönözni a részvételre. Ezek a csoportok rendszerint a gyerekek, a tizenévesek, a fiatal felnőttek, a nők, az idősebbek és a fogyatékosok. Az ösztönzési forma kidolgozása sokszor függ a részvétel megszervezésének és gyakorlatban történő megvalósításának módjától. A környezeti adatokhoz való hozzáférés A környezeti adatokhoz való hozzáférés

biztosítása az illetékes hatóságok feladata, mert ezzel lehetőségeket adhatnak más szakhatóságoknak, szakembereknek és polgároknak, hogy hozzáférhessenek a tervezéssel kapcsolatos környezetvédelmi információkhoz. A nyilvánosság részvételén keresztül a tervező olyan környezeti információhoz juthat, ami a projekttel feltehetően érintett területen élők birtokában van. A környezeti adatokhoz való hozzáférhetőség növelése a részvétel egyik célja is lehet. A nyilvánosság bevonásának tervezésekor figyelembe veendő szempontok • kik lesznek a résztvevők (a hatása, az érdekeltségek, a helye szerint) • mely módszerek használhatók (a tervezés fázisai szerint, a célja szerint) • a várható hatások mértéke, • a nyilvánosság részvételének célja (informálás, vagy közreműködés, • milyen konfliktusok előfordulása várható, • milyen szakértelem szükséges a kiválasztott módszerek kezeléséhez,

• mennyi idő áll rendelkezésre a részvétele, • a nyilvánosság részvételének költsége, • a lehetséges kulturális különbségek. A módszerek tervezése A projekt adottságainak megfelelően különböző módszereket kell használni a tervezés alatt. A módszerek közötti választásnál figyelembe kell venni a nyilvánosság bevonásának célkitűzését. A használt módszereket már előre meg kell tervezni, javasolt kommunikációs tervet készíteni. 14 A kommunikációs tervben meg kell határozni az eljárás fázisait, célkitűzéseit, módszereit, és kötelezettségeit. 1. A közönség tájékoztatásának módjai – egyirányú módszer • Nyomtatott anyagok hirdetmény kiadása tájékoztatás újságokban tájékoztatás hirdetőtáblán, hirdetményben közlemények, hírlevelek, kiadása közvetlen postai értesítés • Média használata tájékoztatás rádióban, regionális, vagy helyi rádióban tájékoztatás i

televízióban, regionális, vagy helyi televízióban tájékoztatás újságban, regionális, vagy helyi lapokban • Nyilvánosság informálását szolgáló rendezvények helyszíni látogatások szervezése információs pavilonok felállítása állandó web kamera felszerelése sajtókonferenciák szervezése kiállítás, bemutatók szervezése, „nyílt házak” • Internetes honlapon folyamatos tájékoztatás 2. A nyilvános információcsere módjai– kétirányú módszer • Felmérések készítése közvélemény-kutatás kérdőívek kitöltése interjúk fontos személyiségekkel, televízióban, rádióban interjúk szakemberekkel televízióban, rádióban munkacsoportok alakítása • Nyilvános nagytanácskozások szakmai tanácskozások szervezése konferenciák szervezése nyilvános meghallgatások szervezés • Internetes honlapon FÓRUM rovat létrehozása tájékoztatás 15 3. A részvétel megtervezésével – párbeszéd, dialógus

• Kiscsoportos elbeszélgetések nyilvános szemináriumok célcsoportos tanácskozások • Tanácsadói csoportok létrehozása, feladat csoportokként • Probléma megoldási módszerek ötletparádék szimulációs játékok • Konszenzusépítő módszerek A párbeszéd, dialógus A párbeszéd „a döntéshozatal előtt konzultáció, az arra illetékes felek között”. ami a „véleménycserét” jelenti. A dialógusnak nem célja a megegyezés, hanem csak a vélemények kötelezettségek nélküli összegyűjtését jelenti. A párbeszéd elkezdhető a projekt tervezésekor és kidolgozásakor, anélkül, hogy formális döntésre kerülne sor. A megbízó ezért szabadon kezdeményezheti a különböző partnerek akaratával kapcsolatos párbeszédet, mielőtt bármilyen szabályos kötelezettséget vállalna. A párbeszéd, a dialógus célja • a széles nyilvánosság részvételének biztosítása a számukra fontos projektekben, a lehető legtöbb

információ biztosításával, vágyaik és félelmeik meghallgatásával, véleménycserével és a vélemények megvitatásával, • a projektek tartalmának javítása és megvalósításuk elősegítése a lehető legtöbb érintett fél, a széles nyilvánosság bevonásával történő információszerzés érdekében az építtető a tervező érdekében Fontos dolog, hogy amikor a nyilvánosság egy tagja javaslatot, vagy észrevételt tesz egy projekttel kapcsolatban, akkor a projekt építtetője, beruházója megtegye az alábbiakat: • köszönje meg a javaslatot, • tegyen valamit a javaslattal kapcsolatban, • közölje minél hamarabb a javaslattevővel a megtett intézkedést. 16 Alapfogalmak jegyzéke Környezetvédelem: A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a

károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Elővigyázatosság: Az elővigyázatosság a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés. Megelőzés: A megelőzés a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától. Környezet: A környezet a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. Környezeti elem: A környezeti elem a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. Környezeti hatásvizsgálat: A környezeti hatásvizsgálat egy előrejelzési módszer, melynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység

következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A környezeti hatásvizsgálat folyamán az a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy az adott emberi tevékenység gyakorlása során kialakuló új környezetállapot elfogadható-e, vagy sem. Hatásterület: A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatása környezethatás során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Hatásviselő: Az a környezeti elem, vagy rendszer, mely állapotában a változás megtörténik. Hatásfolyamat: A hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely egy, vagy több környezeti elem, vagy rendszer állapotváltozását okozza. Hatótényező: A vizsgált tevékenység olyan önálló része, amely a környezeti elemek, vagy rendszerek állapotváltozásának, azaz a hatásoknak az okaként tekinthető.

Érintett: Az érintett azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik. 17 Érintett önkormányzat: Az érintett önkormányzat az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik. Környezethasználat: A környezethasználat a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Környezetterhelés: A környezetterhelés valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. Környezetre gyakorolt hatás: A környezetre gyakorolt hatás a környezetben a környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. Környezet veszélyeztetése: Az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő. Környezet károsítása: Az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.

Környezetkárosodás: A környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti: Környezetszennyezés: A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; Leghatékonyabb megoldás: A környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezetigénybevétellel járó tevékenység. Szponzor: Az a szervezet, vagy szervezeti egység, amely a megvalósításra kerülő projekt támogatója, irányítója, összefogója. Elsősorban a multinacionális vállalatokra jellemző egység Nem egyenlő a beruházóval, tevékenysége szélesebb kört ölel fel. Akár a szervezetet, akár annak elnevezését tekintve jelenleg

nincs magyar megfelelője. Beruházó: Az a szervezet, vagy szervezeti egység, amely a fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását a rendelkezésre álló, vagy rendelkezésére bocsátott forrásokból saját lebonyolításában, vagy más gazdálkodó szervezetek közreműködésével, beruházási lebonyolítóval végzi. Beruházási projekt: Olyan egyszeri komplex tevékenységi folyamat, amelynek eredménye előre meghatározott műszaki jellemzőkkel leírható, önmagában működőképes létesítmény. Megvalósítása időben és értékben egyaránt meghatározott. 18 Elsőfokú környezetvédelmi hatóság: A környezetvédelmi ügyekben első fokon eljáró hatóság, környezetvédelmi felügyelőség. Területi szervek, a 211/1996 (XI. 26) Kormányrendeletben megfogalmazott területi és államigazgatási illetékességgel az országban 12 Környezetvédelmi Felügyelőség található. Másodfokú környezetvédelmi hatóság: A környezetvédelmi

ügyekben a másod fokon eljáró hatóság, Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség. Államigazgatási eljárásban a területi Környezetvédelmi Felügyelőségek felettes szerve. 19 II rész: Tájékoztatási terv A nyilvánosság tájékoztatása az ISPA támogatás felhasználásával megvalósuló infrastrukturális projektek esetében 20 I. Bevezetés Az ISPA támogatásról szóló szerződés aláírásával a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a projektjeinek, vagy programjainak megfelelő nyilvánosságot biztosítanak, melyről számot kell adni az Európai Unió felé. A megállapodás értelmében, amennyiben a kedvezményezett ország nem teljesíti a reá háruló kötelezettségeket, az EU Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy kezdeményezze az ISPA támogatás csökkentését, felfüggesztését, vagy megvonását. A nyilvánosság tájékoztatásának követelményeit az ISPA támogatás felhasználásával megvalósuló

projektek esetében a Támogatási Megállapodás, valamint az Európai Unió Arculati Kézikönyve határozza meg. Az ezekben foglaltakat ki kell terjeszteni valamennyi Európai Uniós támogatás felhasználásával megvalósuló beruházásra. A nyilvánosság döntéshozatali folyamatokba történő bevonását a környezeti ügyekben a 2001. évi LXXXI törvény keretén belül kihirdetett Aarhus-i egyezmény fogalmazza meg A környezeti ügyekre vonatkozó fejezetek azonban általánosíthatók valamennyi olyan folyamatra, eseményre, melyek révén a nyilvánosság érintetté válik. Már a bevezetésben célszerű tisztázni néhány alapfogalmat. A „nyilvánosság” jelentése egy vagy több természetes vagy jogi személy, továbbá a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai, érdekcsoportok. Az „érintett nyilvánosság” jelenti a nyilvánosság azon részét, amelyet a döntéshozatal befolyásol, vagy

valószínűleg befolyásol, vagy ahhoz érdeke fűződik; jelen meghatározásban a nemzeti jogban foglalt követelményeknek megfelelő, nem kormányzati szervezeteket érdekelt szervezeteknek kell tekinteni. Az „érdekcsoportok” a közigazgatás azon részeit is jelentik, mint a környezetvédelmi testületek, a helyhatóságok - önkormányzatok, egészségügyi testületek, városrendezési szervek stb., a tömegközlekedéssel foglalkozó közlekedési hatóságok, a területrendezési testületek stb. Egy másik fontos érdekcsoport a lakók érdekeit képviselő szervezetek, egyesületek és mások, például a lakástulajdonosok egyesülete, illetve akik más általános érdeket képviselnek, így a természet- és műemlékvédelmi társaságok. Ezen kívül fontos érdekcsoport a vállalkozóké. A kisvállalkozások, a nagyvállalatok, az áruforgalmazók, az üzletláncok. Ha a projekt során ők is érintettek (pl iparvágány csatlakozás), mint érintett

tulajdonosok, esetleg az építési tevékenységet finanszírozzák, kulcsfontosságúak lehetnek a projekt sikerében. 21 II. Alapelvek, követelmények A nemzetközi támogatás felhasználásával megvalósuló beruházások esetében, a nyilvánosság hatékony bevonását és tájékoztatását az alábbi alapelvek alapján célszerű megvalósítani: 1. A nyilvánosság bevonásának és a tájékoztatási tevékenységnek ki kell terjednie minden olyan programra, amelyhez az ISPA pénzügyi segítséget nyújt. 2. A nyilvánosság tájékoztatásául szolgáló eszközök közül az azonosító táblák, emléktáblák, sajtóközlemény, szórólap, A4-es brosúra, tájékoztató jellegű események, tájékoztató táblák készítése, szervezése, elhelyezése során az Európai Unió Arculati Kézikönyvében, valamint a Pénzügyi Memorandumban foglaltak alapján kell eljárni. 3. A beruházások során biztosítani kell a nyilvánosság korai fázisban való

részvételét, amikor az összes választási lehetőség még nyitott és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg. 4. A beruházónak az engedélyre vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően azonosítania kell érintett nyilvánosság körét, és megbeszéléseket kell kezdeményeznie, valamint tájékoztatást kell nyújtania kérelmének célját illetően. 5. Az érintett nyilvánosság számára biztosítani kell a döntéshozatalban való részvételéhez szükséges összes releváns, a közösségi részvétel idején rendelkezésre álló információba való betekintés lehetőségét, ingyen és azonnal, amint az adott információ rendelkezésre áll. 6. Az érintett nyilvánosságot közzététel vagy egyéni tájékoztatás útján, a döntéshozatali folyamat korai fázisában, megfelelően, időszerűen és hatékonyan tájékoztatni kell egyebek között: a) a javasolt tevékenységről és a kérelemről, amelyre a döntés vonatkozik majd; b) a

lehetséges döntések természetéről vagy a döntés tervezetéről; c) a döntéshozatalért felelős hatóságról; d) a várható eljárásról, ezen belül, ha ez lehetséges: (i) az eljárás megkezdésének időpontjáról, (ii) a nyilvánosság részvételi lehetőségeiről, (iii) bármely várható közmeghallgatás időpontjáról és helyéről, (iv) azon hatóság megjelöléséről, amelytőt a vonatkozó információ beszerezhető, illetőleg ahol elhelyezték avégett, hogy a nyilvánosság azt megvizsgálhassa, (v) a vonatkozó hatóság megjelöléséről, melyhez a megjegyzések és kérdések benyújthatók, valamint a megjegyzések és kérdések várható továbbítási idejéről, és (vi) a javasolt tevékenységgel kapcsolatos releváns ínformáció hozzáférhetőségéről; e) Környezeti ügyekben arról a tényről, hogy az adott tevékenység nemzeti vagy határon átterjedő környezeti hatásvizsgálat kötetes-e. 7. Környezeti ügyekben a

releváns környezeti információ tartalmazza legalább: a) a javasolt tevékenység helyének, fizikai és technikai jellemzőinek leírását, ideértve a várható kibocsátásokra és visszamaradó anyagokra vonatkozó becslést is; b) a tevékenység jelentős környezeti hatásainak leírását; 22 c) a hatások, köztük a kibocsátások megelőzésére és/vagy csökkentésére tervezett intézkedések leírását; d) a fentiek közérthető összefoglalását; e) a kérelmező által megvizsgált főbb alternatívák körvonalazását; f) azokat a főbb jelentéseket és állásfoglalásokat, amelyeket a nemzeti jogrendszer alapján az ügydöntő hatósághoz eljuttatnak, valamint a hatóság ezek alapján hozott döntéseit, határozatait, vagy nyilatkozatait 8. A nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások biztosítsanak olyan ésszerű időkereteket a különböző fázisokra, amelyek elégséges időt hagynak a nyilvánosság tájékoztatására a 6., vagy

környezeti ügyekben a 7. pontban foglaltakkal összhangban és arra, hogy a nyilvánosság a döntéshozatali folyamatban való hatékony részvételre felkészülhessen. 9. A nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára, hogy írásban, vagy amikor szükségesnek látszik, közmeghallgatás formájában előterjesszék megjegyzéseiket, információikat, elemzéseiket vagy véleményüket, melyeket a javasolt tevékenységgel kapcsolatosan fontosnak tartanak. Ennek érdekében valamennyi információs anyagon fel kell tüntetni, illetve valamennyi szóbeli tájékoztatás során közölni kell az elérhetési lehetőségeket (név, telefon, fax, postacím, e-mail cím). 10. A nyilvánosság részvételének eredményeit a döntés meghozatala során kellő mértékben figyelembe kell venni. 11. Biztosítani kell a hatósági döntés meghozatala után a nyilvánosság megfelelő eljárások szerinti, haladéktalan

tájékoztatását. A nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a döntés szövegét, valamint az alapját képező fő okokat és megfontolásokat. 12. Az EU-támogatás kedvezményezettjeinek adminisztratív jelentéseket kell készíteniük, hogy naprakész információt és tájékoztatást adjanak az Európai Bizottságnak az EU projektek előrehaladásáról és eredményeiről. 23 III. A tájékoztatás, a nyilvánosság bevonásának módszerei, eszközei 1. Általános tájékoztatás - Sajtó A sajtóközlemény az újságírókhoz eljuttatott írásbeli tájékoztatás legfőbb formája. Terjedelmére, szerkezetére, megjelenésére az Arculati Kézikönyv előírásai az irányadók. Általános információk a projektekkel kapcsolatban (Mikor, milyen munkafolyamatok, milyen zavartatások várhatók, mit tervezünk ezek elkerülése, enyhítése ellen. Határidők közlése) - Internet A beruházó honlapján a beruházási munkákhoz kapcsolódó

közlekedési hírek (menetrendi változások, vágányzári időpontok, stb.) állandó szerepeltetése 2. Speciális tájékoztatás Jelentések Az EU támogatás kedvezményezettjeinek adminisztratív jelentéseket kell készíteniük, hogy naprakész információt és tájékoztatást adjanak az Európai Bizottságnak az EU projektek előrehaladásáról és eredményeiről. Ezeket lehet használni ahhoz is, hogy az EU projektek előrehaladásáról a partner országok kormányait is tájékoztassák. Háromféle adminisztratív jelentés létezik, amelyek a projekt különböző szakaszaival foglalkoznak. Ezek az alábbiak: - projekt-kezdési jelentés, ami a projekt műveleti-vagy munkatervét határozza meg - az időszakos helyzetjelentések amelyek a projekt keretében folytatott tevékenységekkel foglalkoznak - projekt-teljesítési jelentés Havi tájékoztatás Havonta összefoglaló jelentés a beruházási munkák átadásáról, adatokkal, fényképekkel,

érdekességekkel, szöveges leírással. - Sajtó Havonta megjelenő újságcikk, esetleg külön lap megjelentetése. - Internet Az újságban megjelenő cikk közlése több fényképpel, kapcsolódó információkkal. Eseti tájékoztatás Brosúra: A projektek egyes fázisaiban a nyilvánosság kifüggesztéssel történő tájékoztatásának egyik célszerű eszköze, ahol a szöveges leírás mellett fénykép, vagy térkép is segíti a tájékoztatást. 24 Szórólap: A szórólapok egyszerű eszközök ahhoz, hogy az állampolgárokat az EU projekt céljáról, előrehaladásáról, vagy eredményeiről, illetve egy esemény kezdetéről tájékoztassuk. Sajtó: A brosúra és a szórólap segítségével közölt információk újságokban történő megjelentetése. Internet: Valamennyi eseti tájékoztatást, ami a nyilvánosság felé irányul a beruházó honlapján szerepeltetni lehet. - Projekttábla A kivitelezési munkák idején az EU projektek helyszínén a

beruházás nagyságrendjével arányos méretű tájékoztató táblákat kell felállítani. A tájékoztató táblákat legkésőbb a munkák befejezését követő 6 hónapon belül el kell távolítani és emléktáblával kell felváltani. - Emléktábla A megvalósított beruházás nagyközönség által látogatott helyeinél elhelyezett emléktáblák hatékony eszközként szolgálnak annak kifejezésére, hogy az Európai Unió közreműködött egy lakóépület, gyár, intézmény, illetve oktatási központ tervezésében, vagy kivitelezésében. - Tájékoztató jellegű események Az EU projektek végrehajtásával, tapasztalataival, eredményeivel kapcsolatban rendezett információs események-konferenciák, szemináriumok, vásárok, kiállítások. - Lakossági fórumok A nyilvánosság döntéshozatalba történő bevonásának hatékony módszere. Döntéshozatal előtt lehetőséget biztosít a nyilvánosság számára véleménye kifejtéséhez.

Környezetvédelmi ügyekben a hatásvizsgálati eljárásban a végső döntés meghozatala előtt a hatóság figyelembe veszi a fórumon elhangzottakat. Rendszeressége: eseti, vagy rendszeres Ez utóbbi esetben fogadó-óraként funkcionál. - Egyeztető megbeszélés Hatósággal, önkormányzattal, döntés, illetve jóváhagyás előkészítő, vagy kompromisszumkereső céllal. A döntéshozó, vagy jóváhagyó szerv megfelelő tájékoztatásának, a konfliktusok feloldásának, megelőzésének hatékony eszköze. 25 IV. Műszaki fázisokhoz rendelt feladatok 1. A nyilvánosság előzetes tájékoztatása a távlati elképzelésekről A beruházónak az előzetes távlati elképzelések kialakításakor, valamennyi alternatívára vonatkozóan azonosítania kell a lehetséges érintett nyilvánosság körét. Fontos, hogy mind az önkormányzatnak, mind pedig a lakosságnak meg legyen a lehetősége kifejezni véleményét, melyeket az előzetes alternatívák

értékelése során célszerű figyelembe venni. Ennek érdekében a nyilvánosságot tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges észrevételeikkel, problémáikkal, kérdéseikkel kapcsolatban kihez lehet fordulni. (Név, vagy szervezeti egység, postacím, telefonszám), A sajtóközlemények formai és tartalmi követelményeit az Európai Unió Arculati Kézikönyve határozza meg. Ebben a műszaki fázisban a nyilvánosság tájékoztatását úgy kell véghezvinni, hogy az engedélyezésre leadott és végleges alternatíva kiválasztásának szempontjai között a tájékoztatás tapasztalatai is szerepet játszhassanak. Módszerek: - Újságcikkek (országos és megyei lapokban), - Internet, - televíziós, rádiós műsorok (hirdetés, riportok országos és/vagy regionális műsorokban), - önkormányzati egyeztetések Rendszeresség: eseti Határidő: A hatósági engedélyeztetést megelőzően. 2. A kiválasztott alternatíva megvalósításának eldöntését

követő tájékoztatás Az általános tájékoztatásnak meg kell felelnie az Alapelvek 6. pontjában foglaltaknak Fontos, hogy a végleges alternatíva kiválasztásának eldöntésekor a nyilvánosság észrevételeit figyelembe vegyék. a) Környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kapcsolódó tájékoztatás A hatásvizsgálat szükségességének eldöntését közlő hatósági nyilatkozat, valamint az előzetesen rendelkezésünkre álló információk elérhetővé tétele, reflektáció lehetőségének biztosítása. i) Hatásvizsgálat szükségessége esetén - A szükségességet kimondó hatósági nyilatkozat elérhetőségének biztosítása. Módszerek: - szórólap - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - Újságcikk (megyei, helyi lapokban) - Internet 26 Rendszeresség: eseti Határidő: a hatósági nyilatkozat kiadását követő egy hónapon belül Hatásvizsgálat során lakossági fórumok, közmeghallgatás szervezése. A

fórumokon elhangzó észrevételek hatóság részére történő átadása, hogy döntésének meghozatalakor, az abban foglaltakat figyelembe tudja venni. Módszerek: - szórólap - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - lakossági fórum Rendszeresség: eseti Határidő: a hatásvizsgálati eljárás befejezéséig A környezetvédelmi engedély kiadásának és a feltételeknek, okoknak a nyilvánosságra hozása. Módszerek: - szórólap - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - Újságcikk (megyei, helyi lapokban) - Internet Rendszeresség: eseti Határidő: A környezetvédelmi engedély kiadását követő egy hónapon belül ii) Hatásvizsgálatra nem kötelezett tevékenységek esetén A hatásvizsgálat szükségtelenségét igazoló hatósági nyilatkozat elérhetővé tétele. Módszerek: - szórólap - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - Újságcikk (megyei, helyi lapokban) -

Internet Rendszeresség: eseti Határidő: A hatósági nyilatkozat kiadását követő egy hónapon belül Környezetvédelmi ügyekben az Alapelvek 7. pontjában foglaltak alapján kell a tájékoztatás tartalmát összeállítani. b) Építési engedély megszerzéséhez kötött tájékoztatás Az érintettek tájékoztatása az építési engedély tényéről, tartalmáról. Az elérhetőség biztosítása. Módszerek: - szórólap 27 - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - Újságcikk (megyei, helyi lapokban) - Internet Rendszeresség: eseti Határidő: Az építési engedély kiadását követő egy hónapon belül A sajtóközlemények, szórólapok és brosúrák formai és tartalmi követelményeit az Európai Unió Arculati Kézikönyve határozza meg. 3. A kivitelezés során történő tájékoztatás a) A kivitelezésről történő részletes tájékoztatás Mikor, milyen munkafolyamatok, milyen zavartatások várhatók, mit

tervezünk ezek elkerülése, enyhítése ellen. Határidők közlése Annak a személynek és elérhetőségének megnevezése, akihez panasszal lehet fordulni. Módszerek: - riportok (országos, vagy regionális televízió, rádió) - újságcikk (országos, megyei, helyi lapokban) - szórólap - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - Internet Rendszeresség: minden fontosabb munkafázis során Határidő: A munkafázis megkezdése előtt egy héttel b) Kivitelezés során folyamatos lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a nyilvánosság kérdéseit, észrevételeit elmondhassa, és biztosítani kell azt is, hogy észrevételeire, kérdéseire minél hamarabb választ kapjon. Módszerek: - lakossági fórum - lakossági fogadóóra Rendszeresség: Lakossági fórom esetén félévente egy alkalommal, lakossági fogadóóra esetén havonta egy alkalommal. Határidő: A kivitelezés megkezdését követő egy hónapon belül c) A kivitelezés

helyszínén az Európai Unió Arculati Kézikönyvében leírtaknak megfelelően tájékoztató táblákat kell elhelyezni. Rendszeresség: eseti Határidő: A kivitelezés megkezdésének időpontja 4. A kivitelezés után történő tájékoztatás A kivitelezés után az építési munkák befejezését követően a befejezés tényét, eredményeit bemutató tájékoztatás, értékelés. 28 a) A nagyközönség tájékoztatása a kiviteli munkálatok befejezéséről, fontosabb mutatóiról Módszerek: - riportok (országos, vagy regionális televízió, rádió) - újságcikk (országos, megyei, helyi lapokban) - szórólap - brosúra (állomásokon, önkormányzati hirdetőtáblákon) - Internet Rendszeresség: eseti Határidő: Kivitelezés befejezését követő egy hónapon belül b) Tájékoztató jellegű események során a projekt előkészítése és lebonyolítása során tapasztaltak kiértékelése Módszerek: - Kiállítás - Konferencia

Rendszeresség: eseti c) A kivitelezés befejezésekor a megvalósított beruházás nagyközönség által látogatott helyeinél (Pl.: állomásépületek) emléktáblát kell elhelyezni, melyet Európai Unió Arculati Kézikönyvében (G.3 fejezet) leírtaknak megfelelően kell elkészíteni Rendszeresség: eseti Határidő: A kivitelezést követő hat hónapon belül 29 V. Az EU tájékoztatása d) A projekt indításának engedélyezéséhez szükséges tájékoztatás megadása Módszerek: - Hivatalos levelezés, - Dokumentumok, - Egyeztetések Rendszeresség: eseti Határidő: levelezések, egyeztetések során történő megállapodás szerint e) A projekt kivitelezése során helyzetjelentések készítése Módszerek: - Jelentés (írásbeli tájékoztatás) - Szóbeli tájékoztatás Rendszeresség: havonta f) A projekt teljesítésjelentése Módszerek: - Hivatalos levelezés - Dokumentumok Rendszeresség: eseti Határidő: A munka befejezését

követően a lehető leghamarabb. 30 Az EU projektekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek az egyes projektfázisokban x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Építési engedély megszerzéséről tájékoztatás Érintett hatóságok Önkormányzatok Nagyközönség Kivitelezés során történő tájékoztatás Érintett hatóságok Önkormányzatok Nagyközönség Kivitelezés után történő tájékoztatás Érintett hatóságok Önkormányzatok Nagyközönség Az EU tájékoztatása x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 31 Tájékoztató jellegű események x x x Lakossági fórumok x x x Emléktábla x x Projekttábla x x x x x x x Szórólap Brosúra Jelentések Internet Sajtó Projekt info. Naponta többszőr Naponta Havonta x x x Dokumentáció Az alternatíva kiválasztását követő tájékoztatás Környezetvédelmi tájékoztatás

Környezetvédelmi felügyelőség Nemzeti Park Igazgatóság Önkormányzatok Nagyközönség x x x Egyeztetés x x x Eszközök Hivatalos levelezés Tájékoztatás a távlati elképzelésekről, alternatívákról Érintett hatóságok Önkormányzatok Nagyközönség Félévente Eseti Gyakoriság Jóváhagyás Tájékoztatás 1. Táblázat Az EU projektekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek az egyes projektfázisokban Projekt vezetés Cél x x x x x x x x x x x x Javaslatok, stratégiák a nyilvánosság bevonásának gyakorlati lebonyolítási folyamatában JAVASOLT NEM JAVASOLT - ismertessék a projekt tervezési határait - ne alakítsanak ki teljesíthetetlen elvárásokat - a tervezési/értékelési eljárást csak akkor kezdjék el, - ne alkalmazzanak interaktív tervezést egy ha a várt eredmény még nincs eldöntve ismeretlen napirend kidolgozásához - vonják be az összes érdekelt felet a folyamatba - ne hagyják, hogy zavaró

hatások lépjenek be egy elfogadott eljárásba - alkalmazzanak explicit értékelést az eljárásnál - ne tegyék lehetővé, hogy a hivatalok képviseljék az érintett csoportokat - tartsák be az elfogadott ütemtervet - ne kezdjék el az eljárást gondos előkészítés nélkül - az eljárásnál alkalmazott összes adat legyen hiteles - ne keverjék a különböző lépéseket az eljárás során - papíron is mutassák meg a résztvevő felek által biztosított adatokat - ne korlátozzák a kommunikációt az értékelés eredményeinek bemutatására - válasszák el az embereket megrögzült gondolkodási formáiktól - ne mindig a jól ismert megoldásokat használják - olyan érthető módon kommunikáljanak, ami eljut az egyénekhez - ne alakítsanak ki nagy anonim érdek csoportokat Az engedélyező hatóságok közötti együttműködés Rendkívül fontos a projekt engedélyeztetése miatt a hatóságok, szakhatóságok közötti információcsere,

együttműködés. A projektvezetésnek érdeke, hogy segítse, a hatóságok közötti együttműködést a megfelelő információkkal, és egyéb módszerekkel, és a kapcsolat folyamatossága is lényeges. A hatóságok közötti együttműködés megszervezésének módjai • Hivatalos közlemény • Tájékoztató elbeszélgetések • Tárgyalások • Szakmai napok szervezése • Konferenciák • Projektet felügyelő hatósági csoport létrehozása • Tanácsadói csoport, szakértőkből, érdekeltekből, hatósági szakértőkből 33 Tapasztalatok a beruházók és a tervezők részére • Amennyiben az építtető, a beruházó megnyerte az érdekeltek bizalmát, akkor kölcsönösen támaszkodhat a nyilvánosság a beruházóra és a beruházó a nyilvánosság segítésére. • A nagyberuházások programjaiban a nyilvánosság tájékoztatásának hagyományos módszerei nem alkalmazhatók hatékonyan. • Az előkészítési folyamat elején

történő információcsere hatékony és lehetőséget ad a hatások figyelembevételére. • A nyílt eljárás megvilágítja az ellentéteket, a folyamat elején tisztázhatók a nézetkülönbségek, ezzel az előkészítés folyamata lerövidül. • A tervezők megismerik az emberek nézőpontjait, és olyan helyi információkhoz juthatnak, amelyeket csak az ott lakók ismernek. • A tervezés az érdekcsoportokkal történő beszélgetések tárgyává válik. • A tervezők számára a terület élővé válik, és nem csak egy darab papír marad. • Az emberek kérdései hasznosak lehetnek a tervezők számára. • Az emberekkel való beszélgetés a tervezők hozzáállását meg tudja változtatni. • A vélemények aktív konstruktív kicserélése előnyös a beruházók, tervezők és az érdekeltek részére is. • A későn elindított akció a nyilvánosság bevonására negatív reakciót szül. • Ahol közvéleménnyel szemben érzéketlen a

projekt vezetése, ott közelégedetlenség lép fel és a projekt ellenzését, eredményezi. • A nyilvánosság bevonás a döntéshozatalba nehéz teher, és ott vonakodnak a nyilvánosságot bevonni az előkészítésbe, ahol az e területtel kapcsolatos képzettség és gyakorlat hiányos. Budapest, 2003. február 25 Bozsó Tamás 34